Már tizenhét hónap telt el az esztergomi tragédia óta, de Kónya Gábor Lajos családja azóta sem tudta feldolgozni a fiatal kommandós elvesztését. A gyászoló hozzátartozók szerint a férfi halála elkerülhető lett volna, ezért 400 millió forintos kártérítési pert indítottak a Terrorelhárító Központ ellen – írja a Blikk.
A Központi Nyomozó Főügyészség vizsgálata megállapította, hogy kizárólag J. László felelős a történtekért. A férfi, aki ellen elfogatóparancs volt érvényben, előre kitervelten robbantotta rá a házát az intézkedő egységre. A család jogi képviselője, dr. Helmeczy László azonban úgy véli, a TEK rossz döntést hozott, amikor kommandósokat vezényelt a helyszínre.
„Ez a gyerek értelmetlenül halt meg, miután teljesen fölöslegesen beküldték a halálba. Robbantással is fenyegetőzött a férfi, miért kellett megrohamozni? Miért nem dobtak be neki egy könnygázgránátot? Miért nem zárták el a vizet és a villanyt, vagy várták meg, hogy kijöjjön?”
– sorolta az ügyvéd.
A család először peren kívüli megegyezést próbált elérni, de a felajánlott összeg szerintük méltánytalan volt.
„Olyan alacsony összegeket tartalmazott az ajánlatuk, ami véleményem szerint méltánytalan egy hősi halott esetében. A szülőknek egyáltalán nem is ítéltek meg semmit. Csak az özvegynek és a két gyereknek” – mondta dr. Helmeczy László.
A keresetben 100-100-100 millió forintot kértek az özvegy és a két gyermek részére, valamint 50-50 milliót a szülők számára. Emellett a gyermekeknek havi 160 ezer forintos neveléspótló járadékot, a szülőknek pedig havi 60 ezer forintos járadékot is igényeltek. Az ügyvéd példaként említette, hogy
Marian Cozma családja korábban több mint 200 millió forintos kártérítést kapott,
míg az Egyesült Államokban két magyar család számára több mint kétmilliárd forintos összeget ítéltek meg egy kacsahajó-baleset után.
A per jelenleg is zajlik, a család bízik abban, hogy igazságot szolgáltatnak nekik.
Már tizenhét hónap telt el az esztergomi tragédia óta, de Kónya Gábor Lajos családja azóta sem tudta feldolgozni a fiatal kommandós elvesztését. A gyászoló hozzátartozók szerint a férfi halála elkerülhető lett volna, ezért 400 millió forintos kártérítési pert indítottak a Terrorelhárító Központ ellen – írja a Blikk.
A Központi Nyomozó Főügyészség vizsgálata megállapította, hogy kizárólag J. László felelős a történtekért. A férfi, aki ellen elfogatóparancs volt érvényben, előre kitervelten robbantotta rá a házát az intézkedő egységre. A család jogi képviselője, dr. Helmeczy László azonban úgy véli, a TEK rossz döntést hozott, amikor kommandósokat vezényelt a helyszínre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Havasi Bertalan: Ha valakinek ekkora sokk, hogy egy választáson ki is lehet kapni, sürgősen hagyja el a politikai pályát
A Fidesz kommunikációs vezetője a Hír TV-ben bírálta azokat a politikusokat, akik a választási vereség után apátiába süllyedtek. Szerinte aki nem bírja a politikai kudarcot, annak nincs helye a Fidesz soraiban, sem a parlamentben.
Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója és Orbán Viktor sajtófőnöke volt Déri Stefi vendége a Hír TV egyik műsorában. Az interjúban beszélt arról, miért érezte magát korszerűtlennek a kormányzati munkában, kritizálta a Fidesz választási kampányát, és kifejtette véleményét a jobboldali média jövőjéről is.
A beszélgetés elején újságírói pályájának kezdeteiről mesélt, elmondva, hogy édesapja, Havasi János ismert újságíró volt, ami számára inkább inspirációt, mint nyomást jelentett. Bár jogi egyetemet végzett, már 18 évesen a Magyar Nemzet tudósítója lett, és a helyi rádióknak is dolgozott. Arról, hogy a kormányváltás előtt miért távozott a Miniszterelnöki Sajtóiroda éléről, azt mondta, egyre kényelmetlenebbül érezte magát abban a közegben, ahol a kommunikáció a közösségi médiára helyeződött át. Szerinte ez egy természetes, de sajnálatos folyamat. „De az, hogy ilyen mértékben tevődött át a politika és a kormányzati kommunikáció is a közösségi médiatérbe, teljesen figyelmen kívül hagyva a hagyományos, 30 éve ismert sajtóműködési szabályokat és elveket, az számomra már nem volt komfortos” – jelentette ki.
A Fidesz választási kampányával kapcsolatban úgy fogalmazott, nem nagyon lehetett volna máshogy csinálni, és ha kritizálná, akkor az egész világot kritizálná, hogy „tényleg csak ilyen fejbelövős videóval lehet” politizálni. A háborús üzenetekkel kapcsolatban elismerte, hogy talán túlzásba estek.
„Ezt szokták röviden úgy mondani, és itt talán helytálló, hogy túltoltuk. Tehát a létező veszélyeket, amikor ténylegesen a valóság veszélyeiről, a magyar nemzetre ma is veszélyt jelentő dolgokról túl intenzíven vagy a valóságtól elrugaszkodottan beszéltünk” – mondta Havasi Bertalan.
Cáfolta azt a vélekedést, hogy Orbán Viktort elzárták volna a sajtótól, szerinte a volt miniszterelnök az, aki „mindig mindenkivel szóba állna”, de egy kormányfő programja kötött.
Orbán Viktor választási vereséget elemző 10 pontjával kapcsolatban Havasi Bertalan elmondta, a Fidesz mértéktartó ígéretei nem tűntek vonzónak a TISZA Párt ígéreteivel szemben. A digitális térben elszenvedett vereségről szóló pontról kettős véleménye van: a Fidesz kommunikációs igazgatójaként elfogadja, hogy így van, de „mint 30 éve a szakmában dolgozó ember nem értek vele egyet”.
Szerinte a politika nem algoritmusokról, hanem karakterekről szól.
„És hogyha karakterből mentünk volna, és Orbán Viktor is karakterből ment volna ebben a választásban, nem pedig algoritmusoknak akartunk volna kedvezni, akkor lehet, hogy nem itt tartanánk most” – vélekedett. Stumpf István Fidesz-kongresszusi beszédére, amelyben a „NER-lovagokat” és a „kalmárszellemet” kritizálta, úgy reagált, hogy konkrét neveket kellene mondani. „Bárki, aki ilyeneket mond, meg szoktuk kérni, hogy mondjon konkrét neveket, konkrét eseteket, és én akkor arra megpróbálok válaszolni” – tette hozzá.
Szóba került a Karmelitánál történt incidense Magyar Péterrel, amely miatt hivatali visszaélés gyanújával feljelentést is tett. A nyomozást azonban nem rendelték el, mert az ügyészség szerint a miniszterelnök kérése nem minősült formális utasításnak. Havasi Bertalan elmondta, fontolgatja a fellebbezést, de elgondolkodott azon, hogy a mai jogállamiság állapotában van-e ennek értelme. „Én az ügyészségben
nem tudom, hogy mennyire lehet most már a rendőrségben, ügyészségben megbízni, és az általuk indított vagy nem indított jogi eljárásokban”
– fogalmazott.
A közösségi médiáról rendkívül negatív véleménye van.
„A Facebookot és a közösségi médiát azt én az emberiség pöcegödrének tartom” – jelentette ki.
Hozzátette, hogy bár egy ideig kíváncsiságból neki is volt profilja, végül letörölte. Úgy véli, a politizáláshoz nincs szükség a közösségi médiára, ha az embernek van karaktere és karizmája.
A Fidesz új médiastratégiájával kapcsolatban kijelentette:
„A Fidesznek nincs médiastratégiája.”
Reményei szerint a párt hitelesen tud majd beszélni a valóságról és a „magyar-péteri önkény” jelentette veszélyekről. A jobboldali sajtó jövőjéről azt mondta,
a Fidesznek nem dolga médiumokat üzemeltetni, ezeket a tulajdonosoknak kell működtetniük.
Információi szerint a korábbi négyezer fős polgári sajtóban dolgozó létszám 2500 főre csökkenhet a leépítések után. Úgy látja, a jövőben a különböző médiumoknak jobban össze kell majd dolgozniuk. „Nem tudom, van-e legalább egy tucat stúdió, ahol ilyen hasonló beszélgetések készülnek? Lehet, hogy ezen érdemes valamennyit húzni, vagy érdemes racionalizálni” – vetette fel.
Az interjú végén éles kritikával illette azokat a fideszes politikusokat, akiket szerinte apátiába süllyesztett a választási vereség. Úgy véli, két hónap eltelt a választás óta, és akit ennyire megvisel egy vereség, annak nincs helye a politikában.
„Ha valakinek ekkora sokk az, hogy egy választáson ki is lehet kapni, meg nagyon ki lehet kapni, az sürgősen hagyja el a politikai pályát szerintem.
Tehát ne foglalja a helyét tovább a sorainkban, a parlamentben meg pláne nem. Nincs szükség ilyen emberekre” - jelentette ki Havasi Bertalan.
Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója és Orbán Viktor sajtófőnöke volt Déri Stefi vendége a Hír TV egyik műsorában. Az interjúban beszélt arról, miért érezte magát korszerűtlennek a kormányzati munkában, kritizálta a Fidesz választási kampányát, és kifejtette véleményét a jobboldali média jövőjéről is.
A beszélgetés elején újságírói pályájának kezdeteiről mesélt, elmondva, hogy édesapja, Havasi János ismert újságíró volt, ami számára inkább inspirációt, mint nyomást jelentett. Bár jogi egyetemet végzett, már 18 évesen a Magyar Nemzet tudósítója lett, és a helyi rádióknak is dolgozott. Arról, hogy a kormányváltás előtt miért távozott a Miniszterelnöki Sajtóiroda éléről, azt mondta, egyre kényelmetlenebbül érezte magát abban a közegben, ahol a kommunikáció a közösségi médiára helyeződött át. Szerinte ez egy természetes, de sajnálatos folyamat. „De az, hogy ilyen mértékben tevődött át a politika és a kormányzati kommunikáció is a közösségi médiatérbe, teljesen figyelmen kívül hagyva a hagyományos, 30 éve ismert sajtóműködési szabályokat és elveket, az számomra már nem volt komfortos” – jelentette ki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter a miniszterelnökségről: Az ember a csúcson szinte mindig magányos
A miniszterelnök egy személyes hangvételű Facebook-posztban írt a kormányfői munka emberi oldaláról. A dolgozószobájában készült fotó kapcsán a végső döntések felelősségét és az ezzel járó magányt emelte ki.
Magyar Péter egy, a Parlamentben lévő miniszterelnöki dolgozószobájában készült fotóval illusztrált bejegyzésben írt arról, hogyan éli meg a hivatali léttel járó felelősséget és magányt.
„Sokan kérdezik, hogy miként éltem meg emberként az első heteket miniszterelnökként. A válasz összetett. Egyszerre éreztem felemelőnek és a jogos elvárások miatt óriási felelősségnek. És persze sokszor magányosnak” – kezdte a posztot.
A kormányfő arról is írt, hogy korábban azt hitte, a legnehezebb az életének teljes megváltozása lesz, a tudat, hogy már soha nem lehet az, aki korábban volt, és hogy a gyerekeivel sem lesznek privát pillanatai nyilvános helyen, de szerinte ehhez hozzá lehet és kell is szokni.
„Ami viszont a legnehezebb és a legnagyobb felelősség, hogy az ember a csúcson szinte mindig magányos, akkor is ha rengetegen segítik.”
„A végső döntést a lehetséges irányokról, változásról, cseréről és felelősségről végül mindig a hajóskapitány, jelen esetben a miniszterelnök hozza meg. Ezek a pillanatok sokszor valóban magányosak. Nem tudod és nem is szabad megosztani, vagy másokra hárítani a felelősséget” – fogalmazott.
A hasonlatot folytatva hozzátette:
„A hajóskapitánynak mindig a parancsnoki hídon van a helye. Szép időben és viharban egyaránt. És ha ne adj’ Isten baj történik, akkor is utolsóként hagyja el a hajót, amikor már mindenki biztonságban van.”
A bejegyzést azzal zárta, hogy a közzétett fotó egy ilyen magányos pillanatot örökített meg az Országgyűlés ülése előtt.
Magyar Péter egy, a Parlamentben lévő miniszterelnöki dolgozószobájában készült fotóval illusztrált bejegyzésben írt arról, hogyan éli meg a hivatali léttel járó felelősséget és magányt.
„Sokan kérdezik, hogy miként éltem meg emberként az első heteket miniszterelnökként. A válasz összetett. Egyszerre éreztem felemelőnek és a jogos elvárások miatt óriási felelősségnek. És persze sokszor magányosnak” – kezdte a posztot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sulyok Tamás: Jogellenes a leváltásom, nincs okom a lemondásra
A köztársasági elnök egy lengyel lapnak adott interjúban nevezte jogállamisággal összeegyeztethetetlennek az eltávolítását célzó alkotmánymódosítást. Az államfő szerint a javaslat egy konkrét személyre szabott jogszabály.
„Semmiképpen sem lehet a jogállamisággal összhangban lévő megoldásnak nevezni az Alaptörvény tizenhetedik módosításáról szóló javaslatot” – mondta Sulyok Tamás a Do Rzeczy lengyel hetilap honlapján vasárnap megjelent interjúban. A köztársasági elnök szerint a kormány egyetlen mondattal, személyre szabott jogszabállyal távolítaná el őt a hivatalából – írta a Do Rzeczy. Az államfő már korábban az Alkotmánybírósághoz és a Velencei Bizottsághoz fordult, a tanácsadó testület delegációja a héten Budapesten tárgyalt az ügyben.
Sulyok Tamás azt is kijelentette: „Nincs okom a lemondásra, és a miniszterelnök eddig nem talált közjogi indokot az eltávolításomra.”
Az Országgyűlésnek szombaton benyújtott Alaptörvény-módosítási javaslat szövege szerint „az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.”
A javaslatot több jogvédő szervezet is bírálta; az Amnesty International Magyarország szerint a megoldás figyelmen kívül hagyja, hogy Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz, és az elmozdítása csak megfelelő törvényi garanciák mellett lehetséges.
Magyar Péter miniszterelnök múlt héten arról beszélt, hogy ha az államfő a parlamenti szavazás után nem írja alá a módosítást, akkor „okkal és alappal megindítható ellene a megfosztási eljárás”.
Ebben az esetben a köztársasági elnök jogköreit ideiglenesen az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes venné át, aki a kormányfő értelmezése szerint aláírhatja a törvényt.
A miniszterelnök úgy számol, hogy „Sulyok Tamás július 20-a körül már bizonyosan nem lesz Magyarország köztársasági elnöke”.
A kormányfő azt ígérte, utána igyekeznek hamar új államfőt választani, augusztus 20. előtt biztosan.
A politikai álláspontok élesen eltérnek. A kormány az intézményi helyreállítás és a közjogi „őrszázadok” felszámolásának szükségességével érvel, és az állam „foglyul ejtésének” lezárását ígéri. Ezzel szemben az államfő és több jogvédő szervezet a személyre szabott alkotmányozás tilalmára és a jogállami garanciák hiányára hívja fel a figyelmet.
„Semmiképpen sem lehet a jogállamisággal összhangban lévő megoldásnak nevezni az Alaptörvény tizenhetedik módosításáról szóló javaslatot” – mondta Sulyok Tamás a Do Rzeczy lengyel hetilap honlapján vasárnap megjelent interjúban. A köztársasági elnök szerint a kormány egyetlen mondattal, személyre szabott jogszabállyal távolítaná el őt a hivatalából – írta a Do Rzeczy. Az államfő már korábban az Alkotmánybírósághoz és a Velencei Bizottsághoz fordult, a tanácsadó testület delegációja a héten Budapesten tárgyalt az ügyben.
Sulyok Tamás azt is kijelentette: „Nincs okom a lemondásra, és a miniszterelnök eddig nem talált közjogi indokot az eltávolításomra.”
Az Országgyűlésnek szombaton benyújtott Alaptörvény-módosítási javaslat szövege szerint „az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy Ákos a mandátumkorlátozásról: Pont az ellenkezőjét éri el a miniszterelnök úr
A kormány benyújtotta azt az Alaptörvény-módosítást, amely alapján Hadházy Ákos a jövőben nem lehetne országgyűlési képviselő. A javaslatot egy olyan passzussal egészítették ki, amely a 12 éves korlát mellett a háromszor megválasztott politikusokat is kizárja.
„Ha ennek a módosításnak az a célja, hogy ne gondolkodjak azon, hogy valamikor visszatérjek a politikába, akkor pont az ellenkezőjét éri el a miniszterelnök úr” – így reagált Hadházy Ákos a kormány szombaton benyújtott Alaptörvény-módosítására, amely egy új kiegészítéssel több ismert politikusnak is ellehetetlenítené, hogy újra induljon.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetben még csak az szerepelt, hogy a jövőben nem lehet országgyűlési képviselő, aki összesen legalább tizenkét évig betöltötte a tisztséget.
Az Országgyűlés elé terjesztett javaslatot azonban kiegészítették azzal, hogy az sem választható meg, „akit legalább három választáson országgyűlési képviselővé megválasztottak”.
Ez a változtatás több politikust is érint, akik a 12 éves időkorlátot ugyan nem érték el, de több ciklusban is mandátumot szereztek.
A szigorítás alapján nem indulhatna többet Hadházy Ákos, aki 2016 és 2026 között tíz évig volt képviselő, de mivel ciklus közben került be, összesen három ciklusban szerzett mandátumot. Hasonlóan érinti a módosítás Szél Bernadettet, aki 2012 és 2022 között volt a parlament tagja, valamint a KDNP-s Hollik Istvánt és az MSZP-s Gurmai Zitát is.
„Nem nehéz azt gondolni, hogy ez személyre szabott módosítás, mert nagyon kevés képviselőt érint ez a néhány szó. Én vagyok az egyik, Szél Bernadett a másik”
– fogalmazott Hadházy a Telexnek, hozzátéve, hogy nem tartja elegánsnak a megoldást.
A volt képviselő korábban már kifejtette, hogy a képviselői mandátumkorlátozás a demokrácia helyett a korrupciót segítheti.
Érvelése szerint azok a politikusok, akik tudják, hogy az utolsó ciklusukat töltik, kevésbé elszámoltathatók a választóik felé, így nagyobb eséllyel szavaznak meg bármit a pártvezetés kérésére, vagy lobbiznak egy jövőbeli jól fizető állás reményében.
Ezzel szemben a kormány a politikai megújulás szükségességével indokolja a korlátozást, míg jogvédők a passzív választójog szűkítésének veszélyeire hívják fel a figyelmet.
A kormány szombaton nyújtotta be a parlamentnek a javaslatot, miután a társadalmi egyeztetés június végén lezárult. Ez nem az első olyan jogszabály, amely Hadházy Ákost személyében érintheti: korábban a vagyonvisszaszerző hivatalról szóló törvény pályázati feltételei zárták ki a lehetséges jelöltek közül. A 2026-os kormányváltás után a politikától visszavonult politikus szerint a valódi rendszerváltás feltétele a felelősségre vonás.
„Ha ennek a módosításnak az a célja, hogy ne gondolkodjak azon, hogy valamikor visszatérjek a politikába, akkor pont az ellenkezőjét éri el a miniszterelnök úr” – így reagált Hadházy Ákos a kormány szombaton benyújtott Alaptörvény-módosítására, amely egy új kiegészítéssel több ismert politikusnak is ellehetetlenítené, hogy újra induljon.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetben még csak az szerepelt, hogy a jövőben nem lehet országgyűlési képviselő, aki összesen legalább tizenkét évig betöltötte a tisztséget.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
