HÍREK
A Rovatból

Titkolták a kórházi fertőzések adatait az elmúlt négy évben

A Kásler Miklós miniszteri ciklusának idején ígértekkel ellentétben nem történt érdemi javulás az intézményen belüli fertőzések esetében, és ezen nem segített az átláthatóság teljes hiánya sem.
Fotó: Parentingupstream / Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2022. május 03.



2018 nyarán, emberi erőforrások miniszterévé kinevezése után nem sokkal Kásler Miklós a kórházi fertőzéseket nevezte meg az egészségügy egyik legakutabb problémájának, egyben azok visszaszorítását az elkövetkező időszak legfontosabb feladatának – emlékeztet a 444, ami arra is felhívja a figyelmet, hogy ez nem hogy nem történt meg, de az adatok transzparenciája és valóssága körül is számos probléma akadt.

A minisztert még azon a nyáron rendeletet írt a kórházi fertőzések megelőzéséről, amitől azt várta, hogy 30-50 százalékkal csökkenteni fogja a kórházi fertőzések számát. Egy évvel később arról beszélt, 11,5 milliárd forintot adtak 40 kórháznak, hogy „a kézfertőtlenítés mechanizmusát megújítsák, vagy csökkentsék a levegő szennyezettségét”, emlékeztet a lap.

Ha a koronavírust nem számítjuk, 2020-ban 112 járvány robbant ki a kórházakban, míg 2019-ben 137, azelőtt 131. Szintén a Covid nélkül 1869-en betegedtek meg kórházi fertőzés miatt, szemben a korábbi évekkel, amikor nagyjából 2200-an. Ez javulást mutat, azonban a számok csalókák. Az arányszámokat megnézve ugyanis az jön ki, hogy:

  • 2016-tól 2020-ig másfélszeresére nőtt a clostridium difficile nevű kórokozó által okozott bélfertőzések aránya tízezer betegre vetítve
  • hét év alatt kétszeresére emelkedett a gyógyszereknek ellenálló „szuperbaktériumok” (multirezisztens kórokozók) fertőzési aránya
  • ugyanez történt a véráramfertőzéseknél mindössze öt év leforgása alatt.
2020-ban összesen 1959-en haltak meg azok közül, akik a kórházban kaptak el valamilyen fertőzést, beleértve a koronavírust is.

A 2019-es és 2020-as számok csak azután lettek elérhetőek, hogy a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kiperelte azokat a Nemzeti Népegészségügyi Központtól (NNK).

Az eredeti szabály szerint mindig júniusig kellene közzétenniük az előző évi kórházi fertőzési jelentést, ám a határidőt egészen novemberig tolták, és végül ezt sem tartották be. Vagyis a 2018-22-es kormányzati ciklusban egyáltalán nem volt követhető, mi történik az elvileg kiemelt témaként kezelt kórházi fertőzésekkel.

A kétévi statisztikát nehezen emészthető formában, összesen 177 oldalon tették közzé a már nem létező ÁNTSZ archív oldalán. A 444 egy Angliában élő orvos forrása szerint ott az átláthatóság látványos eredményeket hozott. A betegek igyekeznek olyan kórházba menni, ahol kisebb eséllyel fertőződnek meg, és az egészségügyi dolgozók is látják személyre szabott statisztikáik alapján, hogyan teljesítenek a kollégáikhoz képest.

2016-ban az akkori Országos Tisztifőorvosi Hivatal egyik munkatársa a kórházi fertőzések fő okaként a nem megfelelő higiéniát és a rossz antibiotikum-használatot jelölte meg. Akkor a gyulai kórház infektológusa azt mondta, hogy nagy eredményeket lehetett elérni azzal, hogy jobban elkülönítették a fertőzötteket és az orvosokat a helyes kézmosás felé terelték.

Az aggasztó tendenciák alapján úgy tűnik, hiába van meg a recept, országosan nem sikerült átültetni a gyakorlatba, írja a portál, hozzátéve, hogy mindezek alapja a pénz hiánya is, ami nélkül nem lehet átütő eredményt elérni.

A szinte kizárólag egészségügyi intézményekben előforduló járványokat specifikus járványoknak nevezik: 2020-ban 321 ápolt kapott el ilyen betegséget, közülük 202-en haltak meg, ami nagyon magas, több mint 50 százalékos arány (a korábbi években 12-16 százalék közt alakult).

Az úgynevezett „szuperbaktériumok” közvetlen halálozási aránya egy év alatt egy százalékkal nőtt (5-ről 6-ra), a véráram-fertőzéseknél viszont kisebb volt az emelkedés (7,2-ről 7,5-re). A koronavírus ezek után csak rontott a helyzeten. Az intenzív osztályok 2020 szeptemberétől kezdve folyamatosan átlag feletti fordulatszámon pörögtek. A legnehezebb időszakokban akár 6-8 vagy még több beteg juthatott egy-egy ápolóra, akik hónapokon át óriási terhelés alatt dolgoztak, és emiatt emelkedett a fertőzéssel kapcsolatos esetek száma.

A specifikus járványok és a szuperbaktériumok 2020-ban főleg intenzív osztályokról, azon belül covid-intenzívekről indult ki.

A nyilvánosságra hozott dokumentumokból kiderül, hogy 2020-ban 9847-en kapták el kórházban a koronavírust, közülük 3417-en egészségügyi dolgozók voltak. A fertőzések nagy része krónikus, ápolási és belgyógyászati osztályokon történt, leginkább a második, ősszel kezdődő járványhullám idején. 2020-ban a kórházban covidossá vált betegek közül 1752-en vesztették életüket. 682-en nem produkáltak tüneteket, vagyis - bár a jelentés nem vonja le ezt a következtetést - feltehetően más betegség okozta a halálukat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Nem engedte leszállni Szijjártó Péter repülőgépét a bosnyák honvédelmi miniszter
A védelmi miniszter szerint nem volt egyértelmű, miért katonai géppel érkezne a magyar politikus. Szijjártó Péter egy díszdoktori címet vett volna át csütörtökön Banja Lukában.


Megtiltotta a bosznia-hercegovinai védelmi miniszter, hogy Szijjártó Péter katonai géppel szálljon le Banja Lukában, írja a Telex bosnyák források alapján. Zukan Helez döntése értelmében

a magyar külgazdasági és külügyminisztert szállító repülőgép csütörtökön nem landolhat a boszniai Szerb Köztársaság de facto fővárosában.

A politikus a döntést azzal indokolta, hogy a magyar fél nem adott egyértelmű magyarázatot a katonai gép használatára. Helez szerint „Orbán Viktor és Szijjártó Péter évek óta nyíltan támogatják a Bosznia-Hercegovinához tartozó Szerb Köztársaság volt elnökének, Milorad Dodiknak a Bosznia-Hercegovina szuverenitásának és területi integritásának aláásását célzó tevékenységét.”

Boszniai lapértesülések szerint a magyar kormány tagjai tudatosan kerülik a szarajevói kapcsolatfelvételt, és jellemzően csak az ország szerb többségű részével kommunikálnak, így Banja Lukát látogatják. Orbán Viktor egyébként 2023-ban szintén katonai géppel érkezett a városba. A helyi sajtó megjegyzi, szerencsésebb lett volna, ha a bosnyák védelmi vagy külügyminiszter diplomáciai jegyzékben közli a magyar külügyminisztériummal a kifogásait.

Szijjártó Péter szerdán még Belgrádban tárgyalt, csütörtökön pedig a tervek szerint Banja Lukába utazott volna, ahol Milorad Dodik közlése szerint a helyi egyetem díszdoktori címet adományozott volna neki.

A magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium egyelőre nem reagált a bosnyákok döntésére.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kitálalt a Totalcar főszerkesztője: A gusztustalan propaganda elért minket is, vagy a fos megy ki az oldalra, vagy mi az ajtón
A drámai kirohanást a portál egykori újságírójának, Vályi Istvánnak a posztja váltotta ki. Hamvas Tamás arra kérte az olvasókat, lássák, hogy a cikk nem az ő utasítására született.


„A gusztustalan propaganda elért minket is” – ezzel a mondattal minősítette a Totalcar főszerkesztője a saját portálján megjelent, Tisza Párt adóterveiről szóló cikket. Hamvas Tamás egy Facebook-kommentben azt írta: „vagy a fos megy ki az oldalra, vagy mi az ajtón”.

Az ügy azzal indult, hogy az Index hétfőn egy „titokzatos dokumentumra” hivatkozva cikket közölt a Tisza Párt állítólagos adóemelési terveiről. A párt szerint az Index cikkének „minden szava hazugság”. Még aznap délután a Totalcar is szemlézte a portál anyagát egy szerző nélküli írásban, kiemelve az autósokra vonatkozó állítólagos adóemeléseket. Bár a cikkben jelezték, hogy a terv valóságtartalmát a párt nem erősítette meg, arról nem írtak, hogy megkeresték volna a Tiszát, és a párt korábban bemutatott adóterveit sem ismertették.

A portál volt újságírója, Vályi István kedden délután egy Facebook-posztban kérte számon a szerkesztőséget. „Kiraktok egy olyan cikket, aminek sem szerzője, sem valóságalapja nincs és ugyanolyan fake, mint az adóemeléses véleménycikk volt, amire ráhúztak egy egész nerzeti konzultációt sokmilliárd adófizetői pénzt égetve el a párt érdekében? Ez tényleg a legalja mindennek, nem csak, hogy szerzője nincsen, hanem full kamu az egész, ki parancsolt rátok?”

Vályi bejegyzése alatt reagált a megszólított főszerkesztő is. A kommentet a hvg.hu vette észre, ebben Hamvas Tamás így fogalmazott:

„Szia Pista, kedves Mindenki! A helyzetet tökéletesen látjátok, a gusztustalan propaganda elért minket is. Kapálózhatunk, ellenkezhetünk, vagy a fos megy ki az oldalra, vagy mi az ajtón.

Semmi kedvem nem volt még itthagyni ezt az egészet, ahogy egyikünknek sem, akárhogyan is esik ez. Oda szúrtak, ahol szerintük nem fáj, mi meg szépen megszívjuk az autós társadalom szemében. Kértük, hogy ne állítsanak minket földbe ezzel, ha ez lesz a TC vége, akkor ez lesz, de ettől még hiszem, hogy aki az autós tartalomért jön, az még hozzánk is ugyanígy jönni fog és átlát ezen a szarságon. Jöhet a vélemény, ne kíméljetek minket, csak lássátok, hogy ez nem főszerkesztői utasítás.”

A komment később eltűnt a poszt alól. A hvg.hu megjegyzi, hogy a Totalcar idén nyáron került az Indexhez, Hamvas pedig november elseje óta a portál főszerkesztője.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Váratlan húzás: Magyar Péterék napokkal előbb mutatják be a Tisza Párt jelöltjeit
Az eredetileg vasárnapra tervezett bejelentést péntek estére hozták előre. A jelölteket egy legalább háromórás választási műsor keretében mutatják be.


Pénteken este 6 és 9 óra között, egy választási műsorban mutatja be a Tisza Párt az egyéni országgyűlési képviselőjelöltjeit – írta a Telex Magyar Péter komáromi bejelentése alapján. A párt ezzel két nappal előrehozta a korábban november 30-ra ígért eseményt.

A pártelnök nem indokolta, miért döntöttek a korábbi, vasárnapi időpont megváltoztatása mellett. A jelöltekről szóló szavazás második köre csütörtökön 19 órakor zárul, ezt követően a Tisza Párt elnöksége értékeli az eredményeket.

A végleges névsort a pénteki, legalább háromórásra tervezett műsorban kezdik nyilvánosságra hozni, ahol a tervek szerint magukat a jelölteket is bemutatják.

A Tisza Párt eredetileg választókerületenként három képviselőjelölt-jelölttel indult, kivéve Magyar Péter körzetét, ahol nem hirdettek versenyt. Az első forduló után két-két aspiráns maradt versenyben. A második fordulóba jutottak névsorát kedd reggel tették közzé a párt honlapján és a választókerületi Facebook-oldalakon.

A pénteki nap politikailag azért is eseménydúsnak ígérkezik, mert sajtóhírek szerint Orbán Viktor miniszterelnök éppen ezen a napon találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Moszkvában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Videó: kigyulladt egy 2000 lakásos komplexum bambuszállványzata Hongkongban, rengeteg a halálos áldozat
A város legsúlyosabb katasztrófájához közel 800 tűzoltót riasztottak, akik tehetetlenül nézték a gyorsan terjedő lángokat. A hatóságok 279 eltűnt embert keresnek.


Fekete füst, sistergő állványzat és több tucat lángoló ablak a 31 emeletes tornyokon: a hongkongi Tai Po kerület Wang Fuk Court lakótelepének homlokzatán a felújításhoz használt bambuszállvány és védőháló úgy vezette a tüzet, mintha kanóc lett volna. A katasztrófa néhány óra leforgása alatt Hongkong legsúlyosabb lakóháztüzévé vált az elmúlt évtizedekben. Míg helyi idő szerint este még 13 halálos áldozatról szóltak a hírek, éjfél után a kormányfő már 36 halottról és 279 eltűntről beszélt, számolt be róla a The Guardian.

A tűz szerdán, helyi idő szerint délután 14 óra 51 perckor ütött ki a nyolc toronyból álló, közel kétezer lakásos komplexumban, ahol mintegy 4800 ember él.

A tűzoltóság alig egy óra alatt a legmagasabb, 5-ös riasztási szintre emelte a készültséget. A hongkongi kormány információs szolgálatának hivatalos közleménye szerint a mentésben közel 800 tűzoltó vett részt 128 tűzoltóautóval és 57 mentővel, de a munkájukat extrém nehézségek hátráltatták.

„A sérült épületek törmelékei és az állványzatok lehullanak, és nagyon magas a hőmérséklet az érintett épületekben. Nehéz bemennünk és felmenni az emeletekre a tűzoltáshoz és a mentéshez” – mondta az Associated Pressnek Derek Armstrong Chan, a hongkongi Tűzoltóság műveleti főigazgató-helyettese. A helyszínen elhunytak között van egy 37 éves tűzoltó is. Az igazgató közleményében úgy fogalmazott, a kilenc éve szolgáló tűzoltó bátor volt, elvesztése pedig mélyen lesújtotta a testületet.

A hatóságok mintegy 700 embert evakuáltak ideiglenes menedékhelyekre, ahol pszichológusok segítik a túlélőket. A környékbeli iskolák egy része csütörtökön zárva tart.

Hongkongban idén tavasszal döntés született arról, hogy az új állami építkezések legalább felénél már fémszerkezetes állványt kell alkalmazni, de a bambusz használatát nem tiltották be. A bambuszállványozók szakszervezete szerint a legtöbb balesetet nem az anyag, hanem a szakszerűtlen kivitelezés és a munkavédelmi fegyelem hiánya okozza.

A most leégett épületegyüttes éppen egy nagyszabású, mintegy 14 milliárd forintnak megfelelő hongkongi dollár értékű homlokzatfelújításon esett át. A mostani tűzvész a város történetének legsúlyosabb lakóépület-tüze az 1996-os Garley Building-katasztrófa óta, amelyben 41 ember vesztette életét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk