Závecz Research: Már 12 százalékpont a Tisza Párt előnye a Fidesz előtt a legaktívabbak körében, megnyerték a februárt
A februári mérés szerint a biztos szavazó pártválasztók 50%-a a Tiszát, 38%-a a Fidesz–KDNP-t támogatja. A Mi Hazánk 7%-kal bejutna a parlamentbe, a DK és az MKKP a küszöb alatt maradna.
A Tisza Párt nemcsak megtartotta, de növelte is előnyét a Fidesszel szemben februárban, miközben mindkét nagy párt a bizonytalanok rovására erősödött. A Závecz Research friss, a 24.hu által ismertetett felmérése szerint a Tisza Párt támogatottsága a teljes választókorú népességen belül 36-ról 38 százalékra, a Fidesz–KDNP-é 31-ről 32 százalékra emelkedett. A kutatócég becslése szerint a Tisza tábora így már meghaladja a 3 millió, a Fideszé a 2,5 millió főt. A Mi Hazánk is erősödött, 3-ról 5 százalékra, a Demokratikus Koalíció támogatottsága 3 százalékon stagnált, míg a Kétfarkú Kutyapárté 3-ról 2 százalékra csökkent. A pártnélküliek aránya 23-ról 20 százalékra esett vissza.
A puszta számoknál többet mond a szavazói aktivitás, ami a kampányhajrá kulcskérdése lehet. A választópolgárok 74 százaléka mondta, hogy biztosan elmenne szavazni. A Tisza Párt támogatói jelenleg valamivel aktívabbnak tűnnek: körükben 86 százalék menne el biztosan voksolni egy most vasárnapi választáson, míg a Fidesz–KDNP híveinél ez az arány 80 százalék.
A Fidesznek leginkább a községekben élő híveit kell meggyőznie a részvétel fontosságáról, körükben ugyanis az átlagosnál alacsonyabb, 72 százalékos a biztos részvételi szándék. A Tisza Pártnak eközben az alacsonyabb iskolázottságú támogatóit kell mozgósítania, ahol a részvételi hajlandóság 78 százalékos.
A pártot választók csoportjában a Tisza Párt 48, a Fidesz–KDNP 40 százalékot ér el. A biztos elmenetelt ígérők és pártot is választók körében a Tisza Párt 50 százalékon áll, a Fidesznek 38 százaléka van. Ebben a legaktívabb választói csoportban a Mi Hazánk 7 százalékkal parlamenti párt lenne, míg a DK 3, a Kétfarkú Kutyapárt 2 százalékot kapna. A mozgósítás mellett az is döntő, mennyire stabilak a jelenlegi pártkötődések. A Fidesz aktuális támogatóinak 84, a Tiszásoknak 82 százaléka teljesen biztos abban, hogy pártjára fog szavazni a választás napján is. A Mi Hazánk hívei is elkötelezettek, 83 százalékuk biztos a voksában. Ezzel szemben a DK és a Kétfarkú Kutyapárt támogatói jóval bizonytalanabbak: a DK-sok 14, a Kutyapárt-szimpatizánsok 22 százaléka fontolgatja, hogy végül más pártra adja a voksát.
A hivatalos kampányidőszak február 21-én vette kezdetét az április 12-i országgyűlési választásra. A kormányoldal a kampányban a nemzeti szuverenitás és a biztonság kérdéseit helyezi előtérbe, míg a Tisza Párt a „rendszerváltás” ígéretével, a jogállamiság helyreállításával és az uniós források megszerzésének lehetőségével kampányol.
Korábbi, 2025-ös és idei januári felmérések, köztük a Závecz Research mérései is, már tartós Tisza-előnyt jeleztek a biztos szavazók körében. A mostani felmérés 1000 fős, az ország felnőtt népességét reprezentáló mintán készült, telefonos és online kérdezés együttes alkalmazásával. Az ekkora mintán végzett kutatások hibahatára jellemzően ±3,2 százalékpont körül mozog.
A Tisza Párt nemcsak megtartotta, de növelte is előnyét a Fidesszel szemben februárban, miközben mindkét nagy párt a bizonytalanok rovására erősödött. A Závecz Research friss, a 24.hu által ismertetett felmérése szerint a Tisza Párt támogatottsága a teljes választókorú népességen belül 36-ról 38 százalékra, a Fidesz–KDNP-é 31-ről 32 százalékra emelkedett. A kutatócég becslése szerint a Tisza tábora így már meghaladja a 3 millió, a Fideszé a 2,5 millió főt. A Mi Hazánk is erősödött, 3-ról 5 százalékra, a Demokratikus Koalíció támogatottsága 3 százalékon stagnált, míg a Kétfarkú Kutyapárté 3-ról 2 százalékra csökkent. A pártnélküliek aránya 23-ról 20 százalékra esett vissza.
A puszta számoknál többet mond a szavazói aktivitás, ami a kampányhajrá kulcskérdése lehet. A választópolgárok 74 százaléka mondta, hogy biztosan elmenne szavazni. A Tisza Párt támogatói jelenleg valamivel aktívabbnak tűnnek: körükben 86 százalék menne el biztosan voksolni egy most vasárnapi választáson, míg a Fidesz–KDNP híveinél ez az arány 80 százalék.
A Fidesznek leginkább a községekben élő híveit kell meggyőznie a részvétel fontosságáról, körükben ugyanis az átlagosnál alacsonyabb, 72 százalékos a biztos részvételi szándék. A Tisza Pártnak eközben az alacsonyabb iskolázottságú támogatóit kell mozgósítania, ahol a részvételi hajlandóság 78 százalékos.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fekete-Győr András nyílt levele a NATO főtitkárának: Tisztelettel arra kérem Önt, lépjenek fel a nyilvánosság erejével ezen példátlan beavatkozási kísérlet ellen
A Momentum alapítója szerint a Kreml egy csapata már hetek óta a fővárosban van. Céljuk a jelenlegi kormány hatalomban tartása a közelgő választáson.
Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom alapítója és korábbi országgyűlési képviselője nyílt levélben fordult a NATO főtitkárához, amelyben a szövetség nyilvános fellépését kéri egy állítólagos orosz beavatkozási kísérlet ellen a magyar választásokon.
A politikus szerint a választások tétje már „messze túlmutat a puszta belpolitikai erőviszonyokon”, és a magyar demokrácia helyreállítása mellett a NATO keleti szárnyának biztonsága is kockán forog.
Fekete-Győr a levelében független oknyomozói és nemzetközi titkosszolgálati forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy az Oroszországi Föderáció hetekkel ezelőtt egy orosz katonai hírszerzőkből álló operatív csapatot telepített Budapestre. Úgy fogalmaz, az amerikai titkosszolgálatok jelzéseire hivatkozó értesülések szerint e hálózatot a Kreml legfelsőbb köreiből az a Szergej Kirijenko irányítja, aki a közelmúltban a moldáv demokratikus választásokba is beavatkozott.
A politikus szerint míg Moldovában egy nyugatbarát kormány destabilizálása volt a cél, Magyarországon éppen ellenkezőleg: a jelenlegi, Moszkvával szoros kapcsolatot ápoló politikai rezsim hatalomban tartása a feladatuk.
Szerinte ez a jól ismert orosz módszertan szerint zajlik: dezinformációs kampányokkal, mesterséges feszültségszítással és a külső fenyegetettség érzetének manipulálásával.
„Amennyiben ezek a független oknyomozói értesülések helytállóak, az példátlan biztonsági kockázatot jelent a NATO számára.
Ön is pontosan tudja: nehezen elképzelhető, hogy egy ilyen szintű, az amerikai és európai szövetségesek által is azonosított orosz hírszerzői jelenlétről a magyar elhárítás és a magyar kormány vezetése ne tudjon” – írja Fekete-Győr, aki szerint
a hivatalos szervek „beszédes csendje” és a szükséges lépések elmaradása azt a gyanút veti fel, hogy a kormány nem áldozata, hanem a haszonélvezője az orosz titkosszolgálati műveletnek,
és a színfalak mögött kollaborál a szövetség ellenfeleivel.
A Momentum alapítója úgy véli, egyetlen kormány sem csinálhat trójai falovat a saját hazájából a politikai túlélése érdekében. Ezért a NATO főtitkárához és a szövetséges tagállamok vezetőihez fordul:
„Tisztelettel arra kérem Önt és a szövetséges tagállamok vezetőit, hogy lépjenek fel a nyilvánosság erejével ezen példátlan beavatkozási kísérlet ellen.”
Fekete-Győr azzal indokolja a nyilvános fellépés sürgősségét, hogy már csak 35 nap van hátra az április 12-i választásokig, ennyi idő alatt a hagyományos diplomáciai vizsgálatok nem zárulnának le. Szerinte a háttérdiplomácia minden jel szerint kudarcot vallott, mivel a sajtóértesülések alapján az amerikaiak hiába jelezték az orosz jelenlétet, a magyar kormányzat részéről érdemi lépés nem történt. Úgy látja, amikor a zárt ajtók mögötti diplomácia csődöt mond, a nemzetközi nyilvánosság lehet az egyetlen eszköz a nyomásgyakorlásra. Azt is állítja, hogy a magyar kormányzati propaganda mindent megtesz az orosz jelenlét elhallgatásáért, ezért ha a NATO csak a háttérben tárgyal, a magyar választók nem fogják megtudni az igazságot.
„Meggyőződésem, hogy a NATO-nak nemcsak a mindenkori magyar kormánnyal, hanem a magyar társadalommal is van egy íratlan »szerződése«.
Egy nyilvános kiállás világos üzenet lenne a változást akaró, Nyugat-barát magyarok millióinak: nincsenek magukra hagyva egy ellenséges orosz titkosszolgálati gépezettel és egy azzal kollaboráló hazai kormánnyal szemben” – zárja sorait, hozzátéve, hogy Magyarország nem egyenlő a jelenlegi kormányával, és a magyarok többsége a Nyugathoz akar tartozni.
Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom alapítója és korábbi országgyűlési képviselője nyílt levélben fordult a NATO főtitkárához, amelyben a szövetség nyilvános fellépését kéri egy állítólagos orosz beavatkozási kísérlet ellen a magyar választásokon.
A politikus szerint a választások tétje már „messze túlmutat a puszta belpolitikai erőviszonyokon”, és a magyar demokrácia helyreállítása mellett a NATO keleti szárnyának biztonsága is kockán forog.
Fekete-Győr a levelében független oknyomozói és nemzetközi titkosszolgálati forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy az Oroszországi Föderáció hetekkel ezelőtt egy orosz katonai hírszerzőkből álló operatív csapatot telepített Budapestre. Úgy fogalmaz, az amerikai titkosszolgálatok jelzéseire hivatkozó értesülések szerint e hálózatot a Kreml legfelsőbb köreiből az a Szergej Kirijenko irányítja, aki a közelmúltban a moldáv demokratikus választásokba is beavatkozott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Az alapján, amit láttam, ezt Irán tette” - Trump Iránra mutogat 168 gyerek halála után, miközben a nyomok az amerikai hadsereghez vezetnek
A dél-iráni Minab városában egy általános iskolát ért légicsapásban 14 tanár is életét vesztette. A Pentagon vizsgálatot indított, a CNN pedig műholdképekre hivatkozva valószínűsíti az amerikai felelősséget.
Donald Trump amerikai elnök Iránt tette felelőssé azért a támadásért, amelyben legalább 168 gyerek és 14 tanár vesztette életét egy dél-iráni általános iskolában. Az elnök állítása azonban ellentmond azoknak a sajtóelemzéseknek és szakértői véleményeknek, amelyek szerint a csapást valószínűleg az amerikai hadsereg követte el a Shajare Tayyiba nevű iskola ellen.
A minabi tragédia február 28-án, egy szombati tanítási napon történt. A CNN beszámolója szerint
műholdfelvételek, geolokációs videók és fegyverszakértői elemzések is arra utalnak, hogy az iskolát nagyjából akkor érte találat, amikor az amerikai erők a közelben támadást indítottak az Iráni Forradalmi Gárda egyik haditengerészeti bázisa ellen.
Trump az elnöki különgép, az Air Force One fedélzetén egyértelműen fogalmazott az újságíróknak.
„Az alapján, amit láttam, ezt Irán tette”
– mondta, majd hozzátette, hogy az iráni fegyverek „nagyon pontatlanok”. Pete Hegseth védelmi miniszter, ha óvatosabban is, de szintén Iránra utalt. „Természetesen vizsgáljuk az ügyet. De az egyetlen fél, amely civileket vesz célba, Irán.”
Az amerikai kormányzati kommunikáció ugyanakkor nem volt végig ennyire egységes: a Fehér Ház korábban nem zárta ki annak lehetőségét, hogy amerikai hadsereg követte el a támadást. Az iráni állami média ezzel szemben következetesen az Egyesült Államokat teszi felelőssé a csapásért.
Több nemzetközi hírügynökség is közzétett olyan „előtte-utána” műholdfelvételeket, amelyek egyértelműen dokumentálják a súlyos pusztítást az iskolánál.
A támadás miatt a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet független, hiteles nyomozást sürgetett, és felvetette a háborús bűncselekmény gyanúját. A Pentagon hivatalosan megerősítette, hogy vizsgálatot indított az incidens ügyében.
Donald Trump amerikai elnök Iránt tette felelőssé azért a támadásért, amelyben legalább 168 gyerek és 14 tanár vesztette életét egy dél-iráni általános iskolában. Az elnök állítása azonban ellentmond azoknak a sajtóelemzéseknek és szakértői véleményeknek, amelyek szerint a csapást valószínűleg az amerikai hadsereg követte el a Shajare Tayyiba nevű iskola ellen.
A minabi tragédia február 28-án, egy szombati tanítási napon történt. A CNN beszámolója szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kapitány István az oktatásról és a gazdaságról: Az elmúlt másfél évtizedben Magyarország gyakran oda állt, ahol még labda sem volt
A Shell korábbi alelnöke egy focis hasonlattal vázolta fel a súlyos helyzetet. Szerinte az oktatási rendszer átalakítása inkább centralizációt és szűkülő lehetőségeket hozott.
Kapitány István a magyar oktatás helyzetéről és annak gazdasági hatásairól írt a Facebookon. Bejegyzését egy focis hasonlattal indítja, amely szerinte a magyar gazdaságpolitikára is igaz. „A jó játékos oda helyezkedik, ahol a labda lesz, nem oda, ahol éppen van. Az elmúlt másfél évtizedben Magyarország gyakran oda állt, ahol még labda sem volt.
Miközben az extenzív növekedési modell kifulladt, kevés valódi lépés történt azért, hogy az ország a tudásra, termelékenységre és innovációra építve lépjen ki a közepes jövedelem csapdájából.”
Kapitány szerint az oktatási rendszer átalakítása sem segített ezen a helyzeten.
„Az oktatási rendszer átalakítása inkább centralizációt és szűkülő lehetőségeket hozott.
Csökkent az intézményi autonómia, a közoktatás túlterhelt és nehezen alkalmazkodik a 21. századi készségigényekhez, miközben a tankötelezettségi korhatár csökkentése sok fiatal számára idő előtt zárja le az oktatási pályát.”
Állítása szerint a folyamat hatásai már most látszanak: stagnál a fiatal diplomások aránya, a tehetséges diákok közül sokan külföldön folytatják, a gazdaság pedig képzett munkaerőhiánnyal küzd.
Posztját azzal zárja, hogy: „Egy versenyképes ország alapja a minőségi, hozzáférhető oktatás. Ha Magyarország valóban ki akar törni a közepes fejlettség csapdájából, akkor a tudásba és az emberekbe kell befektetnie. Ez nemcsak oktatáspolitikai kérdés, hanem gazdasági és nemzetstratégiai ügy is.”
Kapitány István a magyar oktatás helyzetéről és annak gazdasági hatásairól írt a Facebookon. Bejegyzését egy focis hasonlattal indítja, amely szerinte a magyar gazdaságpolitikára is igaz. „A jó játékos oda helyezkedik, ahol a labda lesz, nem oda, ahol éppen van. Az elmúlt másfél évtizedben Magyarország gyakran oda állt, ahol még labda sem volt.
Miközben az extenzív növekedési modell kifulladt, kevés valódi lépés történt azért, hogy az ország a tudásra, termelékenységre és innovációra építve lépjen ki a közepes jövedelem csapdájából.”
Kapitány szerint az oktatási rendszer átalakítása sem segített ezen a helyzeten.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Túszejtés és szankciók: Ukrajna az EU-hoz fordul a magyar hatóságok akciója után
Az Ukrán Nemzeti Bank az Európai Központi Bankhoz és az Európai Bizottsághoz fordul hét Oscsadbank-alkalmazott magyarországi elfogása miatt. A lépés tovább mélyíti a diplomáciai konfliktust.
Az Európai Unió pénzügyi és ellenőrző szerveihez fordul Ukrajna az Oscsadbank állami bank Magyarországon lefoglalt vagyona miatt – jelentette be vasárnap Andrij Pisnij, az Ukrán Nemzeti Bank elnöke.
Kijev szerint a magyar hatóságok jogellenesen foglalták le a vagyont, ezért visszakövetelik azt, és egy független vizsgálathoz kérik Budapest támogatását.
A Terrorelhárítási Központ és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kommandósai még március 5-én, csütörtökön fogták el a pénzszállításban közreműködő hét ukrán állampolgárt. Az ukránok ügyvédje szerint „zsákot húztak a fejükre, és úgy szállították őket, mint a legveszélyesebb terroristákat, annak ellenére, hogy nem gyanúsították meg őket semmivel”. Az ügyvéd azt is mondta, hogy semmi szokatlan nem volt az Ausztriából Ukrajnába tartó szállítmányban.
Az ukrán jegybankelnök vasárnapi közlése szerint az Oscsadbank nem sértett törvényt, az ügyet pedig európai szintre viszik.
„Az Európai Központi Bank vezetéséhez, az Osztrák Központi Bankhoz, az Európai Bizottság Pénzügyi Stabilitás, a Pénzügyi Szolgáltatások és a Tőkepiaci Unió Főigazgatóságához, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez és másokhoz fogunk fordulni” – írta Pisnij a Facebook-oldalán. Hozzátette,
az incidensnek megfelelő jogi értékelést és választ kell kapnia az európai közösségtől.
Pisnij arról is beszélt, hogy az eljárás alatt a magyar hatóságok akadályozták a konzuli és ügyvédi hozzáférést. „Olyan helyzetbe kerültünk, amikor a konzul nem juthat el az országának állampolgáraihoz, az ügyvéd nem fér hozzá ügyfeleihez, politikai nyilatkozatok hangzanak el mindenféle megerősítés nélkül, és a lejáratás lesz a fő cél – ilyen cselekmények nem maradhatnak megfelelő értékelés nélkül” – fogalmazott. Ukrajna ezért független ellenőrzést kezdeményez, és egy nemzetközi céget bízna meg a szállítás szerződéses hátterének vizsgálatával.
„Külön szeretném felkérni a magyar felet, hogy támogassa a független ellenőrzést. Például az Európai Bizottság független, harmadik félként léphetne fel az incidens összes körülményének objektív és pártatlan kivizsgálása érdekében.”
A magyar hatóságok ezzel szemben pénzmosás gyanúja miatt indítottak eljárást. A NAV tájékoztatása szerint a járművekben mintegy 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat találtak. A magyar kormány a lehető legmélyebb vizsgálatot ígérte, és a hatóságok azt is közölték, hogy a konzuli értesítést megtették.
Az Európai Unió pénzügyi és ellenőrző szerveihez fordul Ukrajna az Oscsadbank állami bank Magyarországon lefoglalt vagyona miatt – jelentette be vasárnap Andrij Pisnij, az Ukrán Nemzeti Bank elnöke.
Kijev szerint a magyar hatóságok jogellenesen foglalták le a vagyont, ezért visszakövetelik azt, és egy független vizsgálathoz kérik Budapest támogatását.
A Terrorelhárítási Központ és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kommandósai még március 5-én, csütörtökön fogták el a pénzszállításban közreműködő hét ukrán állampolgárt. Az ukránok ügyvédje szerint „zsákot húztak a fejükre, és úgy szállították őket, mint a legveszélyesebb terroristákat, annak ellenére, hogy nem gyanúsították meg őket semmivel”. Az ügyvéd azt is mondta, hogy semmi szokatlan nem volt az Ausztriából Ukrajnába tartó szállítmányban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
