Börtönbüntetést is kaphat, aki nem megy el a parlamenti vizsgálóbizottság meghallgatására
Súlyos pénzbírság, rendőrségi elővezetés, sőt akár többéves börtönbüntetés is várhat azokra, akik a jövőben nem működnek együtt a parlamenti vizsgálóbizottságokkal. A Tisza Párt szerda este benyújtotta azt a törvényjavaslatot, amely alapjaiban írná át a bizottságok működését, és ezzel párhuzamosan öt új bizottság felállítását is kezdeményezték a kegyelmi ügytől az MNB-botrányig.
A javaslat büntetőjogi következményeket is bevezetne: vétséget követ el, aki a kötelezettségének „szándékosan, alapos indok nélkül nem tesz eleget, és ezzel a vizsgálóbizottság munkáját akadályozza”, amiért akár két évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható lenne.
Ugyanekkora büntetési tétel vonatkozna arra is, ha valaki a bizottság előtt „valótlan nyilatkozatot tesz, a valót elhallgatja, vagy valótlan adatot szolgáltat”. Ha mindez valamely bűncselekmény leplezésére vagy elkövetésére irányul, a büntetés három évig terjedő szabadságvesztés is lehet.
A szigorítás alól kivételt képeznek az országgyűlési képviselők, akikkel szemben nem lehet rendőrségi elővezetést elrendelni, és rájuk a tervezett büntetőjogi szabályok sem vonatkoznának. A javaslat pontosan rögzíti a további kivételeket is: a bizottság nem hallgathatná meg a védőügyvédet a védői minőségében szerzett információkról, a gyóntató papot a hivatásánál fogva titkos ügyekben, illetve azt sem, akinek testi vagy szellemi állapota ezt nem teszi lehetővé. Az újságírók forrásvédelemre hivatkozva tagadhatják meg a nyilatkozattételt.
A javaslat szerint a pénzbírságot alapesetben a vizsgálóbizottság elnöke szabja ki, de ha a beidézett személy országgyűlési képviselő, akkor ez a házelnök feladata. A döntés ellen 15 napon belül a Kúriához lehet fordulni felülvizsgálati kérelemmel, amelynek 30 napon belül kell döntenie. Lehetőség van igazolási kérelemre is, ha valaki önhibáján kívül mulaszt, de ebben az esetben az adatszolgáltatási kötelezettséget az igazolással együtt teljesíteni kell.
Ezek a gyermekvédelem rendszerszintű válságát, a kegyelmi ügy felelőseit, a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését, az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint a végrehajtási visszaéléseket vizsgálnák.
A Tisza Párt vezetője a hatályos szabályozás eddigi eredménytelenségét hangsúlyozta, amikor a bizottságok hatástalanságáról beszélt.
A miniszterelnök tervei szerint az Országgyűlés júliusig fogadhatja el a törvényjavaslatot, a kegyelmi ügyet vizsgáló bizottság pedig a nyár második felében vagy legkésőbb szeptember elején megkezdheti a munkáját.
Hétfőn, a kormányülés után jelentették be, hogy a kegyelmi ügy dokumentumait nyilvánosságra hozzák, és parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezik. A kedden közzétett iratok új lendületet adtak az ügynek, miközben kormánypárti szereplők vitatták a Tisza Párt értelmezését, és fölöslegesnek tartották a vizsgálóbizottságot.
Szerda estére aztán elkészült a konkrét módosító csomag, amely már a bírságolás, az elővezetés és a jogorvoslat részleteit is rögzíti, valamint azonnal öt vizsgálóbizottság felállítását is kezdeményezi. A politikai vita így a következő hetekben egyszerre zajlik majd a szabályok szigoráról és a kegyelmi ügy érdemi feltárásáról, a cél pedig a tervek szerint júliusig az elfogadás, ősz elejére pedig a tényleges bizottsági munkaindítás.
