SZEMPONT

Takács Márk: A Magyarországról kitiltott Robert Brovdi korábban sikeres üzletember volt, katonaként sem kötötte az ex-szovjet gondolkodás

Így sokkal innovatívabban és hatékonyabban tudott megszervezni egy katonai szervezetet, mint számos parancsnok. A magyar származású Brovdi mára az ukrán haderő teljes drónhaderőnemének a parancsnoka lett, ami kulcsszerepet játszik a háborúban.

Fischer Gábor, Címlapkép: Oleksii Samsonov/Getty Images - szmo.hu
2025. augusztus 30.

Az ukránok egyre keményebb csapásokat hajtanak végre az orosz energetikai infrastruktúra ellen, és nem kímélik a Barátság kőolajvezetéket sem, hiába tiltakozik a magyar és a szlovák kormány. A helyzet egyre feszültebb, Szijjártó Péter a napokban bejelentette, hogy kitiltják Magyarországról és a teljes schengeni övezetből Robert Brovdit, az ukrán drónhaderő parancsnokát. Az ügyben megszólalt Zelenszkij és a magyar származású Brovdi is, aki úgy fogalmazott: „dugjátok fel a seggetekbe a szankcióitokat”, és hozzátette: „majd utánatok meglátogatom édesapám hazáját. Él elég igaz magyar Magyarországon, és egy nap majd elegük lesz belőletek!”

Brovdi háborúban betöltött szerepéről, az általa vezetett drónhaderő jelentőségéről és a Barátság kőolajvezeték elleni támadások okáról Takács Márk katonai szakértővel beszélgettünk.

– Kicsoda Robert Brovdi, vagy Bródy?

– A nevét többféleképpen ejtik. Az ukrán átírás szerint Brovdi, de előfordul, hogy Bródinak mondják, hiszen az édesapja magyar, kárpátaljai magyar etnikumú katona volt. Ő maga vállalkozó, ingatlanfejlesztéssel és kereskedelmi cégekkel foglalkozott, export-import területen. A háború előtt sikeres üzletemberként élt Kijev előkelő negyedében.

Amikor kitört a háború, voltak drónkezelő ismerősei, és tenni akart valamit a hazájáért: összegyűjtötte őket, és „Magyar Madarai” néven szabadcsapatot szervezett.

Már a háború előtt is így emlegették, magyar származása miatt ez lett a beceneve, amit később háborús hívónévként is használt. A Magyar Madarai néven működő alakulat elsősorban a kijevi csatában vett részt 2022 márciusának végéig, majd az ukrán haderő reguláris egységévé váltak, és azóta az egyik leginnovatívabb alakulatként tartják számon. Érdekes volt látni, hogy Brovdi civilként, sikeres vállalkozások irányítójaként, mivel nem kötötte az ex-szovjet katonai gondolkodás, sokkal innovatívabban és hatékonyabban tudott megszervezni egy katonai szervezetet, mint számos parancsnok, aki még mindig a szovjet iskola örökségéből dolgozik, legyen az ukrán vagy orosz.

– Tehát ő tulajdonképpen vállalkozóként, mondhatni „cégként” szervezte meg ezt a divíziót?

– Valóban úgy tekintett rá, mint egy vállalatra, amely rendkívül ellenséges környezetben működik: vagy sikeres lesz, vagy elbukik. És eddig elég sikeresnek bizonyult.

– A Barátság kőolajvezeték elleni támadásért miért pont őt tiltották ki Magyarországról?

– Brovdi jelenleg az ukrán haderő drónhaderőnemének a parancsnoka, vagyis minden drón, legyen az légi, vízi vagy szárazföldi, az ő szakmai irányítása alá tartozik. A katonai szervezetekben a parancsnok felel mindenért, amit az emberei tesznek vagy elmulasztanak, így végső soron a támadásért Brovdi is felelősnek tekinthető, hiszen az ő alakulata hajtotta végre.

– Miért olyan fontos az ukránoknak, hogy az orosz energetikai infrastruktúrát támadják a drónjaikkal? Hiszen most azt látjuk, hogy néhány drón becsapódik, az oroszok 3–6 napig javítják a finomítókat vagy az elosztóközpontokat, aztán minden megy tovább.

– Minden hadászati légihadjárat ugyanazon a logikán alapul: önmagában nem lehet vele háborút nyerni, mert a döntést mindig a szárazföldi harc hozza meg. De hadászati légihadjárat nélkül sem lehet háborút nyerni. A kulcs a fenntarthatóság. Ha például a második világháborúra gondolunk: 1944 őszén az amerikai és brit légitámadások csúcspontjukat érték el, de ekkor a németek gyártották a legtöbb harckocsit, éppen szeptemberben. Viszont

mivel a támadásokat hónapokon át fenn tudták tartani, mindig újra és újra elpusztították ugyanazokat a célpontokat, ami végül megtörte a hadiipari potenciált.

Ha ez sikerül, akkor az orosz gazdaság térdre kényszeríthető. Kérdés, hogy ez sikerülhet-e.

– A Távol-Keleten már van üzemanyaghiány, de az ország nyugati részén még nincs. Gondolom, ennek politikai okai vannak.

– A Krímben is egyre kevesebb benzinkút működik, mivel oda nagyon nehéz eljuttatni az üzemanyagot.

– Azaz teljesen mindegy, mit mond a magyar külügy, továbbra is számítani lehet arra, hogy az ukrán légierő drónokkal támadja az orosz energetikai infrastruktúrát?

– Ha a háború katonai logikáját nézzük, akkor igen, ez teljesen érthető és elfogadható célpont. De a háborúnak nincs önálló logikája. Ahogyan Clausewitz is mondta: a háború a politika folytatása más eszközökkel. Tehát a politikai döntések befolyásolják, hogy az ukránok folytatják-e ezeket a támadásokat. Az Egyesült Államok például 2022-ben egyszer már leállíttatta őket, amikor az ukránok elkezdték támadni az orosz kőolajfinomítókat, főként a Kaszpi-tenger partján. Akkor az amerikaiak úgy vélték, nem lenne célszerű felmérgesíteni az oroszokat. Azóta viszont

a Trump-adminisztráció arra a következtetésre jutott, hogy az oroszok nem akarnak tárgyalni, ezért nyomást kell gyakorolni rájuk. Valószínű, hogy az ukránok most ennek a stratégiának tesznek eleget.

Hogy a magyar külügy milyen hatással van az amerikaiakra vagy az ukránokra, az már egy másik kérdés.

– Jelenleg a világ hadseregei között a Brovdi által vezetett ukrán drónhadsereg milyen potenciált képvisel?

– Az orosz után a második helyen áll. Az oroszok mostanra jelentős kínai segítséggel több és jobb minőségű harctéri drónt tudnak gyártani, vagyis átvették a harctéri drónfölényt. Több és jobb minőségű drónjuk van, amelyek messzebbre képesek eljutni. Ez főként annak köszönhető, hogy az optikai kábelvezérlés terén előrébb járnak. Már 20–30 kilométeres távolságból is képesek így irányítani a drónjaikat. Ez nagy előny, mivel a rádióvezérelt drónokat viszonylag könnyű megzavarni, és azok ilyenkor egyszerűen lezuhannak.

– Az optikai kábeles megoldás azt jelenti, hogy a drón maga után húz egy kábelt?

– Pontosan. Éppen ezért nehéz megszervezni a bevetésüket, nehogy a kábel beleakadjon valamibe. Volt már rá példa, bár ritka, hogy ukrán katonák észrevették, és egyszerűen elvágták, vagy feldobtak egy összekötött villáskulcspárt, és azzal szakították el.

Sőt, van olyan videó is, amelyen egy ukrán katona, nem teljesen józan állapotban, puszta kézzel rántotta le a drónt a kábelnél fogva.

Ez persze nem jellemző, de mutatja, mennyire sebezhető ez a módszer. Ha viszont sikerül jól megszervezni a bevetést, például olyan terepen, ahol már nincs erdő, mert szétlőtték, akkor rendkívül hatékonyak.

– A drón viszonylag új eszköz a hadviselésben, bár az amerikaiak már a 2000-es évek elején is sikerrel vetették be.

– Sőt, már sokkal korábban is létezett, 1944 őszén.

A V-1-es volt az első olyan eszköz, amit drónként is értelmezhetünk.

Az valójában egy repülő eszköz volt, amelyet nem ember irányított, hanem távolról vezettek célba. A németeknek már voltak manőverező robotrepülőgépeik is, például a Henschel cég gyártotta őket, melyeket 1943 őszétől, 1944 végétől hajók ellen vetettek be. A mai értelemben vett drónokat viszont inkább a vietnámi háborútól használják, főleg felderítésre. Érdekesség, hogy az 1980-as évek elején a szovjetek Magyarországtól is elvárták volna drónok rendszeresítését, de a Népköztársaság akkori gazdasági ereje nem tette lehetővé a beszerzésüket. Egy ilyen drón 2022-ben át is repült Magyarország felett. A lényeg: a drón nem új eszköz, de a szárazföldi hadviselésben csak az utóbbi években vált igazán jelentőssé. 2020-ban az örmény–azeri háborúban már tömegesen vetettek be drónokat a szárazföldi harcok befolyásolására, és 2022 óta szinte minden erről szól.

– Sokféle drónt használnak. Egy laikus általában azokat ismeri, amiket boltban is meg lehet venni. Ezekhez képest milyen eszközök vannak a harctéren?

– A legtöbbjük valóban olyan, amit akár egy áruház polcáról is le lehetne venni, illetve ezek továbbfejlesztett változatai. Az egész olcsó, nagy mennyiségben elérhető eszközökkel indult: például

rászigszalagoztak egy RPG-7-es gránátfejet, és nekivezették egy tanknak.

Innen fejlődtek tovább. Ma már vannak nyolc rotoros, bombavetésre alkalmas oktokopterek is. Vannak merevszárnyú drónok, amelyek makett repülőgépekre hasonlítanak és akár napokig a levegőben maradva közvetítenek felderítési adatokat. Elég sokféle típust alkalmaznak.

– Már léteznek teljesen automatikusan működő drónok is?

– Az FPV-drónok az eredeti, klasszikus megoldások: mindegyik valójában egy lövedék, amit egy operátor vezet célra. Ehhez rengeteg drónkezelőre van szükség. A továbbfejlesztett változatoknál már van egy vezető drón, amit ember irányít, és ez adja ki a parancsokat, algoritmus alapján a többi drónnak. Az ember tehát továbbra is része a folyamatnak: ő határozza meg a célokat, a taktikát, de hogy a kisebb drónok pontosan mit tesznek, azt már az algoritmus vezérli. Ez modernebb megközelítés. Emellett képfelismerő algoritmusokat is alkalmaznak, mert ha valaki napi 16–18 órán keresztül figyel kameraképeket, előbb-utóbb elfárad, és könnyen elsiklik a figyelme bizonyos részletek felett. Az algoritmus ezzel szemben képes felismerni például szabálytalanul ismétlődő mintázatokat, járműnyomokat vagy álcázott objektumokat. Ez segíti a kezelőt, bár jelenleg minden esetben az ember hagyja jóvá a rendszer jelzéseit.

– Tehát ez egyelőre inkább támogatás, és nem teljesen automatikus működés?

– Jelenleg az algoritmusok nem elég megbízhatók ahhoz, hogy kizárólag rájuk lehessen bízni a döntéshozatalt, ezért minden esetben az ember az utolsó láncszem.

– Láttunk egy egészen elképesztő akciót, amikor a Távol-Keleten repülőtereken álló repülőgépeket semmisítettek meg, és még kameraképek is érkeztek onnan. Ez hogyan lehetséges? Ezt is Brovdiék alakulata hajtotta végre?

– A repülőgépek elleni „pókháló-műveletet” nem a „Magyar Madarai” hajtották végre, hanem az SZBU, az ukrán hírszerző szolgálat. Fontos különbséget tenni a katonai tevékenység három szintje között: a harcászati, a hadműveleti és a hadászati szint között. Mindhárom esetben más célok jelennek meg, amelyekhez más eszközök szükségesek, és más távolságból kell azokat bevetni. Az említett pókháló-művelet, illetve az olajfinomítók elleni támadások esetében a drónok műholdas és belső inerciális navigációs rendszert használnak. Ez azt jelenti, hogy érzékelik a térbeli elmozdulásukat, és a betáplált térképen követik az útvonalat. Ma már ezek a rendszerek rendkívül pontosak. Az 1980-as évek végén például másfél óra alatt három kilométert is tévedhettek, de ma sokkal megbízhatóbbak. Ezzel szemben a harctéren alkalmazott közeli drónok rádió-távirányítással vagy optikai kábellel vezéreltek.

– A drónok nem tették sokkal veszélyesebbé a világunkat? Hiszen nem kell túl nagy kreativitás ahhoz, hogy terroristák is hasonló módon használják őket.

– Ez nagyon pontos megállapítás. Annyit megnyugtatásul el lehet mondani, hogy bár ezek a diszruptív technológiák, mint a drónok vagy a mesterséges intelligencia, valóban alacsony belépési küszöbbel rendelkeznek, tehát bárki hozzáférhet, de aki igazán professzionálisan és kivédhetetlen módon akarja őket használni, annak már komoly ipari háttérre van szüksége, mint például Ukrajnában vagy a Palantir nevű amerikai cégnél. Ehhez ipari, tudásbeli, és mindenekelőtt pénzügyi háttér kell. A kereskedelmi forgalomban kapható kisméretű FPV-drónok ellen azonban a hadiipar által fejlesztett drónzavaró eszközök 99 százalékos hatékonysággal már most is működnek. Ezekkel le lehet szedni őket az égről. És ha a katonai tevékenységet nézzük: a nyugati hadiipar, bármennyit is kritizáljuk, még mindig technológiai fölényben van.

Előbb-utóbb ki fog fejleszteni olyan légvédelmi eszközöket, amelyek képesek lesznek bármilyen irányítású drónt lelőni, legyen az vezetékes vagy rádióvezérlésű.

Ez lehet gépágyú, lehet lézer. Ezek prototípusai már most is csapatpróbákon vannak. Egy-két éven belül várható, hogy lesz olyan rendszer, amely az akkori harctéri drónok jelentős részét képes lesz hatékonyan megsemmisíteni.

– Félve kérdezem: elképzelhető, hogy egy terrorszervezet, amelynek bőven van pénze, komolyabb drónnal egy nagygyűlésen célba vegyen egy politikust? Oda nyilván nem lehet légvédelmi ütegeket felállítani. Egy drón átrepül a tömeg fölött, és bumm.

– Elméletileg igen, ez lehetséges, de ezek az eszközök már jól kivédhetők zavarórendszerekkel. Ha például a színpad négy sarkára felállítanak egy-egy antennát – amelyek nagyjából cipősdoboz méretűek, azokkal már meg lehet akadályozni a drónok támadását.

– Remélem, erre előbb gondolnak majd a titkosszolgálatok, mint a terroristák.

– Már gondolnak rá. Érdekességként: amikor Netanjahu Magyarországon járt, és megkoszorúzta a Duna-parti cipők emlékművét, a híradófelvételeken is látszottak a drónzavaró antennák. Tehát ezeket a rendszereket már most is alkalmazzák.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

Meghalt Czigány György, a legendás Ki nyer ma? műsorvezetője

Életének 95. évében, április 6-án elhunyt Czigány György, a Magyar Rádió és Televízió meghatározó alakja. A műsorvezető munkásságát József Attila- és Erkel Ferenc-díjjal is elismerték.

KÉK HÍREK

Megrendülten beszélt a HÉV-balesetben elhunyt 14 éves fiú barátnője a tragédia napjáról

A Római fürdőnél történt halálos HÉV-gázolás áldozatának barátnője részletesen beszélt a baleset napjáról. Felidézte, hogy rossz érzése támadt, miután elköszöntek egymástól az edzés előtt.

KULT

Meghalt Madarász Katalin, a magyarnóta királynője

A halálhírt a Dankó Rádió jelentette be, amely 2024-ben életműdíjjal tüntette ki a művésznőt. A rádió a bejegyzésében arról ír, hogy az énekesnő hangja sokak számára jelentette az első találkozást a műfajjal.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Több százezer szavazat, ami akár át is billentheti a 2026-os választást a Fidesznek - A szavazat ára alkotóinak új videója

A Fidesz 53 választókerületet lefedő hálózatot épített ki a roma szavazók adatainak összegyűjtésére és mozgósítására - állítja Bod Tamás, a Magyar Narancs újságírója. A számítások szerint legalább 225 ezer választó adatait gyűjthették be.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. április 06.

Egy megbízható, régi ismerőse kereste meg még október első felében, aki „szabódva, kételyekkel teli” adott elő egy történetet – így indult Bod Tamás újságíró szerint az a feltáró munka, ami egy állítólagosan professzionálisan kiépített, a Fidesz legfelsőbb köreiig érő roma szavazatvásárlási hálózatról szól.

Bod A szavazat ára című filmet leforgató DE Akcióközösség új videójában beszélt a roma szavazatvásárló projektről, ami a forrása szerint „már messze nem egy 1.0-s változat”. Míg régebben szerinte az volt a módszer, hogy a szavazók lefotózták a Fideszre leadott voksukat, és kaptak érte pár ezer forintot, a mostani rendszer már merőben más.

Az újságíró szerint a rendszer a kormánypárt legfelsőbb köreiig ér, és a 106 egyéni választókerületből 53-ban, tehát pontosan a felében építették ki.

Bod Tamás azt állítja, mind az 53 érintett választókerület élén van egy roma vezető és egy helyettes, alattuk pedig összesen 68 adatgyűjtő dolgozik. Az előkészületek szerinte tavaly május és augusztus között zajlottak, a munka pedig szeptemberben „élesedett”.

Úgy tudja, a gyűjtőmunka egészen 2025. december 31-ig tartott, a lényege pedig az, hogy a roma emberektől minden, a voksoláshoz szükséges adatot – név, személyigazolványszám, lakcímkártya – begyűjtenek, hogy aztán a választásra mozgósítani tudják őket. Az 53 körzetet az alapján választották ki, hogy ott magasabb a romák aránya, illetve ahol a szoros eredményt a roma szavazatokkal a Fidesz a maga javára billentheti.

Bod belső információkra hivatkozva azt állítja, minden adatgyűjtőnek hetente 60-80 nevet kell „behoznia” adatokkal együtt, amelyeket elmondása szerint Kubatov Gábor emberei ellenőriznek, így hamis adatokat nem lehet leadni.

Az újságíró számításai szerint, ha ezek az információk igazak, akkor a rendszeren keresztül december végéig minimálisan 225 ezer nevet gyűjthettek be.

A beszélgetésben elhangzott, hogy a rendszer szorosan illeszkedik a kisebbségi cigány önkormányzati hálózathoz, amely közel 1300 településen van jelen.

A finanszírozásról Bod Tamás azt mondta, a választókerületi vezetők havi 350 ezer, a helyettesek 300 ezer, az adatgyűjtők pedig 150 ezer forintot kapnak. Szerinte sokan nem meggyőződésből vagy a Fidesz iránti szeretetből csinálják, hanem pusztán megélhetésből. Főinformátoráról elmondta, azért szállt ki a rendszerből és fordult hozzá, mert „egy teljesen nyílt választási csalásban ő nem akart részt venni”.

Bod szerint nem is feltétlenül kell ezekre az emberekre haragudni. „Ők egész egyszerűen a megélhetésükre kell gondolniuk, és a megélhetésükre játszanak, ha most ezt csúnyán mondom, hogy otthon tudnak-e a lurkóknak enni adni vacsorát, ebédet, reggelit.” A műsor másik vendége szerint a rendszerben részt vevő helyi képviselőknek sokszor nincs is más választásuk, mert a nemzetiségi civil pályázatokat csak az tudja lehívni, aki része a rendszernek, enélkül pedig nem tud segíteni a saját közösségén.

Bod Tamás a Magyar Narancsban írta meg a történetet, és csalódottan tapasztalta, hogy a cikk nem kapott nagy sajtóvisszhangot.

„Most én nem akarok viccelődni, de mégis Dorogon volt egy személygépkocsi, elé tettek egy hókotró gépet; annak ötvenszer nagyobb sajtója volt, mint ennek a következő magyar választást lehet, hogy eldöntő roma szavazatvásárlási, voks-visszaélési projektnek” – fogalmazott.

A műsorban elhangzott, hogy a média érdektelensége párhuzamba állítható azzal, ahogy a többségi társadalom is magára hagyja a roma közösséget. „Itt nem az a lényeg, hogy a Fidesz kikényszeríti a szavazatokat, hanem az, hogy te nem voltál ott. Te nem segítetted, nem vetted észre, nem tettél te semmit” – hangzott el.

Az újságíró szerint a projekt legfelső szintű irányításáról Kubatov Gábor döntött, aki nem Sztojka Attila kormánybiztosra, hanem az Országos Roma Önkormányzat vezetéséből 3-4 emberre bízta a koordinációt. Bod szerint „ez gyakorlatilag a Kubatov-lista frissítésének és bővítésének a roma ága, ami egy hatalmas nagy ág”.

Hozzátette, ez csak az egyik, bár talán a legfontosabb ága a Kubatov-listának, amelyet állítása szerint a budai kerületekben is folyamatosan frissítenek. Arra a kérdésre, hogy miért nem kap nagyobb figyelmet egy ilyen, a 2026-os választást potenciálisan eldöntő ügy, Bod az „országismeret hiányával” válaszolt. Szerinte „néha ki kéne lépni fizikailag is, meg szellemi értelemben is a Nagykörúton kívülre, és meglátni, hogy a vidéki tájakon, főleg a perifériás vidéki tájakon milyen kiszolgáltatottság van”.

A beszélgetés során a Tisza Párt is szóba került. Bod elmondta, érdeklődött a pártnál, hogy tudnak-e a rendszerről, és kiderült, van némi ismeretük róla. Ezt követően jelentette be Magyar Péter, hogy öt roma politikust fognak befutó helyre tenni az országos listájukon.

A finanszírozással kapcsolatban Bod Tamás azt mondta, minimum szürke, de inkább fekete pénzekről van szó, ő egy 1,3 milliárdos összegről tud, de szerinte ez mélyen alábecsült. Elmondása szerint a választások előtt közvetlen anyagi „motivációra” is számítani lehet. „Lehet persze krumpli, lehet ajándékcsomag, de lehet egy tíz- vagy egy húszezres” – mondta, példaként említve a 2022-es választást, amikor Békés megyében „táskás emberek” jártak és 10-20 ezer forintokat adtak a szavazatokért.

A rendszer legfelső szintű jóváhagyásáról Bod azt mondta: „Legjobb tudomásom szerint – és az informátoraim azt mondták – erre gyakorlatilag Orbán Viktor az áldását adta, tud róla.” Hozzátette, erről persze semmilyen írásos bizonyíték nem született.

Az újságíró arról is beszélt, hogy a főinformátora, a „koronatanú” végül a megfélemlítés és a megtorlástól való félelem miatt visszakozott, és nem vállalta, hogy akár elváltoztatott külsővel és hanggal is nyilatkozzon. „Itt tartunk ma Magyarországon, hogy a félelem uralkodik, és a félelem megy be mindenhova, és ez sajnos működik” – jelentette ki.

A teljes videó

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BUDAPEST

Fotókon a felújított Citadella, ahol Álmos anyja kalauzolja végig a látogatókat a magyar történelmen

Vasárnapi nyitották meg a felújított erődöt a Gellért-hegyen. A Citadellában egy ingyenesen bejárható közpark, örökmécses és A Szabadság Bástyája című interaktív kiállítás várja a látogatókat.

KÉK HÍREK

Egy anya, a 10 hónapos csecsemője és egy tinédzser halt meg a húsvéti tragédiában

Egy mintegy 30 méter magas fa dőlt rájuk a viharos szélben Németországban. A csoport egy anyaotthonból érkezett a hagyományos húsvéti tojáskeresésre.

KULT

80 éves lett Bródy János: A magyar könnyűzene lírai hangja, aki generációk gondolatait formálta dalaival

Fiatalon mérnöknek készült, de hamar a zene felé fordult. Lázadó, ironikus hangvétele és társadalomkritikus dalszövegei miatt a hatalommal is szembekerült. Idén áprilisban tartja meg a magyar zenei ikon utolsó koncetjét.

SZEMPONT

180 milliós Lidl-bírság egy kifliért, érinthetetlen NER-es cégek - Kitálalt a GVH vezető közgazdásza

Berezvai Zombor, a Gazdasági Versenyhivatal irodavezetője a Partizánnak nyilatkozott a hivatal belső működéséről. Állítása szerint utasították őket, hogy bizonyos vizsgálatokat szüntessenek meg, más esetekben pedig óriásbírságokat kellett kiszabniuk politikai okokból.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. április 07.

A Gazdasági Versenyhivatal belső működéséről és a politikai nyomásról beszélt a Partizánnak Berezvai Zombor, a GVH versenyközgazdasági és Piackutatási Irodájának vezetője. A közgazdász szerint az utóbbi egy évben a korábbi szakmai viták látványosan eltolódtak a politika irányába, ezért vállalta a nyilvános megszólalást annak tudatában is, hogy ezzel – elmondása alapján – megsértheti a hivatal etikai szabályzatát.

Úgy beszélt, hogy a médiaszerepléseket előzetesen engedélyeztetniük kell, most azonban ezt nem tette meg, és számol a következményekkel.

„Valószínűleg holnap kitesznek ezért, vagy legalábbis indul egy etikai eljárás, aminek a vége az lesz, hogy megsértettem a szabályokat, tehát elvesztem ezt a pozíciót és ezt a munkát” - mondta.

Ennek ellenére fontosnak érezte, hogy beszéljen a tapasztaltakról, mert az elmúlt egy évben szerinte a GVH-nál is nagyon eltolódtak a dolgok a politika irányába.„Korábban szakmai érvekkel lehetett hatni arra, hogy egy ágazati vizsgálati jelentésben mi szerepeljen, mostanában erre egyre kisebb az esély.”

Szerinte a kontroll erősödése abban is megjelenik, hogy a kommunikációs vezetés beleír és átír szövegrészeket az ágazati jelentésekben.

Azt mondta, egy konkrét anyagba pozitív értékelés került az árréscsökkentésről, és állítása szerint jelezték feléjük: ezt nem is ildomos bírálni. Úgy fogalmazott, ő közgazdászként amellett érvelt, hogy egy intézkedés esetében nem elég a rövid távú árcsökkenés tényét nézni, a mellékhatásokat is fel kell tárni. „Ha arra köteleznénk a kiskereskedőket, hogy holnaptól mindent ingyen adjanak, az rövid távon mindenkinek jó lenne, de meg kell nézni a káros hatásokat is” - jelentette ki.

Ugyancsak beavatkoztak egy fúziós ügyben, ahol három szereplőből kettő egyesült volna.

Állítása szerint a GVH-ban megkezdett közgazdasági elemzést „felsővezetői utasítással” leállították, és néhány nap múlva az összefonódást jóváhagyták.

A részletekről – például hogy pontosan ki és milyen befolyással bírt – bővebben nem kívánt beszélni, de azt állította, a hivatal belső működésében erős lett az önkorrekciós reflex: sokszor már előre elkerülnek minden olyan megfogalmazást, ami politikailag kényes lehet.

A hivatal eljárásairól szólva példaként hozta fel a Nitrogénművek-ügyet, amelyben szerinte valóban történt jogsértés, ugyanakkor a rekordméretű bírságot nem tartja arányosnak. „Nem “koholt” ügyről beszélünk, de hogy ez a GVH történetének legnagyobb bírsága lett, azt nem tartom reálisnak” - jelentette ki.

„A túlzó bírságolás sokszor olyan cégekkel szemben jelenik meg, akiket a kormányzat nem kedvel.”

Egy másik ügyben a Lidlnél kiszabott büntetést említette.

„A Lidl-t megbírságoltuk 186 millió forintra, mert egy kifliről azt mondta, hogy teljes kiőrlésű, miközben abban csak 30% volt a teljes kiőrlésű liszt.”

Szerinte a a Magyar Élelmiszerkönyvben erre nincs is külön szabály, de a GVH azt mondta, az vonatkozik rá, ami a kenyérre. „Maga az ügy önmagában nem problémás, de hogy ezért 186 millió forint bírságot szabunk ki, majd utána az összes külföldi kiskereskedő ellen elindítunk hasonló eljárást – az szerintem nem egészen fair.”

Aztán ennél is súlyosabb állításokat tett. „Összességében az látszik, hogy azokkal a cégekkel szemben, akiket a kormányzat nem kedvel – leginkább külföldi kiskereskedők, építőipari cégek, bányatársaságok –, indítottunk esetenként olyan ügyeket is, amelyek teljesen megalapozatlanok voltak: találtunk rá valami formális megalapozást, elindítottuk, de már az indítás pillanatában tudtuk, hogy meg lesz szüntetve. Ez nagyon sok erőforrásba kerül, elvonja a kapacitást értelmes ügyektől, miközben adófizetői pénzt égetünk: vizsgálók hónapokig dolgoznak valamin, amiről végül jelentést írunk, hogy miért kell lezárni – holott megindítani sem kellett volna.”

A munkahelyi légkörről azt mondta, sok kiváló szakember dolgozik a GVH-ban, és a gazdaság jelentős részén a hivatal érdemi, szakmai munkát tud végezni. Ugyanakkor szerinte jelen van egy általános politikai nyomás, ami a felső vezetést is érinti, és ez óvatosságra, olykor önkorlátozásra késztet.

„Ott a politikai nyomás, ami belengi az országot: érzik, hogy ha nem ennek megfelelően járnak el, elveszíthetik az állásukat, jövedelmüket, pozíciójukat.”

A kormányzati intézkedésekkel kapcsolatban kettős mércét érzékel. Úgy látja, míg a kormány árstopjairól, árrésstopjáról vagy védett árakról nem kommunikálhattak kritikusan, addig a főváros taxirendeletének áremelését közleményben bírálták. Szerinte az ilyen ellentmondások azt mutatják, hogy a hivatal az ellenzéki szereplőkkel szemben határozottabban lép fel.

„A kormánnyal szemben nincs fellépés, ellenzéki szereplőkkel szemben erősebb.”

Saját, a hivatalon kívül készült tanulmányai miatt – mondta – többször kapott jelzést a vezetéstől. A népegészségügyi termékadóról (chipsadó) szóló elemzésének médiavisszhangja után például azt kérték tőle, hogy a nyilatkozatait egyeztesse előre. Egy, a benzinárstop hatásait vizsgáló tanulmány összefoglalóját pedig csak úgy tehette közzé, hogy a szakmai profiljából kiveszi a GVH-s munkaviszonyra utalást.

„Az üzemanyagár-sapkáról” szólva azt állította, számításaik szerint rövid távon valóban olcsóbb volt a benzin a beavatkozás idején, de a kivezetés után tartósan magasabb szint alakult ki, mint amennyi a bevezetés nélkül lett volna. Ezt a következtetést úgy fogalmazta meg, hogy a rövid távú nyereség hosszabb távon fogyasztói veszteségbe fordult.

„Az árstop idején olcsóbb volt a benzin, mint amennyi lett volna, de az eltörlése után magasabbra emelkedett a benzin ára, mint ami akkor lett volna, ha be sem vezetik.”

A GVH elnökéről, a nemrég ismét 6 évre kinevezett Rigó Csaba Balázsról kijelentette: személyesen tisztességesnek tartja, és szerinte amiben lehet, szakmai döntéseket hoz. Úgy vélte viszont, hogy a politikai légkör a vezetőt is erősen korlátozza, különösen kényes időszakokban. „Összességében tisztességes és jó embernek tartom. Nem gondolom, hogy lopna, csalna vagy hazudna, de érzem, hogy rajta is ott van a politikai nyomás.”

A hivatal függetlensége kapcsán azt hangsúlyozta, a vezető személye és a közvélemény elvárásai egyaránt meghatározóak: ha nincs társadalmi felháborodás a függetlenséget sértő gyakorlatokra, nő a politikai nyomás.

„A nemzeti versenyhatóságok mozgástere természetesen véges” – tette hozzá –, az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatósága a több tagállamot érintő nagy ügyekben lép fel, így a GVH ilyen esetekben együttműködésre és ügyátadásra kényszerül.

„Ha három részre osztjuk a gazdaságot: van a “neres” rész, ahol nem nagyon tudunk mit tenni; van egy rész, ahol megpróbálunk a kormányzati narratívának megfelelően valamennyire “ellenségesen” fellépni – jogsértéseket találni, magasabb bírságot szabni; és van a harmadik rész, ahol tényleg lehet rendesen versenyt érvényesíteni. Ezekben a kartell- és fogyasztóvédelmi ügyekben a GVH tényleg értéket alkot.”

Vélekedése szerint a politikai befolyásoltságtól való félelem rontja az ország esélyeit a magasabb hozzáadott értékű befektetésekért folyó versenyben.

„A multinacionális cégeknek bizonyos szempontból mindegy, hol van egy lokáció: lehet Varsóban vagy Budapesten. De ha azt látják, hogy a lengyel politika kiszámíthatóbb, kevesebb az adó, kevesebb az állami beavatkozás, nincs árstop, ami megnehezíti a termelők piacra jutását, akkor oda fognak beruházni. Ha pedig azt látják, hogy Magyarország “futottak még” ország, sokféle kockázattal, akkor itt értékesítenek ugyan, de nem ide hozzák a befektetéseiket és a magas hozzáadott értékű munkákat, mert félnek a politikai befolyás kockázataitól” - fogalmazott.

Szerinte ami történik, a magyar vásárlóknak sem jó.

„Rövid távon több lesz a kartell és a visszaélésszerű magatartás, magasabb árakat tapasztalnak a fogyasztók. Hosszú távon – ha visszanézünk 10–15 évre – látszik, hogy Magyarországon lényegében nem volt érdemi termelékenységnövekedés, kisebb volt, mint bárhol máshol az EU-ban. Ennek oka sok esetben a versenyhiány. Ha nincs elég verseny, nincs termelékenységnövekedés, ebből nincs GDP-növekedés, jövedelemnövekedés, elszegényedés következik.”

A hivatal szerepéről úgy fogalmazott: önmagában nem tudja megoldani a gazdaság problémáit, de hozzájárulhat egy versenyképesebb, gazdagabb ország felépítéséhez.

A teljes beszélgetés

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT

Tarjányi Péter: Ha ez valódi támadás, az baj, ha nem az, az még nagyobb

Szerinte a kormánynak kötelessége lenne tájékoztatni a pártok vezetőit a Török Áramlatnál történtekről. Úgy látja, ha ma este 20 óráig nincs érdemi kormányzati tájékoztatás az ellenzék felé, akkor ez nem biztonsági ügy, hanem választási történet.

M.M. / Fotó: Spirit FM/YouTube - szmo.hu
2026. április 06.

Vasárnap a szerb–magyar határ közelében, Magyarkanizsa térségében két fekete hátizsákban nagyjából négy kilogrammnyi robbanóanyagot és az aktiváláshoz szükséges eszközöket találtak. A helyszínt a szerb rendőrség és a hadsereg is biztosította.

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő egy Facebook-posztban sürgeti a kormányt, hogy adjon hivatalos, zárt tájékoztatást a pártvezetőknek a Szerbiában, a Török Áramlat közelében talált robbanóanyagok ügyében. Szerinte ez a válságkezelés első számú tesztje lenne, mert a hatóságoknak már pontosan tudniuk kell, hogy kampányfogásról vagy valódi szabotázskísérletről van-e szó.

„Egy lépés és kiderül, hogy valós támadási kísérlet volt Szerbiában vagy csak kampány zajlik. Sőt az is, ki hol áll ebben az ügyben itthon…”

– írja a szakértő.

Szerinte néhány tíz órával egy ilyen eset után már nem kellene találgatni.

„A helyszíni szemle és az első nyomozati lépések alapján pontosan tudható, mi történt a vezetéknél és volt-e valós támadási szándék. Ez már nem a hírek világa. Ez már szakmai kérdés”

– fogalmaz.

Tarjányi szerint a miniszterelnöknek ilyenkor más a feladata, mint a nyilvános kommunikáció. Úgy véli, a kormányfőnek kötelessége lenne tájékoztatni a pártok vezetőit, akár személyesen, akár egy zárt egyeztetésen. „Mert ilyenkor nem egymás ellen kell politizálni, hanem az országért kell együtt gondolkodni” – fejti ki.

A magyar kormány eddig viszont ezt nem tette meg. Orbán Viktor rendkívüli Védelmi Tanácsot hívott össze, majd a Kiskundorozsmára utazott, ahol bejelentette, a vezeték teljes magyar szakaszát katonai védelem alá helyezik. A miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy az ügy nem a kampányról, hanem az ország energiabiztonságáról szól.

Tarjányi szerint egy zárt körű tájékoztatás lenne az „igazi teszt”, amely láthatóvá tenné, ki mennyire komoly szereplő egy válsághelyzetben. „Nem a szavak számítanak ilyenkor. Hanem az, ki hogyan viselkedik, amikor valódi tét van” – írja.

Tarjányi Péter a posztját azzal zárja, hogy kíváncsian várja, a kormányzat megteszi-e a szerinte nemzetközi protokollnak megfelelő lépést.

„Ha ez valódi támadás, az baj. Ha nem az… az még nagyobb.Ha ma este 20 óráig nincs érdemi kormányzati tájékoztatás az ellenzék felé, akkor ez egyre inkább nem biztonsági ügynek… hanem választási történetnek tűnik.

Így látom…”

- fűzte hozzá a kommentekben Tarjányi.

Az ellenzéki oldalon többen megrendezett akciót emlegettek. Magyar Péter szerint a kormány „hamis zászlós” műveletekkel kelthet félelmet, és feltette a kérdést: ha a veszély valós, a miniszterelnöknek a NATO-hoz kellene fordulnia. Hadházy Ákos független képviselő egyenesen „szánalmas ripacskodásnak” nevezte a kormányzati reakciót.

Szijjártó Péter ezzel szemben orosz, szerb és török kollégáival egyeztetve jutott arra a következtetésre, hogy a kísérlet Ukrajnához köthető.

Az ukrán külügyminisztérium visszautasította a vádat

A szerb Katonai Biztonsági Ügynökség igazgatójának állítása szerint pedig a talált robbanóanyag amerikai gyártmányú volt, bár ezt független forrásból nem erősítették meg.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT

„Támadnak, utálnak, gyűlölnek” – Elvesztette a munkáját és ellenség lett a saját falujában a Tiszához átállt roma vezető

Balogh Jenő korábban azt mondta, hogy szíve a Tiszáé, az esze a Fideszé, végül mégis a Tisza Párt mellett állt ki, ami után azonnal elbocsátották építőipari állásából. Elmondása szerint azóta közismertsége miatt nem kap munkát, és a helyi közösség is ellenségként kezeli.

M.M. / Fotó: Partizán - szmo.hu
2026. április 06.

Ismét nyilatkozott a Partizánnak az bihari roma vezető, Balogh Jenő „Jaga”, aki korábban őrlődéséről beszélt a csatornának, miszerint „Az érzelmem a Tiszáé, a szívem az, de az elmém a Fideszé. Építőipar egyenlő Fidesz.” - vagyis hiába ért egyet Magyar Péterékkel, a megélhetése szempontjából elengedhetetlen a Fidesz-KDNP győzelme.

Jaga most arról beszélt, hogy hátat fordított a Fidesznek a Tisza Párt kedvéért, és ennek milyen következményei lettek számára és a környezetében. Jaga állítása szerint a döntése után szinte azonnal elvesztette a munkáját és a megélhetését.

Elmondása szerint vasárnap délután négykor hívták fel a munkáltatói, hogy a továbbiakban nem tartanak igényt a munkájára. „Azóta sem kellek sehová; közismert lettem, posztoltam párat, és az előző főnökök nem veszik fel a telefont, az üzenetekre sem válaszolnak” – fogalmazott. Állítása szerint a fideszes vállalkozók sem alkalmazzák, mert negatív hatással lenne rájuk. Egyetlen korábbi ismerőse vette fel neki a telefont, aki bár nem tudta alkalmazni, mert félt, hogy az ő munkái is odalennének, de küldött neki 200 ezer forintot.

„Nekem lassan két hónapja nincs munkám, azért, mert a Tiszát választottam. Komoly barátságok is rámentek erre: a munkám és a megélhetésem is”

– tette hozzá.

Jaga kifejtette, hogy 22 évig volt tagja a Cigány Kisebbségi Önkormányzatnak (CKÖ), amit a Fidesz „testvérszervezetének” nevezett. Szerinte nekik, romáknak „erkölcsi kötelességük” volt a Fideszre szavazni. Amikor kilépett ebből a rendszerből, hatalmas tehertől szabadult meg. „Akkora teher ment le rólam, akkora nyomás, hogy szabadságot éreztem. Azt éreztem, hogy szabad vagyok” – mondta. Állítása szerint csak az elmúlt hetekben döbbent rá, hogy 22 évig egy olyan rendszerben élt, aminek az elnyomását addig nem érzékelte, és ettől most megijedt. Ezt az erőltetett, verbálisan agresszív nyomást, hogy „szavazz a Fideszre!”, elutasítja.

Míg a rendszeren belül volt, nem látta ezt az agresszivitást, mert nem rá irányult. Most azonban, hogy a Tiszát választotta, külső szemmel már látja a helyzetet. „Ahogy tiszás lettem, Hajdú-Bihar megyének ezen a szegletén én lettem az ellenség. Támadnak, utálnak, gyűlölnek – verbálisan, morálisan, erkölcsileg –, úgymond karaktergyilkosságot építenek fel”

– állítja. A Tiszával kapcsolatos posztjai alatt szerinte 99 százalékban ismerősei, rokonai és a környező cigány vezetők írnak negatív kommenteket.

Jaga beszélt arról is, hogy a pártváltása előtt komoly ajánlatokkal próbálták a Fidesz mellett tartani. Állítása szerint több roma önkormányzat is – megyei és országos szintről egyaránt – megkereste.

„Elsőnek ígértek egymilliót, ha 200 szavazatot összegyűjtök, és kaptam volna 10 kilós csomagot a falunak. Nem fogadtam el ezt a felvásárlást” – jelentette ki. Ezt követően szerinte újabb ajánlatok érkeztek: 400 ezer forint 14 kilós csomaggal, majd 200 ezer forint 8-10 kilós csomaggal, de egyiket sem fogadta el.

Az elvárás az lett volna, hogy 100 százalékosan támogassa a Fideszt, vonja vissza a Tiszához való csatlakozását, és mondjon negatívumokat Magyar Péter pártjáról. Ezen felül elmondása szerint naponta kellett volna fideszes tartalmakat megosztania.

„Ha valaki tiszás posztot lájkol, azt meg kellett volna fenyítenem: el kellett volna érni, hogy a közmunkát elhagyja, vagy egy évig ne hívják be. Ezt nem vállaltam”

– mondta. Szerinte a 200 szavazatot könnyedén össze tudta volna gyűjteni, ha fejenként 3-5 ezer forintot és egy 14 kilós csomagot ad az embereknek.

A riportban megszólalt egy másik helyi férfi, Miklós is, aki szerint a mostani kormánnyal azért nem értenek egyet, mert „nem jól csinálják”. A 27 százalékos áfát és a 128 ezer forintos közmunkabért is kevesellte.

„Orbán nagyon gajra tette Magyarországot – az utakról meg nem is beszélve”

– vélekedett.

Egy másik interjúalany azt mondta, a környéken sok a tiszás, de a legtöbben nem merik nyíltan felvállalni. Ő a feleségével az elejétől fogva nyíltan kiáll a párt mellett. Arra a kérdésre, hogy érte-e őket emiatt kár, azt válaszolta: „Annyi, hogy most nem lettem meghosszabbítva. Lehet, hogy ezért – ezt most per pillanat nem tudom biztosra mondani.”

Egy hozzátartozója mondta neki, miután lájkolt egy tiszás képet, felhívták azzal, hogy „ha a Fideszt lájkolja, akkor azonnal behívják közmunkára.”

Jaga bevallotta, hogy a sok támadás miatt a napokban már fel akarta adni. „Annyi külső támadás ért, annyi izélgetés, annyi negatív megnyilvánulás, meg a kommentek is. És ami nekem fáj, hogy a hozzátartozóim kommentjei is lelkileg szorítanak, nyomnak” – fogalmazott.

Kapcsolódó

„Innen, a gettó közepéből is látjuk, hogy van tétje” – a roma vezető szíve a Tiszáé, az esze a Fideszé

Balogh Jenő szerint a történelemkönyvekben fogják ezt a választást jegyezni. Told kisebbségi önkormányzatának vezetője azt mondja, könnybe lábad a szeme Magyar Pétert hallgatva, de árulásnak érezné, ha cserbenhagyná az Öreget.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk