Telex: Orosz és ukrán dolgozókat kezdtek el toborozni az iváncsai akkugyárba
Az üzemből korábban több száz magyar dolgozót küldtek el. A Telex azonban úgy tudja, hogy a koreai cég most újra felpörgetné a gyártást, miután befutott egy nagy megrendelés.
Orosz és ukrán Facebook-csoportokban kezdett intenzív toborzásba az iváncsai akkumulátorgyár számára több munkaerő-közvetítő – írja a Telex. A lap szerint operátori és fordítói állásba keresnek jelentkezőket nettó 400–600 ezer forint körüli fizetéssel.
A dél-koreai SK az elmaradó megrendelések miatt tavaly májusban egyszerre 600 külsős, vagyis munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül alkalmazott, főleg kirgiz dolgozót küldött el.
Azóta több mint 500 belsős munkavállalót is leépítettek, ami már főleg magyarokat érintett,
akiket többségében közös megegyezéssel küldtek el.
A Telex szerint azonban az SK az elmúlt napokban a magyarországi termelés felpörgetéséről döntött, miután befutott egy nagyon nagy megrendelés. Az elmúlt egy hétben több helyen jelentek meg munkaerő-közvetítők álláshirdetései, amelyekben Iváncsára keresnek dolgozókat. Van olyan cég, amelynek a honlapján magyarul is megjelent a hirdetés, de a kampány orosz és ukrán nyelvű Facebook-csoportokban zajlik intenzívebben.
Az elmúlt napokban a Telex több nyílt és zárt Facebook-csoportból kapott egymáshoz hasonló képernyőképeket oroszul és ukránul feladott álláshirdetésekről. Ezeket többnyire magánszemélyek vagy céges profilok töltötték fel, és arra kérték az érdeklődőket, hogy Viberen, Messengeren vagy WhatsAppon jelentkezzenek.
A hirdetésekben nettó 380–600, vagy 420–450 ezer forintos havi fizetést ígérnek, amiért cserébe 12 órás, éjszakai és nappali váltott műszakokban kell dolgozni.
Az SK ezzel párhuzamosan nem hirdet állásokat, honlapjuk szerint Iváncsán egyedül PLC-technikusokat keresnek. A Telex szerint az azt jelenti, hogy a cég az új megrendeléseket valószínűleg teljes egészében külsős dolgozókkal gyártatná le.
Orosz és ukrán Facebook-csoportokban kezdett intenzív toborzásba az iváncsai akkumulátorgyár számára több munkaerő-közvetítő – írja a Telex. A lap szerint operátori és fordítói állásba keresnek jelentkezőket nettó 400–600 ezer forint körüli fizetéssel.
A dél-koreai SK az elmaradó megrendelések miatt tavaly májusban egyszerre 600 külsős, vagyis munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül alkalmazott, főleg kirgiz dolgozót küldött el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Nem akarunk Magyarország lenni” – negyedmillióan vonultak utcára Prágában az Orbánnal szövetséges új cseh kormány ellen
Andrej Babis populista pártja decemberben tért vissza a hatalomba egy jobboldali-szélsőjobboldali koalíció élén. A kabinet - a kritikusok szerint magyar mintára - a közmédia finanszírozását és a civil szervezetek szabályozását is átalakítaná.
A szervezők szerint 250 ezren – konzervatívabb becslések szerint több tízezren – voltak szombat délután Prága utcáin, hogy tiltakozzanak Andrej Babis miniszterelnök kormánya, a védelmi kiadások csökkentése és a közmédia elleni fellépése ellen - adta hírül az AP.
A 2019 óta nem látott méretű kormányellenes tiltakozást a Milion Chvilek (Millió Pillanat a Demokráciáért) nevű szervezet hívta össze, amely arra figyelmeztetett, hogy Csehország Magyarország vagy Szlovákia sorsára juthat.
„Nem akarunk Magyarország lenni. Nem akarjuk a Szlovák Köztársaság útját követni. Ideje tehát felébredni” – nyilatkozta a Reutersnek egy tanárnő.
A szombaton eredetileg a budapesti CPAC Hungary-n szereplő Babis pénteken félútról fordult haza a pardubicei fegyvergyár felgyújtása miatt. A hatóságok vizsgálják, hogy szándékos gyújtogatás történt-e, de az akciót egy izraeli fegyverek ellen tiltakozó csoport magára vállalta. A tűz egy dróntechnológiával is foglalkozó cég raktáránál keletkezett, a hatóságok terrorcselekmény gyanújával nyomoznak.
Orbán Viktor támogatását és együttérzését fejezte ki a cseh kollégájának, egyben azt is bejelentette, hogy „a csehországi terrortámadásért felelős nemzetközi csoportot terrorszervezetté nyilvánítottuk. Ha bármelyik tagja Magyarországra lép, azonnal elfogjuk.” A magyar miniszterelnök hozzátette, hogy „az energetikai létesítmények után a védelmi ipari gyáraknál is meg kellett erősítenünk a védelmet.”
Babis és populista ANO pártja négy év ellenzéki időszak után decemberben tért vissza a hatalomba, egy jobboldali és szélsőjobboldali pártokból álló kormányt alkotva. Februárban már volt egy hasonló, mintegy 90 ezer fős tüntetés, akkor a résztvevők Petr Pavel köztársasági elnök mellett álltak ki, aki miniszteri jelölésekkel és a védelmi kiadásokkal kapcsolatban összetűzésbe keveredett az új kormánnyal.
A kabinet tervei között szerepel a védelmi kiadások csökkentése, a közszolgálati televízió finanszírozásának megváltoztatása, valamint a nem kormányzati szervezetekre vonatkozó közzétételi szabályok szigorítása.
Az ellenzők szerint ezek a lépések sértik a közmédia függetlenségét és a civil szféra mozgásterét.
A szervezők szerint 250 ezren – konzervatívabb becslések szerint több tízezren – voltak szombat délután Prága utcáin, hogy tiltakozzanak Andrej Babis miniszterelnök kormánya, a védelmi kiadások csökkentése és a közmédia elleni fellépése ellen - adta hírül az AP.
A 2019 óta nem látott méretű kormányellenes tiltakozást a Milion Chvilek (Millió Pillanat a Demokráciáért) nevű szervezet hívta össze, amely arra figyelmeztetett, hogy Csehország Magyarország vagy Szlovákia sorsára juthat.
„Nem akarunk Magyarország lenni. Nem akarjuk a Szlovák Köztársaság útját követni. Ideje tehát felébredni” – nyilatkozta a Reutersnek egy tanárnő.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter szerint Pataky Attila és Nagy Feró másfélmilliót kapott egy DPK-s fellépésért, a teljes költség közel 400 millió forint volt
Őket is előzi Radics Gigi, aki 3 milliót tehetett zsebre. A Tisza Párt elnöke szerint a Sportarénában tartott gyűlésre közpénzből fizették ki a fellépő celebek gázsiját is.
Magyar Péter a Facebookon tett közzé egy dokumentumot, amelyről azt állítja, hogy a Digitális Polgári Körök (DPK) első, Budapest Sportarénában tartott találkozójának költségeit tartalmazza. A Tisza Párt elnöke posztjában ironikusan úgy fogalmazott, hogy a szerződést „egyenesen a Karmelitából fújta be az ablakon a szél”.
Magyar Péter azt állítja,
„Orbánék csak erre az egy rendezvényre majd 400 millió forintot égettek el”. Szerinte a kormányoldal azt hazudja, hogy a rendezvényt egy augusztusban bejegyzett alapítvány finanszírozta, de véleménye szerint „mindenki tudja, hogy ezt a háborús gyűlést is mi magyar adófizetők álltuk”.
A politikus posztjában külön kiemelte a fellépőket.
„Külön érdekesség az elvileg hazaszeretetből fellépő celebek gázsija. És ez csak egy alkalom. Szeptember óta valószínűleg mindegyikük több tízmillió adófizetői pénzhez jutott” – írta, majd hozzátette, hogy szerinte közülük sokan korábban az MSZP rendezvényein léptek fel, és feltette a kérdést, hogy akkor is „fűtötte-e” őket a hazaszeretet.
Magyar Péter bejegyzése végén közölte, hogy a teljes szerződést a mellékletekkel együtt megküldi a sajtónak és az Állami Számvevőszéknek, amelynek álláspontja szerint a pártok finanszírozását kellene vizsgálnia.
A Tisza Párt elnöke ezt a dokumentumot tette közzé:
A dokumentum szerint Nagy Feró, Pataky Attila, Demjén Ferenc, Oláh Gergő egyenként másfélmillió forintot, míg Radics Gigi 3 millió forintot kapott a fellépésért, Nagy Adri egymilliót.
Mivel az összegek együtt nem teszik ki a lap alján említett 390 millió 700 ezer forintot, így valószínűleg ez csak egy részlet a költségekből.
A DPK első országos találkozóját 2025. szeptember 20-án rendezték a Papp László Budapest Sportarénában, ahol Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott. A szervezést hivatalosan a 2025. júliusában bejegyzett Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. végezte. Partos Bence, a cég tulajdonosa és a rendezvényt finanszírozó Digitális Demokráciafejlesztési Alapítvány alapítója szerint a költségeket magánadományokból fedezték. A szervezők a rendezvény konkrét végösszegét nem hozták nyilvánosságra, de a Telexnek nyilatkozó forrás a Sportaréna bérleti díját naponta 15–20 millió forintra becsülte.
Érkeznek a résztvevők az első DPK-gyűlésre 2025. szeptember 20-án, Budapesten / Nagy Bogi/SZMO
Magyar Péter korábban már utalt a DPK-gyűlés költségeire, akkor 1 milliárd forint „közpénz” elégetését említette, amit kormányzati szereplők vitattak. A mostani, közel 400 milliós tételről szóló állításait és a bemutatott dokumentumot független forrás még nem erősítette meg. Az ügyben említett Állami Számvevőszék elnöke Windisch László; a szervezet korábban a CÖF vagy a Megafon esetében sem állapított meg intézményes együttműködést a Fidesszel.
Magyar Péter a Facebookon tett közzé egy dokumentumot, amelyről azt állítja, hogy a Digitális Polgári Körök (DPK) első, Budapest Sportarénában tartott találkozójának költségeit tartalmazza. A Tisza Párt elnöke posztjában ironikusan úgy fogalmazott, hogy a szerződést „egyenesen a Karmelitából fújta be az ablakon a szél”.
Magyar Péter azt állítja,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kémbotrány a szomszédban: a Magyarországon is bevetett, választási manipulációkra szakosodott izraeli cég pecsételheti meg Orbán szövetségesének sorsát
A szlovén titkosszolgálat megerősítette a Black Cube jelenlétét, amely a kormány lejáratására készülhetett. A botrány miatt Janez Janša, Orbán szövetségesének pártja elvesztette korábbi előnyét, a verseny teljesen nyílttá vált.
Ma tartják a parlamenti választást Szlovéniában, a kampányfinist azonban beárnyékolta egy külföldi beavatkozás gyanúját felvető botrány, amely az utolsó napokban teljesen átírta az erőviszonyokat. A hónapok óta biztos befutónak látszó, Orbán Viktor szövetségeseként számon tartott Janez Janša és pártja, a Szlovén Demokrata Párt előnye elolvadt, miután kiderült, hogy a választási manipulációkra szakosodott izraeli magán-hírszerző cég, a Black Cube is feltűnt az országban – számolt be a szlovén sajtó alapján a Népszava.
A hatóságok vizsgálják az ügyet, és megerősítették, hogy a cég emberei az elmúlt hónapokban legalább négyszer jártak Szlovéniában, egyik alkalommal a Szlovén Demokrata Párt székházának utcájában is megfordultak. Robert Golob miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben már uniós szintű vizsgálatot sürgetett, mert szerinte a tét nemcsak Szlovénia, hanem az egész unió választásainak tisztasága.
„Annyira fontos, hogy ne csak Szlovénia nevében cselekedjünk most, hanem azért is, hogy megvédjünk minden más államot, amely a következő hónapokban választási folyamat előtt áll” – mondta a kormányfő. Janša elismerte, hogy találkozott a cég egyik tanácsadójával, de tagadta, hogy bármi köze lenne a választási beavatkozáshoz.
A botrány hatása a közvélemény-kutatásokon is megmutatkozott. A Mediana ügynökségnél egy héttel korábban még 6,1 százalékponttal Janša pártja vezetett, a legfrissebb mérésükben viszont már Robert Golob Szabadság Mozgalma állt az élen 0,1 százalékponttal. Hasonló fordulatot mért a Valicon ügynökség is, ahol a Szlovén Demokrata Párt 3,4 százalékpontos előnye 2,5 százalékpontos hátrányba fordult át szűk három hét alatt. A jelenlegi kormányfő pártja a koalíciós partnerekkel szűk többségre számíthat, de a verseny annyira szoros, hogy a végeredmény megjósolhatatlan.
A vádak szerint az izraeli magán-hírszerző cég kiszivárogtatott hangfelvételek időzített közzétételével akarta korrupciós ügyekkel összekapcsolni a Golob-kormányt közvetlenül a választás előtt. A szlovén titkosszolgálat is megerősítette a Black Cube jelenlétét az országban.
A Black Cube neve Magyarországon sem ismeretlen. A Reuters 2023-ban számolt be arról, hogy az izraeli cég hamis LinkedIn-profilokkal és kamu álláshirdetéseknek álcázott videóhívásokkal vett célba magyar újságírókat és aktivistákat a 2022-es országgyűlési választás előtt.
A titokban rögzített anyagokból később a kormánypárti médiában jelentek meg lejárató tartalmak - az eset a 444.hu Valótlanul - Fekete Kampányok az Orbán-rendszerben című dokumentumfilmjében is bemutatásra került.
A legsúlyosabb incidens azonban Romániában történt 2016-ban, ahol a cég két munkatársát letartóztatták és elítélték, mert megpróbálták megfélemlíteni és lejáratni Laura Codruța Kövesit, a román korrupcióellenes ügyészség akkori vezetőjét. A művelet során feltörték Kövesi környezetének e-mail-fiókjait és zaklatták a családtagjait. A Black Cube tagadta a jogsértést.
Janez Janša a botrány ellenére stabil szavazóbázisra számíthat. Kampányában alacsonyabb adókat, a gazdasági lassulás megállítását ígérte, és a civil szféra, valamint a média állami támogatásának megvágását helyezte kilátásba.
Ellenfelei attól tartanak, hogy győzelme esetén a magyar modellhez hasonló illiberális fordulatot hajtana végre, miután korábbi miniszterelnöksége alatt már megpróbálta térdre kényszeríteni az állami médiát.
Janša a Die Pressének adott interjúban elismerte, hogy sok mindenben közös nevezőn van Orbán Viktorral, bár az Ukrajna-politikájuk eltér. A két politikus szövetsége régóta fennáll, a 2015-ös migrációs válság idején is hasonló álláspontot képviseltek, és a kapcsolatuk nemcsak ideológiai: Janša pártjához közel álló szlovén médiába Orbán Viktorhoz kötődő magyar üzleti körök is befektettek.
Ma tartják a parlamenti választást Szlovéniában, a kampányfinist azonban beárnyékolta egy külföldi beavatkozás gyanúját felvető botrány, amely az utolsó napokban teljesen átírta az erőviszonyokat. A hónapok óta biztos befutónak látszó, Orbán Viktor szövetségeseként számon tartott Janez Janša és pártja, a Szlovén Demokrata Párt előnye elolvadt, miután kiderült, hogy a választási manipulációkra szakosodott izraeli magán-hírszerző cég, a Black Cube is feltűnt az országban – számolt be a szlovén sajtó alapján a Népszava.
A hatóságok vizsgálják az ügyet, és megerősítették, hogy a cég emberei az elmúlt hónapokban legalább négyszer jártak Szlovéniában, egyik alkalommal a Szlovén Demokrata Párt székházának utcájában is megfordultak. Robert Golob miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben már uniós szintű vizsgálatot sürgetett, mert szerinte a tét nemcsak Szlovénia, hanem az egész unió választásainak tisztasága.
„Annyira fontos, hogy ne csak Szlovénia nevében cselekedjünk most, hanem azért is, hogy megvédjünk minden más államot, amely a következő hónapokban választási folyamat előtt áll” – mondta a kormányfő. Janša elismerte, hogy találkozott a cég egyik tanácsadójával, de tagadta, hogy bármi köze lenne a választási beavatkozáshoz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ön nem sajtó, hanem propaganda” – A tiszás Bujdosó Andrea ezzel hárította el a Mandiner stábját, csakhogy előtte a 444-et is elküldte
Bujdosó Andrea, a Tisza jelöltje Pilisszentivánon nem adott interjút, mire a helyszínen megjelent a Mandiner stábja is. A párt óvatossága teret ad a kormánymédiának, hogy a jelöltek elzárkózását tematizálja.
1989-ben elképzelhetetlen volt, hogy egy jelölt ne álljon szóba a sajtóval, ma viszont egy Budapest környéki pultkörúton a Tisza Párt két jelöltjét sem lehetett elérni, a harmadik pedig elzárkózott az interjútól – miközben a kormánypárti stáb rögtön mikrofont tolt az arcába. A jelenséget a 444.hu helyszíni riportja mutatta be, amely a párt jelöltjeinek előre meghirdetett pultozásait kereste fel.
Vecsésen Balajti István helyett csak aktivistákat találtak, akik szerint a jelölt épp Gyálon kampányolt. A pultnál állók arról beszéltek, hogy a kezdeti ellenséges hangulat sokat enyhült: a korábbi „hazaárulózás” helyett ma már inkább bátorító dudálásokkal és integetésekkel találkoznak.
Dabason Hende Máté jelölt szintén nem volt a helyszínen, mert Budapestre kellett mennie. Itt az egyik aktivista, a 73 éves Pap László klinikai szakpszichológus arról beszélt, hogyan látja a jelenlegi politikai helyzetet. „Én már a 90-es évektől kezdve utálom a Fideszt. A feleségem nyolcvankilencben azt mondta az Orbán Viktorról, hogy ezzel az emberrel vigyázni kell. Nyolcvankilencben! Pedagógus. Neki nagyon jó az emberismerete, nekem meg ez a szakmám” – mondta. A pszichológus szerint a Fidesz hozzájárult az emberek rossz lelkiállapotához. Úgy látja: „Infantilis szinten tartják az országot, az emberek nem tudnak felnőni.”
A harmadik helyszínen, Pilisszentivánon már ott volt a jelölt, Bujdosó Andrea, aki azonban a kampányfőnökével egyeztetve nem adott interjút. A döntést a rendkívüli helyzettel és azzal indokolták, hogy a propaganda minden magas labdát lecsap.
Nem sokkal később meg is jelent a Mandiner stábja Hoppál Hunorral, akik kérdés nélkül kezdték faggatni a politikust. Bujdosó elutasította őket, mondván: „ön nem sajtó, hanem propaganda, mert ha sajtó lenne...” - a mondat vége nem derült ki.
Bár a jelölt ígéretet tett, hogy e-mailben válaszol a kérdésekre, de a cikk szerint ez szerda óta, tehát négy napja nem történt meg.
A Tisza Párt óvatos kommunikációs stratégiája mögött korábbi rossz tapasztalatok állhatnak. A cikk felidézi Judák Zsolt kalocsai jelölt botrányos kijelentését, Márki-Zay Péter 2022-es, katonák küldéséről szóló mondatát, valamint Tarr Zoltán elszólását, amelyekre a Fidesz egész kampányokat épített.
A kormánypárti média eközben rendszeresen tematizálja a Tisza politikusainak vélt vagy valós elzárkózását. Visszatérő elemként hozzák fel a viták elől való „menekülést”. Amennyiben végiggörgetjük a kormánypárti lapokat, láthatjuk, hogy az utóbbi napokban Bujdosó Andreát is keményen támadják a vagyonnyilatkozatában szereplő Shell-részvények miatt.
A riport szerint a terepen dolgozó aktivisták között vegyes a politikai háttér: van köztük kiábrándult fideszes és korábbi DK-szavazó is. Egyikük, a vecsési pultnál álló Maár Gyula 2018-ban még Orbán Viktorra szavazott, akiről ma már úgy gondolja: „egy mocskos csaló, hazaáruló” lett. A támogatók egy része tart egy esetleges vereség utáni letargiától, és attól, hogy a Fidesz egy Tisza-győzelem esetén nem adná át békésen a hatalmat.
1989-ben elképzelhetetlen volt, hogy egy jelölt ne álljon szóba a sajtóval, ma viszont egy Budapest környéki pultkörúton a Tisza Párt két jelöltjét sem lehetett elérni, a harmadik pedig elzárkózott az interjútól – miközben a kormánypárti stáb rögtön mikrofont tolt az arcába. A jelenséget a 444.hu helyszíni riportja mutatta be, amely a párt jelöltjeinek előre meghirdetett pultozásait kereste fel.
Vecsésen Balajti István helyett csak aktivistákat találtak, akik szerint a jelölt épp Gyálon kampányolt. A pultnál állók arról beszéltek, hogy a kezdeti ellenséges hangulat sokat enyhült: a korábbi „hazaárulózás” helyett ma már inkább bátorító dudálásokkal és integetésekkel találkoznak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
