SZEMPONT
A Rovatból

„Teljes és totális katasztrófa” - a Trump-Zelenszkij találkozó kudarca sokkolta a világot

Trump szövetségesei már Zelenszkij lemondását sürgetik, és a történtek miatt azonnal leállhatnak az amerikai fegyverszállítások. Az európai vezetők sora állt ki Ukrajna mellett, Orbán Viktor azonban Trumpnak mondott köszönetet. Putyin újabb győzelmet ünnepelhet.


„Az amerikai elnökök közül eddig senki sem bánt így egy vendégként érkező külföldi vezetővel az Ovális Irodában, még akkor sem, ha ellenséges ország képviselőjéről volt szó – nemhogy egy szövetségesről” - írja a New York Times a kudarcba fulladt Trump-Zelenszkij találkozóról.

A lap szerint

„Trump támadása az ukrán elnök ellen sokkoló megnyilvánulás volt egy olyan ország vezetőjével szemben, amelyet egy nagyobb hatalom próbál elpusztítani.”

Pedig nem így indult a nap, mindenki arra készült, hogy a Fehér Házban aláírják az ásványkincsekről szóló megállapodást, amit Trump kényszerített ki Ukrajna további támogatásáért cserébe. Zelenszkij sietve megszervezett washingtoni látogatásának az volt a fő célja, hogy enyhítse a feszültséget az ukránok és a Trump-adminisztráció között. Trump ugyanis nemrégiben olyan orosz narratívákat ismételt, amelyek szerint Ukrajna „indította” a háborút, és Zelenszkijt „választások nélküli diktátornak” nevezte.

Mivel Zelenszkij beleegyezett a ritkaföldfémekről szóló megállapodásba, úgy tűnt, hogy Trump hajlandó békülékenyebb hangnemre váltani. Csütörtökön az újságíróknak azt mondta, hogy már nem is emlékszik arra, hogy diktátornak nevezte az ukrán vezetőt, és tiszteletét fejezte ki iránta. Péntek reggel, amikor Zelenszkij megérkezett a Fehér Házba, Trump katonai díszőrséggel fogadta.

De a tévékamerák által közvetített találkozójuk hamar példátlan botrányba fulladt. Zelenszkij megpróbálta elmagyarázni a háború történetét, hangsúlyozva, hogy az 2014-ben kezdődött, amikor Moszkva elfoglalta a Krímet és megszállta Kelet-Ukrajna egyes területeit, és Trump első elnöki ciklusa alatt is folytatódott. Kétségét fejezte ki a Vance által emlegetett diplomáciai béketörekvések kapcsán. „Miféle diplomáciáról beszél, JD?” – kérdezte. „Mire gondol?”

Vance érezhetően feszültté vált. „Arról a diplomáciáról beszélek, amely véget vet az országa pusztulásának” – válaszolta. Majd élesen bírálni kezdte Zelenszkijt.

„Szerintem tiszteletlenség, hogy idejött az Ovális Irodába, és az amerikai média előtt próbálja megvédeni az álláspontját” – mondta Vance. „Köszönetet kellene mondania az elnöknek, amiért igyekszik véget vetni ennek a konfliktusnak.”

Azzal is megvádolta Zelenszkijt, hogy propaganda-körutat tart az Egyesült Államokban. „Úgy gondolja, hogy tiszteletteljes dolog eljönni az Egyesült Államok Ovális Irodájába, és támadni azt a kormányzatot, amely próbálja megakadályozni az országa elpusztítását?”

Zelenszkij megpróbált válaszolni Vance állításaira, és arra figyelmeztetett, hogy Oroszország egyszer még az Egyesült Államokra is veszélyt jelenthet. „Most még biztonságban érzhezik magukat, mert egy óceán választja el Putyintól Amerikát, de a jövőben a saját bőrükön érzik majd” – mondta. Ez felbőszítette Trumpot, aki félbeszakította Zelenszkijt. „Ne mondja meg nekünk, hogy mit fogunk érezni” – emelte fel a hangját. „Nincs túl jó helyzetben. Nincsenek lapjai ebben a játszmában.”

„Nem játszom” – válaszolta Zelenszkij. „Ez nagyon komoly dolog, elnök úr. Egy háborúban álló ország elnöke vagyok.”

„A harmadik világháborúval játszadozik” – vágott vissza Trump. „És amit tesz, az nagyon tiszteletlen ezzel az országgal szemben – azzal az országgal, amely sokkal jobban támogatotta Ukrajnát, mint ahogyan azt sokan gondolták volna.”

Vance újra beleszólt: „Egyetlen egyszer sem mondta azt, hogy ‘köszönöm’ ezen a találkozón. Egyszer sem.”

„Sokszor mondtam” – válaszolta Zelenszkij. „Még ma is.”

Vance ekkor azzal vádolta az ukrán elnököt, hogy az „ellenzék” kampányát segítette, amikor tavaly ősszel ellátogatott egy pennsylvaniai lőszergyárba, és köszönetet mondott az ott dolgozóknak a gyártott fegyverekért.

„Kérem” – mondta Zelenszkij. „Azt hiszik, ha hangosan beszélnek a háborúról...” Trump félbeszakította. „Ő nem beszél hangosan. Nem beszél hangosan. Az országa nagy bajban van.”

„Tudom” – mondta Zelenszkij, majd ismét kifejezte háláját az amerikai támogatásért. Vance azonban nem volt elégedett. „Csak mondja ki, hogy köszönöm” – követelte. „Már sokszor elmondtam” – válaszolta Zelenszkij. „Köszönöm az amerikai népnek.”

Trump a beszélgetés során emelt hangon figyelmeztette Zelenszkijt, hogy az Egyesült Államok teljesen elfordulhat Ukrajnától, ha nem fogadja el az általuk diktált békefeltételeket.

„Vagy megállapodást köt, vagy mi kiszállunk” – mondta. „Ha kiszállunk, akkor maguknak kell megküzdeniük, és nem hiszem, hogy szép vége lesz.”

A New York Times szerint a kudarcba fulladt találkozó világosan megmutatta, hogy Trump mennyire átrendezte az amerikai külpolitikát alig hat héttel a hivatalba lépése után, lényegében oldalt váltva az európai háborúban. Egyre inkább együttérzéssel beszél Vlagyimir Putyin orosz elnökről, míg Zelenszkij iránt ellenszenvet mutat. Miközben az Ovális Irodában Zelenszkijjel kiabált, Trump úgy utalt Putyinra, mintha régi barátja lenne, mondván, hogy az orosz vezető „sokat átélt velem együtt” az „Oroszország-összeesküvés” miatt – utalva arra a vizsgálatra, amely Putyin titkos erőfeszítéseit tárta fel Trump 2016-os választási győzelme érdekében.

Miután az újságírók távoztak az Ovális Irodából, a Trump-kormány tisztviselői összeültek, és végül úgy döntöttek, hogy felszólítják Zelenszkijt és delegációját a távozásra – mondta egy bennfentes a New York Times-nak. Két tisztviselőt küldtek, hogy közöljék az ukránokkal a döntést, miközben ők a Roosevelt-teremben várakoztak. Az egyik ukrán tárgyaló azt javasolta, hogy Trump és Zelenszkij beszéljenek négyszemközt a helyzet enyhítése érdekében, de az amerikaiak ezt elutasították. Így a tervezett közös sajtótájékoztatóból és a ritkaföldfémekről szóló megállapodás aláírásából sem lett semmi.

Miközben a Fehér Ház előtt összegyűlt újságírók százai hiába vártak, a komor Zelenszkij egy fekete terepjáróba szállt, és elment.

Később egy közösségi médiás bejegyzéssel igyekezett csillapítani a feszültséget, amelyben Vance hálával kapcsolatos kifogásaira reagált. „Köszönöm, Amerika, köszönöm a támogatást, köszönöm ezt a látogatást. Köszönöm @POTUS, a Kongresszus és az amerikai nép segítségét” – írta. Ezután interjút adott a Fox Newsnak, amiben nem kért bocsánatot Trumptól, de sajnálatát fejezte ki a történtek miatt, és háláját az Egyesült Államok támogatásáért. „Hálásak vagyunk, és sajnáljuk ezt” – mondta.

