475 szakma átlagbérét nézték meg, kiderült az is, melyik fizet legrosszabbul
A KSH összesítése szerint a legkevesebbet szakképesítés nélkül lehet keresni, de nem állnak jól a mezőgazdaságban dolgozók sem.
Pár hónapja frissítette foglalkozás szintű keresetstatisztikáját a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A bruttó átlagkereset a vezető beosztásban dolgozók körében a legmagasabb – közel 800 ezer forint –, ide 33 foglalkozást soroltak – írja a 24.hu.
A legmagasabb bérkategóriába tartozók a vezető beosztásban dolgozók: átlagkeresetük közel 800 ezer forint. De még itt is
kimagaslik a mezőnyből a miniszterek, képviselők és államtitkárok bére, akik áltagosan havi bruttó másfél millió forintot is hazavisznek.
A következő kategóriába azok kerültek, akik felsőfokú képzettséget és önálló tevékenységet feltételező munkát végeznek – ők áltagosan 573 ezer forintot keresnek. A lap azonban megjegyzi, hogy vannak, akik egymillió feletti bruttó bért kapnak, például a bírók, vagy az alternatív gyógymódot alkalmazók.
Ebben a kategóriában szerepelnek a tanárok is, akiknek bérezése sokszor téma a közéletben. a KSH szerint
az egyetemen, főiskolán oktatók keresete tavaly átlagosan 567 481 , míg a középiskolai tanároké 415 396 forint volt.
A 24.hu cikke megjegyzi azt is, hogy egy középiskolai tanárnál a vasúti váltókezelők átlagosan négyezerrel, a műtrágyakeverők 52 ezer forinttal többet keresnek havonta.
hirdetés
Az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások alkotják a harmadik kategóriát, az ő átlagbérük 462 ezer forint, ugyanakkor a szórás nem kicsi. Itt találhatjuk a légiforgalmi irányítókat, akiknek átlagos bére kétmillió forint, de nem keresnek rosszul az 1,3 milliót hazavivő sportolók és az 1,17 milliót kapó tőzsde- és pénzügyi ügynökök, illetve brókerek sem.
Az irodai és ügyviteli, ügyfélkapcsolati foglalkozásúak átlagos keresete 350 ezer forint. Közülük a könyvelő 450 ezer forintot, a titkár(nő) 361 ezret, a recepciós pedig 280 ezret kap egy hónapban.
Az 5-ös főcsoportban bő 300 ezer forint a bruttó átlagkereset, legjobban a rendőrök, börtönőrök és tűzoltók keresnek ebben a kategóriában (sorrendben 545 ezer, 475 ezer, 459 ezer forintot), a legkevesebbet pedig a pultosok, manikűrösök és utcai árusok (nagyjából 215 és 220 ezer forint között).
A következő kategóriába a mezőgazdasági dolgozók kerülnek: a szarvasmarha-, ló-, sertés-, juhtartó és -tenyésztők 301 ezres, illetve az erdészeti foglalkozásúak 163 ezres keresete lényegesen alacsonyabb, mint az előző csoportokban szereplőké.
Átlagosan kevesebbet keresnek az ipari és építőipari foglalkozásokban, de itt például 813 ezer forintot tehet el egy ipari alpinista. Igaz, egy nád- és fűzfeldolgozó, seprű-, kefegyártó csak 119 ezret. Ez utóbbi foglalkozás egyébként a lista 475 szakmája közül a legrosszabbul fizető.
A lista nyolcadik csoportjában vannak a gépkezelők, összeszerelők, és járművezetők:
a legjobban a sugármentesítő gép kezelői keresnek (685 ezer forint havonta), a mozdonyvezetők 667 ezer forint bruttót kapnak átlagosan, a kőolaj- és földgáz-feldolgozó gépek kezelői pedig kicsivel 600 ezer forint alatt keresnek.
A KSH táblázata ugyanakkor nem csak az átlagbéreket fedte fel, hanem megmutatta az egyes szakmán belüli eltéréseket életkor szerint is.
Leginkább a légiforgalmi irányítók körében van nagy különbség a korcsoportok bérezése között: míg fiatalon 680 ezres átlagkereset társul a feladataikhoz, addig ötven év felett már 3 millió forintot is lehet keresni ebben a munkakörben.
Kevésbé, mindössze tíz-húsz százalékkal változik az eltelt évtizedekkel az ápolók bére:
egy felsőfokú végzettségű, 30 alatti ápoló bruttó 478 ezer forintot kap, egy ötven feletti 621 ezret, egy (3-as főcsoportba tartozó) ápoló, szakápoló 404, illetve 465 ezer forintot, egy segédápoló pedig 331, illetve 351 ezer forintot keres.
A fizetések táblázatát EZEN A LINKEN lehet nézegetni.
