SZEMPONT

Tálas Péter: Az Aszad-rendszer bukásának legnagyobb vesztese egyértelműen Irán, a nyertese Izrael

A lázadók győztes vezére mérsékelt szalafista, a korábban általa uralt területen nem vezette be például, hogy a nők eltakarják az arcukat, és nem szervezett nyilvános kivégzéseket sem. De az ellenzék megosztott, az ország akár szét is eshet.

Fischer Gábor, fotó: Getty Images - szmo.hu
2024. december 10.

Váratlan gyorsasággal omlott össze Bassár el-Aszad rendszere Szíriában. A felkelők november végén elindított támadása érdemi ellenállás nélkül nyomult előre, míg vasárnap elérte a fővárost, Damaszkuszt. Az elnök Moszkvába menekült, ahol Putyin személyes döntése alapján azonnal menedékjogot is kapott. A bukottt diktátornak, mint kiderült, húsznál is több luxusingatlanja van az orosz fővárosban.

Aszad rendszerét az utóbbi években már csak az orosz katonai támogatás tartotta életben. Arról, hogy hogyan zajlott a Közel-keleti országban ennek az 54 éves családi diktatúrának a hosszú agóniája, és mire számíthatunk most, Tálas Pétert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs intézetének tudományos főmunkatársát kérdeztük.

– Mi történt, mi történik Szíriában?

– Ez a konfliktus 2011 márciusában kezdődött, az arab tavasz egyik eseményeként. A szíriaiak is tömegmegmozdulásokon tiltakoztak az Aszad-diktatúra ellen, de a tiltakozásokat a rezsim durván leverte. Ekkor fogtak fegyvert a szíriaiak és alakult ki a polgárháború.

Ebben kezdetben sikerrel jártak a lázadók, azonban miután a szélsőséges iszlamista csoportok is csatlakoztak az ellenzékhez, az Aszad-rezsim mellé pedig odaállt Irán, a Hezbollah, Oroszország, majd 2017-től Törökország is felhagyott a szíriai ellenzék támogatásával, vereséget szenvedtek és visszaszorultak ezek az erők.

– De akkor most mitől tudtak ilyen meglepetésszerűen előrenyomulni?

– Amikor 2018 februárjában megkötötték az orosz-török egyezményt Idlib tartomány demilitarizálásáról, létrejött a tűzszünet, vagyis a nagyhatalmak befagyasztották a polgárháború intenzív szakaszát, ami a Covid-járvány miatt később sem folytatódhatott, egy hatalmi szempontból több részre osztott Szíria jött létre. Az Aszad-rezsim uralta Szíria területének nagyjából háromnegyedét, azonban a terület középső és keleti részének bizonyos pontjain az Iszlám Állam nevű terrorszervezet fegyveresei kezében volt a hatalom.

Ezt a rendszer azonban a már említett külső erők - Irán, Hezbollah, Oroszország – tartották fenn és az elmúlt években képtelen volt akárcsak minimális konszolidációra.

Egy másik fontos terület volt az ellenzéki kézen maradt Idlib tartomány, ahol 2017-től a Hayat Tahrir al-Sham, vagyis a HTS volt jelen, amit Levantei Felszabadítási Szervezetként vagy Levante Felszabadításáértként szoktunk fordítani, és akiket egyébként maga Bassár el-Aszad telepített oda. Itt le kellett volna őket fegyverezni, de ez valójában elmaradt. Ennek a szervezetnek a vezetője Abu Mohamed al-Dzsolani, aki egyébként az al-Kaida hálózat egyik csoportjaként alakította meg az al-Nuszra Frontot. A szervezet megalakításában részt vett még az ISIS vezetője, Abu Bakr al-Bagdadi is. Az al-Nuszrát tartották az egyik leghatékonyabb és legveszélyesebb szervezetnek az Aszad elnök ellen fellépő szíriai csoportok közül. A Nuszra élén azonban 2016-ban Abu Mohamed al-Dzsolani megszakította az al-Kaidával és az Iszlám Állam nevű terrorszervezettel is a kapcsolatát, és egy évvel később, több kis csoportból létrehozta a Hayat Tahrir al-Sham nevű szervezetet. Ez azt jelentette, hogy az ő szervezete lett Idlib tartományban a legerősebb ellenzéki szervezet. Dzsolani és a HTS célja abban különbözött az ISIS céljától, hogy a sarián alapuló fundamentalista iszlám uralmat csak Szírián belül akarták létrehozni, vagyis nem törekedett egy nemzetközi kalifátus kialakítására, szemben az ISIS-el, amelyik megpróbálta megtenni 2014 és 2016 között, de sikertelenül. Dzsolani és a HTS ráadásul helyben, Idlibben is bölcsebben politizált, mert miközben maga alá gyűrte a rivális szervezeteket, megszerezte a hatalmat, és saríát hirdetett, de

nem vezette be például a nemek szerinti elkülönítést, nem rendelte el, hogy a nők eltakarják az arcukat, nem tiltotta meg a férfiaknak a dohányzást, nem szervezett nyilvános kivégzéseket.

Tulajdonképpen az idlibi hatóságokkal is partnerként kormányzott, de eközben csendben megerősítette az erőit, 2019 novemberében más csoportokkal együtt létrehozta Nagy Hódítás nevű műveleti parancsnokságot, fejlettebb fegyvereket, köztük drónokat vásárolt, gyakorlatokat tartott, és felkészült a mostani offenzívára.

– Mit tudhatunk Abu Mohamed al-Dzsolaniról?

– Ha röviden kellene jellemezni, leginkább a pragmatikus szalafista kifejezés használnám rá. Ez azt jelenti, hogy felismerte – valószínűleg az al-Kaida és az ISIS kudarca nyomán, hogy az ideológiát össze kell egyeztetni a politikai és a társadalmi valósággal. A saríát csak bizonyos módosításokkal vezette be, hogy elkerülje a lakosság lázadását, ne tegye ki magát nemzetközi elszigetelődésnek, illetve, hogy humanitárius segítséget és támogatást is kapjon a Bassár el-Aszaddal való konfrontációhoz.

– Kik tényezők még az Aszad-ellenes erők között?

– Az északi lázadók fontos csoportja, a Törökország támogatásával és törökök által elfoglalt szíriai területeken létrehozott Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA). Ez egy olyan ernyőszervezet, amely 40-nél több csoportot fog össze. Olyan csoportokat, amelyek az Aszad-rezsim mellett, ellenségként viszonyulnak a szíriai kurdokhoz, az Iszlám Állam nevű terrorszervezethez, sőt

sokuknak célja az is, hogy a HTS ne tudja uralni az összes felszabadított területet.

Nagyon sokan azt mondják, nehéz eldönteni, hogy az SNA Törökország vagy a szíriai ellenzék forgatókönyvét valósítja-e meg elsősorban. Törökország ugyanis nem ismeri el legitim szíriai ellenzéknek a szíriai kurdokat, hanem terroristaként tekint rájuk.

Törökország, a kurdokkal való harcára hivatkozva, 2016 és 2019 között katonai erővel létrehozott három olyan határmenti övezetet Szírián belül, ahova megpróbálta visszatelepíteni a szíriai menekülteket. Az elmúlt években elérte a félmilliót a visszatelepítettek száma.

Ezek a területek elvágják a kapcsolatot, egyfajta pufferzónát képeznek a törökországi és szíriai kurdok között.

Úgy tűnik és az várható, hogy ezt a mostani helyzetet, Törökország ennek a pufferzónának a kiszélesítésére fogja kihasználni, vagyis a 900 kilométeres közös török-szíriai határon mindenütt olyan elválasztó területeket igyekszik majd létrehozni, amelyek távol tartják a szíriai kurdokat Törökországtól. Szíria észak-keleti és keleti területeit az Egyesült Államok által támogatott Szíriai Demokratikus Erők (SDF) irányították az elmúlt években. Ezek vezetői kurdok, itt vannak, akik főként Dajr ez-Zaur tartományért küzdöttek, illetve a szóban forgó térséget irányították. Az SDF az Aszad-rendszer és a szélsőséges iszlamista szervezetek (al-Kaida, ISIS) mellett ellenfelének tekinti Szíriai Nemzeti Hadsereget, a török fegyveres erőket. Szíriai Nemzeti Hadsereget alkotó csoportokat a szír ellenzéki erők mérsékeltjei között tartják számon. Volt még egy amerikai és jordániai támogatású déli része is a szír ellenállási mozgalomnak, ahol számos kisebb csoport tevékenykedett és vett részt az Aszad-rezsim elleni harcban. Most, amikor Damaszkusz ellenzéki elfoglalásáról jöttek a hírek, délről ezek az ellenzéki csoportok szállták meg a várost. Ők hasonlóan az SDF-hez, és szemben a HTS-sel, szintén mérsékeltek. Olyannyira, hogy

december 6-án kiadtak egy olyan nyilatkozatot, amiben elítélték szélsőséges doktrinérséget és a terrorizmust. Ezzel egyértelműen azt jelezték, hogy elhatárolódnak a HTS-től.

Az al-Dzsolani vezette HTS ugyanis sok országban terrorszervezetként van számon tartva, így Törökországban is.

Végül van egy kis szíriai terület a Golán-fennsík mögött, amit Izrael foglalt el biztonsági megfontolásokból, ezt most az izraeliek is tovább növelték. Nagyjából így nézett ki a szíriai politikai paletta azt megelőzően, hogy november végén a HTS vezette északi ellenzék megindította akcióját, amihez aztán többen is csatlakoztak, s aminek eredményeképpen összeomlott az Aszad-rendszer.

– Nem emlékszem, hogy harcokról hallottunk volna...

– Nem tudom pontosan, hány halálos áldozata volt a mostani akciónak, de nem gondolom túl soknak. A mostani ellenzéki akció során nem voltak nagy ütközetek. A kormányerők, amit hallották, hogy jönnek az ellenzékiek, gyakorlatilag feladták a városokat.

És mivel Oroszország Ukrajnával, a Hezbollah és Irán pedig Izraellel volt elfoglalva, illetve az utóbbi kettő Izrael által lett meggyengítve, ennek lett az eredménye, hogy senki nem állt ki Aszad mellett.

A Hezbollah és az Iráni Forradalmi Gárda adta ugyanis az Aszad-rendszer szárazföldi katonai erejének a gerincét, az oroszok pedig a légierejükkel támogatták a rendszert. Mostanra azonban valamennyien kénytelenek voltak kivonni erőiket, illetve Teherán nem tudta rávenni az iraki vezetést, hogy kapcsolódjon be a szíriai harcokba.

– Ez egy nagyon törékeny győzelem, és talán nem is tekinthető végleges, beállt helyzetnek. Itt tényleg a „mi lesz most?” igazából a nagy kérdés. A győztes erő is csak éppen szinte a minap vetette le magáról a terrorista köpönyeget, azaz az sem biztos, hogy ők igazából mit akarnak. Lehet, hogy ez csak taktikai döntés volt a részükről, hogy emberibb arcukat mutatják...

– Én azt látom, hogy a szíriai ellenzék politikailag egy nagyon széttagolt társaság, akiket elsősorban az Aszad-rezsim elleni fellépés fogott össze, és csak most fog kiderülni, hogy valójában mennyire tekinthetők legalább minimális szövetségeseknek hosszabb távon egész Szíria érdekében. Lesz-e egy olyan minimális közös kompromisszum, ami egy egységes Szíriát eredményez, vagy itt is a líbiai forgatókönyv érvényesül, vagyis Szíria de facto több részre való szétesésének leszünk tanúi, még ha Szíria de jure meg is marad. De ez csak a két szélsőérték, hiszen elméletileg egy iraki típusú föderalizált Szíria is elképzelhető, erős regionális kormányokkal, és egy gyengébb, de a konfliktusokat megelőzni igyekvő központi kormányzattal.

– Nyakig benne volt a konfliktusban Irán és Oroszország, ők végsőkig Aszadot támogatták. Most gondolom nem bontottak pezsgőt sem Teheránban, sem Moszkvában.

– Az Aszad-rendszer bukásának legnagyobb vesztese egyértelműen Irán, elvesztette a szárazföldi kapcsolatát Libanonnal és egyik legfőbb nem állami szövetségesével a Hezbollahhal, amely az Izraellel folytatott háborúban amúgy is meggyengült (harcosainak mintegy 10%-át, rakétakészletének 60-80%-át vesztette el). Mivel a Teherán által kiépített „ellenállás tengelyének” a Hamasz, a Hezbollah és az Aszad-rendszer is kulcsfontosságú szereplője volt, az iráni vezetésnek egészen biztosan újra kell gondolnia nemeztközi politikáját. Oroszország is eléggé rossz helyzetbe került, két szempontból is. Egyészt mert ők biztosították az Aszad-rendszer légierejét, ami a gyakorlatban a jelentette, hogy oroszok bombáztak a legtöbbször az ellenzéki erőket, tették ezt még a november végi napokban is. Emellett szövetségesei és fenntartói voltak a rendszernek, fegyverekkel, pénzzel és tanácsadókkal is támogatták az Aszad-rezsimet.

Mindezek miatt Oroszország elvesztheti a tartuszi és a hmejmími támaszpontokat. Amennyiben ez bekövetkezik, akkor nem csak legközelebbi közel-keleti szövetségesét veszti el Moszkva, formálisan is olyan regionális hatalommá válik,

amely nem rendelkezik saját közvetlen érdekszféráján túli komoly katonai támaszpontokkal, így nem képes komoly nemzetközi erőkivetítésre sem. Ez nagyon nagy presztízsveszteség lesz Moszkvának, amelyről az Ukrajnával folytatott háború során már kiderült, hogy nem olyan erős katonai hatalom mint az láttatni szeretné. De a vesztesek mellett jelezni érdemes azt is, hogy

az Aszad rendszer és az „ellenállás tengelye” bukásának a legnagyobb nyertese egyértelműen Izrael.

Gyakorlatilag sikerült ugyanis megvalósítania azt a stratégiát, hogy Irán proxijait meg (Hamasz, Hezbollah, Aszad-rezsim) egyenként és sorban gyengítse és győzze le, illetve Izrael az, akinek gyakorlatilag minden Aszad- és Irán-mentes Szíria kedvező lehet, még akkor is, ha egy fundamentalista iszlamista rendszer Izrael számára is hordozna kockázatokat. De az is jó neki, ha gyenge, széttagolt és befele forduló marad Szíria, és az is jó, ha erős Szíria jön létre, mert ez az erős Szíria sem fog Iránhoz kapcsolódni.

– Mit tesz, mit tehet az Egyesült Államok, amely ebből a konfliktusból, Oroszországgal ellentétben, formálisan távolabb maradt?

– A döntő kérdés szerintem az lesz, hogy Trump elnök mit fog tenni, de addig, amíg Trump elnök nem lép hivatalba, szerintem itt nagy pozícióharcok lesznek minden szereplő részéről, legyenek azok államok vagy fegyveres csoportok. Mindenki minél jobb helyzetbe akar kerülni majd Szíriában, illetve Szíria kapcsán. Nagyjából ez várható az elkövetkezendő bő egy hónapban. Azt, hogy Amerikai Egyesült Államok mit fog tenni nem tudjuk még. Az viszont egészen biztos, hogy olyan szíriai politikai rendszert Törökország semmiképp sem akar, ahol a kurdok valamiféle autonómiát kapnak. Azt gondolom, hogy ezt Ankara határozottan ellenezni fogja. Az is könnyen belátható, hogy amennyiben a kurdok mögül kihátrálnak az amerikaiak, akkor ezt a törekvésüket a törökök akár katonai erővel is alá fogják támasztani, vagyis – ahogy eddig is tették – támadni fogják a kurdokat (szíriai szövetségeseik segítségével, de esetenként akár saját maguk is).

– Nyilván még nem látni, merre indul el Szíria ebben a bonyolult erőtérben.

– Jelenleg valóban nehéz bármit is előre jelezni, legfeljebb annyi mondható el, a belső hatalmi dinamikák és regionális dinamikák együttesen fogják eldönteni, hogy merre indul el Szíria. Az elemzők – alighanem az események gyorsaságának sokkhatása miatt – jelenleg leginkább az aggodalmaikat sorolják. A legtöbben a líbiai vagy az afgán forgatókönyv szíriai megismétlődésétől tartanak, s vagy egy széttagolt Szíriát, vagy fundamentalista Szíriát vizionálnak. Ez utóbbit abban az esetre, ha a Hayat Tahrir al-Sham veszi át az irányítást a több felekezetű és soknemzetiségű országban, ahol kurdok, alaviták, drúzok, síiták és szunniták laknak? Másrészről viszont nagyon meglepő lenne, ha azok, akik harcoltak Bassár el-Aszad szélsőségesen szekuláris diktatúrája ellen, most simán elfogadnának egy szélsőségesen fundamentalista iszlamista autokráciát.

– Eközben zajlik két háború. Izrael körül az egyik, és Ukrajnában. Van-e hatása ezekre a háborúkra a szíriai eseményeknek?

– Az, hogy az oroszok elveszítik Szíriát és esetleg szíriai támaszpontjaikat is, óriási presztízsveszteséget okoz majd Moszkvának, azonban az orosz-ukrán háborúra nem kell, hogy közvetlen hatása legyen. Iránnak ugyanakkor – mint említettem – végig kell gondolnia egy sor dolgot. Különösen azért, mert

az izraeli stratégia végén, a iráni proxik legyőzését követően, Izrael tovább lephet Irán meggyengítése felé, amiről ma már lényegében nyíltan beszélnek az izraeli biztonságpolitikai szakértők.

– Nem történhet meg, hogy végül Szíria követi azt az utat, amit Irán bejárt 1979 óta? A sah rendszere elleni iszlám forradalom kezdetben nem tűnt annak, amivé végül lett. Azaz nem történhet meg, hogy Szíria az egyik diktatúrából a másikba zuhan csak át?

– Ez attól függ, hogy mennyire tud a Nyugat beleszólni, és mennyire tudnak azok az országok beleszólni, amelyek egy békésebb és stabilabb Szíriát akarnak. A környező országok szerintem mind stabil Szíriában érdekeltek. Ha nagyon egyszerűen kell megfogalmaznom azt mondanám: bár fennáll a veszélye annak, hogy Aszad elnök szélsőséges szekularizmusát követően egy szélsőséges iszlamista rendszer jöjjön létre, de akkor az szerintem nem fogja tudni lezárni a polgárháborút, mert a harcok valamilyen formában valószínűleg folytatódni fognak, és ez összességében és hosszú távon mindenkinek rossz lesz.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„A kisfiam már lilult, amikor a rendőrök megérkeztek” – Hős járőrök mentették meg Dominik életét egy siófoki áruház parkolójában

„A Siófoki Rendőrkapitányság munkatársai példát mutattak. Két igazi angyal, kék ruhában” - írta a hálás édesapa az ijesztő eset után.

KÉK HÍREK

Sokszor olyan részegek voltak a nevelők, hogy azt se tudták hol vagyunk – Újabb megrendítő részleteket mesélt a 13 évesen gyerekotthonba került nő

A ma már kétgyermekes családanya elmesélte, hogy a lányok gyakran drogoztak és az is megszokott volt, hogy az intézményben élő lányok prostituáltként dolgoztak.

KULT

Jeff Bridges helyett Jared Leto, Daft Punk helyett Nine Inch Nails – A Tron: Ares az agyakat nem, de az érzékszervezet rendesen megdolgoztatja

A számítógépes programok közöttünk járnak, fénymotoroznak, repkednek, öldösnek, éreznek. De vajon ez jó lesz nekünk?

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Ligeti Miklós: Most már a NER-ben nem vesződnek a színjátékkal, ez színtiszta pártpropaganda

Bár Magyar Péter cáfolta, hogy a Tiszának lennének adóemelési tervei, elindult az ezzel kapcsolatos plakátkampány, méghozzá adófizetői pénzből. A Transparency International szerint egyre kevesebb energiája van a NER-nek arra, hogy a korábbi álcát fenntartsa maga körül.

Fischer Gábor, MTI/Bodnár Boglárka - szmo.hu
2025. október 08.

Elindult a 4 milliárdos plakátkampány a Tisza állítólagos adóemelési terveiről, amit Magyar Péter már többször megcáfolt. Az óriásplakátokon az Európai Bizottság elnöke látható, aki marionettbábukkal bábozik valakikkel, és azzal buzdítanak a nemzeti konzultációban való részvételre, hogy „Brüsszel bábjai adót akarnak emelni." Bár a plakátokon név szerint nem említik a Tiszát, ez az üzenet rímel a Fidesz és a kormány fő üzenetére Magyar Péterrel szemben, a kormány oldalán pedig már a címből kiderül, hogy adófizetői pénzből "Tisza adóemelési terveiről" konzultálnak.

Hogyan nevezheti ezt a kormány tájékoztató kampánynak, és miért nem lép közbe a Választási Bizottság? Erről beszélgettünk Ligeti Miklóssal, a Transparency International Magyarország korrupcióellenes civil szervezet jogi igazgatójával.

– A most az utcákat elárasztó plakátok hivatalosan nemzeti konzultációt hirdetnek, azaz a kormány működéséhez kapcsolódnak, de közben a kormány honlapján egyértelművé teszik, hogy mindez a Tisza párt elleni választási kampány része, azaz pártérdeket szolgál. Hogyan lehet ezt ilyen nyíltan felvállalni?

– Valójában, amit megvalósulni látunk, ami kibontakozik az elmúlt pár évben, az csak őszintévé teszi a NER-t. Ugyanis a NER, egymásra épülő hazugságok rendszere. Azt bábozzák el, hogy ez demokrácia meg jogállam. Hol tesznek hozzá jelzőket, hogy illiberális, vagy azt magyarázzák, hogy a jogállam az, mint olyan, az nem is megfogható jelenség, de azért ez itt demokrácia, meg jogállam, ahol nem is bajlódnak a különösebb részletezéssel. Valójában ez a rengeteg manőver mind azt hivatott elfedni, hogy Magyarországon nem jól működnek a dolgok. Viszont az elmúlt pár évben, amióta nem jönnek az uniós források, meg a szűk két évben, mióta a Tisza mozgalom és Magyar Péter színre lépett,

egyre kevesebb energiája van a NER-nek arra, hogy ezt az álcát fenntartsa maga körül.

Így aztán azok a jelenségek, amikre eleinte csak az olyan éber szemű kritikus civilek, mint amilyen a Transparency International Magyarország is, később meg már külső megfigyelők is, például az EBESZ mutatott rá, például, hogy összefolyik a párt és az állam működése, nem lehet elhatárolni a közkiadásokat, a közpénzeket, a párt kampánypénzeitől, a párt, a Fidesz érdekében álló propagandatevékenységtől, mára már nyíltan zajlanak. Most már a NER-ben vagy nem vesződnek a színjátékkal, vagy nem veszik észre már, hogy elfelejtették a kötelező tánclépéseket végigjárni, mindenesetre nincsen energia erre.

– Miért?

– Ez egyfajta posztkommunista pártállami működés. Nincsen ugyan beleírva az alkotmányba, ami 1989-ig benne volt, hogy a párt azaz az MSZMP a társadalom vezető ereje, és hogy nem is létezik olyan, hogy hatalommegosztás, mert ebből következően minden hatalmat gyakorol. Lényegében most is az van, hogy a NER, a rezsim fennmaradásának,

a Fidesz hatalomban tartásának az érdeke mindent felülír,

és kisebb-nagyobb módosításokkal, csiszolgatásokkal ehhez a gyakorlathoz idomították a jogszabályokat is. Például amit 2014-ben még színtiszta jogsértésként tudott megfogalmazni a Transparency International Magyarország, hogy a kormányzati szervek és önkormányzatok folytatnak a kormánypárt, a Fidesz érdekében kampánytevékenységet a választást megelőző időszakban, nem csak abban az 50 napban, ami a szavazás előtt van, hanem az azt megelőző fél évben, például plakátolnak, meg különféle rendezvényeket szerveznek, az mostanra bekerült a választási eljárási törvénybe, hogy a kampányszabályok, a tilalmak nem vonatkoznak a kormány által folytatott lakossági tájékoztató tevékenységre.

– Mennyiben kormányzati tájékoztatás a kampánytevékenység?

– Úgy, hogy a hatóságok, a választási bizottság, választási iroda, adatvédelmi hatóság egyáltalán nem vizsgálja, hogy ez az úgynevezett lakossági tájékoztatás, mindig konkrétan a Fidesz és a kormány üzeneteit közvetítő propagandatevékenységben nyilvánul meg plakátokon, vagy éppen olyan kéretlen email üzenetekben, amin keresztül például a kormány Ukrajnával, Oroszországgal kapcsolatos álláspontja ömlik a COVID vészhelyzeti információs csatornán is. Tehát elmosódik az a választóvonal, ami a kormányzó pártot és a kormányt, az államot és a pártot elválasztja egymástól.

– Perképesek ezek a határátlépések?

– Nem lehet mindent mindig bíróságon érvényesíteni. De még a jelenlegi szabályok szerint is, amikről határozottan lehet állítani, hogy kifejezetten annak a gyakorlatnak a jogi megtámogatásához vannak igazítva, amit a Fidesz folytat, ami a NER-nek a működési sajátossága, ezek mellett is lehetne észlelni és szankcionálni ezeket a rossz gyakorlatokat. Attól, mert a lakossági tájékoztató tevékenységre nem vonatkoznak a kampányszabályok, még

a Nemzeti Választási Iroda mondhatná azt, hogy az nem lakossági tájékoztató tevékenység, hogy tudta-e ön, hogy Soros György, von der Leyen, Manfred Weber meg Zelenszkij összeesküdtek arra, hogy átoperáltatják az összes óvodást fiúból lánnyá vagy lányból fiúvá, és elveszik a munkahelyeinket, megerőszakolják a feleségeinket.

Ez színtiszta pártpropaganda. Erre mondhatnák azt az arra hivatottak, hogy az a lakossági tájékoztatás, hogy tessék kezet mosni, mert fertőző betegségek vannak, vagy tessék felvenni az oltást, mert járványhelyzet van. A Nemzeti Adatvédelmi- és Információs Hatóság is mondhatta volna azt, hogy az személyes adattal visszaélés, hogy kéretlen, kormánypropaganda üzenettel bombázza a COVID infóra feliratkozó polgárokat a hatalom. Azaz még ezek mellett a szabályok mellett is lehetne sokkal jobb működést elérni és szankcionálni ezeket a vadhajtásokat. Nyilván a tiszta helyzet az lenne, ha tilos lenne az, ami tilos. Azaz a jogszabályok meg is tiltanák azt, amit nem illik csinálni, és ezeknek a tilalmaknak érvényt szereznének azok a szervek, hivatalok, amelyeknek az a dolga, hogy ezeket a szabályokat alkalmazzák a gyakorlatban.

– Hoztak egy törvényt, hogy korlátlanul lehet kampánycélra pénzt költeni, ennek mi lehetett a célja?

– Ennek több oka is lehet. Azon, hogy korlátlan a kampányköltés, annyira nem kell meglepődni. Gyakorlatilag majdhogynem az volt a főszabály, hogy a kampányokra elkölthető pénzmennyiségnek nincs felső határa, mert kampányköltési plafon csak a nemzeti, azaz a hazai parlamenti választásra vonatkozott, az Európai Parlamentire soha, igaz, hogy annak a kampányfelhajtása is sokkal kisebb volt, de az önkormányzati választásokra se vonatkozott soha a kampányköltési limit, pedig a polgármester-választás, önkormányzati választás az nem kevésbé jelentős, mint a parlamenti választások. Ráadásul a parlamenti választási kampányok költési plafonját sem tartották soha tiszteletben. Ez 98-tól 2010-ig 1 millió forint volt, és már 98-ban sem 1 milliót költöttek jelöltenként, azóta meg az inflációval növelt 5 milliós plafon volt egészen mostanáig. Tehát

ennek inkább szimbolikus jelentősége volt.

Természetesen a Transparency International Magyarország ellenzi, hogy eltörölték ezt a szabályt, mert így már formai értelemben sem lehet számonkérni az érintett politikai szereplőkön, hogy túlköltik magukat.

– Korábban azt is megfigyeltük, hogy a kampányba a kormánypárti oldalon magukat civilnek mondó szervezetek is bekapcsolódtak, melyekre eleve nem vonatkoztak a kampánypénz költési szabályok.

– Azért tartja fenn a Fidesz ezt a háromosztatú kampányolást, azaz van egyrészt az állam, a kormányoldali kiadás, tehát amikor elmossa a párt és az állam közötti határokat, másrészt vannak az úgynevezett harmadik szervezetek, tehát a kampány kiszervezése, például a CÖF, és harmadrészt van a párt maga, mert ez bejött. Ez működött ‘14-ben, ‘18-ban, ‘22-ben, az ellenőrző hatóságok erre vannak szoktatva, tudják, hogy az Állami Számvevőszéknek, a Kincstárnak, a választási szerveknek hol kell becsukni a szemüket. Az emberek is hitelesebben fogadnak el egy üzenetet, ha az a magas autoritású kormánytól érkezik, és nem valamely párttól.

– Ezek szerint ez várható a mostani kampánynál is?

– Még valószínűleg a Fidesz maga sem tudja, mekkora öngólt rúgott a kampányplafon eltörlésével, mert így a Tiszától sem tudják majd kérdezni, miből van ez a nagy költés, meg hogy ki van a háttérben. Tehát ezzel a Tiszát is bátorítják arra, hogy bármilyen fundraising megengedett, tessék csak költeni, amennyi tetszik.

– Milyen hatása lehet az eddigi háromosztatú modellre, hogy megszűnt a politikai hirdetések lehetősége a Metánál és a Youtube-on is?

– Azt még nem tudjuk, hogy ezt pontosan hogyan fogja kezelni a Fidesz, tudomásul veszi-e, vagy megpróbálja trükökkel megkerülni a hirdetési tilalmat. Tény, hogy mintha tényleg kevesebbet látnék én is ezekből a megafonos, és hasonló hirdetésekből, de azért azt fontos látni, hogy a kampányfeladatok megosztása, a háromosztatúság nem csak a Facebookra meg a Youtube-ra terjed ki. A CÖF-nek is volt mindig nagyon masszív plakátolása, és nem csak funkcionális, hanem a kreatív tartalom szerint is megoszlottak a feladatok. A Fidesz és a kormány alapvetően a pozitív üzeneteket, vitte a korábbi választási kampányokban. Például, hogy megvédjük az országot, illetve a 22-es kampány során volt egy „népszavazás” az LMBTQ közösséggel szemben, akkor is a kormány népszavazási üzenetét egy gyermekét ölelő anya képe jelent meg. A CÖF-nél pedig volt a negatív mini Feri, és a bohóckampány, tehát a lejárató, a gegeskedő negatív kampány jutott a CÖF-re.

– Ezek szerint, amit elmondott, ez ellen nem is nagyon lehet mit tenni, mert papíron minden törvényes és szabályos?

– Meg vannak hajlítva a jogszabályok, azaz beütötték a jogszabályi szövetbe azokat a lyukakat, amiken keresztül a megengedő hatósági gyakorlat ezt a megoldást elfogadhatóvá teszi.

De nem igaz, hogy minden jogszerű, csak most azt játsszák az államhatalmi szervek, hogy a jog az olyan homályos, az olyan sokféle értelmezést tesz lehetővé, és az ő értelmezésük pedig az, hogy itt minden rendben van.

Tehát az Állami Számvevőszék mércéjével mérve a CÖF-jelenséget ugyanúgy meg kellett volna küldeni sok százmilliós, milliárdos fizetési kötelezettséget eredményező vizsgálatokkal, és szankciókkal, ahogy a Márki-Zay Péter vezette ellenzéki összefogást is megküldték, csak persze szelektív a látásuk, van egy látótérkiesés az esetükben, az MMM-et látják, a CÖF-öt meg nem. Persze az MMM-nél amatőrök voltak a szervezők, mert személyi szervezeti összefonódásokat tartottak fenn. A CÖF ügyesebb volt, mert a cöfös plakáton nem szerepelt kormánypolitikusnak a neve, meg nem ugyanazt a telefonszámot, e-mail címet, bejelentett székhelyeket használták. Tehát, ehhez azért kell egy masszív, vastag, szándékos, önmagában is jogsértő félrenézés, tudatos rossz jogalkalmazás.

– Ez mennyiben tekinthető választási csalásnak?

– Nem, nem az. A választási csalás, ezt el kell fogadni, az individuális magatartásokra van elképzelve, mint hogy a büntetőjog maga is individuális magatartásokra van méretezve alapvetően. Biztos vannak olyan mozzanatai, amelyek beleillenek a választás rendje elleni bűncselekménybe, vagy akár a hivatali visszaélésbe, vagy közfeladati helyzetben elkövetett visszaélésbe, de

amikor az állam tudatosan rosszul működik, azaz a közjó helyett a párt érdekeit, a nemzet helyett a rezsim céljait szolgálja, akkor arra nagyon nehéz büntetőjogi megoldást találni, büntetőjogi választ adni.

Tehát azt igazolni, hogy az a járási hivatalvezető, vagy polgármester, vagy számvevő tanácsos, vagy a választási irodának az az osztályvezetője, aki nem indított vizsgálatot a CÖF ellen, hogy az kifejezetten azért cselekedett vagy tartózkodott a cselekvéstől, hogy ezáltal a Fidesznek előnyt biztosítson, és az MSZP-nek, meg a Tiszának hátrányt okozzon. Szóval sajnos nagyon nehéz, elkötelezettebb, felkészültebb nyomozói, ügyészi munka mellett is igazolni, hogy egy-egy ilyen fogaskeréknek a magatartása minden mozzanatában fedi a büntetőtörvényi tényállást.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Gyárfás Tamás védője: Perdöntő új információk kerültek elő a Fenyő-gyilkosság ügyében

Zamecsnik Péter szerint olyan bizonyítékok kerültek elő, melyek igazolhatják, hogy nem Gyárfás volt a felbujtó a Fenyő-gyilkosságban.

KÉK HÍREK

Videó: e-rolleres drogkereskedőt kaptak el a kommandósok Baján

A férfi a járművet nemcsak vásárláshoz, hanem a terítéshez is használta.

KÉK HÍREK

Súlyos vonatbaleset: Az egyik mozdonyvezető kiugrott az ütközés előtt, heten vannak kritikus állapotban

Szlovákiában, a Rozsnyóhoz közeli Szádalmás mellett ütközött össze két vonat. Kilencvenegy embert kellett a baleset miatt ellátni.

SZEMPONT

Pottyondy Edina: Vera nagyon rémült, vajon attól fél, hogy plusz adót kell fizetnie, vagy hogy kiderül, nem is létezik?

A humorista szerint „az AI-magyarok rettegnek a Tisza-adó terveitől”.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2025. október 07.

Pottyondy Edina újabb YouTube-videóban mondta el véleményét a magyar közélet aktuális eseményeiről. Szerinte „a kormánynak nem a kutatás-fejlesztés, az informatika-oktatás a fontos, inkább a forradalmi technológiát igénytelenül »összemekkmesterkedett«, általános iskolás színvonalú bullying-videók készítésére használják” a mesterséges intelligenicát.

Felhívta a figyelmet arra, hogy „már az utca emberét is digitálisan tenyésztik” azokban a klipekben, amelyekben a "Tisza-adó" lehetséges következményeit vetíti előre a kormánypárt. Ebben például elhangzik, hogy a "Vera" nevű tanárnő 33 ezer forinttal kevesebbet keresne havonta.

„Az AI-magyarok rettegnek a Tisza-adó terveitől. Vera nagyon rémült, vajon attól fél, hogy plusz adót kell fizetnie, vagy hogy kiderül, nem is létezik?”

– tette fel a kérdést Pottyondy Edina.

A humorista beszélt a most megjelent 1242 - A Nyugat kapujában című történelmi filmről is.

„Bizonyos szempontból ez a film zseniális alkotás. Van egy alaphelyzet, amin nehéz változtatni, hiszen a tatárok kiirtották az ország felét. És van egy másik alaphelyzet, amin szintén nehéz változtatni:

az Orbán-kormány olyan szolgaian dörgölőzik a keleti nagyhatalmakhoz, mint Mari néni vádlija a kanos kutyához.

Tehát egyszerre kell szeretni keleti testvéreinket és valahogy elsunyulni, hogy kardélre hányták a fél országot.”

Pottyondy szerint ez a lehetetlennek tűnő feladat teljesült is a filmben: a magyar sorstragédia miatti kesergés helyett „egy kifejezetten pozitív, optimista üzenetre fókuszál és a középpontba egy karizmatikus vezetőt állít. Nem IV. Bélát, hanem Batu kánt”.

„A »Batu kán a mi hősünk« olyan csavar, amire magyar ember nem tud felkészülni. Mintha egy izraeli iskoláscsoport megnézne egy holokauszt-filmet, ahol Hitler megmenti a zsidókat”

– mondja.

Végül szót ejt K. Endre, a kegyelmi ügy egyik főszereplőjének könyvéről is, majd így zárja a videóját: „Ha van rokon a családban, aki még mindig fideszes, vidd már el a tatárjárást romantizáló filmre, vagy vedd meg neki K. Endre romantikus regényét, hátha feléled benne a magyar virtus!”

Kapcsolódó

Pottyondy Edina: A Fidesz úgy tanult a kegyelmi ügyből, ahogy kezdő zsebtolvaj az első tettenérésből

A humorista arra is reagált legújabb bejegyzésében, hogy Rogán Antal egy rossz influenszernek tartja őt.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Szerető családapa, rejtőzködő szörnyeteg – az Apám, a BTK gyilkos bepillantást enged a gonosz otthonába

A gyilkos, akit mindenki szeretett: a cserkészvezető, gyülekezeti vezető, aki éjjel igazi szörnyeteg volt. Lánya most szembenéz az örökségével. A Netflix legújabb dokumentumfilmje felfedi, milyen életet él az, aki csak utólag jön rá, hogy az apja Amerika egyik leghírhedtebb sorozatgyilkosa.

KÉK HÍREK

Csak 10 évet kapott a gyerekmolesztáló, súlyosbítást indítványoz az ügyészség

A Győri Fellebbviteli Főügyészség egy hároméves kislányt zaklató férfi ügyében szeretné elérni a súlyosítást. A vádlott többször is szexuálisan bántalmazta a kisgyermeket.

KÉK HÍREK

Felborult egy mentőkocsi, miután egy személyautó oldalról nekiütközött Egerben

A mentőautóba a megkülönböztető jelzés ellenére hajtottak bele. A járműben teljes személyzet és egy beteg tartózkodott.

SZEMPONT

Somogyi Zoltán: Varga Judit visszatérésének lebegtetése arra jó, hogy provokálják Magyar Pétert

Az elemző nem tartja valószínűnek, hogy tényleg politikai pozícióba is helyeznék a kegyelmi botrányba belebukott volt igazságügyi minisztert, mert annak nagy kockázatai lennének a Fideszre nézve is, amely ráadásul ismét a gyermekvédelmi ügyekkel küzd.

Fischer Gábor, Címlapkép: MTI/Máthé Zoltán - szmo.hu
2025. október 11.

Gulyás Gergely a jövő héten találkozik Varga Judittal, hogy személyesen kérdezze meg tőle, mit gondol a visszatéréséről. A miniszter ezt a Kormányinfón árulta el. A Fideszben egyre többen beszélnek arról, hogy terveik vannak a kegyelmi botrányba belebukott volt igazságügyi miniszterrel, akiről Orbán Viktor a nyáron azt mondta, ritkán bukkan fel olyan született tehetség, mint ő, és 4-8 év múlva képes lett volna az országot vezetni. „Juditban miniszterelnöki képességek voltak” - fogalmazott a kormányfő. Magyar Péter Varga Judit esetleges visszatérésének hírére úgy reagált, nincs beleszólása abba, hogy „a Fidesz kivel, milyen felállásban akarja elveszíteni a választást jövőre”, de azt tudja, hogy „Varga pontosan érzi, mi a három gyermekünk érdeke”.

Miért próbálja a Fidesz visszahozni Varga Juditot, kockáztatva azt, hogy újra reflektorfénybe kerül a kegyelmi botrány? És mennyit árthattak a pártnak az elmúlt hetek gyermekvédelemmel kapcsolatos botrányai: a bizonyíték nélküli Zsolti bácsizás, és a Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatójával kapcsolatos rengeteg megválaszolatlan kérdés? Somogyi Zoltán szociológussal beszélgettünk.

– Mennyi az esélye Varga Judit visszatérésének?

– Most úgy érzem, hogy inkább nem merik meglépni, mint igen, de provokációnak simán jó. Ugyanis abban a pillanatban, ahogy Varga komoly politikai szereplővé válna, olyan kérdéseket tenne fel neki a magyar nyilvánosság, amelyek Magyar Pétertől függetlenül a kormány számára kellemetlenek. Mi van a végrehajtókkal, a végrehajtói kamara maffiaszerű működésével? Hogyan adtak át döntéseket az államtitkárnak, és milyen módon vettek részt benne? Mi a helyzet a Pegazus-szoftverrel, a lehallgatott magánemberekkel szembeni állami jogsértéssel? És ott van a kegyelmi ügy maga: miért írta alá? Ezeket a kérdéseket a Fidesznek nem érdeke kinyitni.

– Az miért érdeke, hogy Varga Juditról, mint visszatérőről beszéljenek?

– Arra jó, hogy provokálják Magyar Pétert ezzel a dologgal: a volt felesége hiteles állításokat tehet Magyar Péter személyiségével kapcsolatban.

Varga, még ha nem is kerül vissza semmilyen pozícióba sem, jelenlétével tud Magyar Péterről beszélni.

Ha visszalépne egy hivatalos politikai pozícióba, akkor újságírók fogják kérdezni nap mint nap.

– A minden bizonyítékot nélkülöző „Zsolti bácsi” történet talán kezd elcsendesedni, de magának a Szőlő utcai ügynek is sok tisztázatlan pontja van. Sokat veszíthet ezzel a Fidesz?

– Ez a téma a magyar társadalom számára elfogadhatatlan, függetlenül attól, hogy jobbról vagy balról nézik: a gyermekekkel szembeni szexuális abúzust a legtöbben nagyon egyértelműen elítélik. Ha ez egy állami intézményrendszerhez kötődhet, ahol az állam felelős a gyerekekért, és esetleg kormányzati politikusokhoz is, az a kormány számára felmérhetetlenül veszélyes. Láttuk a parlamentben, hogy Semjén Zsolt azért állt fel, mert Simicskó István a Fidesz és a KDNP nevében nem védte meg eléggé őt. A kormánypártiak igyekeznek a lehető legtávolabbra tolni maguktól az ügyet; később olyan radikális nyilatkozatok is elhangzottak, amelyekkel igyekeztek maximális távolságot tartani: halálbüntetésről, négyrét vágásról, kasztrálásról beszéltek.

Ennek a gyermekvédelmi ügynek valószínűleg jóval nagyobb a látenciája: nem tudjuk, ki mikor áll elő új tanúval vagy információval.

Ez az ügy nem egy egyszerűen lezárható történet, bármikor egy új információ újra aktualitást adhat neki.

– Múlt vasárnap megszólalt a Kossuth téri tüntetésen Látó János is, de semmi konkrétumot nem mondott az üggyel kapcsolatban.

– Látó János szerepe egyelőre mellékszál, ha fontos elemként került is be a képbe. A lényeg az, mennyire áttekinthető a gyermekvédelmi intézményrendszer. Amíg nem átlátható, addig a kormánypártiaknak nincs olyan pozíciójuk, amiből hitelesen tudnák cáfolni az ellenzék vádjait.

Ha az ellenzék hitelesen mondhatja, hogy a gyermekvédelem nincs biztonságos kezekben, akkor abból sok igaztalan pletyka és vád is elindulhat.

Miközben mindezeket tények is erősítik: tudható, hogy az intézményrendszerből egyes államilag gondozott lányok később, az intézményen belülről szervezett prostitúcióban végezték.

– A héten Jámbor András megpróbálta megemeltetni a napi 1500 forintos fejkvótát, amit a gyermekotthonokban élő gyerekek étkeztetésére forditanak, 4500 forintra. A fideszes képviselők nem szóltak hozzá, hanem leszavazták az egészet. Később a kormánypárt saját ötletként hozta vissza.

– Igen, másnap be is hozták a saját javaslatukat...

– De addig az erről készített 23 perces videó egy nap alatt hatalmas nézettséget ért el.

– A Fidesz sosem fogad el ellenzéki javaslatokat, nehogy az ellenzék kampányolhasson velük. A kormánypárt eddig sem engedett az ellenzéknek olyan ügyet, amivel az ellenzék kampányolhatna. Inkább ők viszik át a javaslatot, csak az úgy lassabb, hiszen reaktív. Azonban ebben az ügyben korábban, Magyar Péter megerősödése óta bármikor léphettek volna, hiszen látható probléma volt.

Az emberek számára sokkal érzékenyebb a gyermekbántalmazás kérdése, mint például egy késés a közlekedésben,

és erre lett volna a kormánypártnak több, mint egy éve, hogy változtasson a helyzeten.

– A Tisza Párt mintha távolabb tartaná magát a témától...

– Igen, mert van saját témája. Viszont lehalkította ez a téma egy időre „a Tisza adót akar emelni” kampányt, ami jót tesz nekik.

– Két hete Závecz Tibor azt mondta, október 23 körül láthatunk méréseket arról, kitől mit vitt, vagy mit hozott például a Zsolti bácsi ügy.

– Az aktuális mérések persze érdekelnek minket, elemzőket, de az embereket talán kevésbé. Sokkal inkább az számít, hogy október 23-án ki hány embert visz az utcára. Az lesz a mennyiségi verseny: Magyar Péter rendezvényein hányan vannak, és Orbán Viktor rendezvényein hányan.

– Orbán Viktornak most nincs szerencséje október 23-ával: az Európai Tanács ülése miatt fél napot nem lesz itt. Ez hátrány lehet?

– Az a fél-, vagy egy óra számít, amikor ő beszél, és az valószínűleg belefér a napba. De a legfontosabb most tényleg az lesz, hogy ki milyen mennyiségben tudja a sajátjait az utcára vinni, hogy ezzel megmutassa az erejét.

Kapcsolódó

Lakner Zoltán Varga Judit visszatéréséről: Ha ezt nem látják át, akkor tényleg elvesztették a tájékozódási képességüket

„Ha Varga Judit visszatérne, de már csak azzal is, hogy állandóan szó van róla, a Fidesz ismét magára rántja a kegyelmi botrányt, a Völner-Schadl-Tóni-ügyet és a Pegasus-botrányt is” - fogalmazott a politikai elemző.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

42 halott a horrorbalesetben - Árokba borult egy busz, miután letért az autópályáról Dél-Afrikában

A busz lefordult az útról, és a tetejére borulva állt meg az árok alján. Kelet-Fokföldről hazafelé tartó zimbabwei, illetve malawi állampolgárságú utasokat szállított.

KULT

Kiszáll a külföldi tulajdonos a Szigetből, Gerendai Károly mentheti meg a fesztivált

A jelenlegi tulajdonos a 2026-tól esedékes területfoglalási engedélyük megszüntetését kérte. Gerendai mindeközben hajlandónak mutatkozik a világhírű fesztivál hóna alá nyúlni.

KÖZÖSSÉG

Éber kómába került a családapa egy injekció után – a család Svájcban reménykedik a gyógyulásban

A 36 éves László augusztus 20. óta van éber kómában. Családja és barátai összefogtak, hogy esélyt kapjon a gyógyulásra egy drága svájci klinikán, amihez segítséget is kérnek.

SZEMPONT

„15 éves teljhatalom után ők torolnak meg? Mit?” – Tüntetőket kérdeztünk a Zsolt bácsi-ügy kezeléséről

A legtöbbek szerint nincs mit megtorolnia a kormánynak az ellenzéken, inkább a felderített ügyekkel kellene foglalkozniuk. Van, aki szerint a tüntetések is kezdenek túl egyformák lenni.

Malinovszki András / Fotó: Nagy Bogi/SZMO - szmo.hu
2025. október 06.

Ahogy arról tegnap beszámoltunk, tüntetést tartott a budapesti Kossuth téren Puzsér Róbert és a Polgári Ellenállás. Az eredetileg Megbékélésmenetnek szervezett megmozdulás időközben, Juhász Péter kihallgatása miatt a volt politikus melletti kiállássá alakult, ahol 21 felszólaló és előadó lépett a színpadra.

Kapcsolódó

Juhász Péter Orbán Viktornak: Ne az ártatlan gyerekeken verd le a szomorú sorsod. Menj el az apádhoz, vele beszélgess!

A kihallgatott volt politikus a mellette kiálló tüntetésen szólalt fel. Elmesélt egy történetet a Szőlő utcai igazgató egy 13 éves áldozatáról, és kérést is intézett a tömeghez.

A helyszínen járt a Szeretlek Magyarország stábja is, hogy megkérdezze a jelenlévőket, mi a véleményük a Szőlő utcai helyzet és Zsolt bácsi körül kialakult turbulens közéleti levegőről, és mit várnak a tüntetéstől.

A színpadon felszólalók közül végül senki nem fedte fel, ki a Juhász videójában elhangzó "Zsolt bácsi", aminek az egyik tüntető örült, mert szerinte ha ott kiderült volna a személye, könnyen lincseléssé fokozódhatott volna a hangulat.

A megtorlásról a megkérdezettek többsége úgy vélekedett, hogy nincs mit megtorolnia a kormánynak. Egy fiatal tüntető azt kérdezte:

„15 éves tejhatalom után ők torolnak meg? Mit? Hol?”

Szerinte az egész csak egy blöff, amit immár havonta bedobnak. Volt olyan is, aki radikálisabban fogalmazott: „Náci tempó, náci szöveg, a Gestapo szokott megtorolni, nem a demokratikus állam.” Megint más az ötvenes évek kommunista rendszeréhez hasonlította a megtorlás emlegetését.

Jámbor András országgyűlési képviselő kameránknak is elmondta: szerinte hiba volt, amit Arató Gergely a Parlamentben tett, vagyis hogy megnevezte és felkérdezte Semjén Zsoltot. Ugyanakkor hozzátette: ennél százszor nagyobb bűnöket látni a politikai túloldalon.

Volt, aki stábunknak mesélte el, hogy személyes ismerőse az Alföldi utcai gyerekotthonban 12 évesen úgynevezett "welcome-verést kapott" – erről koldulás közben számolt be neki.

Juhász Péter szerint 20 éve tudni hasonló ügyekről, de a hatóságok általában többet zaklatják azokat, akik az ügyeket felderítik, mint akik elkövetik.

Ugyanakkor néhány fiatal arról is beszélt, hogy kicsit már repetatív, hogy mindig ugyanazon koerográfia szerint zajlanak a megmozdulások. Ennek ellenére szerinte kinn lenni „hazafias kötelesség”. Arról, hogy milyen módszerekkel leváltani a Fideszt, azt mondták: a politikát „a Fidesz züllesztette le idáig, de akkor a saját játékukban kell megverni őket – ilyen egyszerű”.