Tanács Zoltán megindokolta, miért bontja fel a kormány a 262 milliárdos szerződést Krausz Ferenc alapítványával
Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter egy Facebook-posztban fejtette ki a kormány álláspontját a Nobel-díjas Krausz Ferenc nevével fémjelzett ÉLVONAL Alapítvány ügyében. A bejegyzést azzal a kijelentéssel indítja:
A miniszter szerint a döntés nem a magyar tudomány ellen irányul, épp ellenkezőleg. Állítja, a kormány egyik legfontosabb vállalása, hogy a magyar kutatás-fejlesztésre fordított forrásokat „fokozatosan, kiszámíthatóan és érdemben” növeljék. A cél az, hogy a ciklus végére Magyarország elérje a GDP 2 százalékát K+F-ráfordításban, a következő 8–10 évben pedig megközelítse a 3 százalékos szintet. A probléma szerinte a közpénz felhasználásának módjában rejlik.
Erre a kérdésre a válasza egyértelmű „nem”. Rámutat, hogy az ÉLVONAL Alapítvány számára előirányzott 261,7 milliárd forintos keret a 2026–2031-es időszakban évente 40-50 milliárd forintos közpénzmozgást jelent, ami a hazai K+F-re fordított állami források akár egyötödét is kiteheti.
A posztban az is szerepel, hogy a program céljai – 75 tudásközpont felépítése, 55 ezer diák bevonása, 60 know-how és 15 spin-off vállalkozás létrehozása – már
A miniszter szerint az egész konstrukció egy olyan logikára épül, amelyet a magyar felsőoktatásnál már megismerhettünk:
Ezzel szembeállítja a kutatói világ valóságát, ahol a kutatók jelentős része alacsony bérrel, bizonytalan pályaképpel és kiszámíthatatlan pályázati környezettel dolgozik, a fiatalok pedig sokszor azt fontolgatják, érdemes-e egyáltalán itthon maradniuk.
A helyes út szerinte egy új, átlátható és egységes tudománypolitikai fordulat, ahol a forrásokat nem zárt alapítványokba szervezik ki, hanem „versenyalapú, szakmailag ellenőrizhető rendszeren keresztül” juttatják el a kutatókhoz, egyetemekhez és az MTA-hoz.
Tanács Zoltán hangsúlyozza, hogy tisztelettel kell állni Krausz Ferenc Nobel-díjas tudományos teljesítménye és az alapítvány kuratóriumának nemzetközileg kiemelkedő tagjai előtt, akiknek szakmai tekintélye nem kérdés.
Álláspontja szerint ezért kell az ÉLVONAL Alapítvánnyal kötött szerződést felmondani, és egy új, ambiciózusabb tudománypolitikai programot indítani. A poszt végén jelzi, hogy a héten már megkezdte az egyeztetéseket Pósfai Mihállyal, az MTA hamarosan hivatalba lépő új elnökével, a jövő héten pedig a kutatóhálózat főigazgatóival és az érdekképviseletekkel folytatja.
Az ÉLVONAL Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány a Nobel-díjas Krausz Ferenc nevével fémjelzett kezdeményezés, amely közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (KEKVA-modellre) épülve jött létre. Célja a világszínvonalú csúcskutatás és a tehetséggondozás hosszú távú, kiszámítható finanszírozása volt.
A most felmondani tervezett szerződés a 2026 és 2031 közötti időszakra 261,7 milliárd forintos keretet biztosított volna, amely a teljes hazai állami kutatás-fejlesztési források jelentős részét tette volna ki.
A program támogatói szerint a konstrukció egy nemzetközi mércével is versenyképes, stabil tudományos ökoszisztémát hozott volna létre, amely hazavonzhatja a kiemelkedő kutatókat. Bírálói – köztük a mostani kormány – szerint azonban egy párhuzamos, a meglévő tudományos intézményrendszertől elkülönülő, zárt struktúrát épített volna ki, amely felett a demokratikus kontroll erősen korlátozott.
