HÍREK
A Rovatból

Titkolták a kórházi fertőzések adatait az elmúlt négy évben

A Kásler Miklós miniszteri ciklusának idején ígértekkel ellentétben nem történt érdemi javulás az intézményen belüli fertőzések esetében, és ezen nem segített az átláthatóság teljes hiánya sem.
Fotó: Parentingupstream / Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2022. május 03.



2018 nyarán, emberi erőforrások miniszterévé kinevezése után nem sokkal Kásler Miklós a kórházi fertőzéseket nevezte meg az egészségügy egyik legakutabb problémájának, egyben azok visszaszorítását az elkövetkező időszak legfontosabb feladatának – emlékeztet a 444, ami arra is felhívja a figyelmet, hogy ez nem hogy nem történt meg, de az adatok transzparenciája és valóssága körül is számos probléma akadt.

A minisztert még azon a nyáron rendeletet írt a kórházi fertőzések megelőzéséről, amitől azt várta, hogy 30-50 százalékkal csökkenteni fogja a kórházi fertőzések számát. Egy évvel később arról beszélt, 11,5 milliárd forintot adtak 40 kórháznak, hogy „a kézfertőtlenítés mechanizmusát megújítsák, vagy csökkentsék a levegő szennyezettségét”, emlékeztet a lap.

Ha a koronavírust nem számítjuk, 2020-ban 112 járvány robbant ki a kórházakban, míg 2019-ben 137, azelőtt 131. Szintén a Covid nélkül 1869-en betegedtek meg kórházi fertőzés miatt, szemben a korábbi évekkel, amikor nagyjából 2200-an. Ez javulást mutat, azonban a számok csalókák. Az arányszámokat megnézve ugyanis az jön ki, hogy:

  • 2016-tól 2020-ig másfélszeresére nőtt a clostridium difficile nevű kórokozó által okozott bélfertőzések aránya tízezer betegre vetítve
  • hét év alatt kétszeresére emelkedett a gyógyszereknek ellenálló „szuperbaktériumok” (multirezisztens kórokozók) fertőzési aránya
  • ugyanez történt a véráramfertőzéseknél mindössze öt év leforgása alatt.
2020-ban összesen 1959-en haltak meg azok közül, akik a kórházban kaptak el valamilyen fertőzést, beleértve a koronavírust is.

A 2019-es és 2020-as számok csak azután lettek elérhetőek, hogy a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kiperelte azokat a Nemzeti Népegészségügyi Központtól (NNK).

Az eredeti szabály szerint mindig júniusig kellene közzétenniük az előző évi kórházi fertőzési jelentést, ám a határidőt egészen novemberig tolták, és végül ezt sem tartották be. Vagyis a 2018-22-es kormányzati ciklusban egyáltalán nem volt követhető, mi történik az elvileg kiemelt témaként kezelt kórházi fertőzésekkel.

A kétévi statisztikát nehezen emészthető formában, összesen 177 oldalon tették közzé a már nem létező ÁNTSZ archív oldalán. A 444 egy Angliában élő orvos forrása szerint ott az átláthatóság látványos eredményeket hozott. A betegek igyekeznek olyan kórházba menni, ahol kisebb eséllyel fertőződnek meg, és az egészségügyi dolgozók is látják személyre szabott statisztikáik alapján, hogyan teljesítenek a kollégáikhoz képest.

2016-ban az akkori Országos Tisztifőorvosi Hivatal egyik munkatársa a kórházi fertőzések fő okaként a nem megfelelő higiéniát és a rossz antibiotikum-használatot jelölte meg. Akkor a gyulai kórház infektológusa azt mondta, hogy nagy eredményeket lehetett elérni azzal, hogy jobban elkülönítették a fertőzötteket és az orvosokat a helyes kézmosás felé terelték.

Az aggasztó tendenciák alapján úgy tűnik, hiába van meg a recept, országosan nem sikerült átültetni a gyakorlatba, írja a portál, hozzátéve, hogy mindezek alapja a pénz hiánya is, ami nélkül nem lehet átütő eredményt elérni.

A szinte kizárólag egészségügyi intézményekben előforduló járványokat specifikus járványoknak nevezik: 2020-ban 321 ápolt kapott el ilyen betegséget, közülük 202-en haltak meg, ami nagyon magas, több mint 50 százalékos arány (a korábbi években 12-16 százalék közt alakult).

Az úgynevezett „szuperbaktériumok” közvetlen halálozási aránya egy év alatt egy százalékkal nőtt (5-ről 6-ra), a véráram-fertőzéseknél viszont kisebb volt az emelkedés (7,2-ről 7,5-re). A koronavírus ezek után csak rontott a helyzeten. Az intenzív osztályok 2020 szeptemberétől kezdve folyamatosan átlag feletti fordulatszámon pörögtek. A legnehezebb időszakokban akár 6-8 vagy még több beteg juthatott egy-egy ápolóra, akik hónapokon át óriási terhelés alatt dolgoztak, és emiatt emelkedett a fertőzéssel kapcsolatos esetek száma.

A specifikus járványok és a szuperbaktériumok 2020-ban főleg intenzív osztályokról, azon belül covid-intenzívekről indult ki.

A nyilvánosságra hozott dokumentumokból kiderül, hogy 2020-ban 9847-en kapták el kórházban a koronavírust, közülük 3417-en egészségügyi dolgozók voltak. A fertőzések nagy része krónikus, ápolási és belgyógyászati osztályokon történt, leginkább a második, ősszel kezdődő járványhullám idején. 2020-ban a kórházban covidossá vált betegek közül 1752-en vesztették életüket. 682-en nem produkáltak tüneteket, vagyis - bár a jelentés nem vonja le ezt a következtetést - feltehetően más betegség okozta a halálukat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orális szexre kényszeríthették a Szőlő utcai gyerekeket - Dobrev Klára interjúkat készített az intézményben történtekről
Az első interjúban egy volt dolgozó mesél az intézményben töltött éveiről. Több bejelentés is történt, mégsem jött visszajelzés – állítja.


Dobrev Klára az elmúlt hetekben olyan nevelőkkel és fiatalokkal beszélt, akik éveket töltöttek a Szőlő utcai intézményben, köztük bántalmazottakkal is. A videókat a következő napokban mutatja be – írta a 24.hu.

Az első videóban egy volt dolgozó szólal meg, aki 2018 és 2022 között négy évet töltött az intézményben. Azt állítja, többször tettek bejelentést a rendőrséghez és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósághoz Juhász Péter Pál igazgató miatt, de nem kaptak visszajelzést. Juhászt emberkereskedelemmel, kényszermunkával és közfeladati helyzettel visszaéléssel gyanúsítják, és letartóztatásban van.

A volt alkalmazott szerint Juhásznak más gyermekvédelmi intézménybe is bejárása volt, fiatalkorú lányokat dolgoztatott a fiúk által lakott intézményben. A lányok 16 évesen a konyhán kezdték, majd „lépdeltek felfelé”. Úgy írja le, mintha a „jóságos Péter bácsi” mentette volna meg őket, miközben a bent dolgozó lányok bevihették a telefonjukat, bármilyen ruhában dolgozhattak, és bármit megtehettek a gyerekekkel.

A volt dolgozó azt mondja,

napközben előfordult, hogy az igazgató gyerekeket vitt az irodájába, akiket állítólag orális szexre kényszerített.

Konkrét bizonyítékról nem beszél, de szerinte erős volt a benyomás a szexuális kihasználásról.

A beszámoló szerint a rendészek sokszor túllépték a hatáskörüket, verések és rugdosások is előfordultak. Egy esetben egy gyereket úgy vágtak az ajtónak, hogy kitört az üveg. A volt dolgozót azóta sem kereste meg sem a rendőrség, sem az ügyészség tanúként, noha bejelentést tett az SZGYF-nél.

Kálmán Olga is járt az intézményben. Azt mondta, zárt intézményről van szó kamerákkal, de a felvételeket csak 30 napig őrzik, utána törlik. A DK politikusai az igazgató irodájában és az onnan nyíló, ággyal és külön fürdőszobával felszerelt szobában is jártak. Megjegyezték, hogy a szobát kizárólag az igazgató használhatta, és ott nem voltak kamerák.

Dobrev Klára kérdéseket tett fel a Pintér Sándor vezette Belügyminisztériumnak: hova érkeztek a panaszok, hány bejelentés volt és mi lett a sorsuk, kik bírálták el ezeket, illetve saját döntés volt-e az eltussolás vagy kaptak-e telefont állami vezetőktől.

A DK elnöke jelezte, hogy a következő napokban újabb részletek érkeznek a szemtanúk és áldozatok elbeszélései alapján.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Kenyai magyar utazásszervező: Hatalmas vihar volt, meg is lepődtem, hogy egyáltalán felszálltak
Pamlényi Miklós jól ismeri azt a légitársaságot, aminek a gépe kedden lezuhant Kenyában, nyolc magyarral a fedélzetén. Szerinte meglephette a gépet a heves esőzés.


Kenyába sok magyar utazási iroda kínál szervezett utakat, az országban a szafari az egyik legnépszerűbb program. A Blikk úgy tudja, a kedd reggeli tragédiában érintett Süllős Gyula és családja egy kisebb cégen keresztül repült az afrikai országba, ahol repülőgép-balesetben életüket vesztették.

A helyi magyar közösség tagja, Pamlényi Miklós tizenhat éve él Kenyában, utazási irodát vezet, és néhány kilométerre lakik attól a repülőtértől, ahonnan a gép felszállt.

„Az utazási irodák túlnyomó többsége minket használ a szafaritúrák megszervezésére. Vannak saját terepjáróink is hozzá, Kenyába érkezik 3500-4000 vendég, nálunk pedig jelenleg nagyjából 250-350 a vendégek száma” – mondta a lapnak Pamlényi Miklós.

„Gyakran dolgozunk együtt a balesetben érintett légitársasággal is, amelynek a helyi képviselőjét személyesen is ismerem és a barátomnak is tartom. Ők menetrend szerinti járatokat üzemeltetnek, amivel el lehet jutni a szafari helyszínére.

A tapasztalatom szerint nagyon szépek a gépeik, karbantartják őket. Nem vagyok pilóta, de laikusként úgy gondolom, meglephette a gépet a heves esőzés. Hatalmas vihar volt, meg is lepődtem, hogy egyáltalán felszálltak”

– tette hozzá.

A magyarok szafaritúrára indultak volna, de a felszállás után a kisgép lezuhant, és mindenki életét vesztette.

A fedélzeten nyolc magyar, két német állampolgár és a helyi kapitány volt. Az egyikük Süllős Gyula, a Vasas elnökségi tagja és az ökölvívó-szakosztály elnöke. A hírek szerint vele utazott a családja is: két kiskorú gyermeke, a felesége és a bébiszitterük.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Sziget: Gerendai Károly egyetértés nélkül visszalép - este szavaz a közgyűlés
Gerendai Károly új céggel venné át a szervezést, de azt kéri, bontsák fel a jelenlegi megállapodást, különben nem lép. A Tisza Párt a 2026-os bevételkiesés pótlásához kötné a váltást.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 29.



Gerendai Károly a fővárosi közgyűlésen azt mondta, ha nincs egyetértés, visszalép, írja az Euronews. Szerinte ha az esti órákban várható szavazásig sincs megállapodás, és ha a képviselők nem tudnak megegyezni, nem kezdi el a szervezést. 1993-ban ő indította a fesztivált, 2017-ben eladta a cégét, most pedig új vállalkozást hozott létre a Sziget megmentésére.

Úgy fogalmazott, nem tud egyezkedni a Sziget amerikai–brit tulajdonosával addig, amíg a Fővárosi Közgyűlés fel nem mondja a még egy évig érvényes területhasználati szerződést. Amíg ez él, új közterület-használati kérelmet sem tudnak beadni, pedig ez az új szerződés feltétele.

Elmondta, a mostani tulajdonos döntése alapján jelen állás szerint jövőre nem lesz Sziget, így a főváros és az állam sem számíthatna bevételre. Hozzátette, a szervezés már csúszik: több fellépőt időben le kellett volna kötni, és a jegyértékesítést is el kellett volna indítani. Szerinte nem lehet úgy bevonni befektetőket, hogy „egy évet még megcsinálunk, aztán majd meglátjuk”. Ha nincs egyetértés a folytatásról, visszalép.

Arra kérte a képviselőket, bontsák fel a mostani szerződést, majd egy rendkívüli ülésen kössenek újat a leendő tulajdonossal, mert kifutnak az időből.

A vita során kiderült, hogy a frakciók nem tudnak dűlőre jutni a területfoglalási szerződésekről. Karácsony Gergely új javaslatokat terjesztett be, miután a bizottságban kétszer sem ment át a felmondás és egy új engedély jóváhagyása. A keddi csomag szerint a felmondás után olyan megállapodás születne, amely a teljes futamidőre nem okoz veszteséget a budapestieknek. Kezdeményezte azt is, hogy a budapesti fiatalok féláron vehessenek hetibérletet.

A Tisza Párt úgy módosítana, hogy kinyilvánítaná a Sziget folytatólagos megrendezése melletti elköteleződést a következő évtizedre. A régi szerződést viszont csak akkor bontanák fel és kötnének újat, ha a kormány pótolja a 2026-os kieső bevételeket.

Vitézy Dávid arról beszélt, hogy a Sziget Budapest kiemelt exportterméke, a külföldön megvett jegyek hazai jövedelmet és adóforintokat jelentenek, ezért a „megmozdulás helyes”, még ha ebből Budapest nem is lát sokat. Támogatják az előterjesztést, ha a budapesti fiatalok kedvezményeket kapnak, és javasolták a főpolgármester kommunikációs stábjának költségcsökkentését az esetleges veszteségek fedezésére.

A Fidesz jelen formájában nem támogatta a kezdeményezést. Radics Béla szerint nagy tételről van szó, több százmillió forintról, és nem kockáztatják a budapestiek pénzét, „ha csak egy százalék esélye is van annak, hogy jövőre nem lesz Sziget”. A frakció nem mond igent bizonytalan helyzetben.

Elmondta, elhiszik Gerendainak, ha azt mondja, lesz Sziget, de írásos garancia nélkül nem szavazzák meg. Így nem engedik el a 200 millió forintot sem, amit a jelenlegi tulajdonosnak kellene megfizetnie a mostani szerződés szerint.

Keszthelyi Dorottya egy átlátható, érthető hatósági és területfelhasználási szerződést sürgetett. Úgy látja, a szervezők időt kérnek, hogy „összeszedjék magukat”, és szerinte Gerendaiék profik.

Tüttő Kata azt mondta, senki sem tud garanciát adni, a fesztiválszervezés kockázattal jár, ebben a főváros sem kivétel. Ha nem sikerül megmenteni a fesztivált, az a Tisza és a Fidesz felelőssége lesz, mert nem szavazták meg az előterjesztést.

A Kutyapárt „kedveskedni” próbált a Tiszának és a Fidesznek: átneveznék a rendezvényt „Tisza Sziget Fesztiválra”, Ruszin-Szendi Romuluszt bíznák meg a biztonsági feladatokkal, a headliner pedig Nagy Feró és a Vörös Hadsereg ének- és tánckara lenne, és csak Szentkirályi ásványvizet lehetne kapni.

„Amennyiben a Sziget megmarad, akkor megmarad egy olyan attrakció, ami a főváros gazdaságát támogatja. Ha nem megy át a javaslat, az a folyamat végét jelenti”

– mondta Karácsony Gergely. Információk szerint a közgyűlés az esti órákban szavaz a kedden benyújtott előterjesztésről, ezzel a Sziget Fesztivál jövőjéről is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Karácsony Gergely: Elment egy nagy gondolkodó, egy óriás humanista, elment a barátom
A főpolgármester György Péter esztétától búcsúzik Facebook-posztjában. Szerinte kevesen tettek nála többet kulturális emlékezetünk higiéniájának megőrzéséért.


Mint megírtuk, 71 éves korában meghalt György Péter író, esztéta, médiakutató, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének oktatója, az MTA doktora. Karácsony Gergely a Facebook-oldalán emlékezett meg róla.

„Elment egy nagy gondolkodó, egy óriás humanista, egy kérlelhetetlen demokrata, a műveltség eszményének akkurátus őrzője, elment a barátom”

– kezdte posztját a főpolgármester.

Ezután idézte György Péter szavait, aki egy interjúban ezt mondta: „Mielőtt bármi mást tennénk, vissza kell szerezzük a bizonyosságunkat abban, hogy az általunk elsajátított, örökölt, átadásra szánt tudások rendje alkalmas az igazság, a jóság felismerésére, belátására és társadalmi gyakorlására, a szolidaritás magától értetődőségének megtanulására és tanítására”.

„Ő minden erejével igyekezett átadni hatalmas tudását, ragaszkodni az igazsághoz és a jósághoz, képviselni a szolidaritást, az emberi méltóság elidegeníthetetlen jogának egyetemes ügyét. Kevesen tettek nála többet kulturális emlékezetünk higiéniájának megőrzéséért”

– véli Karácsony Gergely.

Azt is leírta, hogy amikor Tamás Gáspár Miklós filozófus meghalt, az esztéta barátját, pályatársát idézte búcsúzóul: „A kultúra az elnyomás ellen való tudások, tapasztalatok demokratikus összessége, amely lehetőséget teremt a megvetettség visszautasítására, lehetetlenné tételére.” Karácsony szerint ez a mondat „az ő hitének, szolgálatának, elkötelezettségének is pontos esszenciája”.

„Mostantól, György Péter nélkül, megint nehezebb lesz őrizni és ápolni a kultúrát, visszautasítani a megvetettséget. Itt maradnak velünk örökké az írásai, de nagyon fognak hiányozni a szavai. Isten nyugosztaljon, barátom”

– zárta búcsúzó posztját a főpolgármester.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk