Kiderült, hány milliárdba került összesen a „Tisza-adóról” szóló nemzeti konzultáció
A Miniszterelnöki Kabinetiroda irataiból kiderült, hogy a reklámköltség bruttó 8,29 milliárd forint volt. A kampány alapját adó Index-cikket a bíróság azóta helyreigazításra kötelezte.
Hónapokig tartó közérdekű adatigénylések után a 24.hu betekinthetett a Miniszterelnöki Kabinetiroda dossziéiba, amelyekből kiderült: a kormány összesen 12,3 milliárd forintot költött a „Tisza-adóról” szóló nemzeti konzultációra.
A 12,3 milliárdos összegből
eddig csupán a 4 milliárd forintos postázási és nyomdai költség volt ismert. A most megismert iratokból azonban kiderül, hogy a reklámozásra további bruttó 8,29 milliárd forint jutott Balásy Gyula cégeinek,
a New Land Media Kft.-nek és a Lounge Design Kft.-nek. A pénzből nyomtatott sajtóban, online felületeken, televízióban, rádióban és közterületen is hirdettek. A kormány a kampány során az eredetileg november 30-i határidőt is kitolta, ami további pluszköltségekkel járt.
A kormány még decemberben közölte a konzultáció eredményeit: állításuk szerint 1,6 millióan küldték vissza a kérdőíveket, és a válaszadók 96-98 százaléka elutasította az állítólagos adóemelési terveket.
Magyar Péter pártja szeptemberben indított helyreigazítási pert az Index ellen, miután a lap egy szerző nélküli írásban azt állította, birtokukba jutott egy dokumentum, amely szerint a Tisza Párt „brutális” személyijövedelemadó-emelésre készül.
A portál a cikk megjelenése előtt nem kereste meg a pártot. A Tisza Párt azonnal cáfolta az állításokat, Magyar Péter pedig hamisítványnak nevezte a dokumentumot. Ennek ellenére a Fidesz és a kormányközeli médiumok az Index cikkére hivatkozva intenzív kampányba kezdtek. Országszerte plakátok jelentek meg a „Tisza-adóról”, szja-kalkulátort készítettek, a kormány pedig nemzeti konzultációt indított a „kiszivárgott adóemelési tervekről”.
A perben január közepén, a megismételt elsőfokú eljárásban született ítélet: a bíróság helyreigazítás közzétételére kötelezte az Indexet.
A nem jogerős ítélet szerint a lapnak közölnie kell, hogy valótlanul állította a dokumentumról, hogy azt a Tisza gazdasági kabinetje készítette, ezzel azt a hamis látszatot keltve, hogy a párt szja-emelésre készül. A helyreigazításnak arra is ki kell térnie, hogy az iratból nem lehet következtetéseket levonni a Tisza Párt adóterveire.
Hónapokig tartó közérdekű adatigénylések után a 24.hu betekinthetett a Miniszterelnöki Kabinetiroda dossziéiba, amelyekből kiderült: a kormány összesen 12,3 milliárd forintot költött a „Tisza-adóról” szóló nemzeti konzultációra.
A 12,3 milliárdos összegből
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Figyelmeztet az MVM a januári gázszámla kapcsán, ez minden lakossági fogyasztót érint
A cég azután függesztette fel a számlázást, hogy Orbán Viktor bejelentette a rezsistopot. A cég most emlékeztet: egyelőre senki se fizesse be a fűtésszámláját.
A kormány a múlt héten rezsistopot jelentett be, ami azt jelenti, hogy a rendkívüli hideg miatt átvállalja a családoktól a januári fűtési többletfogyasztás költségét. Az MVM a technikai részletek kidolgozásáig felfüggesztette a lakossági számlák kiküldését. A részletszabályokat még nem hirdette ki a kormány, ezért az MVM most azt üzente a Facebookon, hogy
aki már megkapta a januári fűtésszámláját, egyelőre ne fizesse be.
A cég azt is jelezte, hogy a „rezsistop” miatt nem szükséges számlázási módot váltani.
A szolgáltató január 21-én közölte, hogy Orbán Viktor bejelentése után leállították a számlázást, mivel a döntés végrehajtásának pontos részletei még nem ismertek. „Kérjük, hogy minden ügyfél várja meg a részletes tájékoztatásunkat, akkor is, ha a napokban kapják meg a számlát, illetve akkor is, ha már megkapták az aktuális számlájukat, és be is fizették azt” – írták a múlt héten.