Trump azonban kevésbé tűnt békülékenynek. Amikor Floridába indulása előtt a Fehér Ház kertjében újságíróknak nyilatkozott, azt mondta, Zelenszkij folytatni akarja a háborút. „Ő harcolni akar, harcolni, harcolni” – mondta Trump. Arra a kérdésre, hogy szeretné-e Zelenszkij lemondását, azt válaszolta: „Én olyan valakit akarok, aki békét teremt.”

Később egy közösségi médiás bejegyzésben így írt: „Úgy látom, hogy Zelenszkij elnök nem áll készen a békére, ha Amerika is részt vesz benne, mert úgy érzi, ez előnyt jelent számára a tárgyalások során. Én nem előnyt akarok, hanem BÉKÉT. Az Ovális Iroda szentélyében tiszteletlen volt az Egyesült Államokkal szemben. Akkor jöhet vissza, ha készen áll a békére.”

A Fehér Házban Lindsey Graham dél-karolinai republikánus szenátor, Trump szoros szövetségese közölte: Zelenszkijnek meg kell fontolnia a távozását.

„Vagy lemond és küldenek valakit, akivel lehet tárgyalni, vagy változtatnia kell” – mondta. Graham „teljes és totális katasztrófának” nevezte a találkozót, de a felelősséget Zelenszkijre hárította.

Azt mondta, hogy még aznap reggel is azt tanácsolta az ukrán elnöknek: „ne hagyja, hogy a média vagy bárki más belehúzza egy vitába Trump elnökkel.”

„Valaki megkérdezte tőlem, szégyellem-e Trumpot?” – mondta Graham. „Soha nem voltam büszkébb az elnökre. Nagyon büszke vagyok JD Vance-re is, amiért kiállt az országunkért.”

Csatlakozott hozzá Marco Rubio is, annak ellenére, hogy korábban mindketten Ukrajna támogatói voltak. Az amerikai külügyminiszter azt írta egy posztban, „köszönöm @POTUS, amiért úgy állt ki Amerika mellett, ahogyan eddig egyetlen elnök sem mert.”

A CNN-nek adott interjúban pedig arról beszélt: Zelenszkijnek bocsánatot kell kérnia a kudarcba fulladt találkozó miatt.

„Talán Zelenszkij nem akar békemegállapodást. Azt mondja, hogy akar, de lehet, hogy mégsem” - mondta. Rubio szerint „Putyin bírálata, függetlenül attól, ki mit gondol róla”, illetve „a sértegetések és az irreális követelések” nem segítik elő a háború lezárásáról szóló megállapodás megkötését az orosz vezetővel. Rubio szerint az ukrán elnök súlyos hibát követett el azzal, hogy elment a Fehér Házba, majd „kioktatta” az amerikai vezetőket arról, hogy a diplomácia nem fog működni. Szerinte „lényegében amellett érvelt, hogy a béke lehetetlen”, mivel Vlagyimir Putyin „nem megbízható, és az egyezkedés csak időpazarlás.” Ezzel „aláásta mindazt, amit az elnök mondott neki, hogy el akar érni.”

Rubio, aki éveken át bírálta Putyint, „háborús bűnösnek”, „gyilkosnak” és „szörnyetegnek” nevezve őt, a CNN-nek úgy fogalmazott: „Nem fogok beleesni abba a csapdába, hogy minősítgetem, ki a jó és ki a gonosz. Az emberek maguk is levonhatják a következtetéseket.”

A történtek a New York Times szerint komoly előnyt jelenthetnek Putyinnak, aki régóta próbál éket verni Ukrajna és legfontosabb támogatója, az Egyesült Államok közé.

Az orosz tisztviselők örömüket fejezték ki a közösségi médiában. Dmitrij Medvegyev úgy fogalmazott: „A pimasz disznó végre megkapta a megérdemelt pofonját az Ovális Irodában.”

Az európai országok többsége azonban szolidaritását fejezte ki Zelenszkij iránt. Franciaország, Németország, Norvégia, Svédország, Hollandia, Lettország, Litvánia, Észtország, Lengyelország, Spanyolország, Csehország, Moldova, Portugália, Finnország, Izland, Írország és Luxemburg vezetői is kiálltak mellette.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közösségi oldalán méltatta Volodimir Zelenszkijt: „Légy erős, bátor és rettenthetetlen. Sosem vagy egyedül, kedves elnök úr” - írta. Emmanuel Macron francia elnök arra kérte Amerikát, hogy maradjon az ukránok oldalán, akik szerinte „a méltóságukért, függetlenségükért, gyermekeikért és Európa biztonságáért harcolnak.”

Friedrich Merz, aki a hétvégi választások eredményei alapján Németország következő kancellárja lehet, „Kedves Volodimir” megszólítással küldött üzenetet Zelenszkijnek, amelyben biztosította, hogy Németország Ukrajna mellett áll „jó és nehéz időkben egyaránt.”

„Ebben a szörnyű háborúban soha nem szabad összekevernünk az agresszort és az áldozatot” – tette hozzá Merz, utalva Trump korábbi kijelentésére, amelyben Zelenszkijt diktátornak nevezte és őt hibáztatta a háború kitöréséért.

A kivétel Orbán Viktor, aki azt írta „ma Trump elnök bátran kiállt a béke mellett, akkor is, ha ezt nehéz megemészteni. Köszönet érte!”

A történtek azonnali következményekkel járhatnak Ukrajna amerikai támogatására nézve. A Biden-kormány 50 napja beígért ugyan egy új fegyverszállítmányt, de péntek este egy Trump-kormányzati tisztviselő közölte, hogy az Egyesült Államok minden Ukrajnának nyújtott segélyét – beleértve a Biden-adminisztráció által még korábban engedélyezett és kifizetett utolsó lőszer- és felszerelésszállítmányokat is – akár azonnal törölhetik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a Trump-Putyin találkozóról: Amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete
A biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin elérte, amit akart, Trump pedig önmagát tette meg békeszervezőnek. Tarjányi Péter szerint a legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt.


„A világ figyelt. A háború nem állt meg. És amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete. Nincs áttörés. Csak egy asztal. A találkozó nem hozott megállapodást. Nincs tűzszünet. Nincs aláírt egyezmény. Van viszont egy tervezet, amit Trump és Putyin kidolgozott, Ukrajna és Európa nélkül. Ez nem béketeremtés. Ez békéről való tárgyalási keret felkínálása, Ukrajna feje felett” - írja a Trump-Putyin csúcstalálkozóról Facebook-oldalán megosztott elemzésében Tarjányi Péter.

A biztonságpolitikai szakértő szerint

„Putyin elérte, amit akart: fogadták hivatalosan az USA-ban, Trump partnerként kezelte, nem született új szankció, nincs tűzszünet, tehát a háború folytatódhat. Ez diplomáciailag óriási előrelépés Moszkvának, anélkül, hogy bármit engedett volna”.

Tarjányi szerint Trump önmagát tette meg békeszervezőnek, ez pedig kampánystratégia is.

„Trump úgy akar visszatérni, mint aki békét tud hozni. De ehhez előbb meg kell teremtenie a háború folytatásának lehetőségét is. És ezt most megtette. Mert jelenleg a harc megy tovább! Ukrajna és Európa a pálya szélén. Zelenszkijt nem hívták meg. Az európai vezetők csak értesítést kapnak, nem tárgyalófelek. A biztonsági garanciák nem NATO-keretűek, tehát nem kollektív védelmet jelentenek, csak Trump által vázolt ígéreteket”

- írta, majd hozzátette:

„Ez egyben stratégiai üzenet is: ha Európa nem egységes és nem lép fel önállóan, nem lesz megoldás.”

A szakértő számára ugyanakkor a legnagyobb kérdés, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt. „Mert erről senki nem mondott semmit. (...) A tervezet létezik, de nem hozták nyilvánosságra. Ez érthető, mert előtte Trump megmutatja Zelenszkijnek és az EU-nak” - fogalmazott a szakértő, aki szerint a tervezetben lehet szó területi kompromisszumról, a Krím elismeréséről, Donbasz orosz védnökségéről és akár Ukrajna NATO-tagságának tiltásáról is.

„Ez a találkozó nem a háború lezárásáról szólt, hanem a hatalmi szerepek újrafelosztásáról. Putyin visszatért a tárgyalóasztalhoz, Trump visszatért a középpontba és Európa, Ukrajna nélkül semmi nem lehet a »békéből«, ami még tűzszünet sem jelenleg. A kérdés mi derül ki az elkövetkező órákban, napokban a tárgyalásról, a konkrét hangulatról, esetleges nyomásgyakorlásról illetve a tervezet tartalmáról...Bizonyos szempontból többet vártam, bizonyos szempontból rosszabbat”

- zárta értékelését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Karikó Katalin: Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat
A Nobel-díjas kutató szerint a tudományellenesség erősödése és a támogatások megvonása komoly kockázatot jelenthet. A kutatóbiológus az amerikai egészégügyi miniszter legújabb döntése hosszú távon gyengítheti az ország felkészültségét egy új pandémia esetén.


Karikó Katalin kutatóbiológus szerint az Egyesült Államok komoly veszélybe kerülhet, ha a jövőben új pandémia tör ki. Úgy véli, hogy az mRNS-vakcinák fejlesztésének leállítása jelentős nemzetbiztonsági kockázatot hordoz. „Amikor majd jön a következő pandémia, a fejlesztések leállítása hatalmas nemzetbiztonsági veszélyt fog előidézni. Akkor Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat” – fogalmazott a Magyar Hangnak adott interjújában.

Mindezt azután mondta el a Nobel-díjas tudós, hogy az amerikai egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy Jr. nemrég

félmilliárd dollárral csökkentette az mRNS-vakcina kutatások szövetségi támogatását. Karikó szerint Kennedy minden döntését félreértésekre és hazugságokra alapozza, és már régóta ismert oltásellenes nézeteiről.

A kutató arra is kitért, hogy nem érti, hogyan erősödhetett meg ennyire a tudományellenesség az Egyesült Államokban. Megdöbbentőnek tartja, hogy tömegek örülnek annak, ha egy egyetem, például a Harvard, komoly támadások érik.

Felidézte, hogy amikor Magyarországon ellehetetlenítették a munkáját, elhagyta az országot, később pedig az Egyesült Államokból is távozott, miután a Pennsylvaniai Egyetemről elküldték.

Ezután Németországba ment, ahol a Biontechnél kezdett dolgozni – a cégről akkor még csak véletlenül, egy ismerősétől hallott.

Elmondta, hogy az mRNS-vakcinák mellékhatásai nem térnek el a hagyományos oltásokétól. Sokan mégis másképp gondolják, mert egyszerre sok felnőttet és idős embert oltottak be, akik az életkoruk miatt gyakrabban betegednek meg.

Karikó szerint az amerikai támogatások megvonása nem állítja meg a fejlesztéseket. Úgy látja, hogy az amerikai kutatók megtalálják a módját a folytatásnak, miközben Európában és Kínában továbbra is számos kutatás zajlik. Hozzátette, hogy ezeknek a vakcináknak a rákterápiákban is nagy szerepe lehet.

Jelenleg mintegy 150 különböző klinikai vizsgálat folyik világszerte mRNS-vakcinákkal, elsősorban különféle daganatos betegségek ellen. Három éve kezdtek személyre szabott mRNS-alapú oltásokat adni New Yorkban hasnyálmirigy-daganatos betegeknek, és a páciensek fele még ma is él, annak ellenére, hogy ez az egyik legagresszívebb ráktípus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Thuróczy Szabolcs: Ha 2026-ban is ebben a száraz szarban tapicskolunk, elhagyom az országot
A színész az Ördögkatlanon beszélt arról, mennyire felháborítja a luxus és a politikai közöny. Szerinte Rogán Barbaráék pénzéből akár tanárok béremelését is fedezni lehetne.


Thuróczy Szabolcs az Ördögkatlan fesztiválon ült le beszélgetni Veiszer Alindával. A színész elmondta, hogy Moszkva mellett van egy falu, ahol Aszadtól Janukovicsig mindenki megtalálható. Úgy fogalmazott, Orbán is elmehetne oda a több százmillióval együtt, és „mi meg boldogabban élnénk”.

A Telex által szemlézett beszélgetés elején Rogán Barbara luxustárgyairól beszélt. Szerinte a propagandaminiszter feleségének egyetlen karkötőjéből szinte az egész Ördögkatlan fesztivál kijönne. A Hermès táska ára 23 millió forint, amibe csak zsebkendőt és szájfényt lehet tenni. Azt mondta: „Amikor azt gondolod, hogy az elmebetegségnek nincs már határa! És megy be a Chanel boltba, hogy vesz még egy táskát.”

„A szekrényben lévő táskáiból egy teljes pedagógusi béremelés kijönne.”

Thuróczy szerint szeretne távol maradni a közélettől, de nem tud, mert a politika folyamatosan adja a témát, és ez nagyon feszült hangulatot teremt. „Félreállok az autóval, felordítok az égbe, nem marad bennem, nem leszek rákos. Kiordítom magamból” – mondta. Ha nem így vezeti le a feszültséget, akkor Bödőcs Tiborral sms-ezik. Szerinte a nagyjából 10 ezer üzenetükből akár 400-500 percnyi anyag is lehetne, ha egyszer kiadnák.

A rendszerváltás idején még a Fideszre szavazott, mert vidéki fiatalként nem érzett más pártot magához közel. Úgy látta, az SZDSZ túl budapesti volt, az MDF pedig kevésbé szólt a fiatalokhoz. Most úgy fogalmazott: „Az MDF már egy jó minőségű tokaji bor ehhez a koccintókultúrához képest, amit ma politikának nevezünk”. Torgyán József, Kuncze Gábor szerinte szórakoztató emberek voltak, Kupa Mihály pedig összetett mondatokban beszélt. Úgy érzi, a politika teljesen megváltozott, de „ennek egyszer vége lesz, mert csak a pénz érdekli őket, és csak erről tudnak beszélni”.

„Ma egy kurvajó országban Sára Sándor, Ungváry Krisztián meg Jankovics Marcell lenne a jobboldal” – mondta, hozzátéve, hogy ma ezt Bede Zsolt és Menczer Tamás képviseli.

A jövőjéről úgy nyilatkozott, nyugodtabb életet szeretne, „hogy kicsit felszabaduljon a társadalom, és fasza, fontos dolgokra lehessen koncentrálni”. A 2026-os parlamenti választásra és a lehetséges változásra is utalt: „Ha nem így lesz, akkor én biztosan elhagyom az országot, elmegyek Rijekába.”

Szerinte „ha jövőre megint ebben a száraz szarban fogunk tapicskolni, akkor végünk van”.

Szóba került Magyar Péter is, akiről Thuróczy azt mondta, „hihetetlen, amit kap” a Fidesztől és a holdudvarától, és „másfél év alatt meg is őszült a csávó”.

Színészként felháborítja, hogy a kormány milyen kulturális produkciókat támogat. „A tündöklő középszer dorbézol, égetik a pénzt, mintha nem lenne holnap” – mondta. A legtöbb kiemelt alkotást megnézi, így a Hunyadit is, de elaludt rajta. Szerinte „rengeteg ember van benne, akit szeretek, de ha én játszottam volna benne, röhögőgörcsöt kaptam volna magamon ebben a jelmezben”. A Tenkes kapitányáról viszont azt mondta, hogy jól volt megcsinálva, remek színészi játékkal. A Hunyadival kapcsolatban úgy fogalmazott:

„Itt meg nyammogás van, nincs igazán brutál erejű, jó színészet. Szarok a szövegek, pedig lehetett volna ezt igazi, valós, jó párbeszédekkel csinálni.”

A beszélgetésben még szóba került a Pintér Bélához fűződő viszonya, nehezen induló pályája és az alkoholizmus is. Elmondta, hogy nagyon szereti az olyan feltörekvő előadókat, mint Beton.Hofi, Pogány Induló vagy Carson Coma. Úgy érzi, a hatalom „MSZMP KB, munkásőrhangulatban” áll hozzá a művészekhez, és „Azahriah számait elemzi a Mandiner”. Majka Csurran, cseppen című száma azért tetszett neki, mert sok emberhez eljutott. Szerinte a kormány felháborodása Majka főbelövős performanszán öngól, hiszen fél éve még azt mondták, a számhoz nincs közük, most viszont felvállalják, hogy róluk szól. „De ez már ebben az évben vagy a tizedik vagy huszadik öngól” – tette hozzá.

A teljes beszélgetést Veiszer Alinda csatornáján lehet megnézni és meghallgatni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Mitől ennyire magabiztos Putyin? – A New York Times bemutatta, hogyan változott meg az orosz hadsereg
Putyin Oroszország teljes gazdaságát alárendelte a háborúnak, és sikeresen alakította át a toborzást, a fegyvergyártást, valamint a harcmodort – írja az amerikai lap. Emiatt sokkal jobb pozícióból várhatja találkozását Trumppal, ami számára önmagában is győzelem.


Orbán Viktor arról beszélt a történelmi Trump-Putyin csúcstalálkozó előtt, hogy Oroszország már meg is nyerte az Ukrajna elleni háborút. Bár rajta kívül egyetlen nyugati vezető sem tett ilyen kijelentést, abban egyetértenek az elemzők, hogy Putyin számára már az is hatalmas győzelem, hogy létrejön a csúcs, ami véget vet nemzetközi elszigeteltségének, éket ver a NATO szövetségesek közé, és lehetővé teszi, hogy úgy mutassa be az ukrajnai háborút, mint egy nagyobb konfliktus részét Oroszország és a Nyugat között, amit Oroszország akár meg is nyerhet.

„Bárhová is lép egy orosz katona, az a miénk” - jelentette ki Putyin nemrég külföldi vezetők előtt egy gazdasági találkozón.

De mitől lehet ennyire magabiztos az orosz vezető, akinek a hadserege a háború első időszakában katasztrofális vereségeket szenvedett el? Hogyan tudta megváltoztatni a helyeztetet a csatatéren? És milyen kilátásai lehetnek valójában a háború megnyerésére?

A New York Times terjedelmes cikkében azt írja, Putyin magabiztossága az orosz hadsereg újjáépítéséből fakad. A toborzás, a fegyvergyártás és a harcmodor teljesen átalakult.

Ennek eredményeként Oroszország jelenleg több katonát és fegyvert tud mozgósítani, mint Ukrajna és nyugati szövetségesei. Az orosz veszteségek súlyosak, de a csapatok előrenyomulnak. Mindez csak megerősíti Putyint abban, hogy kitarthat, amíg olyan békemegállapodást nem ér el, ami megfelel az érdekeinek. Kijelentette, ha ez az alaszkai tárgyalásokon nem sikerül, fegyverrel szerzi meg, amit akar.

A lap felidézi, hogy 2022-ben az oroszok a vereség küszöbén álltak. Putyin ekkor elrendelte a második világháború óta az első részleges mozgósítást: 300 ezer embert hívtak be. Emellett fegyencek tízezreit vitték a frontra kegyelemért cserébe. Ez stabilizálta a helyzetet, de komoly társadalmi feszültséget okozott – százezrek menekültek el Oroszországból.

A Kreml ezután változtatott a gyakorlaton, és ma már a pénzre építi a toborzást.

Egy átlagos orosz havi bére körülbelül 330 ezer forint. Egy katona viszont 900 ezer forintot kap havonta. Ehhez jön az akár 11 millió forintos aláírási bónusz, nyugdíj, adósság-elengedés és kedvezményes lakáshitel. Emellett minden harctéri teljesítményt külön megjutalmaznak. Ha valaki kilő egy nyugati tankot, több százezer forint prémiumot kap. Egy HIMARS kilövéséért vagy egy helikopter megsemmisítéséért milliós bónusz jár. Súlyos sérülések – például végtag amputáció vagy vakság – után is komoly kártérítést fizet az állam.

Ezek az ösztönzők százezreket vonzottak a frontra. Egy lábát elvesztő őrmester azt mondta a New York Times-nak, hogy 33 évesen nyugdíjba mehet, és soha többé nem kell dolgoznia. Korábban egy napraforgóolaj-gyárban robotolt, havi 110 ezer forintért. Most Havi 400 ezres nyugdíjat kap majd.

Ezzel a taktikábal Oroszország jelenleg naponta nagyjából ezer katonát toboroz – kétszer annyit, mint Ukrajna.

Átalakították a fegyvergyártást is. A védelmi kiadások ma már aköltségvetés több mint egyharmadát teszik ki. Oroszországé ipara teljesen átállt a háborús termelésre. Putyin hitelekkel árasztotta el a fegyvergyárakat, lazította a munkaügyi törvényeket, és hétvégi, ünnepnapi, éjszakai műszakokat rendelt el.

Jelabugában létrehozták a világ legnagyobb dróngyárát, ahol naponta 80 Geran–2 drónt gyártanak. Az orosz légierő júliusban átlagosan már 200 drónt indított minden éjjel Ukrajna felé. A háború elején ez a szám alig érte el a 40-et.

Putyin a jobb ellátás érdekében harcot hordetett a korrupció ellen. Régi szövetségese, Szergej Sojgu helyére egy közgadászt nevezett ki, Andrej Belouszovot, aki az üzleti világban megszokott módon irányít. Elsődleges célja az ellátási láncok javítása, új technológiák bevezetése, a hadsereg kapcsolatainak elmélyítése az üzleti szférával és a tudományos világgal, hogy Oroszország előnybe kerüljün a csatatéren.

Egyik első intézkedése egy speciális drónegység, a Rubicon felállítása volt, amellyel az ukrán utánpótlási vonalakat támadhatják. Az egység új generációs orosz drónt vetett be, amelyet vékony optikai kábellel irányítottak. Ez a technológia immunissá tette a drónokat a jelzavarásra. A Rubicon drónjai órákig mozdulatlanul feküdtek az utak mellett, majd lesből támadtak minden mozgó célpontot. Belouszov azt is megígérte: októberre külön katonai ágat hoznak létre Drón Erők néven.

Változtattak a harcmodoron is. Az ukrán városokat kisebb gyalogos egységekkel veszik körbe, mezőről mezőre haladnak, sokszor gyalog vagy motorbiciklivel. A védőknek így választaniuk kellett: visszavonulnak, vagy bekerítik őket.

Emellett az idei nyári offenzívában kis, álcázott csoportokat küldtek mélyen az ellenséges vonalak mögé is, ahol romos épületekben vagy szakadékokban rejtőztek, mielőtt összehangolt támadásokba kezdtek. Olekszandr Szirszkij, az ukrán haderő főparancsnoka „teljes beszivárgásnak” nevezte ezt a taktikát.

Mindez oda vezetett, hogy az oroszok fölénybe kerültek az 1200 kilométeres frontvonalon, és az alaszkai tárgyalások előtt sok helyen előre tudtak törni.

A New York Times cikke ugyanakkor rávilágít arra is, hogy mindennek komoly ára volt, Putyin rendszerén belül is megjelentek a repedések. A frontra egyre idősebb és tapasztalatlanabb katonák kerülnek, akiknek az átlagéletkora már eléri a 38 évet. A gazdaság egészét megviseli a hadigazdálkodás, a készletek fokozatosan kimerülnek, az utánpótlás pedig a szankciók miatt akadozik.

De mindeddig Putyin kitartott. Mindent egy lapra tett fel, és úgy tűnik, továbbra is eltökélt, hogy győz Ukrajnában, amit politikai örökségének tekint.


Link másolása
KÖVESS MINKET: