HÍREK
A Rovatból

Tetőzött az ötödik hullám, jó nyarunk lehet Vattay Gábor járványelemző szerint

A főváros és a Dunántúl már túl van az omikron-hullám csúcsán, az ország keleti részén ezen a héten lehet a tetőzés. Május végére pedig szinte teljesen visszavonulhat a járvány.


Közeledünk a koronavírus-járvány lecsillapodásához dr. Vattay Gábor, az ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék vezetője szerint.

„Budapesten a múlt hét csütörtökön már megvolt a tetőzés: akkor érték el az egyhetes átlagok a maximumukat, és pénteken már csökkentek. Ugyanígy történt Pest és Bács-Kiskun megyében is, és szinte az összes dunántúli megyében, így Vas és Győr-Sopron megyében is. A járvány ezeken a területeken pénteken érte el a csúcsot”

– mondta a szakértő a B&L Online Hír és Cikkügynökségnek.

Vattay úgy számol. hogy a kelet-magyarországi megyék jó részében február első hetében lesz a tetőzés. Szerinte egyértelműen látszik, hogy a járvány a megyék gazdasági aktivitása szerint terjedt, ami nem véletlen. „Ahol nagyobb az emberek mozgása, közlekedése, keveredése, ahol nagyobb a népsűrűség, ott futott fel gyorsabban a fertőzési hullám.”

Napi estszámok várható alakulása 2022. február 1-jétől Magyarországon (Forrás: dr. Vattay Gábor)

Ugyanakkor a halálozás mértéke általában tíz nappal követi az új fertőzöttek számának változását, és egy ideig még növekszik a kórházi ápolásra szorulók száma is.

A delta-hullám ugyan már lement, az abban megbetegedettek azonban még kórházban fekszenek, és a várható elhunytak egy része még azt a vírust kaphatta el. Az omikronnal kórházba kerülteknek viszont már kisebb százaléka fog meghalni, köszönhetően az új vírus okozta betegség enyhébb lefolyásra.

„Magyarországon az ötödik hullám nagyjából hasonló idő, körülbelül harminc–negyven nap alatt csenghet le, mint amennyi idő alatt felfutottt, és hasonló a helyzet a világ többi országában is. Budapest esetében karácsony után kezdődött a jelentős felfutása, és a január 27-i csúcsot követően március elejére kell visszacsúsznia”

– mondta elemzései alapján dr. Vattay Gábor.

Kérdésként merülhet fel, hogy az újrafertőzöttek száma nem késleltetheti-e az ötödik hullám lecsengését. Egy január eleji angliai kutatás százezer PCR-teszt eredményét elemezve jutott arra a megállapításra, hogy a friss Covid-betegek kétharmada korábban már elkapta a koronavírus-fertőzést. Dr. Vattay Gábor is úgy látja,

a mostani omikron-hullám egyik jellegzetessége, hogy azok is újra megfertőződhettek, akik a korábbi hullámokban már átestek a járványon, illetve akik már be voltak oltva.

Immunológiai szempontból tehát más vírus ez az új mutáns a korábbi, delta és delta plusz variánshoz képest. „Ez adta az omikron »versenyelőnyét« a deltához képes – mondta a járványügyi modellező, hozzátéve egy fontos szempontot. – Aki megfertőződött a deltától, azt az omikron meg tudja fertőzni, de akit az omikron megfertőz, azt a delta már nem képes. Így nyomta el, szorította ki a terjedésben az omikron a deltát, amit a hullám elején még nem lehetett előre tudni.”

Dinamikáját tekintve az ötödik hullám sokkal gyorsabban futott fel. Exponenciális szakasza gyorsabb volt, a világon mindenütt két-három naponta duplázódtak meg az esetszámok. Míg a korábbi hullámok idején csak egy-két hét alatt lett kétszer annyi fertőzött. A tetőzés hirtelen, előjelek nélkül áll be, ennek oka pedig egyszerű – magyarázta dr. Vattay Gábor. A fertőzöttek száma egy darabig folyamatosan nő, majd egy idő után elkezd stagnálni.

A tesztelésnek viszont van egy véges kapacitása, az emberek pedig beállnak a feltorlódott sorba. Amikor a járvány elkezd enyhülni, a sor elkezd apadni, de a tesztelés egy ideig még „bedugult” állapotban van, és azt követően is magas esetszámot jelentenek. Ez történhetett január utolsó egész hetében is, ezért volt még magas a mozgó átlag Budapesten. A többi városban is hasonló lesz a helyzet – jegyezte meg az elemző.

Kérdésként merülhet fel, vajon a Nyugat-Európában lábra kapott úgynevezett B2 omikron variáns nem tolhatja-e ki a lecsengést, nem növelheti-e újra az esetszámokat. Dániában és Portugáliában még nem tetőzött az újabb járványhullám, de már megjelent az új mutáció, mely valóban lökést adhat a koronavírus terjedésének. Ha viszont egy népességet a járvány gyengülő, lecsengő szakaszában ér el, akkor – feltéve, hogy az új verzió nem tudja megfertőzni azokat, akik átestek az omikron és a korábbi variánsok fertőzésein – már kevéssé tud hatékonyan terjedni. „Sokat fogunk tanulni abból, vajon tud-e a B2-mutáns újabb hullámot kelteni például a lecsengési szakaszban lévő Nagy-Britanniában, ahová biztosan elér Skandináviából” – mondta dr. Vattay Gábor.

S hogy mit hoz a nyár? Reménykedhetünk-e abban, hogy szinte eltűnik majd a koronavírus, ahogy az elmúlt két évben történt? A járványelemző szerint igen: Magyarországon eddig is jellemző volt a vírusok terjedésének, visszaszorulásának szezonalitása. Úgy tűnik, nem tudnak annyira jól terjedni a száraz levegőben, és várhatóan a jövőben is így lesz. Májustól állnak elő azok az időjárási feltételek, amelyek majdnem vírusmentes nyarat hozhatnak el.

De dr. Vattay Gábor optimista a további időszakra is.

„Azt várjuk, hogy a vírus ősszel már nem hullám formájában fog terjedni, hanem hasonlóan a többi megfázásos betegséghez, szinte csak egyike lesz azoknak. Mivel az omikron végigrohant az egész országon, nagyjából az oltatlanokon is, szinte „beoltotta” a maradék lakosságot is. Az, hogy az omikron a korábbi variánsokhoz képest kevésbé súlyos tüneteket okozott, vagy alig okozott, azon is múlt, hogy már sokan be voltak oltva, vagy korábban elkapták a koronavírust.

Nem csupán a vírus változott meg, hanem az emberek immunitása is elért egy bizonyos szintet. De azért ez senkit se tévesszen meg, ezt még nem lehet nyájimmunitásnak nevezni. Ennek ellenére úgy gondolom, ha a következő mutáns megjelenik, nem úgy hat majd az emberekre, mint az eddigiek, és kevésbé lesz halálos.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Várom az elszámoltatást” – Lázár János szerint a Fidesz vezérkarát akarják kiiktatni a mandátumkorlátozással
Lázár János a Tisza Párt 12 éves mandátumkorlátozási javaslatára reagált. A politikus hozzátette, nincs takargatnivalója, és áll a beígért elszámoltatás elébe.


Megtört a korábbi kormánypárt kommunikációs egysége: Lázár János szerint „nem ördögtől való” a 12 éves képviselői mandátumkorlátozásról szóló vita, Gulyás Gergely viszont „elfogadhatatlannak” tartja a Tisza Párt javaslatát. A jobboldali pártoknál forr a levegő, miután Magyar Péter bedobta, hogy legfeljebb három cikluson át lehetne valaki parlamenti képviselő.

Lázár János volt miniszter a 24.hu-nak arról beszélt, társadalmi konszenzus esetén akár megfontolható is lenne az ötlet, de szerinte a javaslat mögött személyes üzenet húzódik.

„Nagyon olyan íze van a dolognak, hogy ez tulajdonképpen személyesen néhányunknak szól, azokat akarják kizárni a közhatalom gyakorlásának lehetőségéből, akik 2010 és 2026 között a Fideszt vezették” – mondta a politikus, aki a beígért elszámoltatásra is reagált.

„Várom az elszámoltatást, amikor személyesen rám kerül a sor” – tette hozzá.

Ezzel szemben Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője a politikai ellenfél alkotmányos eszközökkel való ellehetetlenítését látja a tervben. Szerinte a mandátumkorlátozás európai viszonylatban is példátlan lépés lenne. Még élesebben fogalmazott Pócs János és Balla György: mindketten diktatúrát és a népakarat sárba tiprását emlegették. Balla közröhejnek tartja, hogy „van egy párt Magyarországon, amelyik okosabbnak gondolja magát az embereknél.”

Pócs János pedig jelezte: „Parlamenti eszközökkel, foggal-körömmel fogok küzdeni azért, hogy a legközelebbi választáson kétharmaddal nyerjünk, és visszaadjuk a népakaratot az emberek kezébe.”

A KDNP-frakcióban még nincs egységes álláspont a kérdésről. Simicskó István volt honvédelmi miniszter szerint a tapasztalt politikusok munkájára szükség van, és az intézkedéssel „kiöntenénk a gyereket a fürdővízzel”.

A Mi Hazánk képviselői közül Novák Előd és Apáti István is arról beszélt, hogy a javaslat ellehetetleníti a hosszú távú politikai építkezést. Novák szerint a korlátozás csak akkor lenne tisztességes, ha nem visszamenőleg, hanem a törvény hatályba lépésétől számítana a 12 év.

A javaslat a jelenlegi Fidesz-frakció 44 tagjából 24 képviselőt érintene, akiknek 2030-tól távozniuk kellene. Ezzel szemben a Tisza Pártot a jelenlegi állás szerint legkorábban 2038-ban (vagy egy esetleges 8 éves limitnél 2034-ben) érintené a szabályozás.

A veterán politikusok közül többen már elgondolkodtak a folytatáson: Gulyás Gergely visszatérhet ügyvédi hivatásához, Simicskó István a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tanítana, Balla György pedig a nyugdíjas éveket élvezné.

Az Országgyűlés június 15-én megszavazta a miniszterelnöki tisztség nyolcéves korlátját. A Tisza Párt ezt követően hétfőn a képviselői mandátumok 12 éves plafonját jelentette be, kedden pedig felmerült a nyolcéves opció is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péterhez fordult Ráthonyi-Palácsik Tímea: javaslata nők ezreinek adhat reményt
Ráthonyi-Palácsik Tímea a Tisza Párthoz intézett üzenetében a meddőségi eljárások szabályainak felülvizsgálatát kérte. Javaslata szerint a genetikai szűréssel csökkenthetők lennének a sikertelen beültetések.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. június 24.



„Őszintén remélem, hogy idővel a Tisza Párt megteremti ennek a lehetőségét, és megvalósítja ezt a régóta várt változást” – írta kedden közzétett, korlátozott ideig elérhető Instagram-történetében Ráthonyi-Palácsik Tímea, aki a meddőségi kezelések szabályozásának megváltoztatását sürgeti. Posztjában egyenesen Magyar Péter miniszterelnököt és a Tisza Pártot jelölte meg címzettként.

A Fertility Fórum – Ha nem jön a baba című podcastben folytatott beszélgetés után tette közzé gondolatait. Javaslata a preimplantációs genetikai vizsgálatok (PGT) szélesebb körű elérhetővé tétele, amihez szerinte a jelenlegi jogszabályi környezet felülvizsgálatára van szükség.

„Bízom abban, hogy a jövőben olyan szakmai és társadalmi párbeszéd alakul ki, amely lehetővé teszi a meddőségi kezelések korszerűsítését Magyarországon” – fogalmazott.

Azt is hozzátette, hogy a modern eljárással a beültetés előtt kiszűrhetők lennének a súlyos kromoszóma-rendellenességek, ami időt takaríthatna meg a pároknak, javíthatná a kezelések eredményességét és hozzájárulhatna a születések számának növekedéséhez – írta a 24.hu.

Ráthonyi-Palácsik Tímea már áprilisban, a Friderikusz Talkshow vendégeként jelezte, hogy minden erejével a szabályozás megváltoztatásán fog dolgozni.

Akkor a jelenlegi gyakorlat kockázataira hívta fel a figyelmet, amely szerinte felesleges fizikai és lelki terheket ró a nőkre.

„Időt veszítenek, műtétekkel a méhük sérül (egy esetleges műtéti beavatkozással, ha a baba nem fejlődik tovább), a lelki traumáról nem is beszélve…” – mondta.

A meddőségi központok államosítása után a terület szakértői is megfogalmaztak kritikákat. Kaáli Nagy Géza professzor korábban arról beszélt, hogy bár az állam tízmilliárdokkal többet költött a meddőségi kezelésekre, a születések száma nem nőtt. A kormányzat 2023-ban már hozzányúlt a szabályokhoz, amikor eltörölte a beavatkozások közötti kötelező három hónapos várakozási időt, a demográfiai helyzet javítását remélve a lépéstől.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Döntött az ügyészség Havasi Bertalan Magyar Péterrel szembeni feljelentéséről
Bűncselekmény hiányában utasította el a Fővárosi Nyomozó Ügyészség a Magyar Péter ellen hivatali visszaélés miatt tett feljelentést. A vádhatóság szerint a miniszterelnök Karmelitában elhangzott szavai nem minősültek jogilag kötelező erejű utasításnak.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. június 24.



Bűncselekmény hiányában elutasította a Fővárosi Nyomozó Ügyészség azt a feljelentést, amelyet Havasi Bertalan és ifj. Tényi István hivatali visszaélés miatt tett Magyar Péter miniszterelnök ellen. Az ügyészség múlt csütörtökön kelt határozata szerint a kormányfő Karmelita kolostorban elhangzott mondatai nem minősültek bűncselekménynek – derül ki az Index szerdai cikkéből.

A döntés alapja a Karmelita kolostorban május 16-án történt incidens volt, amikor Magyar Péter egy sajtónyilvános bejáráson szóváltásba keveredett az akkor még helyettes államtitkár Havasi Bertalannal.

A vádhatóság jogi indoklása szerint a miniszterelnök kifogásolt közlése nyelvtani és logikai szempontból sem azonos egy kötelező erejű utasítással, amely megalapozná a hivatali visszaélés gyanúját.

A határozat kitér arra is, hogy Havasi Bertalan felmentése körüli sérelem munkajogi kérdés, amely nem utal bűncselekményre. A feljelentőknek a döntés kézbesítésétől számítva egy hónapjuk van, hogy felülbírálati indítványt nyújtsanak be.

A szóban forgó napon a miniszterelnök a Karmelita tetőteraszán először azt mondta Havasinak, hogy „lassan egyébként el kellene hagynia az épületet (…) Havasi elvtárs”. Nem sokkal később egy Facebookon közvetített élő adásban tette hozzá, hogy mivel Havasi már nem a minisztériumban dolgozik, „jó lenne, ha megkérnék, hogy fáradjon ki innen”.

Havasi ezután elhagyta az épületet, mert állítása szerint nem akarta megvárni, hogy a rendőrök „vonszolják ki”. Még aznap délután a Magyar Közlönyben megjelent Havasi azonnali hatályú felmentése.

A volt sajtófőnök és ifj. Tényi István két nappal később, május 18-án tett feljelentést hivatali visszaélés gyanújával.

Magyar Péter a feljelentés hírére akkor úgy reagált: „a kormány a reménytelen helyzetben lévő maffiatagok kétségbeesett próbálkozásával nem foglalkozik”.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Ügynökakták: benyújtotta a kormány a nyilvánosságra hozatalt előkészítő törvényjavaslatot
Melléthei-Barna Márton nyújtotta be a javaslatot, amely egy Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottságot hozna létre. A 11 fős testület szakmai szempontok alapján készítené elő a pártállami titkosszolgálati iratok nyilvánosságra hozatalát.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán jelentette be a fejleményt. „Benyújtottuk az ügynökakták megnyitását szolgáló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek. Vállaltuk, megcsináljuk. Évtizedes adósságot törlesztünk ezzel” – írta. A javaslatot Melléthei-Barna Márton terjesztette az Országgyűlés elé. Gyors ütemezést diktál: elfogadása esetén a törvény a kihirdetés utáni harmadik napon hatályba lépne, a kormánynak pedig további 15 napja lenne a bizottság felállítására.

A legfontosabb új elem egy Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság létrehozása.

A 11 tagú testületet a kormány nevezné ki határozatlan időre, vegyes összetételben: öt tagot a nemzetbiztonsági szolgálatok szakértői, hatot pedig történészek, levéltárosok és jogászok adnának. Feladatuk az lenne, hogy felülvizsgálják azokat az iratokat, amelyek minősítését a szolgálatok a rendszeres felülvizsgálat után is fenntartanák.

Az eljárás menete szerint a szolgálatoknak tételes listát kellene adniuk a bizottságnak minden olyan iratról, amelynek titkosítását fenntartották. Ha a bizottság a minősítés megszüntetését javasolja, a minősítő szerv köteles azt soron kívül felülvizsgálni. Amennyiben továbbra is a titkosítás mellett döntenek, részletes indoklással kell tartozniuk a bizottságnak és az illetékes miniszternek.

Ha egy irat minősítését megszüntetik, azt haladéktalanul át kell adni az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának, ahol kutathatóvá válik.

A javaslat indoklása a demokratikus kontroll fontosságát hangsúlyozza.

„A felülvizsgálatba a nyilvánosságot, kiváltképpen az e tárgykörrel foglalkozó, tudományos kutatásokat végző szakembereket is be kell vonni. Csak ezáltal biztosítható, hogy a felülvizsgálat ténylegesen demokratikus körülmények között történhessen meg.”

A bizottság tagjai személyi biztonsági tanúsítvány nélkül, egy egyszerű titoktartási nyilatkozattal is megismerhetnék a minősített adatokat. Ez jelentős eltérés a minősített adatok védelméről szóló törvény jelenlegi, szigorú rendszerétől, amely mélyreható biztonsági átvilágításhoz köti a titkos iratokhoz való hozzáférést.

A módosítás a felülvizsgálatok gyakoriságát is növelné: az eddigi legalább ötévente esedékes ellenőrzés helyett legalább kétévente kötelező lenne újraértékelni a minősítéseket, sőt, miniszteri felhívásra soron kívüli eljárás is indulhatna.

Szűkülne a titokban tartás mozgástere is: a külkapcsolatokra hivatkozva például már csak akkor lehetne egy iratot zárolni, ha annak nyilvánosságra kerülése egy európai uniós, EGT- vagy NATO-tagállammal fennálló viszonyt sértene. A törvényből több, eddig a minősítés fenntartását lehetővé tévő pontot is törölnének.

A mostani kezdeményezés egy több évtizedes politikai vitára tenne pontot. Bár az állambiztonsági múlt feltárásának jogi kereteit a 2003. évi III. törvény teremtette meg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának létrehozásával, a teljes nyilvánosság azóta sem valósult meg. A 2010-es években például az LMP több alkalommal is benyújtott törvényjavaslatot a teljes nyilvánosság érdekében, de ezeket az akkori kormánypárti többség rendre elutasította, jellemzően nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk