prcikk: „Teljes és totális katasztrófa” - a Trump-Zelenszkij találkozó kudarca sokkolta a világot | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

„Teljes és totális katasztrófa” - a Trump-Zelenszkij találkozó kudarca sokkolta a világot

Trump szövetségesei már Zelenszkij lemondását sürgetik, és a történtek miatt azonnal leállhatnak az amerikai fegyverszállítások. Az európai vezetők sora állt ki Ukrajna mellett, Orbán Viktor azonban Trumpnak mondott köszönetet. Putyin újabb győzelmet ünnepelhet.


„Az amerikai elnökök közül eddig senki sem bánt így egy vendégként érkező külföldi vezetővel az Ovális Irodában, még akkor sem, ha ellenséges ország képviselőjéről volt szó – nemhogy egy szövetségesről” - írja a New York Times a kudarcba fulladt Trump-Zelenszkij találkozóról.

A lap szerint

„Trump támadása az ukrán elnök ellen sokkoló megnyilvánulás volt egy olyan ország vezetőjével szemben, amelyet egy nagyobb hatalom próbál elpusztítani.”

Pedig nem így indult a nap, mindenki arra készült, hogy a Fehér Házban aláírják az ásványkincsekről szóló megállapodást, amit Trump kényszerített ki Ukrajna további támogatásáért cserébe. Zelenszkij sietve megszervezett washingtoni látogatásának az volt a fő célja, hogy enyhítse a feszültséget az ukránok és a Trump-adminisztráció között. Trump ugyanis nemrégiben olyan orosz narratívákat ismételt, amelyek szerint Ukrajna „indította” a háborút, és Zelenszkijt „választások nélküli diktátornak” nevezte.

Mivel Zelenszkij beleegyezett a ritkaföldfémekről szóló megállapodásba, úgy tűnt, hogy Trump hajlandó békülékenyebb hangnemre váltani. Csütörtökön az újságíróknak azt mondta, hogy már nem is emlékszik arra, hogy diktátornak nevezte az ukrán vezetőt, és tiszteletét fejezte ki iránta. Péntek reggel, amikor Zelenszkij megérkezett a Fehér Házba, Trump katonai díszőrséggel fogadta.

De a tévékamerák által közvetített találkozójuk hamar példátlan botrányba fulladt. Zelenszkij megpróbálta elmagyarázni a háború történetét, hangsúlyozva, hogy az 2014-ben kezdődött, amikor Moszkva elfoglalta a Krímet és megszállta Kelet-Ukrajna egyes területeit, és Trump első elnöki ciklusa alatt is folytatódott. Kétségét fejezte ki a Vance által emlegetett diplomáciai béketörekvések kapcsán. „Miféle diplomáciáról beszél, JD?” – kérdezte. „Mire gondol?”

Vance érezhetően feszültté vált. „Arról a diplomáciáról beszélek, amely véget vet az országa pusztulásának” – válaszolta. Majd élesen bírálni kezdte Zelenszkijt.

„Szerintem tiszteletlenség, hogy idejött az Ovális Irodába, és az amerikai média előtt próbálja megvédeni az álláspontját” – mondta Vance. „Köszönetet kellene mondania az elnöknek, amiért igyekszik véget vetni ennek a konfliktusnak.”

Azzal is megvádolta Zelenszkijt, hogy propaganda-körutat tart az Egyesült Államokban. „Úgy gondolja, hogy tiszteletteljes dolog eljönni az Egyesült Államok Ovális Irodájába, és támadni azt a kormányzatot, amely próbálja megakadályozni az országa elpusztítását?”

Zelenszkij megpróbált válaszolni Vance állításaira, és arra figyelmeztetett, hogy Oroszország egyszer még az Egyesült Államokra is veszélyt jelenthet. „Most még biztonságban érzhezik magukat, mert egy óceán választja el Putyintól Amerikát, de a jövőben a saját bőrükön érzik majd” – mondta. Ez felbőszítette Trumpot, aki félbeszakította Zelenszkijt. „Ne mondja meg nekünk, hogy mit fogunk érezni” – emelte fel a hangját. „Nincs túl jó helyzetben. Nincsenek lapjai ebben a játszmában.”

„Nem játszom” – válaszolta Zelenszkij. „Ez nagyon komoly dolog, elnök úr. Egy háborúban álló ország elnöke vagyok.”

„A harmadik világháborúval játszadozik” – vágott vissza Trump. „És amit tesz, az nagyon tiszteletlen ezzel az országgal szemben – azzal az országgal, amely sokkal jobban támogatotta Ukrajnát, mint ahogyan azt sokan gondolták volna.”

Vance újra beleszólt: „Egyetlen egyszer sem mondta azt, hogy ‘köszönöm’ ezen a találkozón. Egyszer sem.”

„Sokszor mondtam” – válaszolta Zelenszkij. „Még ma is.”

Vance ekkor azzal vádolta az ukrán elnököt, hogy az „ellenzék” kampányát segítette, amikor tavaly ősszel ellátogatott egy pennsylvaniai lőszergyárba, és köszönetet mondott az ott dolgozóknak a gyártott fegyverekért.

„Kérem” – mondta Zelenszkij. „Azt hiszik, ha hangosan beszélnek a háborúról...” Trump félbeszakította. „Ő nem beszél hangosan. Nem beszél hangosan. Az országa nagy bajban van.”

„Tudom” – mondta Zelenszkij, majd ismét kifejezte háláját az amerikai támogatásért. Vance azonban nem volt elégedett. „Csak mondja ki, hogy köszönöm” – követelte. „Már sokszor elmondtam” – válaszolta Zelenszkij. „Köszönöm az amerikai népnek.”

Trump a beszélgetés során emelt hangon figyelmeztette Zelenszkijt, hogy az Egyesült Államok teljesen elfordulhat Ukrajnától, ha nem fogadja el az általuk diktált békefeltételeket.

„Vagy megállapodást köt, vagy mi kiszállunk” – mondta. „Ha kiszállunk, akkor maguknak kell megküzdeniük, és nem hiszem, hogy szép vége lesz.”

A New York Times szerint a kudarcba fulladt találkozó világosan megmutatta, hogy Trump mennyire átrendezte az amerikai külpolitikát alig hat héttel a hivatalba lépése után, lényegében oldalt váltva az európai háborúban. Egyre inkább együttérzéssel beszél Vlagyimir Putyin orosz elnökről, míg Zelenszkij iránt ellenszenvet mutat. Miközben az Ovális Irodában Zelenszkijjel kiabált, Trump úgy utalt Putyinra, mintha régi barátja lenne, mondván, hogy az orosz vezető „sokat átélt velem együtt” az „Oroszország-összeesküvés” miatt – utalva arra a vizsgálatra, amely Putyin titkos erőfeszítéseit tárta fel Trump 2016-os választási győzelme érdekében.

Miután az újságírók távoztak az Ovális Irodából, a Trump-kormány tisztviselői összeültek, és végül úgy döntöttek, hogy felszólítják Zelenszkijt és delegációját a távozásra – mondta egy bennfentes a New York Times-nak. Két tisztviselőt küldtek, hogy közöljék az ukránokkal a döntést, miközben ők a Roosevelt-teremben várakoztak. Az egyik ukrán tárgyaló azt javasolta, hogy Trump és Zelenszkij beszéljenek négyszemközt a helyzet enyhítése érdekében, de az amerikaiak ezt elutasították. Így a tervezett közös sajtótájékoztatóból és a ritkaföldfémekről szóló megállapodás aláírásából sem lett semmi.

Miközben a Fehér Ház előtt összegyűlt újságírók százai hiába vártak, a komor Zelenszkij egy fekete terepjáróba szállt, és elment.

Később egy közösségi médiás bejegyzéssel igyekezett csillapítani a feszültséget, amelyben Vance hálával kapcsolatos kifogásaira reagált. „Köszönöm, Amerika, köszönöm a támogatást, köszönöm ezt a látogatást. Köszönöm @POTUS, a Kongresszus és az amerikai nép segítségét” – írta. Ezután interjút adott a Fox Newsnak, amiben nem kért bocsánatot Trumptól, de sajnálatát fejezte ki a történtek miatt, és háláját az Egyesült Államok támogatásáért. „Hálásak vagyunk, és sajnáljuk ezt” – mondta.

Trump azonban kevésbé tűnt békülékenynek. Amikor Floridába indulása előtt a Fehér Ház kertjében újságíróknak nyilatkozott, azt mondta, Zelenszkij folytatni akarja a háborút. „Ő harcolni akar, harcolni, harcolni” – mondta Trump. Arra a kérdésre, hogy szeretné-e Zelenszkij lemondását, azt válaszolta: „Én olyan valakit akarok, aki békét teremt.”

Később egy közösségi médiás bejegyzésben így írt: „Úgy látom, hogy Zelenszkij elnök nem áll készen a békére, ha Amerika is részt vesz benne, mert úgy érzi, ez előnyt jelent számára a tárgyalások során. Én nem előnyt akarok, hanem BÉKÉT. Az Ovális Iroda szentélyében tiszteletlen volt az Egyesült Államokkal szemben. Akkor jöhet vissza, ha készen áll a békére.”

A Fehér Házban Lindsey Graham dél-karolinai republikánus szenátor, Trump szoros szövetségese közölte: Zelenszkijnek meg kell fontolnia a távozását.

„Vagy lemond és küldenek valakit, akivel lehet tárgyalni, vagy változtatnia kell” – mondta. Graham „teljes és totális katasztrófának” nevezte a találkozót, de a felelősséget Zelenszkijre hárította.

Azt mondta, hogy még aznap reggel is azt tanácsolta az ukrán elnöknek: „ne hagyja, hogy a média vagy bárki más belehúzza egy vitába Trump elnökkel.”

„Valaki megkérdezte tőlem, szégyellem-e Trumpot?” – mondta Graham. „Soha nem voltam büszkébb az elnökre. Nagyon büszke vagyok JD Vance-re is, amiért kiállt az országunkért.”

Csatlakozott hozzá Marco Rubio is, annak ellenére, hogy korábban mindketten Ukrajna támogatói voltak. Az amerikai külügyminiszter azt írta egy posztban, „köszönöm @POTUS, amiért úgy állt ki Amerika mellett, ahogyan eddig egyetlen elnök sem mert.”

A CNN-nek adott interjúban pedig arról beszélt: Zelenszkijnek bocsánatot kell kérnia a kudarcba fulladt találkozó miatt.

„Talán Zelenszkij nem akar békemegállapodást. Azt mondja, hogy akar, de lehet, hogy mégsem” - mondta. Rubio szerint „Putyin bírálata, függetlenül attól, ki mit gondol róla”, illetve „a sértegetések és az irreális követelések” nem segítik elő a háború lezárásáról szóló megállapodás megkötését az orosz vezetővel. Rubio szerint az ukrán elnök súlyos hibát követett el azzal, hogy elment a Fehér Házba, majd „kioktatta” az amerikai vezetőket arról, hogy a diplomácia nem fog működni. Szerinte „lényegében amellett érvelt, hogy a béke lehetetlen”, mivel Vlagyimir Putyin „nem megbízható, és az egyezkedés csak időpazarlás.” Ezzel „aláásta mindazt, amit az elnök mondott neki, hogy el akar érni.”

Rubio, aki éveken át bírálta Putyint, „háborús bűnösnek”, „gyilkosnak” és „szörnyetegnek” nevezve őt, a CNN-nek úgy fogalmazott: „Nem fogok beleesni abba a csapdába, hogy minősítgetem, ki a jó és ki a gonosz. Az emberek maguk is levonhatják a következtetéseket.”

A történtek a New York Times szerint komoly előnyt jelenthetnek Putyinnak, aki régóta próbál éket verni Ukrajna és legfontosabb támogatója, az Egyesült Államok közé.

Az orosz tisztviselők örömüket fejezték ki a közösségi médiában. Dmitrij Medvegyev úgy fogalmazott: „A pimasz disznó végre megkapta a megérdemelt pofonját az Ovális Irodában.”

Az európai országok többsége azonban szolidaritását fejezte ki Zelenszkij iránt. Franciaország, Németország, Norvégia, Svédország, Hollandia, Lettország, Litvánia, Észtország, Lengyelország, Spanyolország, Csehország, Moldova, Portugália, Finnország, Izland, Írország és Luxemburg vezetői is kiálltak mellette.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közösségi oldalán méltatta Volodimir Zelenszkijt: „Légy erős, bátor és rettenthetetlen. Sosem vagy egyedül, kedves elnök úr” - írta. Emmanuel Macron francia elnök arra kérte Amerikát, hogy maradjon az ukránok oldalán, akik szerinte „a méltóságukért, függetlenségükért, gyermekeikért és Európa biztonságáért harcolnak.”

Friedrich Merz, aki a hétvégi választások eredményei alapján Németország következő kancellárja lehet, „Kedves Volodimir” megszólítással küldött üzenetet Zelenszkijnek, amelyben biztosította, hogy Németország Ukrajna mellett áll „jó és nehéz időkben egyaránt.”

„Ebben a szörnyű háborúban soha nem szabad összekevernünk az agresszort és az áldozatot” – tette hozzá Merz, utalva Trump korábbi kijelentésére, amelyben Zelenszkijt diktátornak nevezte és őt hibáztatta a háború kitöréséért.

A kivétel Orbán Viktor, aki azt írta „ma Trump elnök bátran kiállt a béke mellett, akkor is, ha ezt nehéz megemészteni. Köszönet érte!”

A történtek azonnali következményekkel járhatnak Ukrajna amerikai támogatására nézve. A Biden-kormány 50 napja beígért ugyan egy új fegyverszállítmányt, de péntek este egy Trump-kormányzati tisztviselő közölte, hogy az Egyesült Államok minden Ukrajnának nyújtott segélyét – beleértve a Biden-adminisztráció által még korábban engedélyezett és kifizetett utolsó lőszer- és felszerelésszállítmányokat is – akár azonnal törölhetik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András Panyi Szabolcs lehallgatásáról: A NER beismerte az újságírók megfigyelését és lebuktatta a saját módszerét
Az Oroszország-szakértő szerint a kormányoldal hatalmas öngólt lőtt a hangfelvétel nyilvánosságra hozatalával. Úgy véli, ezzel nemcsak a törvénytelenséget ismerték be, de a titkosszolgálat is őrjönghet.


Rácz András Oroszország-szakértő a Facebookon reagált arra a kormánysajtóban megjelent, állítása szerint nyilvánvalóan titkos eszközökkel készült felvételre, amelyen Panyi Szabolcs újságíró hallható, ahogy egy forrásával beszél. A szakértő szerint a kormánymédia erre építve próbál felépíteni egy narratívát, miszerint Szijjártó Pétert Panyi „segítségével” hallgatnák le külföldi titkosszolgálatok. A szakértő hat pontban fejtette ki a véleményét erről.

Azzal kezdi, hogy Panyi Szabolcs „kiváló, elkötelezett és nagyon-nagyon hozzáértő tényfeltáró újságíró”, és büszke a barátságára. Azt írja, bár nem tudja, hogyan készült a hangfelvétel, a nyilvánosságra hozatala szerinte biztosan törvénytelen, mert sérti Panyi és a másik szereplő személyiségi jogait is.

A szakértő ostobaságnak is tartja a felvétel közlését, egyrészt azért, mert véleménye szerint „a NER ugyanis épp ezzel ismerte be, hogy igen, tényleg titkosszolgálati eszközökkel figyel meg újságírókat (évekkel a Pegasus-botrány után is), és az így készült felvételekkel habozás nélkül kész visszaélni is.” Másrészt pedig azért, mert ezzel lebukott a lehallgatási módszer is.

Rácz András teljes ostobaságnak nevezi azt a felvetést, hogy Szijjártó telefonszámát bárki Panyitól tudná meg. Mint írja: „Éppenséggel Szijjártó büszke rá, hogy bárkit, bármikor fel tud hvíni – ezen a ponton nem kéne azon meglepődni, hogy mások is tudják a számát...”

Úgy látja, az egész akció egy elterelési kísérlet.

„Arról akarja a NER elterelni a figyelmet, hogy a Washington Post megírta szombaton, hogy Szijjártó külügyminiszterként rendszeresen telefonon tájékoztatja Szergej Lavrov orosz külügyminisztert még a magas szintű, EU-s találkozókról is.”

Rácz felteszi a kérdést, hogy egy külügyminiszter miért használ normál, könnyen lehallgatható telefont. Szerinte ha Szijjártó titkosított telefont és alkalmazást használna, nem lenne botrány a mobilszámáról.

A szakértő bejegyzését azzal zárja, hogy szerinte a teljes szétesés jelei láthatók.

„A NER láthatóan már »minden mindegy« alapon elkezdi bedobni a törülközőt. Már nem számít, milyen kárt okoz egy kompromittálási kísérlet, már nem számít, hogy jogszerű-e vagy nem... már csak csapkodnak, mint a felrepedt szemöldökű, a saját vérétől megvakult bokszoló... a jó hír, hogy az ilyen meccsek már jellemzően nem tartanak soká”

– fogalmazott Rácz András.

Mint megírtuk, hétfőn a kormánypárti Mandiner egy titokban rögzített hangfelvételt publikált, amelyen Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy forrásával beszélget. Habár a lap arról ír, hogy „Panyi megadta Szijjártó Péter külügyminiszter telefonszámát egy európai uniós tagállam titkosszolgálatának, amelynek így lehetősége nyílt megfigyelnie a magyar külügyminiszter telefonbeszélgetéseit” - az erősen megvágott felvételből viszont nem ez derül ki, hanem inkább úgy tűnik, Panyi Szabolcs csekkolhatta a beszélgetőtársától kapott számokat, amik már eleve megvoltak ennek a bizonyos külföldi állami szervnek.

Az újságíró a felvétel nyilvánosságra hozása után „elővágásnak” nevezte a Mandiner cikkét, amivel szerinte a Szijjártó orosz információátadásairól szóló nyomozását próbálták átkeretezni. Facebook-posztjában azt írta, a felvételen hallható forrásával azért beszélt, mert már évek óta gyűjti az anyagokat és bizonyítékokat arra, amit nemrég a Washington Post is megírt, miszerint „Szijjártó Péter folyamatosan szivárogtat Szergej Lavrovnak és az oroszoknak európai uniós tanácskozásokról”. Panyi szerint a lehallgatott beszélgetésben arról volt szó, hogy elkérte a forrásától azokat a telefonszámokat, amelyeken Szijjártó és Lavrov kommunikálni szokott, hogy összevesse azokat egy európai ország nemzetbiztonsági szolgálatától kapott információkkal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András: Az igazán érdekes az, amire Szijjártó NEM reagált a Washington Post állításai közül
A szakértő szerint a külügyminiszter szándékosan tereli a szót a megrendezett merényletről. Így próbálja elkerülni, hogy a valós időben történő, oroszoknak való jelentéseiről kelljen beszélnie.


Rácz András Oroszország-szakértő egy szombati Facebook-posztban elemezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter reakcióját a Washington Post cikkére, amely egy állítólagos orosz titkosszolgálati tervről számolt be. A szakértő felidézi, hogy a lap arról írt, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SzVR) egy megrendezett merényletkísérletet javasolt Orbán Viktor választási esélyeinek javítására. Szijjártó Péter erre reagálva esztelen összeesküvésnek nevezte a tervet.

Rácz András szerint azonban nem ez az igazán érdekes, hanem az, amire a miniszter nem reagált. Azt írja:

„Az igazán érdekes az, amire Szijjártó NEM reagált a cikk állításai közül. Belton ugyanis egy európai biztonsági szolgálatra hivatkozva tényként írja le azt is, hogy Szijjártó az EU-s találkozók szünetében rendszeresen felhívja Szergej Lavrov orosz külügyminisztert és tájékoztatja őt az elhangzottakról.”

A posztban Rácz szó szerint idézi a cikk vonatkozó angol nyelvű részét, majd úgy értelmezi, hogy ez tartalmilag azt jelenti, hogy a magyar külügyminiszter rendszeresen, valós időben tájékoztatja az orosz felet az EU-s megbeszélésekről.

„Ezt hívják a köznyelvben beszervezett ügynöknek vagy informátornak”

– állítja a szakértő. Hozzáteszi, Szijjártó ezzel szemben úgy tesz, mintha a cikknek ez a része el sem hangzott volna, és bár az önmerénylet tervét képtelenségnek nevezi, az őt érintő megállapításról nem beszél.

„Adja magát a kérdés, hogy vajon miért” – teszi fel a kérdést Rácz András. Szerinte az egyik elméleti lehetőség az, hogy a miniszter észre sem vette, hogy róla is szó van a cikkben, de ezt a lehetőséget elveti, mert a csapata valószínűleg szólt neki. A másik, valószínűbb lehetőségnek azt tartja, hogy

„azért nem cáfolja a vádat, mert ha nyíltan tagadná, akkor azzal azt kockáztatná, hogy valamelyik európai szolgálat esetleg kiszivárogtatja a bizonyítékokat arról, hogy igen, Szijjártó tényleg rendszeresen tájékoztatja Lavrovot.”

Rácz András szerint Catherine Belton újságíró közismerten jó forrásokkal rendelkezik, a Washington Post pedig nem az a lap, amely alap nélkül írna ilyesmit egy másik ország külügyminiszteréről. Úgy véli,

Szijjártó is biztos benne, hogy alapos bizonyítékok léteznek, ezért próbálja elterelni a figyelmet azzal, hogy hallgat róla.

A szakértő a posztját azzal a kérdéssel zárja, hogy mennyire normális, ha egy olyan ember Magyarország külügyminisztere, aki nem érzi fontosnak cáfolni egy ilyen vádat.

Rácz szerint „ha a NER-nek vége lesz, Szijjártó éppúgy Moszkvába fog menekülni, mint ahogyan a hozzá hasonlóan az oroszokkal igen szoros kapcsolatot ápoló egykori osztrák kollégája, Karin Kneissl tette 2023-ban.”

A Washington Post szombaton megjelent cikke belső orosz hírszerzési iratokra hivatkozva számolt be arról, hogy az SZVR politikai befolyásolással foglalkozó egysége a „Gamechanger” fedőnevű forgatókönyv részeként egy Orbán Viktor elleni megrendezett merényletkísérlet ötletét vetette fel. A Kreml dezinformációnak minősítette a beszámolót. A cikkben az is szerepel európai biztonsági tisztviselőkre hivatkozva, hogy Szijjártó Péter az EU-ülések szüneteiben rendszeresen hívta Szergej Lavrovot, és a lap megkeresésére a magyar miniszter nem reagált.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Buda Péter: Orbán Viktor egy egyedülálló eszköz Oroszország kezében, amit nagyon nem szeretnének elveszíteni
Mi konkrétan most egy bunkó vagyunk Oroszország kezében - mondja a nemzetbiztonsági szakértő, aki szerint az orosz beavatkozás célja sokkal messzebbre mutat. A céljuk a nyugati államok korróziója, mert csak így győzhetnek a demokráciák felett.


Komoly hullámokat kavart a Washington Post szombati cikke arról, hogy információik szerint az orosz titkosszolgálat önmerényletet javasolt Orbán Viktor helyzetének javítására a választási kampányban. Az amerikai lap másik állítása szerint Szijjártó Péter rendszeresen felhívja az uniós tanácskozások szünetében Szerges Lavrovot, így az orosz külügyminiszter első kézből értesülhet az ott elhangzottakról. Mindezt a Washington Post nyugati hírszerző szolgálatoktól származó dokumentumokra és információkra alapozva állítja. A magyar és az orosz kormány mindent tagad. Ahogy a VSquare oknyomozó portál korábbi értesülését is cáfolták, ami szerint három orosz hírszerző ügynök érkezett Magyarországra, kifejezetten azért, hogy befolyásolják a magyar választásokat.

De mennyi esélyük van erre a korábbi beavatkozásaik fényében? Hiszen Moldovában, Romániában, Szlovákiában mindez nem sikerült. Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő a Partizánnak adott interjújában arról beszélt,

a politikai befolyásolás célja orosz részről nem is feltétlenül egy-egy konkrét választás eldöntése, hanem kifejezetten a nyugati demokráciák korróziója.

A szakértő szerint ezt a célt már a nyolcvanas években is megfogalmazták az amerikai szakértői vélemények az úgynevezett titkosszolgálati aktív intézkedésekkel kapcsolatban. „Hogy mit értek korrózión? Hát azt, hogy folyamatosan és fokozatosan teljes mértékben alámosódik a valóság megismerhetőségének a hite a társadalomban” – fogalmazott Buda.

Úgy véli, a demokráciák azért tudnak működni, mert a társadalom racionális vitákat folytat, hogy a valósághoz legközelebb jusson, és kompromisszumos megoldásokat alakítson ki. Ha ez a hit, valamint az állami intézményekbe vetett bizalom alámosódik, az elkezdi szétrothasztani az adott országot, és ez Oroszországnak jó.

„Oroszország tudja, hogy a demokráciák addig hatékonyak, ameddig működni tudnak, amelyik pillanatban elkorrodálódnak, nem lesznek tovább ellenfél a számára” – mondta a szakértő.

Buda Péter szerint a demokrácia sebezhetőbb, de csak abban az esetben, ha nincs tudatában annak, hogy támadás alatt áll. A hidegháborúban ezt a felismerést évekkel azután tették meg nyugaton, hogy a KGB már önálló stratégiával és infrastruktúrával rendelkezett. A szakértő szerint az orosz-szovjet gondolkodás hosszú távban gondolkodik, és egy folyamatos, totális háborúban áll a Nyugattal. Ezt az orosz eszme és a csekista ideológia megértése nélkül nem lehet értelmezni.

Az orosz eszme lényege, hogy Oroszország egy másik, felsőbbrendű civilizáció, amelynek feladata rendet tenni a világban.

„Úgy fogalmazott a dumának, az orosz dumának az alelnöke, hogy a háború a mi nemzeti ideológiánk” – idézte Buda. Hozzátette, a klasszikus nyugati gondolkodásban a háború a politika folytatása más eszközökkel, Oroszországban viszont a politika a háború folytatása más eszközökkel.

Vlagyimir Putyin a szakértő szerint ennek a csekista szemléletnek a folytatása, és nem véletlen, hogy egy KGB-ezredes került az elnöki székbe. Amikor a Szilovikikről, vagyis az „erős emberekről” beszélünk, akik a fegyveres testületek egykori tagjaiként átvették az állam irányítását, az jóval többről szól, mint hogy Putyin a haverjait hozta magával.

Buda Péter szerint a magyar eset azért egyedülálló, mert a jelenlegi miniszterelnök 16 éve van kétharmaddal hatalmon. „Ez elég sok. Erre már lehet építeni. Ennyi idő alatt el lehetett érni, ki lehetett harcolni bizonyos pozíciókat, fel lehetett szedni ismereteket, ki lehetett építeni kapcsolatrendszert Európában és a NATO országoknak a területén” - fogalmazott a nemzetbiztonsági szakértő.

„Egy ilyen eszközt elveszíteni sokkal nagyobb kár, mint egy pár éve hatalmon lévő miniszterelnököt elveszíteni egy másik országban.”

„A másik, ami miatt nagyon fontos megtartania a magyar miniszterelnököt, az az ő emblematikus szerepe annak az úgynevezett Fekete Internacionáléak az építésében és a nyugati vezetésében” – állítja. Ez a hálózat a szakértő szerint kapcsolódik ahhoz az orosz eszméhez, amely szerint Oroszország védi egyedül a konzervatív és keresztény értékrendet a liberális és hanyatló Európával szemben.

Buda Péter szerint a magyar kormány ezen keresztül, akarva-akaratlanul egy orosz befolyásolási műveletet terjeszt nyugaton.

„Remélem, hogy senki nem gondolja azt, hogy a keresztény értékeknek a megőrzése a célja az orosz titkosszolgálatnak, ahol egyébként a másként gondolkodókat kidobálják a 10. emeletről” – jelentette ki.

Magyarországon szerinte nem a bizalom aláásása a cél, mert az a jelenlegi kormányt gyengítené. Ugyanakkor ha kormányváltás történne, és az új vezetés nem lenne Oroszország iránt elkötelezett, akkor szerinte Magyarország is a destabilizációs műveletek célpontjává válna.

A szakértő beszélt arról is, hogy információi szerint a magyar miniszterelnök évekkel ezelőtt egy zárt körű beszélgetésen arról beszélt, hogy biztosan tudja Putyintól, hogy Ukrajna meg fog szűnni mint szuverén állam.

„És arra készült, és erről beszélt ezen a beszélgetésen, hogy amikor ez be fog következni, akkor ez nagymértékben át fogja alakítani az európai viszonyokat és az európai biztonsági architektúrát” – mondta Buda, aki szerint a terv az volt, hogy Magyarországnak minél előnyösebb helyzetbe kell kerülnie, hogy az újraosztásból jól jöjjön ki.

Azt is hozzátette, hogy valószínűleg sem Putyin, sem a magyar miniszterelnök nem számított arra, hogy a háború nem két hétig fog tartani.

Buda Péter szerint a magyar kormány orosz politikájának köszönhetően az ország a háború szélén táncol, mivel folyamatosan provokálja Ukrajnát, hogy azt ne vegyék fel a NATO-ba és az EU-ba.

„Mi konkrétan most egy bunkó vagyunk Oroszország kezében” – fogalmazott.

A szakértő szerint megmagyarázhatatlan Orbán Viktor 180 fokos fordulata, aki 2008-ban még Ukrajna és Grúzia gyorsított NATO-csatlakozását sürgette. „Ezt egy titkosszolgálati elemző, amikor ekkora hasadást lát valakinél, akkor azt mondja, hogy ez azért nem úgy van egyébként, hogy egyszer csak így ébredtem fel. Ennek oka van” – mondta.

A szakértő szerint a magyar szolgálatok rendkívül nehéz helyzetben vannak, mert politikai irányítás alatt állnak, és lényegében a miniszterelnökhöz vannak bekötve. „Mennyire szerencsés, de mindenképpen jellemző, hogy egyúttal a propagandaminiszter a titkosszolgálatoknak is a felügyelője. Ez szinte olyan, mint egy karikatúra, csak nem nevet az ember rajta” – vélekedett.

Elmondása szerint a partneri bizalom is megrendült, és bár bizonyos információkat még megosztanak, de sok mindent már nem. Arra a kérdésre, hogy tud-e arról, hogy tartottak vissza információt a magyar szolgálatoktól, azt válaszolta: „Nem arról, hogy mit, hanem azt, hogy igen.”

Buda Péter szerint a magyar kormány azért van nehéz helyzetben, mert az orosz hamis zászlós műveletek az ő érdekét is szolgálják, és ezt elismerni kellemetlen lenne.

Ennél is kellemetlenebb kérdésnek tartja, hogy miért áll érdekében Oroszországnak, hogy a jelenlegi kormány maradjon hatalmon.

„És akkor eljutunk megint oda, amivel kezdtük a beszélgetést, hogy Magyarország eszköz. Ugye angolul ezt az asset szót használják, amit kifejezetten a titkosszolgálati eszköz, instrumentalizáció értelmében szoktunk használni, Oroszország kezében” – magyarázta. Úgy látja, a probléma az, hogy ebbe a csőbe már 16 éve belementünk, és ebből nem lehet könnyen kiszállni.

A szakértő szerint a megoldás az lenne, ha a politikai elit és a közvélemény megértené, hogy egy komoly ideológiai háború zajlik, aminek a tétje a demokráciák túlélése. Kína szerinte hosszabb távon és mélyrehatóbban, Oroszország viszont sokkal közvetlenebbül fenyegeti Európa biztonságát.

„A probléma pusztán az, hogy addig, amíg mi nem fogjuk fel azt, hogy támadás alatt állunk, addig nincs esélyünk a védekezésre” – mondta.

Szerinte a háború már most is zajlik a nyílt háborús küszöb alatt. „A háború az nem akkor kezdődik, amikor jön valaki és viaszpecséttel aláírt hadüzenetet ad át a Brüsszel közeli NATO-központban.” Hozzátette, Oroszország célja az, hogy Európa ne ocsúdjon fel, és még alvó állapotában lehessen elfoglalni. Ennek elkerüléséhez szerinte Európának fel kell mutatnia az erejét és az akaratát, hogy elkerülje a tényleges háborút.

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Nem lennék meglepve, ha még ennél is keményebb dolgok derülnének ki az oroszok terveiről” - írja Panyi Szabolcs
Döbbenetes részleteket közölt egy újságíró a Washington Postra hivatkozva. A tervet az orosz külső hírszerzés, az SZVR készítette.


Panyi Szabolcs, a Direkt36 újságírója a Facebookon írt arról, hogy a Washington Post újabb részleteket tudott meg a magyar választás orosz titkosszolgálati befolyásolásáról. Állítása szerint a lap egy orosz titkosszolgálati jelentéshez jutott hozzá, amelyet az SZVR, az orosz külső hírszerzés készített. Az újságíró szerint a „Fordulópont (Gamechanger) néven emlegetett stratégia szerint egy drasztikus műveletre lehet szükség ahhoz, hogy Orbán Viktort választási győzelemhez segítsék.” Panyi ezután szó szerint idézi a tervet:

„Az SZVR tervében azt fejtgetik, hogyan lehetne »gyökeresen átalakítani a választási kampány teljes dinamikáját« – mégpedig »egy Orbán Viktor elleni merénylet megrendezésével«.”

A poszt szerint az orosz tervet egy meg nem nevezett európai ország titkosszolgálata szerezte meg, és miután meggyőződött a hitelességéről, a dokumentumot a Washington Post szerzője, Catherine Belton is átvizsgálhatta. Panyi hozzáteszi, hogy Belton egykori moszkvai tudósító és a „Putyin emberei” című könyv szerzője. Az újságíró ezután az SZVR-jelentésből idéz:

„Egy ilyen esemény a kampány megítélését a társadalmi-gazdasági kérdések racionális teréből az érzelmi síkra tereli át, ahol a kulcstémákká az állam biztonsága, valamint a politikai rendszer stabilitása és védelme válnak”.

Azt is megemlíti, hogy a terv a Washington Post cikke szerint az SZVR politikai befolyásolással foglalkozó egysége, az Aktív Intézkedések Főosztálya számára készült.

Panyi leírja, hogy a Washington Post megpróbálta reagáltatni Kovács Zoltán nemzetközi sajtószóvivőt, de nem kapott választ, az SZVR nem kívánt reagálni, Dimitrij Peszkov Kreml-szóvivő pedig dezinformációnak nevezte az értesülést. Egy zárójeles részben egy magyar vonatkozást is kiemel:

„Az orosz hírszerzést vezető Szergej Nariskin fia, Andrej Nariskin és családja ugyanis magyar letelepedési kötvényes lett a 2010-es évek közepén a Rogán Antal-féle, offshore cégekkel megspékelt kötvényprogramban

– ezt akkoriban a Direkt36, a 444 és az orosz Novaja Gazeta derítette ki. 2022 őszén pedig a Direkt36-on azt is megírtam, hogy Andrej Nariskin hivatalos magyar lakcíme Rogán Antal propagandát és titkosszolgálatokat felügyelő miniszter régi barátja, a grúz-izraeli Shabtai Michaeli Deák Ferenc utcai (Fashion Street) ingatlanába volt bejelentve. Nariskin letelepedési engedélyét később visszavonták.”

Panyi Szabolcs szerint a Washington Post cikkéből más részletek is kiderülnek. Azt írja, a lap idéz egy európai nemzetbiztonsági tisztviselőt, aki megerősítette az ő korábbi, VSquare-en megjelent értesülését az orosz beavatkozásról. Eszerint a tisztviselő szolgálata is kapott információt arról, hogy az orosz katonai hírszerzés (GRU) három embere Magyarországra érkezett a választás befolyásolására. Panyi idéz egy nyugati tisztviselőt is, aki a lapnak azt mondta:

„Orbán Oroszország egyik legjobb ügynöke volt. Nehéz elképzelni, hogy az oroszok ne lennének készenlétben, hogy segítsenek, ha a dolgok esetleg rosszra fordulnak.”

Végül egy személyes megjegyzést is fűz a témához:

„Tudom, hogy ezek a hírek nagyon durvák, és nem lennék meglepődve, ha még ennél is keményebb dolgok derülnének ki a választásig hátralévő időszakban az oroszok terveiről.

Nagyon fontos viszont, hogy megőrizzük mind a higgadtságunkat, mind a magyar államba és annak intézményeibe vetett hitünket.

Az orosz titkosszolgálatoknak ugyanis éppen az az egyik célja, hogy megrengessék a demokrácia és annak intézményei iránti bizalmunkat.

Nem a kormányról és annak vezetőiről beszélek – hanem a magyar államról és intézményeiről, és az ott dolgozó, azokat működtető sok tíz- és százezer becsületes, hazafias magyar állampolgárról. Hogy az ilyen orosz tervek és beavatkozási kísérletek meghiúsuljanak, ahhoz az ő munkájukra – például a rendvédelmi szervek és az elhárítás éberségére – van szükség.”

Néhány nappal a Washington Post cikke előtt a VSquare arról írt, hogy egy GRU-hoz kötődő, háromfős „politikai technológus” csapat hetek óta Budapesten tartózkodik, részben diplomáciai fedés alatt, a nagykövetségen. A jelentések szerint az akciót az orosz elnöki apparátus helyettes vezetője, Szergej Kirijenko felügyeli, célja pedig a 2026. április 12-i választás befolyásolása. A művelet eszköztárában az online dezinformáció, karaktergyilkosságok és különböző tartalmak gyártása is szerepelhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET: