Több mint 630 ezer ember nyugdíja nem éri el a 100 ezer forintot havonta
A statisztikából kiderül, hogy évek óta egyre kevesebben vannak azok, akik a legkisebb juttatást kapják, a feljebb lévő sávokba viszont egyre többen kerülnek.
2015 óta csaknem meghétszereződött, két év alatt pedig megduplázódott azoknak a nyugdíjasoknak a száma akik a legmagasabb jövedelmi kategóriába tartoznak, azaz havonta több mint 300 ezer forintot kapnak - vette észre a Világgazdaság a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai között. 2019-ben csak 40 573 ember kapott 300 ezer forintnyi nyugdíjat, tavaly viszont már 81 769-en tartoztak ebbe a kategóriába.
A statisztikából az is kiderül, hogy évek óta csökken azoknak a száma, akik a legkisebb juttatást kapják, míg a feljebb lévő sávokban egyre többen vannak. Míg két éve még 1 millió 510 ezren kaptak az átlagnyugdíjnál, azaz 140-150 ezer forintnál kevesebbet, tavaly már „csak” 1 millió 347 ezren.
A Világgazdaság adatai szerint tavaly 40 ezer forint alatti összeget több mint 63 ezren kaptak. 40 ezer és 60 ezer forint közöttit 106 ezren, 60 ezer és 80 ezer közöttit 164 ezren, 80 ezer és 100 ezer közöttit pedig több mint 307 ezren. Ez azt jelenti, hogy több mint 630 ezer ember ellátása nem érte el a 100 ezer forintot. Ez a létminimum alatti összeg.
Mindez azért érdekes, mert a magyarok 94 százaléka legalább 100 ezres nyugdíjminimumot akar a jelenlegi 28 500 forint helyett – derült ki a Pulzus Kutató napi.hu megbízásából készített felméréséből.
Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője a VG-nek azt mondta, részben az éves nyugdíjemelés és az ehhez kapcsolódó nyugdíj-kompenzáció, részben pedig az úgynevezett állománycserélődés okozza az eltolódást. Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője pedig úgy látja, hogy a kifizetési sávokban látható eltolódás oka a nyugdíjemelés melletti visszamenőleges nyugdíjkorrekció és a novemberben kifizetett nyugdíjprémium együttes hatása.
Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy
bár a javulás látványos, a nyugdíjmedián nem emelkedett ki tavaly a 120–140 ezres sávból, emiatt folyamatosan nyílik az olló a nettó bérek és a nyugdíjak között.
A férfiak nyugdíjmediánja a 120–140 ezres sávból a 140–160 ezresbe emelkedett, míg a nőké a 100–120 ezresből a 120–140 ezresbe.
2015 óta csaknem meghétszereződött, két év alatt pedig megduplázódott azoknak a nyugdíjasoknak a száma akik a legmagasabb jövedelmi kategóriába tartoznak, azaz havonta több mint 300 ezer forintot kapnak - vette észre a Világgazdaság a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai között. 2019-ben csak 40 573 ember kapott 300 ezer forintnyi nyugdíjat, tavaly viszont már 81 769-en tartoztak ebbe a kategóriába.
A statisztikából az is kiderül, hogy évek óta csökken azoknak a száma, akik a legkisebb juttatást kapják, míg a feljebb lévő sávokban egyre többen vannak. Míg két éve még 1 millió 510 ezren kaptak az átlagnyugdíjnál, azaz 140-150 ezer forintnál kevesebbet, tavaly már „csak” 1 millió 347 ezren.
A Világgazdaság adatai szerint tavaly 40 ezer forint alatti összeget több mint 63 ezren kaptak. 40 ezer és 60 ezer forint közöttit 106 ezren, 60 ezer és 80 ezer közöttit 164 ezren, 80 ezer és 100 ezer közöttit pedig több mint 307 ezren. Ez azt jelenti, hogy több mint 630 ezer ember ellátása nem érte el a 100 ezer forintot. Ez a létminimum alatti összeg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kunetz Zsombor kiakadt: „Kevés idiótább ötlet van ennél!” – Központi raktárból látnák el a kórházakat, mint a hipermarketek
A belügyminisztérium új rendelettervezete szerint egyetlen központi raktárból látnák el az összes kórházat. Kunetz Zsombor szerint ez beláthatatlan következményekkel járhat.
Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő a Facebookon osztotta meg véleményét egy friss kormányzati rendelettervezetről, amely szerint központi raktárból látnák el a kórházakat.
„Mindig van újabb és újabb ötlet arra, hogy még nyomorultabbá tegyék az egészségügyi ellátást” – írta posztjában. Szerinte ez a központosítás brutálisan lassítani fogja az ellátást, mert nem lesz képes olyan gyors kiszolgálást biztosítani, mint egy régiós raktár vagy a mostani szállítók.
Hozzátette, hogy a rendszer nem lesz rugalmas, mivel a mérete ezt nem teszi lehetővé. A költségek is nőni fognak, mert 30–50 ezer terméket kell majd tárolni, köztük sokat külön hőmérsékleten és szabályozás szerint.
Szerinte az informatikai rendszer sincs olyan állapotban, hogy ez a logisztika működőképes és a betegbiztonságot szolgáló szolgáltatással rendelkezzen. Úgy véli, ez a modell sehol a világon nem működik az egészségügyben.
Felvetette azt is, hogy egy ilyen logisztikai rendszer rendkívül sérülékeny. Példaként egy raktártüzet említett, és azt kérdezte, hogy ennek milyen következményei lennének a betegellátásra.
„Összegezve, kevés idiótább ötletet láttam az utóbbi időkben, mint ezt. És tulajdonképpen az értelmét sem találom, a katonai, kontrollmániás gondolkodás kivételével. Éppen ellenkezőleg, nagyon költségigényes, nehezen megvalósítható és felesleges is”
– írta Kunetz.
Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő a Facebookon osztotta meg véleményét egy friss kormányzati rendelettervezetről, amely szerint központi raktárból látnák el a kórházakat.
„Mindig van újabb és újabb ötlet arra, hogy még nyomorultabbá tegyék az egészségügyi ellátást” – írta posztjában. Szerinte ez a központosítás brutálisan lassítani fogja az ellátást, mert nem lesz képes olyan gyors kiszolgálást biztosítani, mint egy régiós raktár vagy a mostani szállítók.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Minden magyar földgázfelhasználót érinteni fog az Európai Bizottság kemény döntése
Szijjártó Péter közölte: a magyar kormány nem hajlandó önként lemondani az orosz energiáról. Brüsszel ezért akár súlyos büntetéseket is kiszabhat Magyarországra.
Az Európai Bizottság kedden bejelentette, hogy 2027 végéig teljesen megszüntetné az orosz olaj-, gáz- és nukleáris üzemanyag-importot. A tagállamoknak még az év végéig kötelező érvényű nemzeti leválási terveket kell készíteniük. A részletes jogi csomagot június elején terjeszti be a Bizottság – írta meg a Portfolio.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán reagált a brüsszeli tervre. Szerinte az orosz energiahordozók „erőszakos, mesterséges és ideológiai” kizárása súlyos következményekkel járhat az energiaárakra, az ellátásbiztonságra és az európai versenyképességre.
A miniszter azt mondta:
„Ez az európai bizottsági döntés súlyosan veszélyezteti Magyarország energiaellátásának biztonságát is, mert az energiaellátás kérdése az nem politikai ügy, hanem egy kőkemény fizikai kérdés. Onnan lehet földgázt és onnan lehet kőolajat vásárolni, ahonnan vezetékek jönnek ide.”
Szijjártó szerint az új intézkedések mögött nem energiapolitikai megfontolás áll, hanem az Ukrajnának nyújtott támogatás költségeinek áthárítása. Úgy fogalmazott, hogy ezt „az észszerűen működő” országokkal, például Magyarországgal akarja Brüsszel megfizettetni.
A brüsszeli javaslat kétlépcsős rendszerben vezetné ki az orosz gázt. 2025-től tiltanák az új szerződéseken alapuló beszerzéseket, 2027 végétől pedig minden hosszú távú vezetékes és cseppfolyósított földgázszerződés megszűnne.
Brüsszel hangsúlyozta, hogy a hosszú távú gázszerződésekből való kilépés jogi védelmet élvez majd. A cégek a vis maior elvére hivatkozva jogi következmények nélkül léphetnek ki a meglévő szerződésekből.
A Bizottság szerint az orosz gázimport 2025-ben várhatóan 37 milliárd köbmétert tesz majd ki. A növekvő LNG-kapacitások és a csökkenő uniós gázkereslet ezt fokozatosan helyettesítheti. Dan Jörgensen uniós biztos úgy fogalmazott: emiatt nem várható általános áremelkedés, de elismerte, hogy egyes tagállamok – például Magyarország – nehezebb helyzetben lesznek.
Az EU szerint a tagállamoknak az év végéig saját leválási tervet kell készíteniük az orosz energiahordozókról. Ha ezt nem teljesítik, az uniós szabályrendszer alapján eljárás indulhat, és súlyos pénzbüntetésre számíthatnak.
Az Európai Bizottság kedden bejelentette, hogy 2027 végéig teljesen megszüntetné az orosz olaj-, gáz- és nukleáris üzemanyag-importot. A tagállamoknak még az év végéig kötelező érvényű nemzeti leválási terveket kell készíteniük. A részletes jogi csomagot június elején terjeszti be a Bizottság – írta meg a Portfolio.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán reagált a brüsszeli tervre. Szerinte az orosz energiahordozók „erőszakos, mesterséges és ideológiai” kizárása súlyos következményekkel járhat az energiaárakra, az ellátásbiztonságra és az európai versenyképességre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Így gyülekeztek a résztvevők Hadházy Ákos legújabb tüntetésére – sorozatban a nyolcadikra
Ezúttal ismét a Ferenciek terére hívta híveit a politikus, akit kitiltottak a Parlamentből. Szerinte nem üresedtek még ki a tüntetések, és legközelebb is kinn lesz az utcán.
Zsinórban nyolcadik alkalommal is tüntet Hadházy Ákos és néhány híve Budapesten. A május 1-jei, Kossuth téri megmozdulás után a helyszín ezúttal is a Ferenciek tere, ahova korábban nem engedélyezték a demonstrációt.
Színpad ezen a héten nincs, csak egy hangszóró. Hadházy Ákos ezúttal egy Szabad választást, szabad hazát! feliratú molinóval érkezett.
Arról egyelőre nincs információ, hogy a tüntetés kezdetén pár száz fő körülire becsült tömeg mit tervez a későbbiekben. Két hete szerették volna elfoglalni a Szabad sajtó út-Kossuth Lajos utcai úttestet, ám ezt a rendőrség nem engedte. Ehelyett néhány tucatnyian körülbelül egy órán át blokkolták a Szabadság híd forgalmát, mielőtt a rendőrök feloszlatták volna a tömeget.
A Szeretlek Magyarország képei a helyszínről (a képre kattintva galéria nyílik):
Zsinórban nyolcadik alkalommal is tüntet Hadházy Ákos és néhány híve Budapesten. A május 1-jei, Kossuth téri megmozdulás után a helyszín ezúttal is a Ferenciek tere, ahova korábban nem engedélyezték a demonstrációt.
Színpad ezen a héten nincs, csak egy hangszóró. Hadházy Ákos ezúttal egy Szabad választást, szabad hazát! feliratú molinóval érkezett.
Arról egyelőre nincs információ, hogy a tüntetés kezdetén pár száz fő körülire becsült tömeg mit tervez a későbbiekben. Két hete szerették volna elfoglalni a Szabad sajtó út-Kossuth Lajos utcai úttestet, ám ezt a rendőrség nem engedte. Ehelyett néhány tucatnyian körülbelül egy órán át blokkolták a Szabadság híd forgalmát, mielőtt a rendőrök feloszlatták volna a tömeget.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter szerint Orbán Viktornak haladéktalanul színt kellene vallania arról, valóban azt tervezi-e, hogy Polt Pétert, „a világ legnagyobb bankrablását végigasszisztáló” legfőbb ügyészt ülteti a fideszes bábként jellemzett Alkotmánybíróság élére – írta a Facebookon a Tisza Párt elnöke.
Úgy véli, elfogadhatatlan lenne, ha egy olyan „bukott legfőbb ügyész” kerülne az egyik legfontosabb intézmény élére, aki hivatalban töltött ideje alatt – állítása szerint – egyetlen fideszes politikus letartóztatását sem kezdeményezte, viszont azon dolgozott, hogy az ügyészség „ne emeljen vádat Rogán Antal ellen a végrehajtó maffia ügyében”.
Szerinte az sem megmagyarázható, hogyan vezethetné az Alkotmánybíróságot egy olyan személy,
„aki nyugodtan végignézte, hogy a világ legnagyobb bankrablásának elkövetői lelépjenek Magyarországról magukkal víve a lopott szajrét”.
Magyar hangsúlyozta, hogy a TISZA párt a leghatározottabban tiltakozik az ellen, hogy az Alkotmánybíróság és a Legfőbb Ügyészség élére „újabb Orbán-janicsárokat” nevezzenek ki. Hozzátette: a TISZA biztosít minden magyar állampolgárt arról, hogy a választások után „nem maradhatnak Orbán-bábok a legfontosabb nemzeti intézményeink élén”.
