Gáborjáni Réka, Tarr Béla nevelt lánya a Facebookon írt a világhírű rendező haláláról. Bejegyzése szerint Tarr Béla hosszú és súlyos betegség után halt meg.
Azt írta,
az utolsó heteiben végig vele voltak és „fájdalmaiban osztozva fogtuk a kezét”.
Gáborjáni Réka hangsúlyozta, hogy számára
a rendező nemcsak egy „felmérhetetlen kaliberű filmrendező”, hanem hétéves kora óta a nevelőapja is volt.
Hozzátette, hogy nem tud még róla múlt időben beszélni. A család nevében – saját maga, édesanyja, Hranitzky Ágnes, és a család nevében – azt kérte, hogy „ezekben a nehéz napokban nyilatkozattételért ne keressenek minket. A részvétnyilvánításokra sem tudok-tudunk most egyelőre reagálni”.
Tarr Béla hetvenéves korában, hosszú betegség után hunyt el. A Sátántangó, a Werckmeister harmóniák és A torinói ló rendezőjének pályája a Családi tűzfészekkel indult 1979-ben. A fekete-fehér képi világáról, hosszú beállításairól ismert alkotó gyakori munkatársa volt Krasznahorkai László író.
Utolsó nagyjátékfilmje, a 2011-es A torinói ló a Berlini Filmfesztiválon elnyerte a Zsűri Nagydíját. Visszavonulása után tanárként és mentorként dolgozott,
2012-ben megalapította a szarajevói film.factoryt. Az utóbbi években több filmjét restaurálták, 2023-ban az Európai Filmakadémia tiszteletbeli életműdíjjal tüntette ki, 2025-ben pedig életműdíjat vehetett át a Magyar Filmszemlén, és Budapest díszpolgárává választották.
Tarr élet- és alkotótársa Hranitzky Ágnes volt, aki 1981 óta minden filmjén vágóként dolgozott, a Werckmeister harmóniáktól kezdve pedig társrendezőként is jegyzik.
Gáborjáni Réka, Tarr Béla nevelt lánya a Facebookon írt a világhírű rendező haláláról. Bejegyzése szerint Tarr Béla hosszú és súlyos betegség után halt meg.
Azt írta,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az orosz nagykövet válasza Magyar Péternek: Nem érdemes a magyarokat képzeletbeli orosz fenyegetésekkel ijesztgetni
Jevgenyij Sztanyiszlavov a 2016-os amerikai elnökválasztáshoz hasonlította a kialakult helyzetet. Szerinte a Kreml beavatkozása ugyanúgy kitaláció, mint akkor volt.
Egy Facebook-posztban válaszolt Jevgenyij Sztanyiszlavov, Oroszország magyarországi nagyköveteMagyar Péternek, miután a Tisza Párt vezetője arról beszélt, hogy a Kreml beavatkozna a magyar választásokba. A nagykövet szerint a diplomáciai gyakorlat elvileg nem írja elő a nyilvános levelezést pártvezetőkkel, de mivel Magyar nyílt levélben fordult hozzá, kénytelen ugyanígy válaszolni.
Sztanyiszlavov levelében egyetértett a politikussal abban, hogy Magyarország egy szabadságszerető nemzet, amit nem lehet megfélemlíteni, és megemlítette, hogy az ország az elmúlt években sok igazságtalan nyomást kapott az Európai Uniótól. Azt írta:
„Brüsszellel ellentétben Oroszország tiszteletben tartja Magyarország szuverenitását, nem avatkozik be a belügyeibe, és különösen a választási kampányába sem. A választás kizárólag a magyar népé.”
A nagykövet állítása szerint a diplomáciai misszió célja a normális kétoldalú kapcsolatok fenntartása és az orosz állampolgárok érdekeinek védelme, minden más pedig rosszindulatú kitaláció.
Hozzátette, nem érdemes a magyarokat „képzeletbeli orosz fenyegetésekkel ijesztgetni”.
Sztanyiszlavov szerint az ilyen inszinuációkra a nagykövetség sajtószolgálata reagál, amely nem érti, miért használnak nyilvánvalóan hamis információkat választási célokra.
„A jövőben sem fogjuk eltűrni a hamis hírek terjesztését az orosz nagykövetség állítólagos beavatkozásáról a magyar választási kampányba. Biztos vagyok benne, hogy a magyar választók megértik, miért terjesztenek ilyen meséket.
Jól emlékeznek arra, hogy a nyilvánosság előtt felkapott, kitalált »orosz nyom« a 2016-os amerikai elnökválasztás során, 2025 júliusában elhalt, amikor Tulsi Gabbard, az amerikai Nemzeti Hírszerzés igazgatója nyilvánosságra hozta azokat az anyagokat, amelyek bizonyítják a hírszerzési adatok hamisítását és Moszkva szerepének politizálását Donald Trump választási győzelmében” – írta posztjában a nagykövet.
Szerinte a „Kreml keze” Amerikában is csupán a belpolitikai küzdelem banális eleme volt, és Magyar Péternek kell eldöntenie, hogy ezt a „lejátszott lemezt” bevonja-e a kampányba.
A VSquare oknyomozó portál értesülései szerint a Kreml „politikai technológusokból” és GRU-hoz köthető szakemberekből álló csapatot küldött Budapestre, hogy befolyásolja az áprilisi országgyűlési választást. A források a műveletet Szergej Kirijenko, Vlagyimir Putyin első kabinetfőnök-helyettese felügyelete alá sorolják.
A budapesti orosz nagykövetség egy korábbi közösségi médiás bejegyzésben már visszautasította, hogy bármiféle orosz hírszerzői delegáció érkezett volna Budapestre, és „hamis információknak” nevezte az erről szóló értesüléseket.
Magyar Péter a hírekre reagálva a nemzetbiztonsági bizottság haladéktalan összehívását szorgalmazta, és korábban azt írta a Facebookon: „Kádár János óta Orbán Viktor az első, aki behívja az oroszokat a hazánkba.” Magyar állítása szerint „több helyről származó információ” alapján a GRU emberei már hetek óta Budapesten vannak.
A nagykövet posztjában hivatkozott Tulsi Gabbardra, akit 2025 februárjában erősítettek meg a Nemzeti Hírszerzés igazgatói posztján. Gabbard 2025 júliusában valóban nyilvánosságra hozott anyagokat a 2016-os amerikai elnökválasztásba történő orosz beavatkozással kapcsolatba . A közzétett dokumentumok nem támasztották alá egy, a hírszerzési adatokat meghamisító összeesküvés meglétét.
Egy Facebook-posztban válaszolt Jevgenyij Sztanyiszlavov, Oroszország magyarországi nagyköveteMagyar Péternek, miután a Tisza Párt vezetője arról beszélt, hogy a Kreml beavatkozna a magyar választásokba. A nagykövet szerint a diplomáciai gyakorlat elvileg nem írja elő a nyilvános levelezést pártvezetőkkel, de mivel Magyar nyílt levélben fordult hozzá, kénytelen ugyanígy válaszolni.
Sztanyiszlavov levelében egyetértett a politikussal abban, hogy Magyarország egy szabadságszerető nemzet, amit nem lehet megfélemlíteni, és megemlítette, hogy az ország az elmúlt években sok igazságtalan nyomást kapott az Európai Uniótól. Azt írta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter reagált az orosz nagykövet levelére: Mintha nem is a Kremlben, hanem a Karmelitában írták volna
A Tisza Párt elnöke szerint Jevgenyij Sztanyiszlavov hétfőn is „folytatta a nyílt beavatkozást”. Kijelentette, hogy Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja marad, „akár tetszik Oroszországnak és Orbán Viktornak, akár nem.”
Nyilvános üzengetésbe kezdett Magyar Péter és Oroszország magyarországi nagykövete. Ahogy megírtuk, Jevgenyij Sztanyiszlavov a Facebookon válaszolt a Tisza Párt vezetőjének üzenetére, aki arról beszélt, hogy a Kreml beavatkozna a magyar választásokba. Bejegyzésében leszögezte, hogy, „Brüsszellel ellentétben Oroszország tiszteletben tartja Magyarország szuverenitását, nem avatkozik be a belügyeibe, és különösen a választási kampányába sem”. A nagykövet állítása szerint a diplomáciai misszió célja a normális kétoldalú kapcsolatok fenntartása és az orosz állampolgárok érdekeinek védelme, minden más pedig rosszindulatú kitaláció.
Hozzátette azt is, nem érdemes a magyarokat „képzeletbeli orosz fenyegetésekkel ijesztgetni”.
Magyar Péter nem késlekedett sokat a válasszal, ezúttal is Facebook-oldalán üzent. Szerinte Oroszország nagykövete „ma folytatta a nyílt beavatkozást Orbán Viktor kormánya mellett”.
„A nagykövet úr mai állásfoglalását mintha nem is a Kremlben, hanem a Karmelitában írták volna (bár lehet, hogy a kettő ugyanaz?!). Volt itt minden: Magyarország valódi szövetségeseinek gyalázása, brüsszelezés, stb., már csak Soros György hiányzott a nagyköveti nyilatkozatból”
– írta nyílt levelében.
A nagykövetnek címezve a szavait kijelentette: „Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja, és az is marad, akár tetszik Oroszországnak és Orbán Viktornak, akár nem.”
A Tisza Párt elnöke azt is írta, a magyar embereknek és a gazdaságnak szüksége van arra a 8 ezer milliárd forint uniós forrásra, amit álláspontja szerint eddig Orbán Viktor „korrupt kormányzása miatt” nem kapott meg az ország. Ismételten felszólította az oroszokat, hogy tartózkodjanak a magyar választások befolyásolásától. „Bár őszintén szólva, Orbán Viktor nyílt orosz támogatásával és hazánk szövetségeseinek gyalázásával sokat segítenek a magyar embereknek az április 12-i döntésük meghozatalában, és nagyot lendítenek a TISZA kétharmados győzelmi esélyein” – tette hozzá Magyar Péter.
Ahogy arról beszámoltunk, a VSquare múlt héten több európai nemzetbiztonsági forrásra hivatkozva azt írta, hogy a Kreml „politikai technológusokból” és a GRU-hoz kötődő szakemberekből álló csapatot küldött Budapestre, hogy befolyásolják az áprilisi országgyűlési választást, és ezzel Orbán Viktor hatalmon maradását segítsék. A budapesti orosz nagykövetség egy Facebook-posztban tagadta, hogy hírszerzők érkeztek volna Magyarországra.
Magyar Péter a hírekre reagálva a nemzetbiztonsági bizottság haladéktalan összehívását szorgalmazta, és felszólította az orosz vezetést, hogy tartózkodjanak a választások bármilyen befolyásolásától.
Nyilvános üzengetésbe kezdett Magyar Péter és Oroszország magyarországi nagykövete. Ahogy megírtuk, Jevgenyij Sztanyiszlavov a Facebookon válaszolt a Tisza Párt vezetőjének üzenetére, aki arról beszélt, hogy a Kreml beavatkozna a magyar választásokba. Bejegyzésében leszögezte, hogy, „Brüsszellel ellentétben Oroszország tiszteletben tartja Magyarország szuverenitását, nem avatkozik be a belügyeibe, és különösen a választási kampányába sem”. A nagykövet állítása szerint a diplomáciai misszió célja a normális kétoldalú kapcsolatok fenntartása és az orosz állampolgárok érdekeinek védelme, minden más pedig rosszindulatú kitaláció.
Hozzátette azt is, nem érdemes a magyarokat „képzeletbeli orosz fenyegetésekkel ijesztgetni”.
Villámgyors és szokatlan törvénnyel tartaná meg a Fidesz a lefoglalt ukrán pénzt
Kocsis Máté törvényjavaslatot nyújtott be az M0-son lefoglalt ukrán vagyonról. A jogszabályt kivételes eljárásban tárgyalják, ami a visszaható hatályú törvényhozás aggályát is felveti.
Törvényjavaslatot nyújtott be Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője az „ukrán aranykonvojként elhíresült” ügyben, a jogszabályt pedig kivételes eljárásban tárgyalja majd a parlament. A lépésre azután került sor, hogy március 6-án a magyar hatóságok két ukrán pénzszállító autót kapcsoltak le az M0-s körgyűrű M4-es és M5-ös közötti szakaszán, az alacskai pihenőhelynél. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzmosás gyanújával indított büntetőeljárást, miközben az ukrán takarékbank vasárnap már jelezte, hogy visszaköveteli a lefoglalt pénzt és aranyat.
A törvényjavaslatot a nemzetbiztonsági bizottság hétfői ülésének rövid, nyílt részén tárgyalták.
Kocsis Máté az indoklásban elmondta, a javaslat a „szokatlan mennyiségű”, Magyarországon átszállított készpénzről és aranyról szól, és azt célozza, hogy a múlt héten lefoglalt vagyon a hatósági eljárás végéig maradjon lefoglalva.
A fideszes politikus kijelentette, a szállítás módja és a személyek kiléte nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet Magyarországnak - írja a Telex.
A javaslatot a képviselők nagyon rövid idő alatt vitatták meg. Az MSZP-s Molnár Zsolt és a bizottság jobbikos elnöke, Sas Zoltán is kifogásolta a gyorsaságot és a választások előtti időzítést, mondván, nem volt idejük részletesen megismerni a szöveget. Sas szerint felmerül a visszaható hatályú törvényhozás aggálya is, abban ugyanakkor mindketten egyetértettek, hogy az ügynek lehet nemzetbiztonsági kockázata.
Kocsis Máté a kritikákra reagálva elismerte, hogy valóban felmerülhet a visszamenőleges hatály aggálya, de szerinte ebben a konkrét ügyben szükséges a jogalkotás. A sietségért elnézést kért, amit azzal indokolt, hogy a parlament a választások előtt már csak hétfőn és kedden ülésezik, ezért sürgősen kell dönteni.
A bizottság végül négy igen szavazattal, két tartózkodás mellett támogatta a javaslatot, és azt is, hogy az Országgyűlés kivételes eljárásban tárgyalja. A jobbikos Sas Zoltán és az MSZP-s Molnár Zsolt tartózkodott.
Törvényjavaslatot nyújtott be Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője az „ukrán aranykonvojként elhíresült” ügyben, a jogszabályt pedig kivételes eljárásban tárgyalja majd a parlament. A lépésre azután került sor, hogy március 6-án a magyar hatóságok két ukrán pénzszállító autót kapcsoltak le az M0-s körgyűrű M4-es és M5-ös közötti szakaszán, az alacskai pihenőhelynél. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzmosás gyanújával indított büntetőeljárást, miközben az ukrán takarékbank vasárnap már jelezte, hogy visszaköveteli a lefoglalt pénzt és aranyat.
A törvényjavaslatot a nemzetbiztonsági bizottság hétfői ülésének rövid, nyílt részén tárgyalták.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Újabb durva drágulás jön: a benzin ára 10, a gázolajé 20 forinttal ugrik meg keddre
Ha a nagykereskedelmi áremelést a kutak teljes mértékben továbbhárítják, akkor a hétfőn mért 585 forintos benzinár 595 forintra, a 629 forintos gázolajár pedig 649 forintra nőhet. A tényleges kiskereskedelmi árak alakulása azonban kutanként eltérhet.
A hétfői olajárrobbanás hatására keddtől tovább drágulnak a hazai üzemanyagok. A Brent olaj hordónkénti ára hétfő hajnalra egészen 120 dollárig szökött fel, a forint pedig a dollárral szemben 343 forintos árfolyamig gyengült.
Mindezek következtében a benzin nagykereskedelmi ára bruttó 10, a gázolajé pedig bruttó 20 forinttal emelkedik holnaptól. Amennyiben ez a kutak áraiban is érvényesül kedd reggel, a március 9-i átlagárak jelentősen tovább nőnek
A globális olajpiacon a Brent ára vasárnap este és hétfő hajnal között ugrott a 110–120 dolláros sávba; a drágulást a Közel-Keleten és a Hormuzi-szoros körül kialakult feszültségek fűtik. Ezzel párhuzamosan a szomszédos Horvátországban hétfőn ideiglenes üzemanyagár-korlátot vezettek be, ahol az eurodízel literenkénti árplafonja 1,55 euró lett.
Ha a nagykereskedelmi áremelést a kutak teljes mértékben továbbhárítják, akkor a hétfőn mért 585 forintos benzinár 595 forintra, a 629 forintos gázolajár pedig 649 forintra nőhet. A tényleges kiskereskedelmi árak alakulása azonban kutanként eltérhet.
A mostani emelkedés egy hosszabb sorozat része. Március 3-tól a gázolaj nagykereskedelmi ára 5 forinttal nőtt, majd március 6-tól a benzin 6, a gázolaj pedig 15 forinttal drágult. Ezt követte egy újabb, március 7-i emelés, amikor a benzin ára 7, a gázolajé pedig 17 forinttal ment feljebb.
A hétfői olajárrobbanás hatására keddtől tovább drágulnak a hazai üzemanyagok. A Brent olaj hordónkénti ára hétfő hajnalra egészen 120 dollárig szökött fel, a forint pedig a dollárral szemben 343 forintos árfolyamig gyengült.
Mindezek következtében a benzin nagykereskedelmi ára bruttó 10, a gázolajé pedig bruttó 20 forinttal emelkedik holnaptól. Amennyiben ez a kutak áraiban is érvényesül kedd reggel, a március 9-i átlagárak jelentősen tovább nőnek
