HÍREK
A Rovatból

Szükséges, de nem elégséges – így reagált a WWF Magyarország a kormány klímavédelmi akciótervére

A természetvédelmi szervezet további 8 pontban szedte össze, mi mindent kellene még tennie az államnak a klímavédelem érdekében.


A globális környezeti krízis napi szinten megmutatkozó tünetei és a magyar társadalom növekvő környezeti elvárásai érdemi lépéseket sürgetnek a karbonsemlegesség és a fenntarthatóság területén. A kormány által bemutatott nyolc pontos klímavédelmi akcióterv kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy az legfeljebb kezdő lépése lehet egy olyan intézkedési csomagnak, melyben az éghajlatváltozás és a természeti környezet rombolása egyenlő figyelmet kap - írja a WWF Magyarország sajtóközleményében, amit szerkesztőségünkhöz is eljuttattak, és amit szó szerint idézünk:

Örömteli fordulat, hogy alig fél évvel az európai karbonsemlegességi célkitűzések magyar vétója után a miniszterelnök évértékelő beszédében klímavédelmi akciótervet vezetett elő. Bár az intézkedéscsomag egyes pontjai adhatnak okot szakmai vitákra,

nem vonható kétségbe, hogy a kormány ezzel elismerte a környezeti válság súlyát és saját szerepét a megoldások keresésében látja.

A hivatalosan nyolc pontból álló klímavédelmi akciótervet tanulmányozva látható, hogy a pontok nagy része elsősorban nem a globális felmelegedés elleni küzdelem szempontjából fontos. A környezetszennyezés csökkentése, az egyszer használatos műanyagok betiltása, a folyók hulladékmentesítése vagy a környezetbarát technológiák erősítése alig jelentenek előrelépést az éghajlatváltozás megfékezése - vagyis az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése -, illetve a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás szempontjából. Ezek jelentősége hazánk élhető környezete és a minket ellátó természeti erőforrások védelme kapcsán mutatkozik meg. Ezzel összecseng, hogy Palkovics László miniszter a napokban már klíma- és természetvédelmi akciótervről beszélt.

Mind a kormány környezetpolitikája, mind pedig a környezetvédelmet középpontba állító, egyre erősödő közbeszéd szempontjából fontos tisztán látni, hogy jelenkori világunkat valójában két, egymással párhuzamosan zajló környezeti krízis állítja kihívások elé.

Az egyik a globális felmelegedés, melyet a fosszilis energiahordozók (a szénfélék, kőolaj és földgáz) égetése miatt a légkörbe jutó többlet szén-dioxid okoz - ennek következtében olvadnak a sarki jégsapkák, emelkedik a tengerszint, sűrűsödnek a szélsőséges időjárási jelenségek és természeti katasztrófák. Erre vonatkozóan határozott meg magas szintű, államfők által jóváhagyott közös célkitűzéseket a Párizsi Klímaegyezmény 2015-ben, és ennek kulcsfeladatai a megújuló energia felé történő átmenet és a karbonsemlegesség.

Biológiai létfeltételeinket, az ivóvíz- és élelmiszer-biztonságunkat, valamint a lakható területek kiterjedését azonban egy másik krízis is kockáztatja: a minket körülvevő természeti környezet pusztulása, melynek olyan súlyos tünetei vannak, mint a beporzó rovarok eltűnése, vízkészleteink elszennyeződése, a vadonélő fajok tömeges kihalása, a talaj termőképességének csökkenése, a mikroműanyagok felhalmozódása vagy a bolygó erdőterületeinek zsugorodása. Ezeket a problémákat a karbonsemlegesség önmagában nem fogja megoldani, sőt, nem megfelelő energiaátmenettel - például zöldmezős energetikai beruházásokkal vagy vízierőművek építésével - tovább ronthatjuk a természeti környezet állapotát.

Nem nehéz felismerni, hogy ez a két környezeti krízis egymással összefügg: jelenleg a légköri szén-dioxidot leghatékonyabban az erdők, a vizesélőhelyek, valamint az egészséges talajok és víztestek nyelik el. Közismert az is, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban, a kedvezőtlen időjárási jelenségek kezelésében és a mikroklíma élhetőbbé tételében a vizesélőhelyek és az erdők kifejezetten pozitív szerepet játszanak.

Mindezek alapján - a teljesség igénye nélkül - további nyolc pontot javasolunk a klíma- és természetvédelmi akcióterv folytatásához:

1. Az állami természetvédelem erősítése, a természetvédelmi oltalom alatt álló területek állapotának javítása, védett természeti értékeink megőrzése.

2. Az állami tulajdonú erdőterületeken a hagyományos, vágásos erdőgazdálkodás visszaszorítása, a háborítatlan erdők és az örökerdők területének robusztus növelése. Őshonos fafajokból álló, vegyes összetételű erdők telepítése.

3. Magánerdő-területeken az erdők természetességi állapotának javítását és az örökerdők kiterjesztését szolgáló támogatási rendszerek fejlesztése.

4. Az árvizek levezetése helyett a vizek visszatartását fókuszba helyező vízkészlet-gazdálkodás, mely egyforma hangsúlyt helyez az aszály és az áradás kezelésére. Tavaink és folyóink ökológiai állapotának megóvása és javítása, az árterek bővítése és a vizek természetbarát tározása.

5. A csapadékvíz, a belvíz és a villámáradások okos kezelése és hasznosítása kisléptékű vizesélőhelyek kialakításával; tájszintű, természeti erőforrások megőrzésére alapozott vízpótlás megvalósítása.

6. Célzott költségvetési forrás elkülönítése élőhelyeket helyreállító és szén-dioxidot elnyelő ökológiai beruházásokra az önkormányzatok, az állami szervek, a KKV-k és a társadalmi szervezetek számára.

7. Az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó, talaj- és vízkímélő mezőgazdaságot és többcélú tájgazdálkodást erősítő agrártámogatási rendszerek kidolgozása, a természeti erőforrások kíméletén alapuló mezőgazdasági módszerekre való áttérés.

8. Az energetikai célú biomassza-felhasználáson belül a tűzifa arányának csökkentése a lehetséges minimumig, ezzel az erdők egyéb hasznainak védelme a fakitermeléssel szemben (széndioxid-elnyelés, mikroklíma-védelem, vízmegtartás, talajvédelem, a levegőtisztaság védelme és közjóléti funkciók).

A WWF Magyarország egyúttal felhívja a figyelmet arra, hogy a természeti környezet és az éghajlat védelme a társadalom minden szereplőjét érintő kihívás, ezért az intézkedések tervezésében a nyílt szakmai párbeszéd, az átláthatóság és az érintettek bevonása nemcsak ajánlott, hanem szükségszerű is

- írják közleményükben.

Orbán Viktor múlt hétvégén évértékelő beszédében ismertette a klímavédelmi akcióterv egyes pontjait:


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A TISZA Párt garantálja, hogy válás esetén ne kelljen visszafizetni a CSOK-ot és a CSOK Pluszt
Magyar Péterék kormányprogramot hirdettek. Bódis Kriszta, a párt szakértője vázolta a „100% családprogram” részleteit, amely a GYES és GYET megduplázását is tartalmazza. A szociális szférában dolgozók 25 százalékos béremelésre számíthatnak.


A családi pótlék duplázása, 14. havi nyugdíj és egy ígéret, hogy válás esetén sem kell visszafizetni a CSOK-ot és a CSOK Pluszt – többek között ezekkel a vállalásokkal ismertette a Tisza Párt szombaton kormányprogramjának társadalompolitikai részét. Bódis Kriszta, a párt szakértője a program bemutatóján vázolta fel azt a csomagot, amely a családokat, a szociális szférát és a nyugdíjasokat célozza.

A „100% családprogram” néven futó terv szerint

  • duplájára emelnék a családi pótlékot, az anyasági támogatást, a GYES-t és a GYET-et is.
  • Minden újszülött után 50 ezer forint értékű „Gyermekem született” kelengyecsomagot adnának,
  • a rászorulóknak pedig évente 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást biztosítanának.
  • A párt növelné az egygyermekes és egyszülős családok, valamint a fogyatékossággal élő gyermeket nevelők támogatását, és
  • valódi fizetett apaszabadság bevezetésével erősítené az apák szerepét.

A legjelentősebb ígéretek egyike, hogy garantálnák:

válás esetén a családoknak nem kellene visszafizetniük a CSOK-ot és a CSOK Pluszt.

Jelenleg a CSOK Plusz esetében a válás jellemzően a kamattámogatás elvesztésével jár, és a már felhasznált támogatási elemeket – az alapkamat plusz 5 százalékpontos büntetőkamat mellett – vissza kell fizetni. A korábbi, vissza nem térítendő CSOK-nál a visszafizetési kötelezettség több feltételtől függ, például attól, hogy megszülettek-e a vállalt gyerekek.

  • A szociális szférában és a gyermekvédelemben általános, 25 százalékos béremelést hajtanának végre, a fizetéseket pedig inflációkövetővé tennék.
  • Elindítanák a Brunszvik Teréz gyermekvédelmi programot, feltárnák az elmúlt évtizedek gyermekvédelemmel kapcsolatos bűncselekményeit, és teljes körű anyagi, illetve erkölcsi kártérítést nyújtanának az áldozatoknak.
  • A gyermekvédelmi ellátórendszer működési költségvetését 20 százalékkal növelnék, emelnék a dolgozói létszámot, megerősítenék a nevelőszülői hálózatot és növelnék a lakásotthonok számát.

A „Nyugdíj emelés plusz” program részeként

  • megtartanák a 13. havi nyugdíjat és bevezetnék a 14. havit.
  • Létrehoznák a nyugdíjas SZÉP-kártyát, amelyre évente legfeljebb 200 ezer forint támogatás kerülne.
  • Célzottan megemelnék a 120 és 140 ezer forint közötti nyugdíjakat, duplájára emelnék az időskorúak járadékát, és 50 százalékkal növelnék az otthonápolási díjakat.
  • A párt ígérete szerint 20 ezer új férőhelyet létesítenének korszerű idősotthonokban.

A program kiemelt figyelmet fordítana az esélyegyenlőségre, többek között a fogyatékossággal élők, a nők és a roma közösségek helyzetének javítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Euró bevezetése, 1 százalékos vagyonadó a milliárdosoknak, 2026-tól stop a vendégmunkásoknak – itt a Tisza Párt gazdasági programja, ami felforgathatja Magyarországot
Kapitány István és Kármán András ismertették a Tisza Párt 240 oldalas gazdasági programját. A terv az euró bevezetését is tartalmazza, miközben alapjaiban átírja a jelenlegi gazdaságpolitikát.


Unikornisok a zebrák helyett, 3 százalék alatti költségvetési hiány és az euró bevezetésének előkészítése – a Tisza Párt február 7-én bemutatta a „Működő és emberséges Magyarország” című kormányprogramját, amely a hazai kis- és középvállalkozásokra fókuszáló gazdasági fordulatot, átláthatóbb államot és erősebb versenyt ígér. A gazdaságpolitikai terveket Kapitány István, a költségvetési irányokat pedig Kármán András ismertette.

„Zebra helyett unikornisokat, korrupt közbeszerzések helyett tisztességes versenyt és startupbarát környezetet teremtünk” – fogalmazott Kapitány István. A bejelentett Ganz Ábrahám Gazdaságfejlesztési Program középpontjában a hazai kis- és középvállalkozások megerősítése, a termelékenység növelése és a magasabb magyar hozzáadott érték elérése áll.

A program részeként hazahoznák és hatékonyan használnák fel a befagyasztott uniós forrásokat, amelyeket infrastruktúra- és vállalkozásfejlesztésre, oktatásra, valamint az állami egészségügyre fordítanának.

A párt megszüntetné az egyoldalú, összeszerelő jellegű ipari beruházási stratégiát, és a külföldi beruházásoknál megkövetelné a hazai munkaerő foglalkoztatását, valamint a magyar beszállítók bevonását.

A költségvetési tervek szerint

  • 2030-ra teljesítenék a maastrichti kritériumokat, vagyis az euró bevezetésének feltételeit
  • a költségvetési hiányt 3 százalék alá csökkentenék, az államadósság GDP-hez viszonyított arányát pedig folyamatosan mérsékelnék.
  • Kármán András szerint ezt a korrupció megszüntetésével, a propagandakiadások felszámolásával és a túlárazott közbeszerzések kiiktatásával érnék el.
  • A gazdasági kilengések tompítására anticiklikus költségvetési politikát alkalmaznának, a váratlan kiadásokra pedig megfelelő tartalékokkal készülnének.
  • A célok között szerepel az infláció és a kamatok alacsony szintre szorítása,
  • valamint az euró bevezetésének előkészítése és megvalósítása a kitűzött határidőre.

A program konkrét adó- és vállalkozói környezetet érintő lépéseket is tartalmaz.

  • Felülvizsgálnák a kötelező kamarai tagságot,
  • négy év alatt megfeleznék a vállalkozások adminisztrációs terheit,
  • a kutatás-fejlesztésre fordított forrásokat pedig a GDP 2 százalékára emelnék.
Bevezetnének egy 1 százalékos vagyonadót az egymilliárd forint feletti vagyonokra, a minimálbér adókulcsát 15-ről 9 százalékra csökkentenék, és visszaállítanák a katát. Emellett a vényköteles gyógyszerek áfáját 0 százalékra, a tűzifáét és az egészséges élelmiszerekét pedig 5 százalékra mérsékelnék.

A munkaerőpiacon is jelentős változásokat ígérnek:

  • 2026. június 1-től megtiltanák a külföldi vendégmunkások tömeges foglalkoztatását,
  • a hangsúlyt pedig a magyar munkaerő képzésére és bevonására helyeznék.
  • A munkaerő mobilitását országos, szociális és piaci alapú bérlakásprogrammal, valamint közlekedési fejlesztésekkel segítenék,
  • a közfoglalkoztatást pedig úgy alakítanák át, hogy az valódi esélyt jelentsen a munkaerőpiacra való visszatérésre.

A Tisza Párt társadalompolitikai terveiről ebben a cikkünkben olvashat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Tömeges leiratkozás a német névjegyzékről – így bukhat el a Fidesz egy biztos parlamenti mandátumot
Január óta naponta átlagosan 30 fő iratkozik le a német nemzetiségi névjegyzékről a Political Capital adatai szerint. A 29 ezer alá csökkent létszám miatt veszélybe került a kedvezményes mandátum.


Elbukhatja a Fidesz az eddig biztosnak hitt nemzetiségi mandátumát, mert ha a január közepe óta tartó leiratkozási hullám nem áll le, április 12-én nem lesz újra német nemzetiségi képviselő a parlamentben.

A Political Capitol tavaly június 23. óta naponta követi a nemzetiségi névjegyzékek mozgását, és január közepén figyelt fel arra, hogy

beindult a leiratkozási hullám a német nemzetiségi névjegyzékről

– írta a 24.hu.

Míg bő fél évig átlagosan napi csupán két-három fővel csökkent a létszám, az elmúlt három hétben már naponta átlagosan 30-an döntöttek úgy, hogy

a nemzetiségi lista helyett inkább pártlistára szavaznának április 12-én.

A német nemzetiségi névjegyzékre feliratkozottak száma így összesen 1247-tel, szombatra 28 943-ra csökkent, míg a romáké csak 367-tel, 40 286-ra.

A mandátumszerzéshez szükséges kedvezményes kvóta a korábbi három választáson 22-24 ezer szavazat között mozgott. A német lista ezt 2018-ban és 2022-ben is megugrotta, de ehhez mindkét esetben az is kellett, hogy a regisztráltak száma bőven 30 ezer fölött legyen. Mivel idén a magasabb részvétel várhatóan magasabb kvótát is eredményez, a csökkenő regisztrációs szám miatt egyre valószínűtlenebbnek tűnik a mandátumszerzés.

A német nemzetiségi mandátumot az elmúlt két alkalommal Ritter Imre, korábbi fideszes politikus nyerte el, aki a parlamenti szavazásokon rendre a kormánypártokkal együtt voksolt, így a Fidesz egy biztos szavazatot veszíthet el a képviselő kiesésével. Az idei listavezető már Gallai Gergely nemzetiségpolitikai szakértő. A rendszer egyik visszatérő bírálata, hogy a nemzetiségi regisztrációval a választók lemondanak a pártlistás szavazás lehetőségéről. Ezt a gyakorlatot az Emberi Jogok Európai Bírósága is aggályosnak találta egy 2022-es ítéletében.

A Political Capital így kommentálta a fejleményeket: „Úgy tűnik, a német identitással is rendelkező magyarok körében egyre többen látták be, hogy a jelenlegi rendszerben nem sok értelme van részt venni a nemzetiségi választásban.”

Bár egyes sajtóhírek szerint a romák nem ambicionálják a teljes értékű mandátumot és elégedettek lennének a szószólói pozícióval, a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának elnöke a napokban arról beszélt: történetük során először a maguk nemzetiségi képviselőjét is be akarják juttatni az Országgyűlésbe. A választásig hátralévő hetekben a leiratkozási hullám folytatódása, valamint az országos részvétel mértéke dönti el, hogy a német lista képes lesz-e átlépni a várhatóan magasabb küszöböt. Ha nem, akkor április után német nemzetiségi képviselő nélkül maradhat a Parlament, miközben a roma lista saját mandátumért küzdve alakíthatja át a nemzetiségi képviselet térképét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Az USA júniusig adna határidőt a háború befejezésére, Zelenszkijék már jövő héten Miamiban tárgyalhatnak
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette, hogy az amerikaiak javaslatot tettek a júniusi békére. Az abu-dzabi tárgyalások kudarca után a következő forduló már a jövő héten, Miamiban lehet.


Az Egyesült Államok júniusig véget vetne a négy éve tartó orosz-ukrán háborúnak, és ennek érdekében fokozná a nyomást a felekre, hogy addigra megegyezzenek a békefeltételekben. Erről Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számolt be egy pénteki sajtótájékoztatón, ahol azt is elmondta, hogy az amerikaiak egy konkrét tárgyalási menetrenden dolgoznak a cél érdekében – írta a 24.hu. Az elnök szavait szombat reggelig embargó alatt tartották.

Zelenszkij szerint ha a felek nem tartják be a júniusi határidőt, a Trump-adminisztráció valószínűleg nyomást gyakorol majd mindkettőjükre.

„Az amerikaiak azt javasolják, hogy a felek a nyár elejére vessenek véget a háborúnak, és valószínűleg pontosan ennek az ütemtervnek megfelelően fognak nyomást gyakorolni a felekre”

– fogalmazott az ukrán elnök. Hozzátette, tudomása szerint az amerikaiak akkor sem vonulnának vissza a tárgyalási folyamatból, ha netán nem jönne össze a béke a nyár elejéig.

Az Egyesült Államok azt javasolta, hogy a következő háromoldalú tárgyalási fordulóra már a jövő héten kerüljön sor, valószínűleg Miamiban. „Mi megerősítettük részvételünket” – tette hozzá Zelenszkij.

Az elnök bejelentésének előzménye, hogy a héten az Egyesült Államok közvetítésével Abu-Dzabiban tartott háromoldalú tárgyalások érdemi eredmény nélkül zárultak, mivel a területi kérdésben egyik fél sem engedett.

Oroszország azt akarja, hogy Ukrajna vonuljon ki a Donyec-medencéből, ahol továbbra is heves harcok zajlanak, erről azonban a kijevi vezetés hallani sem akar. Az ukránoknak elsősorban stabil biztonsági garanciákra van szükségük a megállapodáshoz, hogy az oroszok ne támadhassák meg újra az országukat.

A tárgyalások hátterében a szüntelen harcok állnak. Az éjjel Oroszország több mint 400 drónnal és mintegy 40 rakétával támadta Ukrajnát, ami miatt az ukrán atomerőművek teljesítménycsökkentésre kényszerültek, és országszerte áramkimaradások voltak. A tárgyalások során már több terv is felmerült, köztük egy 28 pontos amerikai béketerv, a frontvonalak „befagyasztásának” ötlete és egy 12 ezer milliárd dolláros orosz gazdasági csomag javaslata is, az USA pedig korábban olyan tűzszünetet is javasolt, amely tiltaná az energetikai infrastruktúra elleni csapásokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk