Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a Duna alacsony vízállása miatt valószínűleg le fog kelleni kapcsolni az atomerőművet, ráadásul egy másik fontos erőmű meghibásodott. A kieső mennyiséget importból pótolnák.
Vagy csütörtökön, de inkább pénteken sor kerülhet a Paksi Atomerőmű teljes lekapcsolására – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök egy sajtótájékoztatón. A döntést a Duna drámaian alacsony vízállása indokolja.
A kormányfő szerint az intézkedés 2000 megawatt kiesését jelenti, azonban ez a mennyiség még fedezhető importból, mert 3600-3800 megawatt importkapacitás áll rendelkezésre.
Mindeközben a 444 azonban már arról ír, hogy a szomszédos országokban is komoly gondok vannak, Románia lekapcsolta az atomerőművét.
A problémát súlyosbítja továbbá, hogy tegnap meghibásodott a Dunamelléki Erőmű, ami a kormányfő tájékoztatása szerint 400 megawatt kiesését jelenti. A javítás egy hétig is eltarthat, ha nem sikerül alkatrészt szerezni.
A miniszterelnök közölte, hogy a sajtótájékoztató után Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszterrel és Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterrel a MAVIR irányítóközpontjába látogatnak. Ott áttekintik az energiaellátás aktuális helyzetét, valamint megvizsgálják az esetleges ipari fogyasztói lekapcsolásokra kidolgozott rotációs válságtervet. Hozzátette, hogy a vizsgálat eredményeiről később részletes tájékoztatást adnak - írja a 24.hu.
Vagy csütörtökön, de inkább pénteken sor kerülhet a Paksi Atomerőmű teljes lekapcsolására – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök egy sajtótájékoztatón. A döntést a Duna drámaian alacsony vízállása indokolja.
A kormányfő szerint az intézkedés 2000 megawatt kiesését jelenti, azonban ez a mennyiség még fedezhető importból, mert 3600-3800 megawatt importkapacitás áll rendelkezésre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter bejelentette a Klebersberg Központ és a tankerületi rendszer átfogó átalakítását: augusztus 20-án minden vezetőt leváltanak
Nyílt pályázat indul a pozíciók betöltésére, az önkormányzatokat is meghallgatják. A változások részeként 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül a szakminisztériumhoz kerül, a Klebersberg Központ egy kevésbé jelentős háttérintézménnyé alakul.
Magyar Péter miniszterelnök bejelentette a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer teljes átalakítását. A kormányfő egy Facebook-posztban közölte: „augusztus 20-án az összes tankerületi igazgatói pozíciót nyílt pályázaton hirdetjük meg.”
A döntésekbe a jövőben „a polgármestereket is bevonjuk”, és „nem osztogatunk többé életre szóló kinevezéseket, a kiválasztott igazgatók 5 évre fognak megbízást kapni.”
A Klebelsberg Központ középirányítói szerepe 2027. január 1-től megszűnik, az oktatás irányítása pedig közvetlenül az oktatási minisztériumhoz kerül.
A miniszterelnök mindezt egy videóban jelentette be, amiben arról beszélt, hogy a kormány újabb vállalását teljesítette, ezúttal az oktatásban, hozzátéve, hogy hosszú évek után az oktatás meg fogja kapni a megérdemelt figyelmet és megbecsülést.
Magyar szerint korábban sem volt kérdés, hogy a rendszert át kell alakítani, de az elmúlt két hónapban lefolytatott minisztériumi átvilágítás rávilágított, hogy a problémák sokkal nagyobbak a korábban gondoltnál. Azt mondta, döbbenetes gyakorlatokat tártak fel, például azt, hogy „a tankerületeknek több esetben a bérekre és más személyi juttatásokra szánt kerethez kellett hozzányúlniuk azért, hogy ki tudják fizetni az iskolák mindennapi működéséhez szükséges kiadásokat.”
A kormányfő szerint nem csoda, hogy több ezer betöltetlen álláshely van az oktatásban, és a helyzet még súlyosabb lenne a nyugdíjas korú pedagógusok nélkül.
A helyzet odáig romlott, hogy csak 2025-ben „több mint 27 milliárd forint kiegészítő támogatást kellett adni a tankerületeknek pusztán azért, hogy ki tudják fizetni a közüzemi számláikat az iskolák rezsijét.”
A kormányfő szerint a tankerületek még egy egymillió forintos beszerzésről sem dönthettek önállóan, miközben milliárdos átcsoportosításokról a Költségvetési Felügyelő csak utólag kapott tájékoztatást. Egy 3 milliárd forintos átcsoportosításnál azt sem tudták megmondani, milyen szempontok alapján osztották szét a pénzt.
„Ebben a rendszerben történhetett meg az is, hogy tanárokat rúgtak ki, pusztán azért, mert felemelték a hangjukat, kiálltak magukért” – fogalmazott a miniszterelnök, kiemelve, hogy a döntéseket olyan tankerületi vezetők hozták, akik pályázat nélkül, határozatlan időre kapták pozíciójukat.
„A Tisza-kormány teljesen átalakítja ezt a rendszert” – jelentette ki Magyar, ismertetve a konkrét lépéseket. Azt várják, hogy a tankerületeket a jövőben a legjobb szakmai programmal, vezetői elképzelésekkel és bizonyítható eredményekkel rendelkezők vezessék.
A Klebelsberg Központ megmarad, de szerepe teljesen megváltozik: kutató-fejlesztő és szakmai háttérintézmény lesz, miközben „az oktatás irányítása 2027. január 1-től közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül, és a Klebelsberg központ középirányítói szerepe megszűnik.”
A miniszterelnök szerint a döntés sokkal többről szól, mint egy intézményi átalakításról. „Arról döntöttünk, hogy a kémiaórát kémiatanár tartsa. Hogyha szükség van rá, akkor legyen gyógypedagógus az intézményekben. hogy néhány darab laptop vagy projektor megvásárlása ne hónapokig tartson, hogy az iskolai mosdókat ne szülőknek kelljen felújítani, hogy a tanáraink félelem nélkül szakmai meggyőződésük szerint taníthassanak.”
Szerinte olyan rendszert építenek, ahol a döntések közelebb kerülnek az iskolákhoz, a vezetők pedig valódi mozgásteret kapnak.
„A célunk világos. Olyan magyar iskolákat akarunk, amelyekben jó tanítani és jó tanulni.”
A bejelentést azzal zárja, hogy bár a megteremtése hosszú munka lesz, a tegnapi döntéssel megtették az egyik legfontosabb lépést egy szabadabb, igazságosabb és sikeresebb magyar oktatás felé, „amelynek a végén az oktatás újra a gyerekekről és a tanárokról fog szólni.”
Magyar Péter miniszterelnök bejelentette a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer teljes átalakítását. A kormányfő egy Facebook-posztban közölte: „augusztus 20-án az összes tankerületi igazgatói pozíciót nyílt pályázaton hirdetjük meg.”
A döntésekbe a jövőben „a polgármestereket is bevonjuk”, és „nem osztogatunk többé életre szóló kinevezéseket, a kiválasztott igazgatók 5 évre fognak megbízást kapni.”
A Klebelsberg Központ középirányítói szerepe 2027. január 1-től megszűnik, az oktatás irányítása pedig közvetlenül az oktatási minisztériumhoz kerül.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Felmentették az országos kórházfőigazgató-helyettest, új államtitkárok érkeznek a minisztériumokba. Forsthoffer Ágnes pedig állami kitüntetésről döntött.
A kormány folytatja a tavaszi választások után megkezdett személycseréket a minisztériumokban és a háttérintézményekben - írta a 24.hu a Magyar Közlöny tegnapi száma alapján.
A legmagasabb rangú új kinevezett Bán Dániel, akit Forsthoffer Ágnes ideiglenes államfő a miniszterelnök javaslatára csütörtöki hatállyal az Igazságügyi Minisztérium államtitkárává nevezett ki.
Ugyanennél a tárcánál – lemondására tekintettel – megszűnt Gergyeni Zoltán helyettes államtitkár megbízatása, helyére Magyar Péter Szabó Leventét nevezte ki. A Belügyminisztériumban Berki Antal lett helyettes államtitkár szerdától. Vitézy Dávid közlekedési miniszter javaslatára pedig Szentirmai Tamás augusztus 1-jétől lesz helyettes államtitkár.
A Pénzügyminisztériumban szerdától Lavich Gábor Ákos Kármán András miniszter helyettes államtitkára. A Szociális és Családügyi Minisztériumban Balogh Szilviát és Zöld-Nagy Viktóriát felmentették, helyükre Szabó Imre Szilárdot csütörtöki, Nádasné Rab Henriett Enikőt pedig augusztus 10-i hatállyal nevezték ki.
A kormányfő felmentette Belényesi Lászlót, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium helyettes államtitkárát, majd kinevezte a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium alá tartozó Nemzeti Fejlesztési Központ főigazgatójának.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter javaslatára a kormányfő pénteki hatállyal felmentette Raffay Bálint országos kórházfőigazgató-helyettest, a döntés indoklása szerint „más fontos megbízatására tekintettel”.
Emellett a köztársasági elnök jogköreit gyakorló Forsthoffer Ágnes a miniszterelnök előterjesztésére a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztjét adományozta Pertti Juhani Anttinen finn nagykövetnek.
A Magyar Közlönyből kiderült az is, hogy Sulyok Tamás volt köztársasági elnök még aláírta Kovács Csaba kinevezését a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektori székébe augusztus 1-jétől.
A kormány folytatja a tavaszi választások után megkezdett személycseréket a minisztériumokban és a háttérintézményekben - írta a 24.hu a Magyar Közlöny tegnapi száma alapján.
A legmagasabb rangú új kinevezett Bán Dániel, akit Forsthoffer Ágnes ideiglenes államfő a miniszterelnök javaslatára csütörtöki hatállyal az Igazságügyi Minisztérium államtitkárává nevezett ki.
Ugyanennél a tárcánál – lemondására tekintettel – megszűnt Gergyeni Zoltán helyettes államtitkár megbízatása, helyére Magyar Péter Szabó Leventét nevezte ki. A Belügyminisztériumban Berki Antal lett helyettes államtitkár szerdától. Vitézy Dávid közlekedési miniszter javaslatára pedig Szentirmai Tamás augusztus 1-jétől lesz helyettes államtitkár.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Orbán igeforrása a hőhullám közepén arra hívja fel az olvasókat, hogy tekerjék maxra a klímát
A Vadhajtások azt írta, hogy legutóbb „majdnem lerohadt az ország”, ezért most újra próbálkoznak. A miniszterelnök szerint a „hazájuk ellen drukkolnak”, miközben a szakemberek az ellátórendszerek összeomlása ellen küzdenek.
Magyar Péter arról írt, hogy a Vadhajtások nevű portál a hőhullám közepén szándékosan áramvesztegetésre buzdít. A miniszterelnök egy csütörtöki bejegyzésben hívta fel a figyelmet, hogy portál a következő üzenetet tette közzé:
„Mindenki szóljon a szomszédjának, holnaptól ismét klímák indulnak. Legutóbb is felhívtuk Magyarország lakossága figyelmét, jól is sikerült. Majdnem lerohadt az ország. Szóval holnaptól klíma és fagyasztó, azt állítsátok -35 fokra. Köszi. Ja, csak azoknak jár ez akik nem a Tiszára szavaztak. Tiszások nektek se klíma, se hűtő. Ez a változás”
- írja a Vadhajtások.
A miniszterelnök úgy reagált, erre, hogy „Íme Orbán Viktor kedvenc lapja, avagy igeforrása.”
Úgy véli, miközben az egész ország az újabb hőhullám ellen küzd, a portál megmutatja „a Fidesz új irányát: minél rosszabb Magyarországnak, annál jobb nekik.”
Azt írja, országszerte szakemberek ezrei dolgoznak azon, hogy „az előző kormány által kivéreztetett víziközmű- és energetikai hálózat ne omoljon össze”, miközben a Vadhajtások „a hazájuk ellen drukkolnak, és pazarlásra valamint kárörvendésre hívják fel az olvasóikat.”
Magyar szerint „ha valaki hazájának a bajban rosszat akar vagy a hazája ellen drukkol, arra nincs és nem is lehet magyarázat.”
A posztját azzal zárja, hogy a nemzet mindent megold, ahogy „tette ezt április 12-én is”, majd köszönetet mond a különböző területeken dolgozó szakembereknek.
Orbán Viktor egy korábbi interjúban a Nemzeti Sport mellett a Vadhajtásokat nevezte meg második igeforrásának, amit mindennap elolvas. A kijelentés még a kormányközeli oldalon is kritikát váltott ki, Huth Gergely, a Pesti Srácok főszerkesztője például elfogadhatatlannak nevezte, hogy a miniszterelnök egy ilyen stílusú portált méltat.
Miközben a Vadhajtások a klímák maxon pörgetésére bíztat, a paksi atomerőműben újabb teljesítménycsökkentést kellett ma reggel végrehajtani a Duna alacsony vízállása miatt.
Magyar Péter arról írt, hogy a Vadhajtások nevű portál a hőhullám közepén szándékosan áramvesztegetésre buzdít. A miniszterelnök egy csütörtöki bejegyzésben hívta fel a figyelmet, hogy portál a következő üzenetet tette közzé:
„Mindenki szóljon a szomszédjának, holnaptól ismét klímák indulnak. Legutóbb is felhívtuk Magyarország lakossága figyelmét, jól is sikerült. Majdnem lerohadt az ország. Szóval holnaptól klíma és fagyasztó, azt állítsátok -35 fokra. Köszi. Ja, csak azoknak jár ez akik nem a Tiszára szavaztak. Tiszások nektek se klíma, se hűtő. Ez a változás”
- írja a Vadhajtások.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Újabb elképesztő számok Szijjártó utazásairól: 50 millió reptéri VIP-várókra, 104 millió különgépekre, amelyekre fel sem szálltak
Közérdekű adatigénylésből derült ki, hogy a volt külügyminiszter és kísérete 2021-től a kormányváltásig több mint 51 millió forintot költött reptéri VIP-várókra. 2026 első három hónapjában pedig 104 millió ment olyan különgépekre, amelyeket nem is használtak.
Újabb részletek derültek ki Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminiszter utazási költségeiről: 2021-től a 2026-os kormányváltásig ő és delegációi 66 alkalommal vették igénybe külföldi repülőterek VIP-váróit, összesen több mint 51 millió forint közpénzből - írja a HVG egy közérdekű adatigénylés nyomán. A kimutatás szerint a volt miniszter az idei 13 hivatalos útjából egyszer sem utazott menetrend szerinti járattal.
Az adatok szerint idén az év első három hónapjában 104 millió forint közpénz ment el olyan lefoglalt különgépekre, amelyeket végül nem is használtak.
Az adatokból az is kiderül, hogy egy 2021-es oroszországi úton a 15 fős küldöttség több mint 11 millió forintot költött a helyi VIP-váróban. Egy másik, 2022-es amerikai út során Szijjártó Péter nevére 990 ezer forintnyi VIP-költséget számoltak el, míg a delegáció többi 12 tagjára összesen 509 ezer forintot.
A Külügyminisztérium új parlamenti államtitkára, Velkey György László korábban nyilvánosságra hozta, hogy 2022 és 2026 között 53 alkalommal béreltek magángépet Szijjártó Péternek, összesen 4,8 milliárd forintért. Az RTL Híradót pedig tegnap arról tájékoztatta a minisztérium új vezetése, hogy a 2022-es katari foci-vb idején egyetlen katari éjszakájára 6,5 millió forintért béreltek szállást Szijjártónak.
A Fidesz kommunikációs igazgatója a korábbi költéseket azzal védte, hogy Szijjártó Péter „mindenki által tudottan Európa legjobb külügyminisztere, aki a munkájával rengeteg előnyt, hasznot, befektetést intézett el Magyarország számára”.
A volt miniszter költései azután kerültek ismét a figyelem középpontjába, hogy július közepén bejelentette, lemond parlamenti mandátumáról és a kínai BYD autógyártó nemzetközi vezetőjeként folytatja pályafutását. A lépés miatt nemzetbiztonsági vizsgálat indult ellene, az ügyet tárgyaló parlamenti bizottság ülésének jegyzőkönyvét pedig 2051-ig titkosították.
Újabb részletek derültek ki Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminiszter utazási költségeiről: 2021-től a 2026-os kormányváltásig ő és delegációi 66 alkalommal vették igénybe külföldi repülőterek VIP-váróit, összesen több mint 51 millió forint közpénzből - írja a HVG egy közérdekű adatigénylés nyomán. A kimutatás szerint a volt miniszter az idei 13 hivatalos útjából egyszer sem utazott menetrend szerinti járattal.
Az adatok szerint idén az év első három hónapjában 104 millió forint közpénz ment el olyan lefoglalt különgépekre, amelyeket végül nem is használtak.
Az adatokból az is kiderül, hogy egy 2021-es oroszországi úton a 15 fős küldöttség több mint 11 millió forintot költött a helyi VIP-váróban. Egy másik, 2022-es amerikai út során Szijjártó Péter nevére 990 ezer forintnyi VIP-költséget számoltak el, míg a delegáció többi 12 tagjára összesen 509 ezer forintot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
