Bírósági végrehajtást kezdeményezett az Átlátszó című újság a Külgazdasági és Külügyminisztérium ellen, miután a tárca a Kúria jogerős ítélete ellenére sem adta ki Szijjártó Péter egyik külföldi útjának költségadatait.
A minisztériumnak a december 18-án kézbesített ítélet után 15 napja lett volna az adatok kiadására, a tárca azonban kicsúszott a január 2-i határidőből.
Az ügy még 2024 tavaszán indult, amikor az Átlátszó közadatigénylésben kérte ki Szijjártó Péter két külföldi útjának költségeit. Míg egy Kambodzsát és Thaiföldet érintő útról megkapták az adatokat – ez korábbi információk szerint 140 millió forintba került –, egy Japánt és Azerbajdzsánt érintő út költségeinek kiadását a külügy megtagadta.
A minisztérium először arra hivatkozott, hogy nincsenek adataik, majd a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak már azt válaszolták, hogy a miniszter nem az újságírók által megjelölt repülőgéppel utazott.
Az Átlátszó azonban ellenőrizte a repülési adatokat, és azt találta, hogy a kérdéses VistaJet-es bérelt magángép Budapestről Japánba, majd onnan Azerbajdzsánba repült, és a miniszter szerintük bizonyíthatóan ezen a gépen utazott. Egy újabb, módosított útvonallal benyújtott adatigénylésre a minisztérium ismét azt válaszolta, hogy a magángép használatával kapcsolatban nem rendelkeznek költségadattal, a honvédségi repülőgép költségeiért pedig nem ők az adatkezelők.
Miután egy 2024. decemberi közadatigénylésre már semmilyen választ nem kaptak, az Átlátszó adatpert indított, amelyet aztán minden fórumon – első- és másodfokon, majd végül a Kúrián is – megnyert.
A pereskedés alatt, 2024 december végén a parlament egy salátatörvényben módosította a jogszabályokat, lehetővé téve, hogy a külügyminiszter maga dönthessen arról, mivel utazik. A minisztérium később a külképviseletekről és tartós külszolgálatokról szóló törvény 57/A. szakaszára hivatkozva több adatigénylést is elutasított, azzal az indokkal, hogy a védett személyek utazási adatai biztonsági kockázatot jelentenek. A bíróságok azonban kimondták, hogy a jogszabályt a minisztérium nem a megfelelő módon alkalmazta.
Szijjártó Péter magángépes repüléseiről már korábban is kerültek ki adatok, egy másik délkelet-ázsiai útért például 180 885 277 forintot fizetett a minisztérium - írja a Telex.
Bírósági végrehajtást kezdeményezett az Átlátszó című újság a Külgazdasági és Külügyminisztérium ellen, miután a tárca a Kúria jogerős ítélete ellenére sem adta ki Szijjártó Péter egyik külföldi útjának költségadatait.
A minisztériumnak a december 18-án kézbesített ítélet után 15 napja lett volna az adatok kiadására, a tárca azonban kicsúszott a január 2-i határidőből.
Az ügy még 2024 tavaszán indult, amikor az Átlátszó közadatigénylésben kérte ki Szijjártó Péter két külföldi útjának költségeit. Míg egy Kambodzsát és Thaiföldet érintő útról megkapták az adatokat – ez korábbi információk szerint 140 millió forintba került –, egy Japánt és Azerbajdzsánt érintő út költségeinek kiadását a külügy megtagadta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Zelenszkij: Megsemmisült a Barátság-vezeték, a javításhoz tűzszünetre van szükség, amit egyértelművé kell tenni Putyinnak
Az ukrán elnök szerint az oroszok többször bombázták a Barátság vezetéket, majd megtámadták a javításon dolgozó technikusaikat, a magyar kormányfő mégsem szólt egy szót sem. Úgy véli, hogy Orbán Viktor áprilisban veszíteni fog, és a két ország kapcsolata ezután normalizálódik majd.
ahol beszélt egy drónokból álló európai védelmi falról, a megrekedt béketárgyalásokról és a Barátság kőolajvezeték körüli vitáról is.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök is szóba került, akiről Zelenszkij azt mondta, „akkor válik fontossá, ha fontos politikai erők támogatják, egyébként kevés jelentősége van”, mivel Magyarországnak nincs katonai súlya. Úgy véli, azért nem beszélnek egymással, mert Orbán nem akarja, miközben Robert Fico szlovák miniszterelnökkel van kapcsolata.
„Úgy gondolom, Orbán vereséget fog szenvedni a választásokon, és akkor újra felvehetjük a normális kapcsolatokat Magyarországgal, többek között azért is, mert a magyar nép nem oroszbarát”
– fogalmazott.
Arra a kérdésre, hogy Orbán követelésére újraindítja-e a kőolajszállítást a Barátság vezetéken, Zelenszkij élesen vágott vissza:
„Az oroszok többször bombázták a Barátság vezetéket, majd megtámadták a javításon dolgozó technikusainkat. Miért nem vádolta Orbán az oroszokat a bombázással? Ficónak már elmagyaráztam: a vezeték megsemmisült, a javításhoz tűzszünetre van szükség, és ezt egyértelművé kell tenni Putyinnak”.
Orbán Viktor hétfőn olyan műholdfelvételeket tett közzé, amelyek szerinte bizonyítják, hogy nincs technikai akadálya az újraindításnak. Zelenszkij erre úgy reagált, a felvételek a felszíni tartályokat mutatják, nem a föld alatti csővezetéket.
„Az irányítóközpontot nem lehet műholdról látni. A csővezeték a föld alatt van. Hogyan láthatná Orbán, hogy a föld alatt mi történik a csővel? Ezen meglepődöm, de mindenesetre minden előfordulhat”
- írja már az MTI.
Az interjú további részében az ukrán elnök egyébként arról beszélt, hogy szerinte Európának fel kell pörgetnie a fegyvergyártást, hogy idővel kiválthassa az amerikai katonai segítséget, cserébe Ukrajna megosztja a fronton szerzett harctéri tapasztalatait. „Azok, akik befektetnek a dróniparunkba, megkapják a területen szerzett tudásunkat és tapasztalatunkat” – jelentette ki. Hozzátette, nem akarja bevonni az európaiakat a háborúba, de olyan védelmi vonalakon gondolkodik, amelyek drónokból álló falakkal képesek megelőzni az orosz támadásokat Európában.
Az interjúban Zelenszkij kitért arra is, hogy az amerikai és izraeli hadsereg iráni beavatkozása lelassíthatja az ukrajnai fegyverszállításokat. „Ez most még nem történt meg, de félek, hogy megtörténhet.”
Szerinte az iráni offenzíva nem hasonlítható az oroszokéhoz, mert az amerikai és izraeli csapatok jogosan támadnak egy rezsimet, amely atombombát akart építeni. „Ukrajnát viszont szárazföldi csapatokkal támadták meg: Oroszország 12 éve próbál minket erőszakkal megszállni” – mondta.
A március 5–6-ra tervezett orosz–ukrán–amerikai béketárgyalásokat egyelőre nem napolták el, de a helyszín valószínűleg nem Abu-Dzabi lesz.
A tárgyalások a területi kérdéseknél rekedtek meg: az oroszok ragaszkodnak a Donbász-régióhoz, az amerikaiak területcserét javasoltak, de Zelenszkij ismét elutasította, hogy ukrán területeket adjon fel.
„Egyértelműen szeretném kijelenteni: soha nem fogom elhagyni a Donbászt és az ott élő 200 ezer ukrán polgárt.
Miért is tenném ezt? Mert Putyin ezt szabja a béke feltételeként? És ha azonnal új követeléseket fog támasztani? Nem, ezt nem fogadom el. Ráadásul a legjobb védelmi erődítményeink itt vannak; ha visszavonulunk, az oroszok szabad utat kapnak az ország középső része felé”
– szögezte le.
Zelenszkij szerint Ukrajna a dróngyártásra és a technikai erőforrások bővítésére helyezi a hangsúlyt, hogy pótolja a katonák hiányát, miközben az oroszok is hatalmas veszteségeket szenvednek. „A komoly tárgyalások akkor kezdődnek majd, amikor Putyin serege elkezd zsugorodni” – zárta gondolatait az ukrán elnök.
ahol beszélt egy drónokból álló európai védelmi falról, a megrekedt béketárgyalásokról és a Barátság kőolajvezeték körüli vitáról is.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök is szóba került, akiről Zelenszkij azt mondta, „akkor válik fontossá, ha fontos politikai erők támogatják, egyébként kevés jelentősége van”, mivel Magyarországnak nincs katonai súlya. Úgy véli, azért nem beszélnek egymással, mert Orbán nem akarja, miközben Robert Fico szlovák miniszterelnökkel van kapcsolata.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
13 erdélyi fiatal épít adatbázist a Fidesznek – tanítási időben utaztatták a diákokat Szolnokra
A március 1-jén érkezett csoport klasszikus kopogtatós módszerrel méri fel a pártszimpátiát, és rögzíti a Fidesz-támogatók adatait. Az akció egy korábbi pártközi megállapodás része, és a fiatalok a Békemenet után térnek haza.
Tizenhárom fős, marosvásárhelyi és szatmári fiatalokból álló csapat – köztük középiskolások – járja Szolnok utcáit, hogy a Fidesz helyi kampányát segítse. A március elsején érkezett csoport adatbázist épít, házról házra kopogtat, és egészen március 15-ig marad a városban. A szervezés nem egyedi akció, hanem egy évekkel ezelőtt megkötött politikai együttműködés része - írja a Transtelex.
A fiatalok kiutaztatását a Magyar Polgári Erő Maros megyei elnöke, Berki Ferenc szervezte, aki a lap megkeresésére beszélt a részletekről, miután meggyőződött róla, hogy nem egy magyarországi független portál, hanem egy erdélyi lap keresi.
A fiatalok feladata, hogy március 15-ig adatot gyűjtsenek, majd részt vegyenek a budapesti Békemeneten, és csak a felvonulás után térjenek vissza Marosvásárhelyre. Berki Ferenc elmondása szerint a fiatalok önkéntes aktivistaként, ellenszolgáltatás nélkül végzik a munkát. „Nem kérünk érte semmit” – mondta a szervező, aki szerint a csoport tagjai kettős állampolgárok, így teljes joggal vesznek részt a magyarországi kampányban.
A terepmunka a klasszikus kampánytechnika szerint zajlik: a fiatalok megszólítják az embereket, és egy rövid beszélgetésben felmérik, kivel szimpatizálnak. Aki a Fideszt nevezi meg, annak adatait rögzítik, aki nem, attól elköszönnek. Berki szerint a cél nem a vita, hanem a támogatók beazonosítása, a munkát pedig „intelligens, tisztességes módon” végzik. A csapatot több kisebb egységre osztva ő maga koordinálja, állítása szerint ismeri a várost, „mint a tenyerét”, és pontosan tudja, melyik utcába érdemes menni.
A Magyar Polgári Erő és a szolnoki Fidesz között hivatalos együttműködés is van: a párt országos elnöke, Kulcsár-Terza József, valamint Szalay Ferenc, a Fidesz korábbi szolnoki választókerületi elnöke korábban megállapodást írtak alá a kölcsönös kampánysegítségről.
Szalay helyét azonban azóta a Fidesz 2026-os képviselőjelöltjeként Dr. Berkó Attila, a vármegyei kormányhivatal vezetője vette át, így a marosvásárhelyi fiatalok most neki kampányolnak. A mozgósítás illeszkedik a Fidesz országos narratívájába:
Marosvásárhelyen már hetekkel korábban elindult a toborzás a március 15-i Békemenetre, amelynek felhívásában a választást „európai, sőt világpolitikai jelentőségűnek” nevezik, a tétet pedig „béke vagy háború”-ként határozzák meg.
A szolnoki csoportban marosvásárhelyi középiskolások, köztük a Marosvásárhelyi Református Kollégium diákjai is részt vesznek. Ez több szempontból is problémás, mivel a diákok tanítási időben utaztak ki kampányolni, ami igazolatlan hiányzásnak minősülhet.
Romániában a tanügyi törvény kifejezetten tiltja a politikai propagandát az oktatási intézményekben, a diákoknak pedig tilos pártpolitikai tevékenységet folytatniuk az iskola falain belül. Súlyos büntetést vonhat maga után, ha kiderül, hogy az iskola vezetőségének tudomása volt arról, miért hiányoznak a diákok.
A jelenség nem új, a 2022-es választásokon már feltűnő volt, hogy a Fidesz erdélyi bázisát használja olyan területek lefedésére, ahova nem volt elegendő helyi aktivistája. Akkor a Magyar Narancs írt arról részletesen, hogyan toboroztak romániai magyar egyetemistákat magyarországi aláírásgyűjtésre és kopogtatásra, ingyenes utazást, szállást, ellátást és napidíjat kínálva. A mostani kampányidőszakban ez a gyakorlat folytatódik: február végén a Hódpress számolt be arról, hogy Hódmezővásárhelyen is erdélyi fiatalok kopogtatnak a Fidesz jelöltjének, esténként pedig Maros megyei rendszámú autókkal indulnak aláírásokat gyűjteni.
Tizenhárom fős, marosvásárhelyi és szatmári fiatalokból álló csapat – köztük középiskolások – járja Szolnok utcáit, hogy a Fidesz helyi kampányát segítse. A március elsején érkezett csoport adatbázist épít, házról házra kopogtat, és egészen március 15-ig marad a városban. A szervezés nem egyedi akció, hanem egy évekkel ezelőtt megkötött politikai együttműködés része - írja a Transtelex.
A fiatalok kiutaztatását a Magyar Polgári Erő Maros megyei elnöke, Berki Ferenc szervezte, aki a lap megkeresésére beszélt a részletekről, miután meggyőződött róla, hogy nem egy magyarországi független portál, hanem egy erdélyi lap keresi.
A fiatalok feladata, hogy március 15-ig adatot gyűjtsenek, majd részt vegyenek a budapesti Békemeneten, és csak a felvonulás után térjenek vissza Marosvásárhelyre. Berki Ferenc elmondása szerint a fiatalok önkéntes aktivistaként, ellenszolgáltatás nélkül végzik a munkát. „Nem kérünk érte semmit” – mondta a szervező, aki szerint a csoport tagjai kettős állampolgárok, így teljes joggal vesznek részt a magyarországi kampányban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Berobbant a háború, 381-ig ugrott az euró – az ING szerint a forint lehet a helyzet legnagyobb vesztese
Az ING Bank friss elemzése a hétvégi közel-keleti konfliktus gazdasági hatásait vizsgálja a közép-kelet-európai régióban. A dráguló energia megtorpedózhatja a kamatvágásokat és 0,45 százalékponttal dobhatja meg a magyar inflációt.
A hétvégén kirobbant közel-keleti konfliktus hétfő reggelre azonnal az egekbe lökte az olaj és a földgáz árát, az euró jegyzése pedig 381 forintig ugrott. Ha a feszültség tartós marad, a közép-kelet-európai gazdaságokat több csatornán keresztül is komoly sokk érheti, az ING Bank friss elemzése szerint pedig hosszabb távon is a forint lehet a helyzet legnagyobb vesztese. A cikket a 24.hu kivonatozta.
Az ING elemzői szerint a háború alapvetően három csatornán keresztül rontja a régió gazdasági kilátásait: a megugró energiaárak begyűrűznek az inflációba, a jegybankok óvatosabbá válnak a kamatcsökkentésekkel, a devizapiacon pedig a kockázatkerülés miatt gyengülhetnek a feltörekvő piaci fizetőeszközök.
A hatások mértéke attól függ, meddig eszkalálódik a háború, mivel az áremelkedés viszonylag lassan gyűrűzik be a gazdaságba. A Világbank egy korábbi elemzése szerint egy súlyos közel-keleti kínálati sokk akár 140–157 dollárig is emelheti a Brent hordónkénti árát.
A hatás elsősorban az energiaimportra szoruló országokat érintheti. Egy tízszázalékos tartós olajár-emelkedés Romániában 0,5, Magyarországon pedig 0,45 százalékponttal emelheti meg az inflációt. Magyarország helyzetét súlyosbítja az erős importkitettség, emellett az inflációs várakozások is emelkedhetnek.
A háború a régiós jegybankok döntéseire is hatással lehet. A lengyel jegybank szerdán tart kamatdöntő ülést. A konfliktus előtt még 25 bázispontos vágást várt a piac, most viszont valószínűbb a tartás. A cseh jegybank legközelebb március 19-én dönt, de a szakemberek szerint a következő napokban nyilatkozatokkal hűthetik a kamatcsökkentési várakozásokat.
A Magyar Nemzeti Bank a múlt héten csökkentette 6,25 százalékra az alapkamatot, és az elemzők márciusban újabb lazításra számítottak, azonban az ING szerint „a várhatóan gyengébb forint és magasabb energiaárak ezt megtorpedózhatják”.
Az elemzés szerint a devizapiacon a forint lehet a legsebezhetőbb. A globális kockázatvállalási hajlandóság gyengülése a feltörekvő piacokat sújtja, de a régió megítélése nem egységes. A forint sérülékenységét az adja, hogy az elmúlt egy évben a magas kamat és a közelgő parlamenti választásokkal kapcsolatos várakozások miatt nagyon komoly carry trade-pozíciók épültek fel a forint javára. Az elemzők szerint „ezek a pozíciók most nyomás alá kerülhetnek, így újra 380 fölé gyengülhet vissza a forint az euróval szemben”.
Az ING elemzői a Brent olaj esetében első lépcsőben 80–90 dollár közötti árfolyamra számítanak, de akár a 100 dolláros olajár is eljöhet. A legrosszabb forgatókönyv szerint pedig 140 dollárig is rakétázhat a világpiaci ár, ha komolyabb fennakadások lesznek a szállításokban.
A hétvégén kirobbant közel-keleti konfliktus hétfő reggelre azonnal az egekbe lökte az olaj és a földgáz árát, az euró jegyzése pedig 381 forintig ugrott. Ha a feszültség tartós marad, a közép-kelet-európai gazdaságokat több csatornán keresztül is komoly sokk érheti, az ING Bank friss elemzése szerint pedig hosszabb távon is a forint lehet a helyzet legnagyobb vesztese. A cikket a 24.hu kivonatozta.
Az ING elemzői szerint a háború alapvetően három csatornán keresztül rontja a régió gazdasági kilátásait: a megugró energiaárak begyűrűznek az inflációba, a jegybankok óvatosabbá válnak a kamatcsökkentésekkel, a devizapiacon pedig a kockázatkerülés miatt gyengülhetnek a feltörekvő piaci fizetőeszközök.
A hatások mértéke attól függ, meddig eszkalálódik a háború, mivel az áremelkedés viszonylag lassan gyűrűzik be a gazdaságba. A Világbank egy korábbi elemzése szerint egy súlyos közel-keleti kínálati sokk akár 140–157 dollárig is emelheti a Brent hordónkénti árát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ellenségképgyártás, lejáratás, hazugságok – Varga László püspök szerint ezek nem politikai hibák, hanem súlyos bűnök
Varga László a Fidesz tarkónlövős AI-videója után egy sorozatot indít társadalmi megosztottság ellen a kampányidőszakban. Szerinte a békéhez bűnbánat kell azoktól, akik hazudnak és lejáratnak másokat a médiában.
„Megtámadni egy másik országot az nem probléma, hanem bűn!” – ezzel a gondolattal indította Varga László kaposvári püspök azt a bejegyzés-sorozatot, amellyel a választások előtt a magyar társadalmat megosztó békétlenség ellen kíván fellépni. A Szemléleknek arról beszélt, hogy bár már 2022-ben is feszült volt a légkör, a helyzet mára sokkal rosszabb lett.
„2022-ben, az előző választások évében is nagyon feszült volt a levegő egyházon kívül és belül egyaránt, de mostanra már sokkal jobban kiéleződött minden” – fogalmazott a püspök. A különbséget abban látja, hogy „akkor nem volt komolyan vehető ellenzéki párt, most viszont van. Minden eldurvult, és a külpolitikai helyzet is egészen más, mint akkor.”
„Ezek motiváltak abban, hogy püspökként meg kell szólalnom, és az evangélium mentén irányt mutatni. Vártam a megfelelő pillanatot annak kimondására, ami már korábban megérett bennem. Valóban a Szemlélek írása adta a végső lökést, hogy most kell megszólalnom” – mondta. Varga itt arra a cikkre utalt, amelyben Dudás Róbert Gyula katolikus teológiát is végzett történész a Fidesz mesterséges intelligenciával gyártott, fejbe lövős kampányvideója kapcsán szólította meg a magyar püspököket.
A püspök szerint a béke alapja az igazság. „Mindenki békét szeretne. A múltban a papi békemozgalom, mögötte az elnyomó rezsimmel, ma a békecsináló hatalmak, felrúgott békeszerződésekkel. Elfelejtettük, hogy békét csak teremteni lehet, együttműködve a Teremtővel, aki maga a béke. Az igazság kimondása nélkül nincsen béke!”
„Az ellenségképek gyártása bűn, egymás lejáratása kommentekben, hamis tartalmak gyártásában szintén bűn. Uszítás az igazság nevében, hazudni az ellenfelünkről és lejáratni a médiában súlyos bűn! Az igazság elhallgatása is bűn!” – sorolta, majd hozzátette, a béke előfeltétele a bűnbánat.
„Nem lehet béke, amíg nem tartanak bűnbánatot, akik ezeket elkövették és enélkül minden békéért tett látványos erőfeszítés álságos.”
A sorozat célközönségéről azt mondta, az mindenkinek szól. „Hiszem, hogy a Szentlélek eljuttatja mindazokhoz, akiknek erre van szükségük.”
„Megtámadni egy másik országot az nem probléma, hanem bűn!” – ezzel a gondolattal indította Varga László kaposvári püspök azt a bejegyzés-sorozatot, amellyel a választások előtt a magyar társadalmat megosztó békétlenség ellen kíván fellépni. A Szemléleknek arról beszélt, hogy bár már 2022-ben is feszült volt a légkör, a helyzet mára sokkal rosszabb lett.
„2022-ben, az előző választások évében is nagyon feszült volt a levegő egyházon kívül és belül egyaránt, de mostanra már sokkal jobban kiéleződött minden” – fogalmazott a püspök. A különbséget abban látja, hogy „akkor nem volt komolyan vehető ellenzéki párt, most viszont van. Minden eldurvult, és a külpolitikai helyzet is egészen más, mint akkor.”
„Ezek motiváltak abban, hogy püspökként meg kell szólalnom, és az evangélium mentén irányt mutatni. Vártam a megfelelő pillanatot annak kimondására, ami már korábban megérett bennem. Valóban a Szemlélek írása adta a végső lökést, hogy most kell megszólalnom” – mondta. Varga itt arra a cikkre utalt, amelyben Dudás Róbert Gyula katolikus teológiát is végzett történész a Fidesz mesterséges intelligenciával gyártott, fejbe lövős kampányvideója kapcsán szólította meg a magyar püspököket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
