Drámaian nő a kórházakban ragadt csecsemők száma, már 353-an várnak családra

A keddi bejelentés szerint a hamarosan érkező anyagban

Molnár Áron egy friss Facebook-posztban fordult Hankó Balázs volt kulturális miniszterhez: „Hankó, Hankó… nemhogy szép csendben várnád a tetteid következményeit, hanem József Attilától idézgetsz, pont a kedvenc versemből és nyilvánosan kamuzol az ártatlanságodról” - utalt arra, hogy Hankó korábban a költőtől idézve írt ártatlanságáról az ügyészségnek.

Molnár azt írta, éppen ezért úgy döntött, hogy még ma nyilvánosságra hoz további részleteket. A bejegyzés szerint „ma jönnek újabb bizonyítékok, hogy kampánycélra költöttétek a 17 milliárd forintot, amit kulturális célra kellett volna fordítani, és tettétek mindezt titokban.”

A posztot így zárta: „Kapaszkodj Balázs! Este jön a videó!” - majd a következő képet mellékelte:

A botrány tavasszal robbant ki, miután Molnár Áron nyilvánosságra hozta: a gyanú szerint a Nemzeti Kulturális Alap egy ideiglenes kollégiuma a választások előtt osztott szét 17 milliárd forintot, jelentős részben kormányközeli szereplőknek. Az ügyben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozás indult, amelynek során a hatóságok több embert letartóztattak, köztük Bús Balázst, a Nemzeti Kulturális Alap volt alelnökét és Ughy Attilát, a XVIII. kerület korábbi fideszes polgármesterét is.

Hankó Balázs volt miniszter és több kormánypárti politikus politikai leszámolásnak tartja az eljárást. Hankó korábban következetesen tagadta a vádakat, szerinte a kifizetések mindenben megfeleltek a szabályoknak és a kultúrát szolgálták.

A Duna Médiaszolgáltató kedden délelőtt visszavonta Hajdú Gábor és Borsa Miklós megbízását. Hétfőn még azt jelentették be, hogy Hajdú lesz az M1 Híradó főszerkesztője, Borsa pedig a műsorvezetője.

A 24.hu úgy tudja, mindkettőjükkel az új hírigazgató, Bodacz Balázs tárgyalt az elmúlt hetekben, és a szerződésüket is ő hozta tető alá. Hétfőn aláírták a munkaszerződést, majd megjelentek a köztévében. A szerkesztőségben ez komoly megrökönyödést okozott, a munkatársak ugyanis addig semmit sem tudtak az új vezetőkről.

A kinevezéseket hétfő kora este tették közzé. A közlemény szerint „a megújuló közmédia küldetése, hogy az M1 csatornát a közszolgálati hírszerkesztési elvek mentén visszakapják a nézők.” Hajdú korábbi, Mészáros Lőrinc cégcsoportjához kötődő munkáját nem említették.

A hír rövid időn belül közfelháborodást váltott ki.

Közben a Telex hétfő esti cikke alatt Magyar Péter miniszterelnök is kommentelt:

„Nem hinném…”.

A kormány korábban többször hangsúlyozta, hogy nem szól bele a közmédia tevékenységébe. Magyar ugyanakkor egy korábbi kinevezésnél is kommentelt olyan jóslatot, amely később valóra vált. Hadházy Ákos július 24-i bejegyzése alatt jelezte, hogy az Országgyűlési Hivatal főigazgatójának bejelentett Divinyi Zsombor mégsem kapja meg a posztot.

A 24.hu forrásai szerint

A közmédia délelőtt hivatalosan is visszavonta a két megbízást.

Bodacz Balázs nem kommentálta a történteket. A lapnak annyit mondott, hogy „csak központi kommunikáció van” az ügyben. A hírigazgató júliusban érkezett a közmédiához az ATV-től. Kinevezése előtt Pikó András józsefvárosi polgármester azt írta, hogy Bodacz 13 évvel korábban mások mellett az ő, akkor még kiskorú lányáról is lejárató anyagot készített. Bodacz erre úgy reagált, hogy vállalja a múltját.

A bennfentesek szerint most főként a vezetői, hírolvasói és műsorvezetői posztokon cserélnek embereket, hogy augusztusban elindulhasson a köztelevízió új műsorsugárzása. A hírszerkesztőségben várhatóan csak később lesznek változások.

Molnár Áron kedd este újabb videót tett közzé a Nemzeti Kulturális Alap körüli botrányról, amelyben ezúttal egy monori szálat tárt fel. A színész azzal lengette be az új információkat, hogy közvetlenül Hankó Balázs korábbi miniszternek üzent: „ma jönnek újabb bizonyítékok, hogy kampánycélra költöttétek a 17 milliárd forintot, amit kulturális célra kellett volna fordítani, és tettétek mindezt titokban.”

„Kapaszkodj Balázs! Este jön a videó! - üzente Hankónak.

A videóban végül konkrétumként beszél arról, hogy

Molnár Áron a videót Hankó Balázs volt kulturális miniszternek címezve kezdi: „Balázs! Hankó Balázs! Szia! Örülsz, hogy megint kapsz videót?” Azt írja, Hankó állításával ellentétben szerinte bűncselekmények történtek, majd hozzáteszi: „3 hónapja megállás nélkül hozzuk nyilvánosságra a törvénytelenségeiteket.” Megemlíti, hogy a nyomozás során eddig több gyanúsítottat is letartóztattak.

Ismét felidézi a botrány alapját, miszerint „a titkos 790-es listán szereplő szervezeteknek és magánszemélyeknek 17 milliárd adófizetői forintot osztottatok szét titokban.” Kiemeli, hogy mindez szerinte „pont a kampányidőszakban, pont választókerületi lebontásban” történt, és sem a pályázat, sem a döntnökök nevei nem voltak nyilvánosak. Azt állítja, minden csak az ő megszólalása után vált publikussá, és eddig több mint 2,5 milliárd forintot utaltak vissza.

A videóban öt új, Monorhoz köthető szervezetet nevez meg, amelyek szerinte 100 millió forintot kaptak a titkos keretből. „Ami összeköti ezt az 5 civil szervezetet, az Monor fideszes képviselőtestülete” – fogalmaz.

A Molnár által bemutatott képernyőkép szerint a „kulturális és közösségépítő programokra” kapott támogatásból fizetett buszút célállomásaként ez állt: „Monor-Budapest (Békemenet).”

Molnár ezután felszólítja a „monori fideszes fiúkat”, hogy fizessék vissza a maradék támogatásokat is. Egy másik szervezet esetében megjegyzi, hogy az egyik képviselő „nagymamája beszámlázott 10 millió forintot, és az kifizetésre is került.”

A poszt egy céghálót ábrázoló képpel folytatódik, amely szerinte tele van a titkos pályázati pénzekből részesülő cégekkel és szervezetekkel, majd belengeti, hogy „hallani fogunk még a Monori szervezetekről és cégekről”. A videót Hankó Balázsnak címzett üzenettel zárja, amelyben a volt miniszter börtönbüntetését vizionálja.

A közmédia megbízott vezetése kedden közzétette annak a 482 oldalas dokumentumcsomagnak a válogatott részeit, amely több mint egy évtizednyi, gondosan rögzített hírhamisítást bizonyít az állami hírügynökségnél, a Magyar Távirati Irodánál (MTI).

Az iratcsomagot a közmédia júliusban kinevezett vezetőinek adták át, az anyag a 2015 és a legutóbbi választás előtti nap közötti időszakot öleli fel. A publikálással egy időben a Duna Médiaszolgáltató Zrt. vezetése belső vizsgálatot rendelt el.

A dokumentumokat gyűjtő munkatársak az eseteket több kategóriába sorolták: elhallgatott vagy parancsra készített hírek, kidobott hírek, manipulált anyagok, valamint cenzúrázott és hamis hírek.

A közmédia új vezetése az átláthatóság erősítése és a közbizalom helyreállítása érdekében tárta fel a dokumentumokat, hogy a propagandisztikus gyakorlat a jövőben ne ismétlődjön meg.

Az MTVA által közzétett válogatás szerint kormányzati szereplők több dokumentált esetben adtak részletes utasításokat az MTI-nek, nem egyértelmű helyzetekben pedig a Rogán Antal vezette Kormányzati Tájékoztatási Központ nyújtott útmutatást.

Az iratok alapján nem jelenhetett meg hír arról, hogy a Transparency International szerint Magyarország a legkorruptabb EU-tagállam, és tiltólistára került többek között a Die Welt, az Amnesty International és a Human Rights Watch is.

A kormányzat számára érzékeny témákat rendszerszinten, előzetes cenzúrához kötötték. 2022. április 12-től az ukrajnai háborúról szóló anyagokat, a USAID-del kapcsolatos híreket, 2025. augusztus 7-től pedig minden Izraellel kapcsolatos hírt vezetői ellenőrzés alá vontak.

Az olvasók manipulálására konkrét utasítások is születtek. Egy 2025. február 23-i üzenet szerint úgy kellett tálalni a német választás eredményét, hogy az AfD jobban szerepeljen (A CDU és a CSU pártszövetség eredményeit külön kellett mutatni).

Egy másik, 2024 áprilisi utasítás szerint a német önrendelkezési törvényt „nemváltó törvénynek” kellett nevezni.

Bende Balázs szerkesztő 2022. november 10-én még azt sem engedte, hogy Joe Bident megválasztott elnöknek nevezzék. Amit a következő stílusban közölt:

A dokumentumok arra is utalnak, hogy az intézményben az ilyen utasításoknak nem örültek.

A mostani lépés a közmédia július elején indult átalakításának része, amelynek során a hírszolgáltatást átmenetileg fel is függesztették. A csatorna fekete képernyőn üzenetet mutatott.

Egyébként az állami hírügynökség elfogult működéséről és a cenzúráról már évekkel ezelőtt jelentek meg tényfeltáró cikkek. A Direkt36 2022-es cikksorozata – amelyre a mostani MTVA-közlemény is hivatkozik – belső levelezések alapján mutatta be a hírhamisítás gyakorlatát, a Le Monde francia lapnak nyilatkozó egykori munkatársak pedig arról beszéltek, hogy a szerkesztőségben egyértelmű politikai elvárások mentén kellett dolgozni.