HÍREK

Tízszer annyi elesett ukrán katonáról tudnak az amerikaiak és von der Leyen, mint Zelenszkij tanácsadója

Mihajlo Podoljak csütörtökön azt mondta, hogy legfeljebb 13 ezer ukrán katona halhatott meg eddig a háborúban.
Fotó: Wikipedia - szmo.hu
2022. december 02.


Link másolása

Legfeljebb 13 ezer ukrán katona esett el az orosz invázió kezdete óta, írja a BBC Volodimir Zelenszkij tanácsadójának bejelentése alapján. A háború kezdete óta sem Ukrajna, sem pedig Oroszország nem hajlandó nyilvánosságra hozni a valós áldozatok számát.

Mihajlo Podoljak csütörtöki bejelentését az ukrán hadsereg nem erősítette meg. Bár az elnöki tanácsadó a Kanal 24 csatornának azt mondta, hogy az adatok a vezérkartól származnak.

Podoljak júniusban még arról beszélt, hogy naponta 100-200 katonát veszít a háborúban Ukrajna.

A civil áldozatok számáról azt mondta, hogy „jelentős” lehet, de pontos számot nem említett. A BBC június közepén 3600 civil áldozatot azonosított, mostanra ez már jóval több lehet.

Podoljak értesülései alapján ezzel szemben az oroszok 100 ezer katonát veszíthettek a harcok során, további 100-150 ezer pedig megsebesült, eltűnt vagy képtelen volt visszatérni a frontra. Ezzel szemben a BBC oroszügyi szakértői szerint legalább 9311 bármilyen rangú orosz katona halhatott meg február 24. óta, a valódi orosz elesettek száma pedig ennek a dupláját is meghaladhatja.

Mark Milley tábornok, az Egyesült Államok haderejének vezérkari főnöke néhány hete azt mondta, hogy

becsléseik szerint 100 ezer ukrán és ugyanennyi orosz katona halhatott vagy sebesülhetett meg a harcok kezdete óta.

A civil áldozatok száma pedig a 40 ezret is elérheti az amerikaiak szerint.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán 100 ezer ukrán katona és 20 ezer civil haláláról beszélt. Később tisztázta, hogy tévedett és az adat a halottakra és a sebesültekre együttesen vonatkozik. Szavai ennek ellenére nagy port kavartak Ukrajnában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Elveheti a kormány a tanárok közalkalmazotti státuszát
A kormány akár egy új jogállási törvényben is meghatározhatja a pedagógusok bérezését. A szakszervezetek nagyon nem támogatják az ötletet.

Link másolása

Nem reagált érdemben a kormány a pedagógusok sztrájkköveteléseinek egyetlen pontjára sem. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) kezdeményezett egy egyeztetést, amelyet végül Maruzsa Zoltán államtitkár hívott össze - írta a Népszava.

Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője szerint a szakszervezetek ismét annyit kértek, kapjanak érdemi válaszokat például a 45 százalékos béremeléssel, a munkaterhek csökkentésével, az iskolai sztrájkot korlátozó törvény és a tanárok kirúgását megkönnyítő kormányrendelet visszavonásával kapcsolatos követeléseikre.

Egyelőre incs előrelépés a bérrendezések ügyében, de az elhangzott, hogy a kormány akár egy új jogállási törvényben határozná meg a pedagógusok bérezését. A PSZ alelnöke, Totyik Tamás a lapnak azt mondta, hogy ennek az lehet a következménye, hogy a szakképzésben oktató kollégáikhoz hasonlóan a köznevelésben dolgozó pedagógusok is elveszíthetik közalkalmazotti jogviszonyukat.

Ezt sem a PSZ sem a PDSZ nem támogatja, mert az több munkavállalói jog elvesztésével járna.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A raktárban dugdossák az árut a boltokban, ezért van hiány Nagy Márton szerint
A miniszter szerint az egésznek semmi köze az árstophoz.

Link másolása

Ahogy korábban is írtunk róla, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter interjút adott a Mandinernek, amiben azt mondta: februárban akár a 25 százalékot is elérheti az infláció, de szerinte utána zuhanásnak fog indulni, év végére pedig az egyszámjegyű lehet a fogyasztói árak éves növekedési üteme.

Nagy Márton ugyanakkor arról is beszélt, hogy szerinte az infláció legfőbb oka, hogy

a boltok nagy részében szó sincs hiányról, az áru egyszerűen a raktárban marad, nem kerül ki a polcra, nagyrészt mesterséges hiánygerjesztés folyik

– idézi a minisztert a Portfolio.

Arról is beszélt, hogy februárban-márciusban azért állhat meg az áremelkedés gyorsulása az élelmiszereknél is, mert túltermelési válsággal néz szembe az élelmiszeripar, például tej, csirke, sertés, gabona területén is.

Mint mondta: számításaik szerint az üzletek legfeljebb 60-70 százalékban tudják áthárítani az árstopos termékeken kieső profitot. A jegybank elemzésében 100 százalékos áthárítás szerepel, ezzel azonban – az elemzéseinkre és a felméréseinkre alapozva – nem ért egyet a minisztérium.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: „Nem akarnám Magyarországot az EU-ban, csak éppen nincs más választásom“
A miniszterelnök szerint minden rossz dolog, ami az elmúlt 30 évben Európában történt, az Brüsszelre vezethető vissza.

Link másolása

Rod Dreher, az American Conservative című folyóirat felelős szerkesztője is vendég volt a Mathias Corvinus Collegium médiakonferenciáján, ahol Orbán Viktor látta vendégül a konferencián részt vevő 15 újságírót. Erről pedig egy cikket is megjelentetett – közölte a Hvg360.

Rod Dreher érezhetően rajong a magyar miniszterelnökért, akit nagyszerű politikusnak tart, szerinte Orbán „éles elméjű, szórakoztató, briliáns és teljesen magabiztos”, és többet kellene szerepelnie az amerikai médiában.

Orbánt a beszélgetés során megkérdezték arról, szeretné-e, hogy Magyarország az Európai Unió tagja maradjon. A miniszterelnök erre azt válaszolta:

„Egyértelműen nem”, majd hozzátette: ennek ellenére Magyarországnak nincs más választása, mert exportjának 85 százaléka az az unión belüli kereskedésből származik.

„Nem könnyű nekem odamenni, ahol mindenféle szemétládának elmondanak” – mondta a miniszterelnök, aki Dreher szerint az Európában az elmúlt 30 évben történt rossz dolgokért egyértelműen az Uniót okolja. Orbán Viktor szerint „az EU-nak be kell feketítenie Magyarországot, mert ha az bármiben sikeres, akkor az gyanússá teszi a közösség politikáját és ideológiáját”.

Az orosz-ukrán háború kapcsán Orbán kifejtette: a Nyugatnak meg kellene értenie, hogy Vlagyimir Putyin nem engedheti meg magának, hogy veszítsen, és nem is fog, mert jövőre választások lesznek Oroszországban. Szerinte elmúlt az az idő, amikor Oroszország el tudta volna foglalni Ukrajnát, ezért a céljuk most az, hogy, hogy a leigázott országot egy kormányozhatatlan ronccsá tegyék, hogy a Nyugat ne tarthasson rá igényt. A miniszterelnök szerint ez már sikerült is. „Ez most Afganisztán [...] a senki földje” – fogalmazott. Úgy véli, az idő Oroszország oldalán áll, a történelem során korábban is bebizonyosodott, hogy az ország meg tudta fordítani a vesztesnek induló háborúkat a hatalmas hadserege miatt.

A Nyugat „háborúban áll Oroszországgal. Ez a valóság. Minden nap egyre beljebb sodródunk”

– fogalmazott Orbán Viktor.

Amikor az oroszországi atomfegyverekről kérdezték, úgy fogalmazott: „Nem tudom kizárni, hogy bevetnék”. Pontosította ugyanakkor, hogy taktikai atomfegyverekről beszélt, nem a hatalmas, atomfelhőt hozókról.

Az Európai Unió nyugati országainak társadalmáról megjegyezte: „Az én elemzésem szerint ez a társadalmi struktúra, amely az elmúlt harminc évben épült fel, teljesen ellentétes az emberi természettel. Össze fog omlani, remélhetőleg nem Armageddon-szerűen”. Szerinte „a hagyományokhoz való visszatérés sokkal gyorsabb lesz, mint ahogyan azt el tudjuk képzelni. De előbb politikailag szét kell zúznunk” a genderideológiát és a „progresszív őrületet”.

Az írás egy korábbi verziójában még szerepelt a legizgalmasabb kérdés-válasz Magyarország Európai Uniós tagságáról: „Someone asked the prime minister if he wanted Hungary to stay in the EU. "Definitely not!" he said, adding that Hungary has no choice, because 85 percent of its exports are within the EU”„Valaki megkérdezte a miniszterelnököt, szeretné-e, hogy Magyarország az EU-ban maradjon. "Egyértelműen nem!" mondta, hozzátéve, hogy Magyarországnak nincs más választása, mert exportjának 85 százaléka az EU-n belül történik.” Ez azonban jelenleg már nem található meg a cikkben, amit teljes terjedelemben EZEN A LINKEN lehet elolvasni.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Hiába a nyugdíjemelés, 22 éve nem éltek ilyen rosszul a nyugdíjasok, őket sújtja a legjobban az infláció
Brutálisan esik a nyugdíjak vásárlóértéke. Idén januárban már csak ötször lehetett az árkosárba tartozó élelmiszereket megvásárolni, még tavaly januárban ez a szám még 6,5 volt.

Link másolása

A kormány idei nyugdíjemelése még annyira sem volt elég, hogy szinten tartsa az időskori ellátások váráslóerejét - erre jutott az mfor.hu és a Privátbankár közös elemzése

A Privátbankár 16 éve hónapról hónapra elkészíti az Árkosár-felmérését, ezzel mutatja be, mennyibe kerül egy családi nagybevásárlás. A kosár a harminc legfontosabb alapvető és tipikus élelmiszert tartalmazza, alkalmas a vásárlóerőt számolására. A szakértők ehhez az átlagos nyugdíj összegét veszik alapul, amely január elsejétől havi 206 ezer forint fölé emelkedett az Orbán-kormány 15 százalékos idei nyugdíjemelése miatt. Az Árkosár adatait a nettó minimálbér is – amely most 154 270 forint – befolyásolta.

Az idősek kevésbé érzik, hogy van még vásárlóértéke a nyugdíjuknak. Most az élelmiszerek és a háztartási energia árának emelkedése növeli az inflációt, a nyugdíjasok és az alacsony keresetűek épp erre költik a pénzük nagy részét.

Az Árkosár értéke idén januárban 35 795 forint volt, ami 2011 első hónapjához képest 125 százalékkal magasabb összeg.

Ezzel párhuzamosan pedig a nettó minimálbér 155, az átlagos nyugdíj pedig 98 százalékkal emelkedett. Tehát a nettó minimálbér növekedése meghaladta a drágulás mértékét a 12 évvel ezelőtti adatokhoz képest, a nyugdíjé viszont alatta marad.

Az elmúlt 22 évben még egyszer sem voltak nehezebb helyzetben azok, akik az átlagnyugdíj környéki ellátást kapják.

Az idei 5,8-es vásárlóerejük (ennyiszer vásárolhatnak be az árkosár tartalmából egy hónapban) ugyan több bevásárlásra elegendő írták, mint a minimálbéreseké, de ennyire alacsony vásárlóerő nem volt a vizsgált időszak alatt. Még tavaly is 6,5-szörös beszerzést biztosított a nyugdíj, a legjobb év pedig 2017-ben volt, akkor 7,2-szeri bevásárlást fedezett.

Havi szinten még jobban látszik a csökkenés, a tavalyi 6,5-ről idén januárra 5,1-re esett a vásárlóerő.

A nettó minimálbér tavaly év elején 5,3 beszerzést tett lehetővé, ami decemberre 3,8-ra csökkent.

Az mfor.hu szerint a helyzet a közeljövőben sem fog változni, mert még nem tetőzött az infláció, amíg nem indul be az áremelkedés csökkenése, addig az árkosár tartalmában sem lesz változás.


Link másolása
KÖVESS MINKET: