HÍREK
A Rovatból

Szükséges, de nem elégséges – így reagált a WWF Magyarország a kormány klímavédelmi akciótervére

A természetvédelmi szervezet további 8 pontban szedte össze, mi mindent kellene még tennie az államnak a klímavédelem érdekében.


A globális környezeti krízis napi szinten megmutatkozó tünetei és a magyar társadalom növekvő környezeti elvárásai érdemi lépéseket sürgetnek a karbonsemlegesség és a fenntarthatóság területén. A kormány által bemutatott nyolc pontos klímavédelmi akcióterv kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy az legfeljebb kezdő lépése lehet egy olyan intézkedési csomagnak, melyben az éghajlatváltozás és a természeti környezet rombolása egyenlő figyelmet kap - írja a WWF Magyarország sajtóközleményében, amit szerkesztőségünkhöz is eljuttattak, és amit szó szerint idézünk:

Örömteli fordulat, hogy alig fél évvel az európai karbonsemlegességi célkitűzések magyar vétója után a miniszterelnök évértékelő beszédében klímavédelmi akciótervet vezetett elő. Bár az intézkedéscsomag egyes pontjai adhatnak okot szakmai vitákra,

nem vonható kétségbe, hogy a kormány ezzel elismerte a környezeti válság súlyát és saját szerepét a megoldások keresésében látja.

A hivatalosan nyolc pontból álló klímavédelmi akciótervet tanulmányozva látható, hogy a pontok nagy része elsősorban nem a globális felmelegedés elleni küzdelem szempontjából fontos. A környezetszennyezés csökkentése, az egyszer használatos műanyagok betiltása, a folyók hulladékmentesítése vagy a környezetbarát technológiák erősítése alig jelentenek előrelépést az éghajlatváltozás megfékezése - vagyis az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése -, illetve a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás szempontjából. Ezek jelentősége hazánk élhető környezete és a minket ellátó természeti erőforrások védelme kapcsán mutatkozik meg. Ezzel összecseng, hogy Palkovics László miniszter a napokban már klíma- és természetvédelmi akciótervről beszélt.

Mind a kormány környezetpolitikája, mind pedig a környezetvédelmet középpontba állító, egyre erősödő közbeszéd szempontjából fontos tisztán látni, hogy jelenkori világunkat valójában két, egymással párhuzamosan zajló környezeti krízis állítja kihívások elé.

Az egyik a globális felmelegedés, melyet a fosszilis energiahordozók (a szénfélék, kőolaj és földgáz) égetése miatt a légkörbe jutó többlet szén-dioxid okoz - ennek következtében olvadnak a sarki jégsapkák, emelkedik a tengerszint, sűrűsödnek a szélsőséges időjárási jelenségek és természeti katasztrófák. Erre vonatkozóan határozott meg magas szintű, államfők által jóváhagyott közös célkitűzéseket a Párizsi Klímaegyezmény 2015-ben, és ennek kulcsfeladatai a megújuló energia felé történő átmenet és a karbonsemlegesség.

Biológiai létfeltételeinket, az ivóvíz- és élelmiszer-biztonságunkat, valamint a lakható területek kiterjedését azonban egy másik krízis is kockáztatja: a minket körülvevő természeti környezet pusztulása, melynek olyan súlyos tünetei vannak, mint a beporzó rovarok eltűnése, vízkészleteink elszennyeződése, a vadonélő fajok tömeges kihalása, a talaj termőképességének csökkenése, a mikroműanyagok felhalmozódása vagy a bolygó erdőterületeinek zsugorodása. Ezeket a problémákat a karbonsemlegesség önmagában nem fogja megoldani, sőt, nem megfelelő energiaátmenettel - például zöldmezős energetikai beruházásokkal vagy vízierőművek építésével - tovább ronthatjuk a természeti környezet állapotát.

Nem nehéz felismerni, hogy ez a két környezeti krízis egymással összefügg: jelenleg a légköri szén-dioxidot leghatékonyabban az erdők, a vizesélőhelyek, valamint az egészséges talajok és víztestek nyelik el. Közismert az is, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban, a kedvezőtlen időjárási jelenségek kezelésében és a mikroklíma élhetőbbé tételében a vizesélőhelyek és az erdők kifejezetten pozitív szerepet játszanak.

Mindezek alapján - a teljesség igénye nélkül - további nyolc pontot javasolunk a klíma- és természetvédelmi akcióterv folytatásához:

1. Az állami természetvédelem erősítése, a természetvédelmi oltalom alatt álló területek állapotának javítása, védett természeti értékeink megőrzése.

2. Az állami tulajdonú erdőterületeken a hagyományos, vágásos erdőgazdálkodás visszaszorítása, a háborítatlan erdők és az örökerdők területének robusztus növelése. Őshonos fafajokból álló, vegyes összetételű erdők telepítése.

3. Magánerdő-területeken az erdők természetességi állapotának javítását és az örökerdők kiterjesztését szolgáló támogatási rendszerek fejlesztése.

4. Az árvizek levezetése helyett a vizek visszatartását fókuszba helyező vízkészlet-gazdálkodás, mely egyforma hangsúlyt helyez az aszály és az áradás kezelésére. Tavaink és folyóink ökológiai állapotának megóvása és javítása, az árterek bővítése és a vizek természetbarát tározása.

5. A csapadékvíz, a belvíz és a villámáradások okos kezelése és hasznosítása kisléptékű vizesélőhelyek kialakításával; tájszintű, természeti erőforrások megőrzésére alapozott vízpótlás megvalósítása.

6. Célzott költségvetési forrás elkülönítése élőhelyeket helyreállító és szén-dioxidot elnyelő ökológiai beruházásokra az önkormányzatok, az állami szervek, a KKV-k és a társadalmi szervezetek számára.

7. Az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó, talaj- és vízkímélő mezőgazdaságot és többcélú tájgazdálkodást erősítő agrártámogatási rendszerek kidolgozása, a természeti erőforrások kíméletén alapuló mezőgazdasági módszerekre való áttérés.

8. Az energetikai célú biomassza-felhasználáson belül a tűzifa arányának csökkentése a lehetséges minimumig, ezzel az erdők egyéb hasznainak védelme a fakitermeléssel szemben (széndioxid-elnyelés, mikroklíma-védelem, vízmegtartás, talajvédelem, a levegőtisztaság védelme és közjóléti funkciók).

A WWF Magyarország egyúttal felhívja a figyelmet arra, hogy a természeti környezet és az éghajlat védelme a társadalom minden szereplőjét érintő kihívás, ezért az intézkedések tervezésében a nyílt szakmai párbeszéd, az átláthatóság és az érintettek bevonása nemcsak ajánlott, hanem szükségszerű is

- írják közleményükben.

Orbán Viktor múlt hétvégén évértékelő beszédében ismertette a klímavédelmi akcióterv egyes pontjait:


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Érdekes dolgot szúrtak ki a kommentelők Orbán Viktor képe alatt – meggondolta magát a miniszterelnök?
A kormányfő a reggeli Kossuth rádiós szereplése előtt hívta fel Lázár Jánost, a körülmények pedig sokak fantáziáját megmozgatták.


Megejtette szokásos Kossuth rádiós látogatását Orbán Viktor. A miniszterelnök beszélt a magyar gazdaság romló adatairól, amiről azonban szerinte az Európai Unió Ukrajna-politikája a felelős. És szidta kicsit a Tisza-pártot is.

Oldalának kommentelői azonban felfigyeltek egy másik dologra is. A kormányfő nem sokkal az adás előtt kitett egy fotót, amin – állítólag – Lázár Jánossal beszélt. Ezt:

Ami az internet népének elsőre feltűnt, hogy Orbán kezében okostelefon van, holott közismert, hogy nem szereti azokat. A Telex 2022-ben arról írt, hogy egy – akkor – 15 éves Nokián intézi a hívásait. Ezzel többször le is fotózták:

Fotó: Marc Atkins/Getty Images
Fotó: Thierry Monasse/Getty Images

Sőt, 2024-ben még videó is megörökítette a miniszterelnök jó öreg távbeszélőjét:

@viktor_a_tiktokon Telefontéma #orbanviktor #miniszterelnok #follow #fyp #SzentkirályiAlexandra #KubatovGábor #DeutschTamás #SzijjártóPéter ♬ Happy Summer - Vin Music

A pénteki telefon azonban láthatóan nem a muzeális értékű Nokia – be is indult a találgatás, hogy vajon kölcsöntelefonon kereste miniszterét, vagy megadta magát a technikai haladásnak, és beszerzett egy okostelefont.

Volt aki a kommentek között azt kérdezte: „Hol a dealer teló?”

De más is megjegyezte: „Állítólag a nyomógombos telefon a Dunában van...” Míg más arra gyanakszik, hogy nem is új a telefon, hanem: „Kilapult a kis Nokia?? Ráült?”

Nem ez volt azonban az egyetlen rejtély a reggeli hívás kapcsán. Az is kérdés, hogy miről egyeztethetett a kormányfő Lázár Jánossal, miközben az interjúban egyetlen téma sem került szóba, ami az építésügyi és közlekedési miniszter hatásköre lett volna.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter Orbán Viktornak: Bármennyiszer is hivatkoznak magukra mint nemzeti kormányra, önök akkor is csak egy piti, korrupt és hazug bűnszervezet
A Tisza Párt elnöke részletesen felsorolta, hogy szerinte mi mindenben nem mondott igazat a miniszterelnök a péntek reggeli, Kossuth rádiós szereplése során.


Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról beszélt: nemcsak Magyarországon, hanem az egész unióban rosszak a gazdasági mutatók, míg okként elsősorban Ukrajna EU-s csatlakozását jelölte meg.

A beszélgetésre Facebookon már reagált is Magyar Péter, aki szerint a miniszterelnök több pontban nem mondott igazat. „STOP hazugság, STOP korrupció, STOP Orbán!” kezdetű posztjában azt írja: „A miniszterelnök ma az hazudta, hogy más európai országok gazdasága is zuhant. Ehhez képest a valóság az, hogy mindenhol nőtt a gazdaság. Csehországban például 2 %-kal, Litvániában 3,2 %-kal.”

Hozzátette: „Azt is mondta, hogy nem akar külső körülményekre hivatkozni a tragikus magyar adatok miatt, majd hosszú perceken keresztül fejtegette, hogy minden baj Európának köszönhető.”

Szerinte nem az a baj, hogy „a magyarok pénzét az európaiak talicskával hordják tolják ki Ukrajnába”, hanem hogy „Orbánék tudtával teherautóval hordták ki a magyarok százmilliárdjait a Nemzeti Bankból.”

„A miniszterelnök arról persze egy szót sem szólt, hogy a magyaroknak járó uniós ezermilliárdok az orbáni korrupció miatt nem érkeznek meg. Ehelyett odáig jutott a bukott a TSZ elnök, hogy a csillagot is lehazudta az égről. Azt hazudta, hogy a TISZA akadályozza az uniós pénzek megérkezését, miközben a TISZA soha (!) nem szavazott a magyarok uniós pénzeiről, azok három éve nem érkeznek Orbán miatt”

– fogalmazott az ellenzéki párt elnöke.

Posztja végén hozzátette:

„bármennyiszer is hivatkoznak magukra, mint nemzeti kormányra, önök akkor is csak egy piti, korrupt és hazug bűnszervezet.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Jöhet a fehér füst? Felhelyezték a Sixtus-kápolna tetejére a pápaválasztásról eredményt adó kéménycsövet
A kéményt kizárólag a pápaválasztások alatt szokták használni. A szavazás során fekete füsttel a sikertelen, fehér füsttel a sikeres szavazás eredményét jelzik a hívek és a nyilvánosság felé.


Felhelyezték a pápaválasztási fordulók eredményét tudtul adó kéménycsövet a Sixtus-kápolna tetejére péntek reggel – számolt be róla az MTI. A Szent Péter térről és környékéről jól lehetett látni, ahogy több munkás mozgott a Szent Péter-bazilika és az apostoli paloták között található kápolna cserepes tetején. A munkások elhelyezték azt a csövet, amely meghosszabbítja a Sixtus-kápolna kéményét, és amelyet kizárólag a pápaválasztások alatt szoktak használni.

A kémény azzal a kályhával van összekötve, amelyet a Sixtus-kápolnába „bezárt” bíborosok szavazócéduláinak elégetésére használnak. Sikertelen szavazási kör esetén fekete, sikeres választáskor fehér füst száll fel a kéményből.

Az egyszerű öntöttvas kályhát első alkalommal az 1939-es konklávén használták. 2005 óta a kéményhez egy másik kályhát is kapcsoltak, amely vegyi adalékanyaggal színezi a füstöt, hogy a választás eredménye jól látható legyen.

A nyolcvan évnél fiatalabb, pápaválasztó bíborosok május 7-én délután vonulnak be a Sixtus-kápolnába, ahol megtartják az első szavazási kört, így

az első füst szerda este száll majd fel.

Május nyolcadikán a bíborosok délelőtt és délután is szavaznak: mindkét forduló után felszáll a füst, várhatóan a déli órákban és este hét óra körül, de az időpontot nem lehet előre megjósolni. Az azt követő napokban is ugyanezt az ütemezést követik.

I. János Pál pápát 1978 augusztusában egy délelőtti és egy délutáni szavazási fordulóval választották meg, a fehér füst 18 óra 24 perckor szállt fel. II. János Pál pápa megválasztásakor, 1978 októberében a konklávé majdnem három napig tartott, és a fehér füst este 18 óra 18 perckor szállt fel. XVI. Benedek megválasztásához elég volt egy délelőtti és egy délutáni szavazási kör 2005 áprilisában, a fehér füst 17 óra 50 perckor szállt fel. Ferenc pápa esetében, 2013 márciusában két nap kellett, és a fehér füst 19 óra 6 perckor szállt fel.

A fehér füst után az úgynevezett protodiakónus bíboros jelenti be a Szent Péter-bazilika lodzsájáról az örömhírt, hogy az egyháznak új pápája van („Habemus papam!”). A füst és a bejelentés között akár egy óra is eltelhet, de ez alkalmanként változik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: Ez a Kollár Kinga nevű nő egy gonosz dolgot csinál
Konkrétan a Tisza Párttal együtt visszatartja az uniós forrásokat, a miniszterelnök szerint. Aki arról is beszélt, hogy jövőre egy „brüsszeli bábkormány” irányítaná az országot.


Orbán Viktor a munkaszüneti napon is vendége volt péntek reggel a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának. A kormányfő többek között arról beszélt, hogy nemcsak Magyarországon, de az Európai Unió más országában is komoly gondok vannak a gazdasággal, amiért elsősorban az Unió Ukrajna-politikáját tette felelőssé.

Ugyanakkor láthatóan nem engedte el a kormány a Tisza Párt és Kollár Kinga felelősségét sem. Tőle korábban szokatlan módon a miniszterelnök a párt és a képviselő nevét is megemlítette, amikor arról beszélt: „Nem vitatkoznék a Tisza Párttal”, azt majd a kampányban kell megtenni. Majd hozzátette:

„Ez a Kollár Kinga nevű nő egy gonosz dolgot csinál”.

Orbán Viktor szerint a Tisza miatt nem érkeznek Magyarországra az európai uniós források, amit valójában az unió jogállami kifogásai miatt tartanak vissza.

A miniszterelnök beszélt arról is, hogy szerinte a Tisza Párttal egy „brüsszeli bábkormány” venné át a hatalmat Magyarországon, hiszen „van egy nagy nemzetközi erő brüsszeli központtal, egy nagy háborús hálózat”.

Magyar Péter egyébként már reagált is Orbán Viktor kora reggeli rádiós beszélgetésére.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET: