Tálas Péter: A Moszkvában felrobbantott tábornok egyértelműen irányítónak számított, ráadásul az ukránok szerint háborús bűnös is volt
Az ukrán-orosz háború a frontvonalakon túl is egyre intenzívebbé válik. Kedden Moszkvában, a Kreml árnyékában, egy rollerbe rejtett pokolgép végzett Igor Kirillovval, az orosz hadsereg nukleáris és vegyifegyver-védelmi erőit vezető tábornokkal. az akció lélektani üzenete egyértelmű: az orosz hadvezetés sem érezheti magát biztonságban saját országában.
Hogy lehet ebben ennyire hatékony az ukrán titkosszolgákat, hol húzódik a határ a legitim katonai hadműveletek és a terrorizmus között, és hogyan reagál majd az orosz vezetés egy ilyen megalázó csapásra? Ezekről beszélgettünk Tálas Péterrel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával.
– Háborúban legitim dolog, hogy a hátországban merényletekkel szedik le az ellenség kulcsembereit?
– Ha belegondol abba, hogyan likvidálta az Egyesült Államok Kászem Szolejmánit, mit csinálnak az izraeliek a Közel-Keleten, kiket öltek meg az elmúlt néhány évben, vagy akárcsak idén, akkor azt gondolom, hogy az ilyen típusú megsemmisítése az ellenfélnek bevett módszer. Sokszor látunk ilyet, nemcsak izraeliektől és az amerikaiaktól, de az oroszoktól is, akik ráadásul a saját embereiket is likvidálják külföldön.
A döntő kérdés szerintem az, hogy milyen körülmények között és kit likvidálnak. Amennyiben egy olyan embert semmisítenek meg, aki irányítója egy olyan háborúnak melynek során agressziót követtek el egy másik ország ellen, ebben az esetben – a jogos önvédelemre hivatkozva – a nemzetközi jog is lehetővé teszi a katonai célpontok elleni fellépést az agressziót elkövető ország területén. Igor Kirillov egyértelműen irányítónak számított, ráadásul az ukránok szerint háborús bűnös is volt. Az ukrajnai háborúhoz kapcsolódóan ilyen módszerrel már korábban is likvidáltak katonákat és politikusokat. Újdonságnak csupán azt tekintem az esetben, hogy ezt most bombával és Moszkvában követtek el. Pontosan és hivatalosan nem tudjuk, hogy kik. Az újságok, valószínűleg direkt kiszivárogtatott információk alapján, ugyan az ukrán titkosszolgálatot jelölik meg elkövetőként, de hivatalosan nem vállalta el az ukrán vezetés, hogy köze lenne a történtekhez.
– Említette Izraelt. Lehetséges, hogy az izraeli titkosszolgálat segítette az ukránokat?
– Erre nem tudok válaszolni, mivel én is nyílt forrásokból tájékozódom. Azt gondolom ugyanakkor, hogy ennek a megszervezéséhez és végrehajtásához az ukrán titkosszolgálatoknak nem nagyon volt szüksége külső segítségre. Legfeljebb csak annyiban, hogy felbéreljenek erre egy embert, aki ezt végrehajtotta.
de ezt eddig nem nagyon tapasztaltuk. Ilyen értelemben új típusú akcióról vagy az ukránok oroszok elleni támadásainak új megjelenési formájáról van szó. Már persze, ha az ukránok megbízásából hajtották végre.
– Erős lélektani hatása is lehet az oroszokra, hogy Moszkva szívében egy ilyen megtörténhet. Ez is lehetett a cél?
– Egészen biztos, hogy az akcióban benne volt a célzott félelemkeltés szándéka is, egy olyan üzenet is, hogy azok, akik a háborút irányítják, sehol sem védettek. Az is igaz, hogy Igor Kirillov nem volt fokozottan védett személy, vagyis nem figyeltek kiemelten a biztonságára, így viszonylag könnyű célpontnak számított. Felteszem, hogy innentől kezdve az oroszok igyekeznek védeni majd azokat a katonai vezetőket, akik az orosz vezetés szerint ki lehetnek téve egy esetleges támadásnak. De mindenki mellé nem tudnak személyes védelmet rendelni.
– Az SZBU, az ukrán titkosszolgálat, azt nyilatkozta, hogy ők legitim célpontnak tekintették Kirillov tábornokot. Azt is mondták, hogy mindenki, aki Ukrajna ellen tör, vagy Ukrajnában embereket öl, annak ez lesz a sorsa. Tehát vagy valóban ők csinálták, vagy nem, de ennek a lélektani profitját igyekeznek minél előbb learatni.
– Ezt nem tudjuk pontosan. Az nyilvánvaló, hogy mindenki, aki az ukránokhoz hasonló helyzetben van, az kommunikációra is kihasználja az ilyen eseteket.
Az ukránok valószínűleg úgy állnak a dologhoz, hogy ez nem más, mint a háború folytatása orosz földön, ami az ő értelmezésükben és a nemzetközi jog szerint is legitim.
– Azt tudjuk az oroszokról, hogy rendkívül kemény és kegyetlen bosszúkat állnak minden olyan akcióért, ami orosz földön történik ellenük. Számítani lehet orosz ellencsapásra a Kirillov-merénylet miatt?
– Valamit biztos lépniük kell, mert a hazai közvéleményt meg kell nyugtatni, vagyis valamit kommunikálni és demonstrálni kell az orosz lakosság felé. De hogy ez mi lesz, és mikor, azt nem tudjuk.