Sokan tanácstalanok, hiszen a januári számlák egy részét már kézbesítették, és többen be is fizették.
Az MVM egyelőre annyit közölt, hogy a már befizetett összegek sorsáról később adnak tájékoztatást. Valószínűsíthető, hogy a többletbefizetéseket a következő havi elszámolásnál írják majd jóvá, de a hivatalos mechanizmus kidolgozása még folyamatban van.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter közlése szerint várhatóan e hét közepére születik konkrét döntés a rezsistop részleteiről.
A kormány a múlt héten rezsistopot jelentett be, ami azt jelenti, hogy a rendkívüli hideg miatt átvállalja a családoktól a januári fűtési többletfogyasztás költségét. Az MVM a technikai részletek kidolgozásáig felfüggesztette a lakossági számlák kiküldését. A részletszabályokat még nem hirdette ki a kormány, ezért az MVM most azt üzente a Facebookon, hogy
aki már megkapta a januári fűtésszámláját, egyelőre ne fizesse be.
A cég azt is jelezte, hogy a „rezsistop” miatt nem szükséges számlázási módot váltani.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Jakab Péter: Felajánlottam az összefogást, Magyar Pétertől egy röhögő emojit kaptam
A Jobbik volt elnöke revansot venne a 127 szavazatos vereségért, ezért szövetkezett a DK-val. Azt állítja, a helyi tiszások is inkább rá szavaznának, nem a saját jelöltjükre.
Jakab Péter szerint azért lett a Demokratikus Koalíció választókerületi jelöltje Miskolcon, mert míg Magyar Péter nemet mondott az összefogásra, addig Dobrev Klára igent. A Telexnek adott interjúban kifejtette, hogy a DK-val lényegében 2019 óta folyamatosan kapcsolatban állnak, és a 2018-as Fidesz-győzelem utáni társadalmi igény vezetett az ellenzéki pártok közeledéséhez, ami szerinte természetes folyamatként torkollott a mostani együttműködésbe. Jakab elmondta, hogy az általa ideálisnak tartott összefogás a Tiszától a DK-ig terjedne, mert véleménye szerint az nem rendszerváltás, ha a kétharmados többséget csak átadják egy másik pártnak. „Azt rezsimváltásnak hívják” – fogalmazott.
Úgy véli, a valódi rendszerváltás az, amikor a pártok együtt biztosítják a kétharmadot és közben egymást is ellenőrzik. „Magyar Péter egyelőre nemet mondott az összefogásra, Dobrev Klára meg igent. Innentől kezdve teljesen világos volt, hogy a Nép Pártján és a Demokratikus Koalíció együtt indul” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a lehetőséget a Tisza felé is nyitva hagynák.
A politikus szerint a DK-val kötött megállapodás után teljesen természetes volt, hogy Miskolcon ő indul, mivel van egy „adóssága” a fideszes Csöbör Katalinnal szemben, akitől 2018-ban 127 szavazattal kapott ki. Állítása szerint a DK is világosan látja, hogy összefogással megfordítható az eredmény. Ennek érdekében felszólította a Tisza Pártot a visszalépésre.
„Várjuk a Tisza Párt és az ismeretlen tiszás katona bejelentését is, hogy visszalép, és nem osztja meg az ellenzéki szavazatokat”
– mondta. Állítása szerint még a helyi Tisza-szimpatizánsok sem értik, miért indítanak rá jelöltet egy szerinte simán nyerhető körzetben.
Arra a felvetésre, hogy miért egy országosan vezető párt jelöltjének kellene visszalépnie egy 0 százalékos párt jelöltje javára, Jakab Karácsony Gergely példáját hozta fel. „Ilyen értelemben Karácsony Gergely se lehetne Budapest főpolgármestere, hiszen nem nagyon mérhető a pártja” – érvelt. Szerinte itt nem a párt támogatottsága a lényeg, hanem az, hogy neki van esélye legyőzni Csöbör Katalint, amihez az kell, hogy mindenki felsorakozzon mögé. A Tisza jelöltjét ismeretlennek nevezte, akiről nem tudni, mit gondol a helyi ügyekről. „Nagyon nehéz arra biztatni az embereket, hogy szavazzanak valakire, akiről nem tudunk semmit” – fogalmazott. Ezzel szemben Magyar Péterről azt mondta, ő nem ellenzékiekkel, hanem „Orbán államtitkáraival és utazó nagyköveteivel” fog össze, ami Jakab szerint inkább a „rezsim átmentésére hajaz, mintsem a rendszerváltásra”.
Jakab Péter elutasította, hogy a küzdelem a pártlogók versenyévé silányuljon, és úgy vélte, a választóknak nem logókra, hanem személyekre kellene szavazniuk. A 2018-as választási eredményével kapcsolatban azt állította, hogy a Jobbik logója inkább nehézséget jelentett számára. „Nekem a pártlogó inkább nehézséget jelentett, hiszen a Jobbik 20 százalékot ért el, én meg 38 százalékot. Lehet, hogy ha logó nélkül, csak egyszerű miskolciként indulok el, akkor győzni tudok” – mondta. Ezt Vona Gábor akkori pártelnök „pökhendiségével” magyarázta, ami szerinte hatott a választókra. „Ugyanazt a pökhendiséget mutatta a Jobbik elnöke 2018-ban, mint most Magyar Péter” – húzott párhuzamot. Jakab szerint a választók nem szeretik ezt a hozzáállást, és úgy érezte, emiatt büntették meg őt Miskolcon. „Örülnék, ha Magyar Péter nem követné el a '18-as Vona Gábor hibáját, és nem mondaná azt pökhendi módon, hogy csak ő, csak egyedül, és senki más nem jöhet szóba” – mondta Jakab, majd hozzátette:
„Felajánlottam az összefogást, Magyar Pétertől egy röhögő emojit kaptam. Nem túl államférfiúi viselkedés, de az nevet, aki utoljára nevet”
- mondta Jakab Péter.
A felelősség kérdését firtató kérdésre, miszerint mi lesz, ha miatta veszít a Tisza Párt jelöltje, a politikus a felelősséget Magyar Péterre hárította.
„Ezt a kérdést Magyar Péternek kell feltenni. Vállalja-e azt a kockázatot, hogy ráindulnak Jakab Péterre, Varju Lászlóra, Hadházy Ákosra és más beágyazott ellenzéki jelöltekre?”
– kérdezett vissza. Szerinte egy esetleges vereség után Magyar Péternek kellene megmagyaráznia, miért állította, hogy egyedül is nyerni tud. „Innentől kezdve nem én leszek a felelős, hanem az, aki felelőtlen módon senkivel nem működik együtt” – jelentette ki.
A Nép Pártján elnöke reagált arra az elemzői véleményre is, hogy Magyar Péter sikere éppen a régi ellenzéki pártoktól való elzárkózásnak köszönhető. Jakab szerint ő mást hall az elemzőktől: „Magyar Péter sikerének titka, hogy beházasodott a Fideszbe, és az emberek bennfentesnek tartják”. Kritizálta a Tisza Párthoz csatlakozó, korábban a NER-ben szerepet vállaló politikusokat, Kapitány Istvánt és Orbán Anitát. „Nekem az a benyomásom, hogy egy Fidesz-mentőcsónak épül Kapitány urakkal, ahova majd szépen át lehet szállni” – fogalmazott. Azt is hangsúlyozta, hogy ha ő nem indulna, a választói otthon maradnának. „Higgye el, ha én nem indulok el, a választóim otthon maradnak, és nem fognak Magyar Péterre szavazni. Megengedhetjük ezt a luxust?” – tette fel a kérdést.
Saját politikai pálfordulásával kapcsolatban, miszerint korábbi jobbikosként most a DK-val kampányol, azt mondta, két oka is van a gördülékeny együttműködésnek. Egyrészt szerinte annak idején ő tette „együttműködés-kompatibilissé” a Jobbikot, másrészt ma már a Nép Pártján elnökeként egy nem ideológia-, hanem emberközpontú pártot vezet. Önmagát „közös nevezőként” és „kéksapkásként” jellemezte, aki a DK-sokkal és a tiszásokkal is szót érthetne.
Jakab Péter bízik a győzelmében, és állítása szerint sok miskolci Tisza-szavazó is jelzi neki, hogy bár országosan Magyar Péter pártját támogatják, helyben rá fognak szavazni.
„Olyan helyi képviselőt szeretnének, aki nyersen, őszintén, kíméletlenül képviseli a várost a parlamentben akkor is, ha a Tisza kormányoz és akkor is, ha marad a Fidesz”
– idézte őket. Elmondta, hogy hamarosan nyilvánosságra hoznak egy Miskolcon készülő felmérést.
A DK-Nép Pártján szövetség részleteiről elárulta, hogy minden DK-s jelöltet támogatnak, de pártjának logója csak az ő miskolci kampányanyagain szerepel majd. Közös listát azért nem állítanak, mert akkor 10 százalékos lenne a bejutási küszöb. „Nem szeretnénk egy esetleges 9 százalékos DK-Nép Pártján-eredményt kidobni a kukába” – indokolt.
Arra a kérdésre, hogy szerepel-e majd a DK országos listáján, kitérő választ adott, de azt egyértelműsítette, hogy ha bejut a parlamentbe, a DK frakciójába ülne be.
„Szerintem nem kérdés. Miután a DK és a Nép Pártján szövetséget kötött, egyértelmű, hogy nem a Tisza frakciójába fogok ülni” – zárta gondolatait.
Jakab Péter szerint azért lett a Demokratikus Koalíció választókerületi jelöltje Miskolcon, mert míg Magyar Péter nemet mondott az összefogásra, addig Dobrev Klára igent. A Telexnek adott interjúban kifejtette, hogy a DK-val lényegében 2019 óta folyamatosan kapcsolatban állnak, és a 2018-as Fidesz-győzelem utáni társadalmi igény vezetett az ellenzéki pártok közeledéséhez, ami szerinte természetes folyamatként torkollott a mostani együttműködésbe. Jakab elmondta, hogy az általa ideálisnak tartott összefogás a Tiszától a DK-ig terjedne, mert véleménye szerint az nem rendszerváltás, ha a kétharmados többséget csak átadják egy másik pártnak. „Azt rezsimváltásnak hívják” – fogalmazott.
Úgy véli, a valódi rendszerváltás az, amikor a pártok együtt biztosítják a kétharmadot és közben egymást is ellenőrzik. „Magyar Péter egyelőre nemet mondott az összefogásra, Dobrev Klára meg igent. Innentől kezdve teljesen világos volt, hogy a Nép Pártján és a Demokratikus Koalíció együtt indul” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a lehetőséget a Tisza felé is nyitva hagynák.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lebontanák a zuglói buszpályaudvart: a NER-es cég 1,5 milliárdot és egy szakrendelőt ad, de két telket kér ingyen
A ZVK Development Kft. a Bosnyák téri beruházás vitáinak lezárására tett ajánlatot Zuglónak. A testület csütörtökön dönt a napi 32 ezer utast kiszolgáló végállomás sorsáról.
Lakóház a buszpályaudvar helyén, szakrendelő a földszinten – ezzel az ajánlattal próbálja peren kívül lezárni a vitát a zuglói önkormányzattal a kormányközeli ingatlanfejlesztő. Balázs Attila cége, a ZVK Development Kft. másfél milliárd forintot fizetne a kerületnek a megállapodástól számított 30 napon belül, és vállalná egy új szakrendelő teljes körű megépítését is. Ennek azonban komoly ára van: a cég két önkormányzati telket kér cserébe, ingyen - írja a Népszava.
Az ajánlat szerint a fejlesztő először az Örs vezér terén, az Ikea és a Sugár üzletház előtti, jelenleg buszpályaudvarként működő területet kapná meg. Ide építenének egy lakóházat, amelynek alsó szintjein alakítanák ki az új szakrendelőt, közvetlenül a nagy forgalmú Kerepesi és Nagy Lajos Király útja torkolatában.
Amikor az új intézmény elkészül és átköltözik, az önkormányzatnak át kellene adnia a jelenlegi szakrendelő ingatlanát is, amelynek helyére szintén lakóházat húzna fel a cég. A Népszava szerint a két lakóprojekt üzleti eredménye biztosítaná a szakrendelő létesítésének fedezetét.
Az érintett Örs vezér téri buszpályaudvarról jelenleg tucatnyi troli és busz indul, egy átlagos munkanapon csaknem 850 járat hagyja el a végállomást, és hozzávetőleg 32 ezer fel- és leszállás történik itt.
„Az ajánlat a két fél között fennálló viszony peren kívüli rendezésére tett javaslatként értékelhető, így kell mérlegelni” – idézte a lap Rózsa Andrást, Zugló momentumos polgármesterét. A kerületvezető szerint a döntés előtt az önkormányzatnak előbb arról kell határoznia, hogy a meglévő szakrendelő felújításával vagy egy új építésével oldja-e meg a kérdést. Ha az utóbbit választják, csak utána következhet a helyszín kijelölése. A javaslatról a zuglói képviselő-testület csütörtökön tárgyal.
A fejlesztő az idővel is sürgeti a kerületet: jelezte, hogy az év elején befejezik a Bosnyák téri beruházást és levonulnak a területről, így addig van reális esély az együttműködésre.
A vita hátterében a Bosnyák tér mögött felépült, az állam által 244 milliárd forintért felvásárolt irodakomplexum áll. A beruházó gyakorlatilag a projekt indulása óta vitatja a kerülettel kötött előzetes megállapodásban foglaltakat. A cég 2023-ban, még Horváth Csaba (MSZP) polgármestersége idején 2,9 milliárd forintot ajánlott, de azt a testület akkor nem fogadta el. A mostani, másfél milliárdos ajánlatot a cég azzal indokolja, hogy időközben 1,3 milliárdot költöttek 13 kerületi iskola udvarának felújítására, amit hivatalosan adományként végeztek.
Tavaly májusban a kerület határozatban erősítette meg, hogy a beruházást nem támogatják, mert az túlterjeszkedik a helyi építési szabályzat és a telekeladási szerződés keretein, továbbá további közlekedési fejlesztéseket is várnak a cégtől.
Rózsa András korábban azt is kilátásba helyezte, hogy beperlik a céget, ha nem sikerül aláírni a településrendezési szerződést.
Lakóház a buszpályaudvar helyén, szakrendelő a földszinten – ezzel az ajánlattal próbálja peren kívül lezárni a vitát a zuglói önkormányzattal a kormányközeli ingatlanfejlesztő. Balázs Attila cége, a ZVK Development Kft. másfél milliárd forintot fizetne a kerületnek a megállapodástól számított 30 napon belül, és vállalná egy új szakrendelő teljes körű megépítését is. Ennek azonban komoly ára van: a cég két önkormányzati telket kér cserébe, ingyen - írja a Népszava.
Az ajánlat szerint a fejlesztő először az Örs vezér terén, az Ikea és a Sugár üzletház előtti, jelenleg buszpályaudvarként működő területet kapná meg. Ide építenének egy lakóházat, amelynek alsó szintjein alakítanák ki az új szakrendelőt, közvetlenül a nagy forgalmú Kerepesi és Nagy Lajos Király útja torkolatában.
Amikor az új intézmény elkészül és átköltözik, az önkormányzatnak át kellene adnia a jelenlegi szakrendelő ingatlanát is, amelynek helyére szintén lakóházat húzna fel a cég. A Népszava szerint a két lakóprojekt üzleti eredménye biztosítaná a szakrendelő létesítésének fedezetét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint az elmúlt napokban egy új korszak kezdődött a választásra történő felkészülésben. A tárcavezető új Facebook-videójában arról beszélt, hogy „Ukrajna elnöke és kormánya ugyanis egy kendőzetlen, szégyentelen, nyílt, durva beavatkozásba kezdett.”
A miniszter szerint Kijev azt akarja elérni, hogy a Tisza Párt nyerje meg a választást, mert ha ez megtörténne, akkor ők „azonnal zöld lámpát adnának Ukrajna Európai Uniós csatlakozásának, azonnal igent mondanának Brüsszelnek arra, hogy vigyék bele Magyarországot a háborúba, és azonnal engednék Brüsszelnek, hogy elvigyék a magyar emberek pénzét az ukrán állam működtetésére.” Szijjártó Péter ezzel szemben kijelentette: „mi azonban nem adjuk a szuverenitásunkat.” Hozzátette, hogy Magyarország a magyaroké, és az ország jövőjéről kizárólag a magyar emberek dönthetnek. „Magyarország jövőjéről a döntés Magyarországon születik, nem Brüsszelben és nem Kijevben” – fogalmazott.
A miniszter elmondta, hogy a kialakult helyzet miatt bekérették Ukrajna budapesti nagykövetét, akivel közölték az álláspontjukat. Szavai szerint világossá tették, hogy „Magyarország nem tűri azt, hogy bárki beavatkozzon a magyarországi parlamenti választásokba.” Külön kiemelte:
„Nem tűrjük Ukrajnától, hogy beavatkozzanak. Nem tűrjük Ukrajnától, hogy befolyásolni akarják a választás eredményét. Nem tűrjük, hogy a baloldal oldalán beavatkoznak a magyar választási folyamatba.”
A miniszterhelyettese közölte a nagykövettel, hogy „Magyarország minden eszközzel megvédi a szuverenitását.” Szijjártó szerint megvédik a magyar embereknek azt a jogát, hogy „csak ők, csak a magyar emberek hozhatnak döntést Magyarország jövőjéről.”
A külgazdasági és külügyminiszter szerint az áprilisi választás tétje világos. „Engedjük-e az országot háborúba menni? Vagy maradunk a béke útján. Megvédjük-e a biztonságunkat? Vagy igent mondunk Brüsszelnek arra, hogy beletoljanak minket a háborúba, és megengedjük Kijevnek, hogy belehúzzanak minket a saját háborújukba.” A választás másik tétje szerinte az, hogy „a magyar emberek pénzét Magyarország, a magyar családok javára használjuk föl, vagy a magyar emberek pénzét hagyjuk Brüsszelnek elküldeni Ukrajnába.” Ezzel kapcsolatban megjegyezte, nem szabad elfelejteni, hogy „1500 milliárd eurónyi igényt terjesztettek elő az ukránok, amire Brüsszel azt mondta, hogy hajlandó ezt az igényt befogadni.”
Szijjártó Péter kijelentette, hogy amíg nemzeti, szuverén kormánya van Magyarországnak, addig nem engedik, hogy a magyar emberek pénzét elvigyék Ukrajnába. Állítása szerint „minket nem fognak tudni belerángatni a háborúba, és nem fogják tudni elvinni a magyar emberek pénzét sem Ukrajnába.” A miniszter végül megismételte, hogy az ukrán nagykövet számára is világossá tették: Magyarország nem tűri a beavatkozást.
„Határozottan felszólítjuk az ukránokat, hogy fejezzék be a baloldal oldalán történő beavatkozást a magyar választási folyamatba”
– mondta, majd hozzáfűzte: „Tartsák tiszteletben Magyarország szuverenitását, amely szuverenitást mi, Magyarország nemzeti, szuverén kormánya minden létező eszközzel meg fogunk védeni.”
A miniszter videójára délután reagált Orbán Anita is. A Tisza Párt szombaton bemutatott külügyi vezetője bejegyzésében több kérdést is feltett Szijjártó Péternek az ukrán nagykövet bekéretése kapcsán:
„Vajon miért “felejtette el” a magyar külügyminiszter berendelni az orosz nagykövetet, amikor orosz rakétatalálat érte Munkács városát, vagy a szlovák nagykövetet, amiért fél év börtönnel fenyegetik a felvidéki magyarokat?” - írta a tiszás politikus.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint az elmúlt napokban egy új korszak kezdődött a választásra történő felkészülésben. A tárcavezető új Facebook-videójában arról beszélt, hogy „Ukrajna elnöke és kormánya ugyanis egy kendőzetlen, szégyentelen, nyílt, durva beavatkozásba kezdett.”
A miniszter szerint Kijev azt akarja elérni, hogy a Tisza Párt nyerje meg a választást, mert ha ez megtörténne, akkor ők „azonnal zöld lámpát adnának Ukrajna Európai Uniós csatlakozásának, azonnal igent mondanának Brüsszelnek arra, hogy vigyék bele Magyarországot a háborúba, és azonnal engednék Brüsszelnek, hogy elvigyék a magyar emberek pénzét az ukrán állam működtetésére.” Szijjártó Péter ezzel szemben kijelentette: „mi azonban nem adjuk a szuverenitásunkat.” Hozzátette, hogy Magyarország a magyaroké, és az ország jövőjéről kizárólag a magyar emberek dönthetnek. „Magyarország jövőjéről a döntés Magyarországon születik, nem Brüsszelben és nem Kijevben” – fogalmazott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!