SZEMPONT
A Rovatból

Takács Márk: A Magyarországról kitiltott Robert Brovdi korábban sikeres üzletember volt, katonaként sem kötötte az ex-szovjet gondolkodás

Így sokkal innovatívabban és hatékonyabban tudott megszervezni egy katonai szervezetet, mint számos parancsnok. A magyar származású Brovdi mára az ukrán haderő teljes drónhaderőnemének a parancsnoka lett, ami kulcsszerepet játszik a háborúban.


Az ukránok egyre keményebb csapásokat hajtanak végre az orosz energetikai infrastruktúra ellen, és nem kímélik a Barátság kőolajvezetéket sem, hiába tiltakozik a magyar és a szlovák kormány. A helyzet egyre feszültebb, Szijjártó Péter a napokban bejelentette, hogy kitiltják Magyarországról és a teljes schengeni övezetből Robert Brovdit, az ukrán drónhaderő parancsnokát. Az ügyben megszólalt Zelenszkij és a magyar származású Brovdi is, aki úgy fogalmazott: „dugjátok fel a seggetekbe a szankcióitokat”, és hozzátette: „majd utánatok meglátogatom édesapám hazáját. Él elég igaz magyar Magyarországon, és egy nap majd elegük lesz belőletek!”

Brovdi háborúban betöltött szerepéről, az általa vezetett drónhaderő jelentőségéről és a Barátság kőolajvezeték elleni támadások okáról Takács Márk katonai szakértővel beszélgettünk.

– Kicsoda Robert Brovdi, vagy Bródy?

– A nevét többféleképpen ejtik. Az ukrán átírás szerint Brovdi, de előfordul, hogy Bródinak mondják, hiszen az édesapja magyar, kárpátaljai magyar etnikumú katona volt. Ő maga vállalkozó, ingatlanfejlesztéssel és kereskedelmi cégekkel foglalkozott, export-import területen. A háború előtt sikeres üzletemberként élt Kijev előkelő negyedében.

Amikor kitört a háború, voltak drónkezelő ismerősei, és tenni akart valamit a hazájáért: összegyűjtötte őket, és „Magyar Madarai” néven szabadcsapatot szervezett.

Már a háború előtt is így emlegették, magyar származása miatt ez lett a beceneve, amit később háborús hívónévként is használt. A Magyar Madarai néven működő alakulat elsősorban a kijevi csatában vett részt 2022 márciusának végéig, majd az ukrán haderő reguláris egységévé váltak, és azóta az egyik leginnovatívabb alakulatként tartják számon. Érdekes volt látni, hogy Brovdi civilként, sikeres vállalkozások irányítójaként, mivel nem kötötte az ex-szovjet katonai gondolkodás, sokkal innovatívabban és hatékonyabban tudott megszervezni egy katonai szervezetet, mint számos parancsnok, aki még mindig a szovjet iskola örökségéből dolgozik, legyen az ukrán vagy orosz.

– Tehát ő tulajdonképpen vállalkozóként, mondhatni „cégként” szervezte meg ezt a divíziót?

– Valóban úgy tekintett rá, mint egy vállalatra, amely rendkívül ellenséges környezetben működik: vagy sikeres lesz, vagy elbukik. És eddig elég sikeresnek bizonyult.

– A Barátság kőolajvezeték elleni támadásért miért pont őt tiltották ki Magyarországról?

– Brovdi jelenleg az ukrán haderő drónhaderőnemének a parancsnoka, vagyis minden drón, legyen az légi, vízi vagy szárazföldi, az ő szakmai irányítása alá tartozik. A katonai szervezetekben a parancsnok felel mindenért, amit az emberei tesznek vagy elmulasztanak, így végső soron a támadásért Brovdi is felelősnek tekinthető, hiszen az ő alakulata hajtotta végre.

– Miért olyan fontos az ukránoknak, hogy az orosz energetikai infrastruktúrát támadják a drónjaikkal? Hiszen most azt látjuk, hogy néhány drón becsapódik, az oroszok 3–6 napig javítják a finomítókat vagy az elosztóközpontokat, aztán minden megy tovább.

– Minden hadászati légihadjárat ugyanazon a logikán alapul: önmagában nem lehet vele háborút nyerni, mert a döntést mindig a szárazföldi harc hozza meg. De hadászati légihadjárat nélkül sem lehet háborút nyerni. A kulcs a fenntarthatóság. Ha például a második világháborúra gondolunk: 1944 őszén az amerikai és brit légitámadások csúcspontjukat érték el, de ekkor a németek gyártották a legtöbb harckocsit, éppen szeptemberben. Viszont

mivel a támadásokat hónapokon át fenn tudták tartani, mindig újra és újra elpusztították ugyanazokat a célpontokat, ami végül megtörte a hadiipari potenciált.

Ha ez sikerül, akkor az orosz gazdaság térdre kényszeríthető. Kérdés, hogy ez sikerülhet-e.

– A Távol-Keleten már van üzemanyaghiány, de az ország nyugati részén még nincs. Gondolom, ennek politikai okai vannak.

– A Krímben is egyre kevesebb benzinkút működik, mivel oda nagyon nehéz eljuttatni az üzemanyagot.

– Azaz teljesen mindegy, mit mond a magyar külügy, továbbra is számítani lehet arra, hogy az ukrán légierő drónokkal támadja az orosz energetikai infrastruktúrát?

– Ha a háború katonai logikáját nézzük, akkor igen, ez teljesen érthető és elfogadható célpont. De a háborúnak nincs önálló logikája. Ahogyan Clausewitz is mondta: a háború a politika folytatása más eszközökkel. Tehát a politikai döntések befolyásolják, hogy az ukránok folytatják-e ezeket a támadásokat. Az Egyesült Államok például 2022-ben egyszer már leállíttatta őket, amikor az ukránok elkezdték támadni az orosz kőolajfinomítókat, főként a Kaszpi-tenger partján. Akkor az amerikaiak úgy vélték, nem lenne célszerű felmérgesíteni az oroszokat. Azóta viszont

a Trump-adminisztráció arra a következtetésre jutott, hogy az oroszok nem akarnak tárgyalni, ezért nyomást kell gyakorolni rájuk. Valószínű, hogy az ukránok most ennek a stratégiának tesznek eleget.

Hogy a magyar külügy milyen hatással van az amerikaiakra vagy az ukránokra, az már egy másik kérdés.

– Jelenleg a világ hadseregei között a Brovdi által vezetett ukrán drónhadsereg milyen potenciált képvisel?

– Az orosz után a második helyen áll. Az oroszok mostanra jelentős kínai segítséggel több és jobb minőségű harctéri drónt tudnak gyártani, vagyis átvették a harctéri drónfölényt. Több és jobb minőségű drónjuk van, amelyek messzebbre képesek eljutni. Ez főként annak köszönhető, hogy az optikai kábelvezérlés terén előrébb járnak. Már 20–30 kilométeres távolságból is képesek így irányítani a drónjaikat. Ez nagy előny, mivel a rádióvezérelt drónokat viszonylag könnyű megzavarni, és azok ilyenkor egyszerűen lezuhannak.

– Az optikai kábeles megoldás azt jelenti, hogy a drón maga után húz egy kábelt?

– Pontosan. Éppen ezért nehéz megszervezni a bevetésüket, nehogy a kábel beleakadjon valamibe. Volt már rá példa, bár ritka, hogy ukrán katonák észrevették, és egyszerűen elvágták, vagy feldobtak egy összekötött villáskulcspárt, és azzal szakították el.

Sőt, van olyan videó is, amelyen egy ukrán katona, nem teljesen józan állapotban, puszta kézzel rántotta le a drónt a kábelnél fogva.

Ez persze nem jellemző, de mutatja, mennyire sebezhető ez a módszer. Ha viszont sikerül jól megszervezni a bevetést, például olyan terepen, ahol már nincs erdő, mert szétlőtték, akkor rendkívül hatékonyak.

– A drón viszonylag új eszköz a hadviselésben, bár az amerikaiak már a 2000-es évek elején is sikerrel vetették be.

– Sőt, már sokkal korábban is létezett, 1944 őszén.

A V-1-es volt az első olyan eszköz, amit drónként is értelmezhetünk.

Az valójában egy repülő eszköz volt, amelyet nem ember irányított, hanem távolról vezettek célba. A németeknek már voltak manőverező robotrepülőgépeik is, például a Henschel cég gyártotta őket, melyeket 1943 őszétől, 1944 végétől hajók ellen vetettek be. A mai értelemben vett drónokat viszont inkább a vietnámi háborútól használják, főleg felderítésre. Érdekesség, hogy az 1980-as évek elején a szovjetek Magyarországtól is elvárták volna drónok rendszeresítését, de a Népköztársaság akkori gazdasági ereje nem tette lehetővé a beszerzésüket. Egy ilyen drón 2022-ben át is repült Magyarország felett. A lényeg: a drón nem új eszköz, de a szárazföldi hadviselésben csak az utóbbi években vált igazán jelentőssé. 2020-ban az örmény–azeri háborúban már tömegesen vetettek be drónokat a szárazföldi harcok befolyásolására, és 2022 óta szinte minden erről szól.

– Sokféle drónt használnak. Egy laikus általában azokat ismeri, amiket boltban is meg lehet venni. Ezekhez képest milyen eszközök vannak a harctéren?

– A legtöbbjük valóban olyan, amit akár egy áruház polcáról is le lehetne venni, illetve ezek továbbfejlesztett változatai. Az egész olcsó, nagy mennyiségben elérhető eszközökkel indult: például

rászigszalagoztak egy RPG-7-es gránátfejet, és nekivezették egy tanknak.

Innen fejlődtek tovább. Ma már vannak nyolc rotoros, bombavetésre alkalmas oktokopterek is. Vannak merevszárnyú drónok, amelyek makett repülőgépekre hasonlítanak és akár napokig a levegőben maradva közvetítenek felderítési adatokat. Elég sokféle típust alkalmaznak.

– Már léteznek teljesen automatikusan működő drónok is?

– Az FPV-drónok az eredeti, klasszikus megoldások: mindegyik valójában egy lövedék, amit egy operátor vezet célra. Ehhez rengeteg drónkezelőre van szükség. A továbbfejlesztett változatoknál már van egy vezető drón, amit ember irányít, és ez adja ki a parancsokat, algoritmus alapján a többi drónnak. Az ember tehát továbbra is része a folyamatnak: ő határozza meg a célokat, a taktikát, de hogy a kisebb drónok pontosan mit tesznek, azt már az algoritmus vezérli. Ez modernebb megközelítés. Emellett képfelismerő algoritmusokat is alkalmaznak, mert ha valaki napi 16–18 órán keresztül figyel kameraképeket, előbb-utóbb elfárad, és könnyen elsiklik a figyelme bizonyos részletek felett. Az algoritmus ezzel szemben képes felismerni például szabálytalanul ismétlődő mintázatokat, járműnyomokat vagy álcázott objektumokat. Ez segíti a kezelőt, bár jelenleg minden esetben az ember hagyja jóvá a rendszer jelzéseit.

– Tehát ez egyelőre inkább támogatás, és nem teljesen automatikus működés?

– Jelenleg az algoritmusok nem elég megbízhatók ahhoz, hogy kizárólag rájuk lehessen bízni a döntéshozatalt, ezért minden esetben az ember az utolsó láncszem.

– Láttunk egy egészen elképesztő akciót, amikor a Távol-Keleten repülőtereken álló repülőgépeket semmisítettek meg, és még kameraképek is érkeztek onnan. Ez hogyan lehetséges? Ezt is Brovdiék alakulata hajtotta végre?

– A repülőgépek elleni „pókháló-műveletet” nem a „Magyar Madarai” hajtották végre, hanem az SZBU, az ukrán hírszerző szolgálat. Fontos különbséget tenni a katonai tevékenység három szintje között: a harcászati, a hadműveleti és a hadászati szint között. Mindhárom esetben más célok jelennek meg, amelyekhez más eszközök szükségesek, és más távolságból kell azokat bevetni. Az említett pókháló-művelet, illetve az olajfinomítók elleni támadások esetében a drónok műholdas és belső inerciális navigációs rendszert használnak. Ez azt jelenti, hogy érzékelik a térbeli elmozdulásukat, és a betáplált térképen követik az útvonalat. Ma már ezek a rendszerek rendkívül pontosak. Az 1980-as évek végén például másfél óra alatt három kilométert is tévedhettek, de ma sokkal megbízhatóbbak. Ezzel szemben a harctéren alkalmazott közeli drónok rádió-távirányítással vagy optikai kábellel vezéreltek.

– A drónok nem tették sokkal veszélyesebbé a világunkat? Hiszen nem kell túl nagy kreativitás ahhoz, hogy terroristák is hasonló módon használják őket.

– Ez nagyon pontos megállapítás. Annyit megnyugtatásul el lehet mondani, hogy bár ezek a diszruptív technológiák, mint a drónok vagy a mesterséges intelligencia, valóban alacsony belépési küszöbbel rendelkeznek, tehát bárki hozzáférhet, de aki igazán professzionálisan és kivédhetetlen módon akarja őket használni, annak már komoly ipari háttérre van szüksége, mint például Ukrajnában vagy a Palantir nevű amerikai cégnél. Ehhez ipari, tudásbeli, és mindenekelőtt pénzügyi háttér kell. A kereskedelmi forgalomban kapható kisméretű FPV-drónok ellen azonban a hadiipar által fejlesztett drónzavaró eszközök 99 százalékos hatékonysággal már most is működnek. Ezekkel le lehet szedni őket az égről. És ha a katonai tevékenységet nézzük: a nyugati hadiipar, bármennyit is kritizáljuk, még mindig technológiai fölényben van.

Előbb-utóbb ki fog fejleszteni olyan légvédelmi eszközöket, amelyek képesek lesznek bármilyen irányítású drónt lelőni, legyen az vezetékes vagy rádióvezérlésű.

Ez lehet gépágyú, lehet lézer. Ezek prototípusai már most is csapatpróbákon vannak. Egy-két éven belül várható, hogy lesz olyan rendszer, amely az akkori harctéri drónok jelentős részét képes lesz hatékonyan megsemmisíteni.

– Félve kérdezem: elképzelhető, hogy egy terrorszervezet, amelynek bőven van pénze, komolyabb drónnal egy nagygyűlésen célba vegyen egy politikust? Oda nyilván nem lehet légvédelmi ütegeket felállítani. Egy drón átrepül a tömeg fölött, és bumm.

– Elméletileg igen, ez lehetséges, de ezek az eszközök már jól kivédhetők zavarórendszerekkel. Ha például a színpad négy sarkára felállítanak egy-egy antennát – amelyek nagyjából cipősdoboz méretűek, azokkal már meg lehet akadályozni a drónok támadását.

– Remélem, erre előbb gondolnak majd a titkosszolgálatok, mint a terroristák.

– Már gondolnak rá. Érdekességként: amikor Netanjahu Magyarországon járt, és megkoszorúzta a Duna-parti cipők emlékművét, a híradófelvételeken is látszottak a drónzavaró antennák. Tehát ezeket a rendszereket már most is alkalmazzák.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Frei Tamás: A magyar társadalom sose fogja megbocsátani Orbán Viktornak, hogy nekünk ilyenek lettek az oligarcha-családjaink
Új, Kobalt című könyve apropóján adott interjút Frei Tamás a Magyar Hangnak, ahol a regény geopolitikai háttere mellett beszélt Orbán Viktor nemzetközi szerepéről és az ország jövőjéről is.


Az író szerint új könyvének egyik karakterét, egy pocakos, vadászó, NER-milliárdost már több valós személy is magára vette. Elmondása szerint vicces, amikor a „könyv fölött álló kiadók és terjesztők szintjére” befut egy telefon, és egy oligarcha azzal tiltakozik, hogy ő nem is olyan, mint a regényben. „És azt mondja, hogy magamra ismertem, de én nem ilyen vagyok. Hát akkor miért rántottad magadra? Most akkor magyarázzam, hogy nem is ő, hát hiszen ő is mondja, hogy ő nem ilyen” – ecsetelte a helyzet abszurditását. Frei szerint a karaktert Mészáros Lőrinctől Szíjj Lászlóig sok mindenkiből gyúrta össze.

A könyv 2025-ben játszódik, és Orbán Viktor még mindig miniszterelnökként szerepel benne. Frei Tamás a jelenlegi belpolitikai helyzetet elemezve úgy látja, hogy 50-50 százalék az esélye a Fidesz-kormány maradásának. Úgy fogalmazott: „minimum annyi esélyt látok, hogy a Fidesz marad, mint hogy nem.”

Az interjúban Frei Tamás élesen bírálta a magyarországi oligarcha-rendszer kiépítését, amelyet Orbán Viktor legsúlyosabb bűnének nevezett.

„Ez lesz a legsúlyosabb bűne Orbán Viktornak. Nem fogják megbocsátani. A magyar társadalom történelmileg sose fogja megbocsátani. Hogy nekünk ilyenek lettek a... ezek lettek az oligarcha-családjaink” 

– jelentette ki.

Úgy véli, a folyamatot rosszul vitelezték ki, rossz embereket választottak, és ez nem a dél-koreai modell, ahol a legtehetségesebb szereplőket támogatta az állam. Szerinte ezek az emberek abban tehetségesek, hogy megszerezzék a pénzt, de abban már nem, hogy üzemeltessék a megszerzett vagyont. „Pontosan tudom, hogy próbálják a menedzsereket levadászni, hogy ezt a kuplerájt üzemeltessék. Már azt se tudják, mijük van.” Ennek következménye Frei szerint egy rettenetes kontraszelekció, ami miatt a tehetséges emberek elhagyják az országot, ennek következtében millió befektetés nem jön be.

„Tényleg az lesz a legvége, hogy ők meggazdagodtak, és egyébként semmi haszna ebből az országnak nem volt, és nem lesz.”

Frei szerint ezután jön a magyar történelem tipikus tragikuma. „Itt egy-két generációnként mindig lenullázódik ez az ország, ugye? És újrakezdjük, és a Dunába lőjük, és kitelepítjük, és államosítjuk, és privatizáljuk, és reprivatizáljuk, és most majd megint reprivatizáljuk” – mondta, hozzátéve, hogy

a mostani oligarcha-családok második generációjának tagjai tévednek, ha azt hiszik, 40 év múlva is luxuséletet élhetnek.

A világpolitikai helyzetet elemezve kifejtette, hogy a világ egyre inkább az 1600-as évek eleji, harmincéves háború korszakára kezd hasonlítani, ahol az államok nem állandó szövetségi rendszerekben, hanem ügyek mentén, eseti jelleggel működnek együtt. Szerinte a világ egyre több országában egyetlen ember dönt, ami furcsa módon kiszámíthatóbbá teszi a politikát, hiszen elég az adott vezető – például Donald Trump, Hszi Csin-ping vagy Orbán Viktor – szándékait megérteni.

Frei szerint a világ a nagyhatalmak harcának korszaka felé halad, ahol Magyarországnak is döntenie kell majd, kivel van. Példaként említette az akkumulátorgyártást, ahol az amerikai és a kínai technológia versenyez egymással. Állítása szerint eljöhet a pillanat, amikor az országot felhívják.

„Mi van akkor, hogyha majd jön a hívás Trumptól, vagy Hszi Csin-pingtől, hogy kivel vagy, Viktor?” – tette fel a kérdést.

Frei Tamás szerint Orbán Viktor a hozzá hasonló úton járó politikusok, így Donald Trump számára is jelentős szereplő. Úgy látja, Trump jobban figyel Orbánra, mint sok más vezetőre, mert valós példának tekinti arra, „hogy hogy kell egyszemélyes országmenedzserré válni, és ebben mennyire kell vizionárius módon határozottnak és eltökéltnek lenni”,  a cél érdekében akár „maffiamódszerekkel” megsemmisíteni az ellenfelet.

Az ország gazdasági jövőjével kapcsolatban pesszimista. Úgy látja, Magyarország beleragadt a közepes jövedelmű országok csapdájába, ahonnan a Covid, az ukrajnai háború és a választási költekezések miatt már nem is tud kitörni.

A legrosszabb forgatókönyvnek azt tartja, hogy az ország visszasüllyed az összeszerelő üzem szintjére, de már nem is magyar, hanem importált, például fülöp-szigeteki munkaerővel, miközben a magyar társadalom 80 százaléka a mindennapi megélhetésért küzd. Feltette a költői kérdést, amit Orbán Viktornak is feltenne: „Jól látom, hogy ön most már föl is adta a reményét, hogy mi ezt megugorjuk, és ezért azt találta ki, hogy visszamegyünk újra az olcsó munkaerő országába?”

Rámutatott, hogy míg Amerikában politikai botrányt okozott, hogy a jövedelmek 8%-át költik élelmiszerre az emberek, addig „Magyarországon ez már majdnem 40%.”

Szerinte a magyar politikai elitből senki nem beszél őszintén az emberekkel a valós helyzetről. „Ezen a vonalon itt én egy hangot nem hallok, aki a magyar emberekkel tényleg őszintén beszél” – jelentette ki.

Az interjú végén a magyar társadalom állapotát Hamvas Béla Az öt géniusz* című műve alapján elemezte. Elmélete szerint Trianon után felborult a történelmi Magyarországot alkotó ötféle embertípus (délias, nyugatias, északi, sztyeppei és bizánci) egyensúlya, és a „sztyeppei magyar” mentalitása került túlsúlyba.

Szerinte az azóta tartó kivándorlás ezt az arányt tovább rontotta, és ez a kulturális-antropológiai eltolódás az ország mélyebb problémája, aminek a megoldása nélkül a gazdaságpolitikai döntések felszínesek maradnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Varga-Damm Andrea: A szentmártonkátai tragédia nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba
A volt parlamenti képviselő szerint pár nap után mindenki továbblép az ilyen tragédiák után, és nem vonják le a tanulságokat, ezzel pedig elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.


Varga-Damm Andrea volt jobbikos országgyűlési képviselő a Facebookon fejtette ki véleményét a szentmártonkátai tragikus balesetről, amelyben öt fiatal vesztette életét.

Az ügyvéd szerint az ilyen esetek után a társadalom nem beszéli ki a valódi okokat, pedig szerinte „ennek nem szabadott volna megtörténnie, ha normálisan élték volna életüket azok, akik áldozatokká váltak.” Úgy véli, ha nem keresik az okokat és nem vonják le a tanulságokat, azzal elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.

A volt képviselő azt állítja, munkája miatt jól ismeri a települést, amely szerinte a nagyszerű emberek és az egészséges természeti környezet mellett „rendkívül fertőzött a bűncselekményektől.” Hozzáteszi, hogy szerinte a hatóságok mindent tudnak ezekről, de nem tesznek semmit. Szerinte a következmények nélküli bűnözői életvitel azt üzeni a fiataloknak, hogy bármi rosszat megtehetnek, és a bűnözésből több pénzt lehet keresni, mint a tanulásból vagy a munkából.

Varga-Damm úgy véli, a tragédia borítékolható volt, és nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba.

„Ez a tragédia akkor kezdődött, amikor a temetésre tarháló apuka autót vett a fiának, akinek nincs jogosítványa” – fogalmazott.

Állítása szerint mindenki tudta a faluban, hogy a sofőrnek nincs jogosítványa, száguldozik, és sportot űz abból, hogy a vonatok előtt hajt át, a közösség mégsem tett semmit. Ő maga is többször látta ezt autót száguldozni, „mintha egy őrült vezetné.”

„A lakók pedig naponta nézhették végig mindezt. S nem tett ellene senki, semmit. Apuka sem vette el az autót” – szögezi le a volt parlamenti képviselő. Hozzáteszi, hogy az áldozatok hatan ültek be egy ötszemélyes autóba, miközben tudták, hogy „a sofőr ittas, és nincs jogosítványa.”

Megemlíti, hogy az áldozatok szülei azt mondták, nem tudtak hatni a gyerekeikre, hogy kerüljék a fiatalember társaságát. Varga-Damm Andrea azzal zárja a posztját, reméli, hogy Szentmártonkátán mindenki elgondolkodik.

Mint arról beszámoltunk, a szentmártonkátai tragédia kedden este 9 óra után történt Szentmártonkátán, a Vasútsoron található vasúti átjáróban. A Budapest felé tartó Tokaj InterCity ütközött egy autóval, amelyben hatan utaztak. A helyszínen életét vesztette a 24 éves sofőr, egy 15 és egy 17 éves fiú, valamint egy 18 éves fiatal, és egy 30 éves férfi. A baleset egyetlen túlélője egy 18 éves lány, akit életveszélyes sérülésekkel szállítottak kórházba. A vonaton utazók közül senki sem sérült meg.

A MÁV tájékoztatása szerint a fénysorompó a baleset idején működött, és tiltó jelzést mutatott. Az elsődleges vizsgálatok szerint az autó vezetője a lezárt félsorompót kikerülve hajtott a sínekre. A rendőrség több ember halálát okozó közúti baleset gondatlan okozása miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt a volt kémfőnök: Maga az Orbán-kormány jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot
Telkes András szerint a kormány baráti viszonya Moszkvával és Pekinggel védtelenné tette az országot. A szakértő úgy látja, a szolgálatok ma már nem a nemzetet, hanem a hatalmat védik.


Magyarországon a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot maga az Orbán-kormány jelenti – erről beszélt Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese Kéri László politológus KÉRI KÉRDI című műsorában. A szakértő szerint a titkosszolgálati tevékenység általában azokban a viszonyokban erősödik fel, ahol egy országnak érdekellentétei vannak, a jelenlegi kormányzat felfogásában pedig ezek az ellentétek nem Oroszországgal vagy Kínával, hanem Brüsszellel és a „Soros-birodalommal” szemben állnak fenn.

Telkes úgy látja, hogy azokban az irányokban, ahol a kormányzat barátságot ápol és kevés az érdekellentét, egy kis kapacitásokkal bíró országban a titkosszolgálati munka – a hírszerzés és a kémelhárítás is – visszafogott lesz.

„Tehát így fordulhat elő az, hogy Magyarország tulajdonképpen titkosszolgálati átjáróházzá vált”

– fogalmazott a szakértő.

Példaként említette, hogy Oroszország szabadon hozzáférhetett a Külügyminisztérium informatikai rendszereihez. Ezt arra vezette vissza, hogy a kormány korábban megszüntette az önálló nemzetbiztonsági felügyeletet. Állítása szerint korábban Magyarországnak olyan kibervédelmi képességei voltak, hogy a magyar szakemberek jelezték nyugati partnereiknek az oroszok által alkalmazott új módszereket, de ez a képesség mára jelentősen meggyengült.

Telkes András szerint az orosz témával kapcsolatban látható, hogy „tulajdonképpen egy politikai együttműködés alakult ki a magyar kormány és az orosz hírszerzés között”. Ezt szerinte jól példázza az az eset, amikor az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SVR) közleményt adott ki arról, hogy Brüsszel és Ursula von der Leyen akarja Magyar Pétert hatalomra juttatni. A szakértő felidézte, hogy másnap a magyar külügyminiszter lényegében megerősítette ezt a narratívát.

A nemzetbiztonsági szakértő egy másik példát is hozott az orosz-magyar propaganda együttműködésére. Elmondása szerint a magyar propagandasajtóban jelent meg először az az információ, hogy az ukránok lezuhant orosz drónokból akarnak robbanófejjel ellátott fegyvereket összeszerelni, amelyeket Lengyelország és Románia ellen vetnének be. Ezt a hírt felkapta az orosz külügyi szóvivő, majd egy orosz X-csatorna már arra hivatkozott, hogy az információ a magyar hírszerzéstől származik, végül pedig az SVR is kiadott egy közleményt az állítólagos ukrán provokációról. „Tehát egy ilyen ide-oda pingpongozás volt az információ” – foglalta össze a folyamatot.

Telkes szerint az orosz beavatkozás a jövőben még komolyabb lehet.

Úgy véli, „azzal, hogy létrehozzák ezeket a digitális polgári köröket, egy nagyon széles ajtót nyitnak az orosz szolgálatoknak arra, hogy beavatkozhassanak a magyar választásokba”.

Kifejtette, hogy az orosz szolgálatoknak specializált egységeik vannak arra, hogy valódinak látszó profilokkal és információkkal jelenjenek meg egy másik ország online terében. Szerinte „itt meg lehet jelenni ebben a digitális polgári körös ökoszisztémában úgy, mintha magyarok lennénk, és ebbe el lehet ültetni az orosz érdekeknek megfelelő információkat, úgyhogy ezt mi tulajdonképpen észre se vesszük”.

A szakértő a kínai jelenlétre is kitért. Felidézte, hogy májusban Budapestre látogatott a Kínai Kommunista Párt egyik magas rangú tisztségviselője, aki korábban állambiztonsági miniszter volt, és jelenleg is a pártapparátusban felügyeli ezt a területet. Telkes szerint a politikai tárgyalások mellett a kínai vezető felkereste az Információs Hivatalt is. „Tehát ez számomra azt jelenti, hogy itt egyfajta titkosszolgálati kapcsolatfelvétel is történt Kína és Magyarország között” – mondta. Emellett megemlítette a magyar és a kínai hírügynökségek közötti megállapodást is, amely hírcserét és szakemberek képzését is magában foglalja, ami szerinte szintén tág kaput nyit a kínai befolyásnak.

Telkes András szerint az orosz és a kínai érdekek közösek abban, hogy Orbán Viktort hatalomban tartsák.

„Azt hiszem, ami közös itt az orosz és a kínai érdekekben az az, hogy egyfelől mindenképpen Orbán Viktor-t hatalomban tartsák, de úgy tartsák hatalomban, hogy Magyarország közben az EU és a NATO tagja maradjon”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy Magyarország így hídfőállás lehet ezen hatalmak számára.

Az interjú végén a Tisza Párt környékén is feltűnő szakértő arról is beszélt, hogy egy esetleges kormányváltás után mik lennének a legfontosabb teendők a nemzetbiztonság területén. Ezek között említette a szolgálatok feletti parlamenti és politikai ellenőrzés helyreállítását, a politikai felelősségi viszonyok átláthatóvá tételét, valamint a 2010 után keletkezett teljes dokumentáció megmentését és feldolgozását, hogy rekonstruálható legyen, mi történt az elmúlt másfél évtizedben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Elveszi a nyugdíjakat”/ „Ez egy baromság” – Magyar Péter megosztott faluban kezdte új országjárását
Már Magyar Péter érkezése előtt ott voltunk Csákberényben, hogy megtudjuk, hogyan gondolkodnak a Tiszáról és a Fideszről új országjárásának első állomásán. Magyar azt mondta: személyes jelenléttel, őszinteséggel, tájékoztatással lehet a kis településeken győzni.


Magyar Péter a Fejér megyei Csákberényben kezdte legújabb országjárását, amelynek az „Út a győzelembe” nevet adta. A faluban egyesek a migránsoktól és a nyugdíjuk elvesztésétől rettegnek, mások a TISZA Pártban látják a jövőt és a Fidesz-propaganda végét.

„És én megmondom őszintén, én félek a migránsoktól, igen” – jelentette ki egy helyi asszony, aki szerint Magyar Péternek teljesítenie kell, amit „Brüsszelből, a Weberék diktálnak”. A nyugdíjas asszony arról beszélt, hogy ő a kormányváltástól a megélhetését is félti. „Azt beszélik, hogy elveszi a nyugdíjakat, elveszi a 13. havit” – panaszolta, majd hozzátette, hogy bár ez egyelőre csak „szóbeszéd”, szerinte „az előbb-utóbb igaz lesz”. Arra a kérdésre, hogy ki tud-e jönni a nyugdíjából, egyértelmű nemmel felelt.

Mások azonban egészen másképp látják a helyzetet. „Aki ezeket elhiszi, az menthetetlen” – vélekedett egy férfi, aki szerint a Fidesz hazugságait terjeszti.

„A független médiában és a nem állami pénzből fizetett médiában milliószor elhangzik, hogy mi az igazság”

– tette hozzá. Egy nő egyenesen „baromságnak” nevezte a nyugdíjak elvételéről szóló híreket. „Hogyne, ezt mondja a Fidesz. Én nem gondolom, nem hiszem, sőt meg vagyok róla győződve, hogy ez egy baromság” – mondta.

„Munka, munka, munka, személyes jelenlét, őszinteség, emberség, tájékoztatás” – sorolta Magyar Péter, hogy szerinte hogyan lehet győzni a kis településeken.

Üzent a nyugdíjasoknak is:

„látni fogják, hogy ha most 80 ezer forint a nyugdíja, korábban egy év alatt esetleg kap 20 ezer forint pluszt, nálunk meg 7200 forinttal fog többet kapni. A SZÉP-kártya miatt, meg az 50%-os nyugdíjemelés miatt.”

Hozzátette, hogy a propagandát az emberek pénzéből finanszírozzák, de „158 nap múlva majd ez is megszűnik”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk