SZEMPONT
A Rovatból

Tálas Péter: Izrael kénytelen lesz lemondani a túszok kiszabadításáról, ha a blokád nem hoz eredményt

Izrael Gáza blokádjával akarja kikényszeríteni a túszok szabadon bocsátását, de ha ezt sokáig fenntartják, akkor az háborús bűnnek minősül a biztonságpolitikai szakértő szerint. Ha viszont megindítják a szárrazföldi támadást, az a túszok életébe kerülhet.


Izrael mostanára 360 ezer tartalékos katonát mozgósított, de egyelőre nem hatoltak be a Gázai-övezetbe. Viszont soha nem látott erővel bombázzák a rendkívül sűrűn lakott térséget, és napok óta teljes blokád alatt tartják a területet, ahol 2,3 millió palesztin él. Ez azt jelenti, hogy elzárták a víz- és az áramszolgáltatást, ami miatt leállt a Gázai-övezet egyetlen erőműve, és a kórházak generátorainak is napokon belül kifogyhat az üzemanyaga. Ha ez megtörténik, akkor a létfenntartó gépek is kikapcsolnak, veszélybe sodorva a sebesült civileket vagy például az újszülötteket.

Izrael közölte, hogy amíg a túszokat nem engedi szabadon a Hamász, szó sem lehet az áram és a víz visszakapcsolásáról.

A szombati terrortámadás során 130-150 embert hurcolhattak el Izraelből a Gázai-övezetbe. A túszok között nők, gyerekek, idősek is vannak, valamint számos külföldi állampolgár, például amerikaik és britek is. A sorsukról azóta nincs semmi hír, a Hamász a kivégzésükkel fenyegetőzik.

Tálas Pétert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetőjével arról beszélgettünk, mi lehet a folytatás, mikor indulhat meg a szárazföldi támadás, mennyi a túszok esélye a túlélésre, és meddig mehet el Izrael a rengeteg civil életét is veszélyeztető konfliktusban.

- Bár a támadás óta eltelt közel egy hét, még mindig nem világos, hogy a világ egyik legfelkészültebb titkosszolgálatával rendelkező ország miért nem sejtett semmit abból, amit néhány kilométerre a határától vélhetően hosszú ideig terveztek. Ön szerint mi történhetett?

– Szerintem az izraeli vezetés nem gondolta komolyan, nem hitte el, hogy a Hamász képes és hajlandó egy ilyen akciót végrehajtani. Azt nem hiszem, hogy ne lett volna információjuk arról, hogy mi készülődik. Állítólag Egyiptom három nappal korábban figyelmeztette Izraelt, amit valószínűleg nem vettek figyelembe. Ne szépítsük: ez egy drámaian súlyos mulasztás volt.

– Mi lehet az oka, hogy nem vették komolyan ezt a jelzést? Izrael mégiscsak arról híres, hogy a legapróbb részleteknek is alaposan utánajárnak.

– Ez egy nagyon jó kérdés, amit majd a vizsgálatoknak kell kiderítenie. Azt azonban látni lehetett, hogy az izraeli kormány nem Gázára összpontosított, hanem elsősorban Ciszjordániára, ahol az év elején elérte a félmilliót a zsidó telepesek száma, és ahol növekedett a tiltakozások, terrorcselekmények száma. Ez lehet az oka annak, hogy a haderőt is nagylétszámban inkább ide rendelték.

Kérdéses, hogy kié a felelősség ezért, de szerintem döntően az izraeli kormányé,

és azt gondolom, hogy az izraeliek többsége is ezt fogja gondolni teljesen függetlenül attól, hogy most a sokk hatására láthatóan nemzeti összefogáson dolgozik mindenki.

– Véleménye szerint mi lehet a végkimenetele ennek a háborúnak?

– Biztos vagyok abban, hogy Gázába be fog vonulni az izraeli hadsereg, majd megpróbálják megsemmisíteni a Hamászt. Erre valószínűleg akkor kerül sor, ha kiderül, hogy a jelenlegi blokáddal sikerül-e vagy sem kikényszeríteni az elrabolt túszok szabadon bocsátását. Nem hiszek abban, hogy lehetséges a Hamász felszámolása, szerintem csak meggyengíteni tudják a palesztin szervezetet.

Óriási probléma, hogy az izraeli politika Gázát teljes egészében átengedte a Hamásznak, akik úgy rendezkedtek be, hogy az ott élő milliók tulajdonképpen a túszai lettek a szervezetnek.

Gázában a Hamász az állam, és gyakorlatilag egy diktatúrát tart fenn, ezért minden ott élő nagyban függ tőlük. Ezt kellene valamilyen módon megszüntetni, de ezt nem lehet megtenni egyik napról a másikra. Különösen úgy nem, hogy mostani sokk által generált bosszú befolyásolja az izraeli vezetés stratégiai döntéseit.

– Mennyi ideig tarthat a háború?

– Mind a Hamász, mind pedig Izrael hosszú háborúra készül, és én is ezt gondolom. Nem is az a kérdés, hogy meddig tart, hanem hogy eszkalálódik-e vagy sem. Nem valószínű, hogy más országokra átterjedhet, de azt el tudom képzelni, hogy többen is be akarhatnak majd szállni abban az esetben, ha Izrael nem tud keményen, de okosan válaszolni erre a kihívásra. Az ország kormánya most elég nagy csapdában van.

A Közel-Kelet egy olyan terület, ahol az elrettentő-képesség demonstrálásának és tudatának nagyon nagy jelentősége van.

Ezért ilyen kegyetlen a Hamász fellépése, és ezért ilyen szélsőséges, megsemmisítéssel fenyegető Izrael retorikája is. Fontos azonban különbséget tenni a gázai lakosság és az ottani fegyveresek között. Ha ezt nem tudja megoldani Izrael, akkor szerintem az országgal szembeni szimpátia előbb-utóbb erodálódni fog. Már megjelentek olyan szereplők, akik felhívják erre a figyelmet. Ott van például a NATO-főtitkára, aki jogosnak tartja választ, de nagyon fontos szerinte, hogy az arányos legyen.

Ha túl sok palesztin hal meg, és a világ érezhetően elfordul esetleg Izraeltől, akkor el tudom képzelni, hogy valaki más is be akar majd ebbe az egészbe szállni.

De ezt is elsősorban azokról a proxy-szereplőkről tudom elképzelni, mint amilyen mondjuk a Hezbollah, vagy a szíriai fegyveres csoportok. Vagyis azt kizárnám, hogy államok lépjenek be, és kialakuljon mondjuk egy Izrael-Irán háború. Világosan látszik, hogy az izraeliek meg akarják szerezni az amerikaiak támogatását, és valószínűleg csak addig mennek el, amit az Egyesült Államok és az ottani közvélemény még tolerál és megenged.

– Ha már szóba került az Egyesült Államok: képesek lesznek egyszerre koncentrálni az ukrajnai és a gázai eseményekre?

– Ha ez megmarad a palesztin fegyveres szervezetek és Izrael konfliktusának, akkor nem gondolom, hogy Amerikának megterhelő módon nagyon oda kellene tennie magát.

– Akkor miért jelentek meg máris az amerikai hadihajók a térségben?

– A hadihajókat azért küldték, hogy elrettentsék a régió Izrael-ellenes erőit attól, hogy bekapcsolódjanak a konfliktusba, hogy megvédjék Izraelt az iráni rakétáktól, ha kell, illetve olyan információkat szerezzenek, amik szükségesek lehetnek a Hamász elleni fellépéshez.

Vagyis ezek a hajók nem harcolni mentek oda, hanem elrettenteni, és a felderítésben és információszerzésben segíthetik Izraelt.

Ez akkor lehet különösen fontos, ha az izraeli hadsereg behatol Gázába, ahol városi harcot kell majd folytatniuk, amit nem tankokkal, hanem kézifegyverekkel és felderítő drónokkal vívnak. Már csak azért is fontos, hogy így történjen, és ne bombázással, mert ha mindent lerombolnak, akkor az ott élő nagyjából 2,5 millió embernek nem lesz hol laknia és élnie.

– Röviddel a szombati támadás után azonnal felmerült, hogy Iránnak szerepe lehet a történtekben, de azóta vannak olyan vélemények is, hogy Oroszországnak is lehet köze a Hamász akciójához. Egyetért ezekkel a hangokkal?

– Mivel egyelőre nincs bizonyítéka erre senkinek, ezért ez egy feltételezés. Ha mondjuk Fajr-rakétákat vagy M-302-eseket lőttek ki, akkor azok Iránból vagy Szíriából származhattak. Vannak olyan információk is, hogy állítólag orosz eszközöket használtak. Utóbbiakról azonban el kell mondani, hogy ilyeneket a feketepiacon szinte bárhol be lehet szerezni.

– Milyen morális hatása lehet annak, hogy Izrael teljes blokád alá vonta Gázát? Mostanra jóformán nincs a területen tiszta víz, áram és üzemanyag sem.

– Izrael így akarja kikényszeríteni a túszok szabadon bocsátását, de ha ezt sokáig fenntartják, akkor az háborús bűnnek minősül. Az, hogy 2,5 millió embert blokád alá veszünk azért, mert egy fegyveres csoporttól követelünk valamit, az nem áll meg hosszú távon.

Világos és jogos, hogy a Hamászt akarják megsemmisíteni, de azt senki sem hiszi el, hogy a Gáza területén élő mind a 2,5 millió ember a Hamász tagja vagy aktív támogatója.

Ezen felül ha a blokád nem hozza meg a várt eredményt, szerintem ez lesz az első eset, amikor Izrael kénytelen lesz lemondani a túszok kiszabadításáról. Nem gondolom, hogy ne számolnának azzal, hogy amennyiben betörnek Gázába, akkor a túszok élete nem lesz biztonságban, hogy finoman fogalmazzak.

– Milyen hatással lehet az izraeli belpolitikára a mostani konfliktus?

– Azt gondolom, hogy

az események Benjamin Netanjahu miniszterelnök bukását hozzák. Egy nagyon tehetséges politikus, aki hosszú ideig tudott hatalomban maradni, de nem hiszem, hogy ezt túlélheti.

Látni kell, hogy ennek a kormánynak a politikája jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy ennyire váratlanul keményen ütötte meg Izraelt a szombati támadás. Olyan keményen, hogy az állítólag még a Hamász vezetőinek egy részét is meglepte. Az izraeliek legtöbbször ismételt kérdése a szombati támadás közben az volt: hol van a hadsereg? Márpedig a hadsereget a kormány irányítja ide vagy oda, vagyis erre a kérdésre a Netanjahu-kabinetnek előbb-utóbb válaszolnia kell, és azt nem fogják politikailag túlélni.

– Még abban az esetben sem, ha idővel Netanjahu győzelmet hirdet a Hamász felett?

– Meghalt 1300 ember, és megsebesült további 3300. Izrael a holokauszt után a legnagyobb emberveszteséget szenvedte el. Ráadásul a kormánynak tudnia kellett volna arról, hogy mi készült. Ezt sikerbe átfordítani szerintem semmifajta kommunikációval nem lehet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Vujity Tvrtko a Napló végéről: Aki ezt tette velünk, bár kapott 96 millió forint Júdás-pénzt, most egészen biztosan nyugtalanabbul alszik, mint mi
Vujity Tvrtko egy hosszú bejegyzésben idézte fel a TV2 Napló megszűnésének körülményeit. A riporter szerint a szerkesztőségre nehezedő politikai nyomás és egy 96 millió forintos könyvszerződés vezetett a műsor végéhez.


Két posztot is írt Vujity Tvrtko, a frissebb, mai posztban arról ír, hogy "anno nagyszerű emberek, becsületes újságírók veszítették el az állásukat, s ezzel veszélybe került a családjuk egzisztenciája, nem maradt munkájuk, voltak, akiket biztonsági őrökkel dobattak ki csak azért, mert nem akartak bűncselekmények részeseivé válni. Mindent (is) vállaltak, de a lelküket nem adták el, sem pénzért, sem ajánlatért, sem hatalomért!

Munkátokat elveszítettétek, de becsületeteket mindvégig megtartottátok! BÜSZKE VAGYOK RÁTOK! - írta a tévés.

"Vannak, akiknek most a mentegetőzés és a félelem maradt. Ők választották ezt az utat. Mi pedig egy egészen másikat…" - tette hozzá, megosztva egy 10 évvel ezelőtti posztját.

Vujity Tvrtko egy másik, tegnapi bejegyzését azzal kezdte, hogy nem a botránykeltés a célja, ugyanakkor úgy véli, „az igazság nem maradhat néma”. Azt írja, elsősorban azokért a kollégáiért szólal meg, akiket szerinte méltatlanul megaláztak, és akiknek a hangja nem jut el a nyilvánossághoz. Kijelenti, hogy újságíróként továbbra sem foglal állást magyar belpolitikai ügyekben.

Tvrtko szerint a műsor megszűnésének legfőbb oka egy bizonyos könyv volt. Hozzáteszi, hogy a kötet szerzőjét később hírigazgatónak nevezték ki, és a könyv körüli „erőszak, a műsorunkat, szerkesztőségünket érő politikai nyomás és érzelmi zsarolás” vezetett a döntésükhöz.

„Főleg emiatt az átkozott könyv miatt döntöttünk 2014-ben úgy, hogy a TV2 Naplója 17 év, 1 hónap, 3 hét és 4 nap után befejezi munkáját.”

A HVG a Magyar Hang cikke alapján azt írta: Szalai Viviennek 96 millió forintot fizetett a Napi Gazdaság kiadója 2014-ben a Zuschlag-könyv megírásáért. Tvrtko állítása szerint a szerkesztőségük nem volt hajlandó ezt a könyvet reklámozni, és másokat sem járattak le.

Műsorvezetőként személyesen is szembeszállt a nyomással, amikor nem volt hajlandó egy számára ismeretlen szöveget bemondani. „Egyáltalán: soha az életemben nem olvastam fel más szövegét, csak azt, amit én magam írtam… És amit én magam megírtam, azért a felelősséget mindig vállaltam” – fogalmaz.

Tvrtko szerint nem voltak hajlandóak olyan dolgokat megtenni, amelyekkel a későbbi események bűnrészeseivé váltak volna, ezért a TV2 Napló végül befejezte működését. Megemlíti azonban, hogy szerencsére a műsornak van folytatása egy másik csatornán, Sváby András és csapata révén.

A posztban felidézi egykori kollégáinak az utolsó szerkesztőségi értekezleten elhangzottakat, a Linda című sorozatból vett mondattal.

„Baltazár inkább meghal, de nem alkuszik!”

Majd hozzáteszi: „Meghaltunk, de nem alkudtunk.” Azt írja, aki ezt tette velük, bár kapott „96 millió forint Júdás-pénzt”, most biztosan nyugtalanabbul alszik, mint ők. A cselekedetét szerinte majd Isten vagy a bíróság fogja megítélni.

Tvrtko fájdalommal ír arról, hogy rajta kívül a stábtagok mind elhagyták a szakmát. Van közöttük virágboltos, apartmanház-üzemeltető és olyan is, aki külföldre költözött.

„Nem vagytok, s mégis azok maradtok: ÖRÖKRE!”

Ezzel szemben azt állítja, hogy aki ezt a helyzetet előidézte, „sosem volt az, bármi is állt a névjegykártyáján!”.

Zárásként arról ír, hogy bár ő maga is külföldre költözött, a szellemiségük és a gerincük megmaradt. Akik viszont szerinte elárulták ezeket az elveket, azokról úgy fogalmaz: „most nagyon gazdagok, s mégis koldusszegények!”.

A poszt hátteréhez tartozik, hogy a TV2 nemrégiben menesztette Szalai Vivien hírigazgatót, amire Vujity Tvrtko egy korábbi bejegyzésében már reagált. A csatornánál zajló belső feszültségekről korábban Hajós András és Majka is beszélt. A legfrissebb fejlemény az ügyben, hogy 2026. május 7-én megjelent hírek szerint megszűnik a TV2 Tények című műsora, és a jelenlegi tervek szerint a Napló sem folytatódik az átszervezés után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt az NKA-botrányról egy bennfentes: állítja, Hankó Balázs adott utasítást arra, hogy eltitkolják a 17 milliárdos támogatási keret részleteit
Papp Gergely, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő munkatársa Molnár Áronnak beszélt az intézménynél tapasztalt szabálytalanságokról. Elmondása szerint miután az első információk kiszivárogtak a színész-aktivistán keresztül, őt a párját és a barátját a főigazgató utasítására kitiltották a céges rendszerekből.


Névvel és arccal vállalta az interjút Molnár Áronnal Papp Gergely, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) projektmenedzsere, aki Molnár szerint a legfőbb forrása volt a kirobbant NKA-botránynak.

Papp Gergely a „Magyarország kedvenc reggeli műsorában” elmondta, 2014 óta dolgozik az intézménynél, jelenlegi feladata az ePer pályázati rendszer felhasználóbarátabbá tétele. Azért döntött a nyilvánosság mellett, mert a belső szabályzat szerint a szabálytalanságokat a főigazgatónak kellene jelenteni, aki viszont szerinte maga is érintett az ügyben.

Papp Gergely azt mondta, a botrány kirobbanása után az intézményen belül több kollégáját, köztük a legjobb barátját és a szintén ott dolgozó párját is meggyanúsították.

„Például a legjobb barátomat meggyanúsították, és szankcionálták, kitiltották mindenhonnan több napra. Holott igazából sokáig azt sem tudta, hogy mire készülök” – mondta, hozzátéve, hogy eleget akar tenni a Molnár Áronnal kötött megállapodásának, miszerint ha a főigazgató nem áll a nyilvánosság elé a megfelelő információkkal, ő maga fogja ezt megtenni. Papp szerint a műsor utáni napon valószínűleg felmondanak neki, de ezt vállalja.

„Inkább rúgjanak ki, mint hogy szégyenben kelljen leélni az életemet, hogy tudtam erről az egészről, és nem szóltam.”

A projektmenedzser felszólította a felelősöket, köztük Krucsainé Herter Anikó főigazgatót és Hankó Balázs leköszönő minisztert, hogy tegyék közzé a telefonszámukat, és nézzék meg, mi a magyar emberek véleménye az ügyről. Mint mondta, elsődleges célja az volt, hogy a törvényi kötelezettségnek megfelelően nyilvánosságra kerüljenek a 17 milliárd forintos keret döntései és a döntéshozó testület tagjainak kiléte. Később azonban tudomására jutott, hogy további kifizetéseket terveznek.

„Sőt, én úgy tudom, hogy már van olyan döntés is, amit a miniszter aláírt, csak a te megszólalásod után ez végül nem került további ügyintézésre”

– mondta Molnár Áronnak, hozzátéve, hogy innentől a további kifizetések megállítása lett a cél.

Papp Gergely tisztázta, hogy a sajtóban emlegetett 790-es és 447-es listák valójában nem listák, hanem belső kódok. A 790-es a Kiemelt Kulturális Programok ideiglenes kollégiumának kódja, amely a 17 milliárd forintot elosztotta, a 447-es pedig a miniszteri keret belső azonosítója. Elmondása szerint 2023 nyarán vonták be a 790-es kódú kérelmek feldolgozásába, ahol olyan, a kultúrától távol álló programokat talált, mint a „somlói szépségverseny és evőverseny”. A pályázatokhoz mindössze ezer forintos nevezési díjat kellett fizetni, míg a miniszteri keretnél ilyen díj egyáltalán nem volt.

Beszélt egy nem nyilvános e-mail címről is, ahová az egyedi zenei programok kérelmei érkeztek. Itt találkozott egy olyan levéllel, amelyben egy pályázót a minisztérium értesített, hogy nyújtson be kérelmet az NKA-hoz. Ezt az e-mailt később letörölte a fiókjából, de szerinte az üzenetnek még meg kell lennie a rendszerben és közérdekű adatigényléssel megszerezhető.

Részletesen beszámolt a Krucsainé Herter Anikó főigazgatóval folytatott konfrontációjáról is, miután őt, a párját és a barátját minden előzmény nélkül kitiltották a céges rendszerekből. Az informatikai osztályon azt a tájékoztatást kapta, hogy a főigazgató utasítására történt a tiltás.

Amikor ezzel szembesítette, a főigazgató először technikai problémára hivatkozott. „De ezt olyan pikírt stílusban adta elő, hogy azt hittem, hogy lefordulok a székről” – mesélte. Később, egy négyszemközti beszélgetésen a főigazgató elismerte, hogy ő rendelte el a kitiltást, mert gyanakodott rájuk.

Papp Gergely szerint ezen a beszélgetésen a főigazgató elismerte, hogy a döntések közzétételének elmaradása nem az ő döntése volt. „Erre azt felelte, hogy okos fiú vagy, ki tudod te találni” – idézte fel a beszélgetést, majd hozzátette, amikor rákérdezett, hogy Hankó Balázsra gondol-e, a főigazgató igennel felelt.

„Hankó Balázs volt az, aki erre utasította.”

Papp szerint a főigazgató arról is beszélt, hogy nem adott megfelelő utasítást a kérelmek céljainak átírására, és állítólag nem is tudott arról, hogy a pályázati rendszerben erre lehetőség van. Ezt Papp Gergely képtelenségnek tartja, mivel szerinte a főigazgató rendelte meg és felügyelte a rendszer fejlesztését. Sőt, állítása szerint személyesen is részt vett olyan megbeszélésen, ahol a főigazgató a kérelmek céljainak átírásáról egyeztetett. Egy másik értekezleten a somlói szépségverseny kapcsán mindenki nevetett, egy dartsegyesület kérelménél pedig a főigazgató azzal viccelődött, hogy „biztos Magyar Péter képére dobálják a nyilakat”.

A projektmenedzser szerint a pályázatok feldolgozásánál szóbeli utasítás volt, hogy ne írjanak ki hiánypótlást, holott a kérelmek hemzsegtek a hiányosságoktól. A támogatói okiratokból pedig szándékosan kikerült a reklám- és PR-kötelezettségre vonatkozó rész, így a támogatott szervezeteknek nem kellett feltüntetniük, hogy az NKA-tól kaptak pénzt.

„Vajon kifejezetten csak ezekből az okiratokból került ki a PR kötelezettség? Itt miért nem kellett az NK-t mint támogatószervet feltüntetni?” – tette fel a kérdést.

A Fásy Ádám családjának cégével kapcsolatos ügyről elmondta, több tanú van rá, hogy a család személyesen járt bent az NKTK-nál, és a kollégákkal adatták be a Munkácsi Art Kft. kérelmeit, noha papíron semmi közük a céghez. Meghatalmazás sem volt náluk. Az elszámolásnál pedig kiderült, hogy a kifizetések olyan cégekhez mentek, amelyek Fásy feleségéhez és lányához köthetők.

A Városliget Zrt. ügyében, amelynek felügyelőbizottsági elnöke maga Krucsainé Herter Anikó, Papp Gergely azt állította, hogy a cég egy 1,25 milliárd forintos támogatás visszafizetésekor nem fizette meg az ügyleti kamatot. A főigazgató ezt tagadta, és az elszámoltatási osztályvezetőre próbálta hárítani a felelősséget. Papp szerint azonban írásos bizonyítékuk van arról, hogy az osztályvezető jelezte a főigazgatónak, hogy a kamat elengedése törvénytelen. „Ehhez képest a főigazgató még aznap délután levélben értesítette a Városliget Zrt-t, hogy a támogatás összegét utalják vissza” – mondta, kiemelve, hogy a levélben nem szerepelt az ügyleti kamat.

A miniszteri keretből finanszírozott támogatások elszámolásáról elmondta, hogy sok esetben a szakmai beszámoló egyetlen papírlapból áll, és nincs érdemi szakmai ellenőrzés.

Példaként a Zenei Kör Kft. félmilliárd forintos támogatását említette, ahol szintén csak egy ilyen „fecnit” kellett benyújtani. A főigazgató négyszemközt elismerte neki, hogy nem ért egyet ezzel a gyakorlattal, de azzal védekezett, hogy ez már korábban is így volt.

Papp Gergely éles kontrasztba állította a főigazgató számára vásárolt új céges autót, iPhone-t és irodabútort a többi iroda áldatlan állapotával, ahol a falak penészesek, a székek pedig szétszakadtak. Elmondta azt is, hogy a választások előtt beígért, bérbe beépülő fizetésemelésből végül csak egy 2026 végéig szóló keresetkiegészítés lett, bizonytalanságban tartva a dolgozókat.

Végül a támogatások aránytalanságát szemléltette: míg a többnapos, nagy múltú Szegedi Ifjúsági Napok (SZIN) fesztivál 12,5 millió forintot kapott szigorú feltételekkel, addig Tóth Gabi és párja, Papp Máté Bence összesen 19 milliót, Pataky Attila pedig 150 milliót egyetlen Aréna-koncertre.

„Miniszter úr, nem lehet, hogy ilyen és ehhez hasonló nívós fesztiválra vagy fesztiválokra kellett volna többek között ezt a 17 milliárd forintot elkölteni?” – tette fel a kérdést az interjú végén Hankó Balázsnak címezve.

A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Volt alkotmánybíró: Sulyok Tamás megfosztható a tisztségétől, mert alaptörvényt sértett
Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök bizonyíthatóan megsértette az Alaptörvényt a hallgatásával. A megfosztási eljárás megindításáról a parlament dönthet, ami után az államfő jogköreit azonnal felfüggesztenék.


Alkotmánysértést követett el Sulyok Tamás, ezért megfosztható tisztségétől – ezt Vörös Imre volt alkotmánybíró mondta a Klubrádióban. Szerinte az államfő akkor is elmozdítható, ha önként nem mond le.

Vörös Imre úgy véli, Sulyok Tamás tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közhatalom gyakorlása ne jogállami keretek között történjen. A volt alkotmánybíró szerint az államfő nem tett eleget kötelezettségének, és nem őrködött az államszervezet demokratikus működése felett, amikor több vitatott esetben nem emelte fel a szavát – szemléz a 24.hu.

Az eljárás megindításának azonnali és súlyos következménye lenne.

Vörös Imre emlékeztetett rá, hogy bár a végső szót a megfosztás ügyében az Alkotmánybíróság mondja ki, a parlamenti döntés után azonnal fel kell függeszteni az elnöki jogkör gyakorlását.

Ez azt jelentené, hogy Sulyok Tamás hatásköreit és feladatait ideiglenesen az Országgyűlés elnöke venné át; a Tisza Párt korábban Forsthoffer Ágnest jelölte erre a posztra.

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök elleni eljárást az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja, de a megfosztás megindításához már kétharmados többség szükséges.

Míg Vörös Imre szerint a jogi út járható, Fidesz-közeli jogászok korábban arról beszéltek, hogy Sulyok Tamás alkotmányos úton elmozdíthatatlan.

Vörös Imre hangsúlyozta, az Országgyűlésnek részletesen indokolnia kell döntését, az államfő teljes tevékenységét mérlegelni kell, de a jelenlegi rendszerben számos olyan szabály működik, amelyeket kifejezetten a hatalom bebetonozására alakítottak ki. Szerinte ezek eleve nem tekinthetőek legitim jogállami normáknak, ezért mielőbb ki kellene őket iktatni. Az alkotmányjogász már korábban készített egy „kigyomlált” változatot az Alaptörvényből, amely szerinte alkalmas lehetne kiindulópontnak egy jogállami rendszer újjáépítéséhez.

Teljes beszélgetés Vörös Imrével:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Azurák Csaba a Tények végéről: Elképesztően sajnálatos ezt látni, de többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom
A TV2 egykori hírigazgatója megszólalt a csatorna Tények című hírműsorának megszüntetéséről. Szerinte a döntés több száz tehetséges, azóta pályán kívülre sodródott kolléga munkáját is semmibe veszi.


„Elképesztően sajnálatos ezt látni” – mondta Azurák Csaba, a TV2 egykori műsorvezetője és hírigazgatója, miután csütörtökön kiderült, hogy megszűnik a csatorna Tények című hírműsora. A volt képernyős több száz tehetséges kollégája nevében fejezte ki sajnálatát a közel három évtizedes brand sorsa miatt.

A csatorna egykori arca a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a Tényeket rengeteg tehetséges szakember építette fel, akik közül sokan mára a pályán kívülre sodródtak. Hangsúlyozta, hogy a műsor az első nagyjából húsz évében minőségi hírszolgáltatásként működött.

„Ez van bennem, hogy sok száz ember rakta bele a munkáját, akik hosszú éveken, évtizedeken keresztül vettek részt ebben az egészben, és szerintem az ő nevükben is beszélek, amikor ezt mondom, hogy elképesztően sajnálatos ezt látni” – fogalmazott.

Azurák Csaba, aki 2001-től 2019-ig dolgozott a csatornánál, nem akarta minősíteni a TV2 elmúlt évekbeli működését. Személyes okokkal magyarázta, miért nem hajlandó rossz emlékként tekinteni a csatornára.

„Én sokkal többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom rá. Mert 20 évet eltöltöttem ott, és ezalatt nekem barátságok szövődtek, a feleségemet is ott ismertem meg, így nagyon sok minden köt oda” – mondta.

A Tények megszűnése kapcsán a hírműsor egy másik volt műsorvezetőjét, Máté Krisztinát is keresték, ám ő nem kívánt nyilatkozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: