hirdetés

HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Szijjártó: Személyesen lesznek felelősek a halálesetekért és a gazdasági kárért az esetleges negyedik hullámban azok, akik álhíreket gyártanak

A külügyminiszter Csehországból üzent az oltási kedvet gyengítő álhírgyártóknak.

Link másolása

hirdetés

Az álhírek gyártói és terjesztői személyesen lesznek felelősek azokért az esetleges halálesetekért és gazdasági károkért, amelyeket a koronavírus-járvány fenyegető negyedik hulláma okozhat - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külkereskedelmi miniszter kedden a közép-csehországi Melníkben öt közép-európai ország külügyminisztereinek találkozója után.

Szijjártó Péter az MTI-nek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a koronavírus-járvány fenyegető negyedik hulláma legyőzésének a kulcsa a minél magasabb átoltottság.

Mint megjegyezte, Magyarországon a világjárvány harmadik hullámát sikerült letörni egy európai méretben is magas átoltottsági aránnyal, de Nyugatról rossz, aggodalomra okot adó hírek érkeznek, ezért óvatosságra van szükség, mert a járvány még nem ért véget.

"Mindazok, akik a tudományos közösség által elfogadott oltáspárti álláspontot gyengítő álhíreket gyártanak, mindazok, akik oltásellenes propagandát folytatnak, személyesen lesznek felelősek az esetleges halálesetekért és a gazdasági kárért, amit az esetleges korlátozó intézkedések hozhatnak a negyedik járványhullámban"

- hangsúlyozta Szijjártó Péter.

"Mindenkit arra kérek, aki még azon gondolkodik, hogy valamiféle álhírek gyártásával vagy propagandával gyengítse az oltási kedvet, legyen nagyon óvatos, mert őket mind egytől egyig személyes felelősség fogja terhelni az esetleges halálesetekért és az esetleges károkért" - jegyezte meg a miniszter.

hirdetés

A melníki találkozón résztvevő cseh, osztrák, magyar, szlovén és szlovák külügyminiszter megállapodott abban, hogy koordinációs csoportot hoznak létre a járvány-elleni küzdelem és intézkedéseik összehangolására.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK

Lehűléssel indul az augusztus, felhőszakadással, szélviharral és jégesővel csaphatnak le a zivatarok

Hétvégén északon és nyugaton elkezd mérséklődni a kánikula, az Alföld déli részén viszont kitart a hőség, szombaton még 36-37 fok is lehet.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2021. július 27.


Link másolása

hirdetés

Hétvégén hullámzó hidegfront helyeződik fölénk, fokozatosan mindenhol megszűnik a hőség - írja az Időkép.

Péntek éjfélig a nagy meleg miatt a legmagasabb, harmadfokú hőségriadót rendelte el az országos tisztifőorvos.

Hétvégén azonban változás kezdődik, északnyugat felől egy lassan mozgó, hullámzó hidegfront közelíti meg térségünket, mely előreláthatóan hétfőre át is vonul hazánk fölött. Így

augusztus első napjaiban megszűnik a hőség.

Szombaton és vasárnap megosztott lesz időjárásunk, legalábbis ami a hőmérsékletet illeti. Északon és nyugaton elkezd mérséklődni a kánikula, ugyanakkor az Alföld déli részén kitart a hőség, szombaton még 36-37 fok is lehet. Erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, és záporokra, zivatarokra több helyen, akár több alkalommal is számítani lehet.

Felhőszakadással, szélviharral és jégesővel kísért heves zivatarok is jó eséllyel előfordulhatnak.

A front mögött hétfőre nagy területen viharossá fokozódhat az északnyugati szél, ekkora várhatóan délkeleten is megszűnik a kánikula.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK

Szijjártó: Nincs abban semmi meglepő, ha Magyarország külföldről vásárol kémszoftvert

Elmondása szerint a nemzet biztonságára és érdekeire veszélyt jelentő személyeket lehallgathatják, de az, hogy ezt az állam milyen eszközökkel látja el, nemzetbiztonsági kérdés a miniszter szerint.

Link másolása

hirdetés

"Minden ország titkosszolgálata használ speciális szoftvereket, míg a nagy országok valószínűleg maguknak fejlesztenek, addig a kisebbek beszerzés útján jutnak ilyenekhez. Nincs abban tehát semmi meglepő, ha Magyarország külföldről vásárol ilyet" – mondta Szijjártó Péter a Portfoliónak adott interjújában.

A külgazdasági és külügyminiszter a megfigyelési botrányról elmondta, neki nem volt, és nincs is tudomása arról, hogy ilyen típusú adatgyűjtés zajlik Magyarországon, "de nem is kell, hogy tudomásom legyen, hiszen van egy világos jogszabályi rend a lehallgatások engedélyezésének és végrehajtásának módjáról" – tette hozzá.

Szerinte az államoknak kötelességük megvédeni saját magukat, a polgáraikat, biztonságukat és az érdekeiket, ennek vannak nyilvános és nem nyilvános eszközei. Minden országnak van titkosszolgálata, amely a fedett működés ellenére jogszabályi keretek között végzi tevékenységét.

Szijjártó szerint "azért, mert valaki újságíró, géplakatos, kárpitos vagy taxisofőr, a szakmájából fakadóan 2010 óta senkit nem hallgattak le Magyarországon, de ha valaki a magyar nemzet biztonságára és érdekeire veszélyt jelenthet valamilyen külső befolyás - ahogy említettem terrorszervezetekkel, titkosszolgálatokkal vagy bűnözői csoportokkal való együttműködés - miatt, ott lehetséges a lehallgatás."

Ugyanakkor az, hogy ezt az állam milyen eszközökkel látja el, nemzetbiztonsági kérdés a miniszter szerint, amit nem vitatnak meg a nyilvánosság előtt. Hozzátette: a kémszoftvert mintegy 45 országban értékesítették.

Az interjúban szóba került az is, hogy az Európai Bizottság egyelőre nem fogadta el a magyar kormány helyreállítási tervét. Szijjártó erről azt mondta:

hirdetés
Jól láthatóan a hajánál fogva előrángatott ügyeket vesznek elő, érveknek ezeket nem nevezném, de világos az üzenet: mindaddig, amíg a pedofiltörvény érvényben van, addig RRF-forrást (Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz) nem kapunk.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Izrael budapesti nagykövetével találkozott Dobrev Klára Pegasus-ügyben

A DK politikusa azt kérte, Izrael ne engedje, hogy a kémprogram diktátorok és más autokrata vezetők kezébe kerülhessen. Ha pedig kiderül, hogy történt ilyen, vonják vissza az engedélyt.

Link másolása

hirdetés

Izrael budapesti nagykövetével találkozott Dobrev Klára, hogy a lehallgatási botrány ügyében egyeztessenek. A DK miniszterelnök-jelöltje Facebookon azt írta:

Annyi már korábban kiderült, hogy a Pegasus kémprogram telepítéséhez Izraelben a gyártó NSO cégnek export-engedélyt kell beszereznie, éppen ezért azt kértem a mai találkozónkon Jakov Hadas-Handelsman nagykövet úrtól, hogy Izrael állam vizsgálja ki a Pegasus-botrányt, és tekintsék át az engedélyezési gyakorlatot úgy, hogy a kémprogram ne kerülhessen diktátorok és más autokrata vezetők kezébe.

Ha pedig az derül ki, hogy Izrael kiadott ilyen engedélyt, vonják azt vissza, adott esetben a magyar kormánytól is – kérte a nagykövetet Dobrev.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
A Rovatból
hirdetés

Uniós szinten a magyarok több mint háromnegyede szegénynek számít

A többi, 2004-ben csatlakozott ország Magyarországhoz képest jobban fel tudott zárkózni. Az EU-ban csak Romániában rosszabb a helyzet.

Link másolása

hirdetés

Magyarország kivételével a kelet-európai országok többsége az elmúlt tizenöt évben faragni tudott jövedelmi hátrányából az Európai Unió átlagához képest. Az anyagi helyzetünk javult ugyan, de éppen olyan ütemben, ahogyan az EU-átlag is. Vagyis 2005 és 2017 között nemzetközi összevetésben tapodtat sem léptünk előre – számolt be a 444 Gábos András, Tomka Zsófia és Tóth István György, a TÁRKI munkatársainak tanulmányáról.

A szegénységi küszöb alatt azok a háztartások vannak, amelyek jövedelme alacsonyabb a medián jövedelem, vagyis a jövedelmi közép 60 százalékánál. A kutatásban az uniós szegénységi küszöböt hasonlították össze az egyes országok mutatóival.

A magyar szegénységi küszöb 2005-ben is ugyanúgy az uniós 40 százaléka volt, mint 2017-ben. A többi, 2004-ben csatlakozott ország ehhez képest jobban fel tudott zárkózni. A lengyelek 40 százalékról indultak, most 70-nél járnak, míg a szlovákok 60-nál, a csehek pedig 80 százaléknál.

A kutatás szerint a magyarok háromnegyede uniós szinten szegénynek számít, ami még a bolgárnál is magasabb arány. Az EU-ban csak Romániában rosszabb a helyzet.

Finnországban, Franciaországban vagy Hollandiában az emberek alig 5 százaléka számít uniós szinten szegénynek. A cseheknél 20 százalék, a lengyeleknél 40, a szlovákoknál 50 ugyanez a mutató. Magyarországon a lakosság több mint 75 százaléka esik bele ebbe a kategóriába.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: