SZEMPONT
A Rovatból

Tapasztó Orsi: Mindent felülír egy 3 éve a kórházban élő, beteg gyermek érdeke, aki senki másnak nem kell

A kisfiúért petíciót indító mentálhigiénés szakember bízik benne, hogy három évnyi pokol után ez a kisfiú végre hazaérhet szerető családjához. De az eset nem egyedi, vannak más gyerekek is, akik másfél-két éve élnek kórházban.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. október 04.



Már több mint 230 ezren írták alá azt a petíciót, amit Tapasztó Orsi indított, hogy egy születése óta, azaz 3 éve kórházi rácsos ágyban élő kisfiú végre szerető családba kerülhessen. A kisfiú történetét az RTL Házon kívül című műsora mutatta be. Ebből kiderült, a gyermek értelmileg ép, azonban egy veleszületett rendellenesség miatt speciális ápolást igényel, több műtéten is átesett, születésekor lemondtak róla. Az ott dologozó egyik csecsemő- és gyermekápoló megszerette a kisfiút, ahogy a családja is. Nyolc hónapja eldöntötték, örökbe fogadják, de hiába végezték el az örökbefogadó tanfolyamot, azt mondták nekik, nem ők választják ki, ki kerül hozzájuk. Közben a kisfiút nemzetközi örökbefogadási listára tették.

Ügyvédhez fordultak, aki szerint a gyermekvédelemben több hibát is elkövettek. A 60 napos eljárás már 8 hónapja tart, nem biztosítottak iratbetekintést, és a pár kiskorú gyerekeinél is pszichológiai vizsgálatot végeztek. A tévéműsor és a petíció után csütörtökön váratlanul megjelent a családnál egy miniszteri biztos, aki ígéretet tett az ügy felgyorsítására, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter pedig egy videóban arról beszélt, fontos, hogy a gyermek minél előbb szerető családba kerülhessen. Ezért elvégeztetnek egy harmadik pszichológiai vizsgálatot, amit az állam fizet, ahogy a gyermek eddigi költségeit is az állam fizette, beleértve egy nyári, tíz órás életmentő műtétet - mondta a miniszter. A fordulatról a petíciót elindító Tapasztó Orsi mentálhigiénés szakemberrel, örökbefogadó anyával beszélgettünk.

– Mit mond el a gyermekvédelmi rendszerről az, hogy sajtónyilvánosság és petíció kell ahhoz, hogy egy három éve kórházi ágyban élő kisfiú kikerülhessen onnan?

– Hogy nagyon nagy bajok vannak. Abban például, hogy a gyerek érdeke sehol nem jelenik meg ebben a történetben. Örökbefogadás esetén szabály, hogy nem a szülő választ gyereket, viszont mindent felülír ebben egy beteg gyermek érdeke, aki senki másnak nem kell, csak ennek a családnak. Egyértelmű, hogy nem lehetne ilyesmivel takaróznia egy gyermekvédelmi rendszernek. Jelenleg inkább bántalmazzák tovább a hároméves gyereket és kényszerítik arra, hogy elhanyagolásban éljen egy kórházban. Minden szinten felülvizsgálatot igényelne, hogy milyen emberek ülnek a gyermekvédelemben döntéshozóként, és ők milyen elvek mentén hoznak döntéseket.

– Hogyan alakulhat ki ilyen helyzet, és mennyire jellemző, hogy ez így megtörténik?

– A három év kiemelkedően sok, ezért is lett ügy ebből az esetből. Sok gyerek azonban hosszú ideje van kórházban, tudunk egy éve vagy másfél éve bent lévő gyerekekről is, ami már önmagában borzasztó, de ez a három év különösen súlyos. Ez nem egy ember mulasztásán múlik. Kell hozzá egy gyerek, akinek olyan egészségügyi problémái voltak, amelyek miatt kórházi tartózkodásra volt szükség. Ez azonban már két éve nem áll fenn: ma már nem igényel kórházi ellátást, tehát két éve már örökbeadható, egy család pedig örökbe is fogadná, mégis akadályoztatva vannak.

– Az akadályoztatás miben nyilvánult meg?

– Amikor a leendő szülők elkezdték a kötelező tanfolyamot, azt mondták nekik, hogy nincs válogatás: azt kapják, akit kiajánlanak. Alapvetően ez egy nagyon fontos szabály, mert gyermekvédelmi szakemberek csoportja a gyermek igényeihez „illeszt” szülőpárt, és nem fordítva, hisz ebben is a gyerek érdeke az első. De amikor egy gyerek senkinek nem kell, és ráadásul nemzetközi listára is felkerült, akkor végképp érthetetlen az akadályoztatás. Ezt senki nem érti. Ez az empátia és az emberség hiányát mutatja egy olyan rendszerben, ahol ezeknek alapvetőnek kellene lenniük.

Tehát van szabály, de a gyerek érdeke mindent felülír. Ha senkinek nem kell, annak kellene megkapnia, akinek kell.

