Tavaly autóval üldözte Orbán konvoját, most a szomszédjába költözik a botrányhős szegedi képviselő

Arra a közel 400 millió forintos kérdésre keresi a választ a Budavári Önkormányzat, hogy miként fordulhatott elő, hogy a Halászbástya Étteremnek négy éven át egyetlen számlát sem küldtek a bérleti díjról, írja a Telex. Az ügy teljes feltárására a képviselő-testület november 20-án, rendkívüli ülésen szavazta meg egy ideiglenes vizsgálóbizottság felállítását. A négy képviselőnek jövő március végéig kell jelentést készítenie arról, miért és kinek a hibájából maradt el a számlázás, és szükség esetén büntetőfeljelentést is előkészíthetnek.

A vizsgálat középpontjában a Halászbástya északi, Hilton mögötti 1832 négyzetméteres területét bérlő Magyar Halászbástya Kft. áll.

A probléma gyökere 2021-ig nyúlik vissza, amikor a koronavírus-járvány miatt egy kormányrendelet alapján az étterem február és június között mentességet kapott a bérleti díj fizetése alól.

A mulasztásra a tavalyi önkormányzati választás utáni átvilágítások során derült fény. V. Naszályi Márta, a kerület előző polgármestere azt állította, ő is csak idén októberben értesült az ügyről, és nem tudja, ki lehet a felelős.

A Halászbástya hasznosítása és az abból származó bevételek régóta forró téma a Várban. Januárban az új, fideszes vezetésű önkormányzat egy napra le is kordonoztatta a műemlék alsóbb szintjeit, hogy ott is belépőt szedhessenek. Az akció egy nap alatt egymillió forint pluszbevételt hozott, de a közfelháborodás és a kivitelezés minősége miatt Böröcz László polgármester gyorsan visszakozott. „A kivitelezés nem volt megfelelő, ezért a kordon elbontásáról intézkedtem, ami azóta meg is történt” – mondta akkor Böröcz. Karácsony Gergely főpolgármester az eljárást „abszurdnak és méltatlannak” nevezte.

Elsírta magát Dobrev Klárának adott interjújában a Szőlő utcai javítóintézet egy korábbi dolgozója – írja a 24.hu. A vasárnap közzétett, arc- és hangtorzítással felvett videóban a férfi arról beszélt, egyéves munkaviszonya alatt mennyire sokkolta a mindennapos agresszió, amit az intézményben tapasztalt. Elmondása szerint többször látta, hogy a gyerekek pofonokat kaptak, de hiába rögzített mindent kamera és járt kint ügyész is, soha egyetlen ügyre sem derült fény.

A férfi akkor dolgozott az intézetben, amikor azt a jelenleg letartóztatásban lévő Juhász Péter Pál vezette. Bár ő maga nem látott az igazgatótól gyanús viselkedést, egy kolléganője arról számolt be neki, hogy Juhász egy gyereket a nyakánál fogva emelt fel és nyomott a rácsnak. Az interjúalany hallott egy mondatot Juhásztól is, amely szerint

Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség nyomoz, a rendőrségtől már átvették az iratokat. A Juhásznál tartott házkutatáskor egy engedély nélkül tartott, lőfegyvernek minősülő légpuskát is találtak. A bíróság Juhász és élettársa letartóztatását november 29-ig meghosszabbította. A gyanú eredetileg emberkereskedelem, kényszermunka és közfeladati helyzettel visszaélés volt, amit azóta kiegészítettek a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és a hamis magánokirat felhasználásának gyanújával is.

A botrány heves politikai vitákat váltott ki, ugyanis a kormányoldal szerint az ellenzék rágalomhadjáratot folytat. „Kiskorú érintettsége nem merült fel, ezért az ügyben elkövető sincs” – jelentette ki szeptemberben Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője pedig a szerinte hamis vádakra utalva azt írta: „Igen, meg fogjuk torolni.” Ezzel szemben Dobrev Klára az Európai Unióhoz fordult.

– mondta. A DK politikusa emellett fejenként 5 millió forint nyomravezetői díjat is felajánlott annak, aki bizonyítékkal szolgál az ügyben érintett két, eddig meg nem nevezett politikus kilétéről.

Két órára teljesen megbénult a légi forgalom a dél-hollandiai Eindhoven repülőterén szombat este, miután több azonosítatlan drónt észleltek a légterében. A hatóságok a civil és katonai járatokat egyaránt érintő teljes zárlatot rendeltek el, amely nagyjából este tizenegy óráig tartott. A beérkező gépek egy részét a környező repterekre, köztük Amszterdamba, Brüsszelbe és a németországi Weeze-be irányították át.

Az eseményekre reagálva Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter az X-en közölte, hogy a hadsereg drónelhárító rendszerei készenlétben állnak.

– írta a tárcavezető. A hatóságok biztonsági okokra hivatkozva nem árultak el részleteket arról, pontosan milyen intézkedéseket tettek.

Az eindhoveni lezárásnak komoly előzménye is volt: egy nappal korábban a közeli, Eindhoventől mintegy 40 kilométerre fekvő volkeli légibázisnál is történt egy incidens.

A miniszter a fegyverhasználat részleteiről azért nem beszélt, „hogy ne figyelmeztessük a lehetséges ellenfeleket azokra a fegyverekre, amelyeket ilyen helyzetben használunk”.

Az utóbbi hónapokban Európa-szerte megszaporodtak a hasonló, repülőterek és kritikus infrastruktúra közelében történt drónészlelések. Szeptemberben több mint húsz orosz drón sértette meg a lengyel légteret, orosz katonai repülőgépek pedig Észtország légterét is megsértették. Az európai vezetők egy része a jelenséget összehangolt nyomásgyakorlásként értékeli. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egyértelműen fogalmazott: „Itt az ideje nevén nevezni: ez hibrid hadviselés.”

Moszkva következetesen tagadja, hogy köze lenne a hasonló európai incidensekhez. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy korábbi nyilatkozatában kijelentette: „Soha nem irányítjuk drónjainkat és rakétáinkat Európa államai és a NATO-országok felé.”

Hollandiában a hatóságok mindkét ügyben vizsgálatot indítottak a drónok eredetének és irányítóinak felderítésére.

(via 24.hu)