HÍREK
A Rovatból

Szombaton még nyárias idő 25 fokkal, majd vasárnap viharos széllel zúdul be a sarkvidéki hideg

A hétvégén kora nyárias melegről vált téliesre az időjárás egy markáns hidegfront miatt. A szombati 25 fokos csúcs után vasárnap országszerte viharos szélre és komoly lehűlésre kell készülni, még a fagy sem kizárt.
Fotó: Kiefer Béla - szmo.hu
2026. április 23.



Kora nyárias időből sarkvidéki hangulatba csap át a hétvége: szombaton még a 25 fokot is elérhetjük, vasárnap azonban viharos széllel érkezik a drasztikus lehűlés - írja az Időkép.

A mostani front abban tér el a korábbiaktól, hogy kevés csapadékot hoz, a fő hatása a viharos szél és az éles hőmérséklet-zuhanás lesz.

Az északi, majd északnyugati áramlás szombatig melegebb légtömegeket hoz, vasárnap viszont egy sarkvidéki eredetű légtömeg zúdul be. Szombaton még a 25 fokot is megközelítheti a hőmérséklet, vasárnap azonban már viharos széllel érkezik a lehűlés.

A felmelegedés már csütörtökön megkezdődött. Majd pénteken folytatódik a szeles, de nagyrészt napos idő. A Dunántúlon többnyire derült égre, a Dunától keletre változóan gomolyfelhős-napos időre van kilátás, csapadék nélkül. A hőmérséklet hajnalban 1-8, délután 17-23 fok között alakul. Az északnyugati légmozgást többfelé élénk, a főváros térségében és a Dunántúl északi felén erős lökések kísérhetik.

A melegedés szombaton éri el a csúcsát: sok napsütés mellett a hőmérséklet 19 és 25 fok közé emelkedik, helyenként a 25 fokot is megközelítheti. A nyugati, északnyugati szél többfelé élénk, néhol erős lesz.

Vasárnap aztán jön a fordulat. Észak, északnyugat felől hidegfront érkezik, ami alapvetően napos, de rendkívül szeles időt hoz.

Országszerte erős, helyenként viharos lesz az északnyugati-északi szél.

A front sok csapadékot ezúttal sem hoz, legfeljebb helyenként fordulhat elő egy-egy futó zápor. A csúcshőmérséklet 13 és 21 fok közé esik vissza, délen mérhetünk már csak 20 fok feletti maximumokat. A lehűlés vasárnap északkeleten lesz a leginkább érezhető, míg délnyugaton maradhat a legmelegebb. A viharos széllökések miatt érdemes a szabadban lévő tárgyakat rögzíteni.

A hideg betörés hatása hétfő hajnalban is érezhető lesz, ekkor a fagyzugos tájakon ismét előfordulhatnak fagyos területek. A fagyveszély miatt az érzékeny növények védelméről is gondoskodni kell.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Leálltak a munkával, mert nem bíznak a kifizetésben a Mészáros Lőrinc kiürített számlájú cégének központján dolgozó kivitelezők
A kivitelező cégek hétfőn beszüntették a munkát az Envirotis Holding Zrt. tatai épületénél, mert nem bíznak abban, hogy kifizetik őket. Azért aggódnak, mert a sajtóban olyan hírek jelentek meg, hogy a cégből milliárdokat vettek ki.


Hétfőn levonultak a munkások Mészáros Lőrinc környezetvédelmi cégének, az Envirotis Holding Zrt.-nek a tatai központjából, így félbemaradt az épület 100 millió forintos felújítása. A kivitelezők azért szüntették be a tevékenységüket, mert a sajtóban megjelent hírek után nem bíznak abban, hogy megkapják a munkájuk díját – írja a 24.hu.

A leállási előtt már visszabontották az irodaépület régi tetőszerkezetét, és a beltéri munkákat is megkezdték.

A kivitelezők bizalmatlanságát azok a hírek alapozták meg, amelyek szerint a cégből jelentős vagyont vontak ki, és százak állása került veszélybe.

Állítólag napok alatt 4,4 milliárd forintot utaltak át az Envirotis Holdingtól egy szintén Mészáros-érdekeltségű magántőkealapba, a Status Next Környezetvédelmi Magántőkealapba.

Ezzel párhuzamosan a cég tatai és oroszlányi telephelyeiről elkezdték elszállítani a gépeket, miután a dolgozókat arra kérték, hogy értékeljék fel a vagyonelemeket. A fejlemények miatt egy volt dolgozó szerint százak állása került veszélybe.

A Mészáros Csoport a pénzmozgást nem cáfolta, de közleményében törvényes, éves osztalékkifizetésről írt.

Hangsúlyozták: „A cég tőkehelyzete és likviditása az osztalék kifizetése után is stabil.”

A géppark mozgatását pedig a vállalat működéséhez kapcsolódó, természetes logisztikai és kapacitásoptimalizálási folyamat részének nevezték.

A közlemény a jelek szerint nem győzte meg a felújító cégeket. A Mészáros Csoport szerdára egyeztetésre hívta őket, de a tárgyalás végül elmaradt, a folytatás a hétvégén lesz.

A lap szerint az Envirotis utoljára a 2023-as üzleti évről adott le pénzügyi beszámolót. Az akkori adatok szerint a 8,3 milliárdos mérlegfőösszeg mellett 6,5 milliárdos nyereséget értek el, amit az alapítói határozat szerint teljes egészében ki is vettek osztalékként. Szerintük a cég profitja az elmúlt években masszív volt, bár tavaly jelentősen csökkent: 2021-ben 6,9 milliárd, 2022-ben 4,9 milliárd, 2023-ban 6,5 milliárd forint adózás utáni eredményt ért el, ami tavaly 690 millióra esett vissza.

Mint írják, az Envirotis környezetvédelmi profilú cég, egyik leányvállalata, a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. végzi a Cicahomok bánya vitatott „rekultivációját” is. Ennek során bizonyíthatóan veszélyes hulladékot is tartalmazó sittel és földdel töltik fel a természetvédelmi területen lévő egykori bányát, amelynek gödrében tengerszem jött létre, benne védett állatokkal, például tarajos gőtével.

Felidézik, hogy szerintük a felcsúti milliárdos cégeinek reputációját az utóbbi időben megtépázták a fizetési elmaradásokról szóló állítások. Tavaly különféle vasúti projektekben részt vevő alvállalkozók azt állították, hogy nem fizették ki őket, a becslések szerint 10-20 milliárdos nagyságrendű lehet a ki nem fizetett számlák összege. Külön kiemelik, hogy

Bár Lázár János közlekedési és építésügyi miniszter szigorú elszámoltatást ígért, a pórul járt alvállalkozók kártalanítása a választásokig sem történt meg.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán távozásával hét év után megszüntethetik a Magyarország elleni uniós eljárást
Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke bejelentette, hogy megteszik az első lépéseket a 7. cikk szerinti eljárás megszüntetésére. Ezzel lekerülhet az országról a legsúlyosabb politikai nyomás, amely a Sargentini-jelentés 2018-as elfogadása óta tart.


Fordulópontot hozhat a kormányváltás utáni magyar-EU viszonyban, hogy az Európai Néppárt elnöke, Manfred Weber a napokban a Magyarország ellen 2018 óta folyó hetes cikk szerinti eljárás lezárását sürgette a DPA német hírügynökségnek nyilatkozva.

Weber szerint rövid időn belül megszüntethető az eljárás, mert a leendő miniszterelnök, Magyar Péter egyértelműen elkötelezte magát az Európa-párti irányvonal és a konkrét jogállamisági reformok mellett

– írja az EconomX.

Az Európai Néppárt elnöke szerint a kormányváltás után Magyarország reménykedhet a szankciós eljárás gyors lezárásában. Weber a leköszönő miniszterelnök politikájához kötötte az eljárás elhúzódását.

„A Magyarország elleni, 7. cikkely szerinti eljárás konkrétan összefüggött Orbán Viktor jogállamiság-ellenes kurzusával” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a változások miatt most lépni kell.

„Ez azt jelenti, hogy most meg kell tennünk az első lépéseket a 7. cikk szerinti eljárás lezárása felé.”

Míg a Néppárt a politikai irányváltás mellett érvel, más európai parlamenti frakciók, például a zöldek és a szocialisták, valamint civil jogvédő szervezetek szerint az eljárást csak kézzelfogható, már végrehajtott reformok után lehet lezárni.

A hetes cikk szerinti mechanizmus az uniós alapértékek súlyos megsértésének kockázata esetén indul, és végső soron a tagállam szavazati jogának felfüggesztésével is járhat. Fontos, hogy ez az eljárás nem azonos azzal a jogállamisági feltételességi mechanizmussal, amely az uniós költségvetési kifizetéseket köti feltételekhez.

Az Európai Parlament 2018-ban, a Sargentini-jelentés elfogadásával kezdeményezte az eljárást Magyarország ellen. Precedenst jelenthet a 2024-ben lezárt lengyel ügy, ahol egy kormányváltás és reformígéretek után szüntették meg az eljárást. A helyzetet árnyalja, hogy az Európai Unió Bírósága kedden kimondta: a 2021-es magyar „LMBTQI-törvény” sérti az uniós jogot, ennek az ítéletnek a végrehajtása pedig az új kormány egyik első komoly próbatétele lehet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A Tisza-kormány megnyitja az ügynökaktákat, képviselőink pedig nem költöznek be az ÁVH korábbi épületébe
A leendő miniszterelnök közölte a Tisza Párt két szimbolikus döntését. Az egyik az ügynökakták nyilvánosságra hozatala, a másik pedig a Képviselői Irodaház bojkottja.


Csütörtök délután Magyar Péter az 1989 előtti időszakkal való szimbolikus szakításról és szembenézésről tett közzé egy posztot. Megismételte a közösségi médiában azt az ígéretét, hogy kormánya megnyitja az ügynökaktákat.

A politikus szerint a párt képviselői az elhelyezésükkel kapcsolatban is szimbolikus döntést hoztak. Ennek értelmében a Tisza Párt képviselői elutasítják, hogy beköltözzenek a Képviselői Irodaházba, amely korábban az állampárt és az államvédelem központja volt.

Magyar Péter úgy fogalmazott, a képviselők „nem költöznek be az ÁVH és az MSZMP egykori épületeként szolgáló Képviselő irodaházba (Fehér Ház)”.

Magyar tegnap jelentette be, hogy kancelláriaminiszternek kérte fel a Partizán Vétó című műsorából ismert elemzőt, Ruff Bálintot. Ruff ezután azt nyilatkozta, hogy első projektje az ügynökakták megnyitása lesz, mert annak emlékezetpolitikai, és társadalmi szempontból komoly jelentősége van:

„A minisztérium az első naptól azon lesz, hogy a lehető leghamarabb nyilvánosságra hozzuk az ügynökaktákat, a lehető legkevesebb nemzetbiztonsági érdekre hivatkozó kitakarással. Ez az első pont, ami a még nem létező irodám falára van írva. Mert ez a probléma a mai napig velünk él. 89-ben nem lehetett rendesen feltárni sem a Kádár-rendszer, sem az előző rendszerek bűneit, visszamenőleg a Horthy-rendszerig. Mindent a szőnyeg alá söpörtek. Ez történészi feladat, de abban tudok majd segíteni, hogy ennek a keretét az új kormány biztosítsa, vagyis adjon lehetőséget a politikai nyomás nélküli kutatásra” - ígérte Ruff a Válasz Online-nak adott interjújában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hatósági eljárás indult az Orbán család bányája ellen
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) a Hahót Tőzeg Kft.-t is vizsgálja a 2025-ös kitermelési adatok alapján. Az eljárás a kitermelt mennyiségekre vonatkozó jogszabályok betartását ellenőrzi.


A 2025. évi tevékenység alapján 40 esetben indított eljárást a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága szabálytalan bányászati tevékenység gyanúja miatt, köztük a Hahót Tőzeg Kft.-vel szemben is – a 444.hu.

A cég Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök testvérének, Orbán Győzőnek és édesanyjuknak, Orbán Győzőné Sipos Erzsébetnek a tulajdonában áll.

A hatóság azt vizsgálja, hogy a bányavállalkozók betartják-e a kitermelési mennyiségre vonatkozó jogszabályokat. Az ellenőrzés a bányajáradék önbevallásokon és az úgynevezett hites bányamérő által végzett geodéziai felméréseken alapul.

Az SZTFH közölte, hogy a vizsgálat még tart, és „az eljárások lezárása eredményeként megállapított esetleges szankciókról jelen pillanatban nem lehet tájékoztatást adni”.

A hatóság azt nem árulta el, mikor indult az eljárás.

Fontos, hogy a Hahót Tőzeg Kft. nem keverendő össze a milliárdos bevételű Dolomit Kft.-vel, amely Orbán Viktor apjának érdekeltsége. A Dolomittal kapcsolatban a hatóság közölte, hogy nem tártak fel szabálytalanságot.

A gánti bányában 2024-ben műszaki-biztonsági és munkavédelmi ellenőrzést, 2025-ben pedig a robbantási tevékenységet vizsgálták.

A most eljárás alá vont Hahót Tőzeg Kft. nettó árbevétele 2020-ban 190 millió forint volt, ami 2024-re 360 millióra nőtt, adózott eredménye pedig 25,7 millió forintról 134,5 millióra emelkedett. A cég a sajtómegkeresésre még nem ragált.

Az ügyvezető miniszterelnök édesapjának érdekeltségébe tartozó Dolomit Kft.-ből a tulajdonosok 2,68 milliárd forint osztalékot vettek ki a 2024-es év után, a cég pedig korábbi sajtóhírek szerint több állami vagy államközeli beruházásban, köztük a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújításában és az M1-es autópálya bővítésében is részt vett beszállítóként.


Link másolása
KÖVESS MINKET: