Teljes sorcserét hajt végre Orbán Viktor Budapesten, Németh Szilárdnak is mennie kell - írja a Szabad Európa
Olyan fideszes nagyágyúk is lapátra kerültek, mint Németh Zsolt vagy Németh Szilárd. Budapesten szinte minden egyéni induló lecserélődik a 2026-os választásokra.
Akár negyvenfős képviselőcserére készülhet a Fidesz a 2026-os országgyűlési választásokon. A Szabad Európa szerint a kormánypárt már 2023-ban elkezdett készülni a sorcserére: több választókerületi elnököt leváltott, köztük ismert politikusokat is.
Kubatov Gábor egy korábbi fórumon azt mondta, hogy a képviselőjelöltek harmadától válhatnak meg, de fideszes források szerint ez még visszafogott becslés.
A legnagyobb változások Budapesten történtek: a 2022-es választások 18 választókerületéből 17 helyen új jelölt indulhat 2026-ban. Egyedül Dunai Mónika maradhat a posztján, aki a XVII. kerületben nyert két évvel ezelőtt.
De a fővárosban nem indul többek között Németh Zsolt, a Fidesz egyik alapító tagja, valamint Németh Szilárd, a párt alelnöke.
Távozik még Sára Botond, Fürjes Balázs, Wintermantel Zsolt, valamint Simicskó István is. Budán Bús Balázs helyére Gyepesi Ádám került, Zuglóban Borbély Ádám jövője vált kérdésessé, míg Harrach Tamás és Kovács Balázs Norbert szintén nem lesz ott a 2026-os indulók között – sorolja a Szabad Európa.
Érden is változás történt: információk szerint a 68 éves Aradszki András szeretett volna újra indulni, azonban a helyét Kardosné Gyurkó Katalin kapta, aki a legutóbbi polgármester-választáson 32 százalékot ért el.
Borsod megyében a hét választókerületből háromban történt vezetőcsere. Nem indul újra Hörcsik Richárd, aki 1990 óta volt országgyűlési képviselő, és vezette az Európai Ügyek Bizottságát. Szintén nem indul Riz Gábor, aki 2010-től stabilan nyerte a körzetét. Kiss János, aki 2022-ben került be a parlamentbe, valószínűleg szintén nem ismételhet a 2026-os választáson.
Csongrád megyében Lázár János már korábban is jelezte, hogy nem indul egyéni képviselőként. A helyi választókerület és kistérség új elnöke Czirbus Gábor lett, így nagy valószínűséggel ő lesz jövőre a kormánypárti jelölt. Szentesen Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára vonul vissza, míg Szegeden Bartók Csaba már 2023-ban lemondott a választási vereségét követően.
Szombathelyen Hende Csaba helyett Vámos Zoltán, a megyei főispán lehet a Fidesz új jelöltje. Győrben Kara Ákos nem indul újra, őt Fekete Dávid váltja.
Baranya megyében eddig kevés változás történt. A pécsi választókerületben Őri László volt az elnök, de 2022-ben nem ő indult, hanem Kővári János. Ő nem a Fidesz, hanem az Összefogás Pécsért Egyesület színeiben szerepelt, de vereséget szenvedett Mellár Tamással szemben. A következő választáson már Őri László lesz a Fidesz jelöltje Pécsett.
Akár negyvenfős képviselőcserére készülhet a Fidesz a 2026-os országgyűlési választásokon. A Szabad Európa szerint a kormánypárt már 2023-ban elkezdett készülni a sorcserére: több választókerületi elnököt leváltott, köztük ismert politikusokat is.
Kubatov Gábor egy korábbi fórumon azt mondta, hogy a képviselőjelöltek harmadától válhatnak meg, de fideszes források szerint ez még visszafogott becslés.
A legnagyobb változások Budapesten történtek: a 2022-es választások 18 választókerületéből 17 helyen új jelölt indulhat 2026-ban. Egyedül Dunai Mónika maradhat a posztján, aki a XVII. kerületben nyert két évvel ezelőtt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Jön a zuhé, riasztást adtak ki az egész országra: felhőszakadással csap le a vihar, jégeső is eshet
Heves zivatarok hoznak némi felfrissülést a hét utolsó napján, a fél országban felhőszakadásra is figyelmeztetnek, miközben délutánig 37 fokig melegedhet az idő. Hétfőn egy kicsit enyhül a kánikula, de még aznap is záporokra és zivatarokra kell számítani.
Vasárnap délutántól több hullámban érkező, helyenként heves zivatarok csapnak le az országra: minden megyére elsőfokú riasztást adtak ki, miközben a hőség 31 és 37 fok között tetőzik. A déli óráktól erőteljessé válik a gomolyfelhő-képződés, és egyre többfelé kell záporra, zivatarra számítani. A HungaroMet előrejelzése
szerint az intenzívebb cellákat felhőszakadás, jégeső és viharos, néhol akár erősen viharos széllökés is kísérheti.
Felhőszakadás veszélye miatt Pest, Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna megyében adtak ki figyelmeztetést.
Az esti órákban a zivatartevékenység átmenetileg csillapodik, a gomolyfelhők a legtöbb helyen összeesnek, és nagy területen kiderül az ég. Hajnalra foltokban pára, köd képződhet, és a hőmérséklet 17 és 23 fok közé csökken.
Hétfőn a sok napsütés mellett ismét nagyobb számban fordulhatnak elő lokális záporok és hőzivatarok, felhőszakadás is kialakulhat.
Az északias szél nyugaton és északkeleten megélénkül, a csúcshőmérséklet pedig 30 és 35 fok között alakul.
Kedden és szerdán folytatódik a meleg, napos idő 30 és 36 fok közötti maximumokkal, de a záporok, zivatarok esélye már jóval alacsonyabb lesz.
Vasárnap délutántól több hullámban érkező, helyenként heves zivatarok csapnak le az országra: minden megyére elsőfokú riasztást adtak ki, miközben a hőség 31 és 37 fok között tetőzik. A déli óráktól erőteljessé válik a gomolyfelhő-képződés, és egyre többfelé kell záporra, zivatarra számítani. A HungaroMet előrejelzése
szerint az intenzívebb cellákat felhőszakadás, jégeső és viharos, néhol akár erősen viharos széllökés is kísérheti.
Felhőszakadás veszélye miatt Pest, Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna megyében adtak ki figyelmeztetést.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Túl korán örült a Fidesz, a bábjai és a hazánkat szétrabló milliárdos oligarchák
A miniszterelnök éles szavakkal üzent a Fidesznek és az oligarcháknak, miközben bejelentette, mire készülnek hétfőn a parlamentben. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalra vonatkozó javaslat mellett ismertetik azt az Alaptörvény-módosítást is, amely szerinte lezárja „Orbán bábjainak vergődését”.
Magyar Péter vasárnap délelőtt egy Facebook-posztban vázolta a kormány következő heti parlamenti terveit. Azzal kezdte:
„Túl korán örült a Fidesz, a bábjai és a hazánkat szétrabló milliárdos oligarchák. Fontos nap előtt állunk.”
A miniszterelnök közölte, hogy hétfőn ismertetik az Országgyűlésben a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalra vonatkozó javaslatot és „az Orbán bábjainak vergődését lezáró” Alaptörvény-módosítást.
Mint írta, mindkét területen a lehető legerősebb változat támogatására fogja kérni a kormányt és a Tisza-frakciót is, a jogszabályok pedig egy pár napos társadalmi egyeztetést követően még tovább szigorodhatnak.
Végül azt üzent: „Rendszerváltás lépésről lépésre. A történelmet közösen írjuk.”
A kormány múlt hétfőn fogadtatta el a parlamenttel a 16. Alaptörvény-módosítást, amely megteremtette a jogi alapot a KEKVA-alapítványok vagyonának visszavételéhez. Szerdán a miniszterelnök már a konkrét jogszabályok jövő heti benyújtását ígérte, a kormány pedig rendkívüli parlamenti ülést is kezdeményezett hétfőre és keddre.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló jogszabálycsomag célja egy olyan új hivatal felállítása, amely a tervek szerint már a nyáron megkezdené a munkát.
Magyar Péter vasárnap délelőtt egy Facebook-posztban vázolta a kormány következő heti parlamenti terveit. Azzal kezdte:
„Túl korán örült a Fidesz, a bábjai és a hazánkat szétrabló milliárdos oligarchák. Fontos nap előtt állunk.”
A miniszterelnök közölte, hogy hétfőn ismertetik az Országgyűlésben a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalra vonatkozó javaslatot és „az Orbán bábjainak vergődését lezáró” Alaptörvény-módosítást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Elég sok mindent ledaráltak” – Orbán Anita a külügynél tapasztalt iratmegsemmisítésekről is beszélt egy osztrák lapnak
A külügyminiszter osztrák kollégájával, Beate Meinl-Reisingerrel adott közös interjút a Der Standard nevű lapnak, amelyben beszélt a V4-ek jövőjéről, a migrációról és az uniós pénzek visszaszerzéséről is. Megerősítette azt a pletykát is, hogy a Külügyminisztériumban sok dokumentumot megsemmisítettek Szijjártó Péter hivatali ideje alatt.
Az osztrák Der Standardnak adott közös interjút Orbán Anita külügyminiszter osztrák kollégájával, Beate Meinl-Reisingerrel, akivel a napokban egyeztetett Bécsben. A magyar tárcavezető többek közt arról beszélt, hogy számos hidat kell újjáépíteniük, amelyeket Orbán Viktor kormánya lerombolt.
A külügyminiszterek megbeszélésén szóba került a Visegrád-csoport jövője is, miután Magyar Péter miniszterelnök bécsi látogatásán felvetette Ausztria csatlakozásának lehetőségét. Orbán Anita szerint a regionális együttműködés nagyon fontos az új kormány számára.
„Különösen a Visegrád-csoportban való együttműködés, amelyet új energiával akarunk feltölteni. Már a következő keddre tervezünk egy találkozót mind a négy kormányfő között”
– jelentette ki. Hozzátette, az ilyen formátumok lehetőséget teremtenek arra, hogy közelebb hozzák egymáshoz azokat, akiknek hasonló nézeteik vannak.
Arra a felvetésre, hogy a V4 márkaneve nem égett-e le Viktor Orbán dominanciája miatt, Beate Meinl-Reisinger úgy reagált, hogy ezek a nemzetközi formátumok nem politikai kampányok eszközei. „Éppen egy új fejezetet nyitunk a kétoldalú kapcsolatokban, mégpedig egy nagyon fontosat, mert nagyon sok közös érdekünk van” – mondta az osztrák miniszter. Szerinte az együttműködés már most is működik más formátumokban, például az energiaügyek terén. Úgy véli, az embereknek és a vállalatoknak megbízható energiaellátásra és ésszerű árakra van szükségük.
„Együtt erősebbek vagyunk – de nem az EU ellen, hanem az EU-ban” – hangsúlyozta.
Az orosz fosszilis energiahordozóktól való magyar függőség kapcsán Orbán Anita elmondta, hogy rengeteg terhet örököltek a korábbi kormánytól. „A paksi atomerőművünk orosz technológián és orosz fűtőelem-szállításokon alapul, és az olaj és a gáz is túlnyomórészt Oroszországból érkezik hozzánk” – részletezte. Kijelentette, hogy a kormány még csak a munka legelején tart, és most elemzik ezeket a függőségeket. „Ugyanakkor be kell tartanunk a választási ígéretünket, hogy biztonságos és megfizethető energiát biztosítunk” – tette hozzá.
Meinl-Reisinger szerint mindenki megtanulta a leckét, hogy nem jó egyetlen forrásra támaszkodni, mert az zsarolhatóvá tesz. Egy friss felmérésre hivatkozva állította, az európaiak többsége már nem akar visszatérni a régi függőségekbe. „Inkább a saját energiaforrásokba kellene befektetni. Ez Ausztriára is igaz, bár az FPÖ az Oroszország elleni szankciók ellen hangol, és az orosz gázhoz való visszatérés mellett kampányol” – fogalmazott.
A migráció témájában, amely miatt a korábbi magyar kormány folyamatosan konfrontálódott Brüsszellel, Orbán Anita szerint az új vezetés is ellenzi az illegális migrációt, és tovább fogják erősíteni a határvédelmet.
„Ami azonban a nagy különbség az előző kormányhoz képest: mi szeretnénk együttműködni a partnereinkkel” – szögezte le.
Meinl-Reisinger szerint a migráció közös európai kihívás, ezért van szükség a Közös Európai Menekültügyi Rendszerre. Az Ausztria által a magyar határon ismét meghosszabbított határellenőrzésekkel kapcsolatban úgy vélte, a közös európai szabadságjogok élvezetéhez a migrációt rendezett és ellenőrzött keretek közé kell szorítani.
„Európa a szívek projektje. Az, hogy a belső határokon megállítanak, nem tartozik ehhez” – mondta.
A jogállamisági aggályok miatt befagyasztott uniós forrásokkal kapcsolatban Orbán Anita közölte, hogy egy egész reformcsomagról van szó, és a határidő augusztus 31., ami nagyon szoros. „Ez a határidő nagyon kemény, de meg kell csinálnunk. Már útnak indítottunk egy törvénycsomagot, amely a szükséges reformok többségét tartalmazza” – mondta. Példaként említette a civil társadalom ellen is irányuló Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését, új korrupcióellenes intézkedések bevezetését és az Európai Ügyészséghez való csatlakozás hivatalos kérelmezését. Osztrák kollégája szerint mindez „elképesztő tempóban” történik.
Arra a kérdésre, hogy igazak-e a pletykák, miszerint elődje, Szijjártó Péter hivatali ideje alatt sok dokumentumot semmisítettek meg a minisztériumban, a miniszter szűkszavúan, de egyértelműen válaszolt: „Igen, ott elég sok mindent ledaráltak.”
Az ukrán-magyar kapcsolatokról szólva a magyar külügyminiszter elmondta, hogy elsőként a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak kérdését akarják rendezni. „Kormányunk hivatalba lépése után azonnal tárgyalásokat kezdeményeztünk, ahol a kisebbségi jogok, például az oktatás vagy a közigazgatás terén megállapodás született, amelyet most az ukrán parlament elé kell terjeszteni” – közölte. Hozzátette, hogy a másfél éve tartó magyar vétót az ukrán uniós csatlakozási tárgyalásokkal szemben feloldották.
Meinl-Reisinger szerint a korábbi magyar kormánynak sosem a kisebbségi kérdés volt a fontos, hanem csak ürügyként használta azt Ukrajna európai jövőjének blokkolására.
A dezinformációval kapcsolatos vádakra, amelyek Viktor Orbán kampányát érték, Orbán Anita a Tisza Párt kampányát hozta fel ellenpéldaként. Elmonta, hogy Magyar Péter 700 településen járt, hogy személyesen beszéljen az emberekkel, mert gyakran ez volt az egyetlen módja, hogy szembeszálljon a róla terjesztett hazugságokkal.
„A kormány 100 százalékban az irányítása alatt tartotta az állami médiát, Magyar Péter a választások előtti két évben egyetlen egyszer sem szerepelhetett ott. A közvetlen kapcsolat az emberekkel rendkívül fontos volt” – mondta.
Beate Meinl-Reisinger szerint a dezinformáció elleni küzdelem központi kérdés, mert instabilitást és megosztottságot hoz a társadalmakba. „Ez ellen fel kell lépnünk, és Európában egyesítenünk kell az erőinket. A magyarok tapasztalatai itt jelentős mértékben hozzájárulhatnak” – mondta.
Az osztrák Der Standardnak adott közös interjút Orbán Anita külügyminiszter osztrák kollégájával, Beate Meinl-Reisingerrel, akivel a napokban egyeztetett Bécsben. A magyar tárcavezető többek közt arról beszélt, hogy számos hidat kell újjáépíteniük, amelyeket Orbán Viktor kormánya lerombolt.
A külügyminiszterek megbeszélésén szóba került a Visegrád-csoport jövője is, miután Magyar Péter miniszterelnök bécsi látogatásán felvetette Ausztria csatlakozásának lehetőségét. Orbán Anita szerint a regionális együttműködés nagyon fontos az új kormány számára.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megszólalt Polt Péter a Sulyok-ügyről, kiállt az alkotmánybírók mellett
Az Alkotmánybíróság elnöke személyes állásfoglalást tett közzé, miután hét bíró önkizárása miatt megbénult a testület. Ebben hangsúlyozta a bírói függetlenséget, és hogy egy Alaptörvény-értelmezési indítvány nem sérti az alkotmányos rendet.
Hét bíró önkizárása után megszólalt az Alkotmánybíróság elnöke: Polt Péter személyes állásfoglalásban védte az eljárás legitimitását, miközben a testület napirendjéről a határozatképtelenség miatt lekerült a köztársasági elnök indítványa.
Polt Péter, a testület elnöke az intézmény weboldalán közzétett véleményében szögezte le, hogy amennyiben a köztársasági elnök vagy más jogosult Alaptörvény-értelmezési indítvánnyal él, az nem sérti vagy veszélyezteti az alkotmányos rendet.
Mint írta, ha az Alkotmánybíróság egy ilyen ügyben eljár, az „az alkotmányos párbeszéd része”.
Az elnök egyúttal eljárásjogi szempontból is tisztázta a helyzetet: az alkotmánybírók egyesbíróként, tanácsban vagy teljes ülésen, végzéssel vagy határozattal foglalnak állást. Hangsúlyozta, hogy a személyes érintettség miatti kizárás bejelentése nem minősül ilyen döntésnek.
Polt Péter zárásul a bírói függetlenség elvére hivatkozva kijelentette, hogy
az alkotmánybírók sem politikai, sem jogi értelemben nem vonhatók felelősségre az eljárásuk során hozott döntésük vagy kifejtett véleményük miatt.
Mint arról beszámoltunk, a hét közepén az Alkotmánybíróság teljes ülése határozatképtelenné vált Sulyok Tamás köztársasági elnök beadványának ügyében. Az államfő azért fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy értelmezést kérjen az Alaptörvény alkotmányos funkciójáról, elfogadásáról és módosításáról.
Hét alkotmánybíró azonban az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettségére hivatkozva kizárási okot jelentett be.
A kialakult helyzetet Magyar Péter úgy kommentálta, hogy az Alkotmánybíróság fellázadt a köztársasági elnök ellen.
Hét bíró önkizárása után megszólalt az Alkotmánybíróság elnöke: Polt Péter személyes állásfoglalásban védte az eljárás legitimitását, miközben a testület napirendjéről a határozatképtelenség miatt lekerült a köztársasági elnök indítványa.
Polt Péter, a testület elnöke az intézmény weboldalán közzétett véleményében szögezte le, hogy amennyiben a köztársasági elnök vagy más jogosult Alaptörvény-értelmezési indítvánnyal él, az nem sérti vagy veszélyezteti az alkotmányos rendet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
