HÍREK
A Rovatból

Teljesen kiszolgáltatott helyzetbe került a kormány az uniós források visszatartása miatt

A külföldi működőtőke beáramlásával pótolnák a kieső EU-s pénzeket, ezzel azonban hatalomtechnikai szempontból jelentősen szűkül a kabinet mozgástere.

Link másolása

Komoly árat kell fizetnie azért a magyar kormánynak, hogy a külföldi működőtőke beáramlásával pótolja a kieső EU-s pénzeket – írja a 24.hu.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter hónapok óta számos fórumon elmondta, hogy egy olyan finanszírozási szerkezetváltozást valósítottak meg az elmúlt időszakban, amelynek keretében egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a külföldi működőtőke beruházások (FDI). A miniszter szerint az FDI beáramlását a teljes beruházási skálán belül 20 százalék feletti arányon kell tartani, ez pedig azt jelenti, hogy nominálisan évi 10-14 milliárd eurós FDI-volument tűztek ki célul, ami jelentősen meghaladja a 2022-es rekordévet is (6,5 milliárd euró).

A kormány mindezt egyedi kormánydöntésen alapuló támogatásokkal igyekszik elérni. Míg 2010 és 2020 között körülbelül 500 milliárd forintot fordítottak erre, addig 2023-ra már el is érték ennek az összegnek a kétharmadát. Gál Zoltán, a Magyar Regionális Tudományi Társaság (MRTT) elnöke, a Pécsi Tudományegyetem professzorának kalkulációja szerint ebből 320 milliárd forint értékű támogatás ment a CATL Debrecenben épülő akkumulátorgyárának, míg a szintén Debrecenben épülő BMW-üzemre a 44 milliárd forintos hivatalos támogatás mellett további 140-150 milliárdot költ a magyar állam gyár körüli infrastruktúra-fejlesztésére.

Sass Magdolna, a KRTK Világgazdasági Intézetének igazgatója szerint mindennek az lesz a következménye, hogy hatalomtechnikai szempontból jelentősen szűkül a kormány mozgástére.

Ezeknél a pénzeknél ugyanis könyörtelenül a megtérülési szempontokat veszik figyelembe, így a kormány és holdudvara nem tud beleszólni a források felhasználásába. Mindez pedig nagyon behatárolja a kormányzati cselekvőképességet, a döntéshozók kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek.

Az uniós források elapadása már most érezteti hatását az állami fejlesztésekre. Ennek egyértelmű jele a Lázár János építésügyi miniszter által leállított építési projektek sora. Emellett arra is lehet számítani az EU-s pénzek hiányában, hogy a fizetési mérleg masszívan deficites lesz.

Korábban egyensúlyban volt az ország külső finanszírozása, nagyjából fele-fele arányban támaszkodott Magyarország az uniós forrásokra és a a külföldi működőtőkére, most viszont a kormányzat már egymást kizáró tényezőkként gondol ezekre az eszközökre. Ez viszont nagyon kockázatos egy olyan időszakban, amikor a források elérhetősége a Covid-válság következtében bizonytalanná vált, miközben már így is Magyarország van legjobban kitéve a közvetlentőke-befektetéseknek.

Sass Magdolna szerint ráadásul az 1990-es évek óta számtalanszor előfordult már az is, hogy a multicégek által beharangozott beruházási érték jelentősen meghaladta a későbbi tényleges pénzmozgások szintjét. Különösen igaz volt ez az ázsiai cégekre. Egy másik probléma, hogy az ebből eredő pénzbeáramlás akár 3-5 évre is elhúzódhat, jó példa erre a kecskeméti Mercedes-gyár esete.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Reagált a MÁV az osztrák vasút intézkedéseire, miszerint München felé át kell majd szállni Bécsben
Ahhoz, hogy az ÖBB Bécsben ne kényszerítse átszállásra a Budapest felől érkező utasokat, olyan lépéseket kellett volna megtenniük, amelyek a magyarországi belföldi közlekedést érintették volna aránytalanul hátrányosan.

Link másolása

Mint arról korábban írtunk, Budapestről Münchenig egy ideig csak bécsi átszállással lehet eljutni. Az intézkedést az osztrák vasút a menetrendi pontatlanságokkal indokolta – közölte pénteken az osztrák szövetségi vasút.

Péntek délután közleményben reagált az ügyben a MÁV, ebben hangsúlyozták, hogy az utazóközönség számára továbbra is elérhetőek maradnak a railjet szerelvények mind belföldön, mind a külföldi szakaszon, de bizonyos járatoknál Bécsben másik vonatra kell átszállni.

"Ahhoz, hogy az ÖBB Bécsben ne kényszerítse átszállásra a Budapest felől érkező utasokat, olyan lépéseket kellett volna megtennünk, amelyek a magyarországi belföldi közlekedést érintették volna aránytalanul hátrányosan. Ugyanakkor elsősorban az osztrák államvasutak döntésein múlik, hogy az ideiglenes forgalmi rend Bécsben ne okozzon a minimálisnál nagyobb kényelmetlenséget az érintett utasoknak: segíthetnek például a csatlakozó járatok közeli vágányokról történő indításával vagy azzal, hogy bevárják a türelmi időn belül érkező Budapest járatokat. Az ÖBB és a MÁV illetékesei között az egyeztetés folyamatos"

- áll a közleményben.

Az osztrák vasút döntése által érintett járatok a következők:

- A Budapest-Keleti pályaudvarról 7:40 és 15:40 között kétóránként Bécsen át Münchenbe induló railjet vonatok csak Bécsig közlekednek (rjx 60, rjx 62, rjx 64, rjx 66, rjx 68), utasaik bécsi átszállással utazhatnak tovább a bajor főváros felé.

- A változás nem minden railjet járatot érint, így a Keleti pályaudvarról 6:40-kor Zürichbe induló és 17:40-kor Salzburgba induló járat (rjx 162, rjx 42) a teljes útvonalon közlekedik.

- A változás nem érinti a Bécsen, Salzburgon, Müncehen át Stuttgartba, illetve Zürichbe közlekedő Kálmán Imre EuroNight (EN 462) közlekedését sem.

- Magyarország felé valamennyi railjet vonat továbbra is a teljes útvonalán közlekedik, utasaiknak Bécsben nem kell átszállni.

A MÁV a hétvégén további, folyamatos tájékoztatást ígér sajtóközleményeken és a MÁVINFORM Facebook oldalán keresztül.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Mi történhetett? Pintér Sándor azonnali hatállyal menesztette az idegenrendészeti főigazgatóság vezetőjét
Halmosi Zsolt vezetői kinevezését indoklás nélkül vonta vissza a belügyminiszter. Menesztette a Komárom-Esztergom megyei főkapitányt is.

Link másolása

Magyarország belügyminisztere 2023. szeptember 30. hatállyal - indokolás nélkül - visszavonta dr. Halmosi Zsolt rendőr altábornagy, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság főigazgatójának vezetői kinevezését és rendelkezési állományba helyezte - írja szombati közleményében a Belügyminisztérium.

A tárcavezető 2023. október 1. hatállyal

Seres József rendőr ezredest bízta meg az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság főigazgatói beosztásának ellátásával.

Pintér emellett szeptember 30. hatállyal - szintén indokolás nélkül - visszavonta Farkas Gábor rendőr dandártábornok, a Komárom-Esztergom Vármegyei Rendőr-főkapitányság rendőrfőkapitányának vezetői kinevezését is. Helyére október 1. hatállyal Boross Zoltán László rendőr ezredest nevezte ki.

Farkas Gábor a Miskolci Rendvédelmi Technikum igazgatói lesz október elsejétől.

(Forrás: MTI)

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Putyin rendkívüli beszédet mondott az orosz köztévében péntek éjszaka
Az orosz elnök az Oroszországhoz csatolt négy kelet-ukrajnai régió lakosságához szólt, és az orosz nép egységét, szuverenitását hangsúlyozta.

Link másolása

Vlagyimir Putyin péntek éjjel televíziós beszédben üdvözölte azon kelet-ukrajnai régiók lakóit, akik egy évvel ezelőtt „csatlakoztak” Oroszországhoz. Az orosz elnök az orosz nép egységét hangsúlyozta – írja az Index.

Oroszország 2022. szeptember 30-án sajátjának nyilvánított négy kelet-ukrajnai régiót (Donyeck, Luhanszk, Herszon, Zaporizzsja), miután „népszavazásokat” tartottak ezeknek a területeknek azon részein, amelyeket az orosz hadsereg ellenőriz.

Putyin nemrég aláírt egy törvényt is, amelyben állami ünnepnappá nyilvánították szeptember 30-át, és az egyéves évforduló alkalmából beszédet mondott az orosz köztévében.

„Kedves orosz állampolgárok, gratulálok nektek a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok, valamint a Zaporizzsjai és Herszoni régiók Oroszországgal való újraegyesítésének napja alkalmából” – mondta Putyin, aki beszédében megköszönte az orosz nép „egységét és hazaszeretetét”. Hozzátette: a mostani időkben „Oroszországért, a szuverenitásért, a spirituális értékekért, az egységért és a győzelemért harcolnak”.

Az orosz elnök azt mondta, a kijevi kormányzat 2014 óta megfélemlítette az említett régiók lakosait, de egy évvel ezelőtt történelmi eseményre került sor, mivel e régiók több millió lakosa úgy döntött, hogy csatlakozik Oroszországhoz.

Putyin szerint a régiókban nemrég tartott általános választások is fontosak voltak ahhoz, hogy megerősítsék a területek betagozódását Oroszországba, és Moszkva támogatja ezen régiók gazdasági-társadalmi fejlesztését.

Ugyanakkor a nemzetközi közösség nem ismerte el a négy kelet-ukrajnai régió Oroszországhoz csatolását, a nemzetközi jog szerint ezek továbbra is Ukrajna részének számítanak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Szélsőséges lesz a nyugdíjemelés: van, aki mindössze 1240 forintot kap
Csütörtökön jelentette be Orbán Viktor, hogy januárig visszamenőleg 3,1 százalékos nyugdíjemelést kapnak az idősek. Most kiszámolták, ez mennyi pénzt jelenthet havonta.

Link másolása

Elképesztőek a különbségek a nyugdíjemelésnél: havi 1240 forinttól egészen 62 ezerig terjed skála - írja a 24.hu.

Csütörtökön a jelentette be Orbán Viktor, hogy januárig visszamenőleg 3,1 százalékos nyugdíjemelést kapnak a nyugdíjasok a magas infláció miatt. A hírportál most kiszámolta, mennyi pénzt jelent ez havonta az érintetteknek a nyugdíjuktól függően.

A két „végletet nézve” óriási különbségeket lehet látni.

Havi 40 ezer forintos járandóság mellett az egy hónapra jutó novemberi nyugdíjemelés mindössze 1240 forint. Havi 2 millió forintos nyugdíj mellett viszont 62 000 forint az egy hónapra jutó emelés.

A KSH adatai alapján a 24.hu azt írja, hogy az összesen mintegy 2,277 millió nyugdíjasból majdnem 74 ezren kapnak havi 60 ezer forintnál kevesebbet – nekik havi 1860 forint vagy kevesebb lesz a havi emelés. 156 ezer idősnek havi 80 ezer forintnál kevesebb a juttatása, amire 2480 forint vagy annál kevesebb a visszamenőleges havi emelés jut.

1,3 millióan vannak, akiknek kevesebb az időskori járandóságuk, mint havi 200 ezer forint – közülük,

akik elérik a 200 ezret, azok kaphatnak havi szinten 6200 forint emelést, a többiek ennél kevesebbet.

Azt is megnézték, hogy novemberben egyszerre mennyi plusz pénzt kaphatnak az idősek (a január–novemberi hónapokra, plusz a 13. havi nyugdíjra járó emelést visszamenőleg egy összegben kapják meg). Itt az derült ki, hogy 167 ezer forintnál kap valaki a 12 hónapra annyit egy (62 ezer forintot) januárig visszamenőleg, mint amennyi egy 2 millió forintos nyugdíj esetén az egyhavi emelés összege.

Látható, hogy

minél kevesebb a nyugdíj, annál kisebb összegű a havi emelés is.

Pedig az átlagosnál jóval magasabb élelmiszer-infláció leginkább a kisnyugdíjasokat sújtja.


Link másolása
KÖVESS MINKET: