„Meghalt a legszabadabb ember, akit ismertem. Meghalt, Tarr Béla” – írta megemlékező bejegyzésében Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere. A világhírű filmrendező kedd hajnalban, 70 éves korában, hosszú és súlyos betegség után hunyt el.
„Az egyik leghíresebb magyar volt, de volt oka dühösnek lenni a hazájára. És az egyik leghíresebb budapesti is,
aki – bár a magáénak tudhatott szinte minden kitüntetést, amit csak kapni lehet – nagyon büszke volt arra, hogy tavaly Budapest díszpolgára lett. Megszakad a szívem, hogy a díjat már nem adhattam át neki.
Az átadóra már nem tudott eljönni, majd azt kérte, hogy akkor vigyem el neki, amikor egy kicsit jobban lesz.
Nem volt nap, hogy ne gondoltam volna rá, várva, hogy tényleg jobban lesz” – írta Karácsony.
Szentkirályi Alexandra, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője a magyar és nemzetközi filmművészet egyik legnagyobbikának nevezte Tarr Bélát
„Világhírű alkotásaival, mint a Sátántangó, A torinói ló, a Kárhozat, a Szürkület, vagy a Werckmeister harmóniák, a világ legjobb filmrendezőinek rangsorában is megelőzte a legnagyobb hollywoodi rendezőket.
Párizstól New Yorkig mindenhol ismerték és tisztelték az ő különleges látásmódját, mi pedig büszkék lehettünk rá, hogy közülünk való” – írta. Latorcai Csaba parlamenti államtitkár is a magyar filmművészet meghatározó alakjának nevezte a rendezőt, és kiemelte, hogy a Guardian a világ legjobb filmrendezőit felsoroló listáján a 13. helyen említik.
Magyarország stockholmi nagykövetsége is megemlékezett róla.
„Legendás együttműködése a friss Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlóval olyan felejthetetlen filmeket adott a világnak, mint a Sátántangó, a Kárhozat, a Werckmeister harmóniák, A londoni férfi vagy A torinói ló. Kettejük közös univerzuma örökre része marad a filmtörténetnek.”
Janisch Attila filmrendező, a Freeszfe Egyesület docense szerint a magyar és egyetemes filmművészet egyik zsenije halt meg.
„Minden filmje megrázó, eredeti szemléletű, kísérletező, egyszerre könyörtelenül rideg, miközben végtelenül érzelmes is volt, és mindig az elesettekről, a kiszolgáltatottakról beszélt nagy empátiával irántuk.
[…] Béla azok közé a zsenik közé tartozik, akiknek a művészete azokat is befolyásolja, akik esetleg soha nem látták a filmjeit. A zsenik hatása nem csak közvetlenül érvényesül, hanem közvetetten is. Béla filmjei után már nem úgy gondolunk (filmes alkotóként sem) a filmekre, mint előtte.”
A Budapesti Nemzetközi Filmfesztivál közlése szerint
Tarr Béla utolsó nyilvános szereplése a fesztiválon volt október 29-én, amikor egyik tanítványa filmje előtt szólt a közönséghez.
A Magyar Tudományos Akadémia egy 2016-os székfoglaló beszédével emlékezett meg a rendezőről, amelyben a filmkészítés időszerű feladataként a társadalmi, szociális érzékenység hangsúlyozását jelölte meg.
„Meghalt a legszabadabb ember, akit ismertem. Meghalt, Tarr Béla” – írta megemlékező bejegyzésében Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere. A világhírű filmrendező kedd hajnalban, 70 éves korában, hosszú és súlyos betegség után hunyt el.
„Az egyik leghíresebb magyar volt, de volt oka dühösnek lenni a hazájára. És az egyik leghíresebb budapesti is,
aki – bár a magáénak tudhatott szinte minden kitüntetést, amit csak kapni lehet – nagyon büszke volt arra, hogy tavaly Budapest díszpolgára lett. Megszakad a szívem, hogy a díjat már nem adhattam át neki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az orosz nagykövet válasza Magyar Péternek: Nem érdemes a magyarokat képzeletbeli orosz fenyegetésekkel ijesztgetni
Jevgenyij Sztanyiszlavov a 2016-os amerikai elnökválasztáshoz hasonlította a kialakult helyzetet. Szerinte a Kreml beavatkozása ugyanúgy kitaláció, mint akkor volt.
Egy Facebook-posztban válaszolt Jevgenyij Sztanyiszlavov, Oroszország magyarországi nagyköveteMagyar Péternek, miután a Tisza Párt vezetője arról beszélt, hogy a Kreml beavatkozna a magyar választásokba. A nagykövet szerint a diplomáciai gyakorlat elvileg nem írja elő a nyilvános levelezést pártvezetőkkel, de mivel Magyar nyílt levélben fordult hozzá, kénytelen ugyanígy válaszolni.
Sztanyiszlavov levelében egyetértett a politikussal abban, hogy Magyarország egy szabadságszerető nemzet, amit nem lehet megfélemlíteni, és megemlítette, hogy az ország az elmúlt években sok igazságtalan nyomást kapott az Európai Uniótól. Azt írta:
„Brüsszellel ellentétben Oroszország tiszteletben tartja Magyarország szuverenitását, nem avatkozik be a belügyeibe, és különösen a választási kampányába sem. A választás kizárólag a magyar népé.”
A nagykövet állítása szerint a diplomáciai misszió célja a normális kétoldalú kapcsolatok fenntartása és az orosz állampolgárok érdekeinek védelme, minden más pedig rosszindulatú kitaláció.
Hozzátette, nem érdemes a magyarokat „képzeletbeli orosz fenyegetésekkel ijesztgetni”.
Sztanyiszlavov szerint az ilyen inszinuációkra a nagykövetség sajtószolgálata reagál, amely nem érti, miért használnak nyilvánvalóan hamis információkat választási célokra.
„A jövőben sem fogjuk eltűrni a hamis hírek terjesztését az orosz nagykövetség állítólagos beavatkozásáról a magyar választási kampányba. Biztos vagyok benne, hogy a magyar választók megértik, miért terjesztenek ilyen meséket.
Jól emlékeznek arra, hogy a nyilvánosság előtt felkapott, kitalált »orosz nyom« a 2016-os amerikai elnökválasztás során, 2025 júliusában elhalt, amikor Tulsi Gabbard, az amerikai Nemzeti Hírszerzés igazgatója nyilvánosságra hozta azokat az anyagokat, amelyek bizonyítják a hírszerzési adatok hamisítását és Moszkva szerepének politizálását Donald Trump választási győzelmében” – írta posztjában a nagykövet.
Szerinte a „Kreml keze” Amerikában is csupán a belpolitikai küzdelem banális eleme volt, és Magyar Péternek kell eldöntenie, hogy ezt a „lejátszott lemezt” bevonja-e a kampányba.
A VSquare oknyomozó portál értesülései szerint a Kreml „politikai technológusokból” és GRU-hoz köthető szakemberekből álló csapatot küldött Budapestre, hogy befolyásolja az áprilisi országgyűlési választást. A források a műveletet Szergej Kirijenko, Vlagyimir Putyin első kabinetfőnök-helyettese felügyelete alá sorolják.
A budapesti orosz nagykövetség egy korábbi közösségi médiás bejegyzésben már visszautasította, hogy bármiféle orosz hírszerzői delegáció érkezett volna Budapestre, és „hamis információknak” nevezte az erről szóló értesüléseket.
Magyar Péter a hírekre reagálva a nemzetbiztonsági bizottság haladéktalan összehívását szorgalmazta, és korábban azt írta a Facebookon: „Kádár János óta Orbán Viktor az első, aki behívja az oroszokat a hazánkba.” Magyar állítása szerint „több helyről származó információ” alapján a GRU emberei már hetek óta Budapesten vannak.
A nagykövet posztjában hivatkozott Tulsi Gabbardra, akit 2025 februárjában erősítettek meg a Nemzeti Hírszerzés igazgatói posztján. Gabbard 2025 júliusában valóban nyilvánosságra hozott anyagokat a 2016-os amerikai elnökválasztásba történő orosz beavatkozással kapcsolatba . A közzétett dokumentumok nem támasztották alá egy, a hírszerzési adatokat meghamisító összeesküvés meglétét.
Egy Facebook-posztban válaszolt Jevgenyij Sztanyiszlavov, Oroszország magyarországi nagyköveteMagyar Péternek, miután a Tisza Párt vezetője arról beszélt, hogy a Kreml beavatkozna a magyar választásokba. A nagykövet szerint a diplomáciai gyakorlat elvileg nem írja elő a nyilvános levelezést pártvezetőkkel, de mivel Magyar nyílt levélben fordult hozzá, kénytelen ugyanígy válaszolni.
Sztanyiszlavov levelében egyetértett a politikussal abban, hogy Magyarország egy szabadságszerető nemzet, amit nem lehet megfélemlíteni, és megemlítette, hogy az ország az elmúlt években sok igazságtalan nyomást kapott az Európai Uniótól. Azt írta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter reagált az orosz nagykövet levelére: Mintha nem is a Kremlben, hanem a Karmelitában írták volna
A Tisza Párt elnöke szerint Jevgenyij Sztanyiszlavov hétfőn is „folytatta a nyílt beavatkozást”. Kijelentette, hogy Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja marad, „akár tetszik Oroszországnak és Orbán Viktornak, akár nem.”
Nyilvános üzengetésbe kezdett Magyar Péter és Oroszország magyarországi nagykövete. Ahogy megírtuk, Jevgenyij Sztanyiszlavov a Facebookon válaszolt a Tisza Párt vezetőjének üzenetére, aki arról beszélt, hogy a Kreml beavatkozna a magyar választásokba. Bejegyzésében leszögezte, hogy, „Brüsszellel ellentétben Oroszország tiszteletben tartja Magyarország szuverenitását, nem avatkozik be a belügyeibe, és különösen a választási kampányába sem”. A nagykövet állítása szerint a diplomáciai misszió célja a normális kétoldalú kapcsolatok fenntartása és az orosz állampolgárok érdekeinek védelme, minden más pedig rosszindulatú kitaláció.
Hozzátette azt is, nem érdemes a magyarokat „képzeletbeli orosz fenyegetésekkel ijesztgetni”.
Magyar Péter nem késlekedett sokat a válasszal, ezúttal is Facebook-oldalán üzent. Szerinte Oroszország nagykövete „ma folytatta a nyílt beavatkozást Orbán Viktor kormánya mellett”.
„A nagykövet úr mai állásfoglalását mintha nem is a Kremlben, hanem a Karmelitában írták volna (bár lehet, hogy a kettő ugyanaz?!). Volt itt minden: Magyarország valódi szövetségeseinek gyalázása, brüsszelezés, stb., már csak Soros György hiányzott a nagyköveti nyilatkozatból”
– írta nyílt levelében.
A nagykövetnek címezve a szavait kijelentette: „Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja, és az is marad, akár tetszik Oroszországnak és Orbán Viktornak, akár nem.”
A Tisza Párt elnöke azt is írta, a magyar embereknek és a gazdaságnak szüksége van arra a 8 ezer milliárd forint uniós forrásra, amit álláspontja szerint eddig Orbán Viktor „korrupt kormányzása miatt” nem kapott meg az ország. Ismételten felszólította az oroszokat, hogy tartózkodjanak a magyar választások befolyásolásától. „Bár őszintén szólva, Orbán Viktor nyílt orosz támogatásával és hazánk szövetségeseinek gyalázásával sokat segítenek a magyar embereknek az április 12-i döntésük meghozatalában, és nagyot lendítenek a TISZA kétharmados győzelmi esélyein” – tette hozzá Magyar Péter.
Ahogy arról beszámoltunk, a VSquare múlt héten több európai nemzetbiztonsági forrásra hivatkozva azt írta, hogy a Kreml „politikai technológusokból” és a GRU-hoz kötődő szakemberekből álló csapatot küldött Budapestre, hogy befolyásolják az áprilisi országgyűlési választást, és ezzel Orbán Viktor hatalmon maradását segítsék. A budapesti orosz nagykövetség egy Facebook-posztban tagadta, hogy hírszerzők érkeztek volna Magyarországra.
Magyar Péter a hírekre reagálva a nemzetbiztonsági bizottság haladéktalan összehívását szorgalmazta, és felszólította az orosz vezetést, hogy tartózkodjanak a választások bármilyen befolyásolásától.
Nyilvános üzengetésbe kezdett Magyar Péter és Oroszország magyarországi nagykövete. Ahogy megírtuk, Jevgenyij Sztanyiszlavov a Facebookon válaszolt a Tisza Párt vezetőjének üzenetére, aki arról beszélt, hogy a Kreml beavatkozna a magyar választásokba. Bejegyzésében leszögezte, hogy, „Brüsszellel ellentétben Oroszország tiszteletben tartja Magyarország szuverenitását, nem avatkozik be a belügyeibe, és különösen a választási kampányába sem”. A nagykövet állítása szerint a diplomáciai misszió célja a normális kétoldalú kapcsolatok fenntartása és az orosz állampolgárok érdekeinek védelme, minden más pedig rosszindulatú kitaláció.
Hozzátette azt is, nem érdemes a magyarokat „képzeletbeli orosz fenyegetésekkel ijesztgetni”.
Villámgyors és szokatlan törvénnyel tartaná meg a Fidesz a lefoglalt ukrán pénzt
Kocsis Máté törvényjavaslatot nyújtott be az M0-son lefoglalt ukrán vagyonról. A jogszabályt kivételes eljárásban tárgyalják, ami a visszaható hatályú törvényhozás aggályát is felveti.
Törvényjavaslatot nyújtott be Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője az „ukrán aranykonvojként elhíresült” ügyben, a jogszabályt pedig kivételes eljárásban tárgyalja majd a parlament. A lépésre azután került sor, hogy március 6-án a magyar hatóságok két ukrán pénzszállító autót kapcsoltak le az M0-s körgyűrű M4-es és M5-ös közötti szakaszán, az alacskai pihenőhelynél. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzmosás gyanújával indított büntetőeljárást, miközben az ukrán takarékbank vasárnap már jelezte, hogy visszaköveteli a lefoglalt pénzt és aranyat.
A törvényjavaslatot a nemzetbiztonsági bizottság hétfői ülésének rövid, nyílt részén tárgyalták.
Kocsis Máté az indoklásban elmondta, a javaslat a „szokatlan mennyiségű”, Magyarországon átszállított készpénzről és aranyról szól, és azt célozza, hogy a múlt héten lefoglalt vagyon a hatósági eljárás végéig maradjon lefoglalva.
A fideszes politikus kijelentette, a szállítás módja és a személyek kiléte nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet Magyarországnak - írja a Telex.
A javaslatot a képviselők nagyon rövid idő alatt vitatták meg. Az MSZP-s Molnár Zsolt és a bizottság jobbikos elnöke, Sas Zoltán is kifogásolta a gyorsaságot és a választások előtti időzítést, mondván, nem volt idejük részletesen megismerni a szöveget. Sas szerint felmerül a visszaható hatályú törvényhozás aggálya is, abban ugyanakkor mindketten egyetértettek, hogy az ügynek lehet nemzetbiztonsági kockázata.
Kocsis Máté a kritikákra reagálva elismerte, hogy valóban felmerülhet a visszamenőleges hatály aggálya, de szerinte ebben a konkrét ügyben szükséges a jogalkotás. A sietségért elnézést kért, amit azzal indokolt, hogy a parlament a választások előtt már csak hétfőn és kedden ülésezik, ezért sürgősen kell dönteni.
A bizottság végül négy igen szavazattal, két tartózkodás mellett támogatta a javaslatot, és azt is, hogy az Országgyűlés kivételes eljárásban tárgyalja. A jobbikos Sas Zoltán és az MSZP-s Molnár Zsolt tartózkodott.
Törvényjavaslatot nyújtott be Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője az „ukrán aranykonvojként elhíresült” ügyben, a jogszabályt pedig kivételes eljárásban tárgyalja majd a parlament. A lépésre azután került sor, hogy március 6-án a magyar hatóságok két ukrán pénzszállító autót kapcsoltak le az M0-s körgyűrű M4-es és M5-ös közötti szakaszán, az alacskai pihenőhelynél. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzmosás gyanújával indított büntetőeljárást, miközben az ukrán takarékbank vasárnap már jelezte, hogy visszaköveteli a lefoglalt pénzt és aranyat.
A törvényjavaslatot a nemzetbiztonsági bizottság hétfői ülésének rövid, nyílt részén tárgyalták.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Újabb durva drágulás jön: a benzin ára 10, a gázolajé 20 forinttal ugrik meg keddre
Ha a nagykereskedelmi áremelést a kutak teljes mértékben továbbhárítják, akkor a hétfőn mért 585 forintos benzinár 595 forintra, a 629 forintos gázolajár pedig 649 forintra nőhet. A tényleges kiskereskedelmi árak alakulása azonban kutanként eltérhet.
A hétfői olajárrobbanás hatására keddtől tovább drágulnak a hazai üzemanyagok. A Brent olaj hordónkénti ára hétfő hajnalra egészen 120 dollárig szökött fel, a forint pedig a dollárral szemben 343 forintos árfolyamig gyengült.
Mindezek következtében a benzin nagykereskedelmi ára bruttó 10, a gázolajé pedig bruttó 20 forinttal emelkedik holnaptól. Amennyiben ez a kutak áraiban is érvényesül kedd reggel, a március 9-i átlagárak jelentősen tovább nőnek
A globális olajpiacon a Brent ára vasárnap este és hétfő hajnal között ugrott a 110–120 dolláros sávba; a drágulást a Közel-Keleten és a Hormuzi-szoros körül kialakult feszültségek fűtik. Ezzel párhuzamosan a szomszédos Horvátországban hétfőn ideiglenes üzemanyagár-korlátot vezettek be, ahol az eurodízel literenkénti árplafonja 1,55 euró lett.
Ha a nagykereskedelmi áremelést a kutak teljes mértékben továbbhárítják, akkor a hétfőn mért 585 forintos benzinár 595 forintra, a 629 forintos gázolajár pedig 649 forintra nőhet. A tényleges kiskereskedelmi árak alakulása azonban kutanként eltérhet.
A mostani emelkedés egy hosszabb sorozat része. Március 3-tól a gázolaj nagykereskedelmi ára 5 forinttal nőtt, majd március 6-tól a benzin 6, a gázolaj pedig 15 forinttal drágult. Ezt követte egy újabb, március 7-i emelés, amikor a benzin ára 7, a gázolajé pedig 17 forinttal ment feljebb.
A hétfői olajárrobbanás hatására keddtől tovább drágulnak a hazai üzemanyagok. A Brent olaj hordónkénti ára hétfő hajnalra egészen 120 dollárig szökött fel, a forint pedig a dollárral szemben 343 forintos árfolyamig gyengült.
Mindezek következtében a benzin nagykereskedelmi ára bruttó 10, a gázolajé pedig bruttó 20 forinttal emelkedik holnaptól. Amennyiben ez a kutak áraiban is érvényesül kedd reggel, a március 9-i átlagárak jelentősen tovább nőnek
