SZEMPONT
A Rovatból

Tábor Áron: Sokan attól tartanak, ha Grönlandon történne valami erőszakos cselekmény, az az egész NATO-t megbénítaná

Dánia francia, svéd, német és norvég katonákat hívott Grönlandra hadgyakorlatozni, ami egyértelmű üzenet Amerikának. Trump továbbra is azt mondja, így vagy úgy, de megszerzik a szigetet. Ebben is lehetőséget láthat, hogy bekerüljön a történelemkönyvekbe - mondja a szakértő.


Francia, svéd, német és norvég katonák is a Grönlandra indultak indultak. Hivatalosan Operation Arctic Endurance néven futó hadgyakorlaton vesznek részt, ugyanakkor mindez üzenet Trumpnak: kiállnak Dánia mellett. Sok szakértő szerint ha a NATO legerősebb tagállama katonai erővel akarná elragadni egy szövetségesének a területét, ez olyan bénultságot eredményezhet a szövetségben, amit Putyin kihasználhatna keleten.

A katonákat azután indították útnak, hogy Wahingtonban találkozott az amerikai, a dán és a göndlandi külügyminiszter, de az jottányit sem közeledtek, az európaiak világossá tették, hogy együttműködésről igen, területek átadásáról nem lehet szó. Egyelőre abban tudtak megegyezni, hogy egy munkacsoportot alakítanak, a kérdés megvitatására. Trump Grönlanddal kapcsolatos követeléseiről Tábor Áron amerika-szakértővel beszélgettünk.

— Az Egyesült Államok a második világháború után 80 évig, a leghidegebb hidegháborús időkben is megvolt Grönland annektálása nélkül. Miért gondolja Trump hirtelen, hogy a sziget alapvetően fontos az USA biztonságához?

— Grönlandnak a hidegháború alatt is fontos stratégiai lokációja volt. Az Egyesült Államok már a második világháború után rögtön, talán 1946-ban, tett is egy ajánlatot a megvásárlására, de Dánia akkor ezt elutasította.

— Aztán 1949-ben létrejött a NATO.

— Valószínűleg a NATO keretében az lett az értékelés, hogy nincs szükség konkrét fizikai annexióra. Az egész második világháború utáni rendszerben az amerikai hegemónia nem azon az alapon épült fel, hogy az Egyesült Államok direkt területeket szerez meg. Inkább az a rendszer alakult ki, hogy szövetségeseket szerez, akik aztán területeket biztosítanak számára. Nem adják át a szuverenitást, de engedik, hogy az Egyesült Államok például katonai célra használja azokat. 1951-ben Dániával kötöttek egy ilyen megállapodást, ami létrehozta Grönlandon a Thule Légibázist, amit ma már Pituffik Űrbázisnak hívnak.

A megállapodás szerint az Egyesült Államok lényegében korlátlan ideig használhatja ezt a területet.

A hidegháború idején több ezer amerikai katona is állomásozott ott. Jelen pillanatban ez a szám 100-150 főre csökkent, de az amerikai katonai erő továbbra is jelen van. Hogy Trumpnak miért pont most jutott eszébe Grönland, annak több oka lehet. Vannak olyan tendenciák, amik miatt az értéke hirtelen megnőtt. Ilyen a globális felmelegedés, ami miatt korábban nem hajózható útvonalak válnak elérhetővé, és a szigeten feltételezett ásványkincsek, ritkaföldfémek, uránium, földgáz, kőolaj kiaknázása is gazdaságosabbá válhat. Illetve ott van Kína és valamennyire Oroszország is, de főleg Kína befolyásáról beszélnek egyre többet. Trump hivatalos indoklása szerint ha az Egyesült Államok nem biztosítja Grönland biztonságát, az hamarosan kínai vagy orosz befolyás alá kerülhet. Persze arra nincs semmilyen nyilvánosan elérhető információ, hogy Oroszországnak vagy Kínának lennének ilyen tervei. Ráadásul ehhez nem is kellene a szigetet az USA területévé tenni, hiszen

a NATO-szerződés értelmében Grönlandra, Dánia részeként, ugyanúgy érvényes az amerikai katonai védelem.

De úgy tűnik, a venezuelai események hatására Trump felbátorodott, és a „megtehetem, tehát megteszem” elvét hirdeti: mivel az USA rendelkezik az erővel, dominálnia kell az egész nyugati féltekét, és ebbe a környéket is beleérti.

— Lehet, hogy ez az egész csak egy belpolitikai indíttatású kommunikációs hadjárat, amivel Trump a sikertelenségéről és az ICE botrányairól akarja elterelni a figyelmet? Grönland ügyében meg hosszú tárgyalások után megállapodnak további támaszpontok 99 éves használatáról?

— El tudom képzelni, hogy ez lesz a végkifejlett. Bár sokat beszélnek róla, még a Republikánus Párt vezető kongresszusi képviselői sem mondják, hogy Grönlandot katonai erővel el kellene foglalni. Lehetséges, hogy Trump nyomásgyakorlása akadályokba ütközik, és a helyzet deeszkalálódik. Erre utal a tegnapi találkozó is Marco Rubio, J.D. Vance, valamint a dán és a grönlandi külügyminiszterek részvételével, ahol megalapítottak egy munkacsoportot, ami majd sokáig elemzi a helyzetet. Úgy gondolom, Trump személyes megközelítésében tényleg nagy szerepe van a birodalmi nagyságnak. Elég árulkodó volt a New York Timesnak adott interjújában tett megjegyzése, hogy ez tulajdonképpen egy pszichológiai szükséglet az ország számára. Grönland megszerzése lenne az amerikai történelem legnagyobb területnövekedése, felülmúlva a Louisiana-vásárlást és Alaszka megszerzését is.

Trump ebben is lehetőséget láthat, hogy bekerüljön a történelemkönyvekbe.

A belpolitikai szempontok is szerepet játszanak. Az első elnöki ciklusa, főleg a második fele, belpolitikai szempontból elég szenvedős volt. Sok a költségvetési vita, a bevándorláspolitika sem tűnik sikeresnek, és most már arról beszél, hogy az úgynevezett Insurrection Act-et (a felkelésről szóló törvényt) is életbe léptetné, hogy rendet tegyen Minnesotában. Elképzelhető, hogy a külpolitikában próbál nagy sikert felmutatni, de egy friss CNN-felmérés szerint az amerikaiak többsége ezzel sem ért egyet. A külpolitikáját 60% elutasítja, és konkrétan Grönland katonai megszerzését 75% ellenzi. Ez nem azt mutatja, hogy ez egy különösebben támogatott politika lenne.

— Nemcsak Dánia, de más európai szövetségesek is jelezték, hogy el a kezekkel Európától. Grönland ugyan nem része az EU-nak, a NATO-nak igen. Eközben a szigeten létezik egy függetlenségi mozgalom is. Ezt most félretették? Hiszen ha Grönland függetlenné válna, kikerülne a NATO-ból is.

— Érdekes beszámolók vannak arról, hogy Grönland Dániával kötött legutóbbi megállapodásában, amellyel széles körű önrendelkezést kaptak, szerepel egy kitétel, miszerint Grönland népszavazást kérhet a függetlenségről. Jelenleg a grönlandi vezetők ezt valószínűleg nem léptetnék életbe, még ha lenne is támogatottsága. A szigetnek ugyanis nincs önálló katonai ereje, Dánia jelenti a biztonsági garanciát, ráadásul segélyeket és támogatásokat is kap, hogy élvezhessék a skandináv jóléti állam előnyeit, még ha a grönlandiak gyakran másodrendű állampolgárnak is érzik magukat.

A dán és a grönlandi politikai vezetés most együtt sorakozik fel, együtt mentek Washingtonba is, jelezve, hogy ha választani kell, Dániát választják, nem az Egyesült Államokat.

De vannak belső feszültségek. A New York Times írt egy belső megbeszélésről, ahol a grönlandi törvényhozás egyik bizottságának vezetője összeveszett a dán vezetőkkel, mondván, a grönlandiak nem kapnak elég beleszólást a saját sorsukba. Erre válaszul Dánia most látványosabban próbálja bevonni a grönlandi vezetőket a folyamatokba, miután olyan kritikák is elhangzottak, hogy Koppenhága neokolonialista logikával kezeli az ügyet.

— Közben kiderült, hogy nemcsak Dánia, de Svédország, Norvégia, Németország és Franciaország is katonákat küld Grönlandra, hivatalosan gyakorlatozni. A dán külügyminiszter pedig arról beszélt, Grönland Dánián keresztül a NATO tagja is, és az 5. cikkely hatálya alá tartozik, amely kollektív védelmet nyújt, ha támadás érné. Mennyire gyengítheti meg ez a konfliktus a NATO-t?

— Sokan attól tartanak, hogy ha Grönlandon történne valami erőszakos cselekmény, az az egész NATO-t megbénítaná. Még nem volt példa arra, hogy egy NATO-tagállam egy másikkal direkt fegyveres konfliktusba kerüljön, bár a 70-es években Ciprus kapcsán voltak összetűzések Törökország és Görögország között.

Egy ilyen szituációban a NATO-nak fel kellene sorakoznia a megtámadott tag mögött, de mivel a támadó is tag, és a döntéshozatal egyhangú, ez megbénítaná a szervezetet.

Sokan attól tartanak, hogy ha Oroszország egy ilyen helyzetben próbára tenné a NATO védelmét a keleti határon, a szövetség nem tudna aktívan fellépni. Ez nagyon meggyengíthetné a NATO elrettentő erejét. Érdekes, hogy az Oroszország–Ukrajna-ügyben Trumpnak pont ma volt egy olyan megnyilvánulása, amiben megint mintha azt mondta volna, hogy a béke akadálya Zelenszkij, és nem Putyin. Sok ingadozást látunk, de tény, hogy ez a hozzáállás bármikor változhat.

— A felelős döntéshozók, befolyásos politikusok látják ezt a veszélyt? Van párbeszéd arról, hogy egy Grönland elleni akcióval komolyan veszélybe sodorhatják az európai békét?

— Azt hiszem, ezt felismerik. Chris Coons, egy delaware-i demokrata szenátor a közeljövőben egy delegációval Európába, többek között Dániába utazik, hogy megnyugtassa az európai partnereket arról, hogy az amerikai kongresszusban látják ezeket a veszélyeket. Úgy tudom, a delegációban republikánusok is lesznek. A republikánus oldalon sokan valószínűleg attól félnek, hogy ha élesen megszólalnak Trumppal szemben, úgy járnak, mint azok a szenátorok, akik a venezuelai akció kapcsán a kongresszus jóváhagyását kérték a további lépésekhez. Azt az öt republikánus szenátort, aki ezt megszavazta, Trump név szerint kezdte támadni, és ketten azóta már meg is változtatták az álláspontjukat. Ez mutatja, hogy

a republikánus pártból senki nem akarja az arcát és a nevét adni egy olyan politikához, ami szembemegy Trumppal,

miközben valószínűleg sokan látják a veszélyeket és nem akarnak a szövetségesekkel szemben politizálni.

— Pár napja a világsajtó arról írt, hogy órákon belül katonai akció indulhat Irán ellen, ami végül elmaradt. Irán nem Venezuela, egy beavatkozás ott sokkal bonyolultabb lenne. Elképzelhető, hogy Trump mégis belevág?

— A találgatásokat szinte kizárólag Trump egyetlen, meglehetősen eltúlzott bejelentésére alapozták, amiben azt üzente, hogy „Amerika mellettetek áll, segítségetekre siet”. Emellett persze a katonai személyzet mozgásából is lehetett következtetni arra, hogy valamilyen akció megfontolás alatt áll. Aztán viszont jött a fordulat: Trump közölte, hogy az iráni vezetők megnyugtatták, abbahagyják a politikai foglyok kivégzését. Hogy ezt mire alapozza, az persze kérdés. Vannak olyan források, amelyek szerint ez csak elterelés, és a döntés már megszületett egy katonai akcióról. Ahogy a Trump-adminisztráció külpolitikáját látom, ha lesz is valami, az a tavaly nyárihoz hasonló, korlátozott beavatkozás lesz. Nem egy elhúzódó háború, ami az iráni politikai rendszer megdöntésére irányul, hanem célzott csapások a Forradalmi Gárda vagy a nukleáris létesítmények ellen.

Nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy Trump egy olyan katonai akciót kezdene, ami az iráni rendszer megdöntéséhez vezetne.

Persze lehet, hogy a rendszer már annyira instabil, hogy egy külső beavatkozás felgyorsíthatja az összeomlását. De Trump számára ott a kockázat: mi van, ha csinál valamit, de nem lesz eredménye? Akkor vagy eszkalálja a helyzetet, amit elvileg nem akar, vagy visszalép, ami kudarcot jelentene.

— Milyen jó lenne az USA-nak, ha visszatérnének a 70-es évek, amikor Irán még komoly szövetségesük volt a Közel-Keleten. Elképzelhető, hogy ezért tesznek most proaktív lépéseket?

— Igen, másrészt viszont a helyzet hasonló a venezuelaihoz. Az, hogy a vallási vezetést megtörik, ahogy Madurót is sikerült eltávolítani, nem jelenti azt, hogy a helyén egy nyugatos, demokratikus, USA-barát erő jön létre. Lehetséges, hogy különböző iráni nacionalista erők kerülnek hatalomra. Nem vagyok az iráni politika szakértője, de nem gondolnám, hogy egy egyszerű beavatkozással vissza lehetne hozni a 70-es éveket. Az a rendszer is egy autokrácia volt, ami nem véletlenül termelte ki a saját forradalmát. Az iráni politika elég rétegzett. Ott van például a korábbi elnök, Ahmadinezsád, aki annak idején a legharcosabb Amerika- és Izrael-ellenes hangot ütötte meg, de nem tartozik a vallási keményvonalasokhoz, és az utóbbi időben sokszor ellenzékiként, egyfajta populista-nacionalista irányvonalat képviselve jelent meg. Ez egy nagyon komplikált helyzet lenne.

— Beszéljünk az ICE (Bevándorlási és Vámügyi Bűnüldözési Hivatal) botrányos fellépéseiről. Miért van erre szükség? A képeket látva az embernek egy 21. századi disztópia jut eszébe.

— A Trump-féle retorika szerint azért, mert a helyi, például a minnesotai hatóságok nem tudták megfelelően kezelni az illegális bevándorlást, a bevándorlók pedig kijátszották a rendszert. Ennek van valóságalapja, kiderültek például pénzügyi csalások, amibe Tim Walz minnesotai kormányzó is belebukott. De amit Trump ehhez hozzátesz a nemzetbiztonsági kockázatokról, a bűnözés és a bevándorlás összekapcsolásáról, az megalapozatlan. Az amerikai határon, például a reptereken a határőrök lényegében élet és halál urai. Ha egy nem amerikai állampolgárról azt mondják, nem jöhet be, akkor nincs fellebbezés, mehet haza. Most mintha ez a törvények felett álló hatáskör az ICE-nak köszönhetően az ország belsejében is elterjedne.

Van egy szerv, amit a helyi rendőrség vagy az állami vezetés nem tud felügyelni, mert a szövetségi kormány alá tartozik.

Ez nagyon ellentmond annak az amerikai hagyománynak, hogy a szövetségi védelem és adóbeszedés kivételével a legtöbb jogkört állami vagy helyi szinten kell tartani. Ebben az értelemben ezek a fejlemények valóban aggasztóak ezek a fejlemények.

— A legfőképpen az aggasztó, hogy ágyúval lőnek el a verébre, ahogy az állig felfegyverzett alakulatok sétálgatnak a városokban. Vagy tényleg ilyen drámai a bevándorlási helyzet?

— Nem hiszem. De nyilván hozzátartozik a megértéshez az is, hogy az Egyesült Államokban a fegyvertartás jogon miatt eleve minden rendőrség sokkal jobban felfegyverzett, mint az európai megfelelőik. De most inkább tényleg úgy tűnik, hogy ez pusztán erődemonstráció.

Van az embernek egy olyan érzés, hogy valamiféle provokációra várnak,

ami után viszont még inkább indokolt lehet például ezt a bizonyos insurrection act-et életbe léptetni.

— Már két ember is meghalt, akiket az ICE tagjai lőttek le, az első esetről készült videók után elég nagy volt a felháborodás. Nem gondolkoztak el azon, hogy visszavonják az alakulatokat?

— Nem úgy tűnik, hogy a Trump vagy a Trump-kormány ezen gondolkozna. Itt a bíróságoknak lesz még szerepük. Az első incidens, ami Minneapolisban történt, visszafelé sült el politikai értelemben. Még republikánusok is azt mondják, hogy elhibázott volt. Vizsgálatot követelnek, olyan ember is, mint Joe Rogan, akinek fontos szerepe volt Trump győzelmében, mivel Trump, ellentétben Kamala Harris-szel elment Rogan országosan ismert podcastjába. Joe Rogan azt mondta, hogy miközben nem tudhatja, hogy mit élt át ez az ember, aki az ICE ügynökeként ott állt, de teljesen indokolatlannak tűnik a cselekedete, és hogy ez felháborító.

— Trump második ciklusával kapcsolatban többször felmerül a polgárháború emlegetése. Ezzel az ICE-üggyel nem léptek közelebb egy ilyen sötét forgatókönyv felé?

— A 19. századi értelemben nem. Akkor két jól meghatározott terület állt egymással szemben. Persze most is vannak republikánus és demokrata államok, de azokban is mozaikszerűen vannak republikánus és demokrata szavazók. Nincsen két földrajzilag elkülöníthető régió. Viszont, ami felmerült például a Charlie Kirk gyilkosság idején is, hogy

a politikai erőszak az egyre inkább részévé válik az amerikai politika mindennapjainak.

Nyilván ezért lenne arra szükség, hogy minden oldalról ezt mérsékeljék, nyilván ebben a legnagyobb felelőssége az elnöknek van, ahogy ezeket a különféle csoportokat használja, hogy a céljainak megfelelően adott esetben eszkalálja a konfliktusokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szent-Iványi István: Szijjártó Péter esetében az EU-val szembeni kémkedés, Orbán Viktornál a hatalommal való visszaélés vádja merülhet fel
A külpolitikai szakértő egy interjúban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány alatt zajlott ügyeknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek. A vitnyédi menekülttábor tervével kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesz „erkölcstelen politikai eszközként” akarta felhasználni a választási kampányban, és egyúttal kiélezni a viszonyt az Európai Unióval.


A Klikk TV Mélyvíz című műsorában volt vendég Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt, aki a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrányt és annak politikai következményeit elemezte. Szent-Iványi István szerint a történet nehezen értelmezhető, de az a része, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniót akarta átverni, számára teljesen hihető. Úgy véli, az előző kormány úgy akart tenni, mintha teljesítené az Európai Bíróság döntését, amely előírta egy befogadóállomás létrehozását a 2016-ban bezárt táborok helyett. A szakértő szerint a terv az volt, hogy létrehoznak egy létesítményt, amit menekülttábornak lehet nevezni, de mivel az az osztrák határtól mindössze 5 kilométerre van, az odaérkezőket azonnal „át is fogják terelni”.

Szent-Iványi szerint ez a fajta hozzáállás belefér abba a jellemtelenségbe, amit a kormány a témában tanúsított. Azt azonban sokkal felháborítóbbnak tartja, hogy a magyar közvéleményt is megtévesztették, hiszen az utolsó pillanatig tagadták a táborépítés tényét.

Szerinte az egész menekültügyet 2015 óta politikai eszközként használta az Orbán-kormány, hogy megvezesse a magyar állampolgárokat. „Ebben az ügyben gondosan ügyelnek arra, hogy egyetlen igaz mondat ne hangozzék el a részükről, és hát ez is ebbe a körbe tartozik bele” – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, a kormány ezzel a trükkel akarta elkerülni a napi egymillió eurós büntetést. A titkos kormányhatározatban szerinte van egy különösen érdekes mondat, amely arról szól, hogy a kabinetnek érdeke kiélezni a migrációs vitát az Unióval a 2026-os választások előtt.

„Teljesen nyilvánvaló itt is, hogy egy erkölcstelen politikai eszközként akarták ezt felhasználni a választási kampányban, kiélezni a viszonyt az Unióval”

– fogalmazott. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések részletei napvilágot láttak. Azt mondta, bár a szoros magyar-orosz kapcsolat ismert volt, a konkrétumok megdöbbentőek voltak.

„Azzal, hogy Szijjártó Péter Lavrovval milyen módon enyeleg és hogyan beszél, az mégiscsak megdöbbentő volt és megrázó” – mondta, hozzátéve, hogy a szervilis és visszataszító mód, ahogy a kommunikáció zajlott, döbbenetes volt.

Szent-Iványi István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy kormányváltás nélkül ezek az ügyek sosem derültek volna ki, és a kabinet ugyanúgy folytatta volna a hazudozást. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat bejutott a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe, Szijjártó Péter kampányhazugságnak nevezte a hírt. Amikor később bizonyíték került elő, a miniszter szerinte szemérmetlenül tovább hazudott. A szakértő szerint a Fidesz még a választási vereség után sem nézett szembe a hibáival, ahogy az a párt kongresszusán is látszott.

„Még a vereség után sem változtattak semmin, ott sincs semmi őszinte szembenézés, hát miért változtattak volna, hogyha győznek?” – tette fel a kérdést.

A külpolitikai szakértő szerint bizonyos ügyeknek büntetőjogi következményei is lehetnek. Úgy gondolja, Szijjártó Péter esetében egyértelműen fennáll a felelősség az EU-val szembeni kémkedés és külső erőkkel való együttműködés vádja miatt.

„Ezt Szijjártó Péter tankönyvszerűen megvalósította, és erre ott vannak a bizonyítékok, a beszélgetések. Belső információkat kiadott, dokumentumokat átadott, tehát ez tiszta ügy” – jelentette ki.

Egy másik ilyen ügynek az aranykonvoj-botrányt nevezte, amely szerinte akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti.

„Könnyen lehet, hogy itt például Orbán Viktor személyes felelőssége is felmerül, mert többen ezt mondják, hogy tőle eredt, és ez hatalommal való visszaélés” – állította.

Az interjú kitért a migrációs paktumra is, amelyet a Tisza-kormány a jelenlegi formájában elutasít. Szent-Iványi István ezt úgy értelmezi, hogy a kormány kiutat keres, hasonlóan a lengyelekhez, akik a belarusz határon kialakult helyzet miatt kaptak kivételt. A teljes elutasítást azonban nagyon rossz lépésnek tartaná. „Ennek a megítélése most egyre inkább olyanná válik, hogy ez nem egy egyszerű kötelezettségszegési eljárás” – figyelmeztetett. Elmondása szerint az EU-s szerződés negyedik cikkelye kimondja a tagállamok jóhiszemű és lojális együttműködési kötelezettségét, aminek megsértése akár a költségvetési források teljes megvonásával is járhat.

Úgy látja, a Tisza-kormány a három lehetséges opció – menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás – közül az utóbbit választaná, de félnek attól a kitételtől, hogy ehhez találniuk kell egy olyan országot, amely igényli a segítséget.

Szent-Iványi szerint ettől nem kellene annyira tartani. „Mi magunk is külső ország vagyunk. Ugye Ukrajna és Szerbia vonatkozásában külső határt védünk, tehát önmagában a mi határainknak a védelme is az Európai Unió külső határainak a védelmét jelenti” – érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország az előző kormány miatt nagyon rossz helyzetbe került, és ha az új kabinet is ugyanazt az utat követi, nehéz lesz elkerülni a súlyos következményeket.

Kiemelte, hogy a kvóta szerinti pénzügyi hozzájárulás is sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi büntetés. „Ez sokkal kisebb összeg, mint amit most folyamatosan már levontak tőlünk, tehát el is ment ebből 600 millió” – mondta.

A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról
A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.


„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit
Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Krekó Péter: Ezért nem adhat felmentést a „parancsra tettem” az Orbán-rendszer kiszolgálóinak
A szociálpszichológus szerint az Orbán-kormány nem volt klasszikus autoriter rendszer, így a propagandagépezet működtetői nem hivatkozhatnak kényszerre. A szakértő úgy véli, az államszervezetből fel lehetett volna állni, de ezzel a lehetőséggel az elmúlt 16 évben nagyon kevesen éltek.
F. O. - szmo.hu
2026. június 19.



Két hónappal a kormányváltás után a magyar társadalom még mindig bizonytalan abban, hogyan viszonyuljon az elmúlt 16 évhez, erről beszélt Krekó Péter szociálpszichológus a Telexnek adott interjúban. Szerinte miközben egyesek a feszültségek csillapítását és a jövőre való koncentrálást sürgetik, a kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy elsöprő társadalmi igény van az elszámoltatásra és a vagyonvisszaszerzésre, különösen a korrupciós ügyek kapcsán. Úgy véli, erre komoly demokratikus felhatalmazás van, ami nemcsak pragmatikus, de morális megtisztulási szempontból is fontos.

Ugyanakkor hozzátette, hogy a jogi folyamat nem lesz egyszerű, mivel az ügyészség és a Kúria a jelenlegi vezetéssel nem lesz a kormány szövetségese ebben. Krekó szerint a gyűlöletkeltéshez hasonló politikai visszaélések terén is jogos elvárás a felelősségre vonás, különösen, hogy a rendszerváltáskor ez elmaradt. Azt a gondolatot, hogy a „boszorkányüldözés” abbahagyása vezet a békéhez, magasztosnak, de ebben a helyzetben helytelennek tartja. „De a rendszerszintű jogi és politikai normasértések korszakát követően ez azt jelentené, hogy az elit és a társadalom szemet hunyna a bűncselekmények fölött” – fogalmazott.

A szociálpszichológus óvatosságra intett az egyéni politikai traumák társadalmi szintre emelésével kapcsolatban, ugyanakkor megjegyezte, hogy a fél ország valamilyen mértékben traumatizált, és a trauma nem múlik el a hallgatással.

Ezért is tartja fontosnak, hogy a felelősséget ne kenjék el egy üres megbékélésretorika jegyében. „Egy ilyen helyzetben a gyors túllépés alapvetően az elkövetők érdekeit szolgálja” – jelentette ki.

Hozzátette, a gyógyulás nem egy csendes folyamat. „A traumafeldolgozás törvényszerűen hangos, konfliktusos, fájdalmas folyamat, amiben a szenvedés nem öncélú, hanem azt a célt szolgálja, hogy mindez ne történhessen meg újra” – mondta. Krekó Péter kitért arra az új jelenségre is, hogy a rendszer korábbi kiszolgálói egyre gyakrabban szólalnak meg a nyilvánosságban, jellemzően önmentegető módon. Bár az ő perspektívájuk megértése is fontos, szerinte az áldozatokét még nem hallottuk eleget, és határt kellene szabni a nyilvános „gyóntatószékeknek”.

„Nem lenne szerencsés, ha az elkövetők önmentegető narratívái dominálnák a nyilvánosságot – még ha sokszor izgalmasabb is az ő magyarázataikat hallgatni”

– figyelmeztetett.

A korábbi rendszer szereplőinek médianyilvánossága kapcsán Krekó különbséget tett a volt állami vezetők és a kommunikációs gépezet alkalmazottai között. Míg előbbieket szerinte meg kell szólaltatni, és szembesíteni kell őket a döntéseikkel, utóbbiak esetében problémásabbnak látja, ha kevés szembesítés mellett mondhatják el a saját narratívájukat. Úgy véli, ez a cselekedeteiket túl emberinek láttathatja, holott azok amorálisak voltak. A propaganda eltűnésével és a kormánymédia-termékek összeomlásával párhuzamosan szerinte most kedves arcú emberek magyarázzák a bizonyítványukat, ami a gyors megbocsátás felé mutat.

„Mindez a nagyon gyors megbocsátás irányába mutat, pedig szerintem az indulatok szításában és gyűlöletkeltésben aktív szerepet játszó szereplők esetében ez nem indokolt”

– szögezte le. A szociálpszichológus szerint a felelősség megállapításánál nem szabad megállni a legfelsőbb szinten, és csak Rogán Antalra, valamint néhány vezetőre hárítani mindent. „Érdemes elkerülni azt is, hogy minden felelősséget csak a legfelsőbb szintekre vetítünk, és csak Rogán Antalt és néhány köztévés igazgatót nevezünk meg bűnösnek” – mondta. Álláspontja szerint a propagandagépezet közép- és alsóbb szintjein elkövetett tettekről is beszélni kell.

Krekó Péter kifejtette, hogy

az Orbán-rendszer egyfajta információs autokrácia volt, amely az információk rendszerszintű manipulációjával tartotta fenn magát.

Fontosnak tartja megérteni, hogy ez nem volt klasszikus autoriter rendszer. „Senkit nem kényszerítettek arra, hogy a gyűlöletkeltésben részt vegyen, senkinek sem fogtak pisztolyt a fejéhez annak érdekében, hogy a propagandát szolgálja” – hangsúlyozta. Bár voltak kényszerítő eszközök, azok nem a középosztályt sújtották elsősorban.

„Ezért sem adhat felmentést, amire a Harmadik Birodalom bukását követően sokan hivatkoztak: »parancsra tettem«” – vonta le a következtetést.

Szerinte az államszervezet szinte bármely részéből, így a propagandaintézményekből is fel lehetett állni. „Őszintén szólva ezt nagyon kevesen tették meg az elmúlt 16 évben” – tette hozzá.

A „boszorkányüldözés” vádjára reagálva Krekó elmondta, hogy a kormányváltáshoz vezető két legfontosabb érzelem a harag és a remény volt, a harag pedig a változás fontos katalizátora. Bár ennek nem szabad korlátlan utat engedni, a közvélemény morális felháborodásának kifejezését legitim demokratikus eszköznek tartja. A magyar politikára jellemző „törzsi logikai gondolkodás” veszélyére is felhívta a figyelmet, amely a saját oldalon megbocsátó, míg az ellenféllel szemben kíméletlen. „Míg valaki egy normasértést a saját oldalán megbocsáthatónak, sőt kívánatosnak tart, a másik oldallal szemben sokkal kevesebbet enged meg” – magyarázta. Úgy látja, a Fidesz összeomlásával a hatalommal való visszaélés veszélye fennáll, de az új kormány részéről lát olyan gesztusokat, amelyek ez ellen hatnak.

Krekó a Fidesz szembenézésének teljes hiányát látja.

„Egy-két kritikus hangon kívül nem hallottunk érdemi önreflexiót a Fidesz oldaláról, Orbán Viktor továbbra is a globális összeesküvéssel magyarázza a vereségét”

– állapította meg. Ezzel szemben az új kormány tett gesztusokat, például Magyar Péter bocsánatot kért a rendszer bűneiért. Orbán Viktor stratégiája szerinte ennek pont az ellentettje. „Orbán »dolgozatának« üzenete: az irány jó volt, csak nem mentünk elég messzire” – foglalta össze. A szociálpszichológus úgy gondolja, Orbán a saját politikai stílusának foglyává vált, érzéketlen lett a társadalmi hangulatváltozásokra, és a Fidesz népszerűségének zuhanása részben az önreflexió hiányának köszönhető.

Krekó Péter személyes érintettként elmondta, senki nem kért tőle bocsánatot a Covid-járvány alatti lejárató kampány miatt, de ezt nem is várja el. Fontosabbnak tartja a miniszterelnöki bocsánatkérést, bár szerinte az állam név szerint is bocsánatot kérhetett volna a Szuverenitásvédelmi Hivatal által meghurcoltaktól. A rendszer alsóbb szintjein dolgozók felelősségével kapcsolatban konkrét javaslata is van.

„Én elképzelhetőnek tartanék például egy külön szabályozást arra, hogy a gyűlöletkeltésben élen járó közmédia és más médiaorgánumok bizonyos feladatokban részt vevő munkatársai egy ideig ne dolgozhassanak az államigazgatásban vagy a nyilvánosságban”

– vetette fel. Véleménye szerint aki aktívan részt vett az információs hadviselésben, annak szembe kell néznie a következményekkel.

„Aki aktív munkát végzett az ország polgárai elleni információs hadviselésben, és civilek ellen fordította ezeket az információs fegyvereket, az nézzen szembe a következményekkel” – mondta.

A szociálpszichológus szerint az Orbán-rendszerrel való szembenézés elmulasztása illeszkedne a feldolgozatlan magyar traumák sorába, de hangsúlyozta, hogy ez a rendszer morálisan nem eshet egy megítélés alá a gyilkos diktatúrákkal. Úgy látja, a rendszer fenntartásában a magyar társadalomnak is volt felelőssége. „Ezért szerintem a rendszer fenntartásában is volt a magyaroknak társadalmi felelősségük” – jelentette ki, hozzátéve, hogy mindenkinek érdemes elgondolkodnia a saját felelősségén. Timothy Snyder „előzetes behódolás” fogalmát idézve arról beszélt, hogy sokan feleslegesen engedtek a hatalomnak. „Magyarország ennek az előzetes behódolásnak az állapotában volt. Tudom, hogy ez nem egy népszerű nézőpont, mert egyszerűbb a Fidesz túlhatalmára fogni mindent” – mondta.

A jövőre nézve a legfőbb tanulságnak a hatalommal szembeni bátor kiállást tartja. „A tanulság szerintem az, hogy ne próbáljunk megfelelni előre a hatalom akaratának, és ne féljünk kritikusak lenni” – fogalmazott. Szerinte az Orbán-kormány alatt a társadalom megtanulta, hogy lehet hatása az ellenállásnak. Ezt a kritikai attitűdöt a jövőben is meg kell őrizni, mert ez a záloga annak, hogy

az alattvalói mentalitásból egy tudatos polgári mentalitásba lépjünk át.

„Ha ellent merünk mondani a hatalomnak, egy fejlettebb, jobb társadalomban élhetünk” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk