SZEMPONT
A Rovatból

„Teljes és totális katasztrófa” - a Trump-Zelenszkij találkozó kudarca sokkolta a világot

Trump szövetségesei már Zelenszkij lemondását sürgetik, és a történtek miatt azonnal leállhatnak az amerikai fegyverszállítások. Az európai vezetők sora állt ki Ukrajna mellett, Orbán Viktor azonban Trumpnak mondott köszönetet. Putyin újabb győzelmet ünnepelhet.


„Az amerikai elnökök közül eddig senki sem bánt így egy vendégként érkező külföldi vezetővel az Ovális Irodában, még akkor sem, ha ellenséges ország képviselőjéről volt szó – nemhogy egy szövetségesről” - írja a New York Times a kudarcba fulladt Trump-Zelenszkij találkozóról.

A lap szerint

„Trump támadása az ukrán elnök ellen sokkoló megnyilvánulás volt egy olyan ország vezetőjével szemben, amelyet egy nagyobb hatalom próbál elpusztítani.”

Pedig nem így indult a nap, mindenki arra készült, hogy a Fehér Házban aláírják az ásványkincsekről szóló megállapodást, amit Trump kényszerített ki Ukrajna további támogatásáért cserébe. Zelenszkij sietve megszervezett washingtoni látogatásának az volt a fő célja, hogy enyhítse a feszültséget az ukránok és a Trump-adminisztráció között. Trump ugyanis nemrégiben olyan orosz narratívákat ismételt, amelyek szerint Ukrajna „indította” a háborút, és Zelenszkijt „választások nélküli diktátornak” nevezte.

Mivel Zelenszkij beleegyezett a ritkaföldfémekről szóló megállapodásba, úgy tűnt, hogy Trump hajlandó békülékenyebb hangnemre váltani. Csütörtökön az újságíróknak azt mondta, hogy már nem is emlékszik arra, hogy diktátornak nevezte az ukrán vezetőt, és tiszteletét fejezte ki iránta. Péntek reggel, amikor Zelenszkij megérkezett a Fehér Házba, Trump katonai díszőrséggel fogadta.

De a tévékamerák által közvetített találkozójuk hamar példátlan botrányba fulladt. Zelenszkij megpróbálta elmagyarázni a háború történetét, hangsúlyozva, hogy az 2014-ben kezdődött, amikor Moszkva elfoglalta a Krímet és megszállta Kelet-Ukrajna egyes területeit, és Trump első elnöki ciklusa alatt is folytatódott. Kétségét fejezte ki a Vance által emlegetett diplomáciai béketörekvések kapcsán. „Miféle diplomáciáról beszél, JD?” – kérdezte. „Mire gondol?”

Vance érezhetően feszültté vált. „Arról a diplomáciáról beszélek, amely véget vet az országa pusztulásának” – válaszolta. Majd élesen bírálni kezdte Zelenszkijt.

„Szerintem tiszteletlenség, hogy idejött az Ovális Irodába, és az amerikai média előtt próbálja megvédeni az álláspontját” – mondta Vance. „Köszönetet kellene mondania az elnöknek, amiért igyekszik véget vetni ennek a konfliktusnak.”

Azzal is megvádolta Zelenszkijt, hogy propaganda-körutat tart az Egyesült Államokban. „Úgy gondolja, hogy tiszteletteljes dolog eljönni az Egyesült Államok Ovális Irodájába, és támadni azt a kormányzatot, amely próbálja megakadályozni az országa elpusztítását?”

Zelenszkij megpróbált válaszolni Vance állításaira, és arra figyelmeztetett, hogy Oroszország egyszer még az Egyesült Államokra is veszélyt jelenthet. „Most még biztonságban érzhezik magukat, mert egy óceán választja el Putyintól Amerikát, de a jövőben a saját bőrükön érzik majd” – mondta. Ez felbőszítette Trumpot, aki félbeszakította Zelenszkijt. „Ne mondja meg nekünk, hogy mit fogunk érezni” – emelte fel a hangját. „Nincs túl jó helyzetben. Nincsenek lapjai ebben a játszmában.”

„Nem játszom” – válaszolta Zelenszkij. „Ez nagyon komoly dolog, elnök úr. Egy háborúban álló ország elnöke vagyok.”

„A harmadik világháborúval játszadozik” – vágott vissza Trump. „És amit tesz, az nagyon tiszteletlen ezzel az országgal szemben – azzal az országgal, amely sokkal jobban támogatotta Ukrajnát, mint ahogyan azt sokan gondolták volna.”

Vance újra beleszólt: „Egyetlen egyszer sem mondta azt, hogy ‘köszönöm’ ezen a találkozón. Egyszer sem.”

„Sokszor mondtam” – válaszolta Zelenszkij. „Még ma is.”

Vance ekkor azzal vádolta az ukrán elnököt, hogy az „ellenzék” kampányát segítette, amikor tavaly ősszel ellátogatott egy pennsylvaniai lőszergyárba, és köszönetet mondott az ott dolgozóknak a gyártott fegyverekért.

„Kérem” – mondta Zelenszkij. „Azt hiszik, ha hangosan beszélnek a háborúról...” Trump félbeszakította. „Ő nem beszél hangosan. Nem beszél hangosan. Az országa nagy bajban van.”

„Tudom” – mondta Zelenszkij, majd ismét kifejezte háláját az amerikai támogatásért. Vance azonban nem volt elégedett. „Csak mondja ki, hogy köszönöm” – követelte. „Már sokszor elmondtam” – válaszolta Zelenszkij. „Köszönöm az amerikai népnek.”

Trump a beszélgetés során emelt hangon figyelmeztette Zelenszkijt, hogy az Egyesült Államok teljesen elfordulhat Ukrajnától, ha nem fogadja el az általuk diktált békefeltételeket.

„Vagy megállapodást köt, vagy mi kiszállunk” – mondta. „Ha kiszállunk, akkor maguknak kell megküzdeniük, és nem hiszem, hogy szép vége lesz.”

A New York Times szerint a kudarcba fulladt találkozó világosan megmutatta, hogy Trump mennyire átrendezte az amerikai külpolitikát alig hat héttel a hivatalba lépése után, lényegében oldalt váltva az európai háborúban. Egyre inkább együttérzéssel beszél Vlagyimir Putyin orosz elnökről, míg Zelenszkij iránt ellenszenvet mutat. Miközben az Ovális Irodában Zelenszkijjel kiabált, Trump úgy utalt Putyinra, mintha régi barátja lenne, mondván, hogy az orosz vezető „sokat átélt velem együtt” az „Oroszország-összeesküvés” miatt – utalva arra a vizsgálatra, amely Putyin titkos erőfeszítéseit tárta fel Trump 2016-os választási győzelme érdekében.

Miután az újságírók távoztak az Ovális Irodából, a Trump-kormány tisztviselői összeültek, és végül úgy döntöttek, hogy felszólítják Zelenszkijt és delegációját a távozásra – mondta egy bennfentes a New York Times-nak. Két tisztviselőt küldtek, hogy közöljék az ukránokkal a döntést, miközben ők a Roosevelt-teremben várakoztak. Az egyik ukrán tárgyaló azt javasolta, hogy Trump és Zelenszkij beszéljenek négyszemközt a helyzet enyhítése érdekében, de az amerikaiak ezt elutasították. Így a tervezett közös sajtótájékoztatóból és a ritkaföldfémekről szóló megállapodás aláírásából sem lett semmi.

Miközben a Fehér Ház előtt összegyűlt újságírók százai hiába vártak, a komor Zelenszkij egy fekete terepjáróba szállt, és elment.

Később egy közösségi médiás bejegyzéssel igyekezett csillapítani a feszültséget, amelyben Vance hálával kapcsolatos kifogásaira reagált. „Köszönöm, Amerika, köszönöm a támogatást, köszönöm ezt a látogatást. Köszönöm @POTUS, a Kongresszus és az amerikai nép segítségét” – írta. Ezután interjút adott a Fox Newsnak, amiben nem kért bocsánatot Trumptól, de sajnálatát fejezte ki a történtek miatt, és háláját az Egyesült Államok támogatásáért. „Hálásak vagyunk, és sajnáljuk ezt” – mondta.

Trump azonban kevésbé tűnt békülékenynek. Amikor Floridába indulása előtt a Fehér Ház kertjében újságíróknak nyilatkozott, azt mondta, Zelenszkij folytatni akarja a háborút. „Ő harcolni akar, harcolni, harcolni” – mondta Trump. Arra a kérdésre, hogy szeretné-e Zelenszkij lemondását, azt válaszolta: „Én olyan valakit akarok, aki békét teremt.”

Később egy közösségi médiás bejegyzésben így írt: „Úgy látom, hogy Zelenszkij elnök nem áll készen a békére, ha Amerika is részt vesz benne, mert úgy érzi, ez előnyt jelent számára a tárgyalások során. Én nem előnyt akarok, hanem BÉKÉT. Az Ovális Iroda szentélyében tiszteletlen volt az Egyesült Államokkal szemben. Akkor jöhet vissza, ha készen áll a békére.”

A Fehér Házban Lindsey Graham dél-karolinai republikánus szenátor, Trump szoros szövetségese közölte: Zelenszkijnek meg kell fontolnia a távozását.

„Vagy lemond és küldenek valakit, akivel lehet tárgyalni, vagy változtatnia kell” – mondta. Graham „teljes és totális katasztrófának” nevezte a találkozót, de a felelősséget Zelenszkijre hárította.

Azt mondta, hogy még aznap reggel is azt tanácsolta az ukrán elnöknek: „ne hagyja, hogy a média vagy bárki más belehúzza egy vitába Trump elnökkel.”

„Valaki megkérdezte tőlem, szégyellem-e Trumpot?” – mondta Graham. „Soha nem voltam büszkébb az elnökre. Nagyon büszke vagyok JD Vance-re is, amiért kiállt az országunkért.”

Csatlakozott hozzá Marco Rubio is, annak ellenére, hogy korábban mindketten Ukrajna támogatói voltak. Az amerikai külügyminiszter azt írta egy posztban, „köszönöm @POTUS, amiért úgy állt ki Amerika mellett, ahogyan eddig egyetlen elnök sem mert.”

A CNN-nek adott interjúban pedig arról beszélt: Zelenszkijnek bocsánatot kell kérnia a kudarcba fulladt találkozó miatt.

„Talán Zelenszkij nem akar békemegállapodást. Azt mondja, hogy akar, de lehet, hogy mégsem” - mondta. Rubio szerint „Putyin bírálata, függetlenül attól, ki mit gondol róla”, illetve „a sértegetések és az irreális követelések” nem segítik elő a háború lezárásáról szóló megállapodás megkötését az orosz vezetővel. Rubio szerint az ukrán elnök súlyos hibát követett el azzal, hogy elment a Fehér Házba, majd „kioktatta” az amerikai vezetőket arról, hogy a diplomácia nem fog működni. Szerinte „lényegében amellett érvelt, hogy a béke lehetetlen”, mivel Vlagyimir Putyin „nem megbízható, és az egyezkedés csak időpazarlás.” Ezzel „aláásta mindazt, amit az elnök mondott neki, hogy el akar érni.”

Rubio, aki éveken át bírálta Putyint, „háborús bűnösnek”, „gyilkosnak” és „szörnyetegnek” nevezve őt, a CNN-nek úgy fogalmazott: „Nem fogok beleesni abba a csapdába, hogy minősítgetem, ki a jó és ki a gonosz. Az emberek maguk is levonhatják a következtetéseket.”

A történtek a New York Times szerint komoly előnyt jelenthetnek Putyinnak, aki régóta próbál éket verni Ukrajna és legfontosabb támogatója, az Egyesült Államok közé.

Az orosz tisztviselők örömüket fejezték ki a közösségi médiában. Dmitrij Medvegyev úgy fogalmazott: „A pimasz disznó végre megkapta a megérdemelt pofonját az Ovális Irodában.”

Az európai országok többsége azonban szolidaritását fejezte ki Zelenszkij iránt. Franciaország, Németország, Norvégia, Svédország, Hollandia, Lettország, Litvánia, Észtország, Lengyelország, Spanyolország, Csehország, Moldova, Portugália, Finnország, Izland, Írország és Luxemburg vezetői is kiálltak mellette.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közösségi oldalán méltatta Volodimir Zelenszkijt: „Légy erős, bátor és rettenthetetlen. Sosem vagy egyedül, kedves elnök úr” - írta. Emmanuel Macron francia elnök arra kérte Amerikát, hogy maradjon az ukránok oldalán, akik szerinte „a méltóságukért, függetlenségükért, gyermekeikért és Európa biztonságáért harcolnak.”

Friedrich Merz, aki a hétvégi választások eredményei alapján Németország következő kancellárja lehet, „Kedves Volodimir” megszólítással küldött üzenetet Zelenszkijnek, amelyben biztosította, hogy Németország Ukrajna mellett áll „jó és nehéz időkben egyaránt.”

„Ebben a szörnyű háborúban soha nem szabad összekevernünk az agresszort és az áldozatot” – tette hozzá Merz, utalva Trump korábbi kijelentésére, amelyben Zelenszkijt diktátornak nevezte és őt hibáztatta a háború kitöréséért.

A kivétel Orbán Viktor, aki azt írta „ma Trump elnök bátran kiállt a béke mellett, akkor is, ha ezt nehéz megemészteni. Köszönet érte!”

A történtek azonnali következményekkel járhatnak Ukrajna amerikai támogatására nézve. A Biden-kormány 50 napja beígért ugyan egy új fegyverszállítmányt, de péntek este egy Trump-kormányzati tisztviselő közölte, hogy az Egyesült Államok minden Ukrajnának nyújtott segélyét – beleértve a Biden-adminisztráció által még korábban engedélyezett és kifizetett utolsó lőszer- és felszerelésszállítmányokat is – akár azonnal törölhetik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Annyit értenek a nukleáris energiához, mint ló a mozijegyhez” – a Paksi Atomerőmű fideszes vezetését bírálta a volt MVM-főnök
Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek egykori vezérigazgatója élesen bírálta a paksi atomerőmű jelenlegi vezetését. Szerinte a menedzsment szakmai felkészültsége nem megfelelő, a létesítményt valójában a kétezer fős szakmai stáb működteti.


Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek korábbi vezérigazgatója az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt arról a 2018-as leveléről, amelyben már akkor a paksi atomerőmű hűtési problémáira és a Paks II projekt aggályaira hívta fel a figyelmet. A volt MVM-vezér szerint a 2018-as figyelmeztetései bejöttek. Azt mondta, nem örül ennek. A Süli János akkori miniszternek írt levelében két kulcsmondat szerepel, az egyik, hogy „jelenleg üzemelő Paks I végletekig kihasználja a Duna folyóvíz adta hűtési lehetőségeket”, a másik pedig, hogy „egyszerűen nincs és nem is lesz megfelelő mennyiségű víz a Dunában.”

Mártha szerint „az a baj, hogy szerintem most sokkal nagyobb a gond, mint amit a levélben leírtam.”

Kifejtette, hogy a Paks I atomerőmű jelenleg a nyolc turbinából eggyel, a négy reaktorból pedig egy csökkentett teljesítményűvel üzemel, ami egyáltalán nem felel meg a tervezett működési állapotnak. Bár az orosz gépkönyvek említik ezt a lehetőséget, de nem heteken vagy hónapokon át tartó üzemre tervezték. A helyzetet egy hasonlattal írta le:

„Ez olyan, mintha egy Forma 1-es autóval a budapesti belvárosban döcögnénk, megállással indulva, 5 km/órás sebességgel.”

A paksi szakemberek munkáját zseniálisnak nevezte, akik ebben a helyzetben is képesek működtetni az erőművet. Ugyanakkor élesen bírálta az atomerőmű jelenlegi vezetését.

Úgy fogalmazott, az erőmű egy félkatonai szervezet, amelynek élén jelenleg „egy bukott fideszes energiahivatali elnök [Horváth Péter Jánosra gondol - a szerk.] ül, és a felügyelő bizottság élén pedig egy Fidesz által indított országgyűlési képviselő, aki úgy tudom, hogy nem nyerte meg a körzetét [itt pedig Steiner Attilára].”

„Ők ketten szerintem annyit értenek a nukleáris energetikához, mint ló a mozijegyhez. Nem ők viszik a művet. Az a kétezer ember viszi, aki ott éjjel-nappal azon dolgozik, hogy ez az egy turbina és az a fél reaktor terhelés működjön.”

Mártha szerint a kormányzati kommunikáció is ezt tükrözi, mivel a miniszterelnök helyszíni látogatásai során nem a felsővezetőkkel, hanem a műszaki vezérhelyettessel mutatkozik. Úgy véli, egy atomerőmű esetében nem szerencsés, ha törések vannak a menedzsment és a szakszemélyzet között.

A jelenlegi, csökkentett teljesítményű üzemmód fenntarthatóságával kapcsolatban bizonytalanságát fejezte ki. Azt mondta, a blokkvezérlő mérnökök bravúrja, hogy a rendszer így is működik, de abban nem biztos, hogy ez hetekig vagy hónapokig tartható.

A legnagyobb veszélynek azt tartja, ha az utolsó blokk is leállna. „Ha ne adj isten Paks leáll, mert elfogy a víz, akkor egy 2000 megawattos termelőberendezés átfordul az ország egyik legnagyobb fogyasztójává.”

Míg egy működő blokk képes „megfűteni” a másikat az újraindításhoz, a teljes leállás és kihűlés utáni újraindítás rendkívül nehézkes lenne. Egy régi példát említett: „Ez utoljára több mint 40 éve ezelőtt indult el hideg állapotból, ahhoz külön kazánparkot építettek a szovjetek, és arról a kazánparkról fűtötték meg az első reaktort.” Hozzátette, hogy ezt a kazánparkot már évtizedekkel ezelőtt lebontották.

A jelenlegi helyzetet, amikor a Duna vízszintje centikre van a leállástól, „hajmeresztő pillanatnak” nevezte.

A reaktorok élettartamára is káros a gyakori leállítás és újraindítás. Az orosz tervek szerint ezeket a blokkokat folyamatos, teljes terhelésű üzemre tervezték, a le- és felterhelés fogyasztja az élettartamukat. Emlékeztetett, hogy a románok a cernavodai atomerőműnél hasonló problémákkal küzdenek, és négy uszályt süllyesztettek el a Dunában, hogy egy mesterséges küszöbbel megemeljék a vízszintet.

Mártha Imre beszélt egy lehetséges megoldási javaslatról is, amelyen a budapesti közüzemek a Műszaki Egyetemmel közösen dolgoznak.

A projekt célja egy 120 kilométeres távvezeték kiépítése Paks és Budapest között, a Duna nyomvonalán, amellyel az atomerőmű hulladékhőjét lehetne eljuttatni Budapestre és az útba eső városokba távfűtési célra.

Ez szerinte Pakson is segítene, mert a jelenleg a Dunába engedett hőt hasznosítani lehetne. Konkrét becslést is mondott: „A mi számításaink szerint, ami még nagyon előzetes, egy ilyen 150-200 megawatt hőt, teljesítményt ilyenkor is el lehetne hozni, ami most egyébként az élethalál közötti különbség.” Hangsúlyozta, hogy ez egy többéves projekt.

A Paks II beruházás kapcsán megismételte korábbi aggályait. Szerinte a jelenlegi helyzetben a Dunába már egyetlen megawattnyi plusz hőteljesítményt sem lehetne beengedni, ezért Paks II esetében elkerülhetetlen lesz hűtőtornyok építése. Ez a Heller-Forgó-féle technológia ismert és működő, de megépítése az egész projekt újratervezését, újraengedélyeztetését és jelentős költségnövekedést vonna maga után.

A nagyméretű atomerőművek építését mára elavult koncepciónak tartja, a Paks II projektet egy kihalásra ítélt mamuthoz hasonlította.

Felidézte, hogy már évekkel ezelőtt megjósolta, hogy az Európai Unió a tiltott állami támogatás és a szabványok miatt sem fogja engedélyezni a projektet az eredeti formájában.

„Most olyan érdekes, hogy én ezt megmondtam, csak senki nem hitte el.”

Ehelyett a Paks I blokkok üzemidejének meghosszabbítását tartaná a legfontosabbnak, akár 80 éves korig, ahogy arra amerikai példák is vannak. Kritizálta a kormány korábbi „szélerőmű frászát”, mondván, ha az elmúlt 16 évben épültek volna szélerőművek, azok most jelentősen kiegészíthetnék a napelemparkokat, és könnyebb helyzetben lenne az ország.

Teljes interjú:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Szél Bernadett: A szakma tudta, és figyelmeztette a kormányt, hogy nem fogja bírni a Duna, de a Fidesz egy ponton túl masszívan a klímacélok ellen harcolt
Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő a Fidesz-kormányok felelősségét firtatja a jelenlegi energiaválságban. Szerinte a Duna rekordalacsony vízállása és a paksi atomerőmű leterhelése előre látható volt, de a figyelmeztetéseket lesöpörték.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.



Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerint a mostani hőség, aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatti energia- és vízellátási válság nem az elmúlt hetek, hanem az elmúlt tizenhat év kormányzati mulasztásainak az eredménye.

Posztjában úgy fogalmaz, a Fidesznek „tizenhat éve volt” felkészíteni az országot, méghozzá „kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal”.

Írását azzal kezdi, hogy miközben „az ellenzéki Fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren”, ő „tizenhat évet” kér számon a Fideszen. Hangsúlyozza, hogy nem utólag okoskodik, hiszen parlamenti dokumentumok és bírósági ítéletek sora bizonyítja, hogy időben jelezte a veszélyeket.

Úgy látja, a Fidesz-kormányok mindenben válságot láttak – a migrációtól a genderkérdésig –, „csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!”.

A jelenlegi helyzetet úgy írja le, hogy „a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra”. Felidézi a fideszes politikusok nyilatkozatait: Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”, amire Szél azt javasolja, „írja fel szépen magának a tükörre”. Németh Balázs megjegyzésére, miszerint már nyár elején lehetett látni hogy baj lesz, azt írja: „Nem 2010 lehetett látni, hogy baj lesz.”

Rétvári Bence felvetésére pedig, miszerint a kormánynak négy hete volt cselekedni, úgy reagál: „Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni.”

A volt képviselő felidézi, hogy már 2014-ben felhívta a figyelmet a paksi bővítés hűtővízigényével és a Duna alacsony vízállásával járó kockázatokra. Szerinte

„A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták.”

A kormány válasza erre szerinte nem egy nyílt vita volt, hanem a szerződések titkosítása és az adatok elzárása. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János pedig „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t.

Szél kitér arra is, hogy a szakma egy diverzifikált energiamixet javasolt. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtott be a napelemekre és szélerőművekre kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért, mivel abszurdnak tartotta, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát. A Fidesz ezt lesöpörte.

Később képviselőtársaival együtt tízmilliárdokat javasoltak a környezetvédelmi és vízügyi rendszer megerősítésére, de ezeket a módosításokat is elutasították, sőt, „hangosan falkában röhögték ki” a javaslattevőket.

Írt a lakossági energetikai korszerűsítések elmaradásáról is: egy 150 milliárd forintos uniós programból hárommillió háztartás újulhatott volna meg, de Lázár János közölte, a forrásokat inkább állami épületekre fordítják.

Ezzel a Fidesz szerinte „nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen.”

A szélerőműveket szerinte „gyakorlatilag betiltották”, és megemlíti, hogy 2019-ben hiába kérdezett rá a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatban a hálózatfejlesztés szükségességére, amiről a kormány is tudta, hogy elengedhetetlen lenne. „Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg.”

Szóba hozta a Mátrai Erőmű 2020-as állami megvásárlását is, ami miatt feljelentést tett. Úgy látja, „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből”.

A volt képviselő szerint a Fidesz nemcsak nem foglalkozott a problémával, de egy ponton túl „masszívan a klímacélok ellen harcolt”.

Felidézi, amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az EU 2050-es klímasemlegességi célját, Gulyás Gergely válasza az volt: „Nincs ok a sietségre”, egy fideszes bizottsági elnök pedig úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

Szél bírósághoz fordult a vétó előkészítő anyagainak kiadásáért, és első fokon nyert is. Amikor pedig azt kérte, Orbán Viktor számoljon be a vétóról a parlamentben, „Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt”, és megszüntették a miniszterelnök beszámolási kötelezettségét. A Fidesz–KDNP képviselői a klímaválságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták.

Szél szerint a Fidesz „leépítette azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie”, például megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot. A 2010-ben még 400 fős tárca kapacitása egy 70 fős államtitkárságra olvadt.

Még Áder Jánost is kérte, hogy lépjen közbe, de szerinte „elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.”

Posztját azzal zárja, hogy az autokrácia „elveszi az állam tanulási képességét is”.

Szerinte a Fidesz tizenhat év alatt „nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot”. Úgy véli, most úgy tesznek, mintha az ország története négy hete kezdődött volna. „Nem, nem és nem” – írja, majd hozzáteszi: „Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani
A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.
A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Takács Péter: Majka áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje
A fideszes politikus odaszúrt a rappernek, aki egy fenyegető üzenet miatt lemondta egy erdélyi koncertjét. Takács arra is kitért, hogy szerinte „Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.



„Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába” – ezzel a kommenttel illusztrálta Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban, hogy szerinte milyen indulatokat kelt Magyar Péter kommunikációja.

A képviselő a bejegyzés végén feltette a kérdést: „Ez már Szeretetország, tessék mondani?”

A poszt elején Majka életveszélyes megfenyegetéséről ír, ami miatt a rapper lemondta egy erdélyi koncertjét.

Takács szerint szerint Majka „áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje.”

Úgy látja, ilyenkor „gyorsan el kell játszani az áldozatot és be kell mutatni, hogy bizony az őt joggal kritizálók képesek lennének akár gyilkolni is, hát ki hallgatná meg a véleményüket.”

Leszögezte, hogy „persze, fenyegetni bárkit is, az nem elfogadható dolog”, majd áttért a saját oldalán tapasztaltakra. Állítása szerint egy kommentelő „remek ötlettel” állt elő az egyik posztja alatt a Duna vízszintjének megemelésére.

A képviselő idézte is a szerinte „briliáns” megoldást: „Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába, hogy a belőlük képződött medergát emelje a vízszintet.”

Takács szerint „ez csak egyetlen példa arra, hogy Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Hozzátette, mások ennél tovább is mennének: „Egyesek csak sárga csillaggal jelölnék a fideszesek lakását, más nem állna meg itt.”

Majka lemondott koncertjéről itt írtunk részletesebben:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk