Gulyás Márton Partizánjának vendége volt Tölgyessy Péter jogász, politológus, egykori SZDSZ-es és fideszes parlamenti képviselő, aki közel 100 percben elemezte a 2022-es választás eredményét, az ellenzék súlyos bukásának okait és részben a rendszerváltás utáni Magyarország politikai berendezkedését.

Mint mondta, a magyar gondolkodás egyik alapvető sajátossága a nemzeti önzés, amire szintén páratlanul sikeresen tud építeni a kormánypárt.

Ennek egyik példájaként említette az ukrajnai háborút is, ahol az embereket a NATO-nál és a szolidaritásnál jobban érdekelte a benzin és a gáz, valamint hogy mi mindenképpen maradjunk ki a konfliktusból. Ehhez képest az ellenzék teljes mértékben átvette a Nyugat szlogenjeit, Márki-Zay Péter pedig még olyan dolgokat is megígért (például a fegyverszállítás vagy egy kisarkított félmondatában a katonák küldése ügyében), amit senki nem kért is tőle.

Tölgyessy egyébként is többször emlegette a „túltolt” nyugatosságot mint az ellenzék problémáját. Szerinte Közép-Európában, és speciálisan Magyarországon minden demokratikus időben van olyan párt, ami a Nyugat vívmányait próbálja egy az egyben lemásolni. A sikeresebbek közt ilyen volt az SZDSZ, míg ma leginkább a Momentum követi ezt a stratégiát. Ami főleg amiatt véleményes, hiszen maga a Nyugat (és azon belül az Európai Unió) is többféle súlyos válságtól szenved.

A beszélgetésben szóba kerültek a közvélemény-kutatások, illetve azt ezt végző cégek súlyos „félremérései” is. A politikai elemző szerint ennek egyik oka, hogy Magyarországon nincs hagyományos értelemben vett közvélemény, hiszen a politika annyira szitokszó és szinte undort keltő téma lett, hogy sok embernek közéleti kérdésben sincs teljesen kikristályosodott, egyértelmű véleménye.

Példaként említette a Mediánt, ami utolsó mérésében 128-71-es arányt mért a Fidesznek, ami után Márki-Zay Péter rögtön azt sugallta, a kormány állhat a kutatás mögött. „Hallatlanul antidemokratikus megjegyzés volt, amit az ellenzéki miniszterelnök-jelölt csinált” – mondta erről Tölgyessy Péter.

Beszélt arról, a napok óta biztos tényként kezelt állításról, hogy a Jobbik szavazói nem voltak „beterelhetők” az ellenzéki összefogásba, a párt támogatottságát nem lehetett volna kérdés nélkül hozzáadni a többi, demokratikus ellenzéki pártéhoz. Tölgyessy szerint ez lehet, hogy így van, ugyanakkor szerinte „ha lett volna az ellenzéknek vonzereje, és azt gondolták volna sokan, hogy fantasztikus ez az ellenzék”, akkor nem minden jobbikos szavazó pártolt volna el automatikusan.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a viszonylag aránytalannak mondott választási rendszer (ami ugyanakkor semmivel sem aránytalanabb, mint a brit vagy az amerikai) egy esetben az ellenzéknek is kedvezett, méghozzá Budapesten, ahol csak két választókörzetben nem tudtak nyerni (az egyikben ráadásul a külföldi szavazatokkal még változhat az eredmény). Részleteiben megnézve ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a fővárosban is átrendeződés figyelhető meg. Az elmúlt 32 évben mindig nagyrészt jobboldalinak számító budai kerületeket elveszítette a kormánypárt, míg a hagyományosan baloldali pesti, „munkás” kerületekben csökkenni látszik az ellenzék előnye.

– mondta erről.

További példaként olyan körzeteket említett, amit sikerült elfoglalni a jobboldalnak: Dunaújvárost és Tatabányát. Erről Tölgyessy azt mondta: hiába érvelnek sokan azzal, hogy a kormány politikája elsősorban a gazdagoknak és jobb módúaknak kedvez, „a Fidesz egyre inkább a munkásosztály pártja kezd lenni”.

A politológus beszélt arról is, hogy alapvetően nonszensz és hiba is az ellenzéktől, amikor az ország leszakadásáról és nyomoráról beszél, miközben a 2015 és 2019 között tartó időszak páratlan felemelkedést hozott a gazdaságban, amit sokan (a szegényebb rétegekben) a saját pénztárcájukon is éreztek. Az elmúlt évben pedig különösen nagy pénzosztásba kezdett Orbán Viktor, lényegében alig volt olyan társadalmi csoport, amely ne gyarapodott volna. (Más kérdés, hogy ennek valószínűleg meglesznek a negatív gazdasági köveztezményei.) Ugyanakkor az sem igaz, hogy az átlagember kisebb vagy gyengébb demokráciát érezne, mint korábban, mert az utóbbi négy évben az emberek nagy részének fogyasztóként és munkaerőpiaci szereplőként is nagyobb lett a mozgástere.

A nemzetközi helyzetről szólva Tölgyessy elmondta, hogy az ellenzék állításaival szemben egyelőre bejött Orbán Viktor „hintapolitikája” és ami – Orbán számára – fontosabb, megkerülhetetlen szereplő lett a nyugati véleményformálók körében, ami példátlan a magyar országvezetők történetében. Ugyanakkor hozzátette, hogy a V4-es vezetők, és különösen a lengyelek elfordulása még okozhat problémát neki, első alkalommal a jogállami eljárás alkalmával. Szerinte azonban Orbán valószínűleg kivár majd, hogy nem lesz-e olyan környezet Európában és a világban, ami neki kedvezhet: ha az USA-ban vagy Olaszországban, netán más országokban előretör a jobboldali populizmus, a magyar miniszterelnök a nemzetközi porondon megint a jó oldalra kerülhet.