HÍREK
A Rovatból

Szijjártó Péterék közölték az ukrán nagykövettel, nem tűrik, hogy „a baloldal oldalán beavatkozzanak a választásokba”

A külügyminiszter szerint Ukrajna a Tisza Párt győzelmét akarja. Azt is elárulta, mi történne a magyarok pénzével, ha sikerrel járnának.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. január 27.



Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint az elmúlt napokban egy új korszak kezdődött a választásra történő felkészülésben. A tárcavezető új Facebook-videójában arról beszélt, hogy „Ukrajna elnöke és kormánya ugyanis egy kendőzetlen, szégyentelen, nyílt, durva beavatkozásba kezdett.”

A miniszter szerint Kijev azt akarja elérni, hogy a Tisza Párt nyerje meg a választást, mert ha ez megtörténne, akkor ők „azonnal zöld lámpát adnának Ukrajna Európai Uniós csatlakozásának, azonnal igent mondanának Brüsszelnek arra, hogy vigyék bele Magyarországot a háborúba, és azonnal engednék Brüsszelnek, hogy elvigyék a magyar emberek pénzét az ukrán állam működtetésére.” Szijjártó Péter ezzel szemben kijelentette: „mi azonban nem adjuk a szuverenitásunkat.” Hozzátette, hogy Magyarország a magyaroké, és az ország jövőjéről kizárólag a magyar emberek dönthetnek. „Magyarország jövőjéről a döntés Magyarországon születik, nem Brüsszelben és nem Kijevben” – fogalmazott.

A miniszter elmondta, hogy a kialakult helyzet miatt bekérették Ukrajna budapesti nagykövetét, akivel közölték az álláspontjukat. Szavai szerint világossá tették, „Magyarország nem tűri azt, hogy bárki beavatkozzon a magyarországi parlamenti választásokba.” Külön kiemelte:

„Nem tűrjük Ukrajnától, hogy beavatkozzanak. Nem tűrjük Ukrajnától, hogy befolyásolni akarják a választás eredményét. Nem tűrjük, hogy a baloldal oldalán beavatkoznak a magyar választási folyamatba.”

A miniszterhelyettese közölte a nagykövettel, hogy „Magyarország minden eszközzel megvédi a szuverenitását.” Szijjártó szerint megvédik a magyar embereknek azt a jogát, hogy „csak ők, csak a magyar emberek hozhatnak döntést Magyarország jövőjéről.”

A külgazdasági és külügyminiszter szerint az áprilisi választás tétje világos. „Engedjük-e az országot háborúba menni? Vagy maradunk a béke útján. Megvédjük-e a biztonságunkat? Vagy igent mondunk Brüsszelnek arra, hogy beletoljanak minket a háborúba, és megengedjük Kijevnek, hogy belehúzzanak minket a saját háborújukba.” A választás másik tétje szerinte az, hogy „a magyar emberek pénzét Magyarország, a magyar családok javára használjuk föl, vagy a magyar emberek pénzét hagyjuk Brüsszelnek elküldeni Ukrajnába.” Ezzel kapcsolatban megjegyezte, nem szabad elfelejteni, hogy „1500 milliárd eurónyi igényt terjesztettek elő az ukránok, amire Brüsszel azt mondta, hogy hajlandó ezt az igényt befogadni.”

Szijjártó Péter kijelentette, hogy amíg nemzeti, szuverén kormánya van Magyarországnak, addig nem engedik, hogy a magyar emberek pénzét elvigyék Ukrajnába. Állítása szerint „minket nem fognak tudni belerángatni a háborúba, és nem fogják tudni elvinni a magyar emberek pénzét sem Ukrajnába.” A miniszter végül megismételte, hogy az ukrán nagykövet számára is világossá tették: Magyarország nem tűri a beavatkozást.

„Határozottan felszólítjuk az ukránokat, hogy fejezzék be a baloldal oldalán történő beavatkozást a magyar választási folyamatba”

– mondta, majd hozzáfűzte: „Tartsák tiszteletben Magyarország szuverenitását, amely szuverenitást mi, Magyarország nemzeti, szuverén kormánya minden létező eszközzel meg fogunk védeni.”

A miniszter videójára délután reagált Orbán Anita is. A Tisza Párt szombaton bemutatott külügyi vezetője bejegyzésében több kérdést is feltett Szijjártó Péternek az ukrán nagykövet bekéretése kapcsán:

„Vajon miért “felejtette el” a magyar külügyminiszter berendelni az orosz nagykövetet, amikor orosz rakétatalálat érte Munkács városát, vagy a szlovák nagykövetet, amiért fél év börtönnel fenyegetik a felvidéki magyarokat?” - írta a tiszás politikus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Videókon a Moszkvát ért eddigi legnagyobb ukrán csapás: Lángokban egy finomító, legalább kétszáz drón hatolt be a főváros légterébe
Bár az orosz fél csaknem 200 drón sikeres lelövéséről számolt be, az ukrán támadás így is komoly károkat okozott a fővárosban. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a teljes műveletben mintegy ezer drón vett részt több orosz régió ellen.


Csütörtök pirkadatkor sűrű, fekete füstoszlop emelkedett Moszkva egére, miután az orosz fővárost a háború kezdete óta a legnagyobb ukrán dróntámadás érte.

A kapotnyjai olajfinomítóban nagy robbanás rázta meg a komplexumot, miközben a város repülőtereit ideiglenesen lezárták, és a peremkerületekben is károk keletkeztek.

Az orosz védelmi minisztérium szerint a légvédelem csaknem 200 drónt semmisített meg, ami a korábbi, Moszkva ellen indított támadások során jelentett, jellemzően 100 alatti számoknál jóval magasabb – írja a Meduza.

A támadási hullámban 17 ember sérült meg, halálos áldozatról egyelőre nem érkezett jelentés. Azonban a csapásokban súlyosan megrongálódtak a Moszkva délkeleti részén található, kulcsfontosságú olajfinomító egységek.

A robbanásokról több, nemzetközi szerkesztőségek által is ellenőrzött videó terjedt el az interneten. Az egyiken jól látható, amint sűrű, fekete füst gomolyog a létesítmény egyik részéből, majd egy újabb robbanás rázza meg a komplexumot, amely a levegőbe repíti egy nagy méretű üzemanyagtartály tetejét.

A főváros környékén máshol is keletkeztek károk. Andrej Vorobjov, a Moszkvai terület kormányzója a TASZSZ állami hírügynökségnek elmondta, hogy a Moszkva melletti Zsukovszkijban egy lakóházat is dróntalálat ért. A támadás megrongálta az épület szerkezetét és több erkélyt, de a helyi hatóságok közlése szerint személyi sérülés itt nem történt.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy közösségi médiában közzétett bejegyzésben reagált az eseményekre. Állítása szerint a támadások egy mintegy 1000 drónt felvonultató, összehangolt művelet részét képezték, amelynek célpontjai között Rosztov régió és az oroszok által megszállt donbászi területek is szerepeltek.

Az ukrán elnök szerint az akció indokolt volt. „Ez egy teljesen jogos válasz azokra az orosz támadásokra, amelyek városainkat és közösségeinket érték” – írta.

Zelenszkij hozzáfűzte: „Az elmúlt napokban minden szövetségesünk méltatta csapásaink pontosságát és hatékonyságát, valamint az Oroszország elleni szankciókat.

Ideje véget vetni a háborúnak, Oroszországnak meg kell tennie a szükséges diplomáciai lépéseket”

- írta Zelenszkij, aki maga is posztolt videókat:

Ukrajna az utóbbi időben mindinkább azt a taktikát folytatja, hogy a háború közvetlenül is elérje az orosz polgárok mindennapjait, akiknek a Kreml propagandán keresztül azt kommunikálja, hogy ez egy országtól távol eső művelet. Kijev ezért támadta a múltban is a hatalmas kelet-európai ország energia-infrastruktúráját, most pedig a fővárost vette célba, demoralizáló céllal.

Az elmúlt hetekben több, nagyszabású akció is érte az orosz fővárost és környékét. Egy korábbi, szintén jelentős, halálos áldozatokat is követelő támadás során az ukrán erők közel 600 drónt vetettek be Oroszország 14 régiója ellen, válaszul a Kijev szerint napokon át tartó orosz légicsapásokra.

Egy másik alkalommal több mint 120 drónnal célozták a fővárost, és bár az orosz légvédelem a legtöbbet megsemmisítette, a lehulló roncsok miatt több lakóház is megsérült, és a támadásnak a főváros környéki településeken áldozatai is voltak.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter Brüsszelben találkozott a V4-kormányfőkkel, majd bejelentette: Újraindítják a Visegrádi Együttműködést
Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy június 23-án csúcstalálkozót tart a V4-országok vezetőivel. A gödöllői Grassalkovich-kastélyban rendezett találkozó célja a közép-európai szövetség megerősítése.


Magyar Péter a Facebookon jelentette be a Visegrádi Együttműködés újraindítását, miután a V4-kormányfők csütörtökön Brüsszelben, az Európai Tanács ülése előtt tartottak rövid egyeztetést.

„Újraindítjuk a Visegrádi Együttműködést!”

A miniszterelnök azt írta, örül, hogy a lengyel, a cseh és a szlovák miniszterelnök is elfogadta a meghívását Budapestre és Gödöllőre jövő hét keddre, június 23-ra.

A bejegyzést ezzel a felhívással zárta: „Dolgozzunk közösen egy erős Közép-Európáért!”.

Posztjához egy közös képet is csatolt Andrej Babišsal, Donald Tuskkal és Robert Ficóval.

Már két éve nem volt kormányfői találkozó a tagállamok között.

Május közepén Magyar Péter első hivatalos külföldi útja Varsóba vezetett, ahol Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel közösen hangsúlyozták a V4 újraépítésének fontosságát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Visszavonták Matolcsy György díszpolgári címét Kecskeméten, még a Fidesz-KDNP is megszavazta
Rendeletet kellett módosítani hozzá, de a kecskeméti közgyűlés visszavonta Matolcsy György volt jegybankelnök díszpolgári címét. Az MNB-alapítványok botrányaira hivatkozó javaslatot a Fidesz–KDNP is támogatta.


Egyhangú döntéssel, a saját rendeletét is módosítva vonta vissza Kecskemét közgyűlése csütörtökön Matolcsy György díszpolgári címét. A javaslatot a Fidesz–KDNP-frakció is támogatta, az indoklás szerint a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke „méltatlanná vált” a kitüntetésre – írta a KecsUP című helyi portál.

A lépéshez a képviselő-testület előbb módosította a kitüntetésekről szóló önkormányzati rendeletet.

A frissített szabályozás szerint a cím visszavonható, ha a kitüntetett közéleti, szakmai vagy társadalmi tevékenységével a település jó hírnevét súlyosan és bizonyíthatóan hátrányosan befolyásolja, illetve a közbizalmat súlyosan sértő magatartást tanúsít.

Az előterjesztés az elmúlt időszakban nyilvánosságra került, a jegybanki alapítványi rendszerhez, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványhoz, valamint a helyi Neumann János Egyetemért Alapítványhoz köthető ügyekre hivatkozott.

A dokumentum szerint az Állami Számvevőszék vizsgálatai súlyos megállapításokat tettek, amelyek nyomán büntetőeljárások és további vizsgálatok indultak.

A díszpolgári cím visszavonását a Szövetség a Hírös Városért frakciója már egy éve is kezdeményezte.

Nemrég nevezték meg az MNB-ügyet vizsgáló parlamenti bizottság vezetőjét, aki egy szintén kecskeméti tiszás képviselő lesz.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Újra az utolsó helyen Magyarország az Eurostat friss fogyasztási rangsorában
Az Eurostat szerdán tette közzé a 2025-ös, vásárlóerő-paritáson mért egyéni fogyasztási adatait, amelyen Magyarország sereghajtó lett. Az ország Lettországgal holtversenyben, az uniós átlag 73 százalékán áll.
Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
2026. június 18.



Lettországgal holtversenyben ismét Magyarországon a legalacsonyabb az egyéni fogyasztás az Európai Unión belül, miután az Eurostat tegnap frissítette a 2025-ös adatokat. Az új statisztika újra alátámasztja azt az állítást, amelyet Magyar Péter 2024 nyara óta hangoztat, miszerint Magyarország az EU legszegényebb országa – írja a Lakmusz.

A rangsor alján Észtország (74 százalék), valamint Bulgária és Szlovákia (holtversenyben 77-77 százalék) állnak, míg a lista élén Németország (120 százalék), Hollandia (119 százalék) és Ausztria (113 százalék) található.

A friss statisztika szerint mindkét országban az uniós átlag 73 százalékát éri el a vásárlóerő-paritáson mért tényleges egyéni fogyasztás (AIC), ami az életszínvonal egyik legfontosabb mutatója.

A tényleges egyéni fogyasztás a háztartások által igénybe vett összes árut és szolgáltatást méri, beleértve az állam által nyújtottakat is, mint az egészségügy vagy az oktatás. Fontos megjegyezni, hogy a magyar adat egyelőre előzetes, így a későbbi véglegesítés során még változhat a sorrend.

A mutatót a politikai vitákban mindkét oldal használja. Míg Magyar Péter az uniós sereghajtó pozícióval érvel, addig a kormányoldal más, kedvezőbb statisztikákra hivatkozik. Ilyen például a szegénység és társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek aránya, amelyben Magyarország jobban áll az uniós átlagnál. Ugyanakkor korábban a parlamentben az AIC és a GDP/fő mutatókat említették az életszínvonal fő indikátoraiként.

A hosszabb távú trendek azt mutatják, hogy bár a magyar fogyasztás 2015 óta szinte folyamatosan emelkedett, más tagállamok gyorsabb növekedése miatt az ország pozíciója nem javult érdemben.

Románia például 2017-ben előzte meg Magyarországot ebben a mutatóban, és azóta is gyorsabban zárkózik fel az uniós átlaghoz.

Tavaly decemberben az Eurostat még a 2024-es adatokat tette közzé, amelyek egy későbbi felülvizsgálat után nem mutatták Magyarországot az utolsó helyen. Az akkori közlemény már felhívta a figyelmet, hogy a vásárlóerő-paritások felülvizsgálata módosíthatja a rangsort, ami a mostani, 2025-ös előzetes adatokra is érvényes.

Via 444


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk