Tarr Zoltán a miniszteri meghallgatásán: Műemlékeket lebontottak, mert jakuzzit kellett építeni helyére
„Műemlékeket lebontottak, mert jakuzzit kellett építeni helyére” – ehhez hasonló erős mondatokkal bírálta az elmúlt évek kulturális gyakorlatát Tarr Zoltán a Művelődési Bizottság előtti meghallgatásán. A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterjelölt szerint ők nem kultúrharcot vívnának. „Mi kultúrbékét szeretnénk vívni, nem kultúrharcot” – jelentette ki a tizenegy fős testület előtt. Tarr külön megtiszteltetésnek nevezte, hogy az ülést a Tisza-teremben tartják, és köszöntötte a sajtó képviselőit is „az egy hónapja szabad Magyarországon”. Hozzátette, jó érzés mosolygós emberekkel találkozni az utcán, majd beszédében lényegében egy kemény vádbeszédet fogalmazott meg az Orbán-rendszerrel szemben. Az ülés elején a bizottság fideszes elnöke, Szentkirályi Alexandra még arról beszélt, hogy az előző napi találkozó egy „jó hangulatú, konstruktív beszélgetés” volt, és reméli, hogy a munka ebben a szellemben folytatódik.
Tarr Zoltán a beszédét azzal a megállapítással kezdte, hogy a sajtó több mint egy évtizeden át nem mozoghatott szabadon a Parlament falai között. „A sajtó több mint tíz évig nem tudott szabadon mozogni a Parlamentben, most ez változott, és most valódi kérdésekkel találkozhatunk az épületben” – mondta. Szerinte ez a változás nemcsak látványos, de egyfajta új, átélhető szabadságot is jelent, amit nehéz szavakba, de „dallamokba, írásokba önthető”.
„A kultúra eddig lehetőséget adott, hogy a frusztrációinknak hangot adjon” – fogalmazott. Álláspontja szerint ez az a közeg, amelyben egy nemzet önmagáról gondolkodik és vitázik, ezért a kulturális kormányzás messze túlmutat az intézmények puszta működtetésén, mivel az a társadalmi kohézió és a közös gondolkodás alapja.
Ezzel szemben az előző kormányzatot azzal vádolta, hogy az ideológiai reprezentáció terepeként és a gazdasági zsákmányszerzés eszközeként tekintett a kultúrára. Tarr szerint „a sokszínűség helyére a kultúrharcos logika került”, majd tíz percen keresztül sorolta az Orbán-kormány szerinte elkövetett bűneit.
Ezt követte szerinte a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) létrehozása és mindaz, ami a „kiszorítósdihoz vezetett”. Szerinte a leglátványosabb pusztítás a műemlékvédelem területén történt, példaként említette a Diósgyőri várat, a Magyar Rádiót és a Pagodát. „Műemlékeket lebontottak, mert jakuzzit kellett építeni helyére” - fogalmazott.
Szerinte az NKA körüli botrány csak a jéghegy csúcsa. Tönkretették a filmipart is, ahol kurzusfilmeket támogattak, amik alig érdekeltek bárkit. Kettészakították a színházi szakmát, és súlyos károk érték a művészeti oktatást is, például az SZFE-ügyben. De vidéken is elpusztították a közösségi tereket.
A Tisza Párt alelnöke szerint a kultúrát vissza kell adni a társadalomnak, az alkotóknak és a közönségnek.
A leendő miniszter egyik legfontosabb korábbi üzenetét is megismételte, miszerint véget vetnek annak a korszaknak, ahol „az állami támogatás mércéje a politikai lojalitás”.
Ennek szellemében kiszámítható finanszírozást ígért a színház-, tánc- és zeneművészeti ágazatoknak, valamint teljes szakmai függetlenséget garantálna a kőszínházaknak és a független társulatoknak is. Célja egy olyan „kulturális ökoszisztéma” megvalósítása, amely egyszerre ápolja a nemzeti hagyományokat és minden támogatást megad a modern és kortárs művészetek kiteljesedéséhez.
Bejelentette, hogy megszűntetik a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központot, és visszaadják az intézmények autonómiáját. Önálló országos műemlékvédelmi intézményt hoznak létre. Azt ígérte, átvilágítják és átalakítják az NKA működését, és rendezik Nemzeti Fimintézet helyzetét is. Helyreállítják a művészeti oktatás autonómiáját, nemzeti olvasóprogramot indítanak, a közmédiában pedig megszűntetik a propagandát. „A kultúrának ismét közös társadalmi üggyé kell válnia, olyan közös térré, ami sokszínű, szabad és mindenki számára hozzáférhető” - mondta.
Szerinte már nem is lehet mindent helyreállítani, például ez a helyzet a lerombolt műemlékeknél. Azt ígérte, az intézményekben kemény átvilágítás lesz, és megszüntetik a hűbérbirodalmakat. Az NKA-hoz hasonlóan külön vizsgálják makd, mi történt a Bethlen Gábor Alapnál.
Ugyanakkor azt is ígérte, hogy a döntéshozatalban ugyanúgy helye lesz a Fideszhez vagy a Mi Hazánkhoz kötődő szakembereknek is.
Tarr Zoltán miniszteri kinevezését végül 7 igennel támogatta a bizottság, az ellenzéki pártok nemmel szavaztak.
