HÍREK
A Rovatból

Titkolták a kórházi fertőzések adatait az elmúlt négy évben

A Kásler Miklós miniszteri ciklusának idején ígértekkel ellentétben nem történt érdemi javulás az intézményen belüli fertőzések esetében, és ezen nem segített az átláthatóság teljes hiánya sem.
Fotó: Parentingupstream / Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2022. május 03.



2018 nyarán, emberi erőforrások miniszterévé kinevezése után nem sokkal Kásler Miklós a kórházi fertőzéseket nevezte meg az egészségügy egyik legakutabb problémájának, egyben azok visszaszorítását az elkövetkező időszak legfontosabb feladatának – emlékeztet a 444, ami arra is felhívja a figyelmet, hogy ez nem hogy nem történt meg, de az adatok transzparenciája és valóssága körül is számos probléma akadt.

A minisztert még azon a nyáron rendeletet írt a kórházi fertőzések megelőzéséről, amitől azt várta, hogy 30-50 százalékkal csökkenteni fogja a kórházi fertőzések számát. Egy évvel később arról beszélt, 11,5 milliárd forintot adtak 40 kórháznak, hogy „a kézfertőtlenítés mechanizmusát megújítsák, vagy csökkentsék a levegő szennyezettségét”, emlékeztet a lap.

Ha a koronavírust nem számítjuk, 2020-ban 112 járvány robbant ki a kórházakban, míg 2019-ben 137, azelőtt 131. Szintén a Covid nélkül 1869-en betegedtek meg kórházi fertőzés miatt, szemben a korábbi évekkel, amikor nagyjából 2200-an. Ez javulást mutat, azonban a számok csalókák. Az arányszámokat megnézve ugyanis az jön ki, hogy:

  • 2016-tól 2020-ig másfélszeresére nőtt a clostridium difficile nevű kórokozó által okozott bélfertőzések aránya tízezer betegre vetítve
  • hét év alatt kétszeresére emelkedett a gyógyszereknek ellenálló „szuperbaktériumok” (multirezisztens kórokozók) fertőzési aránya
  • ugyanez történt a véráramfertőzéseknél mindössze öt év leforgása alatt.
2020-ban összesen 1959-en haltak meg azok közül, akik a kórházban kaptak el valamilyen fertőzést, beleértve a koronavírust is.

A 2019-es és 2020-as számok csak azután lettek elérhetőek, hogy a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kiperelte azokat a Nemzeti Népegészségügyi Központtól (NNK).

Az eredeti szabály szerint mindig júniusig kellene közzétenniük az előző évi kórházi fertőzési jelentést, ám a határidőt egészen novemberig tolták, és végül ezt sem tartották be. Vagyis a 2018-22-es kormányzati ciklusban egyáltalán nem volt követhető, mi történik az elvileg kiemelt témaként kezelt kórházi fertőzésekkel.

A kétévi statisztikát nehezen emészthető formában, összesen 177 oldalon tették közzé a már nem létező ÁNTSZ archív oldalán. A 444 egy Angliában élő orvos forrása szerint ott az átláthatóság látványos eredményeket hozott. A betegek igyekeznek olyan kórházba menni, ahol kisebb eséllyel fertőződnek meg, és az egészségügyi dolgozók is látják személyre szabott statisztikáik alapján, hogyan teljesítenek a kollégáikhoz képest.

2016-ban az akkori Országos Tisztifőorvosi Hivatal egyik munkatársa a kórházi fertőzések fő okaként a nem megfelelő higiéniát és a rossz antibiotikum-használatot jelölte meg. Akkor a gyulai kórház infektológusa azt mondta, hogy nagy eredményeket lehetett elérni azzal, hogy jobban elkülönítették a fertőzötteket és az orvosokat a helyes kézmosás felé terelték.

Az aggasztó tendenciák alapján úgy tűnik, hiába van meg a recept, országosan nem sikerült átültetni a gyakorlatba, írja a portál, hozzátéve, hogy mindezek alapja a pénz hiánya is, ami nélkül nem lehet átütő eredményt elérni.

A szinte kizárólag egészségügyi intézményekben előforduló járványokat specifikus járványoknak nevezik: 2020-ban 321 ápolt kapott el ilyen betegséget, közülük 202-en haltak meg, ami nagyon magas, több mint 50 százalékos arány (a korábbi években 12-16 százalék közt alakult).

Az úgynevezett „szuperbaktériumok” közvetlen halálozási aránya egy év alatt egy százalékkal nőtt (5-ről 6-ra), a véráram-fertőzéseknél viszont kisebb volt az emelkedés (7,2-ről 7,5-re). A koronavírus ezek után csak rontott a helyzeten. Az intenzív osztályok 2020 szeptemberétől kezdve folyamatosan átlag feletti fordulatszámon pörögtek. A legnehezebb időszakokban akár 6-8 vagy még több beteg juthatott egy-egy ápolóra, akik hónapokon át óriási terhelés alatt dolgoztak, és emiatt emelkedett a fertőzéssel kapcsolatos esetek száma.

A specifikus járványok és a szuperbaktériumok 2020-ban főleg intenzív osztályokról, azon belül covid-intenzívekről indult ki.

A nyilvánosságra hozott dokumentumokból kiderül, hogy 2020-ban 9847-en kapták el kórházban a koronavírust, közülük 3417-en egészségügyi dolgozók voltak. A fertőzések nagy része krónikus, ápolási és belgyógyászati osztályokon történt, leginkább a második, ősszel kezdődő járványhullám idején. 2020-ban a kórházban covidossá vált betegek közül 1752-en vesztették életüket. 682-en nem produkáltak tüneteket, vagyis - bár a jelentés nem vonja le ezt a következtetést - feltehetően más betegség okozta a halálukat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: „ha cigánygyerekek potyognak az égből”, akkor is el kell érni a 2025-re kitűzött célokat
A miniszterelnök a Kossuth Rádióban beszélt arról, hogy egész Európa gazdasága rosszul teljesít, nem csak a magyar, aminek szerinte alapvető oka Ukrajna leendő európai uniós tagsága.


Orbán Viktor szerint az egész Európai Unió gazdasága stagnál, és például Németország is ott van Magyarországgal egy szinten – a miniszterelnök erről a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában beszélt péntek reggel.

Orbán azután szólalt meg, hogy néhány napja kiderült: a magyar gazdaság a vártnál sokkal rosszabbul teljesített, a tavalyi év hasonló időszakához képest is romlott a teljesítmény.

A miniszterelnök a repülőrajt helyetti gyenge teljesítményről azt mondta: nem az okok érdeklik, „a munkánk szempontjából ez másodlagos” – bár két napja még egyértelműen megjelölte, kik tehetnek a rossz GDP-adatokért, amikor Facebook-oldalán közölte: „A tegnapi egy sötét nap volt Európában. Az Európai Néppárt kongresszusán úgy döntöttek, hogy folytatni kell az ukrajnai háborút. Még több pénzt akarnak küldeni Ukrajnába, miközben az európai gazdaság szenved.”

Igaz, azt most is megismételte Orbán Viktor, hogy alapvetően fejlődés lenne Európában, ha az Unió nem Ukrajában küldött volna pénzt. A kormányfő megerősítette:

az érdekli, hogy hogyan érjük el a 2025-ös gazdasági célokat, „akkor is, ha cigánygyerekek potyognak az égből”.

„Ukrajna EU-tagsága csődbe juttatná Magyarországot és a magyar gazdaságot” – tette hozzá Orbán Viktor.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Érdekes dolgot szúrtak ki a kommentelők Orbán Viktor képe alatt – meggondolta magát a miniszterelnök?
A kormányfő a reggeli Kossuth rádiós szereplése előtt hívta fel Lázár Jánost, a körülmények pedig sokak fantáziáját megmozgatták.


Megejtette szokásos Kossuth rádiós látogatását Orbán Viktor. A miniszterelnök beszélt a magyar gazdaság romló adatairól, amiről azonban szerinte az Európai Unió Ukrajna-politikája a felelős. És szidta kicsit a Tisza-pártot is.

Oldalának kommentelői azonban felfigyeltek egy másik dologra is. A kormányfő nem sokkal az adás előtt kitett egy fotót, amin – állítólag – Lázár Jánossal beszélt. Ezt:

Ami az internet népének elsőre feltűnt, hogy Orbán kezében okostelefon van, holott közismert, hogy nem szereti azokat. A Telex 2022-ben arról írt, hogy egy – akkor – 15 éves Nokián intézi a hívásait. Ezzel többször le is fotózták:

Fotó: Marc Atkins/Getty Images
Fotó: Thierry Monasse/Getty Images

Sőt, 2024-ben még videó is megörökítette a miniszterelnök jó öreg távbeszélőjét:

@viktor_a_tiktokon Telefontéma #orbanviktor #miniszterelnok #follow #fyp #SzentkirályiAlexandra #KubatovGábor #DeutschTamás #SzijjártóPéter ♬ Happy Summer - Vin Music

A pénteki telefon azonban láthatóan nem a muzeális értékű Nokia – be is indult a találgatás, hogy vajon kölcsöntelefonon kereste miniszterét, vagy megadta magát a technikai haladásnak, és beszerzett egy okostelefont.

Volt aki a kommentek között azt kérdezte: „Hol a dealer teló?”

De más is megjegyezte: „Állítólag a nyomógombos telefon a Dunában van...” Míg más arra gyanakszik, hogy nem is új a telefon, hanem: „Kilapult a kis Nokia?? Ráült?”

Nem ez volt azonban az egyetlen rejtély a reggeli hívás kapcsán. Az is kérdés, hogy miről egyeztethetett a kormányfő Lázár Jánossal, miközben az interjúban egyetlen téma sem került szóba, ami az építésügyi és közlekedési miniszter hatásköre lett volna.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter Orbán Viktornak: Bármennyiszer is hivatkoznak magukra mint nemzeti kormányra, önök akkor is csak egy piti, korrupt és hazug bűnszervezet
A Tisza Párt elnöke részletesen felsorolta, hogy szerinte mi mindenben nem mondott igazat a miniszterelnök a péntek reggeli, Kossuth rádiós szereplése során.


Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról beszélt: nemcsak Magyarországon, hanem az egész unióban rosszak a gazdasági mutatók, míg okként elsősorban Ukrajna EU-s csatlakozását jelölte meg.

A beszélgetésre Facebookon már reagált is Magyar Péter, aki szerint a miniszterelnök több pontban nem mondott igazat. „STOP hazugság, STOP korrupció, STOP Orbán!” kezdetű posztjában azt írja: „A miniszterelnök ma az hazudta, hogy más európai országok gazdasága is zuhant. Ehhez képest a valóság az, hogy mindenhol nőtt a gazdaság. Csehországban például 2 %-kal, Litvániában 3,2 %-kal.”

Hozzátette: „Azt is mondta, hogy nem akar külső körülményekre hivatkozni a tragikus magyar adatok miatt, majd hosszú perceken keresztül fejtegette, hogy minden baj Európának köszönhető.”

Szerinte nem az a baj, hogy „a magyarok pénzét az európaiak talicskával hordják tolják ki Ukrajnába”, hanem hogy „Orbánék tudtával teherautóval hordták ki a magyarok százmilliárdjait a Nemzeti Bankból.”

„A miniszterelnök arról persze egy szót sem szólt, hogy a magyaroknak járó uniós ezermilliárdok az orbáni korrupció miatt nem érkeznek meg. Ehelyett odáig jutott a bukott a TSZ elnök, hogy a csillagot is lehazudta az égről. Azt hazudta, hogy a TISZA akadályozza az uniós pénzek megérkezését, miközben a TISZA soha (!) nem szavazott a magyarok uniós pénzeiről, azok három éve nem érkeznek Orbán miatt”

– fogalmazott az ellenzéki párt elnöke.

Posztja végén hozzátette:

„bármennyiszer is hivatkoznak magukra, mint nemzeti kormányra, önök akkor is csak egy piti, korrupt és hazug bűnszervezet.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Pár nap nyár, akár 30 fok föltötti csúcs is lehet, aztán megint jön a lehűlés
Még két nap meleg, aztán visszatér a tavaszias idő, széllel, esővel, záporral, zivatarral, és persze erős lehűléssel.


Pénteken marad a túlnyomóan napos, száraz idő, jelentős csapadék sehol sem várható. Többfelé élénk lökések kísérhetik a nyugatira, délnyugatira forduló szelet. A reggel friss lesz, 5 és 13 fok közé hűl le a levegő, majd délután 24-29 fokot mérhetünk - írja az Időkép.

Szombaton is sok napsütésre számíthatunk az ország nagy részén, de a gomolyfelhőkből elsősorban északnyugaton, északon és északkeleten helyenként futó zápor, zivatar időnként kialakulhat. A nyugati, délnyugati szél többfelé élénk, néhol erős lesz. A csúcshőmérséklet 26 és 32 fok között alakul.

Vasárnap egy közeledő hidegfront hatására már sokfelé magasra törnek a gomolyfelhők, és a déli, délkeleti tájak kivételével egyre többfelé kialakulhatnak záporok, zivatarok. Élénk, erős lesz a nyugati, délnyugati szél, mely délután északnyugaton már északnyugatira fordul. A legmagasabb hőmérséklet 20 és 29 fok között alakul, az Alföldön mérhetjük a legmagasabb értékeket.

A jelenlegi számítások szerint hétfőre érkezhet meg a hidegfront esővel, záporokkal, zivatarokkal. Szeles időre számíthatunk. Nagy lesz a hőmérsékleti kontraszt, a csúcsértékek 14 és 27 fok között alakulhatnak, az Alföld déli felén várható a melegebb idő.

Kedden sok felhő lesz felettünk, több tájegységünkön kialakulhat eső, zápor, néhol zivatar is. Az élénk, erős északias szélben csak 12 és 20 fok közé melegedhet napközben a levegő.


Link másolása
KÖVESS MINKET: