HÍREK
A Rovatból

Magyar Péter: „Itt nem kicsit kell megverni a Fideszt, hanem nagyon” – A TISZA-elnök Szegeden vágott vissza Lázárnak, hidat és a BYD-szerződés nyilvánosságát ígérte

A Tisza Párt elnöke lázasan is a színpadra állt, ahol a miniszternek üzent Strompová Viktória miatt. A párt bemutatta Csongrád-Csanád megyei jelöltjeit is.


Az Ismerős Arcok Nélküled című számára vonult be Magyar Péter szombat kora délután a Tisza Párt szegedi nagygyűlésére, egy székely zászlót tartva, két felvidéki származású jelölt kíséretében. A Széchenyi téren tartott eseményen a pártelnök egyszerre ígért új hidat, egyetemi autonómiát és a BYD-szerződés teljes nyilvánosságát, miközben a színpadon elhangzott beszédek éles bírálatot fogalmaztak meg a kormányzat határon túli politikájával és Lázár János közelmúltbeli kijelentéseivel szemben.

A Tisza Párt elnöke, aki saját bevallása szerint lázasan lépett a színpadra, a tavaszi EP-választások eredményére emlékeztetett, amikor pártja éppen Szegeden aratta legnagyobb arányú győzelmét a Fidesszel szemben. „Itt nem kicsit kell megverni a Fideszt, hanem nagyon” – jelentette ki a tömeg előtt.

Beszédében élesen kritizálta a miniszterelnököt, amiért szerinte elzárkózik a nyilvános vitáktól és az emberektől. „Egy kicsit sajnálom a Fidesz-szavazókat, hogy a politikai vezetőjük nemcsak egy élő vitától fél 20 éve, hanem már az emberektől is. Orbán már csak temus országjárást tud tartani, kordonok és TEK-esek mögött érzi jól magát” – fogalmazott Magyar. Ezt követően feltette a kérdést: „Hogy hihet el bárki, bármit annak az Orbán Viktornak, akinek a propagandájának papírja van arról, hogy hazudik éjjel, hazudik nappal?”

A politikai üzenetek mellett konkrét ígéretek is elhangzottak. Magyar Péter kormányra kerülésük esetére ígéretet tett a régóta várt új szegedi híd megépítésére és a Szegedi Tudományegyetem autonómiájának visszaadására. Kitért az iparpolitikára is: országos hatáskörű akkumulátoripari hatóság felállítását és a környezetvédelmi szabályok szigorú betartatását ígérte. „Nem összeszerelő-üzemekre és nem akkumulátorgyárakra van szükség, hanem arra, hogy Szeged tudásközponttá váljon” – mondta a politikus a Telex tudósítása szerint, majd ígéretet tett arra is, hogy nyilvánosságra hozzák a kormány és a kínai BYD közötti, általa titkosnak nevezett megállapodás részleteit.

A rendezvény egyik központi témája a nemzeti identitás és a határon túli magyarok helyzete lett, miután Lázár János építési és közlekedési miniszter a napokban „szlovák asszonynak” nevezte a párt sárvári jelöltjét, a felvidéki származású Strompová Viktóriát. Magyar Péter szerint a miniszter ezzel több millió magyart alázott meg, és hiába reagált Lázár később egy kommentben, a pártelnök ezt nem fogadta el bocsánatkérésként.

A színpadon felszólaló Strompová közvetlenül a miniszternek üzent: „Kedves János, milyen szép lenne most ha úgy beszélhetnénk, hogy egymás szemébe nézhetnénk, mint magyar a magyarral.” A jelölt hangsúlyozta: „Igen, magyar vagyok, így születtem, így gondolkodom, így álmodom.” Egy álmát felidézve hozzátette: „Miniszter úr, János, képzelje el, amikor felébredtem nem haragudtam önre, mosolyogtam, mert tudtam, hogy egy nemzetet nem azok tartanak össze, akik megaláznak, hanem akik csendben, emelt fővel maradnak önmaguk.”

Szintén felszólalt Borbély Alexandra színésznő, aki elmondta, hogy hivatalos neve Alexandra Borbélyova. Felidézte küzdelmét a befogadásért, és reflektált a közéleti vitára: „Itt születtek a gyerekeim, otthon vagyok és végre elhittem, hogy igazi magyar vagyok. És akkor jön egy János, aki ezt az egészet megpróbálja lerombolni, de én tudom, Lázár János nem Magyarország, Magyarország nekem a Tisza.”

A nagygyűlésen bemutatkoztak a párt Csongrád-Csanád vármegyei jelöltjei, köztük Stumpf Péter, Gajda Attila, Bárkányi Bence és Ferenczi Gábor. Miközben a Tisza Párt a Széchenyi téren demonstrált, a városban egy másik politikai esemény is zajlott: a Fidesz által támogatott digitális polgári körök a Pick Arénában tartottak zárt körű, „háborúellenes gyűlésként” hirdetett rendezvényt.

A Strompová-ügy előzménye, hogy Lázár János egy interjúban használta a „szlovák asszony” kifejezést a jelöltre, aki Bodrogszentmárián nőtt fel, 16 éve él Sárváron, és novemberben tette le a magyar állampolgársági esküt. A miniszter később egy kommentben reagált, amelyben azt írta, sajnálja „a rossz fogalmazást”, és a félreértés tisztázódott. A kampányhangulatot tovább élezte, hogy a Fővárosi Törvényszék pénteken ideiglenes intézkedéssel megtiltotta a Bors című lap Tisza Pártról szóló különszámának terjesztését, amit a kiadó vitat, és közölte, hogy folytatják a terjesztést. A szegedi közéletet pedig továbbra is a BYD elektromosautó-gyár építése foglalkoztatja, amelynek kapcsán a termelés kezdetének időpontja és a környezetvédelmi engedélyek átláthatósága körül alakult ki vita az elmúlt hónapokban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter azt ígéri, megnyitja mindenki előtt a Karmelitát, rögtön a kormányváltás után
A Tisza Párt elnöke egy választási ígéretet tett közzé Facebookon. Azt írja, hogy „a rendszerváltás első napjaiban” nyilvánosan látogathatóvá teszik az egykori karmelita kolostort, amely jelenleg a Miniszterelnökségnek ad helyet.


Rövid üzenettel jelentkezett pénteken a Facebookon Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke azt írta,

„a rendszerváltás első napjaiban megnyitjuk a magyar emberek előtt a Karmelita Palotát”.

A budai Várban található Karmelita kolostor 2019 óta a miniszterelnök irodájának és a kormányüléseknek a helyszíne.

Az átalakításának költségei és reprezentatív funkciója régóta politikai viták tárgya, a kormányzati kommunikáció puritánnak nevezi, míg a kritikusok szerint a hatalom elkülönült szimbóluma lett.

Magyar Péter a beszédeiben és posztjaiban többször hivatkozott a Karmelitára, mint a jelenlegi hatalom és rendszer egyik szimbólumára. 2025 decemberében hatalmas tömeggel vonult az épület és a szomszédos Sándor-palota elé, ahol azt ígérte, hogy egy választás után a gyerekekkel együtt fog ünnepelni a Karmelitában és a Sándor-palotában is.

Magyar Péter korábban arról is beszélt, hogy a Karmelita a személyes történetében is szerepet játszott. Állítása szerint 2020-ban Rogán Antallal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterrel egyeztetett ott a válásának ügyében. Magyar elmondása szerint ekkor diplomáciai állást is felajánlottak neki, amit visszautasított.

Egyelőre Magyar Péter a Karmelita megnyitásáról szóló, és ehhez hasonló időnkénti megszólalásain kívül nem sokat tudunk arról, hogy milyen ígéretekkel vág neki a Tisza a 2026-os választásnak. A párt viszont szombaton bejelenti hivatalos kormányprogramját.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
VSquare: Trump érkezését lebegtetik Orbánék, de egy másik magas rangú amerikai politikus útját készítik elő
A kormányzati kommunikáció az amerikai elnök budapesti látogatásáról szól, de a valóságban JD Vance alelnök lehet a befutó. A meghívásán már több mint egy éve dolgoznak a háttérben Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró szerint.


Miközben a magyar kormány hetek óta lebegteti Donald Trump budapesti látogatását, nyugati diplomaták és kormányközeli források szerint sokkal valószínűbb, hogy nem a volt elnök, hanem JD Vance alelnök érkezik Magyarországra – írta a VSquare hírlevelében Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró.

A kormányfinanszírozású CPAC Hungary szervezői és Orbán Viktor is nyíltan beszélnek arról, hogy meghívnák Trumpot, azt állítva, hogy a stábja „időpontokat keres”, noha a látogatást nem erősítették meg. Az eredeti terv szerint Trump érkezését már januárban bejelentették volna, ez azonban nem történt meg. A kormánybarát narratíva most azt sejteti, hogy Trump akár meg is jelenhet a március 21-i CPAC Hungaryn.

Diplomaták ezt a nyilvános bizonytalanságot szokatlannak és kockázatosnak tartják, szerintük egy magas rangú vendég látogatását nem szokás úgy lebegtetni, hogy azt előzetesen nem biztosítják. Többen csekély esélyt látnak arra, hogy Trump egyáltalán eljön Magyarországra, hacsak fel nem elevenítik egy budapesti Trump–Putyin találkozó régóta szunnyadó ötletét.

Panyi felidézi, hogy Orbán Viktor egy közelmúltbeli beszédében azt mondta: „Foly­tak erről köztünk egyeztetések… Megállapodás van arról, hogy a békecsúcs Budapesten lesz.” A miniszterelnök hozzátette: „Az amerikai elnök talán tartozik nekünk azzal a gesztussal, hogy eljön Magyarországra és köszönti a magyarokat… Ez tényleg elvárható tőle.”

Trump eddigi útitervei azonban mást sugallnak. Ismert európai vállalásai mindössze Davosra és a júniusi, franciaországi G7-csúcsra korlátozódnak, elnöksége idején pedig csak egyetlen volt keleti blokkbeli országot keresett fel: 2017-ben Lengyelországot.

A források szerint a sokkal reálisabb vendég JD Vance, akit Orbán lobbihálózata régóta környékez, és a budapesti látogatását már jó ideje készítik elő.

Panyi Szabolcs szerint erről már több mint egy éve írt: „miközben Orbán köre már 2026-os Trump-látogatásról szövögetett meglehetősen légből kapott terveket, ezzel párhuzamosan B tervként Vance-en is dolgoztak — olyan, az alelnökhöz közel álló amerikai jobboldali szereplők segítségével, akik már Budapesten élnek és Orbán fizetési listáján vannak.”

A CPAC Hungary-t az Alapjogokért Központ szervezi, amely jelentős közpénzes támogatásból működteti a rendezvényt. Orbán az elmúlt hónapokban többször állította, hogy egy amerikai–orosz „békecsúcs” Budapesten tartható, sőt a kormányközeli sajtó tényként is hivatkozott rá, miközben hivatalos, dátummal ellátott bejelentés nem született, és a terv komoly nemzetközi vitát vált ki.

Orbán Viktor legutóbb a pénteki Kossuth Rádióban adott interjújában beszélt arról, hogy egyelőre nem tudja, mikor jön Trump Magyarországra. Az amerikai elnök egyébként szintén péntek reggel egy posztban biztosította támogatásáról a magyar kormányfőt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Videó: Eltemették Tarr Bélát, Szinetár Miklós, Iványi Gábor és Karácsony Gergely is beszédet mondott
Több százan búcsúztatták a magyar filmművészet egyik legmeghatározóbb alakját a Fiumei úti sírkertben. A főpolgármester elvitte a szertartásra a budapesti díszpolgári okiratot, amelyet korábban nem volt lehetősége átadni a január elején elhunyt filmrendezőnek. A búcsúzók szerint Tarr Béla öröksége az, hogy filmjei örökre megőrzik az emberi sorsokat.


Több százan gyűltek össze pénteken kora délután a Fiumei úti sírkertben, hogy végső búcsút vegyenek Tarr Bélától, aki hetvenéves korában hunyt el január 6-án. A világhírű filmrendező temetésén írók, filmesek és városvezetők mondtak beszédet – búcsújukban ugyanaz a csönd és súly uralkodott, amelyet Tarr Béla filmjeiből ismerünk.

Videónk a temetésről:

@szeretlekmagyarorszag.hu

Eltemették Tarr Bélát, a magyar filmművészet legmeghatározóbb alakját. Pályatársai búcsúztak tőle, megemlékezéseikben Költőként, halhatatlanként említette Szinetár Miklós is. A megemlékezésen beszédet mondott Karácsony Gergely is, aki végül ide hozta el a budapesti díszpolgári címét, mivel nem volt alkalma novemberben átadni. A Főpolgármester a legszabadabb embernek titulálta.

♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

A Kossuth- és Balázs Béla-díjas rendező

filmes szakma, a kreatívipar és az irodalmi élet képviselői előtt elsőként Krasznahorkai László és Iványi Gábor lépett a mikrofonhoz.

Iványi Gábor először azt kérte, hogy csendben gondoljanak együtt a rendezőre. Majd beszédében úgy fogalmazott:

„ha le is szalad a régi vetítőgépről a celluloid, a tekercs dobozba kerül, de ott marad örök időkre a film. Nem a filmszakadás az örök akarat”.

Szinetár Miklós Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas rendező, forgatókönyvíró szerint Tarr Béla nagy varázslata az volt, hogy filmjeit nézve elfelejtjük, hogy filmet nézünk.

„Ha őt nézzünk, embereket, sorsokat, történeteket nézünk.”

„Tudott valamit, akit csak kevesen tudtak. A diploma filmjében a kiváló színészek egyszer csak átváltoztak emberré. Tarr filmjeiben a nyomasztó hétköznapok tömege egy ponton túl átváltozott energiává. Ezután a film magával ragadott, de nem söpört el senkit. Ahogy a Sátántangóban is láthattuk, mindig menni kell az úton, amíg csak lehet” - mondta a rendező, aki szerint „Tarr Béla sajnos korán halt meg, de halhatatlan”.

Karácsony Gergely, Budapest polgármestere arról beszélt, nem ismert Tarr Bélánál szabadabb embert, majd hozzátette:

„Ha film, ha magyar, ha súlyos, akkor Tarr Bélához kell fordulni”.

A főpolgármester arról is beszélt, hogy szerette volna átadni a díszpolgári címet.

„Azt mondta, nagyon unja már a kitüntetéseket, mégis azt éreztem, fontos neki a Budapest Díszpolgára cím. Eljönni sajnos nem tudott, de ígérte, hogy összeszedi magát. Sajnos, már nem találkozhattunk többet” – mondta beszédében. Végül hozzátette: elhozta most a temetésre a kitüntetést, amit a koporsó mellé tettek.

Tarr Béla 70 éves korában, hosszú betegség után hunyt el január 6-án. Bő harmincéves rendezői pályafutása alatt kilenc nagyjátékfilmet és maroknyi rövidfilmet készített. Utolsó játékfilmjét, A torinói lovat 2011-ben mutatták be.

Január 24-én, amikor több mint tíz év után újra 35 milliméteres kópiáról vetítették az Urániában a Sátántangót, Víg Mihály, a film főszereplője és zeneszerzője azt mondta: „Ha valakit érdekel, hogy egyáltalán ki volt Tarr Béla, akkor nézze a filmjeit, és ezekből meg fogja tudni.” A 2020-as években a Magyar Filmarchívum Tarr közreműködésével több filmjét is felújította, ezeket világszerte vetítették fesztiválokon és mozikban.

Pályafutását számos díjjal ismerték el: 1983-ban Balázs Béla-díjat, 2003-ban Kossuth-díjat kapott, 2005-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki. 2011-től 2023-ig a Magyar Filmművészek Szövetségének elnöke, majd tiszteletbeli elnöke volt. Művészetét többek között a Német Művészeti Akadémia Konrad Wolf-díjával és a francia Művészeti és Irodalmi Rend lovagi fokozatával is elismerték. 2023-ban az Európai Filmakadémia tiszteletbeli életműdíját, tavaly februárban pedig a Magyar Filmszemle életműdíját vehette át.

Az utolsó években sem vonult vissza a közélettől és a filmkészítéstől. Executive producerként segítette az Árni és a Minden csillag című játékfilmek, valamint az Élő kövek című rövidfilm megszületését. Az egykori egyetemének modellváltása után létrejött FreeSZFE alapítója és oktatójaként is tevékenykedett. Tavaly ő volt a Pride egyik megnyitója, novemberben pedig Budapest díszpolgára lett. Mozgóképen utoljára Beton.Hofi Tarr Béla című dalának videoklipjében szerepelt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Még februárban Magyarországra jöhet Marco Rubio amerikai külügyminiszter
A politikus a müncheni csúcs után érkezik a régióba, először Pozsonyba látogathat Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró információi szerint. Az út a szlovák és magyar vezetők korábbi amerikai tárgyalásainak a folytatása lehet.


Hamarosan, még ebben a hónapban Magyarországra látogat Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere – írja Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a Facebook-oldalán.

Információi szerint a tárcavezető a müncheni biztonságpolitikai konferencián való részvétele után érkezne a térségbe.

„Legalábbis a jelenlegi menetrendje szerint – melynek részleteit egy forrásommal is megosztották – február 15-én Pozsonyba, majd február 15–16-án Budapestre látogat.

Természetesen ebben a világpolitikailag rendkívül turbulens időszakban ez még változhat” – teszi hozzá.

Panyi szerint a látogatás nem meglepő, mivel nemrég Robert Fico és Orbán Viktor is jártak Amerikában, ahol Trumpékkal tárgyaltak energiaügyekről, várhatóan most is részben ezekről lesz szó. Az újságíró megemlíti, hogy a szlovákok az amerikai Westinghouse-szal terveznek atomerőművet építeni, a magyar kormánynak pedig az orosz energiaszankciók alóli ideiglenes mentesség kitárgyalása volt a legfontosabb a washingtoni tárgyaláson.

Az oknyomozó újságíró arról is írt, hogy bár Orbánék Trump magyarországi látogatását lebegtetik, reálisabbank tűnik, hogy az amerikai alelnök, JD Vance érkezhet Budapestre – az előkészületek már jó ideje folynak.


Link másolása
KÖVESS MINKET: