Harmincegy illegális bevándorló hajótörést szenvedett és belefulladt a La Manche-csatornába, egy eltűnt szerdán, amikor az észak-franciaországi Calais kikötővárosból megpróbáltak átjutni a szemközti brit partokra.

Jean Castex francia miniszterelnök "tragédiának" nevezte a 2018 óta legtöbb halálos áldozattal járó átkelési kísérletet.

"A meghaltakra és a sérültekre gondolok, az embercsempész bűnözők áldozataira, akik kihasználják az elkeseredettségüket és a nyomorukat" - írta a Twitteren a francia miniszterelnök.

A szerdai hajótörést megelőzően idén eddig három holttestet találtak a francia hatóságok, és négy embert nyilvánítottak eltűntnek. 2020-ban hat holttestre bukkantak, és négy ember tűnt el, míg 2019-ben négyen vesztették életüket az átkelési kísérletekben.

A francia belügyminisztérium tájékoztatása szerint délután 2 órakor egy halász jelezte, hogy mintegy 15 embert látott a vízben Calais magasságában. A haditengerészet egyik hajója több embert kimentett, közülük öten halottak, öten pedig eszméletlenek voltak.

Gérald Darmanin belügyminiszter is a Twitteren fejezte ki együttérzését a "sok halott drámája" miatt. "Soha nem hangsúlyozzuk eléggé, hogy ezeket az átkeléseket szervező embercsempészek bűnözők" - írta a tárcavezető, aki még az este folyamán a helyszínre utazik.

Az észak-franciaországi Dunkerque ügyészsége bejelentette, hogy eljárást indított bűnszövetkezetben elkövetett, illegális bevándorlás segítése és gondatlanságból elkövetett súlyos emberölés gyanúja miatt.

A La Manche-csatorna tengeri prefektusa és az Északi-tenger három helikoptere és három hajója jelenleg is folytatja esetleges túlélők és holttestek keresését.

Az észak-franciaországi kikötőváros, Calais több mint harminc éve a kontinensről Nagy-Britanniába átjutni vágyó illegális bevándorlók gyűjtőhelye. A brit kormány évente több tízmillió euróval támogatja Franciaországot a határőrizet és a kikötői infrastruktúra megerősítésében.

Hivatalos francia adatok szerint az elmúlt három hónapban megduplázódott az átkelési kísérletek száma. Az év eleje óta 31 500 illegális bevándorló próbált meg átjutni a francia oldalról Nagy-Britanniába, közülük 7800-at kimentett a francia parti őrség. London szerint az év első tíz hónapjában 22 ezren sikeresen keltek át a brit partokra.

Johnson szerda estére összehívta a brit kormány különleges helyzetekben ülésező tanácskozó testületét (COBRA). Az értekezlet utáni nyilatkozatában a brit miniszterelnök kijelentette: a történtek is jelzik, hogy miért fontos az új brit határrendészeti törvény összes rendelkezésének gyorsított ütemű érvényesítése, mivel ez teszi lehetővé a különbségtételt a Nagy-Britanniába legálisan és illegálisan érkezők között.

Boris Johnson hozzátette: minden követ meg kell mozgatni "az embercsempész gengszterek üzleti hálózatainak lerombolása" végett. Hozzátette: Londonnak ebben természetesen együtt kell működnie Franciaországgal és a többi európai partnerországgal.

- fogalmazott a brit kormányfő.

Johnson szerint nem férhet kétség ahhoz, hogy az embercsempész bűnszervezetek továbbra is megtévesztett emberek életét teszik kockára, és továbbra is gyilkosságokat úsznak meg büntetés nélkül, ha nem tapasztalják azt, hogy "üzleti modelljük működésképtelenné válik".

Utalt a brit és a francia kormány között ebben az ügyben felmerült korábbi nézeteltérésekre, mondván: Londonnak voltak a múltban "nehézségei", amikor rá akarta bírni a partnerországokat, "különösen a franciákat", hogy "érdemének megfelelő súllyal" foglalkozzanak a kialakult helyzettel.

Priti Patel brit belügyminiszter a londoni alsóházban tartott minapi tájékoztatóján elfogadhatatlannak nevezte a Franciaországból Nagy-Britanniába illegálisan átjutni próbálók számát. Kijelentette ugyanakkor, hogy a migrációs válság globális méretű.

A brit belügyminisztérium legutóbbi adatai szerint az év eleje óta eddig 25 700-an próbáltak illegálisan átkelni a kontinensről csónakokkal Angliába, több mint háromszor annyian, mint tavaly egész évben.

A Doveri-szoros a világ legforgalmasabb tengerhajózási útvonala, és szakértők egybehangzó figyelmeztetései szerint életveszélyes vállalkozás ezen a tengerszakaszon kis csónakokkal útnak indulni.

Meghalt Reim Károly újságíró, a Bors, a Csakfoci.hu volt munkatársa, az Index szerkesztő-riportere. A hírt a lap főszerkesztője jelentette be. A 31 éves kolléga hosszan tartó betegség után hunyt el.

Fekete-Szalóky Zoltán, a lap főszerkesztője a lapban búcsúzott kollégájától:

"Tudtuk, hogy nagy a baj, hónapok óta szorítottunk, drukkoltunk neki. Fiatal volt, dolgozni akart, miért ne gyógyulhatott volna meg? Vártuk, hogy betoppan közénk, hozza a fantasztikus házi palacsintáit, hoz egy exkluzív infót, vagy egy rövid írást. Októberben még cikkeket küldött otthonról, s bíztunk benne, hogy újra a régi lesz: visszatértek zseniális Insta-posztjai, rövid telefonüzeneteiben már örök szerelméről, a Juventusról viccelődtünk… Ha valaki csak eddig olvassa el, biztos felsóhajt: milyen fiatalon, milyen gyorsan ment el! Igazuk van, nagyon-nagyon fiatalon. Tele tervekkel, ötletekkel, megírandó nagy sztorival. Fiatal volt, alig túl a pályakezdés göröngyein, de nagy tehetséggel, elképesztő akaraterővel, hittel megáldva. És persze szorgalommal. Alig egy éves indexes karrierje alatt több mint 2400 cikket, posztot publikált. Írt címlapsztorikat, politikai, közéleti, kulturális és sportcikkeket is. Írni akart folyamatosan, mindig mindenről. Az írás számára terápia volt: rajongásig imádott édesanyja hirtelen elvesztésére, szétesett párkapcsolatára, betegségére. Mert ezekről beszélni nehéz volt neki – csak legközelebbi barátainak, kollégáinak mondta el -, kiírni magából talán könnyebb. Több írás nem jön tőle, ma hajnalban végleg elaludt. Csendben nézünk egymásra a szerkesztőségben órák óta. Mi, akik a szavakból élünk, most nem találunk szavakat. Meglett 40-es, 50-es kollégák bámulnak egymásra értetlenül. Nem lesz több Reim Károly-cikk, nem állít be többet a szerkesztőségbe imádnivaló mosolyával, szatyrában 50 friss palacsintával, nem lesz több Insta-poszt és nem lesz több vicc az olasz foci rekordbajnokáról sem. Ennek az őszinte, mosolygós, mindenkivel tiszta srácnak a hiánya, mely hetek óta velünk van, immár örök. Karcsi, nyugodj békében!"

- közölte a Nitrogénművek Zrt. a közleményében, miután a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara aggodalmát fejezte ki a hazai műtrágyaellátás biztonságával kapcsolatban - írja az MTI.

A Forbes.hu megjegyzi, hogy a közlemény előzménye egy november 19-i egyeztetés volt, ahol az Agrárminisztérium a magyar műtrágyapiac kereskedőivel és viszonteladóival egyeztette arról, "hogyan tartható határon belül a magyar műtrágya".

"Minden lehetséges eszközt meg kell ragadni a magyar gazdálkodók műtrágyaellátásának biztosítására" – idézik az agrokep.hu cikkét. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint a gazdálkodók elvárják, hogy a magyar műtrágyák az országban maradjanak.

Az állam akár a gyár üzemeltetését is átveheti és a termelést ellenőrzésük alá vonják – írták a közleményben.

Mindezekre reagálva a Nitrogénművek Zrt. a közleményében kiemelték: a társaság vezetése azt javasolja magyarországi és külföldi vásárlóinak, hogy a műtrágya-kijuttatási szezon kezdete előtt vásárolják meg a szükséges mennyiséget. Ezzel elkerülhetik a 2022. első negyedévére várható szállítási problémákat és biztosíthatják maguknak, hogy a megvásárolt műtrágya ára az aktuális termelési költségekhez igazodjon - tették hozzá.

Idén történelmi csúcsra drágult a műtrágya globális szinten, ami a 2016-2020 közötti időszak nyomott műtrágya átlagár és az ezt követő alacsony iparági befektetési szint eredménye - jegyezték meg.

A cég egész évben maximális kapacitással üzemelteti gyárát; annak éves, tervezett karbantartási ciklusa idén júniusban volt, 6 hétig tartott - emlékeztettek. Hozzáfűzték: februárban és a harmadik negyedévben két rövidebb, nem tervezett leállás történt. Kora ősszel az "egekbe szökő energiaárak" miatt négy hétre felfüggesztették kereskedelmi tevékenységüket, amelyet októbertől újraindítottak - részletezték.

A társaság ismertette: szeptember végén jelezték aggodalmukat a piaci instabilitás és a felmerülő kockázatok miatt az Agrárminisztériumnak és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának. Ennek ellenére a társaságot, mint egyedüli nitrogénalapú műtrágyagyártót és jelentős forgalmazót, semmilyen egyeztetésre nem hívták meg - fűzték hozzá.

A Nitrogénművek arra is kitért, hogy mindenkor az elfogadott üzleti tervet követik az export mennyiség allokációja során. Azokat a havi mennyiségeket, amelyekre nincs kereslet egy adott piacon, átcsoportosítják azokra az országokra, ahol felmerül rá igény.

Kiviteli tilalom az EUMSz 36. cikkére és az Európai Unió Bíróságának (EUB) kapcsolódó ítélkezési gyakorlatára hivatkozva nem indokolható" - húzták alá a közleményben.

A Magyar Gazdaszervezetek és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) néhány napja közös közleményt adott ki, amelyben egyetértettek az Agrárminisztérium álláspontjával, hogy a gazdálkodók érdekében minden lehetséges eszközt be kell vetni, biztosítani kell a hazai műtrágyaellátás biztonságát. Erre akkor a Nitrogénművek ugyancsak közleményben reagált, amelyben jelezte, hogy prioritással kezeli a belföldi igényeket a bizonytalan piaci helyzetben is.

Már Európában is megjelent az új dél-afrikai koronavírus-mutáns. A szakértők szerint még a delta vírinásnál is fertőzöbb vírus-variánst eddig a B.1.1.529 számon említették.

Az Egészségügyi Világszervezet most elnevezte, és a görög ábécé tizenötödik betűje alapján

A WHO úgy véli, hogy a sok új mutációval rendelkező vírus miatt megnőhet az újrafertőződés kockázata. Az eddigi adatok alapján Dél-Afrika szinte minden tartományában megnőtt az ilyen fertőzöttek száma.

Ezért a szervezet arra figyelmeztet, hogy még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megfigyelésre, és az összegyűlt adatokat egy nyilvános adatbázisban kellene elérhetővé tenni, ezen kívül, ha van rá lehetőség, akkor helyi szinteken is vizsgálni kell a vírus jellemzőit - írja a WHO.

Arra is felhívják a figyelmet, hogy csökkenteni kell a kockázatot a maszkviseléssel, a fertőtlenítéssel, a távolságtartással a beltéri helyek szellőztetésével, a zsúfolt helyek kerülésével és az oltásokkal.

Sikeresen elhagyta Afganisztánt a National Geographic híres, zöldszemű címlaplánya, írja az olasz kormány csütörtöki közleménye alapján a The Guardian. Sharbat Gula a tálib hatalomátvételt követően fordult segítségért az olasz miniszterelnökhöz, a világhírű nő kimenekítését Mario Draghi hivatala szervezte meg.

Az Afgán Lány néven ismert fotóval megjelenő magazin a National Geographic történetének talán legismertebb címlapja lett. Gula és a fotós 2002-ben találkozott újra.

A zöldszemű nő 2014-ben Pakisztánban bujkált, miután a hatóságok elrendelték a kitoloncolását, amiért hamis személyi igazolványt vásárolt magának. Gulát ezt követően Kabulba szállították, ahol az afgán elnök fogadást adott a tiszteletére az elnöki palotában, majd egy új lakást is kapott az államfőtől.

Olaszország egyike volt azon európai országoknak, mely több száz afgánt menekített ki augusztusban az országból, miután az amerikai hadsereg távozását követően a tálibok átvették az uralmat Afganisztánban.