HÍREK
A Rovatból

Magyar Péter benyújtotta az alkotmánymódosítást - 12 pontból áll a javaslatcsomag

A miniszterelnök szombaton benyújtotta az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását. A javaslatcsomag a köztársasági elnök menesztése mellett 12 éves korlátot vezetne be az országgyűlési képviselőknek is.


Magyar Péter miniszterelnök szombat délután a közösségi oldalán jelentette be, hogy a kormány nevében benyújtotta az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítására vonatkozó javaslatot.

A Facebook-posztban a kormányfő pontokba szedve ismertette a javaslatcsomagot, amelynek főbb elemei a következők:

  1. 12 éves (vagy három ciklusos) időkorlát az országgyűlési képviselőknek.
  2. A jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszűnése.
  3. Függetlenebb Alkotmánybíróság. 70 éves életkori határ bevezetése.
  4. Erősebb bírói önigazgatás, a Kúria és az OBH elnökének bírók által kezdeményezhető visszahívása.
  5. Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozása.
  6. Kevesebb sarkalatos törvény.
  7. Az Alkotmánybíróság hatásköreinek visszaadása.
  8. A Költségvetési Tanács vétójogának eltörlése.
  9. A közpénz védelmének erősítése.
  10. A vármegyék visszanevezése megyékre.
  11. Az önálló szabályozó szervek alaptörvényi szabályainak felülvizsgálata.
  12. Az önálló Országgyűlési Őrség megszüntetése. Egységes rendészeti igazgatás.

Magyar Péter mindezt egy videóüzenetben részletesen is ismertette, amit azzal a kéréssel kezdett, hogy mindenki ossza meg a videót, majd felidézte, hogy nem egészen két hete hirdette meg az országgyűlésben a Tisztítótűz-műveletet. Azt mondta, a magyar emberek felhatalmazását komolyan véve szabadítják meg Magyarországot attól a rendszertől, „amely évtizedeken keresztül foglyul ejtette az államot, kifosztotta a nemzetet és elfoglalta a köztársaság intézményeit”.

„Ezzel 36 évvel a rendszerváltás után először történik meg Magyarországon, hogy egy alkotmány módosítás nem zárt ajtók mögött születik meg, hanem a magyar emberekkel egyeztetett módon” – tette hozzá.

A módosítással megszűnik a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása. A miniszterelnök szerint Magyarország újjáépítése nem kezdődhet úgy, hogy a legfontosabb közjogi méltóság ugyanaz marad, aki közreműködött a köztársaság lebontásában.

Úgy fogalmazott: „Sulyok Tamás alkotmánybíróként, az Alkotmánybíróság elnökeként, majd köztársasági elnökként végig részese, sőt, legnagyobb szurkolója volt annak a folyamatnak, amely lépésről lépése lebontotta Magyarországon a demokráciát és a jogállamot.”

Az új államfőt az alkotmányozási folyamat lezárultáig, de legfeljebb öt évre az Országgyűlés választja meg, várhatóan még a nyáron.

A javaslatcsomaggal helyreállítják az Alkotmánybíróság függetlenségét és visszaadják az Orbán-rendszer által elvett jogköreit, valamint szűkítik a sarkalatos törvények körét. Létrehozzák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt is. Magyar szerint az Orbán-rendszer „janicsárjai” számára a közös vagyon hadizsákmány volt.

„Akik közülük ma még mindig azt hiszik, hogy elég gyorsan el tudják rejteni, ki tudják menekíteni, vagy strómanok és céghálók mögé tudják bújtatni mindazt, amit a magyar emberektől elvettek, azoknak innen is üzenem: tévednek. Amit a nemzettől elloptak, azt a magyar állam vissza fogja venni.”

A társadalmi egyeztetés során beérkezett vélemények alapján bevezetik, hogy egy országgyűlési képviselő legfeljebb három cikluson keresztül szolgálhat. A képviselőség ugyanis nem hitbizomány, nem nemesi rang vagy életforma – mondta. Hozzátette, a konzultáció során több tízezer vélemény érkezett, mindezt nulla forint közpénzből, szemben az előző kormány „hazug közpénz 10 milliárdokat elégető konzultációival”.

A javaslatok alapján több ponton változtattak a tervezeten: az Alkotmánybíróság tagjainak megbízatása 12 helyett 9 év lesz újraválasztási lehetőség nélkül, az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria elnöke pedig 9 helyett 6 évre kap megbízatást, szintén újraválasztás nélkül. Pontosították a képviselői mandátumkorlátot is, amely a mostani országgyűlést nem érinti.

A javaslat megszünteti a Költségvetési Tanács vétójogát, és kivezeti az önálló szabályozó szervek alaptörvényi kiváltságait. „A köztársaságban a választott parlament dönt a költségvetésről, a kormány kormányoz, az intézmények pedig szolgálnak, nem uralkodnak és akadályoznak.”

Végül a miniszterelnök szerint a magyarok többségének kérésére búcsút mondanak a vármegye elnevezésnek, mert egy modern közigazgatásnak nem az a dolga, hogy „újkori feudalizmust építsen”.

Magyar Péter azzal zárta, hogy az alaptörvény-módosítás lezárja a rombolás korszakát, és ősztől egy közös munka kezdődik az új Magyar Alkotmány kidolgozására: „Alkotmányt, nem alaptörvényt alkotunk. Olyan alkotmányt, amelyet tisztelet övez, mert a magyar emberek közös akaratából születik meg.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Több mint 18 milliárdot kapott eddig Áder János közpénznyelő alapítványa
A kormányfő ismét a volt államfőt támadja. Állítja, a tíz magyarországi nemzeti park összesen csak annak az összegnek a töredékét kapja évente, mint amennyit eddig a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kapott.


Újabb Facebook-bejegyzésben támadta Áder Jánost Magyar Péter. Szombat reggel ezt írta ki az oldalára:

„Áder János közpénznyelő alapítványa [a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány – a szerk.] eddig 18,3 milliárd forintot kapott. Ebből luxusvillát vettek, haverokat fizettek. Ennek a pénznek a töredékét kapja működésre a 10 nemzeti parkunk évente.”

A miniszterelnök azután kezdte el élesen bírálni a volt köztársasági elnököt, hogy Áder János a héten egy interjúban kritizálta a Tisza Párt tervezett alkotmánymódosítását. Szerinte alkotmányos puccsnak, közjogi szőnyegbombázásnak, hideg polgárháború kezdetének vagy egy orwelli világ megérkezésének is nevezhető az, ahogy Sulyok Tamás jelenlegi államfőt el akarja távolítani a kormány.

Magyar Péter a kormány csütörtöki sajtótájékoztatóján reagált a kritikára. Szerinte Áder János szavai nevetségesek, hiteltelenek és senkit sem érdekelnek. Azt is mondta, hogy emellett "kellett neki egy alapítvány is, amelyből lapátolhatták ki a pénzt", de ez most megszűnik, így érthető a sértettsége. Áder János ezután aztán közleményben szólította fel a miniszterelnököt, hogy legkésőbb július 6-ig hozza nyilvánosságra azokat a bizonyítékokat, amelyek alátámasztják a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvánnyal kapcsolatos, közpénzek „kilapátolásáról” szóló vádjait, vagy kérjen bocsánatot.

A kormányfő válasza nem maradt el: pénteken légifelvételeket tett közzé a korábbi köztársasági elnök villájáról. Magyar többször is "közpénzhorgásznak" nevezte Ádert.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter hamarosan bejelentést tesz
A kormányfő ma nyújtja be az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását. Erről beszél részletesebben délután 4 órakor.
DKA - szmo.hu
2026. július 04.



„A mai napon a kormány nevében benyújtom az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását” – jelentette be Magyar Péter szombaton kora délután a Facebook-oldalán.

Azt is közölte, hogy 16 órakor bejelentést tesz a részletekről.

A miniszterelnök június végén ismertette részletesebben az 17. alkotmánymódosítás főbb elemeit.

Ezzel kezdeményezik majd Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszűnését.

Lehetővé teszik, hogy az alkotmánybírák saját maguk választhassanak elnököt. A 70 évet betöltő alkotmánybírák megbízatása megszűnik, köztük Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnökéé is.

Megerősítik a bírói önigazgatást: a bírók a módosítás értelmében visszahívhatják a Kúria és az Országos Bírói Hivatal vezetőjét, ha kétharmaduk így dönt.

Változik a Kúria elnökének megválasztásának szabálya is. Nem az Országgyűlés, hanem a bírók fogják jelölni a három legtöbb szavazatot kapó indulót, akit ezután a köztársasági elnök döntésével a parlament nevez ki.

A 17. módosításban javaslatot tesznek az országgyűlési képviselői mandátum 12 évben történő maximálására is.

A tervek szerint szeptembertől átfogó alkotmányozási folyamat indul, melynek végén az új alkotmányt a magyar nép népszavazással megerősíti. Az alkotmányozási folyamat lezárultáig a parlament új köztársasági elnököt választ.

A miniszterelnök szombati délután végül 12 pontos alkotmánymódosítást jelentett be:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kiderült, kik kaptak volna Hankó Balázs 400 milliós NKA-támogatásából: Rúzsa Magdi és a Bagossy Brothers koncertjeire is jutott volna belőle
Nyilvánosságra került a lista arról a 393 millió forintról, amit Hankó Balázs exminiszter a választás előtt négy nappal osztott szét 30 kedvezményezettnek. Tarr Zoltán kultúráért felelős miniszter nemrég az összes döntést visszavonta.


Négy nappal az országgyűlési választás előtt, április 8-án Hankó Balázs volt kulturális miniszter egyedi döntéssel közel 400 millió forint (pontosan 393 898 580 forint) támogatásról határozott a Nemzeti Kulturális Alap keretéből. Most a 444.hu közérdekű adatigénylés útján megszerezte és nyilvánosságra hozta a teljes listát, amelyből kiderül, hogy a 30 kedvezményezett között voltak olyanok, akik írásos kérelem nélkül, vagy a kértnél magasabb összeget kaptak volna.

A Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő által felülvizsgált iratokban két olyan esetet is találtak, ahol a pályázó vélhetően csak szóban jelezte igényét.

Kanalas Éva, az önmagát „a Tejútrendszer énekesének” nevező előadó 4 millió forintot kapott volna egy, a dél-szibériai tuva sámánokról szóló könyv megírására, a Pannon Cigányzenekar pedig 15 millió forintot a 2026-os programjaira, noha egyikükhöz sem tettek írásos kérelmet.

Emellett két olyan döntés is született, ahol a megítélt összeg meghaladta az eredetileg igényeltet: egy meg nem nevezett római katolikus egyházközség 990 ezer forint helyett 1,5 milliót kapott egy harmónium felújítására, a Pesti Srácok szerzőihez köthető filmeket gyártó Planet Studio Kft. pedig 5 millió 950 ezer forint helyett kereken 6 milliót kapott volna két dokumentumfilm elkészítésére.

A legnagyobb, egyenként 50 millió forintos támogatást a püspökhatvani Örökségünk Jövőjéért Alapítvány, a józsefvárosi fideszes önkormányzati képviselő, Juharos Róbert nevéhez köthető Dévai Szent Ferenc Alapítvány, valamint a Patr-Event Magyarország Kft. kapta volna.

A Roma Inkubátor Kulturális, Művészeti és Hit Egyesületnek 35 millió forintot ítéltek meg. Rúzsa Magdi vajdasági koncertsorozata 6 millió, a Bagossy Brothers Company két fellépése pedig 5-5 millió forintos támogatást kapott volna.

A négy legnagyobb kedvezményezett közül három – az Örökségünk Jövőjéért Alapítvány, a Patr-Event Kft. és a Roma Inkubátor Egyesület – még azelőtt lemondott a pénzről, hogy Tarr Zoltán kulturális miniszter június 15-én az összes, aznap hozott döntést visszavonta volna.

Tarr Zoltán a teljes támogatási csomag visszavonását azzal indokolta, hogy ez egy „újabb lépés az elmúlt 16 esztendő uram-bátyám világának felszámolása felé”. A miniszter döntése a már megítélt, de még ki nem utalt összegeket érintette.

A támogatási döntések teljes listáját a 444.hu cikkében lehet megnézni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Pikó András: Csak olyan vezetőt lehet találni a köztévé élére, aki gyerekekről gyártott lejárató anyagot a Fidesz-propaganda egyik kiemelt műsorában?
Józsefváros polgármestere egy 2013-as Hír TV-s riport miatt támadja Bodacz Balázst, aki sajtóértesülések szerint a televíziós területért felel majd az átalakított közmédiában. A Célpont című műsorban a Fidesz-székházfoglalás résztvevőit, köztük a politikus lányát, „Bajnai gárdájaként” bélyegezték meg.


Pikó András, Józsefváros polgármestere egy szombati Facebook-posztban reagált a hírre, miszerint Bodacz Balázs lehet a köztelevízió hírszolgáltatásért felelős vezetője. Ahogy mi is beszámoltunk róla, a 24.hu írt arról több forrásra hivatkozva, hogy a jelenlegi MTVA-konstrukció helyett létrejövő Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. élére már megvannak a jelöltek, a televíziós területért pedig az ATV eddigi műsorvezetője felel majd. A lap információi szerint a hivatalos bejelentés a szerződések aláírása után, néhány napon belül várható.

Pikó András néhány személyes megjegyzést fűzött a hírhez. Mint írta, Bodacz Balázs készítette 2013 márciusában az akkori Hír TV Célpont című műsorának azt az anyagát, amelyet a nemzeti ünnepen sugároztak „Passzív székházostrom” címmel.

„Ők voltak, ahogy Bodacz elnevezte őket: a »Bajnai gárda«. Hónapokig ezt harsogta a Fidesz és a propagandája.”

A riport a Fidesz-székházfoglalás résztvevőire, köztük Rózsa Milánra és a Hallgatói Hálózat tagjaira fókuszált, kiemelten az a józsefvárosi polgármester akkor 17 éves lányára, Pikó Fruzsinára. Úgy véli, a lányát rajta keresztül tudták Bajnai Gordonhoz kötni, mivel ő szerkesztette a volt miniszterelnök alapítványának, a Haza és Haladásnak a blogját.

„Természetesen erről a lányom nem tehetett, valószínűleg nem is tudott – és igen, valóban: ez klasszikus »apák és lányok«. Fruzsi innentől kezdve, amíg a fideszes propaganda »bajnaigárdázott«, valóban célponttá vált.”

A polgármester felidézi, hogy apaként végignézte, ahogy a lányát egy parlamenti blokád után elviszik a rendőrök, de ezt a demokratikus joggyakorlás vállalt kockázatának tartja.

„Ami valódi sérelmet, maradandó nyomot hagyott rajta, az az volt, ahogy Bodacz, a Célpont és a Hír TV, majd utána a szinte teljes akkori Fidesz propaganda megpróbálta lejáratni, kicsinálni a Hallgatói Hálózat diákjait, köztük olyan középiskolásokat, mint ő. Ahogy célkeresztet raktak a hátukra. Elsőként Bodacz Balázs.”

Hozzátette, hogy politikusként nem kívánja kommentálni a kinevezést, de egykori közszolgálati tévésként és apaként felteszi a kérdést: „tényleg a hírhamisító után csak olyan vezetőt lehet találni erre a fontos posztra, aki gyerekekről gyártott lejárató anyagot a Fidesz propaganda egyik kiemelt műsorában?”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk