„Tudtad, hogy minden nap ajándék” – Eltemették Szolnoki Pétert, Geszti Péter szívszorító búcsúbeszédet mondott

„El az ártó kezekkel az életmentőktől!” – másfél évvel ezelőtt ezzel a felkiáltással hárította az Országos Mentőszolgálat a mentők kiérkezési idejére vonatkozó kérdéseket. Ehhez képest a szervezet új vezetése most kiadta a korábban visszatartott adatokat, amelyek ráadásul pontosan igazolják azokat a becsléseket, amiket akkor lejáratókampánynak minősítettek.

A mostani, Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő által ismételten kikért adatok már nem kinyomtatott, majd beszkennelt képként, hanem egy feldolgozható Excel-táblázatban érkeztek. A legfontosabb újdonság, hogy a táblázat tartalmazza a korábban nem közölt, úgynevezett 90. percentilisre vonatkozó értékeket is.

Ez a mutató azt jelzi, mennyi időn belül ér ki a mentő az esetek 90 százalékában, és kulcsfontosságú a mentőszolgálat teljesítményének értékelésében.

- írja a Telex.

A szakértő szerint a Kiemelt P1 kategóriában, ahová a legsürgősebb, újraélesztést igénylő esetek is tartoznak, a becslése átlagosan mindössze 0,6 percet tévedett. Ferenci úgy fogalmazott:

A mostani fordulat hátterében az a szemléletváltás áll, ami a 2026-os kormányátalakítás után indult el az egészségügyben. Hegedűs Zsolt új miniszter már áprilisban megígérte, hogy nyilvánossá teszik a mentők kiérkezési adatait, mert szerinte a társadalomnak joga van tudni, mennyi idő alatt érkezik a segítség.

Ezt követően júniusban menesztették Csató Gábor főigazgatót, majd Győrfi Pál szóvivő is távozott a szervezettől. Az új megbízott főigazgató, Constantinovits Miklós már egy nyitott, a korábbi intézményvédő reflexekkel szakító kommunikációt ígért.

Az ügy 2025 februárjában robbant ki, amikor az Országos Mentőszolgálat a 90. percentilisre vonatkozó adatok kiadását megtagadta, a hiányzó információk alapján készült becsléseket pedig valótlanságnak és félrevezetőnek nevezte. Az akkori főigazgató, Csató Gábor egy interjúban azt állította, hogy nincsenek ilyen adataik: „Én nem tudom, hogy a biostatisztikus milyen adatokból dolgozott, nálunk nincsenek ilyen adatok”.

A helyzetet tovább bonyolította, hogy míg a mentőszolgálat a „15 perces szabály” létezését is tagadta, addig Takács Péter akkori egészségügyi államtitkár 2025 őszén arról beszélt, hogy ezt a célt 95 százalékban teljesítik, ami arra utalt, hogy a háttérben mégiscsak mérik ezeket a mutatókat.

Több mint egy évtized után járt újra bajor kormányfő Magyarországon, a csütörtöki találkozó után pedig Magyar Péter miniszterelnök és Markus Söder közös kormánybizottság és stratégiai kutatás-fejlesztési párbeszéd elindítását jelentették be. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón a magyar kormányfő arról is beszélt, hogy a Duna rekordalacsony vízállása miatt akár már a nap folyamán leállhat a Paksi Atomerőmű.

Markus Söder a korábbi évek feszültségei után fordulatról beszélt, szerinte hosszú időn át jó volt a kapcsolat a két ország között, ezért is találták különösen fájdalmasnak az elmúlt évek „jégkorszakát”.

Az együttműködés jövőjéről szólva elmondta, a kutatás-fejlesztés mellett megerősítenék a tudományos kapcsolatokat, például a budapesti Andrássy Egyetem további támogatásával. „Szeretnénk együtt egy közös kormánybizottságot létrehozni, stratégiai dialógust létrehozni a kutatás-fejlesztés területén (…) és szeretnénk további együttműködést a védelemipar, a gyógyszerkutatás, illetve az űripar, és repüléstechnika területén is” – részletezte a terveket Söder.

Magyar Péter a gazdasági kapcsolatokról azt mondta, Bajorország a legfontosabb kereskedelmi partnere Magyarországnak, a közvetlen befektetések értéke eléri a 7,5 milliárd eurót, és legalább 140 bajor vállalat 57 ezer embert foglalkoztat az országban, köztük az Audi, a BMW és a Knorr-Bremse.

A sajtótájékoztatón szóba került Szijjártó Péter volt külügyminiszter átigazolása a kínai BYD-hoz is. Markus Söder szerint Kína nagy kihívást jelent az európai autópiacnak, de szerinte ezt „nem fogjuk tudni protekcionizmussal legyőzni”, hanem innovációval kell rá válaszolni. Szijjártó új pozíciójával kapcsolatban megjegyezte,

Magyar Péter szerint a volt miniszter szerepvállalása a magyar belpolitikában vethet fel kérdéseket, de az európai autóipar problémáihoz képest ez elhanyagolható tényező.

A találkozó végén Magyar Péter közölte, hogy a Duna rekordalacsony vízállása miatt folyamatosan kell lekapcsolni a Paksi Atomerőmű blokkjait, és a helyzet odáig fajulhat, hogy az erőmű teljesen leáll.

Hozzátette, ezt a kiesést az ország még fedezni tudja importból, mivel 3600–3800 megawatt importkapacitás áll rendelkezésre.

A rekordalacsony dunai vízállás miatt a Fővárosi Vízművek nyomatékosan figyelmeztet mindenkit, hogy a most szabaddá vált mederszakaszokra tilos belépni. A szolgáltató jogszabályi előírásokra hivatkozva kéri a lakosságot, hogy a területeket semmilyen körülmények között ne használják kirándulásra, sportolásra vagy turisztikai célokra, mert ezek a főváros és az agglomeráció ivóvízellátását biztosító, sérülékeny vízbázisok részei.

A Fővárosi Vízművek az elmúlt napok sajtóhíreire reagálva hangsúlyozta, hogy a rendkívül alacsony vízszint miatt megközelíthetővé vált, vízbázis-védelmi övezeteket érintő Duna-mederbe tilos belépni és ott tartózkodni.

A szolgáltató ezért arra kéri a lakosságot, hogy a szabaddá vált folyómedret ne tekintsék szabadidős célpontnak.

A Duna vízállása kedden történelmi mélypontra süllyedt Budapestnél, aminek következtében olyan mederrészek és parti sávok kerültek szárazra, amelyek egyébként víz alatt vannak. Ezek a területek fizikailag is elérhetővé tették a jogszabály által védett ivóvízbázisokat, ami miatt a szolgáltató azonnali figyelmeztetést adott ki.

„Az elkövetkező 24-72 órában elkerülhetetlenné válik a Paksi Atomerőmű teljes leállítása, ezzel a villamosenergia-termelés megszűnése” – olvasható az erőmű közleményében. A Duna rekordalacsony vízállása miatt a helyzet odáig fajult, hogy az erőmű már a „alacsony vizes helyzet” 3. fokozatában van, és reális esélye van a 4. fokozat bekövetkezésének, ami már minden blokk kényszerleállítását jelenti.

A Duna vízszintje jelenleg 28 centiméterrel van az előző, 2018-as negatív rekord alatt, és több mint egy méterrel alacsonyabban, mint az atomerőmű tervezésénél figyelembe vett 100 éves minimumvízszint. A szívócsövek mélyebbre helyezése már elindult, de ez a munka csak néhány éven belül hozhat megoldást.

A működő blokkok másodpercenként 100 köbméter vizet igényelnek, míg a leállított blokkok biztonságos hűtéséhez percenként mindössze 5 köbméter víz is elegendő. Amennyiben a Duna szintje tovább csökkenne, rendelkezésre állnak az Országos Vízügyi Főigazgatósággal közösen telepített Pajtás szivattyúk. Ezekből szükség esetén 12 dolgozik folyamatosan, 4 darab tartalék, és további 13 áll készenlétben, hogy az álló blokkok hűtését minden körülmények között biztosítsák. Az MVM arra kéri a lakosságot, hogy felelős, takarékos áramhasználattal segítsék az ellátásbiztonság fenntartását.

Hétfőn, a Duna Paksnál mért, mínusz 106 centiméteres vízállása miatt az üzemeltető az 1-es blokk teljesítményének csökkentéséről döntött. A helyzet kedden tovább romlott, ekkor már a 3-as blokk teljesítményét is vissza kellett venni, szerdán pedig, a mínusz 118 centiméteres vízszint elérésekor meg is kezdték a blokk teljes leállítását.

Magyar Péter miniszterelnök is megerősítette ezt, ugyanakkor rendkívüli bejelentéseket tett, és jelezte, a kormány mérlegeli egyes ipari fogyasztók korlátozását, ha a helyzet úgy kívánja. A paksi létesítmény egyébként is a figyelem középpontjában áll, miután az új kormány a hatalomra kerülése után a Paks I. és a Paks II. projekt működésének teljes átvilágítását rendelte el.