SZEMPONT
A Rovatból

„A tantestület átlagéletkora 54 év, utánpótlásnak nyoma sincs”

Egyre több iskolában kell szembenézni a ténnyel: néhány éven belül annyira elöregedik a tanári kar, hogy egyszerűen nem marad, aki tanítson. Aki mégis kitart, a megbecsülés teljes hiányáról panaszkodik.


Bár a február-márciusi figyelmeztető sztrájkok folytatását egyelőre nem hirdették ki – mivel az új kormány, mint tárgyalófél megalakulására várnak –, ez nem jelenti azt, hogy a tanárok munkakörülményei javultak volna. Sőt, szinte nem telik el nap anélkül, hogy ne támasztaná alá újabb hír a helyzet súlyosságát.

A legutóbbi tragikus fejlemény, hogy idén országszerte mindössze 22-en jelentkeztek fizika, 25-en pedig kémia szakos tanári képzésre. Ebből ráadásul vélhetően még le is fognak morzsolódni, így az utánpótlás kérdése egyre neuralgikusabbá válik.

Sok helyen már most is erősen érezhető a tanárhiány. Egyik budapesti olvasónk például arról számolt be, hogy a lánya iskolájában gyakorlatilag megszűnt a tanítás húsvét óta, maximum a kompetenciamérésre készülnek.

„Év közben elment a természetismeret tanáruk, szétdobták a tárgyakat a nem szakos tanárok egymás között. Ha felső tagozatban elmegy akár egy matek- vagy magyartanár, nem tudják hirtelen kivel pótolni, a többi tárgyat tanítókat még kevésbé. Testnevelésóra érdemben évek óta nincs, különösen nem heti öt órában. A tanárok túlterheltek, sokszor nem is a saját tárgyaikat kénytelenek tanítani”

– mesélte tapasztalatait. Szerinte a színvonal ennek megfelelően nagyon alacsony, a beugró tanárok is szinte zökkenőmentesen viszik tovább az osztályokat, hiszen ezt a szintet nem szakosként is tartani tudják.

Olvasónk úgy látja, aki jobb iskolába szeretné küldeni a gyerekét, az legkésőbb 7-8. osztályban kénytelen a főbb tárgyakból magántanár után nézni. Ez persze óriási kiadást jelent, amit nem sokan tudnak megfizetni. „Megdöbbentő, hogy sok budapesti, és nem csak külkerületi iskola sem képes megfelelő szintű oktatást nyújtani. Akkor mi lehet vidéken, a kisebb iskolákban?” – teszi fel a költői kérdést.

„Már nem veszélyhelyzet van, gyakorlatilag elértük a véget”

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos ügyvivője, Nagy Erzsébet szerint a helyzet a látszatnál is súlyosabb, mivel hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni azokat a fiatalokat, akik szintén pályaelhagyást terveznek, de valamilyen oknál fogva egyelőre még maradniuk kell.

Ilyen ok lehet például a Klebersberg-ösztöndíj, az ebben részesülők ugyanis vállalták, hogy öt évig mindenképp a közoktatásban maradnak. A szakszervezet Facebook-oldalán nemrég tettek közzé egy névtelen levelet, melynek szerzője azt írja, őt is már csak az tartja a pályán, hogy ha most felmondana, még 800 ezer forintot vissza kellene fizetnie. „Minden nap szenvedek… Amint ez letelik, én távozom és vissza se nézek” – fogalmaz a most 27 éves, névtelenséget kérő pedagógus.

Mindez arra utal, hogy pár éven belül azokban az iskolákban is tovább romolhat a helyzet, ahol egyelőre még vannak fiatalok a tantestületben.

A tömeges felmondások két fő oka valószínűleg senkinek nem újdonság: egyrészt az alacsony bérek, másrészt az aránytalanul magas munkaterhelés.

„A rendszer a tanárokat nem tartja önálló döntésre képes értelmiséginek. Semmilyen autonómiát nem kapnak, szigorúan szabályozva van minden a használható tankönyvektől a módszertanig. Gyakorlatilag nincs mozgástér, teljesen kiölték a kreativitást a szakmából. Régebben ez nem így volt, ma viszont egy utolsó senkinek érezheti magát, aki a pályára téved”

– mondja Nagy Erzsébet. Emiatt sokan inkább már bele se vágnak, ezért kong az ürességtől egyre több tanárszak az egyetemeken.

Legalább ennyire lesújtó az is, hogy minden pályakezdőnek két éven belül minősítő vizsgát kell tennie, ami Nagy Erzsébet szerint gyakorlatilag egy megalázó eljárás, nem sokkal azután, hogy a diplomázással amúgy is bizonyították már az alkalmasságukat.

Két tanórát néznek meg hozzá, ahol jegyzetelnek, kérdéseket tesznek fel, majd ez alapján születik meg az a minősítés, ami bizonyos szempontból felülírja a diplomát is. Ráadául fel kell tölteni hozzá egy portfóliót, ami rengeteg pluszmunkával jár, így szintén nem segít abban, hogy a jövő generáció tagjai kedvet kapjanak a szakmához.

A PDSZ nemrég figyelemfelhívó akcióba kezdett: Facebook-oldalukon egymás után posztolják a korfákat, amelyek megmutatják, milyen tragikus mértékben elöregedtek az óvodák és iskolák tantestületei.

A képeken az látszik, hogy huszonévesek a legtöbb helyen gyakorlatilag nincsenek, a harmincasok száma is egyre csökken, a pedagógusok túlnyomó része a negyvenes és még inkább az ötvenes éveiben jár, egyre közelebb a nyugdíjkorhatárhoz.

Nagy Erzsébet szerint ez a trend nem helyszínspecifikus, az országban mindenhol közel azonos mértékű, megyétől és tankerülettől függetlenül. Régebben még csak olyan elmaradott régiókban volt tanárhiány, mint például az Ormánság, most azonban már a fővárosi elitiskolákban is mindennapos.

„Már nem veszélyhelyzet van, gyakorlatilag elértük a véget. Azon a szinten vagyunk, ahol többé nem elegendő semmilyen hirtelen, gyors intézkedés, hosszabb távon is a krízis kezelésére kell berendezkedni.”

Nulladik lépésként azonnal meg kellene emelni a béreket, méghozzá legalább 45 százalékkal. A dolog iróniája, hogy pótlékokkal együtt is ekkor tartanánk ott, mintha a tavalyi minimálbér lenne a számítás alapja. Ha pedig az ideit vesszük alapul, akkor 95 százalékkal kellene emelni, de ezt még a PDSZ is reménytelen követelésnek tartja.

A nem pedagógusok dolgozók, például az óvoda- és iskolatitkárok, rendszergazdák, vagy pedagógiai asszisztensek esetében pedig minimum 130 százalékos emelés lenne indokolt, esetükben ugyanis 2008 óta, tehát közel másfél évtizede változatlan a bértábla.

Legalább ennyire fontos a kötelező óraszámok csökkentése, a szakszervezet itt a közoktatási törvény irányszámaihoz térne vissza, amely a heti 22 kötelező óra mellett a túlórák kifizetését írja elő (most ezekért sem jár plusz pénz).

Bár szintén csak tűzoltás, de ettől még elkerülhetetlen lenne a törvény módosítása, hogy a nyugdíj és a közalkalmazotti jogviszonyt ne zárja ki egymást. Jelenleg ugyanis az állami fenntartású iskolák senkit nem foglalkoztathatnak a nyugdíjkorhatár elérése után, még akkor sem, ha az illető hajlandó volna tovább tanítani.

„Persze hosszabb távon ez sem megoldás, de amíg nem sikerül valahogy vonzóbbá tenni a tanári pályát a fiatalok előtt, legalább a lyukak egy részét be lehetne tömni vele” – fogalmaz Nagy Erzsébet, hozzátéve: a kormánypárti politikusok (legutóbb például Kövér László) elszólásai alapján úgy tűnik, messze nem érzik át a probléma súlyát, így ő személy szerint nem túl optimista azzal kapcsolatban, el lehet-e még kerülni az oktatási rendszer teljes összeomlását.

Egyetlen pozitívumnak azt látja, hogy a korábban szintén erősen pedagógus-ellenes társadalmat az utóbbi hónapok akcióival sikerült az ügy mellé állítani: ma már sokkal többen szimpatizálnak a tanárokkal, kezd leesni az embereknek, hogy a baj tényleg óriási. Konkrét lépések nélkül ugyanakkor ezzel semmire nem mennek.

„Ez a rendszer egyáltalán nem méltányolja, ha valaki a teljes karrierjét a tanításra teszi fel”

„Én Sárospatakra jártam tanítóképzőbe a ‘90-es évek elején, akkor 300-an tanultuk a szakmát, most tudomásom szerint a 10-et is épphogy eléri a hallgatók száma” – meséli egy kelet-magyarországi kisváros általános iskolájának igazgatója (nevét kérésére nem írjuk le). Szerinte Borsod, Szabolcs és Somogy megyében túl vagyunk a 24. órán, a tanárhiány már katasztrofális problémákat okoz.

Az általa vezetett iskolába többségében cigány gyerekek járnak, a spontán szegregáció miatt pedig azzal is meg kell küzdeni, hogy sok tanárt csábítanak át olyan intézményekbe, ahol kevesebb a cigány. Emiatt a maradók egyre leterheltebbek, a képzés színvonala és a morál folyamatosan csökken.

A fentiekhez adódik hozzá itt is az elöregedés: egyre többen mennek nyugdíjba, ami rövidesen leküzdhetetlen akadályokkal fog járni.

„A következő évet valahogy még csak-csak megoldom, az azutánit viszont fogalmam sincs, hogy fogom. Jövőre ugyanis egy kolléga megy nyugdíjba, két év múlva pedig további négy”

– mondja, hozzátéve: a tantestület 28 tagjából négyen már most is nyugdíjasok, de mivel egyházi fenntartású intézményről van szó, ők továbbra is taníthatnak. Ugyanakkor kötelezni senkit nem lehet erre, csak ameddig önszántukból vállalják. Tehát erre aligha alapozható a hosszú távú zökkenőmentes működés.

Utánpótlásnak nyoma sincs: huszonévesből egy sem, harmincas-negyvenesből három van a tanári karban, a többiek mind ötvenesek, vagy annál is idősebbek. Az átlagéletkor jelenleg 54 év.

Hivatalosan minden órát megtartanak, az viszont egyre gyakoribb, hogy kényszerből nem szakos tanárokra hárul ez a feladat. Rajz- és technikatanár évek óta nincs, jelenleg pedig egy matematika-fizika szakos is hiányzik a rendszerből.

„A fizikával nagy szerencsém van, mivel egy rendkívül lelkiismeretes kollégára bíztam, aki rászánta a nyarat, hogy felkészüljön. Kapott egy tanmenetet, csinált saját anyagokat, így hiába nem fizikaszakos, kitűnően ellátja a feladatot. De ez csakis a saját döntésén és szorgalmán múlt, ami abszolút személyfüggő”

– teszi hozzá az igazgató. Ha nincs állandó helyettes, annak kell bemennie órát tartani, akit épp kiírnak, ekkor pedig a legritkább esetben lesz szakszerű a helyettesítés. A kiégés szintén mindennapos probléma az iskolában, a tanárok mentális állapota egyre borúsabb képet mutat.

A problémát igazgatói szinten már nem lehet megoldani nyilatkozónk szerint, ezért az egyetlen reménye a fenntartói szint. Már javasolta a főegyházmegyének, ahová az iskola tartozik, hogy ajánljanak fel szolgálati lakásokat a fiatal kollégáknak, hátha valakit sikerülne átcsábítaniuk ezzel.

A bérrendezés is nagyon fontos lenne, ezen a téren az egyházi iskolák semmivel nem állnak jobban, mint az államiak. Az ideális szint alsó hangon 60-70 ezer forintos emelésnél kezdődne, de valójában már az is komoly segítség volna, ha legalább a túlórákat kifizetnék.

„A férjem szintén tanár, öt évvel áll nyugdíj előtt, végigdolgozta az életét, és kevesebb, mint 280 ezer forintot keres. Ez a rendszer egyáltalán nem méltányolja, ha valaki a teljes karrierjét a tanításra teszi fel. Ha lenne előttem alternatíva, én is erősen meggondolnám, pályázzak-e újabb ciklusra, miután lejár a mostani kinevezésem, hiszen az valószínűleg csak még nehezebb lesz.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Akkor a bandatagon kívül ocsmány áruló is vagyok” – felháborodtak a tüntetők Lázár János minisztériuma előtt
A kormány bűnözőbandának, Bayer Zsolt pedig ocsmány árulóknak nevezte azokat, akik Gyöngyösön tiltakoztak Lázár János wc-kefés kijelentése ellen. Szombat este Lázár minisztériuma elé szerveztek tüntetést, ahol felbukkant Caramel is. Videó.


Lázár János minisztériuma elé hirdetett tüntetést Lakatos Ádám aktivista, miután a miniszter egy lakossági fórumon arról beszélt, hogy ha nincsenek bevándorlók, a vonatok vécéit a cigányoknak kell takarítaniuk. A demonstrációra azután került sor, hogy Lázár egy gyöngyösi fórumán roma tiltakozók jelentek meg, amire a kormányzati kommunikáció úgy reagált: „bandába verődött bűnözőket” küldött rájuk a Tisza Párt.

„Emberölés, rablás, lopás, kényszerítés, szexuális erőszak. Ez van a priuszukban. Akiket a TISZA odaküldött a fideszesekre Gyöngyösön, némelyiknek több bűncselekmény van a rovásán, mint ahány éves” – állította Orbán Viktor, aki szerint a tiltakozókat bandába szervezték. „És még csak 72 napra vagyunk a választástól. Mi lesz itt, emberek?” – tette fel a kérdést.

A tüntetésen többen is reagáltak a vádakra, köztük azokra a kijelentésekre is, amelyeket Bayer Zsolt publicista fogalmazott meg. Bayer ocsmány árulóknak nevezte a tiltakozókat, és azt üzente nekik, hogy csak akkor nyissák ki a szájukat, ha meg akarják köszönni az Orbán-kormánynak az elmúlt 16 év jótéteményeit.

„Akkor ma még a bandatagon kívül ocsmány áruló is vagyok. Köszönöm a kitüntetést!” – reagált szarkasztikusan az egyik résztvevő. Egy másik tiltakozó szerint az egész helyzet „emberi butaság, ez nem méltó a magyar nép viselkedéséhez.”

„Hová süllyedtünk? Hogy egy olyan országban kell élnem, ahol ilyen emberek élnek, akik így ontják magukból a gyűlöletet. Mert bennem is gyűlöletet kelt. Az a legrosszabb, hogy érzem magamban, és ezt nagyon-nagyon szégyellem magam” - mondta egy másik megszólaló.

A kormánypárti megnyilvánulások egy tüntetőt Balog Zoltán egykori miniszter szavaira emlékeztettek. „Azt mondta, hogy rekesszék ki a bűnözőket maguk közül a romák. Ez egy egyértelműen diszkriminatív, stigmatizáló megszólalás volt, és ez beleillik egy hosszú sorozatba, amit a Fidesz csinál” – mondta.

Volt, aki szerint a vita teljesen rossz vágányon zajlik. „Ez egy szóval baromság. Megint nem a lényeggel foglalkoznak, hanem azzal, hogy miket, meg hogyan meg kiket küldtek. Volt valami, egy nagyon fontos dolog, amire reagálni kéne, és nem azzal foglalkozni, hogy milyen embereket küldtek” – vélekedett egy nő.

Molnár Ferenc Caramel is a helyszínen volt, aki szerint a politika eszközei miatt nem lepődik meg a kialakult helyzeten.

„Szerintem pont ezen kellene változtatni, hogy bárki kiáll egy magyar vagy cigány emberért, akkor ne a támadás köszönjön vissza reflexszerűen” – fogalmazott az énekes.

Úgy vélte, a tiltakozók önmaguk miatt mondták el a véleményüket, nem pedig utasításra.

„Ugyanaz, mint a Szőlő utcai gyerekek. Nekem is volt ott ismerősöm, egyetemi tanár gyermeke, mert 14 évesen rosszat lépett. Most le vannak bűnözőzve azok a gyerekek is” – húzott párhuzamot egy másik felszólaló, aki szerint a romáknak sokszor nincs más lehetőségük. „Le lehet bűnözőzni, igen, nyilvánvalóan. De hát az Országházban dolgozók is bűnözők, csak ők még nem kaptak érte semmit.”

A tüntetők szerint Lázár Jánosnak le kell mondania. „Azonnal. Azonnal. Egyértelmű” – jelentette ki egy férfi. „Nem kérdés. Minden normális helyen, minden normális országban már régen nem lenne szabad miniszternek lenni. De nem fog lemondani, ne reménykedjünk” – tette hozzá egy másik.

A legélesebb kritikát egy nő fogalmazta meg, aki szerint az egész kormány felelős. „A kormánynak kellene lemondani, nem Lázár Jánosnak. Lázár János szavaira annyi volt a reakciója, ha jól tudom, Orbán Viktornak, hogy hallgatja a Dankó Rádiót. Ez a reakció.” – mondta felháborodottan.

A teljes riport


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Bárándy Péter: A romák bűnügyi adataihoz még Orbán Viktor sem férhetett volna hozzá, ami történt, valószínűleg bűncselekmény
A volt igazságügyi miniszter szerint a jogtalanság földjén járunk. És nem csak a romák szenzitív adatainak felhasználása mutatja ezt, hanem az is, hogy a kormány a szolidaritási adó ügyében egy rendelettel átvette a bíróságok szerepét, vagyis bármire feljogosítva érzi magát.
Fischer Gábor - szmo.hu
2026. február 05.



Egyre több a kérdőjel a gyöngyösön Lázár János WC-kefés mondatai miatt tiltakozó romák bűnügyi adatainak felhasználásával kapcsolatban. Ezekről elsőként a Magyar Nemzet írt, majd a Fidesz konkrét monogramokkal, életkorral és bűnlajtrommal, az egyes elhomályosított arcokat bekarikázva mutogatta egy videón, ki mit csinálhatott. A videót Lázár János is megosztotta, majd Orbán Viktor is konkrét bűncselekményekről beszélt. Lázár János szerint az adatokat ő és a kormány onnan tudhatta, hogy a helyszínen rendőrök igazoltatták az ellene tiltakozókat, és ennek eredményéről Pintér Sándor beszámolt Orbán Viktornak. Csakhogy a rendőrség közleményben cáfolta, hogy bárkit is igazoltattak volna.

Hogyan juthatott hozzá a Fidesz, Lázár János, vagy akár Orbán Viktor a bűnügyi nyilvántartás adataihoz, és ha ez megtörtént, az felvet-e bűntetőjogi kérdéseket? Erről beszélgettünk Bárándy Péter volt igazságügyi miniszterrel. De szóba került az a veszélyhelyzetre hivatkozással meghozott kormányrendelet is, ami utasította a bíróságokat, hogy szüntessék meg a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos pereket, és megtiltotta az önkormányzatoknak, hogy ebben az ügyben újra bírósághoz forduljanak.

— Mit gondol arról, hogy a Lázár János WC-kefés mondatai miatt Gyöngyösön tilatkozó romák szenzitív bűnügyi adatai a jelek szerint nyilvánosságra kerültek?

— Ennek az ügynek minden eleme jogsértő. Az ilyen adatok, még ha valósak is, hogyan kószálhatnak olyan helyeken, olyan fórumokon, olyan személyek előtt, akiknek a hozzáférése jogszerűen nem lehetséges?

A bűnügyi nyilvántartás adatairól pontos jogi rendelkezés van, hogy ki férhet hozzá: ezek a bűnügyekben eljáró hatóságok, beleértve a bíróságokat és a rendőrséget.

Bizonyos esetekben, mondjuk kegyelmi ügyek előkészítése során, mások is hozzáférhetnek, így például az igazságügyi miniszter, de a jogszabályban leírt jogosultakon kívül senki más. A kormányfő semmi esetre sem jogosult a hozzáférésre.

— Ez szabálysértés vagy bűncselekmény?

— Valószínűleg bűncselekmény, hiszen szenzitív adatokat szereztek meg jogellenesen, és ráadásul közzé is tették, ami büntető tényállásszerű magatartás.

— Ahhoz, hogy részletes adatokat nyerjenek ki a bűnügyi nyilvántartásból, a Belügyminisztériumnak is közre kellett működnie, vagy valakinek, akinek bejárása van oda.

— Ez így van.

— Tehát ahhoz, hogy kikutassák, kinek mi volt a rovásán, állami alkalmazottak dolgoztak?

— Ez egy feltételezés, erre én nem tudok válaszolni, mert önnek sem állnak erre vonatkozóan rendelkezésre adatok, és nekem sem.

— Ha valakinek már nincsen priusza, nem kerülnek törlésre automatikusan a rá vonatkozó információk?

— A nyilvántartásban az elévülési időn túl, jogszabályban meghatározott ideig még szerepelnek a büntető szankciók, amelyeket alkalmaztak egy adott személlyel szemben. De jogilag szabályozott, hogy az elévülési időn túl mennyi ideig szerepelhet valami ebben a nyilvántartásban. Ehhez azonban csak egy esetleges következő büntetőeljárásban eljáró hatóság juthat hozzá, és végső soron a büntetőbíróság.

— Úgy tűnik, a kormánypárt felült erre a „bűnöző vonatra”. A Szőlő utcai javítóintézet kapcsán is arról beszéltek, az ottani fiatalok bűnözők. Van különbség a két eset megítélése között?

— A Szőlő utca tekintetében én nem emlékszem szenzitív adatok megszerzésére és nyilvánosságra hozatalára. Csak arra, hogy kijelentették: ott súlyos bűnök elkövetői, bűnözők vannak fogva tartva, és az intézmény nem más, mint fiatalkorúak börtöne. Ami tényszerűen nem igaz, mert

a javítóintézet nem börtön, ott nem elítéltek vannak.

Vannak ott olyanok, akik eljárás hatálya alatt állnak, és fiatalkorúként a fogvatartásukat oldják meg így, ha az indokolt. De ha el is ítélték őket, a javítóintézeti nevelés egy intézkedés, aminek, ahogy a neve is kifejezi, elsődlegesen a nevelés a célja. A személyiségre és az elkövetett bűncselekményre tekintettel a nevelést a bírói ítélet szerint csak úgy lehet biztosítani, ha az illetőt egy intézetben tartják, elválasztva a külvilágtól, főként annak káros befolyásától. Tehát semmi esetre sem lehet a börtönnel egyenrangú intézményként kezelni a javítóintézetet. Ott inkább ilyenre emlékszem, nem arra, hogy valakire vonatkozóan konkrét adatokat hoztak volna nyilvánosságra. Hazugságnak ez is hazugság volt, csak más típusú.

— A részletes bűnlajstromot monogramokkal, életkorral, a Fidesz egyik videójában tették közzé. Vagyis bűnügyi adatok kerültek a kampányoló kormánypárthoz is. Ez a pártállami rendszert idézi, amikor az állam és az uralkodó párt hatáskörei fedték egymást. Mit tehetnek az érintettek? Ha ez bűncselekmény, az ügyészségnek hivatalból kellene nyomoznia, de ha nem teszi, mi lehet a következő lépés?

— Feljelentést tehetnek, és helyes is, ha megteszik, akik személyükben azonosíthatóak lettek. Ebben az esetben a nyomozó hatóságoknak valahogyan kezelniük kell az eljárást. Ha megszüntetik, akkor azt indokolással kell megtenniük, és el kell mondaniuk, miért nem látják ezt bűncselekménynek, ami egyébként ordítóan az.

Egy feljelentés esetén vagy megindul egy eljárás, vagy pedig egy alaptalan megszüntetés esetén a megszüntető hatóság presztízse erősen csökken.

De csak ilyen eszközök állnak rendelkezésre. Nagyon nehéz ezt kezelni, a párt és az állam erős összefüggése miatt, ami miatt teljes joggal használjuk a pártállam megnevezést, a választás tisztasága is megkérdőjelezhető. A kampány során, ami nálunk négy évig tart, most pedig a finisében vagyunk, olyan módon élnek vissza az állami lehetőségekkel a kormánypárt választási győzelme érdekében, ami nem megengedhető.

— Egy mai hír szerint visszamenőleges rendelettel vették el az önkormányzatoktól, így a fővárostól is, a jogot, hogy a szolidaritási adó miatt bírósághoz forduljanak, sőt, a folyamatban lévő perek megszűntetésére is utasították a bíróságokat. Ez hogy lehetséges?

— Ez a kormányrendelet

egy újabb határátlépés a jogtalanság földjére.

A kormány a különleges jogrendre, a szomszédos országban lévő fegyveres konfliktusra és a humanitárius katasztrófára hivatkozva hozta meg, hogy elhárítsa ezek magyarországi hatásait. Na most ez önmagában nem igaz, mert semmi köze a rendelet tartalmának az ukrajnai orosz agresszióhoz. Ez szépen demonstrálja, hogy Magyarországon már nem különleges jogrend van, hanem rendeleti kormányzás. 2015 óta, tehát lassan tíz éve, különböző jogcímeken és neveken lényegében különleges jogrend van érvényben. Különleges jogrend pedig nem lehet tíz éven keresztül érvényben, mert annak lényegi eleme, hogy csak nagyon rövid ideig lehet hatályban a veszély elhárítására, és a célja a normál alkotmányos rend mihamarabbi visszaállítása. Itt jól látszik, hogy az állam tíz éven át berendezkedett a rendeleti kormányzásra. Ez az első baj ezzel a rendelettel. A következő baj az, hogy az Alkotmánybírósági határozat, amelyre hivatkoznak, és az azt megelőző határozat sem alapozza meg a rendelet tartalmát alkotó következtetés levonását. A következő baj, hogy visszamenőleges hatályú. Ezen túl

a hatalommegosztás tagadásaként a bíróságok munkáját határozza meg, és kötelezi őket az eljárás megszüntetésére.

A bíróságnak kellene mérlegelnie, hogy egy adott jogszabályváltozás megokolja-e egy eljárás megszüntetést, a végrehajtó hatalom nem kötelezheti erre. A következő baj az, hogy az Alkotmánybíróság határozatát egy folyamatban lévő eljárásban a bíróságnak kell értékelnie és értelmeznie, nem a kormánynak. És az már csak egy kiegészítő dolog, hogy a két alkotmánybírósági határozatot hamisan értelmezi. Így első ránézésre csupán ennyi a bajom ezzel a rendelettel.

— Van ezzel szemben jogorvoslat?

— A választások hozhatnak ebben is reparációt. De ha folytatom: van egy állami intézkedés, ami kötelezettségeket ró az önkormányzatokra.

Erre nem lehet azt kimondani, hogy ez nem egy közigazgatási határozat.

Nem lehet úgy értelmezni, ahogy a rendelet teszi: hogy ez a költségvetési törvény végrehajtásának egy intézkedése, ezért nem határozat, nem közigazgatási eljárás része, és ezért nem lehet keresetet benyújtani ellene. Ez sem valós értelmezés, ez sem igaz. Ezzel a rendelettel csak baj van. Azt tükrözi, hogy a kormányzat bármire feljogosítva érzi magát.

— Ha ezt megtehetik, akkor holnap hozhatnak egy olyan rendeletet is a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva, minek következtében a személyiségi jogaikban megsértett romák sem perelhetnek?

— Én nem tudok és nem akarok jósolni. Mindenesetre ez egy olyan belerúgás az alkotmányosságba és a tartalmi jogszerűségbe, ami kinyitja a kaput minden egyéb szörnyűségre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Közvetlen beavatkozás az igazságszolgáltatásba” – kiakadtak a jogászok az új kormányrendeleten
A kormány a szolidaritási hozzájárulás körüli vitát egy veszélyhelyzeti jogszabállyal zárná le, amely visszamenőleg szüntetné meg az önkormányzatok pereit is. Alkotmányjogászok szerint ez az igazságszolgáltatás autonómiáját érinti, és rossz mintát adhat jövőbeli ügyekre.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. február 04.



Egy kedd este megjelent rendelettel a kormány egy tollvonással vetett véget a szolidaritási adó körüli jogvitáknak, kritikusai szerint ezzel a végrehajtó hatalom mond ítéletet a bíróságok helyett. A Magyar Közlönyben kihirdetett, az ukrajnai háborúra hivatkozó veszélyhelyzeti rendelet visszamenőleges hatállyal zárja le az önkormányzatokat sújtó hozzájárulással kapcsolatos ügyeket, és kifejezetten előírja a már folyamatban lévő perek megszüntetését is.

A lépés legérzékenyebben a Fővárosi Önkormányzatot érinti, amely korábban többször is jogvédelmet kapott a bíróságon a kormányzati végrehajtással szemben. A fővárosnak a rendelet melléklete szerint 2023-ra 57,8 milliárd, 2024-re pedig 75,5 milliárd forintot kell fizetnie. Az idei évre már 98 milliárd forintot vár a kormány ezen a címen, aminek az első, 11,7 milliárdos részletét január végén a Magyar Államkincstár már le is emelte a főváros számlájáról.

„Még a sokk hatása alatt vagyok” – fogalmazott a 24.hu-nak Kádár András Kristóf, a Helsinki Bizottság társelnöke, aki szerint a lépés a joggal való visszaélés klasszikus esete. „Ez olyan, mintha egy focimeccs kellős közepén az a csapat, amely vesztésre áll, azt mondja, hogy inkább most fújjuk le a meccset, és legyen az, hogy mi győztünk” – magyarázta az alkotmányjogász.

Az Ügyvédkör elnöke szerint a rendelet veszélyes precedenst teremt. „Ha elfogadjuk, hogy a kormány akár egy rendelettel megszüntethet folyamatokat, kizárhatja a jogorvoslatot, és mindezt visszamenőleg megteheti, akkor a jog nem korlátja, hanem eszköze a hatalomnak” – hívta fel a figyelmet Horváth Lóránt.

„Kifejezetten előírja, hogy a már megindult pereket meg kell szüntetni. Ez nem más, mint a végrehajtó hatalom közvetlen beavatkozása az igazságszolgáltatás működésébe”

– tette hozzá.

A mostani rendelet Alkotmánybírósági döntésekre is hivatkozik, amelyek szerint a szolidaritási hozzájárulás intézménye összhangban áll az Alaptörvénnyel. A kormányzati álláspont szerint a hozzájárulást mindenkinek teljesítenie kell, a főváros pénzügyi gondjai pedig nem az elvonásból, hanem a városvezetés gazdálkodásából fakadnak. A vita előzménye, hogy korábban a Fővárosi Törvényszék, majd a Kúria is a fővárosnak adott igazat egy 28,3 milliárd forintos levonás ügyében, az Alkotmánybíróság ugyanakkor magát a hozzájárulás intézményét nem nyilvánította alaptörvény-ellenesnek.

„Nem is kell ennél nagyobb beismerés a kormányzat részéről arról, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak lenne igaza a perekben, vagyis visszajárna a budapestieknek a tőlük elszedett pénz. Mégis dermesztő az egész. Innentől precedens van arra, hogy ha látszik, hogy a bíróság egy perben a kormányzat ellen ítélne, akkor utólag rendelettel elég kimondani, hogy a kormánynak van igaza, a pert pedig meg kell szüntetni” – írta reakciójában Karácsony Gergely főpolgármester. Bejelentette, mivel a bírósági döntések utólagos felülírása szerinte sérti az Európai Unió Alapjogi Chartáját, az igazságszolgáltatás és a bírói függetlenség védelmében az Európai Bizottsághoz fordul. Hazai szinten a jogászok szerint egy bíróság, ha úgy ítéli meg, hogy egy jogszabály alkotmányellenes, felfüggesztheti a pert és az Alkotmánybírósághoz fordulhat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Tudod, mire kértek nagyon sokan pénzt? Temetésre. Hogy nem tudják eltemetni a halottaikat” – Csézy lett Magyar Péterék új jelöltje, Tállai András ellen indul Mezőkövesden
Alig egyéves kislánya mellett döntött a politikai szerepvállalásról. Most elárulta, miért nem fél a megfélemlítéstől és a környéken tapasztalható nyomástól sem.
KÁ - szmo.hu
2026. január 31.



Csézy, azaz Csézi Erzsébet énekesnő, ruhatervező lett a TISZA Párt országgyűlési képviselőjelöltje a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 7-es számú választókerületben. A Tiszta Hang podcastban beszélt arról, miért vállalta a politikai szerepet alig egyéves kislánya mellett, milyen állapotokat tapasztal a szülőföldjén, és miért kellett külföldre mennie, hogy gyermeke születhessen.

Az énekesnő elmondása szerint a döntésében nagy szerepet játszott, hogy a Hősök terén tartott kampányzárón úgy érezte, ott a helye, és el kell énekelnie az egyik legszebb, az országról szóló dalát. Állítása szerint akkor már a kislányát várta, ami megerősítette abban, hogy felelősséggel tartozik a jövőért. „Persze a miénkért is, hiszen remélem, még sok szép évünk van hátra, de az ő jövőjük alakulása óriási felelősség” – fogalmazott. A kiállása után – mint mondta – elenyésző számú negatív hozzászólást kapott. Bár jobboldali érzelműnek tartja magát, férje például baloldali, mégis jól megértik egymást, és éppen a társadalmi megosztottság felszámolását tartja a fő céljának.

„Azt szeretném, ha eljutnánk oda, hogy nem is kell tudnunk, kik a miniszterek, mert mindenki teszi a dolgát, és ez egy élhető ország lesz. Lehet, hogy ez vízió, de nekem ez a célom”

– jelentette ki.

Csézy szerint a szülőföldje, Matyóföld adja az identitását, és sosem tudott volna Budapesten élni. Büszke rá, hogy a családja, a Kisjankó család az 1700-as évektől alapozta meg a matyó népművészetet. Ezt a hagyományt viszi tovább a saját ruhakollekciójával is, amelynek darabjait a Nobel-díjas Karikó Katalin is viselte, többek között a díjátadón is. „Óriási büszkeség, hogy az ő ruháit tervezhettem, méltóbb helyen nem is viselhetné őket senki” – mondta.

Az énekesnő azért döntött az indulás mellett, mert úgy látja, nagyon régóta nem volt igazi kihívója a jelenlegi képviselőnek a körzetben. Szerinte a 90-es évek elején volt utoljára helyi, mezőkövesdi induló. Ezzel szeretne erőt adni az otthoniaknak. „Jelenleg borzasztóan le van korlátozva minden, és az embereket megfélemlítik” – állítja. Úgy látja, az emberek hitetlenek lettek, és egyre több fiatal hagyja el a környéket.

„Régebben mindenkinek azt mondtam, hogy maradjon, mert ez a hazája. Az utóbbi időben viszont – és ezt szégyellem – már azt mondtam nekik: menjetek, egy életetek van, vágjatok bele, mert itthon nem láttam a kitörési lehetőséget”

– fogalmazott.

Csézy beszélt a személyes küzdelmeiről is, amelyek rávilágítottak a hazai rendszer hibáira.

„Én nyíltan beszéltem arról, hogy hat évig mindent megtettünk a férjemmel, hogy gyerekünk szülessen, és végül külföldre kellett mennünk, ahol elsőre sikerült”

– mondta el. Szerinte a probléma nem a magyar szakemberekkel van, hanem azzal, hogy az államosított meddőségi intézetek annyira túlterheltek, hogy nincs idő alaposan kivizsgálni a párokat. Kritizálta a szabad orvosválasztás eltörlését is a szülészeteken, ami szerinte óriási rizikót jelent a nőknek. „Ennek eredménye, hogy egy megyei kórházban január 6-án született meg az első gyerek, miközben abban a magánkórházban, amit én is választottam, napi nyolc baba jön a világra. Ez nincs rendben” – jelentette ki.

A helyi viszonyokról szólva elmondta, hogy a mezőkövesdi kórház aktív ellátását megszüntették, és egy elfekvőt csináltak belőle.

„Ezt tényleg nem értem. Éppen akkor készült el a stadion, amikor bezárták a kórházat”

– emelte ki. Hozzátette, hogy a helyi háziorvosi rendelő állapota évtizedek óta változatlan. „Egy 1970-es évekbeli filmet lehetne ott forgatni. A csempe, a függöny, az ablak… ezek nem lennének nagy költségek” – mondta. Sajnálatát fejezte ki a Zsóry Fürdő lemaradása és a mezőkövesdi belváros kiürülése miatt is. Szerinte a megkeseredettség látszik az embereken, mert eltűnt a középosztály.

Az énekesnő és férje, a rákutató dr. Szabó László sokat jótékonykodnak. Csézy elmondta, hogy az utóbbi időben megdöbbentő kérésekkel találkoztak.

„Tudod, mire kértek nagyon sokan pénzt? Temetésre. Hogy nem tudják eltemetni a halottaikat. És több temetést fizettünk ki. És ez egy borzasztó állapot egyébként”

– fogalmazott. Úgy érzi, nem tudja tovább a fotelből nézni a történéseket. „Ha mindenki így állna hozzá, akkor soha nem lenne más” – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy nem politikusnak tartja magát, de pont ezt várják az emberek: hogy valódi, közülük való emberek képviseljék őket, akik már letettek valamit az asztalra a saját területükön. „Én ideállok teljes mellszélességgel, és tényleg majd kérek mindenkit, aki egy picit is azt gondolja, hogy most így már érdemes, akkor segítsen, mert én csak egyetlen egy ember vagyok” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk