Szijjártó uniós vezetőknek szólt be: „Nem tudom, ők hol élnek, nem vesznek tudomást a valóságról”
Szijjártó Péter a külügyminiszterek tanácsülése után tartott sajtótájékoztatóján kritizálta az európai uniós vezetők hozzáállását az orosz-ukrán háborúhoz. Mint mondta, az ülésen igencsak harcias volt a hangulat, a béke szó pedig az utolsó felszólalóig - aki éppen ő volt - nem hangzott el.
- mondta a külügyminiszter.
Továbbra is az a cél, hogy Magyarország szomszédos országként ne vonódjon be a háborúba. A kormány továbbra is kitart amellett, hogy nem szállít fegyvert Ukrajnába, szerintük ezzel biztosítják a magyar emberek biztonságát. Szijjártó emlékeztetett, hogy az Európai Unió pénzügyi támogatást nyújt azoknak a tagországoknak, amelyek fegyvert adnak az ukránoknak. Ezt a pénzt abból az európai békekeretből adják, amelyből többek között a délről érkező migrációs nyomás enyhítésére is lehetne költeni. A külügyminiszter szerint Magyarország kettős nyomást érez, hiszen keletről és délről is érkeznek a menekültek, így ha nem kapjuk meg a forrásokat a védelemre, akkor nagy bajban lehetünk. Hangsúlyozta, hogy bár most ők is megszavazták a fegyverszállításban részt vevő uniós országok támogatását, nem biztos, hogy a következő is meg fogják.
- mondta Szijjártó.
Beszámolt arról is, hogy az EU kiképző missziót indít, melynek keretében ukrán katonákat képeznek ki egyes tagállamokból érkező kiképzők. Ezt Magyarország - egyedüliként - nem szavazta meg, „a konstruktív tartózkodás lehetőségével élt” a kormány, vagyis nem gátolták meg a missziót, de nem vesznek részt benne és nem járulnak hozzá a finanszírozásához sem.
Arról is beszámolt, hogy "sajnos" sok szó esett az ülésen a szankciókról is.
- mondta a miniszter.
Szerinte pontosan az ellentéte zajlik annak, amit ígértek Brüsszelben.
Azt is elmondta, hogy az ülésen felmerült, hogy egy kilencedik szankciós csomagra lenne szükség, sőt az egyik külügyminiszter a nukleáris energiát szankcionálná. Szijjártó közölte, hogy Magyarország semmilyen nukleáris energiát érintő szankciót nem fog támogatni.
Az Északi Áramlat gázvezeték elleni támadást "döbbenetes terrorcselekménynek" nevezte. Szerinte ezért is fontos, hogy a Török Áramlat védelmét komolyan vegyük, és világossá kell tenni, hogy aki a gázvezeték ellen szabotázsakciót hajt végre, azt terrortámadásnak tekinti az EU, és ha állami szereplő vesz benne részt, akkor azt terrorista államként kezeli.
