Több százezer oltatlan, idős ember van Magyarországon, többségében ők kerülnek korházba a negyedik hullámban - mondta a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezető főorvosa csütörtökön az M1 aktuális csatornán.
Szlávik János hangsúlyozta: az oltatlanok fele meggyőzhetetlen, olyan téveszméket olvasnak és hangoztatnak, amelyek szerint az oltások károsak, ezért inkább vállalják a veszélyt. A másik ötven százalékot valahogy el lehetne érni, erre szolgálnak az olyan csoportok, amelyek az idős, egyedül élő, vidéki embereket észérvekkel próbálják meggyőzni. Hozzátette:
a legösztönzőbb talán, hogy a védettségi kártyához van kötve bizonyos helyek látogatásának lehetősége.
Elmondta: az oltások propagálásával lehet elérni a védettséget, mivel egy hatásos gyógyszer létrehozása legalább két év, vagyis valószínűleg jövőre lesz egy olyan igazán hatékony gyógyszer, amely alapvetően változtatja majd meg a betegség kezelését. Mivel gyógyszer nincs, ha valaki megbetegszik, nagyon komoly esélye van arra, hogy lélegeztetőgépre kerül, és az esetek bizonyos százalékában meghal.
Kitért arra is, hogy a delta variáns sokkal jobban fertőz, mint a korábbiak: az eddig mutációkkal egy ember általában 3-4 másikat fertőzött meg, a delta esetén 7-8 is lehet ez a szám. Hozzátette: ne hagyjuk, hogy a vírus a gyerekek között is jobban terjedjen, járványügyi szempontból nagyon fontos, hogy beoltsák őket.
Kétségtelen hogy már a negyedik hullámban vagyunk, de egyelőre nem lehet tudni, hogy lassan vagy robbanásszerűen emelkednek majd az esetszámok
– jelezte Szlávik János.
Több százezer oltatlan, idős ember van Magyarországon, többségében ők kerülnek korházba a negyedik hullámban - mondta a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezető főorvosa csütörtökön az M1 aktuális csatornán.
Szlávik János hangsúlyozta: az oltatlanok fele meggyőzhetetlen, olyan téveszméket olvasnak és hangoztatnak, amelyek szerint az oltások károsak, ezért inkább vállalják a veszélyt. A másik ötven százalékot valahogy el lehetne érni, erre szolgálnak az olyan csoportok, amelyek az idős, egyedül élő, vidéki embereket észérvekkel próbálják meggyőzni. Hozzátette:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A leköszönő Orbán-kormány a kormányváltási időszakban módosított egy rendeletet, amely lehetővé teszi a távozó állami vezetőknek, hogy megbízatásuk megszűnésekor megvásárolhassák az általuk használt hivatali mobiltelefonokat. A jogszabályt csütörtökön, április 30-án tették közzé, és már másnap, május 1-jén hatályba is lépett – vette észre a 24.hu.
A Magyar Közlönyben megjelent, Orbán Viktor által aláírt módosítás nem ajándékozásról, hanem egy vásárlási lehetőségről rendelkezik.
Az érintettek köre széles: miniszterek, államtitkárok, helyettes államtitkárok, a miniszterelnök politikai igazgatója és nemzetbiztonsági főtanácsadója, valamint a miniszteri kabineteket vezető kabinetfőnökök is élhetnek a lehetőséggel.
A rendelet szövege külön is kitér a kabinetfőnökökre, kimondva, hogy „a megbízatásának megszűnése esetén a miniszteri kabinetet vezető kabinetfőnök is megvásárolhatja az általa használt mobiltelefont”.
A jogszabály ugyanakkor számos gyakorlati kérdést nyitva hagy. Nem részletezi, hogy a telefonok vételárát milyen elszámolási szabályok, például értékcsökkenés vagy piaci ár alapján határozzák meg. A hivatalos indoklás szerint a módosítás célja mindössze a telefonhasználatra vonatkozó szabályok kiegészítése volt.
Az állami juttatásokkal kapcsolatos társadalmi érzékenységet jelzi az is, hogy Magyar Péter nemrég úgy fogalmazott, „egészen döbbenetes pénzszórás volt eddig a magyar Országgyűlésben”.
A leköszönő Orbán-kormány a kormányváltási időszakban módosított egy rendeletet, amely lehetővé teszi a távozó állami vezetőknek, hogy megbízatásuk megszűnésekor megvásárolhassák az általuk használt hivatali mobiltelefonokat. A jogszabályt csütörtökön, április 30-án tették közzé, és már másnap, május 1-jén hatályba is lépett – vette észre a 24.hu.
A Magyar Közlönyben megjelent, Orbán Viktor által aláírt módosítás nem ajándékozásról, hanem egy vásárlási lehetőségről rendelkezik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vitézy Dávid: Lázár János utolsó döntéseivel 280 milliárd forint uniós forrást kockáztat
A leendő közlekedési miniszter egy posztban bírálta Lázár Jánost a Debrecen–Nyíregyháza és a budapesti körvasút tenderének visszavonása miatt. Állítása szerint a lépés miatt komoly csúszás várható a már évek óta előkészített, uniós finanszírozású projekteknél.
Vitézy Dávid, a leendő közlekedési miniszter szerint Lázár János leköszönő tárcavezető az utolsó napjaiban visszavonta két kulcsfontosságú vasúti beruházás kivitelezési tenderét. A politikus szombati bejegyzésében állítja, hogy ezzel a lépéssel a távozó kormány egy újabb, mintegy 280 milliárd forintos uniós forrásvesztés kockázatát hagyja az új kabinetre.
Vitézy rámutatott a projektek szűkös határidejére. „Ezeket, a már korábban elnyert uniós forrásokkal bíró beruházásokat a következő 3 évben kellene megvalósítani, ami egy visszavont építési tender után nulláról kezdve finoman szólva sem egyszerű kihívás ekkora volumenű és ilyen komplex építkezések esetén.”
A leendő miniszter úgy véli, a döntés hivatalos indoklása ködösít, miközben szerinte a valós ok az, hogy a közbeszerzések nem voltak megfelelően előkészítve. Úgy fogalmazott, a kiírások minősége egyszerűen gyenge volt, így végül ajánlatot sem lehetett rájuk adni.
„Hosszú évek semmittevése után tehát sorban dőlnek össze a választási kampányban kiírt patyomkintenderek - összehányt műszaki leírással, átgondolatlanul ugyanis nem lehet szabályosan és eredményesen beruházni.”
Vitézy párhuzamot vont a HÉV-járműbeszerzés ügyével, amely szerinte szintén egy rosszul előkészített eljárás miatt hiúsult meg. Azt írta, a HÉV esetében is az történt, hogy évekig nem csináltak semmit, majd egy alkalmatlan tendert írtak ki, amivel veszélybe sodorták a már elnyert uniós támogatást.
A leendő miniszter hozzátette, mindkét, most visszavont vasútfejlesztés esetében már 2022 óta készen állnak a tervek, így a tenderek visszavonása jelentős csúszást okoz. Állítása szerint a leköszönő kormány már eddig is 800 milliárd forintos kárt okozott az országnak a szabálytalanságok miatt visszatartott uniós forrásokkal.
„Ne felejtsük, a HÉV-járműbeszerzésnél is ez történt: évekig nem csináltak semmit, majd a kampányban kiírtak egy teljesen alkalmatlan tendert, amire egy ajánlat sem jött, így végül az erre már korábban elnyert 116 milliárd forint uniós forrás is veszélybe került.”
Úgy látja, rengeteg kiváló szakembert üldöztek el, az egyetlen cél pedig a politikai érdekek érvényesítése volt. Emiatt jutottunk el odáig – állítja –, hogy a minisztérium már egy szabályos közbeszerzés kiírására is alkalmatlanná vált.
Posztját azzal zárta, hogy bár a „vasútrombolás korszakának vége, de nagy munka áll előttünk”. Feladatként jelölte meg az uniós források hazahozatalát, a már megítélt, de fel nem használt pénzek megmentését és az állam beruházási képességének újjáépítését.
Vitézy szerint „ezeknek a bűnöknek a feltárása és kijavítása nélkül ugyanis nincs működő és fejlődő Magyarország”.
Vitézy Dávid, a leendő közlekedési miniszter szerint Lázár János leköszönő tárcavezető az utolsó napjaiban visszavonta két kulcsfontosságú vasúti beruházás kivitelezési tenderét. A politikus szombati bejegyzésében állítja, hogy ezzel a lépéssel a távozó kormány egy újabb, mintegy 280 milliárd forintos uniós forrásvesztés kockázatát hagyja az új kabinetre.
Vitézy rámutatott a projektek szűkös határidejére. „Ezeket, a már korábban elnyert uniós forrásokkal bíró beruházásokat a következő 3 évben kellene megvalósítani, ami egy visszavont építési tender után nulláról kezdve finoman szólva sem egyszerű kihívás ekkora volumenű és ilyen komplex építkezések esetén.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A TV2 tényleges tulajdonosa nem Mészáros Lőrinc” – közölte Vida József, aki papíron a csatorna többségi tulajdonosa
Vida József, Mészáros Lőrinc bizalmasa és a TV2 papíron tulajdonosa egy kétértelmű üzenetben tagadta, hogy Mészáros lenne a tévé tényleges tulajdonosa. Azután, hogy a felcsúti milliárdos levelet írt Magyar Péternek a csatorna miatt, és cége valamilyen oknál fogva közleményt adott ki arról, hogy a „tulajdonosi kör” nem tervezi eladni a tévét.
Bár a Mészáros Csoport hétfői közleménye a TV2 eladásáról a tulajdonosi kör nevében beszélt, a csatorna papíron 92 százalékát birtokló Vida József most egy kétértelmű üzenetet küldött, ami egyrészt úgy értelmezhető, hogy nem Mészáros Lőrinc a tévé tényleges gazdája, másrészt akár úgy is, hogy nem is ő.
Vida a HVG kérdésére a bizalmi vagyonkezelőkre vonatkozó titoktartási kötelezettségre hivatkozva nem árulta el, hogy ki a valódi tulajdonos, de egy fontos mondatot azért megosztott.
„Amennyiben a tényleges tulajdonos felhatalmazást ad rá, legfeljebb annyi közölhető, hogy vonatkozó és hatályos jogszabályok rendelkezései alapján egyértelműen megállapítható, hogy a TV2 tényleges tulajdonosa nem Mészáros Lőrinc”.
A lap hozzáteszi, hogy „a vállalat ügyeire rálátó forrásuk” szerint Vida József továbbra is „magáénak tekinti a TV2-t, és nem tervezi a vállalat eladását”. Viszont felhívják a figyelmet arra, hogy a mondat elég furcsán van megfogalmazva.
„ebből akár az is levezethető, hogy nem Vida József a TV2 valódi tulajdonosa, ahogyan az is előfordulhat, hogy valójában mégis – csak éppen önmagáról egyes szám harmadik személyben beszélt” - írják.
Vida közleményét meglehetősen árnyalják az azt megelőző történések: A Mészáros Csoport ugyanis valamiért egy másik kommünikében cáfolta a TV2 eladásáról szóló híreket, melyeket Magyar Péter hangosított ki. A cégcsoport azt írta, a csatorna értékesítését a tulajdonosi kör „sem piaci, sem nyomott áron nem tervezi”, és közölték azt is, hogy Mészáros Lőrinc levélben vette fel a kapcsolatot Magyar Péterrel.
A levél pontos tartalmát a nyilvánosság egyelőre nem ismeri. Viszont
Magyar Péter a Mészáros Lőrinctől kapott levélre úgy reagált, hogy az „egyszerre könyörgés és fenyegetőzés”.
A Tisza Párt elnöke szerint a milliárdos beismerte, hogy ő áll a csatorna mögött.
Egyébként a TV2 tulajdonosi háttere évek óta szövevényes. A csatorna 2013-ban került ki a német ProSiebenSat.1 kezéből, majd a Simicska Lajos körüli harcok után Andy Vajna filmügyi biztosnál landolt. Vajna 2019-es halála után Mészáros Lőrinc körei gyorsan megjelentek a cégben, amely végül Vida Józsefhez került.
A G7 tavaly tárta fel, hogy Mészáros családi cége, a Talentis Group Zrt. 28,5 milliárd forintnyi vagyont adott bizalmi vagyonkezelésbe annak az AGBVK Zrt.-nek, amely a TV2 tulajdonosi láncolatának egyik kulcsszereplője, és melynek Vida József a tulajdonosa. Egy Mészáros-alapítvány videójában pedig korábban a Mészáros-csoport részeként mutatták be a tévétársaságot.
Mindeközben a TV2-nél komoly személyi változások zajlanak: Szalai Vivien hírigazgató menesztése után a Tények két arca, Gönczi Gábor és Marsi Anikó is képernyőszünetre vonult. Marsi Anikó ugyanakkor később azt írta, a távozásuk nem végleges. Mindezt a HVG úgy értékeli, hogy a TV2 feledtetné „felelősségét az orbáni propaganda kiszolgálásában” a Tisza kétharmados győzelme után.
Bár a Mészáros Csoport hétfői közleménye a TV2 eladásáról a tulajdonosi kör nevében beszélt, a csatorna papíron 92 százalékát birtokló Vida József most egy kétértelmű üzenetet küldött, ami egyrészt úgy értelmezhető, hogy nem Mészáros Lőrinc a tévé tényleges gazdája, másrészt akár úgy is, hogy nem is ő.
Vida a HVG kérdésére a bizalmi vagyonkezelőkre vonatkozó titoktartási kötelezettségre hivatkozva nem árulta el, hogy ki a valódi tulajdonos, de egy fontos mondatot azért megosztott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter kormánybiztosnak kérte fel Rost Andreát és Radnai Márkot
Az operaénekest a magyar zenekultúráért felelős kormánybiztosnak kéri fel. A TISZA alelnöke pedig egy új, a társadalmi párbeszédet segítő intézet kormányzati kapcsolattartója lesz.
Magyar Péter egy szombati bejegyzésben jelentette be, hogy kiket kért fel kormánybiztosi feladatra. Azt írta, „Radnai Márkot, a TISZA alelnökét az emberséges és működő Magyarországért felelős kormánybiztosnak kértem fel”, majd hozzátette, hogy „Rost Andreát, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas világhírű operaénekest a magyar zenekultúráért felelős kormánybiztosi feladattal bízom meg”.
A poszt szerint a TISZA-kormány a közélet megújítását támogató párbeszéd erősítése érdekében egy új intézményt alapít.
Magyar Péter szerint a TISZA-kormány „létrehozza a Működő és Emberséges Magyarország Intézetet”.
A bejegyzés szerint az intézmény működési ideje öt évre szólna, feladatköre pedig a leírtak alapján elemző, javaslattevő és módszertani jellegű lesz. Magyar Péter azt állítja, az intézet létrehozását az indokolja, hogy a közéletben felgyűlt problémák kezeléséhez szélesebb körű tudásra és strukturált társadalmi bevonásra van szükség, ezért „az intézet célja a döntéshozatal szakmai és társadalmi megalapozása”. A működésének fókuszában a tudás és a részvétel áll majd, feladata pedig az, hogy feltárja és rendszerezze az állampolgári tapasztalatokat, és megvizsgálja a társadalmi részvétel jó gyakorlatait.
A bejegyzés szerint az intézet javaslatokat készít majd arra, „hogy a társadalmi részvétel hogyan építhető be rendszerszinten a kormányzati és parlamenti működésbe, és ennek érdekében átfogó stratégiát készít”. A miniszterelnök-várományos úgy véli, a demokratikus működés minősége azon is múlik, hogy a döntések előkészítése során mennyiben jelennek meg az állampolgárok tapasztalatai.
„A közéletbe vetett bizalom tartós meggyengülése, a társadalmi csoportok közötti növekvő szakadék azt jelzi, hogy a jelenleg érvényben lévő és törvényileg előírt részvételi mechanizmusok nem biztosítanak kellő visszacsatolást” – írja.
Hangsúlyozza, hogy az intézet nem helyettesíti a demokratikus intézményeket, működése a javaslattételre korlátozódik. A poszt szerint Radnai Márk kormánybiztosként a Működő és Emberséges Magyarország Intézet létrehozását és a kormányzattal való kapcsolattartást segíti. Radnai Márk, aki a Komárom-Esztergom megyei 2. számú választókerületben nyert mandátumot, a Tisza Párt alelnökeként a kampány egyik kulcsfigurája volt.
Rost Andrea felkérését Magyar Péter azzal indokolta, hogy a művésznő évtizedek óta a magyar kultúra egyik legfontosabb nagykövete. „A milánói Scalától a New York-i Metropolitan Operán át a világ vezető operaszínpadain képviselte mindazt, amit a magyar zeneművészet jelent: tehetséget, fegyelmet, érzékenységet és világszínvonalú tudást.” Szerinte művészi életútja garancia arra, hogy a magyar zenekultúrában újra a valódi teljesítmény és a minőség legyen a mérce. A bejegyzés szerint a következő időszakban „kiemelt feladat lesz a fiatal tehetségek támogatása, a zenei nevelés megerősítése, valamint annak elősegítése, hogy a magyar előadóművészek itthon és nemzetközi szinten is méltó lehetőségekhez jussanak”.
Magyar Péter egy szombati bejegyzésben jelentette be, hogy kiket kért fel kormánybiztosi feladatra. Azt írta, „Radnai Márkot, a TISZA alelnökét az emberséges és működő Magyarországért felelős kormánybiztosnak kértem fel”, majd hozzátette, hogy „Rost Andreát, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas világhírű operaénekest a magyar zenekultúráért felelős kormánybiztosi feladattal bízom meg”.
A poszt szerint a TISZA-kormány a közélet megújítását támogató párbeszéd erősítése érdekében egy új intézményt alapít.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
