Száznál is több ember halt meg Kanadában egy eddig példátlan hőhullám következtében, ami minden eddigi hőmérsékleti rekordot megdöntött - írja a BBC.
A vancouveri rendőrség több mint 130 hirtelen halálesetet jelentett pénteken. Az elhunytak többsége idős volt, vagy olyan betegségben szenvedett, amit a hőség is befolyásolt.
Kanadában vasárnap és kedd között, egymás után három napon is megdőlt az addigi hőségrekord: Lyttonban, Brit Columbia területén 49,5 Celsius-fokot mértek.
Rekordmeleg volt és több halálos áldozatot jelentettek az Egyesült Államok északnyugati részén is.
A szakértők szerint a klímaváltozás a jövőben még tovább növeli majd az extrém időjárási körülmények, így többek közt a hőhullámok kialakulásának gyakoriságát is.
A vasárnapi rekordot megelőzően a hőmérséklet Kanadában soha nem haladta meg a 45 Celsius fokot. A hőhullám péntek óta csak Vancouverben 65 ember halálában játszott közre.
“15 éve vagyok rendőr, de még soha nem láttam ilyen mértékű hirtelen halálozást ilyen rövid idő leforgása alatt. Naponta 3-4 fő a megszokott érték” - mondta Steve Addison rendőrőrmester, aki azt is elárulta: a legtöbb esetben a hozzátartozók hazaérkezve találták holtan valamelyik családtagjukat. Brit Columbiában számos otthonban nincs légkondicionálás sem.
A rendőrség most emelt számban dolgozik a város területén, a beérkező segélyhívások miatt terheltek a telefonvonalak.
A köztereken átmenetileg ivókutakat és hűtőberendezéseket helyeztek el.
A Vancouvertől 250 kilométerre fekvő Lytton faluban a legdrámaibb a helyzet, Meghan Fandrich, egy helyi lakos szerint “szinte képtelenség a szabadban tartózkodni”.
“Annyit vagyunk zárt ajtók mögött, amennyit csak lehet. Megszoktuk a meleget, és most száraz meleg van, de a 47 fokot teljesen másképp éli meg az ember, mint a 30-at” - tette hozzá.
Száznál is több ember halt meg Kanadában egy eddig példátlan hőhullám következtében, ami minden eddigi hőmérsékleti rekordot megdöntött - írja a BBC.
A vancouveri rendőrség több mint 130 hirtelen halálesetet jelentett pénteken. Az elhunytak többsége idős volt, vagy olyan betegségben szenvedett, amit a hőség is befolyásolt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Takács Péter: Felkészítettem a gyerekeimet, hogy apáért éjszaka lehet, hogy jönnek a rendőrök
A politikus a Patrióta csatornának adott interjújában beszélt arról, hogy a lengyel mintához hasonló politikai elszámoltatásra számít. A leköszönő egészségügyi államtitkár már a gyerekeit is felkészítette egy esetleges éjszakai rendőri intézkedésre.
„Felkészítettem a gyerekeimet, hogy apáért éjszaka lehet, hogy jönnek a rendőrök, de majd visszahozzák” – mondta Takács Péter leköszönő egészségügyi államtitkár a Patrióta csatornának adott interjújában pénteken, ahol a családját érintő, nyolcmilliárdosra becsült lélegeztetőgép-ügyről, az Allee bevásárlóközpontban történt anyázásáról és a Fidesz ellenzéki jövőjéről is beszélt.
Takács szerint egy esetleges elszámoltatásnál a lengyel mintát fogják követni, ahol politikusokat bilincsben vittek el.
Az államtitkár azzal magyarázta az Allee-ban történt kirohanását, hogy a Tisza Párt a kampány lezárulta után is „kampányüzemmódban” maradt, „folyamatosan hergelnek, elszámoltatást lebegtetnek be”, és ez már nemcsak a politikusokat, hanem a társadalom minden rétegét érinti. Szerinte valakinek már meg kellett mondania, hogy „eddig és ne tovább”.
A kínai gyorsbüfében állt sorban, amikor a felvételt készítő, általa a Tisza aktivistájának nevezett férfi provokálta és tolvajnak nevezte.
„Mondtam neki, hogy hagyjon békén, idefigyelj, papa, ott kajálok, ahol te, szerinted van otthon nyolcmilliárdom? Nyilván nem” – emlékezett vissza a történtekre, amelyekbe tudatosan állt bele.
A családját érintő, nyolcmilliárdos lélegeztetőgép-bizniszről szóló vádakat koholtnak nevezte. „Se nekem, se a családomnak nincs nyolcmilliárdja, szerintem még összesen sem” – jelentette ki. Hibának tartja, hogy korábban nem beszéltek ezekről az ügyekről, de mint mondta, a párton belüli kommunikációs stratégia ezt írta elő – írta a 24.hu.
„Az volt a mondás, hogy a korrupció az ő témájuk, azt ne emeljük fel kommunikációs szempontból, ezt elfogadtam, bár nagyon dühös voltam, hogy nem védhetem meg magam” – fogalmazott.
Azt is hozzátette, hogy bár felkészül a „bilincses elvezető képekre”, nem tart az eljárástól: „Soha nem loptam, nincs az a bíróság, ami ki tudja mondani, hogy én egy fillért is valahonnan elemeltem”.
Takács Péter államtitkársága alatt elmondása szerint ezermilliárdokban mérhető összeg érkezett az egészségügybe és történelmi léptékű orvosbéremelést hajtottak végre. Ugyanakkor a kommunikációja több alkalommal is vitát váltott ki, például amikor egy apukának küldött trágár üzenete miatt kellett bocsánatot kérnie, vagy amikor a kórházi ellátás körülményeiről szóló vitákban szólalt meg.
A Fidesz vereségének okai között említette, hogy a Tisza Párt ügyesen használta a közösségi médiát, és szerinte „iszonyatos médiafölényben” volt. Ezt azzal támasztotta alá, hogy egy sajtótájékoztatón harminc újságíróból huszonöt nem a Fideszre szavazott.
„Nagy liberális mainstream van velünk szemben, ami ellen 16 évig harcoltunk. A másik pont a 16 év, meguntak, most már húzzatok innen” – magyarázta.
Kommunikációs
hibának nevezte, hogy „nemzeti oldalnak” nevezték magukat, mert szerinte „a haza nem lehet ellenzékben”.
A párt jövőjét illetően Orbán Viktor szerepét evidenciának tartja, de felvetette, hogy meg kell vizsgálni, menthető-e a Fidesz név mint brand. Úgy véli, kormányzati pártból mozgalmi párttá kell válniuk, és feltételes támogatásukról biztosította a leendő kormányt.
„Azt látom, hogy most a Fideszen belüli véleményvezérek között van egy konszenzus abban, hogy adjuk meg a Tiszának a lehetőséget arra, hogy jól kormányozzon.
Meglátjuk. Ha a magyar embereknek jó döntéseket hoznak, azt mi támogatni fogjuk” – jelentette ki. Az interjúban megerősítette, hogy az elnökség felkérésére elvállalná a munkát az Országgyűlésben.
„Felkészítettem a gyerekeimet, hogy apáért éjszaka lehet, hogy jönnek a rendőrök, de majd visszahozzák” – mondta Takács Péter leköszönő egészségügyi államtitkár a Patrióta csatornának adott interjújában pénteken, ahol a családját érintő, nyolcmilliárdosra becsült lélegeztetőgép-ügyről, az Allee bevásárlóközpontban történt anyázásáról és a Fidesz ellenzéki jövőjéről is beszélt.
Takács szerint egy esetleges elszámoltatásnál a lengyel mintát fogják követni, ahol politikusokat bilincsben vittek el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megszólalt a leendő oktatási miniszter: A legsürgősebb teendők között van a pedagógusok és a diákok terheinek csökkentése
Lannert Judit, a Tisza-kormány leendő oktatási minisztere a pedagógusok teljesítményértékelését és a felesleges kompetenciaméréseket számolná fel. Szerinte ezek az intézkedések csak terhelik a rendszert, és nem visznek előre.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egy videóinterjúban mutatta be kormányának leendő gyermek- és oktatásügyi miniszterét, Lannert Judit oktatáskutatót. A beszélgetésben a szakember részletesen beszélt a magyar oktatási rendszer problémáiról és a lehetséges megoldásokról.
Lannert Judit elmondta, hogy 1990, a rendszerváltás óta foglalkozik oktatáskutatással, karrierjét az Országos Közoktatási Intézetben kezdte. Később, 2007-ben otthagyta az akkor már Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetnek nevezett állami háttérintézményt, mert úgy érezte, ott már nem tudja hatékonyan szolgálni az oktatás ügyét. Ezt követően hozta létre saját kutatóközpontját, a T-Tudokot. A 2010-es kormányváltás után rövid időre visszatért az intézethez tudományos főigazgató-helyettesként, de alig fél év után ismét távozott. Állítása szerint már 2012-ben cenzúrázták az interjúit, példaként említette, hogy egy a finn oktatásról szóló részt egyszerűen kihúztak az egyik vele készült anyagból.
A szakember szerint a magyar oktatás legnagyobb és legfájóbb problémája, hogy a nemzetközi PISA-felmérések kezdete óta Magyarország folyamatosan az első három ország között van abban a tekintetben, hogy a családi háttér milyen mértékben határozza meg a diákok teljesítményét.
„És ez egyszerűen bebetonozza a gyerekeket, a családot, a társadalmat. Nincs mobilitás, tehát én ezt tartom a legnagyobb problémának” – fogalmazott. Szerinte a kiút nem elsősorban reformokban, hanem egy teljes szemléletváltásban rejlik. Úgy véli,
a hátrányos helyzetű gyerekeket nem elég szeretni, hinni is kell abban, hogy többre képesek.
Ezt a jelenséget a pszichológiából ismert Pygmalion-hatásnak nevezte, amely szerint a másikról alkotott elvárásaink idővel valósággá válnak.
Lannert szerint a pedagógusoknak ehhez támogatásra, időre és „levegőre” van szükségük. Álláspontja szerint az elmúlt években a szakmai szempontok háttérbe szorulásával párhuzamosan nőtt a bizalmatlanság a tanárok felé, amit a rendszer egyre több kontrollal és méréssel próbált ellensúlyozni.
A jelenlegi, egyéni teljesítményértékelésre fókuszáló rendszert teljesen elhibázottnak tartja. „Le is terheli a rendszert, és nem visz előre” – jelentette ki.
Hozzátette, hogy a korábban jól működő, nemzetközi szinten is elismert országos kompetenciamérést egy „mérési cunami” váltotta fel, ami rengeteg plusz terhet ró az iskolákra, miközben az így gyűjtött adatok használhatatlanná váltak, mert a diákok már nem veszik komolyan a kitöltésüket.
Magyar Péter ehhez kapcsolódva arról beszélt, hogy a jelenlegi poroszos, teljesítményorientált rendszer helyett egy 21. századi, a kritikai gondolkodást és a kreativitást fejlesztő oktatásra van szükség.
Szerinte „csak egy olyan tanár tud példát mutatni, kritikai gondolkodást tanítani, szabad életre nevelni diákokat, amely tanár maga is szabad”.
Lannert Judit szerint a legsürgősebb teendők között van a pedagógusok és a diákok terheinek csökkentése.
Első lépésként megszüntetné a jelenlegi pedagógus-teljesítményértékelési rendszert és a „mérési cunamit”, valamint felülvizsgálná a párhuzamos adminisztrációs kötelezettségeket. Úgy véli, a KRÉTA rendszer mára egy „mikromenedzsment eszközzé vált”. Már ezekkel a lépésekkel is levegőhöz juttatnák a pedagógusokat. Hosszabb távon egy új Nemzeti alaptanterv (NAT) kidolgozását tartja szükségesnek, ami nem leszabályoz, hanem elveket és mintákat ad.
Fontosnak tartja, hogy a rendszerben újra „lehessen hibázni”, mert a hibázástól való félelem gátolja a kreativitást és a problémamegoldást.
„Pedagógus is hibázhasson, meg a miniszter is fog hibázni, tehát ez azt gondolom, mindenkinek szíve joga” – mondta.
A leendő miniszter kitért arra is, miért tartotta fontosnak, hogy a tárca nevében szerepeljen a „gyermek” szó. Kifejtette, hogy a későbbi iskolai hátrányok jelentős része már az első tíz, de leginkább az első három életévben kialakul. Ezért elengedhetetlen a különböző ágazatok – egészségügy, szociális ellátórendszer, oktatás – szoros együttműködése és a korai gyermekkori fejlesztésre való fókuszálás. A Tisza-kormány tervei szerint ezt a kormányzati szintű összehangolást Bódis Kriszta fogja végezni a Miniszterelnökségen.
A tervek között szerepel a tankötelezettség korhatárának 18 évre történő visszaemelése felmenő rendszerben, azzal a kitétellel, hogy a fiataloknak valamilyen, a munkaerőpiacon is elismert végzettséggel kell elhagyniuk az iskolarendszert. A szakmai szervezetek által is régóta sürgetett szabad tankönyvválasztás visszaállítását is azonnali intézkedésnek nevezte.
Lannert beszélt a pedagógusokat segítő szakemberek, így az iskolapszichológusok, gyógypedagógiai asszisztensek hiányáról is.
Rámutatott, hogy a statisztikák sokszor félrevezetőek, mert a szakemberek többsége Budapesten koncentrálódik, miközben „Nógrád megyében nincs is gyerekpszichiáter”. A felsőoktatással kapcsolatban elmondta: az alapítványi modellt felül kell vizsgálni, és az államnak vissza kell szereznie az alapítói jogokat, mivel az egyetemek állami finanszírozás nélkül működésképtelenek.
Kiemelte az egyetemi autonómia fontosságát és a rendkívül magas lemorzsolódási arány csökkentésének szükségességét, amihez szerinte hallgatóközpontúbb szemléletre van szükség.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egy videóinterjúban mutatta be kormányának leendő gyermek- és oktatásügyi miniszterét, Lannert Judit oktatáskutatót. A beszélgetésben a szakember részletesen beszélt a magyar oktatási rendszer problémáiról és a lehetséges megoldásokról.
Lannert Judit elmondta, hogy 1990, a rendszerváltás óta foglalkozik oktatáskutatással, karrierjét az Országos Közoktatási Intézetben kezdte. Később, 2007-ben otthagyta az akkor már Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetnek nevezett állami háttérintézményt, mert úgy érezte, ott már nem tudja hatékonyan szolgálni az oktatás ügyét. Ezt követően hozta létre saját kutatóközpontját, a T-Tudokot. A 2010-es kormányváltás után rövid időre visszatért az intézethez tudományos főigazgató-helyettesként, de alig fél év után ismét távozott. Állítása szerint már 2012-ben cenzúrázták az interjúit, példaként említette, hogy egy a finn oktatásról szóló részt egyszerűen kihúztak az egyik vele készült anyagból.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bódis Kriszta nem lesz miniszter, a Miniszterelnökségen kap kulcsfontosságú posztot
A Tisza Párt képviselője a Miniszterelnökség egyik kulcsembereként folytatja a munkát. Az ő felelőssége lesz az egészségügy, az oktatás és a szociálpolitika kormányzati munkájának összehangolása.
Bár korábban többen miniszteri poszt várományosaként emlegették, Bódis Kriszta végül a Miniszterelnökségen kap feladatot a formálódó Tisza-kormányban. Magyar Péter a Lannert Judit leendő oktatási minisztert bemutató pénteki beszélgetésében jelentette be, hogy Bódis a társadalompolitikai koordinációért felel majd, ahol az egészségügy, az oktatás és a szociálpolitika összehangolása lesz a feladata – írta a Telex.
A döntés értelmében Bódis Ruff Bálint kancelláriaminiszter tárcájához kerül, bár a pontos pozíció-megnevezését egyelőre nem közölték. A lépés egybeesik azzal a kormányzati struktúrával, amelyet Magyar Péter és csapata épít: a Miniszterelnökség nem csupán egy minisztérium a sok közül, hanem a stratégiai és végrehajtási koordináció központja lesz.
Ruff Bálint korábban arról beszélt, hogy a tárca a kormányzati stratégia központja lesz.
A Miniszterelnökség „nem egy halálcsillagként működő, egyre hízó szervezet” lesz, hanem a „rendszerváltás motorja”.
Bódis Kriszta író, pszichológus és dokumentumfilmes, a Van Helyed Alapítvány vezetőjeként a magyar roma integráció egyik legismertebb képviselője. Csapatával Ózdon épített ki egy rendszert a mélyszegénységben élők felzárkóztatására.
A kormánypárti sajtó Bódis Krisztát rendszeresen támadta, elsősorban a Csipke Józsika című, 2006-ban az Élet és Irodalomban megjelent prózája miatt, egy 2003-as, LMBTQ témájú mesekönyve miatt.
Több egyetemen is tanított, 2024-ben lett a Tisza Párt társadalompolitikai szakértője. A választások előtt vette fel hivatalosan is a Bódis Kriszta nevet, és áprilisban a VIII. kerület központú választókerületben legyőzte a fideszes Ferencz Orsolyát, így egyéni országgyűlési képviselő lett.
A mostani feladatköre látszólag egybecseng azzal a szemlélettel, amit egy korábbi nyilatkozatában maga is megfogalmazott.
Bódis korábban jelezte, hogy elsősorban „pozíciók helyett feladatokban” gondolkodik, de nem ugrana el a miniszterség elől sem.
Bár korábban többen miniszteri poszt várományosaként emlegették, Bódis Kriszta végül a Miniszterelnökségen kap feladatot a formálódó Tisza-kormányban. Magyar Péter a Lannert Judit leendő oktatási minisztert bemutató pénteki beszélgetésében jelentette be, hogy Bódis a társadalompolitikai koordinációért felel majd, ahol az egészségügy, az oktatás és a szociálpolitika összehangolása lesz a feladata – írta a Telex.
A döntés értelmében Bódis Ruff Bálint kancelláriaminiszter tárcájához kerül, bár a pontos pozíció-megnevezését egyelőre nem közölték. A lépés egybeesik azzal a kormányzati struktúrával, amelyet Magyar Péter és csapata épít: a Miniszterelnökség nem csupán egy minisztérium a sok közül, hanem a stratégiai és végrehajtási koordináció központja lesz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Vége az ingyenélésnek” – Washington kemény üzenetet küldött Európának
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter egy sajtótájékoztatón közölte, Európának is részt kell vennie a Hormuzi-szoros biztosításában. Szerinte az USA-nak van elég energiája, és nem fogja tovább ingyen védeni a szövetségesek ellátási útvonalait.
Az Egyesült Államok belefáradt abba, hogy egyedül biztosítsa a hajózás szabadságát a Hormuzi-szorosban, és elvárja, hogy európai szövetségesei is vegyék ki a részüket a harcból – ez derült ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter sajtótájékoztatójából.
A Pentagonban tartott eseményen Hegseth kemény üzenetet küldött Európának, mondván, az ingyenélésnek vége.
„Ezt a háborút nem egyedül kellene megvívnia az Egyesült Államoknak. Alig használjuk a Hormuzi-szorost, az energiaellátásunk nem ezen megy keresztül, és amúgy is bőven elég energiával rendelkezünk. Európa és Ázsia évtizedeken át profitált a mi védelmünkből, de az ingyenélésnek most vége van” – jelentette ki a miniszter.
Hegseth hozzátette, értékelnék, ha Európa a „buta kis konferenciák” helyett komoly segítséget nyújtana. A miniszter szerint a Hormuzi-szorosban felállított amerikai blokád sikeres, és Iránnak most lehetősége van egy jó üzletet kötni – írja az Associated Press. Bár Donald Trump elnök határozatlan időre meghosszabbította az Iránnal kötött tűzszünetet, az iráni kikötők blokádját továbbra is fenntartja.
Washington egyértelművé tette, hogy a haditengerészet minden olyan iráni hajót ki fog lőni, amely aknákat próbál elhelyezni a vízben, összhangban Donald Trump elnök korábbi, nagy port kavart parancsával. A miniszter szerint Amerika olyan szövetségeseket érdemel, akik megértik, hogy „a szövetség nem egyirányú, hanem kétirányú utca”.
„Nem számítunk Európára, de nekik nagyobb szükségük van a Hormuzi-szorosra, mint nekünk. Szóval lehet, hogy ideje lenne kevesebbet beszélgetniük és konferenciázgatniuk, és inkább hajóra kellene szállniuk. Ez sokkal inkább az ő harcuk, mint a mienk” – fogalmazott a miniszter.
Irán elfogadhatatlannak tartja a blokádot, és a tűzszünet megsértésének tekinti, ezért jelezte, hogy nem vesz részt a tervezett iszlámábádi tárgyalásokon. Teherán álláspontja szerint a tárgyalások előfeltétele a blokád feloldása. Eközben Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter diplomáciai körútra indult, amelynek során Maszkatot, Moszkvát és Iszlámábádot is érinti.
A helyzetet bonyolítja, hogy a feszültség azután éleződött ki, hogy az Egyesült Államok felmondta az iráni atomalkut, és Izraellel közösen légicsapásokat indított Irán ellen, ami előtt a hajózás zavartalan volt a Hormuzi-szorosban. Hegseth szavai egybecsengenek Donald Trump korábbi kijelentéseivel, aki szintén felháborodott azon, hogy a szövetségesek nem segítenek a szoros újranyitásában.
Az Egyesült Államok belefáradt abba, hogy egyedül biztosítsa a hajózás szabadságát a Hormuzi-szorosban, és elvárja, hogy európai szövetségesei is vegyék ki a részüket a harcból – ez derült ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter sajtótájékoztatójából.
A Pentagonban tartott eseményen Hegseth kemény üzenetet küldött Európának, mondván, az ingyenélésnek vége.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
