Szlovénia: éjszakai kijárási és napközbeni lakhelyelhagyási tilalom van, leállt a közösségi közlekedés
Csak az élelmiszerboltok, a gyógyszertárak, a bankok és a posták tartanak nyitva. Közben országos tesztelésre készülnek, és abban bíznak, hogy december utolsó előtti hetében már enyhíteni tudjanak a korlátozásokon.
A szlovén kormány szombaton egy héttel meghosszabbította a koronavírus-járvány megfékezését szolgáló intézkedéseket.
Az országban szinte teljesen leállt az élet. Minden összejövetel tilos. Éjszakai kijárási és napközbeni lakhelyelhagyási tilalom van érvényben, és továbbra is kötelező a maszk viselése mindenütt. Zárva tartanak az óvodák és az oktatási intézmények, a tanítás távoktatás formájában folyik. Leállt a közösségi közlekedés, valamint bezárt minden üzlet az élelmiszerboltok, a gyógyszertárak, a bankok és a posták kivételével.
A szlovén kormány a járványügyi adatok tükrében hetente vizsgálja felül az intézkedéseket, és dönt enyhítésükről vagy meghosszabbításukról.
A kabinet szerint a járvány második hulláma már tetőzött Szlovéniában, és mérsékelt derűlátásának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy hamarosan csökkenhet a kórházi kezelésre szoruló, és a járvány következtében elhunyt betegek száma. Ez lehetővé tenné azt, hogy december utolsó előtti hetében már enyhíteni tudjanak a korlátozásokon - hangoztatták.
Janez Jansa kormányfő, péntek este Twitter-oldalán közölte: az illetékes minisztériumok feladatul kapták, hogy
legkésőbb december 5-éig készüljenek elő a lakosság önkéntes, tömeges antitest-tesztelésére, hogy kiszűrjék azokat a tünetmentes vírushordozókat, akik nem is sejtik, hogy fertőzöttek lehetnek.
A kormány által szombaton közzétett adatok szerint az elmúlt 24 órában 1690-nel 64 270-re nőtt a fertőzöttek száma. Harmincegy beteg meghalt, a járvány halálos áldozatainak száma ezzel 1026-ra emelkedett. A diagnosztizált betegek közül 1219-en vannak kórházban, közülük 197-et ápolnak intenzív osztályon.
A szomszédos Horvátországban az elmúlt egy nap alatt rekordszámú, 3573 új fertőzöttet azonosítottak, a járvány kezdete óta megfertőződöttek száma ezzel elérte a 100 410-et. Az elmúlt napon 47 ember halt bele a betegségbe, a járvány eddigi áldozatainak száma ezzel 1304-re emelkedett. Kórházban 1981 beteget ápolnak, közülük 213-an vannak lélegeztetőgépen.
Horvátország újabb szigorításokat léptet életbe. Szombat éjféltől a nyilvános összejöveteleken ötven helyett legfeljebb 25-en, esküvőkön legfeljebb 15-en, temetéseken legfeljebb 25-en, más magánjellegű rendezvényeken pedig legfeljebb tízen vehetnek részt. A sporteseményeket továbbra is nézők nélkül lehet csak megrendezni. Éjfél helyett 22 órától reggel hat óráig tilos lesz szeszes italt árulni. Az éjszakai szórakozóhelyeknek be kell zárniuk, a kávézók és éttermek pedig a korábbi 24 óra helyett csak 22 óráig tarthatnak nyitva.
A szlovén kormány szombaton egy héttel meghosszabbította a koronavírus-járvány megfékezését szolgáló intézkedéseket.
Az országban szinte teljesen leállt az élet. Minden összejövetel tilos. Éjszakai kijárási és napközbeni lakhelyelhagyási tilalom van érvényben, és továbbra is kötelező a maszk viselése mindenütt. Zárva tartanak az óvodák és az oktatási intézmények, a tanítás távoktatás formájában folyik. Leállt a közösségi közlekedés, valamint bezárt minden üzlet az élelmiszerboltok, a gyógyszertárak, a bankok és a posták kivételével.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bírósági végrehajtást kezdeményezett az Átlátszó című újság a Külgazdasági és Külügyminisztérium ellen, miután a tárca a Kúria jogerős ítélete ellenére sem adta ki Szijjártó Péter egyik külföldi útjának költségadatait.
A minisztériumnak a december 18-án kézbesített ítélet után 15 napja lett volna az adatok kiadására, a tárca azonban kicsúszott a január 2-i határidőből.
Az ügy még 2024 tavaszán indult, amikor az Átlátszó közadatigénylésben kérte ki Szijjártó Péter két külföldi útjának költségeit. Míg egy Kambodzsát és Thaiföldet érintő útról megkapták az adatokat – ez korábbi információk szerint 140 millió forintba került –, egy Japánt és Azerbajdzsánt érintő út költségeinek kiadását a külügy megtagadta.
A minisztérium először arra hivatkozott, hogy nincsenek adataik, majd a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak már azt válaszolták, hogy a miniszter nem az újságírók által megjelölt repülőgéppel utazott.
Az Átlátszó azonban ellenőrizte a repülési adatokat, és azt találta, hogy a kérdéses VistaJet-es bérelt magángép Budapestről Japánba, majd onnan Azerbajdzsánba repült, és a miniszter szerintük bizonyíthatóan ezen a gépen utazott. Egy újabb, módosított útvonallal benyújtott adatigénylésre a minisztérium ismét azt válaszolta, hogy a magángép használatával kapcsolatban nem rendelkeznek költségadattal, a honvédségi repülőgép költségeiért pedig nem ők az adatkezelők.
Miután egy 2024. decemberi közadatigénylésre már semmilyen választ nem kaptak, az Átlátszó adatpert indított, amelyet aztán minden fórumon – első- és másodfokon, majd végül a Kúrián is – megnyert.
A pereskedés alatt, 2024 december végén a parlament egy salátatörvényben módosította a jogszabályokat, lehetővé téve, hogy a külügyminiszter maga dönthessen arról, mivel utazik. A minisztérium később a külképviseletekről és tartós külszolgálatokról szóló törvény 57/A. szakaszára hivatkozva több adatigénylést is elutasított, azzal az indokkal, hogy a védett személyek utazási adatai biztonsági kockázatot jelentenek. A bíróságok azonban kimondták, hogy a jogszabályt a minisztérium nem a megfelelő módon alkalmazta.
Szijjártó Péter magángépes repüléseiről már korábban is kerültek ki adatok, egy másik délkelet-ázsiai útért például 180 885 277 forintot fizetett a minisztérium - írja a Telex.
Bírósági végrehajtást kezdeményezett az Átlátszó című újság a Külgazdasági és Külügyminisztérium ellen, miután a tárca a Kúria jogerős ítélete ellenére sem adta ki Szijjártó Péter egyik külföldi útjának költségadatait.
A minisztériumnak a december 18-án kézbesített ítélet után 15 napja lett volna az adatok kiadására, a tárca azonban kicsúszott a január 2-i határidőből.
Az ügy még 2024 tavaszán indult, amikor az Átlátszó közadatigénylésben kérte ki Szijjártó Péter két külföldi útjának költségeit. Míg egy Kambodzsát és Thaiföldet érintő útról megkapták az adatokat – ez korábbi információk szerint 140 millió forintba került –, egy Japánt és Azerbajdzsánt érintő út költségeinek kiadását a külügy megtagadta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Így likvidálták az iráni diktátort: Éveken át figyelték Teherán minden kameráján, majd 30 bombával lecsaptak Ali Hámeneire
A Moszad és a CIA segítségével dobtak néhány tonna bombát az iráni legfőbb vezetőre teheráni irodájában. A támadást többéves adatgyűjtés és egy beépített ember utolsó pillanatos megerősítése tette lehetővé.
Évekig tartó, aprólékos hírszerzői munka, Teherán szinte összes térfigyelő kamerájának feltörése, a mobilhálózat megbénítása és egy CIA-informátor is kellett ahhoz, hogy Izrael likvidálja Ali Hámenei iráni legfőbb vezetőt – derül ki a Financial Times részletes háttércikkéből. A Moszad éveken át állított össze részletes dossziékat Hámenei teljes biztonsági személyzetéről. Megszerezték a testőrök lakcímét, beosztását, bejáratott útvonalait, és azt is feltérképezték, kit védenek a legfőbb vezető mellett.
Az izraeli hírszerzés szinte mindegyik térfigyelő kamerát feltörte Teheránban, a felvételeket pedig titkosítva továbbították Tel-Avivba és más dél-izraeli városokba. Egy kamera kulcsfontosságúnak bizonyult: a felvételei alapján az izraeli elemzők meg tudták állapítani, hol parkol Hámenei biztonsági személyzete, és betekintést nyertek a legfelsőbb vezető komplexumának mindennapjaiba.
„Jóval azelőtt, hogy az első bombák becsapódtak volna, úgy ismertük Teheránt, ahogy Jeruzsálemet. És ha olyan jól ismersz egy helyet, mint azt az utcát, ahol felnőttél, észreveszel olyan dolgot is, ami nincs a helyén” – mondta egy izraeli hírszerzési tisztviselő.
A Moszad munkáját a 8200-as számú felderítőegység, helyi kémek, valamint a katonai hírszerzés napi jelentései is támogatták. A több száz különböző információs csatornáról beérkező óriási adatmennyiséget egy matematikai módszerrel dolgozták fel, így azonosították az új megfigyelési célpontokat. „Az izraeli hírszerzési kultúrában a célpont-meghatározás a legfontosabb taktikai kérdés – ez teszi lehetővé a stratégia megvalósítását” – mondta Itai Sapira dandártábornok, katonai hírszerző, majd hozzátette: „Ha a döntéshozó úgy dönt, hogy valakit likvidálni kell, Izraelben az a kultúra: »Mi biztosítjuk a célmeghatározási információkat.«”
Az izraeli katonai doktrína szerint két, egymástól független hírszerzői forrásnak kell megerősítenie, hogy a célpont valóban a támadásra kijelölt helyszínen tartózkodik, és azt is, hogy kik vannak vele. Ebben az esetben a végső megerősítést az Egyesült Államoktól kapták: a CIA-nak volt egy beépített embere Ali Hámenei környezetében, aki megerősítette, hogy a vezető február 28-án, szombat reggel a Pasteur utca melletti irodájában tart megbeszélést Irán felső vezetésének nagy részével.
A támadás előtt Izrael körülbelül egy tucat mobiltelefon-tornyot is megbénított a környéken. A készülékek foglaltat jeleztek, ha valaki hívást kezdeményezett, ezzel pedig megakadályozták, hogy a testőrök riasztást kapjanak. A megerősítés után az izraeli repülőgépek mintegy 30 precíziós bombát dobtak le a helyszínre. A hadsereg szerint a reggeli támadás taktikai előnyt biztosított számukra, amellyel meglepetést okoztak az iráni vezetésnek.
Szakértők szerint ha a konfliktus hamarabb eszkalálódik, sokkal nehezebb lett volna megtalálni a legfelsőbb vezetőt, mert olyan bunkerekbe vitték volna, amelyek ellen Izraelnek nincsenek megfelelő bombái. Hámenei a Hezbollah vezérével, Hasszán Naszrallahhal ellentétben sosem bujkált. A libanoni szervezet vezetője éveket töltött föld alatti bunkerekben, és több izraeli merényletkísérletet is túlélt egészen 2024 szeptemberéig, amikor izraeli vadászgépek lebombázták bejrúti rejtekhelyét. Ezzel szemben Ali Hámenei a szakértők szerint mártírhalálra készült.
Évekig tartó, aprólékos hírszerzői munka, Teherán szinte összes térfigyelő kamerájának feltörése, a mobilhálózat megbénítása és egy CIA-informátor is kellett ahhoz, hogy Izrael likvidálja Ali Hámenei iráni legfőbb vezetőt – derül ki a Financial Times részletes háttércikkéből. A Moszad éveken át állított össze részletes dossziékat Hámenei teljes biztonsági személyzetéről. Megszerezték a testőrök lakcímét, beosztását, bejáratott útvonalait, és azt is feltérképezték, kit védenek a legfőbb vezető mellett.
Az izraeli hírszerzés szinte mindegyik térfigyelő kamerát feltörte Teheránban, a felvételeket pedig titkosítva továbbították Tel-Avivba és más dél-izraeli városokba. Egy kamera kulcsfontosságúnak bizonyult: a felvételei alapján az izraeli elemzők meg tudták állapítani, hol parkol Hámenei biztonsági személyzete, és betekintést nyertek a legfelsőbb vezető komplexumának mindennapjaiba.
„Jóval azelőtt, hogy az első bombák becsapódtak volna, úgy ismertük Teheránt, ahogy Jeruzsálemet. És ha olyan jól ismersz egy helyet, mint azt az utcát, ahol felnőttél, észreveszel olyan dolgot is, ami nincs a helyén” – mondta egy izraeli hírszerzési tisztviselő.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Berobbant a háború, 381-ig ugrott az euró – az ING szerint a forint lehet a helyzet legnagyobb vesztese
Az ING Bank friss elemzése a hétvégi közel-keleti konfliktus gazdasági hatásait vizsgálja a közép-kelet-európai régióban. A dráguló energia megtorpedózhatja a kamatvágásokat és 0,45 százalékponttal dobhatja meg a magyar inflációt.
A hétvégén kirobbant közel-keleti konfliktus hétfő reggelre azonnal az egekbe lökte az olaj és a földgáz árát, az euró jegyzése pedig 381 forintig ugrott. Ha a feszültség tartós marad, a közép-kelet-európai gazdaságokat több csatornán keresztül is komoly sokk érheti, az ING Bank friss elemzése szerint pedig hosszabb távon is a forint lehet a helyzet legnagyobb vesztese. A cikket a 24.hu kivonatozta.
Az ING elemzői szerint a háború alapvetően három csatornán keresztül rontja a régió gazdasági kilátásait: a megugró energiaárak begyűrűznek az inflációba, a jegybankok óvatosabbá válnak a kamatcsökkentésekkel, a devizapiacon pedig a kockázatkerülés miatt gyengülhetnek a feltörekvő piaci fizetőeszközök.
A hatások mértéke attól függ, meddig eszkalálódik a háború, mivel az áremelkedés viszonylag lassan gyűrűzik be a gazdaságba. A Világbank egy korábbi elemzése szerint egy súlyos közel-keleti kínálati sokk akár 140–157 dollárig is emelheti a Brent hordónkénti árát.
A hatás elsősorban az energiaimportra szoruló országokat érintheti. Egy tízszázalékos tartós olajár-emelkedés Romániában 0,5, Magyarországon pedig 0,45 százalékponttal emelheti meg az inflációt. Magyarország helyzetét súlyosbítja az erős importkitettség, emellett az inflációs várakozások is emelkedhetnek.
A háború a régiós jegybankok döntéseire is hatással lehet. A lengyel jegybank szerdán tart kamatdöntő ülést. A konfliktus előtt még 25 bázispontos vágást várt a piac, most viszont valószínűbb a tartás. A cseh jegybank legközelebb március 19-én dönt, de a szakemberek szerint a következő napokban nyilatkozatokkal hűthetik a kamatcsökkentési várakozásokat.
A Magyar Nemzeti Bank a múlt héten csökkentette 6,25 százalékra az alapkamatot, és az elemzők márciusban újabb lazításra számítottak, azonban az ING szerint „a várhatóan gyengébb forint és magasabb energiaárak ezt megtorpedózhatják”.
Az elemzés szerint a devizapiacon a forint lehet a legsebezhetőbb. A globális kockázatvállalási hajlandóság gyengülése a feltörekvő piacokat sújtja, de a régió megítélése nem egységes. A forint sérülékenységét az adja, hogy az elmúlt egy évben a magas kamat és a közelgő parlamenti választásokkal kapcsolatos várakozások miatt nagyon komoly carry trade-pozíciók épültek fel a forint javára. Az elemzők szerint „ezek a pozíciók most nyomás alá kerülhetnek, így újra 380 fölé gyengülhet vissza a forint az euróval szemben”.
Az ING elemzői a Brent olaj esetében első lépcsőben 80–90 dollár közötti árfolyamra számítanak, de akár a 100 dolláros olajár is eljöhet. A legrosszabb forgatókönyv szerint pedig 140 dollárig is rakétázhat a világpiaci ár, ha komolyabb fennakadások lesznek a szállításokban.
A hétvégén kirobbant közel-keleti konfliktus hétfő reggelre azonnal az egekbe lökte az olaj és a földgáz árát, az euró jegyzése pedig 381 forintig ugrott. Ha a feszültség tartós marad, a közép-kelet-európai gazdaságokat több csatornán keresztül is komoly sokk érheti, az ING Bank friss elemzése szerint pedig hosszabb távon is a forint lehet a helyzet legnagyobb vesztese. A cikket a 24.hu kivonatozta.
Az ING elemzői szerint a háború alapvetően három csatornán keresztül rontja a régió gazdasági kilátásait: a megugró energiaárak begyűrűznek az inflációba, a jegybankok óvatosabbá válnak a kamatcsökkentésekkel, a devizapiacon pedig a kockázatkerülés miatt gyengülhetnek a feltörekvő piaci fizetőeszközök.
A hatások mértéke attól függ, meddig eszkalálódik a háború, mivel az áremelkedés viszonylag lassan gyűrűzik be a gazdaságba. A Világbank egy korábbi elemzése szerint egy súlyos közel-keleti kínálati sokk akár 140–157 dollárig is emelheti a Brent hordónkénti árát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Pintér Bence: Vita nélkül fogadta el a győri Fidesz a költségvetést, amire heteken keresztül kígyót-békát kiabáltak, hogy milyen rossz
A polgármester szerint a fideszesek egyszerűen lezáratták a vitát, majd beadták a derekukat. A háttérben a kormány 13 milliárdos elvonása és a cégek rossz helyzete állhat.
Pintér Bence, Győr polgármestere egy Facebook-posztban számolt be arról, hogy a közgyűlés elfogadta a város 2026-os költségvetését. „Győr győzött. Módosítások nélkül átment a költségvetési javaslatunk, benne a Zechmeister-terv már most megvalósítható elemeivel, amelyek sok ezer győri életét teszik majd jobbá” – kezdte bejegyzését a polgármester.
Pintér Bence több intézkedést is kiemelt, állítása szerint ezek a sokból csak néhányat jelentenek. Azt írta, hosszú idő után először emelkedik Győrben a szociális támogatások keretösszege 300-ról 400 millió forintra, az óvodák, bölcsődék és szociális intézmények felújítási kerete pedig 200-ról 275 millió forintra nő. A polgármester szerint megindulhat a város fáinak „értő gondozása”, és megvan a pénz a fakataszterre is. Folytatják a győri iskolaépületek felújításának támogatását, és közlése szerint „a növekvő állami sarc ellenére a sport pontosan annyi támogatást kap, mint tavaly”.
A városvezető azt is bejelentette, hogy európai uniós forrásokat hoznak Győrbe, amelyekből több fejlesztés is megvalósulhat:
„- felújítjuk belőlük a Bisinger sétányt, saját forrásból rendbe rakjuk a játszóteret,
elkezdjük kialakítani a körforgalmat a veszélyes Kálvária úti kereszteződésben;
nekiállunk a kerékpárutak építésének a Bácsai, a Pápai és a Nagy Imre úton.”
A polgármester beszámolója szerint a március 2-i közgyűlésen úgy ment át a költségvetés, hogy a többséget adó Fidesz-frakció a napirendi pont elején lezáratta a vitát, majd módosító javaslat nélkül szavazta meg az előterjesztést.
„Azt az előterjesztést, amire heteken keresztül kígyót-békát kiabáltak, hogy milyen rossz” – tette hozzá.
Pintér Bence úgy látja, a fideszes képviselők az önkormányzati cégeknek juttatott forrásokat kevesellték, de szerinte több hétnyi gondolkodás után sem jöttek rá, honnan lehetne pénzt átcsoportosítani. „Elárulom: sehonnan. Annyi pénz van, amennyi, mert a kormány elvisz a városból 13,1 milliárdot ,,szolidaritási hozzájárulás” címén” – fogalmazott. Azt állítja, a győri Fidesz mostanra jött rá, hogy a kormányzati megszorítások és a szerinte katasztrofálisan gazdálkodó önkormányzati cégek miatt szűkül a mozgástér. Hozzátette, polgármesterként semmiféle ráhatása nincs ezekre a cégekre.
A polgármester szerint a Fidesz-frakció nem akart osztozni a döntés felelősségében. „Hiába ők a többség, a döntés felelősségében nem akarnak osztozni, módosító javaslatot ezért nem is nyújtottak be, inkább megszavazták a szerintük rossz költségvetést. Majd kijelentették, hogy ha bármilyen pénzügyi baj lesz az önkormányzati cégeknél, amelyeket továbbra is ők irányítanak, az az én felelősségem.”
Pintér Bence a posztját egy figyelmeztetéssel zárta: „Ha a fideszes képviselők most arra készülnek, hogy szándékosan bedöntik a város cégeit, akkor azt nagyon gyorsan felejtsék el, mert a nap másnap is felkel, a győriek emlékezni fognak, át fognak látni a szitán, és nekik nem sok jövőjük marad ebben a városban.
Mivel mindenki tudja, kinél van az igazság, a város lerázza magáról a sarcolóit. Eközben pedig nyomozások indulnak, vádemelések történnek, bírósági tárgyalások zajlanak fideszes politikusok és pénzemberek ügyeiben. Tisztelt győriek, így múlik el a következmények nélküli világ.”
A március 2-i rendkívüli közgyűlésen a Fidesz–KDNP frakció Borsi Róbert indítványára levette a napirendről a Győr-Szol Zrt.-t érintő előterjesztést, amelyben a polgármester átvilágítást és személyi következményeket javasolt. A 88 milliárdos főösszegű költségvetést, amelyet a Fidesz korábban „megszorító” költségvetésnek nevezett, vita nélkül fogadták el. A „Zechmeister-terv” néven ismertté vált koncepció a város élhetőségét és pénzügyi stabilitását célozza, ennek elemei többek között a fakataszter, a Bisinger sétány felújítása és kerékpárutak építése.
A győri politikai légkört erősen befolyásolja, hogy a polgármester februárban bejelentette, legalább 1,7 milliárd forint hiányzik a Győr-Szol Zrt. által kezelt önkormányzati lakáskasszából. Az ügyben büntetőeljárás indult, a cég gazdasági igazgatója pedig távozott. A Fidesz a közgyűlésen „hazugságnak” nevezte a polgármester állításait. A konfliktusok forrása a 2024 őszén elfogadott szervezeti és működési szabályzat módosítása is, amely szűkítette a polgármester jogköreit.
Pintér Bence, Győr polgármestere egy Facebook-posztban számolt be arról, hogy a közgyűlés elfogadta a város 2026-os költségvetését. „Győr győzött. Módosítások nélkül átment a költségvetési javaslatunk, benne a Zechmeister-terv már most megvalósítható elemeivel, amelyek sok ezer győri életét teszik majd jobbá” – kezdte bejegyzését a polgármester.
Pintér Bence több intézkedést is kiemelt, állítása szerint ezek a sokból csak néhányat jelentenek. Azt írta, hosszú idő után először emelkedik Győrben a szociális támogatások keretösszege 300-ról 400 millió forintra, az óvodák, bölcsődék és szociális intézmények felújítási kerete pedig 200-ról 275 millió forintra nő. A polgármester szerint megindulhat a város fáinak „értő gondozása”, és megvan a pénz a fakataszterre is. Folytatják a győri iskolaépületek felújításának támogatását, és közlése szerint „a növekvő állami sarc ellenére a sport pontosan annyi támogatást kap, mint tavaly”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
