Tiltakozást váltott ki szerdán a francia parlamentben Emmanuel Macron államfő interjúja, amelyben azokat bírálta, akik nem vették fel a koronavírus elleni oltást. A képviselők fel is függesztették annak a törvénytervezetnek a vitáját, amelynek értelmében a koronavírus elleni védettségi igazolás január 15-én oltási útlevéllé alakulna át.

Egy olvasói megjegyzés kapcsán, amely szerint az intenzív osztályokon ápolt fertőzöttek 85 százaléka még nem kapott oltást, Emmanuel Macron kiemelte, hogy "ez a legjobb érv" a kormány stratégiájára, miután "a demokráciában a hazugság és az ostobaság a legrosszabb ellenfél".

- hangsúlyozta az elnök.

"Hogyan csökkentsük ezt a kisebbséget? Elnézést a kifejezésért, de úgy fogjuk csökkenteni, hogy még jobban megnehezítjük az életüket. Én nem akarok a franciákkal kitolni. De az oltatlanokkal kifejezetten szeretnék" - fogalmazott.

Jean-Luc Mélenchon, aki a radikális baloldal jelöltje lesz az áprilisban esedékes elnökválasztáson, "megdöbbenésének" adott hangot.

"Tudja az elnök, hogy mit beszél? A WHO (az Egészségügyi Világszervezet) azt javasolja, hogy inkább győzzük meg az embereket, mintsem korlátozzuk. És ő? Még inkább bosszantani akar. Elképesztő!" - írta a Twitteren az ellenzéki politikus.

Marine Le Pen, a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés elnökjelöltje szerint "egy elnök nem mondhat ilyet".

"Az, akinek a nemzet egységét kell szavatolnia, továbbra is megoszt és vállalja, hogy az oltatlanokat másodosztályú állampolgárokká kívánja tenni. Emmanuel Macron méltatlan az elnöki tisztségre" - jelentette ki Le Pen.

A javaslatot Emmanuel Macron pártján kívül a jobbközép Köztársaságiak és a szocialisták is támogatják, így várhatóan elfogadják majd, de a többszöri felfüggesztés miatt elképzelhető, hogy a tervezett január 15. helyett csak később léphet életbe. A képviselők szerda délután folytatják a vitát.

Január 15-től - a törvénytervezet értelmében - a legalább ötven főt fogadó nyilvános helyeken kötelező bemutatni, így a vendéglátóipari helyiségekben, beleértve a teraszokat is, a vonatokon és a távolsági buszokon, a sportlétesítményekben, a kórházakban, valamint a kulturális intézményekben, mozikban, színházakban, koncerttermekben kizárólag a három oltást kapók léphetnek be szabadon, az egy vagy két oltási adaggal rendelkezőknek negatív tesztet is fel kell majd mutatniuk az oltási igazolásuk mellett, az oltatlanok pedig ezeket a szolgáltatásokat nem vehetik igénybe.

Egy új, hatósági eljárás bevezetése lehet az oka, hogy a heparint tartalmazó készítményeknél akár 450 százalékos drágulás is bekövetkezhet októbertől. Ráadásul a jelentős drágulás miatt többen kiszorulhatnak az ellátásból - értesült a Napi.hu.

Az augusztus 1-jén elindított hatósági eljárás keretében a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) úgy akarja átalakítani a támogatási rendszert, hogy a jövőben a támogatás mértéke egységes lesz készítményenként, így a különböző mennyiségű heparint tartalmazó termékek azonos támogatást kapnak.

Ráadásul arról, hogy kinek milyen heparintartalmú készítményt kell használnia, arról nem a beteg, hanem az orvosa dönthet. Nagyban múlik például a páciens testsúlyától, ezért a későbbiekben egy 70 kg testsúlyú betegnek jelentősen többet kell majd fizetnie, mint például egy 50 kilós betegnek, ami által sérülnek a betegjogok is.

Mi is írtunk róla, hogy egy kis Veszprém megyei faluban, Bében elárverezték egy négygyerekes család házát. A vevő Brunner Imre polgármester, aki egyedül licitált az épületre, így a kikiáltási áron, 3 millió forintért vehette meg azt, sőt haladékot sem ad a családnak az ingatlan elhagyására. A helyi lakosok embertelennek és szívtelennek nevezték a település vezetőjének cselekedetét: „Az lenne a dolga, hogy segítsen azokon, akik bajban vannak, erre ő használja ki a szorult helyzetüket”.

A tulajdonos húga szerint a testvére szívbeteg, kímélni próbálják. A család nem tudta fizetni a devizahitelt, emiatt árverezték el a házukat. Az árverés előtt felkeresték a falu polgármesterét, hogy segítséget kérjenek tőle, de azt mondta, semmit sem tehet. Az árverés vége előtt három perccel kínált fel érte három millió forintot, így lett az övé.

Az RTL Híradó beszámolója szerint Brunner Imrét nem sikerült elérni. Annyi kiderült, hogy az elárverezett ház mögötti telket már korábban megvette. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint ami történt, az ugyan nem ütközik jogszabályba, de nem méltó egy polgármesterhez.

Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke szerint:

A család szerint korábban a végrahajtó nekik azt mondta, ha senki sem jelentkezik, van rá esély, hogy visszafizetve az adósságot a házban maradjanak. Arra azonban nem számítottak, hogy épp a polgármester lesz az, aki miatt el kell hagyniuk az otthonukat.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója

Bár tombol a nyár, a Lázár János által nemrég alapított Nemzeti Közlekedési Központba most szigorítanak az öltözködési szabályokon - írja a Népszava.

Az nem derül ki, hogy mi számít túl rövidnek.

A HR-osztály indoklása szerint az épület légkondicionált, így elvárható az irodai megjelenés.

Több, egymástól független hírforrás is arról számolt be, hogy az ukrán csapatok súlyos csapást mértek a Wagner-csoport egyik főhadiszállására Kelet-Ukrajnában, a luhanszki Popasznától nem messze, Szeverodonyecktől délre.

Szerhij Hajdaj, Luhanszk megyei kormányzó egy tévéműsorban kijelentette, hogy

További részletekbe nem bocsátkozott, hanem azt javasolta, hogy várják meg az ukrán vezérkar hivatalos közlését. Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett, hogy orosz Telegram-csatornák vasárnap adtak hírt a popasznai Wagner-támaszpont elleni ukrán támadásról.

VIDEÓ: A támadás után

Footage of the aftermath of yesterday's strike on the #Wagner PMC base in #Popasna. pic.twitter.com/mhed4MnH1P

hirdetés

— NEXTA (@nexta_tv) August 15, 2022

Az orosz főhadiszállás olyan területen található, amelyet az oroszok már teljesen ellenőrzésük alatt tartanak.

Az ukrajnai főhadiszállást egy orosz újságírónak köszönhetően sikerült megállapítaniuk az ukránoknak. Az Ukrajinszka Pravda ukrán napilap szerint a Kreml-barát újságíró augusztus 8-án egy Telegram-posztban buktatta le a Wagner főhadiszállás helyét, mikor fotókat közölt az ottani látogatásáról. Bár a posztját később törölték, de a másolatai a közösségi médiában megmaradtak.

Elterjedt a hír, hogy a csoport vezetője, Prigozsin is az áldozatok között van, de ezt még nem erősítették meg.

A vezetőjük:

Prigozhin, whose death was rumored in the Ukrainian media, walks among the ruins of the Wagner base. pic.twitter.com/ZmfUWB6jKn— NEXTA (@nexta_tv) August 15, 2022

A Wagner-csoport az orosz elnök nem hivatalos félkatonai szervezete. A katonai tevékenysége mellett például Afrikában maffiaszerűen terjeszkedik, és súlyos pénzügyi operációkat is folytat - írja a BBC. Ezen kívül jelentős aranykészleteket is felügyelnek és segítik finanszírozni az ukrajnai harcokat is.

Szolgáltak már Donbászban, Szíriában, Líbiában és Közép-Afrikában is. Maliban például tavaly többször érte őket a vád, hogy civilekkel kegyetlenkedtek. De többször összekapcsolták őket háborús bűnök elkövetésével is.

A csoportot Jevgenyij Prigozsinhoz kötik a nyugati hírszerzők. „Putyin séfjének” becézik, mert vendéglátóipari vállalkozása már régóta segíti az orosz elnököt és a fegyveres erőit. A Kreml azonban nem ismeri el a Wagner-csoport létezését.