Tálas Péter: Ukrajna még erősebb támogatása vagy szigorúbb szankciók lehetnek a válaszok az Északi Áramlatot ért támadásra
Mint arról több cikkben is beszámoltunk, ismeretlen eredetű támadás érte a használaton kívüli Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetéket. A támadás nagyon sok kérdést felvet, a szabotázs részben NATO és uniós országok közelében történt, a Nyugat és Oroszország egymásra mutogat, az Európai Unió komoly válaszlépésekről beszél. Mi szakértő segítségével próbáltunk utánajárni, mi történhetett a tenger alatt és ez milyen következményekkel járhat az egyébként sem békés orosz-európai viszonyt tekintve.
Meglehetősen sok a bizonytalanság a támadás vagy támadások körül: nincs például válasz egyelőre arra a legfontosabb kérdésre, hogy ki követte el azokat – emelte ki lapunknak Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője.
Véleménye szerint „komoly munka lesz kideríteni, hogy mi történt, mert először is le kell menni tenger alá, meg kell várni, hogy csökkenjen a gáznyomás, megnézni, hogy pontosan mi történt a víz alatt, és utána meg kell vizsgálni azt is, hogy ami történt, kihez köthető.” Mint mondta, ő egyáltalán nem biztos benne, hogy a napokban ki fog derülni, ki és pontosan mit tett a gázvezetékekkel. Szerinte egyelőre az izgalmasabb kérdés az, hogy ki mit gondol és ki kit tesz felelőssé a történtekért. A sajtó már most megosztott: sokan az oroszok érdekének tartják a történteket, míg más olvasatban más felelősöket találnak, és minden oldal érvel a saját igaza mellett.
– teszi hozzá a szakértő.
Tálas Péter szerint valamilyen határidőt biztosan adni fognak arra nézvést, hogy egy nemzetközi vizsgálatnak mikorra kell eredményre jutnia a történtekkel kapcsolatban. A legfőbb kérdések, amire választ kell találni, hogy milyen robbanószerrel és milyen technikával követték el a szabotázst. Minden bizonnyal vannak olyan maradványok, amiből valamire következtetni lehet – ugyanakkor ha valamelyik hatalom jól felkészül egy ilyen támadásra, olyan módon is csinálhatta, hogy adott esetben be tudjon vele sározni mást – figyelmeztet.
Radoslaw Sikorski volt lengyel külügyminiszter Twitter-posztjában az Amerikai Egyesült Államoknak köszönte meg a támadást, ami Tálas szerint csak a politikus egyéni véleménye.
„Sikorski azt szeretné minél gyorsabban elérni, hogy Európa csatlakozzon le az orosz energiáról. Ugyanakkor ezt egy ilyen akcióval elérni finoman szólva megkérdőjelezhető volna. A volt lengyel külügyminiszter arra hivatkozik, hogy Joe Biden korábban azt mondta: amennyiben Oroszország megtámadja Ukrajnát, ne számítson arra, hogy valaha is szállíthat gázt akármelyik Északi Áramlat vezetéken. Most ez a mondat felértékelődik, és erre hivatkozva érkezett Sikorski Twitter-üzenete. Én vele ellentétben nem gondolnám, hogy – akár erre a mondatra visszavezetve – az amerikaiak követték volna el az akciót” – tette hozzá az elemző.
Ami történt abból a szempontból mindenféleképp komoly dolog, hogy konkrét, nagyon fontos infrastruktúrát ért támadás – hívja fel a figyelmet Tálas. „Ilyen típusú akciót általában valamilyen katonai cselekmény szokott követni válaszul – persze ha már tudjuk, ki támadott. Ha arányosan néznénk, akkor valamilyen hasonló nagyságú veszteséget kellene okozni az elkövetőnek. Ugyanakkor ha nem tudjuk, ki az elkövető, akkor a legtöbb, amit tehetünk, hogy sokkal jobban védjük ezeket az infrastruktúrákat, kiküszöbölendő, hogy legközelebb hasonló támadás előfordulhasson. Azt nem gondolom, hogy hamar kiderül teljes bizonyossággal az elkövető kiléte, és valamilyen válaszcsapással számolhatunk. Különösen problémás lehet ez, ha az derülne ki, hogy valóban orosz akcióról volt szó, mert kiszámíthatatlan, hogy milyen orosz viszontválaszt váltana ki egy esetleges katonai akció. Nem valószínű, hogy egy ilyen megoldás nagyon kreatív és pozitív volna akkor, amikor az ukránok éppen háborúban állnak Oroszországgal” – fejtette ki a biztonságpolitikai szakértő.
Hozzátette, azt el tudja képzelni – hangsúlyozva: ha kiderül, hogy orosz akcióról volt szó –, hogy
Ha már Európa elkötelezte magát a szankciókkal harcolás mellett, egy ilyen helyzetben is érdemes lehet kitartania mellette. Ez ugyanis eredetileg is arra szolgált, hogy hosszú távú politikával kényszerítsék rá Oroszországot, hogy nem érdemes tovább folytatnia a háborút. Érdekes lehet mindeközben azok helyzete, akik egyértelműen a szankciós politika ellen vannak, mert hasonló jellegű infrastrukturális támadásokra máshol is sor kerülhet, és ha nem tesz ez ellen a nemzetközi közösség vagy az Európai Unió, akkor a támadást elkövetők akár fel is bátorodhatnak, és más esetben is próbálkozhatnak hasonlóval – tette hozzá Tálas Péter.
„Sokan azt gondolják, hogy az oroszoknak azért érhette meg a támadás, hogy tovább eszkalálják az ukrajnai konfliktust, Európában pedig tovább növeljék a bizonytalanságot és a vitákat a szankciós és az Ukrajnát támogató politika körül. De ezzel továbbra is csak arra utalok, mi lehetséges, ha az oroszokhoz köthető a szabotázs – ami jelenleg egyáltalán nem biztos” – figyelmeztetett a szakértő.
A jövőről szólva kifejtette: nehéz megmondani, hogy várhatóak-e hasonló támadások, mert ez nagyban függ attól, hogy ki követte el és mi lesz a következménye az akciónak. Ő személy szerint azt várja, hogy a történtek elsődleges következménye az lesz, hogy felismerjük, jobban kell védenünk az alapvető infrastruktúránkat.