Több tízezren gyűltek össze Bécs utcáin szombaton, hogy az Ausztriában februártól kötelező oltások ellen tüntessenek.
Herbert Kickl, az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke felszólította a megmozduláson részt vevőket, hogy fejtsenek ki ellenállást a kötelezővé tenni tervezett oltásokkal szemben – írja a Reuters.
A politikus úgy fogalmazott, hogy ez az intézkedés, illetve a be nem oltottak határozatlan időre szóló karanténja támadás az emberiesség ellen. Ezzel szemben az osztrák vezetés elképzelései szerint kötelezővé tennék az oltást, hogy elkerülhessék a koronavírus-járvány következő hullámait.
Az oltások megtagadása súlyos büntetéseket vonna maga után.
Az utóbbi hetekben számos nagyobb megmozdulás volt Bécsben a kormány járványügyi politikája miatt. A tiltakozó akciók rendszerint több mint negyvenezer résztvevőt vonzottak.
Több tízezren gyűltek össze Bécs utcáin szombaton, hogy az Ausztriában februártól kötelező oltások ellen tüntessenek.
Herbert Kickl, az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke felszólította a megmozduláson részt vevőket, hogy fejtsenek ki ellenállást a kötelezővé tenni tervezett oltásokkal szemben – írja a Reuters.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A fideszes Hidvéghi Balázs arról győzködi Magyar Pétert, hogy mégis költözzön a Karmelitába
A fideszes politikus a közösségi oldalán szólította fel a leendő kormányfőt, hogy tartsa meg a Karmelita kolostort miniszterelnöki irodának. Magyar Péter korábban azt közölte, hogy a Karmelitát megnyitná a nagyközönség előtt.
Nyílt üzenetben fordult a hamarosan hivatalba lépő új miniszterelnökhöz Hidvéghi Balázs, azt kérve, hogy mégis a Karmelita kolostorban rendezze be irodáját.
A fideszes politikus a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében amellett érvelt, hogy a Budai Vár kormányzati negyeddé alakítása tudatos és következetes építkezés eredménye. Szerinte a Karmelita nem egyetlen politikai szereplőről szól, hanem „egy hosszabb távú hagyományról és az állami működés folytonosságáról”.
Hidvéghi szerint a Karmelita nem egy fényűző épület, hanem „visszafogottságában és letisztultságában elegáns, és minden szempontból megfelel a kormányzás gyakorlati igényeinek.”
A politikus nemzetközi példákat is hozott, emlékeztetve, hogy a francia elnök az Élysée-palotába, a brit miniszterelnök a Downing Street 10-be, az amerikai elnök pedig a Fehér Házba költözik be hivatalba lépésekor, mert ezeket a hagyományokat minden politikai szereplő tiszteletben tartja.
Az egykori kolostor épülete az elmúlt időszakban Magyar Péter egyik gyerekvédelmi tüntetésének célpontja is volt, a hatalomváltás egyik emlékezetes pillanata is ide kötődik: a Tisza vezetője a Sándor-palota erkélyéről intett át a szomszédos Karmelita teraszán sétáló Orbán Viktornak.
A Miniszterelnökség Várba költözéséről 2014 júniusában született bejelentés, Orbán Viktor és hivatala végül 2019 januárjában vette birtokba a felújított és átalakított épületet.
Nyílt üzenetben fordult a hamarosan hivatalba lépő új miniszterelnökhöz Hidvéghi Balázs, azt kérve, hogy mégis a Karmelita kolostorban rendezze be irodáját.
A fideszes politikus a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében amellett érvelt, hogy a Budai Vár kormányzati negyeddé alakítása tudatos és következetes építkezés eredménye. Szerinte a Karmelita nem egyetlen politikai szereplőről szól, hanem „egy hosszabb távú hagyományról és az állami működés folytonosságáról”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szili Katalin állása is megszűnik, 32 év után elköszön
Szili Katalin bejelentette, hogy megszűnt a miniszterelnöki főtanácsadói posztja. Ezzel nemcsak 11 éves megbízatása, hanem 32 éves közéleti pályafutása is véget ért.
„Bármi legyen is, mindig a nemzetemet szolgálom” – ezekkel a szavakkal jelentette beSzili Katalin csütörtökön, hogy 32 éves közéleti pályafutása és 11 évnyi nemzetpolitikai tanácsadói munkája után távozik posztjáról.
A politikus a közösségi oldalán tudatta, hogy a mai nappal megszűnt a Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya. Búcsúlevelében nemcsak a 11 éves megbízatásáról, hanem 32 éves közéleti pályájáról is mérleget vont.
A közlésből nem derül ki, hogy ki veszi át a feladatkört. Munkáját úgy összegezte:
„Mindaz, amit együtt az elmúlt esztendőkben elértünk, egyetlen eredőbe foglalható, egységes nemzetet teremtettünk.”
Szili Katalin politikai pályája az elmúlt évtizedben fordulatot vett. A korábban MSZP-s politikusként, házelnökként és köztársaságielnök-jelöltként is ismert politikus 2023-ban belépett a KDNP-be, amit akkor azzal indokolt, hogy otthonra lelt a kormánypártban. "Hazataláltam, és ha szolgálhatom úgy a nemzetet, hogy vállaltan egy értékrendet is szolgálok, akkor ezt szívesen teszem” – mondta akkor.
Kormányzati szerepvállalásának pénzügyi hátteréről is jelentek meg korábban cikkek. Egy 2023-as tanácsadói szerződés szerint 13,7 millió forintért adott tanácsokat a Miniszterelnökségnek, de 2025-ös sajtóhírek már egy bruttó 21,1 millió forintos éves megbízásról szóltak. A volt házelnök 2015 óta dolgozott miniszterelnöki megbízottként, majd főtanácsadóként a határon túli autonómiaügyek területén.
A témával való kapcsolata azonban jóval korábbra nyúlik vissza. Még az Országgyűlés elnökeként, 2004-ben hívta életre a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát, amely a határon túli magyar politikai szervezetek és az anyaországi pártok közötti párbeszéd színtere lett. Erre a munkára búcsúlevelében is utalt, amikor megemlítette: „Az első lépéseket az Országgyűlés elnökeként több, velem azonos értékvilágú munkatársammal tehettem meg” - írta. A jövőre nézve azt kívánta utódainak és munkatársainak, hogy őrizzék meg azt az erőt és elhivatottságot, amellyel a magyar közösségek megmaradását segíteni tudják.
Búcsúját azzal a gondolattal zárta, amelyet 2009-es, házelnöki leköszönő beszédében is használt: „bármi legyen is, mindig a nemzetemet szolgálom”.
„Bármi legyen is, mindig a nemzetemet szolgálom” – ezekkel a szavakkal jelentette beSzili Katalin csütörtökön, hogy 32 éves közéleti pályafutása és 11 évnyi nemzetpolitikai tanácsadói munkája után távozik posztjáról.
A politikus a közösségi oldalán tudatta, hogy a mai nappal megszűnt a Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya. Búcsúlevelében nemcsak a 11 éves megbízatásáról, hanem 32 éves közéleti pályájáról is mérleget vont.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter bejelentette, hogy ki lesz az új belügyminiszter és igazságügyi miniszter
Két új miniszter nevét közölte a leendő kormányfő. Pósfai Gábort a Belügyminisztérium vezetésére, Melléthei-Barna Mártont az Igazságügyi Minisztérium irányítására kérte fel.
Magyar Péter leendő miniszterelnök a közösségi oldalán jelentette be, hogy két újabb minisztere is lesz a május elején megalakuló új kormánynak.
A 16 tagú Tisza-kormányban Pósfai Gábor, a Tisza Párt operatív vezetője lesz a rendvédelmet és sportot felügyelő és irányító Belügyminisztérium vezetője, míg az igazságügyi miniszternek Melléthei-Barna Márton ügyvédet, a Tisza Párt jogi vezetőjét kérte fel.
A TISZA elnöke szerint Pósfai Gábor kinevezése a garancia arra, hogy a rendvédelemben lezáruljon az a korszak, amelyben a politikai utasítások felülírták a szakmai szempontokat. A rendvédelmi dolgozók felé elvárásként fogalmazta meg a hatékony szakmai munkát és a jogszabályok betartását, hozzátéve, hogy a TISZA-kormány alatt nem lesznek érinthetetlen emberek és felülről leállított nyomozások. „A rendvédelmi munkatársak felé az elvárásaink: hatékony szakmai munka, a jogszabályok betartása és betartatása, valamint hogy soha ne felejtsék el, hogy a hazánkra esküdtek fel, nem egy pártra. Kizárólag a magyar embereket kell szolgálniuk, nem pártutasításokat” – közölte a Tisza párt vezetője. A Belügyminisztérium a tervek szerint a rendvédelem mellett a sportot is felügyelné – írta Magyar Péter a közösségi oldalán.
Melléthei-Barna Márton igazságügyi miniszterként a jogállam és a jogbiztonság helyreállításáért felelne, és feladata lenne az uniós források hazahozatalához szükséges jogszabályi keretek megteremtése is. "Az elkövetkező időszakban az igazságügyi miniszter fő feladata lesz jogszabályokkal biztosítani azt, hogy a magyar emberek ismét egyenlőek legyenek a törvény előtt, hogy megszűnjön a korrupció és helyreálljon a független ellenőrző intézmények, hatóságok szakmaisága és azok működése politikamentes legyen.
Feladata lesz továbbá a jogalkotás minőségének helyreállítása, a szükséges átláthatóság biztosítása és a megfelelő szintű szakmai és társadalmi egyeztetés lefolytatása" - áll a bejegyzésben.
A mostani bejelentéssel lezárult az új kormány miniszterjelöltjeinek bemutatása.
A leendő Tisza-kormány miniszterei:
• Belügyminiszter: Pósfai Gábor
• Igazságügyi miniszter: Melléthei-Barna Márton
• Miniszterelnökséget vezető miniszter: Ruff Bálint
• Külügyminiszter és miniszterelnök-helyettes: Orbán Anita
• Pénzügyminiszter: Kármán András
• Gazdasági és energetikai miniszter: Kapitány István
• Honvédelmi miniszter: Ruszin-Szendi Romulusz
• Közlekedési és beruházási miniszter: Vitézy Dávid
• Egészségügyi miniszter: Hegedűs Zsolt
• Gyermek- és oktatásügyi miniszter: Lannert Judit
• Szociális és családügyi miniszter: dr. Kátai-Németh Vilmos
• Társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter: Tarr Zoltán
• Tudományos és technológiai miniszter: Tanács Zoltán
• Élő környezetért felelős miniszter: Gajdos László
• Agrár- és élelmiszer-miniszter: Bóna Szabolcs
• Terület- és vidékfejlesztési miniszter: Lőrincz Viktória
Magyar Péter leendő miniszterelnök a közösségi oldalán jelentette be, hogy két újabb minisztere is lesz a május elején megalakuló új kormánynak.
A 16 tagú Tisza-kormányban Pósfai Gábor, a Tisza Párt operatív vezetője lesz a rendvédelmet és sportot felügyelő és irányító Belügyminisztérium vezetője, míg az igazságügyi miniszternek Melléthei-Barna Márton ügyvédet, a Tisza Párt jogi vezetőjét kérte fel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nagy tapasztalatú ügyvéd, Magyar Péter sógora – Kicsoda az új igazságügyi miniszter
Magyar Péter a Tisza Párt jogi igazgatóját, Melléthei-Barna Márton ügyvédet jelöli az igazságügyi tárca élére. A leendő miniszter feladata lesz a jogállamiság helyreállítása és azoknak a jogszabályi kereteknek a megteremtése, amelyek a befagyasztott forrásokhoz vezetnek.
Magyar Péter csütörtökön jelentette be, hogy Melléthei-Barna Mártont, a TISZA jogi vezetőjét kéri fel az Igazságügyi Minisztérium vezetésére. Igazságügyi miniszterként a jogállam és a jogbiztonság helyreállításáért felelne, és feladata lenne az uniós források hazahozatalához szükséges jogszabályi keretek megteremtése is.
Az igazságügyi tárca szerepe azért is kulcsfontosságú a TISZA terveiben, mert a jogállamisági eljárások lezárása és az uniós források megszerzése a párt gazdasági programjának egyik alapfeltétele. Magyar Péter szerint a cél a jogalkotás minőségének helyreállítása, az átláthatóság biztosítása, valamint a megfelelő szakmai és társadalmi egyeztetések lefolytatása lesz.
Magyar Péter szerint az új tárcavezetőnek kell „gondoskodnia a magyar embereknek járó uniós források hazahozatalát lehetővé tevő jogszabályi keretek kialakításáról”.
Melléthei-Barna Márton egyetemista kora óta ismeri Magyar Pétert, évfolyamtársak voltak a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán, ahol 2004-ben végzett. Pályafutását egy Washington D.C. környéki civil jogvédő szervezetnél kezdte, majd a Freshfields Bruckhaus Deringernél, később pedig az Oppenheim Ügyvédi Irodánál dolgozott, mielőtt 2020 elején saját irodát alapított.
Már a párt indulásakor csatlakozott Magyar Péterhez, az első tíz belépő tag egyike volt, és a 2024-es pénzügyi beszámoló szerint kétmillió forinttal támogatta a szervezetet. A sajtó már korábban is a legesélyesebb jelöltként tartotta számon a posztra.
Az ügyvédet a kormányközeli média korábban a Freshfields irodánál végzett munkája alapján támadta. Azt próbálták kimutatni róla, hogy „komoly nemzetközi jogász hálózat rajzolódik ki a Tisza Párt mögött, amelynek szálai egészen az ukrán kormányzatig és Soros Györgyig érnek”. Magyar Péter erre úgy reagált, hogy a támadás visszafelé sült el, mivel korábban volt felesége, Varga Judit egykori igazságügyi miniszter is ennél a nemzetközi ügyvédi irodánál dolgozott, és Melléthei-Barna éppen Varga helyét vette át.
Melléthei-Barna ügyvédként több esetben képviselte Magyar Pétert és a Tisza Pártot a kormányközeli médiumok ellen indított perekben. Az irodája képviselte a pártot a Magyar Nemzet és a Ripost ellen is, miután a lapok azt állították, hogy a Tisza adóemelésre készül. A bíróság helyreigazításra kötelezte őket, a Magyar Nemzetnek pedig egy másik ügyben bocsánatot kellett kérnie, amiért kiirtandó poloskának nevezték Magyar Pétert.
A 444.hu a jelölés kapcsán megjegyzi, hogy Melléthei-Barna 2025. szeptembere óta Magyar Péter sógora. Böjthe Péter, a Fővárosi Közgyűlés fideszes tagja a közösségi oldalán azt írta: "Magyar Péter ma bejelentette, hogy a sógora lesz az igazságügyi miniszter. Ugyanis dr. Melléthei-Barna Márton – aki Magyar Péter barátja az egyetem óta – 2025. őszén megházasodott a TISZA párt elnökének húgával, Magyar Anna Ilonával".
Magyar Péter csütörtökön jelentette be, hogy Melléthei-Barna Mártont, a TISZA jogi vezetőjét kéri fel az Igazságügyi Minisztérium vezetésére. Igazságügyi miniszterként a jogállam és a jogbiztonság helyreállításáért felelne, és feladata lenne az uniós források hazahozatalához szükséges jogszabályi keretek megteremtése is.
Az igazságügyi tárca szerepe azért is kulcsfontosságú a TISZA terveiben, mert a jogállamisági eljárások lezárása és az uniós források megszerzése a párt gazdasági programjának egyik alapfeltétele. Magyar Péter szerint a cél a jogalkotás minőségének helyreállítása, az átláthatóság biztosítása, valamint a megfelelő szakmai és társadalmi egyeztetések lefolytatása lesz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