– Ha viszont ennyire ragaszkodnak a szabályokhoz, akkor az nem érthető, hogy bizonyos szabályokat a gyermekvédelem részéről rúgtak fel: például a családban élő gyermeket is pszichológiai vizsgálatra kötelezték.

– Több ilyen szabályokon való átlépés volt. Erről a család jogi képviselője biztosan tudna részletesebben beszélni.

– Milyen indoklással tiltották meg a családnak, hogy érintkezhessenek a kisfiúval?

– Az indoklás ugyanaz: „nem a család választ”. Itt elég volt egy ember döntése, ami mindent megakasztott. Az is

gyanús volt számukra, hogy a család ennyire lelkes a kisfiúval kapcsolatban, és hogy „milyen érdekek” fűzik őket az örökbefogadáshoz,

miközben a különböző vizsgálatok során semmilyen „érdekekre” nem derült fény. Több pszichológiai jelentés készült, egymásnak ellentmondó megállapításokkal. Az egyik nagyon pozitív volt, a másik megakasztotta az ügyet. Utóbbi sem tiltotta el a családot az örökbefogadástól, csak azt állapította meg, hogy egészséges gyerekre megfelelnek, betegre nem, miközben egy ápolónőről és egy osztályvezető szakápoló férjről beszélünk. Ez érthetetlen.

– És itt jött Hankó Balázs, aki lehetőséget ígért egy új vizsgálatra. A szabályok szerint további vizsgálatokat már a családnak saját költségére lehetett volna végeztetnie, ez félmillió forint lenne. A miniszteri ígéret szerint ez most egy államilag finanszírozott vizsgálat lesz?

– Az az ígéret, hogy ők ezt kifizetik.

– De egyáltalán nem biztos, hogy ettől a dolog megoldódik?

– Ez a család rendben van, minden adott ahhoz, hogy szeretetben és biztonságban neveljék fel ezt a kisfiút. Ha ez a vizsgálat pozitív eredménnyel zárul, ennek az ügynek sínen kellene lennie.

– Annál is inkább, mivel a kisfiú hároméves múlt. Ezek a legalapvetőbb évek, ami ilyenkor történik, sokszor reparálhatatlan. Ugyanakkor még „csak” hároméves. Ha holnap örökbe fogadnák, lelkileg mekkora hátránnyal indulna?

– A kérdésre nehéz általános választ adni. Saját példát hozok: a gyermekemet háromévesen fogadtuk örökbe, életének két évét, egyéves korától, a rendszerben töltötte. Jól látszottak rajta a rendszer okozta elhanyagolás jelei. A szerető, biztonságos környezet azonban nagyon gyorsan csökkentette ezek nyomait. Ez nem jelenti azt, hogy egy percig is tovább kellene rácsos ágyban ülnie egy gyereknek. Azonnal családba kellene kerülnie. A gyerek reagál a szeretetre és a biztonságra, a lelke gyógyulni kezd.

Hosszú távon azonban a kapcsolataiban visszaköszönhet a sérült ősbizalom: az a belső bizonyosság, hogy a világ alapvetően egy jó hely, ahol elfogadnak és szeretnek, ahol megérdemlem, hogy figyeljenek rám.

Ezek a gyerekek gyakran kérdőjelekkel lépnek be az életbe: van-e jogom itt lenni, elég vagyok-e a szeretethez? Ilyesmit mindannyian átélünk, de náluk ez sokszoros teher. Valószínűleg „csomagként” viszik tovább, remélhetőleg szakmai segítséget kapnak. Kérdés, hogy a hospitalizált gyerekek közül hányan jutnak majd segítő szakemberhez vagy pszichológushoz.

– Hankó miniszter azt mondta a videójában, hogy minden eszközt bevetnek annak érdekében, hogy a gyermek minél hamarabb szerető családban nőhessen fel.

– Minden információ megvan ahhoz, hogy a döntés megszülethessen, és ez a gyerek ahhoz a családhoz kerüljön, akivel már elkezdett kialakulni egy kapocs és akik harcolnak érte hónapok óta. Akik kész gyerekszobával és mérhetetlen mennyiségű szeretettel várják. Azt tudom mondani, hogy az információkat kellene megvizsgálni és nem húzni tovább az időt, mert ami most történik, azt személy szerint felesleges időhúzásnak érzem.

– Azt is fontosnak tartotta elmondani a miniszter, hogy a gyermek minden ápolási költségét eddig is biztosították, és a nyáron végzett életmentő műtétet is támogatták.

– Nem is tudom, hogy erre mit lehet reagálni. Jogi szempontból jelenleg az állam a gyermeknek a szülője. Az anyukája és az apukája egy személyben az állam, a magyar állam. Innentől nem kérdés, hogy anyagilag az állam támogatja ezt a gyereket, és nem hagyja ott például egy életmentő műtét nélkül.

– Hankó Balázs szerint a tavaly nyáron elindított 6 hetes örökbefogadási szabálynak köszönhetően a kórházba hagyott gyerekek közül azóta 122-en kerültek családhoz.

– Az a gond, hogy sokkal nagyobb a baj, mint amekkora munkaerőt, pénzt, paripát és fegyvert erre biztosítanak. Nagyságrendekkel nagyobb a baj.

Tudunk olyan gyerekekről, akik egy-másfél-két éve élnek kórházakban. Sajnos nem ez az egyedi eset, amiről most beszélünk, ez egy kiemelkedő, kimagaslóan rossz eset, de nagyon sok hasonló eset van.

És nem fordítanak elég erőforrást arra, hogy ténylegesen segítséget kapjanak ezek a gyerekek, akiknek egy napot sem lenne szabad törődés nélkül kórházban tölteniük. Az csodálatos, hogy meggyorsították az örökbeadási folyamatot, de nagyon messze vagyunk attól, hogy az állam a képességeihez és lehetőségeihez mérten javítson a rendszeren. Mert sokkal több minden megvalósulhatna, ha a prioritási lista élére kerülne a gyermekvédelem.

– Hány gyermek vár örökbefogadásra?

– A gyermekvédelmi rendszerben 23 ezer gyermek van, közülük kb. 2 ezer adható örökbe. Nagyon sok olyan történet jutott el hozzám az utóbbi években, hogy biológiai szülők hónapokig nem keresték gyereküket, esetleg csak telefonon, a telefonhívást pedig kapcsolattartásnak minősítették, így nem nyilvánították a gyereket örökbeadhatónak. Természetesen a gyermekvédelem célja a hazagondozás és nem az örökbeadás, de a történetek alapján azt gondolom, lenne mit javítani azon, hogy egy objektívebb képet kapjunk egy gyerek hazakerülési esélyeiről és a biológiai szülők reális szándékairól és lehetőségeiről. Rengeteg mindenen lehetne javítani, hogy

ne 23 ezer gyerek éljen a gyermekvédelmi rendszerben, vagy ha már benne kell élnie, egy jobb rendszer vigyázzon rájuk, a bántalmazás és kizsákmányolás helyett.

Erre egyelőre nem látok valódi törekvést.

– A jelen törvények szerint például egynemű párok sem fogadhatnak örökbe gyermeket. Jobb állami gondozásban élni, mint egy szerető meleg családban?

– Ez a rendszer eldöntötte, hogy akár gyerekek bántalmazása árán is tartja magát ahhoz, amit az ideológiája képviselni szeretne. Itt nincs más út, és ez borzasztó.

A meleg párok esetében sem az jut érvényre, hogy a gyermek érdeke mindenek felett áll.

Képzeljük el azt, hogy egy egyedülálló ember, vagy akár egy azonos nemű pár családjában hogy élne egy gyerek. Nekem nagyon jó barátaim vannak, azonos nemű párként élnek. Nem egy, hanem két gyereket fogadtak örökbe, és csodálatosan nevelik őket, a gyerekeknek fantasztikus életük van. Élhetne így nagyon-nagyon sok gyerek. Ehelyett az állami gondozásban élik a mindennapjaikat, amelyben ha véletlenül kifognak egy odaadó gondozót, a család szeretetét és az otthon melegét sajnos ez sem pótolhatja.

– Változhat valami a mostani eset után?

– Kardosné Gyurkó Katalin, a Kulturális és Innovációs Minisztérium generációk közötti együttműködés segítéséért felelős miniszteri biztosa pénteken reggel nyilatkozott egy rádióműsorban, miután előző nap meglátogatta a gyermeket a kórházban. Szavaiból azt éreztem, hogy próbálja hitelteleníteni a családot, megkérdőjelezve azt, hogy egy beteg gyerek ápolására vajon alkalmasak lennének-e. Ne feledjük, ápoló házaspárról beszélünk. Kardosné sok minden mellett arról is beszélt, hogy ez a gyerek szeretetben él a kórházban, nincs is olyan rossz állapotban, egyáltalán nem egy rácsos ágy az otthona. Egyszóval azt érzem, hogy

elindult egy olyan narratíva, ami a helyzet súlyosságát hivatott bagatellizálni.

Ettől függetlenül bízom a független szakértői véleményben, és annak erejében, hogy három évnyi pokol után ez a kisfiú is végre hazaérhet szerető családjához. Bízom abban, hogy a döntéshozók belátják, nincs az a gyerek, aki egy perccel is tovább kellene maradjon egy kórházban, mint amennyit egészségi állapota megkíván, főleg szülői gondoskodás nélkül, magára hagyva.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Akkor a bandatagon kívül ocsmány áruló is vagyok” – felháborodtak a tüntetők Lázár János minisztériuma előtt
A kormány bűnözőbandának, Bayer Zsolt pedig ocsmány árulóknak nevezte azokat, akik Gyöngyösön tiltakoztak Lázár János wc-kefés kijelentése ellen. Szombat este Lázár minisztériuma elé szerveztek tüntetést, ahol felbukkant Caramel is. Videó.


Lázár János minisztériuma elé hirdetett tüntetést Lakatos Ádám aktivista, miután a miniszter egy lakossági fórumon arról beszélt, hogy ha nincsenek bevándorlók, a vonatok vécéit a cigányoknak kell takarítaniuk. A demonstrációra azután került sor, hogy Lázár egy gyöngyösi fórumán roma tiltakozók jelentek meg, amire a kormányzati kommunikáció úgy reagált: „bandába verődött bűnözőket” küldött rájuk a Tisza Párt.

„Emberölés, rablás, lopás, kényszerítés, szexuális erőszak. Ez van a priuszukban. Akiket a TISZA odaküldött a fideszesekre Gyöngyösön, némelyiknek több bűncselekmény van a rovásán, mint ahány éves” – állította Orbán Viktor, aki szerint a tiltakozókat bandába szervezték. „És még csak 72 napra vagyunk a választástól. Mi lesz itt, emberek?” – tette fel a kérdést.

A tüntetésen többen is reagáltak a vádakra, köztük azokra a kijelentésekre is, amelyeket Bayer Zsolt publicista fogalmazott meg. Bayer ocsmány árulóknak nevezte a tiltakozókat, és azt üzente nekik, hogy csak akkor nyissák ki a szájukat, ha meg akarják köszönni az Orbán-kormánynak az elmúlt 16 év jótéteményeit.

„Akkor ma még a bandatagon kívül ocsmány áruló is vagyok. Köszönöm a kitüntetést!” – reagált szarkasztikusan az egyik résztvevő. Egy másik tiltakozó szerint az egész helyzet „emberi butaság, ez nem méltó a magyar nép viselkedéséhez.”

„Hová süllyedtünk? Hogy egy olyan országban kell élnem, ahol ilyen emberek élnek, akik így ontják magukból a gyűlöletet. Mert bennem is gyűlöletet kelt. Az a legrosszabb, hogy érzem magamban, és ezt nagyon-nagyon szégyellem magam” - mondta egy másik megszólaló.

A kormánypárti megnyilvánulások egy tüntetőt Balog Zoltán egykori miniszter szavaira emlékeztettek. „Azt mondta, hogy rekesszék ki a bűnözőket maguk közül a romák. Ez egy egyértelműen diszkriminatív, stigmatizáló megszólalás volt, és ez beleillik egy hosszú sorozatba, amit a Fidesz csinál” – mondta.

Volt, aki szerint a vita teljesen rossz vágányon zajlik. „Ez egy szóval baromság. Megint nem a lényeggel foglalkoznak, hanem azzal, hogy miket, meg hogyan meg kiket küldtek. Volt valami, egy nagyon fontos dolog, amire reagálni kéne, és nem azzal foglalkozni, hogy milyen embereket küldtek” – vélekedett egy nő.

Molnár Ferenc Caramel is a helyszínen volt, aki szerint a politika eszközei miatt nem lepődik meg a kialakult helyzeten.

„Szerintem pont ezen kellene változtatni, hogy bárki kiáll egy magyar vagy cigány emberért, akkor ne a támadás köszönjön vissza reflexszerűen” – fogalmazott az énekes.

Úgy vélte, a tiltakozók önmaguk miatt mondták el a véleményüket, nem pedig utasításra.

„Ugyanaz, mint a Szőlő utcai gyerekek. Nekem is volt ott ismerősöm, egyetemi tanár gyermeke, mert 14 évesen rosszat lépett. Most le vannak bűnözőzve azok a gyerekek is” – húzott párhuzamot egy másik felszólaló, aki szerint a romáknak sokszor nincs más lehetőségük. „Le lehet bűnözőzni, igen, nyilvánvalóan. De hát az Országházban dolgozók is bűnözők, csak ők még nem kaptak érte semmit.”

A tüntetők szerint Lázár Jánosnak le kell mondania. „Azonnal. Azonnal. Egyértelmű” – jelentette ki egy férfi. „Nem kérdés. Minden normális helyen, minden normális országban már régen nem lenne szabad miniszternek lenni. De nem fog lemondani, ne reménykedjünk” – tette hozzá egy másik.

A legélesebb kritikát egy nő fogalmazta meg, aki szerint az egész kormány felelős. „A kormánynak kellene lemondani, nem Lázár Jánosnak. Lázár János szavaira annyi volt a reakciója, ha jól tudom, Orbán Viktornak, hogy hallgatja a Dankó Rádiót. Ez a reakció.” – mondta felháborodottan.

A teljes riport


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Bárándy Péter: A romák bűnügyi adataihoz még Orbán Viktor sem férhetett volna hozzá, ami történt, valószínűleg bűncselekmény
A volt igazságügyi miniszter szerint a jogtalanság földjén járunk. És nem csak a romák szenzitív adatainak felhasználása mutatja ezt, hanem az is, hogy a kormány a szolidaritási adó ügyében egy rendelettel átvette a bíróságok szerepét, vagyis bármire feljogosítva érzi magát.
Fischer Gábor - szmo.hu
2026. február 05.



Egyre több a kérdőjel a gyöngyösön Lázár János WC-kefés mondatai miatt tiltakozó romák bűnügyi adatainak felhasználásával kapcsolatban. Ezekről elsőként a Magyar Nemzet írt, majd a Fidesz konkrét monogramokkal, életkorral és bűnlajtrommal, az egyes elhomályosított arcokat bekarikázva mutogatta egy videón, ki mit csinálhatott. A videót Lázár János is megosztotta, majd Orbán Viktor is konkrét bűncselekményekről beszélt. Lázár János szerint az adatokat ő és a kormány onnan tudhatta, hogy a helyszínen rendőrök igazoltatták az ellene tiltakozókat, és ennek eredményéről Pintér Sándor beszámolt Orbán Viktornak. Csakhogy a rendőrség közleményben cáfolta, hogy bárkit is igazoltattak volna.

Hogyan juthatott hozzá a Fidesz, Lázár János, vagy akár Orbán Viktor a bűnügyi nyilvántartás adataihoz, és ha ez megtörtént, az felvet-e bűntetőjogi kérdéseket? Erről beszélgettünk Bárándy Péter volt igazságügyi miniszterrel. De szóba került az a veszélyhelyzetre hivatkozással meghozott kormányrendelet is, ami utasította a bíróságokat, hogy szüntessék meg a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos pereket, és megtiltotta az önkormányzatoknak, hogy ebben az ügyben újra bírósághoz forduljanak.

— Mit gondol arról, hogy a Lázár János WC-kefés mondatai miatt Gyöngyösön tilatkozó romák szenzitív bűnügyi adatai a jelek szerint nyilvánosságra kerültek?

— Ennek az ügynek minden eleme jogsértő. Az ilyen adatok, még ha valósak is, hogyan kószálhatnak olyan helyeken, olyan fórumokon, olyan személyek előtt, akiknek a hozzáférése jogszerűen nem lehetséges?

A bűnügyi nyilvántartás adatairól pontos jogi rendelkezés van, hogy ki férhet hozzá: ezek a bűnügyekben eljáró hatóságok, beleértve a bíróságokat és a rendőrséget.

Bizonyos esetekben, mondjuk kegyelmi ügyek előkészítése során, mások is hozzáférhetnek, így például az igazságügyi miniszter, de a jogszabályban leírt jogosultakon kívül senki más. A kormányfő semmi esetre sem jogosult a hozzáférésre.

— Ez szabálysértés vagy bűncselekmény?

— Valószínűleg bűncselekmény, hiszen szenzitív adatokat szereztek meg jogellenesen, és ráadásul közzé is tették, ami büntető tényállásszerű magatartás.

— Ahhoz, hogy részletes adatokat nyerjenek ki a bűnügyi nyilvántartásból, a Belügyminisztériumnak is közre kellett működnie, vagy valakinek, akinek bejárása van oda.

— Ez így van.

— Tehát ahhoz, hogy kikutassák, kinek mi volt a rovásán, állami alkalmazottak dolgoztak?

— Ez egy feltételezés, erre én nem tudok válaszolni, mert önnek sem állnak erre vonatkozóan rendelkezésre adatok, és nekem sem.

— Ha valakinek már nincsen priusza, nem kerülnek törlésre automatikusan a rá vonatkozó információk?

— A nyilvántartásban az elévülési időn túl, jogszabályban meghatározott ideig még szerepelnek a büntető szankciók, amelyeket alkalmaztak egy adott személlyel szemben. De jogilag szabályozott, hogy az elévülési időn túl mennyi ideig szerepelhet valami ebben a nyilvántartásban. Ehhez azonban csak egy esetleges következő büntetőeljárásban eljáró hatóság juthat hozzá, és végső soron a büntetőbíróság.

— Úgy tűnik, a kormánypárt felült erre a „bűnöző vonatra”. A Szőlő utcai javítóintézet kapcsán is arról beszéltek, az ottani fiatalok bűnözők. Van különbség a két eset megítélése között?

— A Szőlő utca tekintetében én nem emlékszem szenzitív adatok megszerzésére és nyilvánosságra hozatalára. Csak arra, hogy kijelentették: ott súlyos bűnök elkövetői, bűnözők vannak fogva tartva, és az intézmény nem más, mint fiatalkorúak börtöne. Ami tényszerűen nem igaz, mert

a javítóintézet nem börtön, ott nem elítéltek vannak.

Vannak ott olyanok, akik eljárás hatálya alatt állnak, és fiatalkorúként a fogvatartásukat oldják meg így, ha az indokolt. De ha el is ítélték őket, a javítóintézeti nevelés egy intézkedés, aminek, ahogy a neve is kifejezi, elsődlegesen a nevelés a célja. A személyiségre és az elkövetett bűncselekményre tekintettel a nevelést a bírói ítélet szerint csak úgy lehet biztosítani, ha az illetőt egy intézetben tartják, elválasztva a külvilágtól, főként annak káros befolyásától. Tehát semmi esetre sem lehet a börtönnel egyenrangú intézményként kezelni a javítóintézetet. Ott inkább ilyenre emlékszem, nem arra, hogy valakire vonatkozóan konkrét adatokat hoztak volna nyilvánosságra. Hazugságnak ez is hazugság volt, csak más típusú.

— A részletes bűnlajstromot monogramokkal, életkorral, a Fidesz egyik videójában tették közzé. Vagyis bűnügyi adatok kerültek a kampányoló kormánypárthoz is. Ez a pártállami rendszert idézi, amikor az állam és az uralkodó párt hatáskörei fedték egymást. Mit tehetnek az érintettek? Ha ez bűncselekmény, az ügyészségnek hivatalból kellene nyomoznia, de ha nem teszi, mi lehet a következő lépés?

— Feljelentést tehetnek, és helyes is, ha megteszik, akik személyükben azonosíthatóak lettek. Ebben az esetben a nyomozó hatóságoknak valahogyan kezelniük kell az eljárást. Ha megszüntetik, akkor azt indokolással kell megtenniük, és el kell mondaniuk, miért nem látják ezt bűncselekménynek, ami egyébként ordítóan az.

Egy feljelentés esetén vagy megindul egy eljárás, vagy pedig egy alaptalan megszüntetés esetén a megszüntető hatóság presztízse erősen csökken.

De csak ilyen eszközök állnak rendelkezésre. Nagyon nehéz ezt kezelni, a párt és az állam erős összefüggése miatt, ami miatt teljes joggal használjuk a pártállam megnevezést, a választás tisztasága is megkérdőjelezhető. A kampány során, ami nálunk négy évig tart, most pedig a finisében vagyunk, olyan módon élnek vissza az állami lehetőségekkel a kormánypárt választási győzelme érdekében, ami nem megengedhető.

— Egy mai hír szerint visszamenőleges rendelettel vették el az önkormányzatoktól, így a fővárostól is, a jogot, hogy a szolidaritási adó miatt bírósághoz forduljanak, sőt, a folyamatban lévő perek megszűntetésére is utasították a bíróságokat. Ez hogy lehetséges?

— Ez a kormányrendelet

egy újabb határátlépés a jogtalanság földjére.

A kormány a különleges jogrendre, a szomszédos országban lévő fegyveres konfliktusra és a humanitárius katasztrófára hivatkozva hozta meg, hogy elhárítsa ezek magyarországi hatásait. Na most ez önmagában nem igaz, mert semmi köze a rendelet tartalmának az ukrajnai orosz agresszióhoz. Ez szépen demonstrálja, hogy Magyarországon már nem különleges jogrend van, hanem rendeleti kormányzás. 2015 óta, tehát lassan tíz éve, különböző jogcímeken és neveken lényegében különleges jogrend van érvényben. Különleges jogrend pedig nem lehet tíz éven keresztül érvényben, mert annak lényegi eleme, hogy csak nagyon rövid ideig lehet hatályban a veszély elhárítására, és a célja a normál alkotmányos rend mihamarabbi visszaállítása. Itt jól látszik, hogy az állam tíz éven át berendezkedett a rendeleti kormányzásra. Ez az első baj ezzel a rendelettel. A következő baj az, hogy az Alkotmánybírósági határozat, amelyre hivatkoznak, és az azt megelőző határozat sem alapozza meg a rendelet tartalmát alkotó következtetés levonását. A következő baj, hogy visszamenőleges hatályú. Ezen túl

a hatalommegosztás tagadásaként a bíróságok munkáját határozza meg, és kötelezi őket az eljárás megszüntetésére.

A bíróságnak kellene mérlegelnie, hogy egy adott jogszabályváltozás megokolja-e egy eljárás megszüntetést, a végrehajtó hatalom nem kötelezheti erre. A következő baj az, hogy az Alkotmánybíróság határozatát egy folyamatban lévő eljárásban a bíróságnak kell értékelnie és értelmeznie, nem a kormánynak. És az már csak egy kiegészítő dolog, hogy a két alkotmánybírósági határozatot hamisan értelmezi. Így első ránézésre csupán ennyi a bajom ezzel a rendelettel.

— Van ezzel szemben jogorvoslat?

— A választások hozhatnak ebben is reparációt. De ha folytatom: van egy állami intézkedés, ami kötelezettségeket ró az önkormányzatokra.

Erre nem lehet azt kimondani, hogy ez nem egy közigazgatási határozat.

Nem lehet úgy értelmezni, ahogy a rendelet teszi: hogy ez a költségvetési törvény végrehajtásának egy intézkedése, ezért nem határozat, nem közigazgatási eljárás része, és ezért nem lehet keresetet benyújtani ellene. Ez sem valós értelmezés, ez sem igaz. Ezzel a rendelettel csak baj van. Azt tükrözi, hogy a kormányzat bármire feljogosítva érzi magát.

— Ha ezt megtehetik, akkor holnap hozhatnak egy olyan rendeletet is a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva, minek következtében a személyiségi jogaikban megsértett romák sem perelhetnek?

— Én nem tudok és nem akarok jósolni. Mindenesetre ez egy olyan belerúgás az alkotmányosságba és a tartalmi jogszerűségbe, ami kinyitja a kaput minden egyéb szörnyűségre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Közvetlen beavatkozás az igazságszolgáltatásba” – kiakadtak a jogászok az új kormányrendeleten
A kormány a szolidaritási hozzájárulás körüli vitát egy veszélyhelyzeti jogszabállyal zárná le, amely visszamenőleg szüntetné meg az önkormányzatok pereit is. Alkotmányjogászok szerint ez az igazságszolgáltatás autonómiáját érinti, és rossz mintát adhat jövőbeli ügyekre.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. február 04.



Egy kedd este megjelent rendelettel a kormány egy tollvonással vetett véget a szolidaritási adó körüli jogvitáknak, kritikusai szerint ezzel a végrehajtó hatalom mond ítéletet a bíróságok helyett. A Magyar Közlönyben kihirdetett, az ukrajnai háborúra hivatkozó veszélyhelyzeti rendelet visszamenőleges hatállyal zárja le az önkormányzatokat sújtó hozzájárulással kapcsolatos ügyeket, és kifejezetten előírja a már folyamatban lévő perek megszüntetését is.

A lépés legérzékenyebben a Fővárosi Önkormányzatot érinti, amely korábban többször is jogvédelmet kapott a bíróságon a kormányzati végrehajtással szemben. A fővárosnak a rendelet melléklete szerint 2023-ra 57,8 milliárd, 2024-re pedig 75,5 milliárd forintot kell fizetnie. Az idei évre már 98 milliárd forintot vár a kormány ezen a címen, aminek az első, 11,7 milliárdos részletét január végén a Magyar Államkincstár már le is emelte a főváros számlájáról.

„Még a sokk hatása alatt vagyok” – fogalmazott a 24.hu-nak Kádár András Kristóf, a Helsinki Bizottság társelnöke, aki szerint a lépés a joggal való visszaélés klasszikus esete. „Ez olyan, mintha egy focimeccs kellős közepén az a csapat, amely vesztésre áll, azt mondja, hogy inkább most fújjuk le a meccset, és legyen az, hogy mi győztünk” – magyarázta az alkotmányjogász.

Az Ügyvédkör elnöke szerint a rendelet veszélyes precedenst teremt. „Ha elfogadjuk, hogy a kormány akár egy rendelettel megszüntethet folyamatokat, kizárhatja a jogorvoslatot, és mindezt visszamenőleg megteheti, akkor a jog nem korlátja, hanem eszköze a hatalomnak” – hívta fel a figyelmet Horváth Lóránt.

„Kifejezetten előírja, hogy a már megindult pereket meg kell szüntetni. Ez nem más, mint a végrehajtó hatalom közvetlen beavatkozása az igazságszolgáltatás működésébe”

– tette hozzá.

A mostani rendelet Alkotmánybírósági döntésekre is hivatkozik, amelyek szerint a szolidaritási hozzájárulás intézménye összhangban áll az Alaptörvénnyel. A kormányzati álláspont szerint a hozzájárulást mindenkinek teljesítenie kell, a főváros pénzügyi gondjai pedig nem az elvonásból, hanem a városvezetés gazdálkodásából fakadnak. A vita előzménye, hogy korábban a Fővárosi Törvényszék, majd a Kúria is a fővárosnak adott igazat egy 28,3 milliárd forintos levonás ügyében, az Alkotmánybíróság ugyanakkor magát a hozzájárulás intézményét nem nyilvánította alaptörvény-ellenesnek.

„Nem is kell ennél nagyobb beismerés a kormányzat részéről arról, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak lenne igaza a perekben, vagyis visszajárna a budapestieknek a tőlük elszedett pénz. Mégis dermesztő az egész. Innentől precedens van arra, hogy ha látszik, hogy a bíróság egy perben a kormányzat ellen ítélne, akkor utólag rendelettel elég kimondani, hogy a kormánynak van igaza, a pert pedig meg kell szüntetni” – írta reakciójában Karácsony Gergely főpolgármester. Bejelentette, mivel a bírósági döntések utólagos felülírása szerinte sérti az Európai Unió Alapjogi Chartáját, az igazságszolgáltatás és a bírói függetlenség védelmében az Európai Bizottsághoz fordul. Hazai szinten a jogászok szerint egy bíróság, ha úgy ítéli meg, hogy egy jogszabály alkotmányellenes, felfüggesztheti a pert és az Alkotmánybírósághoz fordulhat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Tudod, mire kértek nagyon sokan pénzt? Temetésre. Hogy nem tudják eltemetni a halottaikat” – Csézy lett Magyar Péterék új jelöltje, Tállai András ellen indul Mezőkövesden
Alig egyéves kislánya mellett döntött a politikai szerepvállalásról. Most elárulta, miért nem fél a megfélemlítéstől és a környéken tapasztalható nyomástól sem.
KÁ - szmo.hu
2026. január 31.



Csézy, azaz Csézi Erzsébet énekesnő, ruhatervező lett a TISZA Párt országgyűlési képviselőjelöltje a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 7-es számú választókerületben. A Tiszta Hang podcastban beszélt arról, miért vállalta a politikai szerepet alig egyéves kislánya mellett, milyen állapotokat tapasztal a szülőföldjén, és miért kellett külföldre mennie, hogy gyermeke születhessen.

Az énekesnő elmondása szerint a döntésében nagy szerepet játszott, hogy a Hősök terén tartott kampányzárón úgy érezte, ott a helye, és el kell énekelnie az egyik legszebb, az országról szóló dalát. Állítása szerint akkor már a kislányát várta, ami megerősítette abban, hogy felelősséggel tartozik a jövőért. „Persze a miénkért is, hiszen remélem, még sok szép évünk van hátra, de az ő jövőjük alakulása óriási felelősség” – fogalmazott. A kiállása után – mint mondta – elenyésző számú negatív hozzászólást kapott. Bár jobboldali érzelműnek tartja magát, férje például baloldali, mégis jól megértik egymást, és éppen a társadalmi megosztottság felszámolását tartja a fő céljának.

„Azt szeretném, ha eljutnánk oda, hogy nem is kell tudnunk, kik a miniszterek, mert mindenki teszi a dolgát, és ez egy élhető ország lesz. Lehet, hogy ez vízió, de nekem ez a célom”

– jelentette ki.

Csézy szerint a szülőföldje, Matyóföld adja az identitását, és sosem tudott volna Budapesten élni. Büszke rá, hogy a családja, a Kisjankó család az 1700-as évektől alapozta meg a matyó népművészetet. Ezt a hagyományt viszi tovább a saját ruhakollekciójával is, amelynek darabjait a Nobel-díjas Karikó Katalin is viselte, többek között a díjátadón is. „Óriási büszkeség, hogy az ő ruháit tervezhettem, méltóbb helyen nem is viselhetné őket senki” – mondta.

Az énekesnő azért döntött az indulás mellett, mert úgy látja, nagyon régóta nem volt igazi kihívója a jelenlegi képviselőnek a körzetben. Szerinte a 90-es évek elején volt utoljára helyi, mezőkövesdi induló. Ezzel szeretne erőt adni az otthoniaknak. „Jelenleg borzasztóan le van korlátozva minden, és az embereket megfélemlítik” – állítja. Úgy látja, az emberek hitetlenek lettek, és egyre több fiatal hagyja el a környéket.

„Régebben mindenkinek azt mondtam, hogy maradjon, mert ez a hazája. Az utóbbi időben viszont – és ezt szégyellem – már azt mondtam nekik: menjetek, egy életetek van, vágjatok bele, mert itthon nem láttam a kitörési lehetőséget”

– fogalmazott.

Csézy beszélt a személyes küzdelmeiről is, amelyek rávilágítottak a hazai rendszer hibáira.

„Én nyíltan beszéltem arról, hogy hat évig mindent megtettünk a férjemmel, hogy gyerekünk szülessen, és végül külföldre kellett mennünk, ahol elsőre sikerült”

– mondta el. Szerinte a probléma nem a magyar szakemberekkel van, hanem azzal, hogy az államosított meddőségi intézetek annyira túlterheltek, hogy nincs idő alaposan kivizsgálni a párokat. Kritizálta a szabad orvosválasztás eltörlését is a szülészeteken, ami szerinte óriási rizikót jelent a nőknek. „Ennek eredménye, hogy egy megyei kórházban január 6-án született meg az első gyerek, miközben abban a magánkórházban, amit én is választottam, napi nyolc baba jön a világra. Ez nincs rendben” – jelentette ki.

A helyi viszonyokról szólva elmondta, hogy a mezőkövesdi kórház aktív ellátását megszüntették, és egy elfekvőt csináltak belőle.

„Ezt tényleg nem értem. Éppen akkor készült el a stadion, amikor bezárták a kórházat”

– emelte ki. Hozzátette, hogy a helyi háziorvosi rendelő állapota évtizedek óta változatlan. „Egy 1970-es évekbeli filmet lehetne ott forgatni. A csempe, a függöny, az ablak… ezek nem lennének nagy költségek” – mondta. Sajnálatát fejezte ki a Zsóry Fürdő lemaradása és a mezőkövesdi belváros kiürülése miatt is. Szerinte a megkeseredettség látszik az embereken, mert eltűnt a középosztály.

Az énekesnő és férje, a rákutató dr. Szabó László sokat jótékonykodnak. Csézy elmondta, hogy az utóbbi időben megdöbbentő kérésekkel találkoztak.

„Tudod, mire kértek nagyon sokan pénzt? Temetésre. Hogy nem tudják eltemetni a halottaikat. És több temetést fizettünk ki. És ez egy borzasztó állapot egyébként”

– fogalmazott. Úgy érzi, nem tudja tovább a fotelből nézni a történéseket. „Ha mindenki így állna hozzá, akkor soha nem lenne más” – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy nem politikusnak tartja magát, de pont ezt várják az emberek: hogy valódi, közülük való emberek képviseljék őket, akik már letettek valamit az asztalra a saját területükön. „Én ideállok teljes mellszélességgel, és tényleg majd kérek mindenkit, aki egy picit is azt gondolja, hogy most így már érdemes, akkor segítsen, mert én csak egyetlen egy ember vagyok” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk