Az augusztus 8-i munkanap elhalasztását kéri a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
A kamara azt javasolta a kormánynak, hogy halasszák szeptemberre az augusztus 8-i, szombati munkanapot. A lépés célja a villamosenergia-hálózat terhelésének azonnali csökkentése a rendkívüli hőségben.
Miközben a hőség és az alacsony dunai vízszint miatt feszegeti a határait a magyar energiarendszer, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) rendkívüli lépést sürget: tolják szeptemberre az augusztus 8-i, ledolgozós szombati munkanapot, hogy azonnal csökkenjen a hálózat terhelése. A kamara hétfőn egy átfogó javaslatcsomagot küldött meg Kapitány István gazdasági és energetikai miniszternek az energiaválság kezelésére – írja a Világgazdaság.
Ennek legfontosabb és legsürgősebb eleme, hogy a kormány helyezze át az augusztus 8-i, szombati munkanapot egy szeptemberi szombatra.
A lépés célja, hogy a rendkívüli időjárási körülmények közepette csökkentsék az ország villamosenergia-terhelését, miközben a kieső munkanapot később pótolnák. A kamara szerint a beavatkozásoknak fokozatosnak és arányosnak kell lenniük, először az önkéntes, piaci alapú fogyasztáscsökkentést szorgalmazzák. Kötelező korlátozásokat csak végső eszközként, előre ismert szabályok és gyors kompenzáció mellett vezetnének be.
A javaslatcsomag ágazatonkénti ajánlásokat is tartalmaz. A kereskedelemben a rugalmas nyitvatartást, a klímaberendezések időzített működtetését és a reklámvilágítás mérséklését javasolják, valamint a nem létfontosságú fogyasztók, például a mozgólépcsők lekapcsolását.
A szolgáltató szektorban az irodai energiafelhasználás csökkentését, az otthoni munkavégzés előnyben részesítését és a nagy energiaigényű informatikai feladatok csúcsidőn kívülre ütemezését ajánlják.
Az ipari vállalatok számára a termelés csúcsidőn kívülre helyezését, az éjszakai és hétvégi műszakok ösztönzését, valamint a nem kritikus gyártási folyamatok átmeneti leállítását tartják indokoltnak.
Miközben a hőség és az alacsony dunai vízszint miatt feszegeti a határait a magyar energiarendszer, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) rendkívüli lépést sürget: tolják szeptemberre az augusztus 8-i, ledolgozós szombati munkanapot, hogy azonnal csökkenjen a hálózat terhelése. A kamara hétfőn egy átfogó javaslatcsomagot küldött meg Kapitány István gazdasági és energetikai miniszternek az energiaválság kezelésére – írja a Világgazdaság.
Ennek legfontosabb és legsürgősebb eleme, hogy a kormány helyezze át az augusztus 8-i, szombati munkanapot egy szeptemberi szombatra.
A lépés célja, hogy a rendkívüli időjárási körülmények közepette csökkentsék az ország villamosenergia-terhelését, miközben a kieső munkanapot később pótolnák. A kamara szerint a beavatkozásoknak fokozatosnak és arányosnak kell lenniük, először az önkéntes, piaci alapú fogyasztáscsökkentést szorgalmazzák. Kötelező korlátozásokat csak végső eszközként, előre ismert szabályok és gyors kompenzáció mellett vezetnének be.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megjelent Molnár Áron videója, szerinte NKA-pénzből buszoztatták az embereket a Békemenetre monori fideszes politikusok
A színész-aktivista egy monori alpolgármesterhez köthető alapítvány elszámolását mutatta be az NKA-ügyben. Állítása szerint a kulturális célra kapott támogatásból olyan buszutat fizettek, amelynek célállomásaként a Békemenet volt feltüntetve.
Molnár Áron kedd este újabb videót tett közzé a Nemzeti Kulturális Alap körüli botrányról, amelyben ezúttal egy monori szálat tárt fel. A színész azzal lengette be az új információkat, hogy közvetlenül Hankó Balázs korábbi miniszternek üzent: „ma jönnek újabb bizonyítékok, hogy kampánycélra költöttétek a 17 milliárd forintot, amit kulturális célra kellett volna fordítani, és tettétek mindezt titokban.”
„Kapaszkodj Balázs! Este jön a videó! - üzente Hankónak.
A videóban végül konkrétumként beszél arról, hogy
Öt, a monori fideszes képviselő-testülethez köthető civil szervezet kapott összesen 100 millió forintot a sokat vitatott „titkos 790-es keretből”, az egyik szervezet elszámolásában pedig egy olyan buszos megrendelés is szerepel, amelynek úti céljaként a Fidesz kampányrendezvényét, a Békemenetet jelölték meg.
Molnár Áron a videót Hankó Balázs volt kulturális miniszternek címezve kezdi: „Balázs! Hankó Balázs! Szia! Örülsz, hogy megint kapsz videót?” Azt írja, Hankó állításával ellentétben szerinte bűncselekmények történtek, majd hozzáteszi: „3 hónapja megállás nélkül hozzuk nyilvánosságra a törvénytelenségeiteket.” Megemlíti, hogy a nyomozás során eddig több gyanúsítottat is letartóztattak.
Ismét felidézi a botrány alapját, miszerint „a titkos 790-es listán szereplő szervezeteknek és magánszemélyeknek 17 milliárd adófizetői forintot osztottatok szét titokban.” Kiemeli, hogy mindez szerinte „pont a kampányidőszakban, pont választókerületi lebontásban” történt, és sem a pályázat, sem a döntnökök nevei nem voltak nyilvánosak. Azt állítja, minden csak az ő megszólalása után vált publikussá, és eddig több mint 2,5 milliárd forintot utaltak vissza.
A videóban öt új, Monorhoz köthető szervezetet nevez meg, amelyek szerinte 100 millió forintot kaptak a titkos keretből. „Ami összeköti ezt az 5 civil szervezetet, az Monor fideszes képviselőtestülete” – fogalmaz.
Konkrét példaként Dessewfy Andor monori alpolgármester alapítványának támogatását említi, amely Molnár szerint végül mégsem számolt el a pénzzel, noha az eredetileg benyújtott dokumentumok között buszos megrendelés, számla és banki átutalás is szerepelt.majd
A Molnár által bemutatott képernyőkép szerint a „kulturális és közösségépítő programokra” kapott támogatásból fizetett buszút célállomásaként ez állt: „Monor-Budapest (Békemenet).”
Molnár ezt követően levonja a következtetést: „Ismét itt a bizonyíték, hogy a kultúrára fordítandó adófizetői forintokat Fideszes rendezvényekre, kampányeseményekre, buszosztatásra fordította Hankó és a bandája.”
Molnár ezután felszólítja a „monori fideszes fiúkat”, hogy fizessék vissza a maradék támogatásokat is. Egy másik szervezet esetében megjegyzi, hogy az egyik képviselő „nagymamája beszámlázott 10 millió forintot, és az kifizetésre is került.”
A poszt egy céghálót ábrázoló képpel folytatódik, amely szerinte tele van a titkos pályázati pénzekből részesülő cégekkel és szervezetekkel, majd belengeti, hogy „hallani fogunk még a Monori szervezetekről és cégekről”. A videót Hankó Balázsnak címzett üzenettel zárja, amelyben a volt miniszter börtönbüntetését vizionálja.
Molnár Áron kedd este újabb videót tett közzé a Nemzeti Kulturális Alap körüli botrányról, amelyben ezúttal egy monori szálat tárt fel. A színész azzal lengette be az új információkat, hogy közvetlenül Hankó Balázs korábbi miniszternek üzent: „ma jönnek újabb bizonyítékok, hogy kampánycélra költöttétek a 17 milliárd forintot, amit kulturális célra kellett volna fordítani, és tettétek mindezt titokban.”
„Kapaszkodj Balázs! Este jön a videó! - üzente Hankónak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Molnár Áron Hankó Balázsnak: Kapaszkodj! Este jön a videó!
Molnár Áron színész-aktivista egy keddi Facebook-posztban ígért újabb bizonyítékokat a 17 milliárdos NKA-botrányban. A színész szerint egy ma esti videóban fogja bemutatni, hogyan használták fel a kulturális pénzeket kampánycélokra.
Ma este új videót és „újabb bizonyítékokat” ígér Molnár Áron színész-aktivista arról, hogy a Nemzeti Kulturális Alap 17 milliárd forintos keretét kampánycélokra költötték.
A keddi bejelentés szerint a hamarosan érkező anyagban
„fideszes képviselő, titkos nagymama, buszoztatás és egy igen komoly cégháló” is szerepelni fog.
Molnár Áron egy friss Facebook-posztban fordult Hankó Balázs volt kulturális miniszterhez: „Hankó, Hankó… nemhogy szép csendben várnád a tetteid következményeit, hanem József Attilától idézgetsz, pont a kedvenc versemből és nyilvánosan kamuzol az ártatlanságodról” - utalt arra, hogy Hankó korábban a költőtől idézve írt ártatlanságáról az ügyészségnek.
Molnár azt írta, éppen ezért úgy döntött, hogy még ma nyilvánosságra hoz további részleteket. A bejegyzés szerint „ma jönnek újabb bizonyítékok, hogy kampánycélra költöttétek a 17 milliárd forintot, amit kulturális célra kellett volna fordítani, és tettétek mindezt titokban.”
A posztot így zárta: „Kapaszkodj Balázs! Este jön a videó!” - majd a következő képet mellékelte:
A botrány tavasszal robbant ki, miután Molnár Áron nyilvánosságra hozta: a gyanú szerint a Nemzeti Kulturális Alap egy ideiglenes kollégiuma a választások előtt osztott szét 17 milliárd forintot, jelentős részben kormányközeli szereplőknek. Az ügyben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozás indult, amelynek során a hatóságok több embert letartóztattak, köztük Bús Balázst, a Nemzeti Kulturális Alap volt alelnökét és Ughy Attilát, a XVIII. kerület korábbi fideszes polgármesterét is.
Hankó Balázs volt miniszter és több kormánypárti politikus politikai leszámolásnak tartja az eljárást. Hankó korábban következetesen tagadta a vádakat, szerinte a kifizetések mindenben megfeleltek a szabályoknak és a kultúrát szolgálták.
Ma este új videót és „újabb bizonyítékokat” ígér Molnár Áron színész-aktivista arról, hogy a Nemzeti Kulturális Alap 17 milliárd forintos keretét kampánycélokra költötték.
A keddi bejelentés szerint a hamarosan érkező anyagban
„fideszes képviselő, titkos nagymama, buszoztatás és egy igen komoly cégháló” is szerepelni fog.
Molnár Áron egy friss Facebook-posztban fordult Hankó Balázs volt kulturális miniszterhez: „Hankó, Hankó… nemhogy szép csendben várnád a tetteid következményeit, hanem József Attilától idézgetsz, pont a kedvenc versemből és nyilvánosan kamuzol az ártatlanságodról” - utalt arra, hogy Hankó korábban a költőtől idézve írt ártatlanságáról az ügyészségnek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bejutott az RTL a kórházban rekedt babákhoz Miskolcon, 40-en vannak bent, 18-at azonnal elvihetnének a szüleik, de nem jönnek értük
Az RTL Híradó riportja szerint a miskolci kórházban 40 csecsemő ragadt bent, többségük teljesen egészséges. A babák közül 22-nél gyámügyi határozat tiltja a hazaadást, miközben önkéntesek dajkálják őket.
Baba-mama szobákban sírnak a csecsemők, de anya sehol. Csak a miskolci központi kórházban negyven olyan kisbaba fekszik, akiknek már rég nem lenne ott a helyük. Közülük 18-at akár azonnal hazavihetnének a szüleik, de nem jönnek értük. A nővérek és önkéntes „ringatók” próbálják pótolni a hiányzó szülői szeretetet – számolt be róla az RTL Híradó.
A helyszínen forgató stábnak az intézmény osztályvezetője drámai számokat sorolt. A negyven, kórházban rekedt csecsemő többsége teljesen egészséges, mindössze négyen szorulnak közülük tényleges orvosi ellátásra. A többiek vagy azért nem mehetnek haza, mert a szüleik nem kérik őket, vagy mert gyámügyi határozat tiltja ezt.
„Van olyan, aki februárban született, és még mindig nincs elhelyezése” – mondta Szűcs Ildikó, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház osztályvezetője, aki hozzátette, a negyvenből huszonkét gyermeknél már a születésükkor eldőlt, hogy nem adhatók haza.
A miskolci helyzet egy országos problémára világít rá: több mint 320 csecsemő rekedt kórházakban, átlagosan 105 napot töltenek ott anélkül, hogy annak egészségügyi oka lenne.
A kormányzat pénteken járt a miskolci kórházban, azóta a bent ragadt babák száma nyolccal nőtt. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter szerint a helyzet tarthatatlan, ezért célvizsgálatot rendelt el. Ez azt jelenti, hogy minden egyes gyermek sorsát egyenként vizsgálják meg a kormányhivatalok, a jelentést pedig szeptemberre várják.
„Nemcsak az a cél, hogy a már ott lévő gyerekek megtalálják a maguk elég jó helyét a világban, családoknál, hanem az is, hogy ne kerüljenek újabb gyerekek ebbe a helyzetbe” – vázolta a komplex feladatot Gyurkó Szilvia gyermekvédelmi államtitkár.
A rendszer egyik buktatója, hogy a jogszabályok nem egyértelműek. Az államtitkár szerint pontosítani kell, mit jelent a „rendszeres” kapcsolattartás, ha egy nehéz sorsú szülő nem mond le a gyerekéről.
„Az egyik megyében azt mondják, hogy ha hetente egyszer ott van, az rendszeres; a másik megyében, ha hetente egyszer telefonál és érdeklődik, az is beleszámít” – érzékeltette a problémát Gyurkó Szilvia.
Amíg a rendszer malmai lassan őrölnek, a babákról a nővérek mellett önkéntesek, úgynevezett babaringatók gondoskodnak. A Nevetnikék Alapítvány 18 éve képzi őket, és hamarosan az országos oktatási programban is részt vesznek.
A jelentkezők lelkesedése óriási, de sokan lemorzsolódnak, amikor szembesülnek a szigorú feltételekkel. Kőműves Glória, az alapítvány alapítója szerint „amikor szembesülnek azzal, hogy itt fix időrend van, és képezniük kell magukat, ez sokakat visszatántorít”.
A ringatóknak tilos a műköröm és az ékszer, emellett kötelező egészségügyi felkészítő tanfolyamot is el kell végezniük. „Például fel kell ismerniük az önkénteseknek azokat a tüneteket, és ha változást észlelnek a gyereknél, azonnal szólniuk kell a nővéreknek” – magyarázta Kőműves Glória.
Jelenleg több száz kiképzett önkéntes várja, hogy bejuthasson a kórházakba a magukra hagyott csecsemőkhöz.
Baba-mama szobákban sírnak a csecsemők, de anya sehol. Csak a miskolci központi kórházban negyven olyan kisbaba fekszik, akiknek már rég nem lenne ott a helyük. Közülük 18-at akár azonnal hazavihetnének a szüleik, de nem jönnek értük. A nővérek és önkéntes „ringatók” próbálják pótolni a hiányzó szülői szeretetet – számolt be róla az RTL Híradó.
A helyszínen forgató stábnak az intézmény osztályvezetője drámai számokat sorolt. A negyven, kórházban rekedt csecsemő többsége teljesen egészséges, mindössze négyen szorulnak közülük tényleges orvosi ellátásra. A többiek vagy azért nem mehetnek haza, mert a szüleik nem kérik őket, vagy mert gyámügyi határozat tiltja ezt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nem támogatják a most szombati munkanap áthelyezését sem a szakszervezetek, sem a vállalkozók, azt mondják, túl késő
Az iparkamara a hőségre hivatkozva halasztaná szeptemberre a munkát. Sem a dolgozók, sem a munkaadók érdekképviseletei nem tartják ezt a legjobb ötletnek.
A rendkívüli hőségre és az energiatakarékosságra hivatkozva halasztaná el a most szombati, augusztus 8-i munkanapot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. A szervezet bedobta az ötletet a kormánynak, hogy a ledolgozandó napot inkább tegyék át szeptemberre. A javaslat meglepte a szakszervezeteket és a vállalkozók szövetségét is, a miniszterelnök pedig attól tart, a hirtelen változtatás káoszt okozna.
Az augusztus 8-i munkanapot eredetileg azért rendelték el, hogy az augusztus 21-i péntek pihenőnap lehessen, így az augusztus 20-i nemzeti ünnep után négynaposra nyúlhat a hétvége. Ezt a tervet borítaná fel a kamara javaslata, amelyről az RTL Híradó számolt be.
A kamara elnöke, Nagy Elek elismerte, hogy a tervnek árnyoldalai is vannak.
„Az előny az, hogy gyakorlatilag egy komoly fogyasztást tudunk kitolni hátrébbra. A hátrány persze az, hogy azért a gazdaságnak tervezetten kell működnie, és hogyha ezt a tervezettet megbontjuk, akkor abból lehetnek anomáliák.”
A témában hétfőn szólalt meg először a miniszterelnök, miután a Sándor-palotában egyeztetett. Magyar Péter szerint egyelőre nagyobb felfordulást okozna egy ilyen hirtelen döntés, de még semmi sem végleges.
Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a lehetséges következményekről beszélt.
„Úgy ítéljük meg, hogy jelenleg nagyobb zavart okoz a munkáltatóknak, a munkavállalóknak is, akik eltervezték a szabadságukat, eltervezték az ügymenetet, hogyha most, esetleg feleslegesen így döntünk. De nincs végleges döntés, hogyha úgy látjuk, hogy a hőség mégis kitolódik, ez a 40 fok, akkor nyilván erről is fog döntést hozni a kormány.”
A szakszervezetek sem tapsolnak az ötletnek. Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a hirtelen jött felvetést bírálta. Azt mondta, a rugalmas foglalkoztatásban partnerek, de csak ha az megállapodáson alapul. „A szakszervezeti oldal partner tud lenni ebben, de a kiszámíthatatlanságban már kevésbé. És azért keddről beszélünk és egy szombati munkanapnak az áthelyezéséről” – fogalmazott.
Értetlenül áll a javaslat előtt a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége is. Perlusz László főtitkár szerint a vállalkozóktól nem érkezett ilyen igény, és a logisztika megszervezésére már nincs elég idő. „Meg kell szervezni az ellátási láncokat, nem utolsósorban a munkavállalók időbeosztását, tehát én nem tudom megmondani, hogy ez a néhány nap ez elegendő lenne-e ahhoz, hogy ezt áthelyezzük” – közölte.
A munkanap áthelyezéséről a foglalkoztatáspolitikáért felelős Szociális és Családügyi Minisztérium dönthet, de egyelőre nincs kormánydöntés az ügyben.
A rendkívüli hőségre és az energiatakarékosságra hivatkozva halasztaná el a most szombati, augusztus 8-i munkanapot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. A szervezet bedobta az ötletet a kormánynak, hogy a ledolgozandó napot inkább tegyék át szeptemberre. A javaslat meglepte a szakszervezeteket és a vállalkozók szövetségét is, a miniszterelnök pedig attól tart, a hirtelen változtatás káoszt okozna.
Az augusztus 8-i munkanapot eredetileg azért rendelték el, hogy az augusztus 21-i péntek pihenőnap lehessen, így az augusztus 20-i nemzeti ünnep után négynaposra nyúlhat a hétvége. Ezt a tervet borítaná fel a kamara javaslata, amelyről az RTL Híradó számolt be.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
