News here
hirdetés

HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Szlávik: akár 70-80 százalékos átoltottságra is szükség lehet ahhoz, hogy a járványt megállítsuk

Az infektológus elmondta azt is, mire elég akkor a kormány által emlegetett 2,5 millió ember.
MTI - szmo.hu
2021. április 05.


Link másolása

hirdetés

Két és fél millió ember beoltását követően lehet arra számítani, hogy "a beoltott tömeg" valamennyire megváltoztatja a koronavírus-járvány lefolyását - nyilatkozta a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa hétfőn a közmédiának.

Szlávik János ugyanakkor kiemelte: "ahhoz, hogy hátradőljünk, sokkal-sokkal több oltást kell beadni". Azt mondta: a járvány kezdetén úgy tartották, hogy a nyájimmunitáshoz a lakosság 60-70 százalékának átoltottsága megfelelő.

Az új vírusmutánsok megjelenésével azonban - különösen a brit mutáns terjedésével -, a főorvos szerint ennél is magasabb, akár 70-80 százalékos átoltottságra is szükség lehet ahhoz, hogy a járványt megállítsák.

Szlávik János közölte, azt tapasztalja, egyre többen szeretnék beoltatni magukat, miután egyre többen látják a betegség súlyos következményeit. Kiemelte: az oltási terv jól halad, egyre több csoportot lehet behívni. Véleménye szerint talán nyárra sok mindent vissza lehet hozni a normális életből.

A főorvos azt mondta: az elmúlt napokban sok az új fertőzött, és még mindig nagyon magas a koronavírus-fertőzés következtében elhunytak száma.

Talán ezen a héten kiderül, hogy a harmadik hullámnak ez a "platófázisa-e", vagy esetleg tovább emelkednek a számok - tette hozzá, megjegyezve: nagyon nehéz megjósolni, de bíznak benne, hogy ezek "az igen magas számok" nem emelkednek tovább.

hirdetés

Szlávik János kitért arra is, hogy a posztcovid szindrómára már korábban is felfigyeltek. Sok gyógyult betegnél maradnak hosszú távú tünetek, mint például köhögés, hőemelkedés, fejfájás, memóriazavar. Felhívta a figyelmet arra, hogy eleinte ezeket a betegek 10-15 százalékánál észlelték, az újabb tapasztalatok szerint viszont ez az arány már 30 százalék körüli.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
Az első napon összeomlott a népszámlálás online rendszere
A kérdőíveket október 16-áig lehet az interneten kitölteni. Azonban már az első nap sem sikerült zökkenőmentesen.

Link másolása

hirdetés

A nagy érdeklődés miatt az első napon összeomlott a népszámlálás online rendszere - írja a Telex.

Ahogy mi is beszámoltunk róla, szombaton kezdődött a népszámlálás, amelyen a részvétel kötelező.

A kérdőíveket október 16-áig lehet az interneten kitölteni,

ezután számlálóbiztosok keresik fel azokat a háztartásokat, amelyekből nem érkezett be online a kérdőív. A népszámlálásban mindenkinek törvényi kötelezettsége rész venni. Aki ezt megtagadja, azt akár 200 ezer forintra is megbírságolhatják.

A Telexnek azonban szombaton napközben már több olvasó is jelezte, hogy nem tudnak részt venni a népszámlálásban, mert az online felület nem működik megfelelően.

Estére már nyilvánvalóvá vált, hogy hiba történt.

hirdetés
A népszámlálás zöld számát felhívva ugyanis egy robothang egyből arról tájékoztatta a telefonálókat, hogy a nagy érdeklődés miatt a népszámlálás online rendszere összeomlott.

Arról egyelőre nincsenek hírek, hogy mikorra állhat helyre a rendszer.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemet utolérte a spórolás: télre bezárnak a kollégiumok és az uszoda, az épületben nem lehet 18 foknál melegebb
Még a saját eszközöket sem lehet az intézmény hálózatról tölteni egy szombaton közzétett rektori utasítás szerint.

Link másolása

hirdetés

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemet is utolérte a sporolás: télre bezárják a kollégiumokat, az uszodát, az épületekben nem lehet több 18 foknál és nem lehet többé „a saját használatú eszközöket” az egyetemi hálózatról tölteni - ez derül ki az intézmény Hallgatói Önkormányzata által szombaton közzétett rektori utasításból. A bejegyzés szerint a 35/2022. számú rektori utasítás

„nagy változásokat hoz el az egyetemi életben”.

A bejegyzés szerint december 17. és február 11. között a Diószegi Úti Kollégium és a ZMLEC kivételével bezárnak a kollégiumok. December 19. és január 9. között a Szárnyépületet kivételével minden épület bezár. December 19. és 2023. január 31. között bezár az uszoda is.

Az egyetemi épületekben – kivéve a Ludovika Aréna uszodai létesítményét és az egészségügyi ellátást biztosító helyiségeket –, így

a kollégiumokban is csak 18 fokra lehet felfűteni a helyiségeket.

A bejegyzésben megosztott rektori utasításból az is kiderül még többek között, hogy

  • nemcsak az uszoda zár be december második felétől, hanem a vívóterem és a lövészklub is,
  • az egyetemi épületek díszkivilágítását este 9 órakor lekapcsolják,
  • a kézszárítók és a világítótestek felét le kell kapcsolni,
  • nem lehet többé „a saját használatú eszközöket” az egyetemi hálózatról tölteni,
  • és havi 40 ezer forintban korlátozzák a személyi használatra is adott céges kocsik tankolását.

    Az oktatási kérdésekben is születtek rendelkezések. Így ahol azt a tantervek lehetővé teszik, preferálni kell a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban (a továbbiakban: TVSZ) meghatározottak szerinti jegymegajánlást és az évközi értékelést. A vizsgaidőszakban a TVSZ szerinti távolléti vizsgáztatás rendelkezéseit kell alkalmazni,

    hirdetés
    a tavaszi félév pedig szükség szerint távolléti oktatásban indul majd.

    „Ezek a szabályok számos kérdést vetnek fel, amelyeket összegyűjtve a HÖK egyeztetéseket kezdeményez az Egyetem vezetésével, hogy a lehető leggyorsabban egyértelműsítsük a tanulmányi kötelezettségeket” - írta a bejegyzésben a Hallgatói Önkormányzat.


    hirdetés
    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


  • hirdetés
    HÍREK
    Kiderült, melyik postahivatalok zárnak be Budapesten, a soroksári fiókot petícióval mentené meg a polgármester
    35 alacsonyforgalmú postahivatalt fognak bezárni. Bese Ferenc azonban nem tartja elfogadhatónak az újtelepi fiók megszűnését.

    Link másolása

    hirdetés

    Kiderült, melyek lesznek azok a budapesti postahivatalok, amelyeket október 8-tól bezárnak - írja a Telex.

    A Magyar Posta pénteken közölte, hogy

    35 alacsony forgalmú budapesti postát bezárnak, mert így akarnak takarékoskodni.

    Eddig azonban az nem derült, melyik postahivatalok húzzák le a végleg a rolót október 7-én este. A Telex szombaton szúrta ki, hogy az eredeti sajtóközlemény végén megjelent egy lista, amelyben felsorolták a bezárásra ítélt postákat.

    Az egyik ilyen hivatal a soroksári Újtelepen található. A kerület polgármestere, Bese Ferenc szombaton a Facebook-oldalán azt írta, hogy tavasszal találkoztak a Magyar Posta egyik vezetőjével és lobbiztak - a lakossági igényekre való tekintettel - az újtelepi posta bővítéséért.

    Bese azt elismerte, hogy „azóta Európa és benne Magyarország helyzete nagymértékben megváltozott a háború és az annak következményeképpen fellépett energiaválság miatt”, és a posta is energiatakarékossági intézkedéseket vezet be.

    hirdetés
    „Ennek ellenére nem tartjuk elfogadhatónak az újtelepi posta bezárását, valamint elvártuk volna az intézkedést megelőző tájékoztatást”

    - írta a városvezető, aki később azt is bejelentette: petíciót indítanak az újtelepi posta bezárása ellen.


    hirdetés
    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


    hirdetés
    HÍREK
    Megszűnt a szivárgás az Északi Áramlat-2 gázvezetéken
    Vagy teljesen kiürült a vezeték, vagy a csőben lévő gáz és a víz nyomása kiegyenlítette egymást.

    Link másolása

    hirdetés

    Megszűnt a szivárgás a megrongálódott Északi Áramlat-2 gázvezetéken, már nem ömlik a gáz a Balti-tengerbe - írja a Reuters.

    A vezetéket üzemeltető vállalat szóvivője, Ulrich Lissek azt mondta, hogy

    erre két lehetséges magyarázat van: vagy teljesen kiürült már a vezeték, vagy pedig a csőben lévő gáz és a víz nyomása kiegyenlítette egymást.

    A Balti-tenger medrében futó két – használaton kívüli – vezetékrendszeren hétfőn, röviddel egymás után hirtelen nyomáscsökkenést tapasztaltak. Dán és svéd szeizmológusok később azt közölték, hogy robbanásokat észleltek az Északi Áramlat vezetékeknél,

    a német szövetségi kormány szakértői szerint pedig "célzott támadás" okozhatta szivárgást.

    A CNN később hírszerző források alapján azt írta, hogy orosz hadihajókat figyeltek meg hétfőn ott, ahol aztán felrobbant a gázvezeték.

    A vezetékeken keletkezett négy lyukból kettő Svédország, kettő pedig Dánia kizárólagos gazdasági övezetében található. Szombaton Mette Frederiksen dán kormányfő is arról beszélt, hogy nem baleset okozta a gázömlést, hanem "egy kulcsfontosságú infrastruktúra elleni szabotázs történt".

    hirdetés

    A szintén megsérült Északi Áramlat 1-ről most nem közöltek információt.


    hirdetés
    Link másolása
    KÖVESS MINKET: