HÍREK
A Rovatból

Tízszer annyi elesett ukrán katonáról tudnak az amerikaiak és von der Leyen, mint Zelenszkij tanácsadója

Mihajlo Podoljak csütörtökön azt mondta, hogy legfeljebb 13 ezer ukrán katona halhatott meg eddig a háborúban.
Fotó: Wikipedia - szmo.hu
2022. december 02.


Link másolása

Legfeljebb 13 ezer ukrán katona esett el az orosz invázió kezdete óta, írja a BBC Volodimir Zelenszkij tanácsadójának bejelentése alapján. A háború kezdete óta sem Ukrajna, sem pedig Oroszország nem hajlandó nyilvánosságra hozni a valós áldozatok számát.

Mihajlo Podoljak csütörtöki bejelentését az ukrán hadsereg nem erősítette meg. Bár az elnöki tanácsadó a Kanal 24 csatornának azt mondta, hogy az adatok a vezérkartól származnak.

Podoljak júniusban még arról beszélt, hogy naponta 100-200 katonát veszít a háborúban Ukrajna.

A civil áldozatok számáról azt mondta, hogy „jelentős” lehet, de pontos számot nem említett. A BBC június közepén 3600 civil áldozatot azonosított, mostanra ez már jóval több lehet.

Podoljak értesülései alapján ezzel szemben az oroszok 100 ezer katonát veszíthettek a harcok során, további 100-150 ezer pedig megsebesült, eltűnt vagy képtelen volt visszatérni a frontra. Ezzel szemben a BBC oroszügyi szakértői szerint legalább 9311 bármilyen rangú orosz katona halhatott meg február 24. óta, a valódi orosz elesettek száma pedig ennek a dupláját is meghaladhatja.

Mark Milley tábornok, az Egyesült Államok haderejének vezérkari főnöke néhány hete azt mondta, hogy

becsléseik szerint 100 ezer ukrán és ugyanennyi orosz katona halhatott vagy sebesülhetett meg a harcok kezdete óta.

A civil áldozatok száma pedig a 40 ezret is elérheti az amerikaiak szerint.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán 100 ezer ukrán katona és 20 ezer civil haláláról beszélt. Később tisztázta, hogy tévedett és az adat a halottakra és a sebesültekre együttesen vonatkozik. Szavai ennek ellenére nagy port kavartak Ukrajnában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Durván drágulnak a hevítéses dohánytermékek szerdától
Eddig ezen termékek után nem kellett jövedéki adót fizetni. Február elsejétől azonban ez megváltozik.
Címlapkép: Pixabay - szmo.hu
2023. január 30.


Link másolása

700 forinttal drágábbak lesznek a dohányt nem tartalmazó hevítéses dohánytermékek szerdától - írja a Világgazdaság.

A cigarettahelyettesítő alternatív termékek, amelyek dohány elégetése nélkül, hevítéssel bocsátanak ki belélegezhető anyagot, eddig nem estek a jövedéki adó hatálya alá. Ez azonban február elsejétől megváltozik.

A lapnak nyilatkozó szakértő szerint a hevítőrudak esetében

szálanként 35 forint jövedéki adót kell majd fizetni, ez 20 szálra felszorozva 700 forintot jelent. Ennyivel lesznek drágábbak ezek a termékek szerdától.

A cikkben emlékeztetnek, hogy a jövedéki adó és a dohányzás kapcsolatában az Európai Unió kettős minimummértéket határoz meg: legalább 90 eurónak kell lennie ezerszálanként, és el kell érnie az eladási ár 60 százalékát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Orbán szerint tovább fog mélyülni a feszültség az EU és Magyarország között
Újabb beszámoló jelent meg a miniszterelnök újságírókkal folytatott háttérbeszélgetéséről. Egy német újságíró szerint Orbán azt mondta, hogy három dologban tér el az EU és az általa képviselt vélemény.

Link másolása

Újabb beszámoló jelent meg arról a beszélgetésről, amit Orbán Viktor folytatott a Mathias Corvinus Collegium médiakonferenciáján résztvevő újságírókkal még múlt héten. Ezúttal Ralf Schuler írt egy beszámolót a német pleiteticker.de oldalon, a cikket a Telex szúrta ki.

Ahogy arról mi is beszámoltunk: múlt hét csütörtökön a Karmelita kolostorban személyesen fogadta Orbán Viktor az MCC médiakonferenciájának vendégeit. A beszélgetésről Rod Dreher, az American Conservative felelős szerkesztője írt elsőként beszámolót. Orbán eszerint beszélt többek között az orosz-ukrán háborúról, és egy kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: „egyértelműen nem” szeretné, ha Magyarország az EU-ban maradna. Ezt részt azonban a szerző később pontosította, és helyette ez jelent meg:

„Orbán Viktor azt mondta, személy szerint fájdalmas számára, hogy Magyarország az EU-ban van, és ki van szolgáltatva a zaklatásnak, de nem kérdés, hogy Magyarország az EU-ban marad, mert a gazdasági jólét függ tőle.”

Emellett nagy port kavart az az állítólagos kijelentése is, miszerint Ukrajna jelenleg a „senki földje”.

Schuler beszámolója már nem említi meg Orbán EU-val kapcsolatos kijelentését. Azt viszont rögzíti,

a magyar miniszterelnök „arra számít, hogy a következő években elmélyül a feszültség Magyarország és az Európai Unió többi része között”.

A német újságíró tudósítása szerint Orbán úgy fogalmazott, hogy három dologban tér el az általa és az unió többi tagországa által képviselt vélemény. Ezek a migráció és az LMBTQ+ mozgalmak kérdései, valamint az Európai Egyesült Államok terve.

„A migráció kérdésében Németország és Franciaország például azt szeretné, hogy a migránsok és az őslakosok együtt éljenek. Én viszont el akarom kerülni az együttélést, és eleve nem is akarom, hogy legyen”

- fejtette ki a magyar kormányfő Schuler szerint.

A német újságíró arra következtetésre jutott, hogy Orbán Ukrajna megítélésében is egyértelműen elhatárolódik az uniós vonaltól. Mint írta, Orbán szerint „az idő nem a NATO oldalán áll” és hogy nem lát olyan pontot, „amiért győztes pályán lennénk”. A magyar miniszterelnök úgy látta, hogy a Nyugat csak fegyverkészletekről beszél, azzal viszont nem néz szembe, hogy Ukrajna legkorábban tavasszal katonahiánnyal fog szembenézni, miközben Oroszország továbbra is sokkal nagyobb számú csapatokat tud mozgósítani.

A nyugat stratégiáját Orbán átláthatatlannak nevezte, és azt is hozzátette, hogy a 27 uniós kormányfő közül senki sem volt képes még elmagyarázni neki, hogy mi a francia, német vagy európai stratégia a konfliktusban.

„Kezdetben a német stratégia a konfliktusban az volt, hogy 5000 sisakot szállítottak. Ezután hangsúlyozták, hogy csak nem halálos fegyvereket fognak biztosítani. Ma harckocsikról beszélünk, és már a vadászgépekről is szó van. Ha ezen az úton haladunk tovább, akkor valamikor saját csapatokat kell küldenünk”

- fejtette ki Orbán Schuler beszámolója szerint.

A kormányfő azt is elmondta, hogy Oroszország nem ijed meg az elszigetelődéstől, ahogy azt a Nyugat képzeli, mert történelme során sokszor volt már ilyen helyzetben.

A Telex kereste az ügyben Havasi Bertalant, a miniszterelnök sajtófőnökét is, hogy megtudják, miről beszélt pontosan Orbán a találkozón, de választ egyelőre nem kaptak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Fotók: Holdbéli táj volt nyáron, most újra van víz a tavaly kiszáradt Vekeri-tóban
A tó kedvelt pihenő- és kirándulóhely, ahol számos szabadtéri programra van lehetőség.

Link másolása

Tavaly mi is beszámoltunk róla, hogy szinte teljesen kiszáradt a Debrecen mellett található Vekeri-tó. Az egykori kedvelt üdülőhelyként szolgáló vízfelület az Erdőspusztai tórendeszer egyik utolsó túlélője volt. A nyári súlyos aszály azonban minden vizet kivitt a tóból, amit – ilyen helyzetben – már csak egy jelentős beruházással lehet megmenteni.

A legfrissebb képek azonban azt mutatják, hogy a jelentős mennyiségű csapadékot hozó esőzések következtében újra van víz a tóban.

A debreceni Erdőspuszták a várostól mintegy tíz kilométerre keletre, félkörívben húzódnak. A kedvelt pihenő- és kirándulóhelyen gyalogos és kerékpáros túraútvonalak, kilátók, játszóterek, bemutatóház, arborétum, piknikezési és horgászási lehetőségek is várja a természet kedvelőit – írja a Debrecen.hu.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
25 százalékos béremelés helyett semmit sem kapnak a közalkalmazottak
A TBDSZ elnök szerint „óriási az elégedetlenség. A kormány igent mondott a kormánytisztviselői elszegényesedésre”.

Link másolása

Nincs pénze a kormánynak a kormánytisztviselők és köztisztviselők béremelésére – írja a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete a honlapján.

Mint közlik, a pénteken megtartott Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumon dr. Bordás Gábor közigazgatási államtitkár (Miniszterelnöki Kormányiroda) rögtön a tanácskozás elején elmondta, hogy

„itt a háborús helyzet, annak következtében van egy energiaválság. Nehéz a költségvetés helyzete, látjuk, hogyan alakul az infláció. Ez minden állami foglalkoztatottat érint, az igények jogosak, a kormány részéről a jóindulat fennáll a kormánytisztviselők bérhelyzete miatt. De az, hogy ezt mikor, hogyan és milyen formában tudjuk megoldani, azt jelenleg nem tudjuk megmondani.

Felelőtlenség lenne most egy béremelési programba belevágni, ha annak most nem áll rendelkezésre a fedezete az ország költségvetésében. Türelmet kérünk, ismerjük a javaslatokat, látjuk az igényeket, de nem látjuk a jövőt. Nem tudjuk, hogy lesz-e költségvetési mozgásterünk bérintézkedésre. A költségvetés a rezsicsökkentés költségvetése, elsősorban a lakossági és a közületek igényeit kell kielégíteni, hogy a munkahelyek működőképesek maradjanak. Minden többletbevételt, a külön adókat is erre kell fordítani”

– közölte.

Dr. Dukai Miklós önkormányzati államtitkár pedig azt mondta, hogy „látjuk, hogy a bérkérdés az feszítő az önkormányzatoknál, de erről semmiféle döntés nem született. A kormányzat egyelőre az alapvető közszolgáltatások biztosítására koncentrált. A bérkérdéssel a kormány fog még foglalkozni”.

Dr. Taskovics István TBDSZ elnök elmondta:

„óriási az elégedetlenség. A kormány igent mondott a kormánytisztviselői elszegényesedésre. Mindenképpen időálló illetményrendszer kell, a jelenlegi elavult”.


Link másolása
KÖVESS MINKET: