SZEMPONT
A Rovatból

Tálas Péter a közel-keleti helyzetről: a világháborúhoz a világnak kellene akarnia háborúzni, de a világ nem akar háborúzni

A szakértő szerint egyelőre még a regionális háború is elkerülhető. Bár szavakban elszántak, de valójában mind Izrael, mind Irán tisztában van erejének korlátaival. A konfliktus első éve után mindenesetre nem látszik, hogy Izrael elérte volna céljait.


Épp egy év telt el azóta, hogy a Hamász teroristái teljesen váratlanul behatoltak Izraelbe és megöltek 1139 embert, 255 túszt pedig megukkal hurcoltak. Ez volt Izrael történetének egyik legsúlyosabb biztonsági kudarca, amire válaszul az izraeli csapatok behatoltak Gázába. Mára ott is halottak tízezrei vannak, de a Hamászt nem sikerült megsemmisíteni, az izraeliek pedig megtámadták a libanoni Hezbollah terrorszervezetet is, egy újabb frontot nyitva. Közben Izrael Iránnal is közvetlen konfliktusba keveredett, Irán területén ölték meg a Hamász egyik vezetőjét, és célzott légicsapásaik máshol több iráni tábornokkal is végeztek, amit ők több száz rakéta és robotrepülőgép elindításával toroltak meg. Ezek ugyan nem okoztak érdemi károkat, de

jelenleg sokan tartanak attól, hogy a konfliktus kiszélesedhet, és akár nyílt háború is kitörhet Izrael és Irán között.

Miközben az elrabolt túszok kötük 101-nek még mindig nincs nyoma, igaz, közülök 33-at már halottnak nyilvánított Izrael. Meddig eszkalálódhat ez a konfliktus, mi lehet a reális célja Izraelnek, mit akar elérni Irán? Erről beszélgettünk Tálas Péterrel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs intézetének tudományos főmunkatársával.

– Lesz-e ebből világháború?

– Semmiféleképpen sem. A világháborúhoz a világnak kellene akarnia háborúzni, de a világ nem akar háborúzni. A közel-keleti konfliktus résztvevői csupán regionális főszereplők, és egyelőre ők is inkább visszafogják magukat, vagyis nem akarnak nagyobb háborút.

– Regionális közel-keleti háború sem lesz? Pedig eléggé az eszkaláció felé mennek a dolgok.

– Amikor regionális háborúról beszélünk, akkor először érdemes meghatároznunk, mit értünk regionális háború alatt. Ha a nem állami szereplők, vagyis az iráni proxik szempontjából nézzük – beleértve a Hamaszt, a Hezbollahot, a jemeni húszikat, a szíriai és az iraki Irán-barát fegyveres csoportokat –, akkor már 2023 októberétől regionális háborúval állunk szembe. Attól kezdve, hogy előbb a Hezbollah és jemeni húszik, majd a szíriai és az iraki fegyveres csoportok elkezdték támadni Izrael a Hamásszal való szolidaritás jegyében. Az állami szereplők szempontjából pedig azt látjuk, hogy Izrael október elejétől kiterjesztette a háborút Libanonra, a Hezbollah infrastruktúrájának és vezetőinek megsemmisítése érdekében. Vagyis bombázni kezdete és szárazföldön is behatolt Libanon területére. Ez utóbbi valóban az eszkaláció felé mutat, de ez sem egy regionális léptékű fegyveres konfliktus.

Még azt sem merném kijelenteni határozottan, hogy egy izraeli-libanoni háborúról lenne szó, mivel Izrael Libanonban a Hezbollahot támadja, és a libanoni hadsereg nem vesz részt a katonai műveletekben.

Április elején szintén egy eszkalációt láthattunk, amikor az irániak először támadták Izraelt drónokkal, robotrepülőgépekkel és ballisztikus rakétákkal, de ezt is és az erre adott izraeli választ is támadásnak minősítette a nemzetközi sajtó, nem pedig háborúnak. Ráadásul számos elemző szerint Irán mind akkor, mind pedig néhány nappal ezelőtt – amikor 180 ballisztikus rakétát lőtt ki Izraelre – nagyon visszafogott volt. Miként visszafogottak voltak Izrael válaszai is. Az izraeliek jelenleg éppen azon gondolkodnak, hogy mi lehet erre az arányos válasz: hogy az iráni atomprogram létesítményeit vagy a kőolaj-létesítményeket támadják-e meg? Vagyis

igen, eszkalálódik a háború, de még bőven van ebben a konfliktusban olyan eszkalációs lehetőség, amivel még mindig elkerülhetik a regionális háborút a benne résztvevők.

Ilyen például, ha a jemeni húszik úgy döntenek, hogy megpróbálják megbénítani az Adeni-öböl hajóközlekedését, illetve szállítást. Ez még mindig csak egy olyan eszkalációs szint lenne a proxyk részéről, illetve rajtuk keresztül Irán részéről, ami elkerülné a regionális háborút. Vagyis én egyelőre semmiféleképp sem mondanám azt, hogy már most küszöbön áll egy regionális háború.

– Ilyen körülmények között mik lehetnek Irán és a vele szövetséges szervezetek céljai?

– Fontos tudnunk, hogy Irán és a proxyjai közötti a viszony az nem egy egyszerű alá-fölérendeltségi viszony. Tehát nem arról van szó, hogy ne lennének önálló céljaik ezeknek a proxiknak. A legtöbb elemző szerint például a Hamász a tavaly október 7-i támadást nem egyeztette sem Iránnal, sem pedig a Hezbollahhal, vagyis legfőbb szövetségeseivel. Bár ez utóbbiak beálltak a Hamász mögé, de a kezdetektől érezhető, hogy nem akarják eszkalálni a konfliktust, a lépéseik és a válaszaik inkább visszafogottak. Ami Irán céljait illeti,

bár a politikai kommunikáció szintjén Izrael megsemmisítését hirdeti, valójában legfeljebb meggyengíteni igyekezhet Izrael regionális pozícióját.

Ennek érdekében törekszik az atomfegyverre, igyekszik bekeríteni Izraelt szövetséges proxijaival. Ezért támogatja a jemeni húszikat, a Hezbollahot, a Hamászt, a szíriai és az iraki fegyveres szervezeteket. És persze szeretné kiszorítani a Nyugatot a közel-keleti régióból, köztük is legfőképpen az Izraelt támogató nagyhatalmakat. A Hamasz tervei is viszonylag világosak. Azt szerette volna elérni, ha az izraeli állam és társadalom elbizonytalanodjon, s hogy az izraeli kormány túlreagálja az október 7-ei terrortámadást. Ezt szerintem többé-kevésbé sikerült is elérnie, mivel

október 7-e ugyanolyan sokkhatást gyakorolt az izraeli társadalomra, mint amilyet szeptember 11-e okozott Amerikai Egyesült Államok társadalmára.

És az ilyen nagy sokkokat az elszenvedők általában túlreagálják. A Hamász valószínűleg abban bízott, hogy a támadás túlreagálása miatt Izrael magára marad, hogy még a legközelebbi szövetségesei – akár az Egyesült Államok is - elfordulnak tőle. És hogy ennek eredményeként Izrael drámaian elszigetelődik nemzetközileg. Nagyjából ezt lehetett érzékelni a Hamász megnyilvánulásaiból és lépéseiből. Paradox módon a legbizonytalanabb vagy ellentmondásosabb startégiája pont Izrael van. Izrael ugyanis az október 7-e terrortámadás hatására gyakorlatilag az összes palesztin, illetve palesztinbarát szervezet felszámolását tűzte célul. A Hamászt, az Iszlám Dzsihádot, illetve a többi palesztin fegyveres szervezetet nem csak katonailag, de politikailag és társadalmilag is fel kívánja számolni Gázában és Ciszjordániában egyaránt. Ez azonban a legtöbb elemző szerint megvalósíthatatlan, vagy legalábbis nagyon nehezen megvalósítható. Ráadásul

ennek úgy kezdett neki, hogy nem fogalmazta meg a gázai háború politikai céljait, nem beszélte meg azt szövetségeseivel, és nem üzente meg a gázai lakosságnak sem, hogy őket is fel akarná szabadítani a Hamász diktatórikus uralma alól.

Emellett úgy nyitott új frontot Libanonban, hogy egyelőre a Hamász felszámlására tett kísérlete sem zárul sikerrel. Lehet, hogy meggyengült, de szakértők szerint, még messze nem áll az összeroppanás szélén, és nem is nagyon adhatja meg magát, tekintettel arra, hogy a palesztin civilek halála továbbra is Hamasz mellett tartotta a palesztinokat. Tehát Izrael olyan célokat fogalmazott meg, ami az izraeli biztonság szempontjából érthető kívánság, de egyelőre láthatóan egyiket sem tudta elérni.

– Szeptember 30-án Netanjáhú mondott egy beszédet, amiben azt is mondta, hogy az iráni nép hamarabb lehet szabad, mint sejti. Ez most csak játék a szavakkal, vagy lehet emögött Izraelnek valami komolyabb terve arra, hogy az iráni rezsimet eltávolítsa vagy destabilizálja?

– Ez szerintem csak az izraeli politikai kommunikáció egy panelje. Nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy az iráni rendszert Izrael képes lenne destabilizálni. Ennek a rendszernek az egyik legfőbb támasza az az ideológia, hogy politikai vezetése és társadalma Izrael-ellenes.

Az iráni rendszert nem olyan egyszerű megdönteni, különösen nem egyszerű Izraelnek. Karcosabban fogalmazva: ez egy olyan kommunikációs panel, amit Netanjáhú rossz címre küldött.

Mint említettem, az izraeli miniszterelnök a gázai lakosságnak üzenhetett volna hasonlót még a háború megindítása előtt, hogy megszabadítja őket a Hamásztól. De nem ezt tette Gázával kapcsolatban, illetve, ha meg is tette, nem volt igazán meggyőző. Nem kérdés persze, hogy Izrael képes lebombázni különböző létesítményeket Iránban, ugyanakkor az iráni drónokat és rakétákat áprilisban csak az Egyesült Államokkal, Nagy Britanniával, Franciaországgal és a helyi szövetségeseivel együtt tudta sikeresen megsemmisíteni. Vagyis

bár vitathatatlan a technológiai fölénye, kapacitása nincs arra, hogy szövetségesei támogatása nélkül komoly háborút vívjon Irán ellen.

– A másik oldalról pedig azt látom, hogy Iránnak és a többi autoriter rezsimnek a térségben olyan szüksége van Izraelre, mint egy falat kenyérre, mert ha megszűnne, akkor nem lehetne mutogatni az ellenségre, hogy az ő nyomorúságuk oka. Azaz talán részükről is csupán kommunikációs panel, amikor arról beszélnek, hogy megsemmisítenék Izraelt.

– Ez pontosan így van. Könyvek tucatjai foglalkoznak azzal, hogy a térségen belüli több évtizedes szembenállás, a tucatnyi fegyveres konfliktus, hogyan formálta át a térség társadalmainak fenyegetettségi- és biztonságpercepcióját.

Világosan lehet látni azt is, hogy az állandósult konfliktusokat hogyan használják fel a politikusok a nemzeti egység megerősítésére. Iránban éppúgy, mint Izraelben.

De tegyük rögtön, a társadalom fenyegetettség érzését 2001. szeptember 11-e óta világ számos pontján használják a kormányok politikai haszonszerzésre, a nemzeti egység megteremtésére és megerősítésére. A különbség a Közel-Kelet és a világ számos más régiója között legfeljebb annyi, hogy a Közel-Keleten a fenyegetettség érzését a rendre megismétlődő tényleges konfliktusok alapozzák meg, nem pedig virtuálisan generált ellenségképek. Ez Izraelben is így történt. Október 7-e – a veszteségek miatt, illetve mivel megmutatták az izraeli védelem sérülékenységét – óriási biztonságpolitikai sokként érte az izraeli társadalmat. A történtek ugyanakkor hatalmas társadalmi összefogást is eredményeztek. Számos elemző szerint a háború megelőzően egyre népszerűtlenebbé váló Netanjáhú-kormány a gázai háborút, illetve annak eszkalációját is igyekszik felhasználni presztízse növelésére, a nemzeti egység prolongálására. Ez nem könnyű, mert korántsem egyértelműek az izraeli sikerek.

A társadalom egyik része a Gázában fogvatartott túszok kiszabadítását várja el a kormánytól, egy másik része pedig azt, hogy minél rövidebb időn belül visszaköltözhessen az a csaknem 100 ezer izraeli aki a Hezbollah támadási miatt volt kénytelen elhagyni a libanoni határnál fekvő otthonát.

Lényegében ez vezetett a háború Libanon felé való eszkalációjához.

– A kölcsönös eszkalációs lépéseknek időzítése szempontjából mennyire játszik szerepet az, hogy az Egyesült Államokban a választások előtt olyan a belpolitikai helyzet, hogy nem várható nagyon agilis politika a részükről?

– Ez szerint két dolgot eredményez. Egyfelől az izraeli vezetés viszonylag szabad kezet kapott sok mindenhez. A kezdetektől azt lehetett látni, hogy az izraeli kormány nem szívesen egyeztet bizonyos dolgokat még a legközvetlenebb szövetségesével sem. Másrészről viszont az is valószínű, hogy nagy konfliktust, nem nagyon vállalhat be Izrael.

Az Egyesült Államok támogatása nélkül ugyanis nem lenne képes ilyenre Iránnak szemben.

Ezt a támogatást bizonyos szintig megkapja az izraeli vezetés, hiszen hajók vannak ott, amerikai katonák több mint 40 ezren, és mikén láthattuk, az Egyesült Államok hadereje támogatta Izrael légvédelmét is az áprilisi és a mostani iráni támadáskor is. Azt azonban nagyon nehezen tudom elképzelni azt, hogy az Egyesült Államok vezetése a választások előtt bármifajta nagyobb, Iránnal szembeni konfliktust felvállalna. Még Izrael érdekében sem.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Akkor a bandatagon kívül ocsmány áruló is vagyok” – felháborodtak a tüntetők Lázár János minisztériuma előtt
A kormány bűnözőbandának, Bayer Zsolt pedig ocsmány árulóknak nevezte azokat, akik Gyöngyösön tiltakoztak Lázár János wc-kefés kijelentése ellen. Szombat este Lázár minisztériuma elé szerveztek tüntetést, ahol felbukkant Caramel is. Videó.


Lázár János minisztériuma elé hirdetett tüntetést Lakatos Ádám aktivista, miután a miniszter egy lakossági fórumon arról beszélt, hogy ha nincsenek bevándorlók, a vonatok vécéit a cigányoknak kell takarítaniuk. A demonstrációra azután került sor, hogy Lázár egy gyöngyösi fórumán roma tiltakozók jelentek meg, amire a kormányzati kommunikáció úgy reagált: „bandába verődött bűnözőket” küldött rájuk a Tisza Párt.

„Emberölés, rablás, lopás, kényszerítés, szexuális erőszak. Ez van a priuszukban. Akiket a TISZA odaküldött a fideszesekre Gyöngyösön, némelyiknek több bűncselekmény van a rovásán, mint ahány éves” – állította Orbán Viktor, aki szerint a tiltakozókat bandába szervezték. „És még csak 72 napra vagyunk a választástól. Mi lesz itt, emberek?” – tette fel a kérdést.

A tüntetésen többen is reagáltak a vádakra, köztük azokra a kijelentésekre is, amelyeket Bayer Zsolt publicista fogalmazott meg. Bayer ocsmány árulóknak nevezte a tiltakozókat, és azt üzente nekik, hogy csak akkor nyissák ki a szájukat, ha meg akarják köszönni az Orbán-kormánynak az elmúlt 16 év jótéteményeit.

„Akkor ma még a bandatagon kívül ocsmány áruló is vagyok. Köszönöm a kitüntetést!” – reagált szarkasztikusan az egyik résztvevő. Egy másik tiltakozó szerint az egész helyzet „emberi butaság, ez nem méltó a magyar nép viselkedéséhez.”

„Hová süllyedtünk? Hogy egy olyan országban kell élnem, ahol ilyen emberek élnek, akik így ontják magukból a gyűlöletet. Mert bennem is gyűlöletet kelt. Az a legrosszabb, hogy érzem magamban, és ezt nagyon-nagyon szégyellem magam” - mondta egy másik megszólaló.

A kormánypárti megnyilvánulások egy tüntetőt Balog Zoltán egykori miniszter szavaira emlékeztettek. „Azt mondta, hogy rekesszék ki a bűnözőket maguk közül a romák. Ez egy egyértelműen diszkriminatív, stigmatizáló megszólalás volt, és ez beleillik egy hosszú sorozatba, amit a Fidesz csinál” – mondta.

Volt, aki szerint a vita teljesen rossz vágányon zajlik. „Ez egy szóval baromság. Megint nem a lényeggel foglalkoznak, hanem azzal, hogy miket, meg hogyan meg kiket küldtek. Volt valami, egy nagyon fontos dolog, amire reagálni kéne, és nem azzal foglalkozni, hogy milyen embereket küldtek” – vélekedett egy nő.

Molnár Ferenc Caramel is a helyszínen volt, aki szerint a politika eszközei miatt nem lepődik meg a kialakult helyzeten.

„Szerintem pont ezen kellene változtatni, hogy bárki kiáll egy magyar vagy cigány emberért, akkor ne a támadás köszönjön vissza reflexszerűen” – fogalmazott az énekes.

Úgy vélte, a tiltakozók önmaguk miatt mondták el a véleményüket, nem pedig utasításra.

„Ugyanaz, mint a Szőlő utcai gyerekek. Nekem is volt ott ismerősöm, egyetemi tanár gyermeke, mert 14 évesen rosszat lépett. Most le vannak bűnözőzve azok a gyerekek is” – húzott párhuzamot egy másik felszólaló, aki szerint a romáknak sokszor nincs más lehetőségük. „Le lehet bűnözőzni, igen, nyilvánvalóan. De hát az Országházban dolgozók is bűnözők, csak ők még nem kaptak érte semmit.”

A tüntetők szerint Lázár Jánosnak le kell mondania. „Azonnal. Azonnal. Egyértelmű” – jelentette ki egy férfi. „Nem kérdés. Minden normális helyen, minden normális országban már régen nem lenne szabad miniszternek lenni. De nem fog lemondani, ne reménykedjünk” – tette hozzá egy másik.

A legélesebb kritikát egy nő fogalmazta meg, aki szerint az egész kormány felelős. „A kormánynak kellene lemondani, nem Lázár Jánosnak. Lázár János szavaira annyi volt a reakciója, ha jól tudom, Orbán Viktornak, hogy hallgatja a Dankó Rádiót. Ez a reakció.” – mondta felháborodottan.

A teljes riport

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Bárándy Péter: A romák bűnügyi adataihoz még Orbán Viktor sem férhetett volna hozzá, ami történt, valószínűleg bűncselekmény
A volt igazságügyi miniszter szerint a jogtalanság földjén járunk. És nem csak a romák szenzitív adatainak felhasználása mutatja ezt, hanem az is, hogy a kormány a szolidaritási adó ügyében egy rendelettel átvette a bíróságok szerepét, vagyis bármire feljogosítva érzi magát.
Fischer Gábor - szmo.hu
2026. február 05.



Egyre több a kérdőjel a gyöngyösön Lázár János WC-kefés mondatai miatt tiltakozó romák bűnügyi adatainak felhasználásával kapcsolatban. Ezekről elsőként a Magyar Nemzet írt, majd a Fidesz konkrét monogramokkal, életkorral és bűnlajtrommal, az egyes elhomályosított arcokat bekarikázva mutogatta egy videón, ki mit csinálhatott. A videót Lázár János is megosztotta, majd Orbán Viktor is konkrét bűncselekményekről beszélt. Lázár János szerint az adatokat ő és a kormány onnan tudhatta, hogy a helyszínen rendőrök igazoltatták az ellene tiltakozókat, és ennek eredményéről Pintér Sándor beszámolt Orbán Viktornak. Csakhogy a rendőrség közleményben cáfolta, hogy bárkit is igazoltattak volna.

Hogyan juthatott hozzá a Fidesz, Lázár János, vagy akár Orbán Viktor a bűnügyi nyilvántartás adataihoz, és ha ez megtörtént, az felvet-e bűntetőjogi kérdéseket? Erről beszélgettünk Bárándy Péter volt igazságügyi miniszterrel. De szóba került az a veszélyhelyzetre hivatkozással meghozott kormányrendelet is, ami utasította a bíróságokat, hogy szüntessék meg a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos pereket, és megtiltotta az önkormányzatoknak, hogy ebben az ügyben újra bírósághoz forduljanak.

— Mit gondol arról, hogy a Lázár János WC-kefés mondatai miatt Gyöngyösön tilatkozó romák szenzitív bűnügyi adatai a jelek szerint nyilvánosságra kerültek?

— Ennek az ügynek minden eleme jogsértő. Az ilyen adatok, még ha valósak is, hogyan kószálhatnak olyan helyeken, olyan fórumokon, olyan személyek előtt, akiknek a hozzáférése jogszerűen nem lehetséges?

A bűnügyi nyilvántartás adatairól pontos jogi rendelkezés van, hogy ki férhet hozzá: ezek a bűnügyekben eljáró hatóságok, beleértve a bíróságokat és a rendőrséget.

Bizonyos esetekben, mondjuk kegyelmi ügyek előkészítése során, mások is hozzáférhetnek, így például az igazságügyi miniszter, de a jogszabályban leírt jogosultakon kívül senki más. A kormányfő semmi esetre sem jogosult a hozzáférésre.

— Ez szabálysértés vagy bűncselekmény?

— Valószínűleg bűncselekmény, hiszen szenzitív adatokat szereztek meg jogellenesen, és ráadásul közzé is tették, ami büntető tényállásszerű magatartás.

— Ahhoz, hogy részletes adatokat nyerjenek ki a bűnügyi nyilvántartásból, a Belügyminisztériumnak is közre kellett működnie, vagy valakinek, akinek bejárása van oda.

— Ez így van.

— Tehát ahhoz, hogy kikutassák, kinek mi volt a rovásán, állami alkalmazottak dolgoztak?

— Ez egy feltételezés, erre én nem tudok válaszolni, mert önnek sem állnak erre vonatkozóan rendelkezésre adatok, és nekem sem.

— Ha valakinek már nincsen priusza, nem kerülnek törlésre automatikusan a rá vonatkozó információk?

— A nyilvántartásban az elévülési időn túl, jogszabályban meghatározott ideig még szerepelnek a büntető szankciók, amelyeket alkalmaztak egy adott személlyel szemben. De jogilag szabályozott, hogy az elévülési időn túl mennyi ideig szerepelhet valami ebben a nyilvántartásban. Ehhez azonban csak egy esetleges következő büntetőeljárásban eljáró hatóság juthat hozzá, és végső soron a büntetőbíróság.

— Úgy tűnik, a kormánypárt felült erre a „bűnöző vonatra”. A Szőlő utcai javítóintézet kapcsán is arról beszéltek, az ottani fiatalok bűnözők. Van különbség a két eset megítélése között?

— A Szőlő utca tekintetében én nem emlékszem szenzitív adatok megszerzésére és nyilvánosságra hozatalára. Csak arra, hogy kijelentették: ott súlyos bűnök elkövetői, bűnözők vannak fogva tartva, és az intézmény nem más, mint fiatalkorúak börtöne. Ami tényszerűen nem igaz, mert

a javítóintézet nem börtön, ott nem elítéltek vannak.

Vannak ott olyanok, akik eljárás hatálya alatt állnak, és fiatalkorúként a fogvatartásukat oldják meg így, ha az indokolt. De ha el is ítélték őket, a javítóintézeti nevelés egy intézkedés, aminek, ahogy a neve is kifejezi, elsődlegesen a nevelés a célja. A személyiségre és az elkövetett bűncselekményre tekintettel a nevelést a bírói ítélet szerint csak úgy lehet biztosítani, ha az illetőt egy intézetben tartják, elválasztva a külvilágtól, főként annak káros befolyásától. Tehát semmi esetre sem lehet a börtönnel egyenrangú intézményként kezelni a javítóintézetet. Ott inkább ilyenre emlékszem, nem arra, hogy valakire vonatkozóan konkrét adatokat hoztak volna nyilvánosságra. Hazugságnak ez is hazugság volt, csak más típusú.

— A részletes bűnlajstromot monogramokkal, életkorral, a Fidesz egyik videójában tették közzé. Vagyis bűnügyi adatok kerültek a kampányoló kormánypárthoz is. Ez a pártállami rendszert idézi, amikor az állam és az uralkodó párt hatáskörei fedték egymást. Mit tehetnek az érintettek? Ha ez bűncselekmény, az ügyészségnek hivatalból kellene nyomoznia, de ha nem teszi, mi lehet a következő lépés?

— Feljelentést tehetnek, és helyes is, ha megteszik, akik személyükben azonosíthatóak lettek. Ebben az esetben a nyomozó hatóságoknak valahogyan kezelniük kell az eljárást. Ha megszüntetik, akkor azt indokolással kell megtenniük, és el kell mondaniuk, miért nem látják ezt bűncselekménynek, ami egyébként ordítóan az.

Egy feljelentés esetén vagy megindul egy eljárás, vagy pedig egy alaptalan megszüntetés esetén a megszüntető hatóság presztízse erősen csökken.

De csak ilyen eszközök állnak rendelkezésre. Nagyon nehéz ezt kezelni, a párt és az állam erős összefüggése miatt, ami miatt teljes joggal használjuk a pártállam megnevezést, a választás tisztasága is megkérdőjelezhető. A kampány során, ami nálunk négy évig tart, most pedig a finisében vagyunk, olyan módon élnek vissza az állami lehetőségekkel a kormánypárt választási győzelme érdekében, ami nem megengedhető.

— Egy mai hír szerint visszamenőleges rendelettel vették el az önkormányzatoktól, így a fővárostól is, a jogot, hogy a szolidaritási adó miatt bírósághoz forduljanak, sőt, a folyamatban lévő perek megszűntetésére is utasították a bíróságokat. Ez hogy lehetséges?

— Ez a kormányrendelet

egy újabb határátlépés a jogtalanság földjére.

A kormány a különleges jogrendre, a szomszédos országban lévő fegyveres konfliktusra és a humanitárius katasztrófára hivatkozva hozta meg, hogy elhárítsa ezek magyarországi hatásait. Na most ez önmagában nem igaz, mert semmi köze a rendelet tartalmának az ukrajnai orosz agresszióhoz. Ez szépen demonstrálja, hogy Magyarországon már nem különleges jogrend van, hanem rendeleti kormányzás. 2015 óta, tehát lassan tíz éve, különböző jogcímeken és neveken lényegében különleges jogrend van érvényben. Különleges jogrend pedig nem lehet tíz éven keresztül érvényben, mert annak lényegi eleme, hogy csak nagyon rövid ideig lehet hatályban a veszély elhárítására, és a célja a normál alkotmányos rend mihamarabbi visszaállítása. Itt jól látszik, hogy az állam tíz éven át berendezkedett a rendeleti kormányzásra. Ez az első baj ezzel a rendelettel. A következő baj az, hogy az Alkotmánybírósági határozat, amelyre hivatkoznak, és az azt megelőző határozat sem alapozza meg a rendelet tartalmát alkotó következtetés levonását. A következő baj, hogy visszamenőleges hatályú. Ezen túl

a hatalommegosztás tagadásaként a bíróságok munkáját határozza meg, és kötelezi őket az eljárás megszüntetésére.

A bíróságnak kellene mérlegelnie, hogy egy adott jogszabályváltozás megokolja-e egy eljárás megszüntetést, a végrehajtó hatalom nem kötelezheti erre. A következő baj az, hogy az Alkotmánybíróság határozatát egy folyamatban lévő eljárásban a bíróságnak kell értékelnie és értelmeznie, nem a kormánynak. És az már csak egy kiegészítő dolog, hogy a két alkotmánybírósági határozatot hamisan értelmezi. Így első ránézésre csupán ennyi a bajom ezzel a rendelettel.

— Van ezzel szemben jogorvoslat?

— A választások hozhatnak ebben is reparációt. De ha folytatom: van egy állami intézkedés, ami kötelezettségeket ró az önkormányzatokra.

Erre nem lehet azt kimondani, hogy ez nem egy közigazgatási határozat.

Nem lehet úgy értelmezni, ahogy a rendelet teszi: hogy ez a költségvetési törvény végrehajtásának egy intézkedése, ezért nem határozat, nem közigazgatási eljárás része, és ezért nem lehet keresetet benyújtani ellene. Ez sem valós értelmezés, ez sem igaz. Ezzel a rendelettel csak baj van. Azt tükrözi, hogy a kormányzat bármire feljogosítva érzi magát.

— Ha ezt megtehetik, akkor holnap hozhatnak egy olyan rendeletet is a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva, minek következtében a személyiségi jogaikban megsértett romák sem perelhetnek?

— Én nem tudok és nem akarok jósolni. Mindenesetre ez egy olyan belerúgás az alkotmányosságba és a tartalmi jogszerűségbe, ami kinyitja a kaput minden egyéb szörnyűségre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Közvetlen beavatkozás az igazságszolgáltatásba” – kiakadtak a jogászok az új kormányrendeleten
A kormány a szolidaritási hozzájárulás körüli vitát egy veszélyhelyzeti jogszabállyal zárná le, amely visszamenőleg szüntetné meg az önkormányzatok pereit is. Alkotmányjogászok szerint ez az igazságszolgáltatás autonómiáját érinti, és rossz mintát adhat jövőbeli ügyekre.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. február 04.



Egy kedd este megjelent rendelettel a kormány egy tollvonással vetett véget a szolidaritási adó körüli jogvitáknak, kritikusai szerint ezzel a végrehajtó hatalom mond ítéletet a bíróságok helyett. A Magyar Közlönyben kihirdetett, az ukrajnai háborúra hivatkozó veszélyhelyzeti rendelet visszamenőleges hatállyal zárja le az önkormányzatokat sújtó hozzájárulással kapcsolatos ügyeket, és kifejezetten előírja a már folyamatban lévő perek megszüntetését is.

A lépés legérzékenyebben a Fővárosi Önkormányzatot érinti, amely korábban többször is jogvédelmet kapott a bíróságon a kormányzati végrehajtással szemben. A fővárosnak a rendelet melléklete szerint 2023-ra 57,8 milliárd, 2024-re pedig 75,5 milliárd forintot kell fizetnie. Az idei évre már 98 milliárd forintot vár a kormány ezen a címen, aminek az első, 11,7 milliárdos részletét január végén a Magyar Államkincstár már le is emelte a főváros számlájáról.

„Még a sokk hatása alatt vagyok” – fogalmazott a 24.hu-nak Kádár András Kristóf, a Helsinki Bizottság társelnöke, aki szerint a lépés a joggal való visszaélés klasszikus esete. „Ez olyan, mintha egy focimeccs kellős közepén az a csapat, amely vesztésre áll, azt mondja, hogy inkább most fújjuk le a meccset, és legyen az, hogy mi győztünk” – magyarázta az alkotmányjogász.

Az Ügyvédkör elnöke szerint a rendelet veszélyes precedenst teremt. „Ha elfogadjuk, hogy a kormány akár egy rendelettel megszüntethet folyamatokat, kizárhatja a jogorvoslatot, és mindezt visszamenőleg megteheti, akkor a jog nem korlátja, hanem eszköze a hatalomnak” – hívta fel a figyelmet Horváth Lóránt.

„Kifejezetten előírja, hogy a már megindult pereket meg kell szüntetni. Ez nem más, mint a végrehajtó hatalom közvetlen beavatkozása az igazságszolgáltatás működésébe”

– tette hozzá.

A mostani rendelet Alkotmánybírósági döntésekre is hivatkozik, amelyek szerint a szolidaritási hozzájárulás intézménye összhangban áll az Alaptörvénnyel. A kormányzati álláspont szerint a hozzájárulást mindenkinek teljesítenie kell, a főváros pénzügyi gondjai pedig nem az elvonásból, hanem a városvezetés gazdálkodásából fakadnak. A vita előzménye, hogy korábban a Fővárosi Törvényszék, majd a Kúria is a fővárosnak adott igazat egy 28,3 milliárd forintos levonás ügyében, az Alkotmánybíróság ugyanakkor magát a hozzájárulás intézményét nem nyilvánította alaptörvény-ellenesnek.

„Nem is kell ennél nagyobb beismerés a kormányzat részéről arról, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak lenne igaza a perekben, vagyis visszajárna a budapestieknek a tőlük elszedett pénz. Mégis dermesztő az egész. Innentől precedens van arra, hogy ha látszik, hogy a bíróság egy perben a kormányzat ellen ítélne, akkor utólag rendelettel elég kimondani, hogy a kormánynak van igaza, a pert pedig meg kell szüntetni” – írta reakciójában Karácsony Gergely főpolgármester. Bejelentette, mivel a bírósági döntések utólagos felülírása szerinte sérti az Európai Unió Alapjogi Chartáját, az igazságszolgáltatás és a bírói függetlenség védelmében az Európai Bizottsághoz fordul. Hazai szinten a jogászok szerint egy bíróság, ha úgy ítéli meg, hogy egy jogszabály alkotmányellenes, felfüggesztheti a pert és az Alkotmánybírósághoz fordulhat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Tudod, mire kértek nagyon sokan pénzt? Temetésre. Hogy nem tudják eltemetni a halottaikat” – Csézy lett Magyar Péterék új jelöltje, Tállai András ellen indul Mezőkövesden
Alig egyéves kislánya mellett döntött a politikai szerepvállalásról. Most elárulta, miért nem fél a megfélemlítéstől és a környéken tapasztalható nyomástól sem.
KÁ - szmo.hu
2026. január 31.



Csézy, azaz Csézi Erzsébet énekesnő, ruhatervező lett a TISZA Párt országgyűlési képviselőjelöltje a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 7-es számú választókerületben. A Tiszta Hang podcastban beszélt arról, miért vállalta a politikai szerepet alig egyéves kislánya mellett, milyen állapotokat tapasztal a szülőföldjén, és miért kellett külföldre mennie, hogy gyermeke születhessen.

Az énekesnő elmondása szerint a döntésében nagy szerepet játszott, hogy a Hősök terén tartott kampányzárón úgy érezte, ott a helye, és el kell énekelnie az egyik legszebb, az országról szóló dalát. Állítása szerint akkor már a kislányát várta, ami megerősítette abban, hogy felelősséggel tartozik a jövőért. „Persze a miénkért is, hiszen remélem, még sok szép évünk van hátra, de az ő jövőjük alakulása óriási felelősség” – fogalmazott. A kiállása után – mint mondta – elenyésző számú negatív hozzászólást kapott. Bár jobboldali érzelműnek tartja magát, férje például baloldali, mégis jól megértik egymást, és éppen a társadalmi megosztottság felszámolását tartja a fő céljának.

„Azt szeretném, ha eljutnánk oda, hogy nem is kell tudnunk, kik a miniszterek, mert mindenki teszi a dolgát, és ez egy élhető ország lesz. Lehet, hogy ez vízió, de nekem ez a célom”

– jelentette ki.

Csézy szerint a szülőföldje, Matyóföld adja az identitását, és sosem tudott volna Budapesten élni. Büszke rá, hogy a családja, a Kisjankó család az 1700-as évektől alapozta meg a matyó népművészetet. Ezt a hagyományt viszi tovább a saját ruhakollekciójával is, amelynek darabjait a Nobel-díjas Karikó Katalin is viselte, többek között a díjátadón is. „Óriási büszkeség, hogy az ő ruháit tervezhettem, méltóbb helyen nem is viselhetné őket senki” – mondta.

Az énekesnő azért döntött az indulás mellett, mert úgy látja, nagyon régóta nem volt igazi kihívója a jelenlegi képviselőnek a körzetben. Szerinte a 90-es évek elején volt utoljára helyi, mezőkövesdi induló. Ezzel szeretne erőt adni az otthoniaknak. „Jelenleg borzasztóan le van korlátozva minden, és az embereket megfélemlítik” – állítja. Úgy látja, az emberek hitetlenek lettek, és egyre több fiatal hagyja el a környéket.

„Régebben mindenkinek azt mondtam, hogy maradjon, mert ez a hazája. Az utóbbi időben viszont – és ezt szégyellem – már azt mondtam nekik: menjetek, egy életetek van, vágjatok bele, mert itthon nem láttam a kitörési lehetőséget”

– fogalmazott.

Csézy beszélt a személyes küzdelmeiről is, amelyek rávilágítottak a hazai rendszer hibáira.

„Én nyíltan beszéltem arról, hogy hat évig mindent megtettünk a férjemmel, hogy gyerekünk szülessen, és végül külföldre kellett mennünk, ahol elsőre sikerült”

– mondta el. Szerinte a probléma nem a magyar szakemberekkel van, hanem azzal, hogy az államosított meddőségi intézetek annyira túlterheltek, hogy nincs idő alaposan kivizsgálni a párokat. Kritizálta a szabad orvosválasztás eltörlését is a szülészeteken, ami szerinte óriási rizikót jelent a nőknek. „Ennek eredménye, hogy egy megyei kórházban január 6-án született meg az első gyerek, miközben abban a magánkórházban, amit én is választottam, napi nyolc baba jön a világra. Ez nincs rendben” – jelentette ki.

A helyi viszonyokról szólva elmondta, hogy a mezőkövesdi kórház aktív ellátását megszüntették, és egy elfekvőt csináltak belőle.

„Ezt tényleg nem értem. Éppen akkor készült el a stadion, amikor bezárták a kórházat”

– emelte ki. Hozzátette, hogy a helyi háziorvosi rendelő állapota évtizedek óta változatlan. „Egy 1970-es évekbeli filmet lehetne ott forgatni. A csempe, a függöny, az ablak… ezek nem lennének nagy költségek” – mondta. Sajnálatát fejezte ki a Zsóry Fürdő lemaradása és a mezőkövesdi belváros kiürülése miatt is. Szerinte a megkeseredettség látszik az embereken, mert eltűnt a középosztály.

Az énekesnő és férje, a rákutató dr. Szabó László sokat jótékonykodnak. Csézy elmondta, hogy az utóbbi időben megdöbbentő kérésekkel találkoztak.

„Tudod, mire kértek nagyon sokan pénzt? Temetésre. Hogy nem tudják eltemetni a halottaikat. És több temetést fizettünk ki. És ez egy borzasztó állapot egyébként”

– fogalmazott. Úgy érzi, nem tudja tovább a fotelből nézni a történéseket. „Ha mindenki így állna hozzá, akkor soha nem lenne más” – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy nem politikusnak tartja magát, de pont ezt várják az emberek: hogy valódi, közülük való emberek képviseljék őket, akik már letettek valamit az asztalra a saját területükön. „Én ideállok teljes mellszélességgel, és tényleg majd kérek mindenkit, aki egy picit is azt gondolja, hogy most így már érdemes, akkor segítsen, mert én csak egyetlen egy ember vagyok” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET: