Szijjártó Péter a külügyminiszterek tanácsülése után tartott sajtótájékoztatóján kritizálta az európai uniós vezetők hozzáállását az orosz-ukrán háborúhoz. Mint mondta, az ülésen igencsak harcias volt a hangulat, a béke szó pedig az utolsó felszólalóig - aki éppen ő volt - nem hangzott el.
„Pedig az elmúlt időszak hírei a háború eszkalácójáról egyre inkább megerősítik annak az igényét, hogy minél többen a békéről beszéljenek. Nekünk szomszédos országként az az álláspontunk, hogy mielőbbi tűzszünetre és béketárgyalásra van szükség. Ehhez viszont fenn kell tartani a kommunikációs csatornákat, hiszen ha Oroszország irányába elzárjuk, még a reményét is elvesztjük a békének”
- mondta a külügyminiszter.
Továbbra is az a cél, hogy Magyarország szomszédos országként ne vonódjon be a háborúba. A kormány továbbra is kitart amellett, hogy nem szállít fegyvert Ukrajnába, szerintük ezzel biztosítják a magyar emberek biztonságát. Szijjártó emlékeztetett, hogy az Európai Unió pénzügyi támogatást nyújt azoknak a tagországoknak, amelyek fegyvert adnak az ukránoknak. Ezt a pénzt abból az európai békekeretből adják, amelyből többek között a délről érkező migrációs nyomás enyhítésére is lehetne költeni. A külügyminiszter szerint Magyarország kettős nyomást érez, hiszen keletről és délről is érkeznek a menekültek, így ha nem kapjuk meg a forrásokat a védelemre, akkor nagy bajban lehetünk. Hangsúlyozta, hogy bár most ők is megszavazták a fegyverszállításban részt vevő uniós országok támogatását, nem biztos, hogy a következő is meg fogják.
„Ez egy közös európai uniós forrás. Magyarország tízmillió eurókkal járul hozzá ehhez, mégis azt kell hallgatnunk Brüsszelből és egyes tagállamok vezetőitől, hogy nem teszünk semmit Ukrajna megsegítésére”
- mondta Szijjártó.
Beszámolt arról is, hogy az EU kiképző missziót indít, melynek keretében ukrán katonákat képeznek ki egyes tagállamokból érkező kiképzők. Ezt Magyarország - egyedüliként - nem szavazta meg, „a konstruktív tartózkodás lehetőségével élt” a kormány, vagyis nem gátolták meg a missziót, de nem vesznek részt benne és nem járulnak hozzá a finanszírozásához sem.
Arról is beszámolt, hogy "sajnos" sok szó esett az ülésen a szankciókról is.
„Úgy látom, hogy egyes európai uniós vezetők és külügyminiszteri kollégák nem hajlandóak tudomást venni a valóságról. Tényleg nem tudom, hogy ők hol élnek, amikor az EU szankcióinak sikerességéről beszélnek”
- mondta a miniszter.
Szerinte pontosan az ellentéte zajlik annak, amit ígértek Brüsszelben.
„Az uniós szankciós politika egész egyszerűen kudarcot vallott, mert nem tudott minket hozzásegíteni a háború gyors lezárásához és az európai gazdaságot is rendkívül nehéz helyzetbe hozta. (...) Jól látszik, hogy Brüsszelben és egyes európai uniós fővárosokban egyszerűen teljesen elrugaszkodtak az álláspontok a valóságtól. Olyan álláspontokat foglalnak, mintha nem ebben a világban élnének. Nem hajlandóak tudomást venni az európai gazdaság szenvedéséről és az emberek, a családok rendkívül nehézzé váló helyzetéről.”
Azt is elmondta, hogy az ülésen felmerült, hogy egy kilencedik szankciós csomagra lenne szükség, sőt az egyik külügyminiszter a nukleáris energiát szankcionálná. Szijjártó közölte, hogy Magyarország semmilyen nukleáris energiát érintő szankciót nem fog támogatni.
Az Északi Áramlat gázvezeték elleni támadást "döbbenetes terrorcselekménynek" nevezte. Szerinte ezért is fontos, hogy a Török Áramlat védelmét komolyan vegyük, és világossá kell tenni, hogy aki a gázvezeték ellen szabotázsakciót hajt végre, azt terrortámadásnak tekinti az EU, és ha állami szereplő vesz benne részt, akkor azt terrorista államként kezeli.
Szijjártó Péter a külügyminiszterek tanácsülése után tartott sajtótájékoztatóján kritizálta az európai uniós vezetők hozzáállását az orosz-ukrán háborúhoz. Mint mondta, az ülésen igencsak harcias volt a hangulat, a béke szó pedig az utolsó felszólalóig - aki éppen ő volt - nem hangzott el.
„Pedig az elmúlt időszak hírei a háború eszkalácójáról egyre inkább megerősítik annak az igényét, hogy minél többen a békéről beszéljenek. Nekünk szomszédos országként az az álláspontunk, hogy mielőbbi tűzszünetre és béketárgyalásra van szükség. Ehhez viszont fenn kell tartani a kommunikációs csatornákat, hiszen ha Oroszország irányába elzárjuk, még a reményét is elvesztjük a békének”
- mondta a külügyminiszter.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fideszes képviselő: Soha nem kedveltem Semjén Zsoltot, megdöbbentő, hogy ennyire nem jelent semmit neki a legelesettebbek világa
„A nagypolitika közelében töltöttem az elmúlt 27 évet. Sokan ismerik a történetemet a döntéshozók közül, de még soha senki nem kérdezte meg, hogy hogyan tudnánk ezeknek a srácoknak az életét jobbá tenni” - írta Junghausz Rajmund.
Junghausz Rajmund hosszú ideje tagja az újbudai önkormányzatnak. A tavalyi választáson ő volt az egyetlen kormánypárti politikus a kerületben, aki egyéni mandátumot szerzett - írta a 24.hu.
Gyerekként éveket töltött a választókerületében működő Őrmezei Gyermekotthonban. Azt mondta, ma is gyakran elmegy arra, ismeri a gyerekeket, és tudja, mi zajlik ott.
A közösségi oldalán arról írt, hogy felháborította Semjén Zsolt ATV-s nyilatkozata. A miniszterelnök-helyettes az Egyenes Beszéd című műsorban azt mondta: „nem ismeri a gyermekvédelmi világot és soha nem járt ilyen intézményben”. Junghausz szerint a 26 perces adásban egyetlen gondolat sem szólt az intézményekben élő gyerekekről.
Azt javasolja, hogy legyen kötelező az országgyűlési képviselőknek és a kormánytagoknak személyesen megismerni ezeket az intézményeket, mielőtt elfogadják a költségvetést. Hangsúlyozta: akár már holnaptól szívesen befizetne egy nagyurat a gyerekek mellé heti menüre érzékenyítésre.
Kiemelte: nyilvánvalónak tartja, hogy Semjén Zsolt és Osváth Zsolt nem pedofil, ahogy Vona Gábor sem homoszexuális. Alávaló és semmirekellő dolognak nevezte, ha valaki politikai haszon reményében ilyesmit állít, sejtet vagy ezzel viccelődik.
"Soha nem kedveltem Semjén Zsoltot
11 évesen, 1982 októberében vittek el egy átmeneti gyermekotthonba három testvéremmel együtt. Édesanyánk egyedül nevelt négyünket. Elsősorban anyagi okok miatt vettek el tőle bennünket, amit a mai törvények már nem tennének lehetővé. Nem kívánom semelyik gyereknek azt az érzést, amivel akkor szembesültem, amikor megjelentek a rendőrök óra közben a tanterem ajtajában és lekísértek a rendőrautóba.
1983. augusztus 10-én kerültem az Őrmezei Gyermekotthonba. Az ott töltött hat év alatt rengeteg erőszakkal találkoztam. A gyerekek közötti verések és a szexuális erőszak is része volt a mindennapoknak. De az sem volt ritka, hogy a nevelők vagy gyermekfelügyelők abuzálták a gyerekeket.
Ilyenből többnyire alkalmi kapcsolatok alakultak ki, de volt olyan, amiből házasság lett. Sajnos napjainkban is pontosan így zajlanak ezek a dolgok és ennek a felelősségét is vállalnia kell valakiknek.
Semjén Zsolt azt nyilatkozta az Egyenes Beszédben, hogy nem ismeri a gyermekvédelmi világot és soha nem járt ilyen intézményben. Semjén Zsolt 1994 és 1998 között, illetve 2002-től országgyűlési képviselő és 2010-től miniszterelnök-helyettes. 2003 óta a KDNP elnöke.
Megdöbbentő számomra, hogy a kereszténydemokraták elnökének ennyire nem jelent semmit a legelesettebbek világa. Ahogyan az is, hogy a 26 perces adásban sem szánt rájuk egy gondolatot sem. Pedig bőven lenne feladat.
A gyermekotthonok és a javítóintézetek világa most is szörnyű. A napi étkezési költségtől a gyermekfelügyelők bérén át az épületek állapotáig sok témát adhat az erre fogékonyak számára. Persze nem csak több pénzre van szüksége ennek az ágazatnak, hanem komoly módszertani változtatásokra is. Kötelezővé tenném az országgyűlési képviselők és a kormánytagok számára is, hogy személyesen ismerjék meg ezeket a terhelt intézményeket és az ott élő növendékeket, mielőtt elfogadják hazánk soron következő költségvetését.
Akár már holnaptól szívesen befizetném egy ilyen intézménybe heti menüre a gyerekek mellé bármelyik nagyurat egy kis érzékenyítésre. Talán segítene megérteni ennek a létnek a természetét.
Megértenék, hogy az ilyen körülmények között élő gyerekekre mennyire félelmetesen nehezedik a jövőjükkel kapcsolatos kilátástalanság. Ez a kilátástalanság az oka, hogy egy márkás sportcipőért gyakorlatilag bármit megtesznek ezek a gyerekek.
Nyilvánvalóan nem pedofil Semjén Zsolt és Osváth Zsolt sem. Ahogyan nem homoszexuális Vona Gábor sem. Alávaló és semmirekellő dolognak tartom, ha bárki politikai haszon reményében ilyet állít a politikai riválisairól vagy akár ezt sejteti, ezzel viccelődik.
A kegyelmi botrányt követően Orosz Anna lemondott országgyűlési képviselő és Újbuda városvezetése is jó ötletnek tartotta, hogy az áldozatok szenvedését kihasználva olyan politikai nyilatkozatot fogadjon el, amivel sütögetheti pecsenyéjét. Hozzászólásaimban szinte könyörögtem, hogy ne tegyék ezt, mert ennél sokkal mélyebb a probléma és többet érdemel. A nyilatkozat mögött lévő motivációjuk elfogadhatatlan volt számomra, ezért nem is tudtam támogatni. Pedig nem volt soha kérdés számomra, hogy a kegyelem megadása több volt egy hibánál.
A „nagypolitika” közelében töltöttem az elmúlt 27 évet. Sokan ismerik a történetemet a döntéshozók közül, de még soha senki nem kérdezte meg, hogy hogyan tudnánk ezeknek a srácoknak az életét jobbá tenni, hogyan tudnánk biztosítani számukra azt, hogy az intézményekből kikerülésük után megállják a helyüket.
Ezt őszintén sajnálom.
A holnap még mindig tiszta, mert azt nem szennyezi a ma hazugsága."
Junghausz Rajmund hosszú ideje tagja az újbudai önkormányzatnak. A tavalyi választáson ő volt az egyetlen kormánypárti politikus a kerületben, aki egyéni mandátumot szerzett - írta a 24.hu.
Gyerekként éveket töltött a választókerületében működő Őrmezei Gyermekotthonban. Azt mondta, ma is gyakran elmegy arra, ismeri a gyerekeket, és tudja, mi zajlik ott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Tisza párt programjában nagy szerepet kap néhány gazdasági kérdés, amelyekről meg is akarják szavaztatni az embereket.
Magyar Péter már korábban is írta egy posztban, hogy Orbán Viktor és a Fidesz elutasítja a Tisza Párt több javaslatát is. Ezek között említette a személyi jövedelemadó csökkentését, a nyugdíjemelést, a legfeljebb 200 ezer forintos pluszjuttatást több mint kétmillió idős ember számára,
a milliárdosokat érintő vagyonadót, a családi kedvezmények és támogatások emelését, valamint a gyermekek ellen elkövetett bűncselekmények nyilvános kivizsgálását
Magyar szerdán indítja el a Tisza Párt Nemzet Hangja nevű szavazásának második szakaszát. A szavazáson öt kérdésre lehet voksolni, elsőként a Tisza Világ nevű applikációban, de a pártelnök azt ígéri, önkénteseik három héten belül Magyarország minden településére eljutnak.
Mostani pesztjában a vagyonadót vette elő, szerinte ezt főként Orbán és az oligarchái támadják:
"Hogy miért támadja Orbán és a milliárdos oligarchái a TISZA által bevezetni kívánt vagyonadót?
Mert szinte minden miniszter és a családtagjaik is érintettek lesznek benne.
Mitől fél például Orbán Viktor tízmilliárdokat összeharácsoló kaszinó honvédelmi minisztere és annak felesége, a bukott főpolgármester-jelölt Szentkirályi Alexandra?
A katonai képesítés nélküli honvédelmi miniszter, aki háborús veszélyhelyzetben nyaral, most éppen egy vagyonkezelői alapítványba menekíti a mesés vagyonát, hogy a gyerekei és unokái még száz év múlva is luxusjachtokon és vadászatokon tölthessék a mindennapjaikat.
Vadászat, jacht, tenisz, lovak, luxuskúriák, magánklinikák. Ezeket féltik. Nem a magyar emberekért aggódnak, hanem a saját milliárdjaikért.
Nagyon fél a Fidesz a vagyonadótól, és igazuk van: keserű szájízzel tudnának csak vadászgatni, jachtozgatni, magánrepülőzgetni, ha egy fillért is vissza kéne adniuk abból, amit az emberek pénzéből magukra költenek.
Orbán Viktor egy interjúban már arról hadovál, hogy ha a milliárdosokat megadóztatjuk, az kommunizmus.
Tudjuk, a kórházi penész meg csak zsírra szállt por önök szerint.
Ha a milliárdosok jachtjai, tízmilliárdjai és palotái vagyonkezelő alapítványba kerülnek, az pedig már a NER-es szabadságharc része, miniszterelnök úr?"
A Tisza párt programjában nagy szerepet kap néhány gazdasági kérdés, amelyekről meg is akarják szavaztatni az embereket.
Magyar Péter már korábban is írta egy posztban, hogy Orbán Viktor és a Fidesz elutasítja a Tisza Párt több javaslatát is. Ezek között említette a személyi jövedelemadó csökkentését, a nyugdíjemelést, a legfeljebb 200 ezer forintos pluszjuttatást több mint kétmillió idős ember számára,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nem figyelte az Orbán-kormány a határidőket, kedden rendkívüli ülésen kell tárgyalni a veszélyhelyzet meghosszabbítását
A késlekedés november 14-től legalább három nap joghézagot okozna. Ez azzal is járt volna, hogy az elmúlt években a veszélyhelyzetre hivatkozva hozott összes rendelet hatályát veszíti, és több száz jogszabályt újra kellene elfogadni.
A kormány rendkívüli ülést kér az Országgyűléstől, mert nem figyelte a határidőket. Ha nem lenne ülés október 7-én, a hosszabbításról csak november 17-én szavazhatnának, ami november 14-től legalább három nap joghézagot okozna. Ez azzal is járt volna, hogy az elmúlt években a veszélyhelyzetre hivatkozva hozott összes rendelet hatályát veszíti, és több száz jogszabályt újra kellene elfogadni.
Semjén Zsolt szerdán délelőtt 11:18-kor benyújtotta a kezdeményezést Kövér Lászlónak az október 7-i rendkívüli ülésről.
Az ülésen a november 14-én lejáró háborús veszélyhelyzet 180 nappal történő meghosszabbításáról szóló javaslat általános vitája szerepel. Kövér László emiatt péntek délelőttre összehívta a Házbizottság soron kívüli ülését, ahol a rendkívüli ülésről döntenek.
A HVG szerint a hosszabbítást nem lehet rendkívüli, gyorsított eljárásban tárgyalni. Rendkívüli ülés nélkül a vita csak október 27-én indulhatna, a zárószavazás pedig november 17-én lehetne. Az október 7-i ülés beiktatásával már az október 20-i héten jöhet a zárószavazás, így a hosszabbítás időben hatályba lép.
A kormány azt javasolja, hogy a háborús veszélyhelyzet 2026. május 13-ig maradjon érvényben, vagyis a parlamenti választások utáni időszakig.
Szerdán Magyar Péter is megszólalt az ügyben. Azt mondta, hogy ha a Tisza Párt kormányra kerül, eltörlik a rendeleti kormányzást lehetővé tevő háborús veszélyhelyzetet. Úgy fogalmazott, hogy Európában három országban van háborús veszélyhelyzet: Ukrajnában, Oroszországban és Magyarországon.
Hozzátette, hogy ha a kormány által kihirdetett veszélyhelyzet célja az lenne, hogy felkészítse az országot egy támadásra, megelőzze azt, vagy a lakosság tájékoztatását szolgálja, az üdvözlendő lenne. Szerinte a háborús és a korábbi veszélyhelyzetek arról szóltak, hogy rendeletekkel írjanak felül törvényeket, könnyebb legyen az állami vagyon elvonása, és egyszemélyes irányítás alá kerüljön az ország. Azt mondta, hogy a Tisza Párt ezt nem támogatja, el fogják törölni, és fontosnak tartják, hogy Magyarországnak ütőképes hadserege legyen.
A kormány rendkívüli ülést kér az Országgyűléstől, mert nem figyelte a határidőket. Ha nem lenne ülés október 7-én, a hosszabbításról csak november 17-én szavazhatnának, ami november 14-től legalább három nap joghézagot okozna. Ez azzal is járt volna, hogy az elmúlt években a veszélyhelyzetre hivatkozva hozott összes rendelet hatályát veszíti, és több száz jogszabályt újra kellene elfogadni.
Semjén Zsolt szerdán délelőtt 11:18-kor benyújtotta a kezdeményezést Kövér Lászlónak az október 7-i rendkívüli ülésről.
Az ülésen a november 14-én lejáró háborús veszélyhelyzet 180 nappal történő meghosszabbításáról szóló javaslat általános vitája szerepel. Kövér László emiatt péntek délelőttre összehívta a Házbizottság soron kívüli ülését, ahol a rendkívüli ülésről döntenek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nagy bejelentést tett Magyar Péter: Kevesebb, mint 12 óra alatt több, mint 50 ezren szavaztak a Nemzet Hangja szavazáson
Blaha Lujza téren indította el a TISZA Párt elnöke a Nemzet Hangja 2. nevű szavazást. A kampány október 23-ig tart, ahogy Magyar Péter 80 napos országjárása is.
„Kevesebb mint 12 óra alatt több mint 50 ezren szavaztak a Nemzet Hangja szavazáson, és tízezer új letöltést regisztráltunk a Tisza Világ applikációban” – írta Magyar Péter a Facebookon.
A Blaha Lujza téren indította el a TISZA Párt elnöke a Nemzet Hangja 2. nevű szavazást, ami meghatározza majd a következő három hét témáját.
A kampány október 23-ig tart, ahogy Magyar Péter 80 napos országjárása is. Az ünnepnapon is lesz nagy TISZA-rendezvény, a Deákról a Hősök terére vonulnak, Magyar szerint ez lesz a legnagyobb rendezvényük az elmúlt másfél évben.
Most Magyar nagy bejelentést tett:
"Kevesebb mint 12 óra alatt több, mint 50 ezren szavaztak a Nemzet Hangja szavazáson és tízezer új letöltést regisztráltunk a TISZA Világ applikációban!
Köszönjük, köszönjük, köszönjük!
Kérlek, szavazzatok minél többen, és értesítsétek a családotokat és a barátaitokat is!
Köszönjük az önkénteseinknek, hogy több száz helyszínen voltak ma személyesen jelen! Folytatjuk."
„Kevesebb mint 12 óra alatt több mint 50 ezren szavaztak a Nemzet Hangja szavazáson, és tízezer új letöltést regisztráltunk a Tisza Világ applikációban” – írta Magyar Péter a Facebookon.
A Blaha Lujza téren indította el a TISZA Párt elnöke a Nemzet Hangja 2. nevű szavazást, ami meghatározza majd a következő három hét témáját.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
