TUDOMÁNY

Tanulható-e a boldogság? Mit mond erről a tudomány?

Az ezoterikus guruk válaszát már ismerjük, sokat is és épp eléggé jól. De valóban meg tudjuk-e változtatni örökölt természetünket, hogy a félig üres poharat is félig telinek lássuk?
Kép: Bing Copilot - szmo.hu
2023. december 03.


Link másolása

Válságos helyzetekben csüggedő családtagjaimnak szoktam mondani, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint egy életünk van. Ezt az egy életet el lehet tölteni folyamatos aggodalomban, boldogtalanságban, sóvárgásban, stresszben, de minek. Jobb stratégia megtalálni mindig azt a mozzanatot az életünkben, ami boldoggá tehet. Persze ezzel a bölcselkedéssel sokra nem lehet jutni, mert megvallom, még senki sem csapott a homlokára, hogy „igen, ezentúl akkor boldog leszek”, s emelkedett fel átszellemült arccal saját kétségei közül. Ezért is érdekes, mit mondanak a tudósok, mert lássuk be: nagy segítség lenne, ha az egyetlen életünkben képesek lennénk boldogabbak lenni, mint ahogy általában vagyunk.

Az IflScience erről értekezik friss cikkében. Azt írják hogy a boldogság és a szomorúság nem zárják ki egymást, és hogy

az igazi elégedettséghez szükség van a negatív események és érzelmek befogadásának képességére.

„A boldogság az életben, mint fogalom, magában foglalja a kellemetlen tapasztalatokat is, és azt a képességünket, hogy a nehézségeket és csapásokat a növekedésbe, a tanulásba és a közösségi kapcsolatok kialakításába integráljuk” – mondta Dr. Emiliana Simon-Thomas, a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem, a témával foglalkozó kutatóközpontjának tudományos igazgatója az IFLScience-nek.

„Ha azt hiszed, hogy a boldogság örömöt és szórakozást jelent, valamint az anyagi kényelem maximalizálását, akkor soha nem leszel boldog” - magyarázta.

Az ilyen emberek Simon-Thomas szerint egy úgynevezett „hedonikus mókuskerékben taposnak csak, és ez csupán tartós csalódáshoz vezet”.

Az olyan tényezők, mint a pénz, a hírnév, a hatalom vagy akár az Ovális Iroda sokkal kevésbé valószínű, hogy tartós boldogságot hoznak, mint a családdal és a barátokkal való szoros kötelékek.

Azaz általános hozzáállásunkat az alakítja, hogy mentális és érzelmi szinten hogyan tájékozódunk a világgal szemben. 2014-ben Simon-Thomas és munkatársai elindítottak egy tanfolyamot, hogy segítsenek az embereknek megtanulni ezt a készséget, és azt találták, hogy

a résztvevők szubjektív boldogsága, és az élettel való elégedettsége 5 százalékkal nőtt 10 hetes képzés után.

A másokkal való kapcsolatteremtés képességének fejlesztése például a boldogság növelésének egyik leghatékonyabb módja. „Nagyon sok olyan készség van, amelyet a kapcsolatteremtéssel bontakoztathatunk ki” - mondta Simon-Thomas. "Beleértve az olyan dolgokat, mint baráti beszélgetés olyan emberekkel, akiket nem ismersz, hogy érezd a bizalom és a közös emberi mivoltunk érzését”.

Bármennyire is furcsán hangzik, egy nemrégiben készült tanulmány megállapította, hogy azok az emberek, akiket arra kértek, hogy beszélgetéseket kezdeményezzenek idegenekkel chicagói ingázásuk során,

következetesen élvezetesebbnek értékelték a munkába vezető utat, mint azok, akik csendben ültek.

A hallgatás megtörésének megtanulása tehát például kulcs lehet egy örömtelibb élethez.

Mielőtt bele mertek volna vágni az ismeretlenekkel való beszélgetésbe, a fent említett tanulmány résztvevői mind azt jósolták, hogy egy idegennel való beszélgetés kínos lesz, és zavarral fog végződni. Az ilyen pesszimizmus az úgynevezett „negativitási torzítást” képviseli, amely nagyon ősi beidegződésünk.

A vadonban való túléléshez ugyanis jobban oda kellett figyelnünk a veszélyekre, mint mondjuk a táj szépségére, ezért az agyunk úgy fejlődött, hogy a negatívumokra összpontosítson a pozitívumok helyett.

Nyilvánvaló, hogy ennek az archaikus mechanizmusnak a megléte komoly akadályt jelent a boldogság megtalálásában, bár evolúciós szempontból teljesen logikus, mert hosszú évezredeken keresztül ez volt a túlélés záloga.

Szerencsére az agyunk rugalmas, ami azt jelenti, hogy lehetséges új idegpályákat létrehozni és megváltoztatni beidegződéseinket. Régi közhely az idegrendszert kutató tudósok körében, hogy az idegsejtek,

amelyek gyakrabban ingerlik egymást, „összedrótozódnak”, és ez a mechanizmus a kulcsa a boldogság növelésének is.

"Minél többet gyakoroljuk az egyfajta ötletre vagy tudatosságra való összpontosítást, annál szembetűnőbbé válik ez az ötlet vagy tudatosság rutinszerűen" - mondta Simon-Thomas.

„Tehát könnyebben fogunk gondolkodni a pozitív dolgokról, ha gyakoroljuk a pozitív dolgokra való gondolást.”

Például, ha megtanuljuk élvezni az élet varázslatosabb pillanatait, és ápoljuk a hálát – mindkettőt úgy érhetjük el, ha naplót vezetünk mindazokról a dolgokról, amelyekért hálásak vagyunk – segíthet abban, hogy örömtelibb lelkiállapotot alakítsunk ki, és növeljük a pozitív érzelmek lehetőségét.

Kimutatták, hogy

a hála tudatos felszínen tartása azokért a dolgokért, amelyek nekünk fontosak, segít enyhíteni a negatív tapasztalatok hatásait.

„Számos tanulmány mutat rá a hála gyakorlásának előnyeire.” - magyarázta.

A kutató szerint a hála gyakorlása azt az érzetet erősíti az egyénben, hogy vannak jó dolgok az életében. És ez képessé teszi őket arra, hogy túléljék a traumatikus időszakokat”.

Az persze, hogy egy ilyen tréninggel, milyen mértékben és mennyire tartósan változtatható meg ez adott egyén hozzáállása a dolgokhoz, nem mutatható ki egyértelműen. Tehát senki se várja, hogy Fülest Tigrissé lehet változtatni, de egy kis gyakorlással, a társas kapcsolatok ápolásával és a hála érzésének felszínen tartásával mindenki elérhet változást.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Érdemes lesz az esti eget lesni április 10-én, mert ritka égi jelenséget láthatsz, a következőre 71 évet kell várni
Több érdekességet is megfigyelhetsz majd. Van amit szabad szemmel is tudsz követni, de egy másik látványossághoz egy jobb távcső is szükséges lesz.

Link másolása

Április 10-én különleges együttállásban lesz megfigyelhető a Jupiter és a kétnapos holdsarló, egy kézitávcső segítségével pedig szintén látható lesz az Uránusz és az év üstököse, a 12P/Pons-Brooks is - közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló.

Április 10-én szabad szemmel is jól megfigyelhető lesz a kora tavaszi estéket még mindig beragyogó

Jupiter és tőle jobbra, mindössze 3,5 fokra az 5 százalékos fázisú, 2 napos, cérnavékony holdsarló. 20 óra 20 perckor a páros még 15 fokos magasságban jár a nyugati ég alján. Szabad szemmel is könnyedén megpillanthatók lesznek az égitestek,

ha a nyugati látóhatár tiszta és tereptárgyaktól mentes.

Szintén felbukkan az égbolton a kékeszöld Uránusz bolygó - mely alig két fokkal jár a Jupiter fölött -, valamint az év egyik legszebb üstököse, a 12P/Pons-Brooks, mely a holdsarló alatt 3 fokkal látható.

A szabad szemmel nem látható, halványabb Uránusz és az üstökös megtekintéséhez érdemes megvárni az égbolt teljes besötétedését. 20 óra 50 perc körül már mindkét égitest az éjszakai égbolton figyelhető meg, de addigra a Jupiter-Hold páros 10 fokos, az üstökös pedig mindössze 7 fokos magasságba süllyed. Megpillantásukhoz így tiszta égbolt és egy nagyobb kézitávcső szükséges.

A láthatósága végén járó Jupiter 2023 májusában tért vissza a hajnali égboltra, a Naphoz közeledve azonban lassan eltűnik az esti szürkület fényében. Szintén ez alkalommal nyílik utolsó lehetőség az Uránusz megtekintésére.

A 12P/Pons-Brooks üstökös április 21-én ér perihéliumba, vagyis pályájának a Naphoz legközelebbi pontjára, de ekkor már nem lesz látható. Legközelebb 71 év múlva ér újra a Föld közelségébe. A Jupiterhez és az Uránuszhoz hasonlóan a 12P/Pons-Brooks láthatóságának is az egyik utolsó alkalma lesz az este.

Az 5 százalékos megvilágítottságú, majdnem pontosan 2 napos holdsarló továbbra is megfigyelhető lesz. A Hold megvilágítatlan oldalának derengése, a hamuszürke fény szabad szemmel is jól látszik majd - olvasható a közleményben.

Április 11. és 13. között az egyre növekvő tavaszi holdsarló krátereit a Svábhegyi Csillagvizsgálóban is megfigyelhetik az érdeklődők.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
A Rovatból
Látványos csillaghullás lesz vasárnap hajnalban
2046-ig nem lesz hasonló jelenség. A koránkelők csíphetik el a legszebb látványt.
Fotó: Unsplash - szmo.hu
2024. május 02.


Link másolása

Az év egyik legszebb meteorraja, az Éta Aquaridák csillaghullása lesz látható vasárnap hajnalban.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló közleményében azt írja, hogy

idénre a raj egy kisebb kitörését jósolják, amelyhez hasonló nem valószínű, hogy lesz 2046-ig.

A tájékoztatás szerint a leggazdagabb hullást a koránkelők csíphetik el, hajnal 3 és 4 óra között.

via MTI


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Megfejtették a négy lábon járó család titkát
Sokáig senki sem értette, hogy a törökországi Ulas család tagjai miért nem tudnak két lábon sétálni. Voltak tudósok, aki evolúciós visszafejlődésre gyanakodtak, ám kiderült, hogy más az ok.

Link másolása

Sikerült megfejteni, hogy a Törökországban élő Ulas család tagjai miért járnak négy lábon – írja a Unilad. A család rejtélye legalább azóta foglalkoztatja a kutatókat, hogy a BBC 2006-ban bemutatta a róluk szóló, A négy lábon járó család (The Family That Walks on All Fours) című dokumentumfilmet.

Az Ulas család 19 tagjából hat testvér csak négy lábon tudott járni.

Török kutatók úgy spekuláltak, hogy evolúciós visszafejlődésről lehet szó, ugyanakkor a család járása eltért attól, ahogy a főemlősök, vagy az előemberek jártak négy lábon: kezükön ugyanis nem az öklükre, hanem a tenyerükre támaszkodnak. Ilyen járást sehol máshol nem figyeltek még meg, ami csak fokozta a rejtélyt.

Végül az Aarhus Egyetem dán tudósainak sikerült bebizonyítania, hogy a család tagjainak életét egy nagyon ritka, örökletes tünetegyüttes nehezíti meg. A kisagyi ataxia, értelmi fogyatékosság és egyensúlyzavar szindróma (Cerebellar Ataxia, Mental Retardation and Dysequilibrium Syndrome, CAMRQ) kiváltó oka egy genetikai elváltozás, ami a szervezet proteinjeit a zsírok megfelelő elosztásában gátolja. Ennek következménye többek között a rossz egyensúly, ami miatt sokáig nem tudtak felegyenesedve járni a családtagok.

A család négy lábon járó gyerekei közül egy elhunyt, a többiek viszont mostanra fizioterápiás segítséggel megtanultak két lábon sétálni, noha az egyensúlyuk továbbra is rossz.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A tudósok megfejtették a rejtélyes halálesetek okát Tutanhamon sírja körül
A régészek 1922-ben felfedezték fel Tutanhamon sírját, és hamarosan elterjedt, hogy egy átok miatt történnek különös, megmagyarázhatatlan dolgok.

Link másolása

Amikor felfedezték Tutanhamon fáraó sírját, talán az egyik legnépszerűbb régészeti leletnek tartották, amit valaha megtaláltak - írja az UNILAD. Azonban nem sokkal később az újságok „múmia átkáról” kezdtek el írni, amire vonatkozóan máig nem tudtak kézenfekvő válasszal szolgálni a tudósok.

A felfedezés Howard Carter régész nevéhez fűződik, aki sokáig tagadta az "átok" létezését. A kutató 64 éves korában hunyt el limfómában. Bár halála nem függ össze az "átok" létezésével, a kutatók mégis érdekesnek ítélték Carter halálának körülményeit.

A kutatók azonban most olyan leleteket hoztak nyilvánosságra, amelyek komoly veszélyre hívják fel a figyelmet. Ugyanis az egyiptomi régészeti kutatóterületen magas előfordulási arányban radioaktív anyagokat találtak.

Ross Fellowes régész szerint "a sírromokban lévő erős sugárzás az alapkőzetekből fakadhat."

Emiatt pedig kockázatos lehet a sírkamrába való belépés az érdeklődők számára, ugyanis a sírban lévő magas sugárzási szint befolyással lehet az emberi szervezetre.

A sírhoz kapcsolódó haláleset Lord Carnarvoné, aki az egyik expedíció pénzügyi támogatója volt: ő 56 éves korában halt meg Kairóban.

Link másolása
KÖVESS MINKET: