HÍREK
A Rovatból

Szijjártó Péter: létrejött egy kezdeményezés, hogy Erdogan kapjon Nobel-békedíjat

A kezdeményezők szerint az Ukrajnában zajló háború során az egyetlen sikeres közvetítési kísérlet Törökország elnökének nevéhez fűződik.

Link másolása

Megkezdődött a tárgyalás a kiemelt stratégiai partnerségi megállapodás létrehozásáról Magyarország és Törökország között, minthogy a két ország együttműködésének kulcsszerepe van a hazánk előtt álló három legfőbb biztonsági kihívás kezelésében – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a török kollégájával, Mevlüt Cavusogluval közös sajtótájékoztatón rámutatott, hogy az elmúlt időszak eseményei jelentősen felértékelték Törökországot, és Magyarország rendkívül nagyra is értékeli Ankara szerepét a legfontosabb globális kihívások kezelésében, írja az MTI.

Leszögezte, hogy Magyarország, Ukrajna szomszédjaként, súlyosan és azonnal érzékeli a háború negatív hatásait, ezért érdekelt a minél előbbi békében. Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban felkérte Ankarát a közvetítési törekvései folytatására, ezek nyomán ugyanis a világ közelebb került a béke reményéhez.

Az eseményen köszöntötte Tilki Attila fideszes képviselőt, aki a Türk Államok Szervezetének keretein belül működő Bölcsek Tanácsának tagja, amely tanács kezdeményezte Recep Tayyip Erdogan török elnök felterjesztését a Nobel-békedíjra.

„A kezdeményezés lényege, hogy Erdogan elnök úr kapja meg a béke Nobel-díjat, tekintettel arra, hogy az Ukrajnában zajló háború során az egyetlen sikeres közvetítési kísérlet Törökország elnökének nevéhez fűződik” – hangsúlyozta.

A miniszter ezek után arról számolt be, hogy Törökország az európai energiaellátási válság kezelésében is kiemelt szerepet játszik, ahogy nélkülözhetetlen Magyarország ellátásbiztonságának garantálásához is, miután mára a Török Áramlat az egyetlen teljes kapacitással üzemelő, kelet-nyugati gázvezeték a kontinensen.

Ráadásul – mint hangsúlyozta – a jövő energiabiztonsága a diverzifikáción múlik, és ennek középtávon a legreálisabb forgatókönyvét a megnövelt azeri földgázkitermelés bevonása jelenti, amihez földrajzi okokból szükség van Törökországra is. A tranzitról szóló vállalatközi egyeztetések már meg is kezdődtek. „Már tárgyalunk arról, hogy a török földgázvezeték rendszerhez megnövekedett magyar vállalati hozzáférés legyen annak érdekében, hogy Azerbajdzsánból Magyarországra tudjuk szállítani a kitermelt földgázt” — mondta a miniszter.

Újságírói kérdésre válaszolva Szijjártó Péter megerősítette, hogy a kormány támogatja Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, s ennek ratifikációja februárban az Országgyűlés elé kerül. Ugyanakkor leszögezte, hogy az ügyben nem sürgette a török felet, ahogyan semmilyen más országot sem szokott sürgeti olyan kérdésekben, amelyekben Magyarország nem érintett.

„Értem én, hogy ma a nemzetközi politikában az bevett gyakorlat, hogy kioktatjuk egymást, elmondjuk, hogy hogyan kéne jobban csinálni (...) Hogyan jövök én ahhoz, hogy sürgessem Törökország kormányát, hogy lépjen valamit, amihez nekünk semmi közünk nincsen?” – tette fel a kérdést.

Ezt követően elfogadhatatlannak nevezte, hogy nemrég egy stockholmi tüntetésen Koránt égettek, azt a svéd reagálást pedig "baromságnak" minősítette, miszerint egy másik hit szent könyvének elégetése a szólásszabadság része lenne. „Keresztény emberként, vallásos katolikusként azt tudom mondani, hogy egy másik hit szent könyvének az elégetése elfogadhatatlan cselekedet” – mondta.

Úgy vélekedett, ha egy ország csatlakozni szeretne a NATO-hoz, és ehhez a török támogatást meg szeretné nyerni, akkor „lehet, hogy kicsit körültekintőbben kellene viselkednie”.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Kórházba került Ferenc pápa
A 86 éves pápa még részt vett a heti általános audiencián a Vatikánban, aztán ment be egy kórházba vizsgálatra.

Link másolása

Kórházba szállították Ferenc pápát – közölte Matteo Bruni, pápai szóvivő.

A pápát a római Gemelli kórházba vitték egy korábban tervezett vizsgálatra – írta a szóvivő. 2021-ben ugyanebben a kórházban műtötték meg, akkor vastagbelének egy részét távolították el.

A 86 éves pápa még részt vett a heti általános audiencián a Vatikánban, ahol a Reuters tudósítása szerint szerint „egészségesnek látszott.”

Szívproblémák miatt került kórházba a pápa, írja a Corriere Della Sera a Gemelli kórházbeli forrásokra hivatkozva. Az Adnkronos hírügynökség viszont úgy értesült, a pápánál légzési nehézségek léptek fel. A pápa „majdnem biztosan" a kórházban marad éjszakára a lap szerint.

Később a Vatikán újabb közleményt adott ki, amely szerint Ferenc pápának légúti fertőzése van, és "néhány napot" a római kórházban kell töltenie. A pápának légzési nehézségei voltak az elmúlt napokban, de nincs Covid-betegsége.

Az év elején az a hír járta, hogy nincs olyan jól, de nem aggódnak érte túlzottan. A pápának a térdével is gondjai vannak: nyilvános szereplései során felváltva használ botot és kerekesszéket.

A pápa nemrég az olasz-svájci RSI-nek adott interjúban mondta el, hogy a szervezete már nem olyan, mint régen.

„Öreg vagyok. A szervezetem egyre kevésbé ellenálló, a térdproblémám komoly fizikai megpróbáltatás volt, még akkor is, ha a gyógyulásom most már jól halad

- mondta az interjúban az egyházfő.

Ferenc pápa azt is elárulta, hogy már aláírt egy lemondólevelet arra az esetre, ha megromlana az egészsége. Ezt a levelet már át is adta Bertone bíborosnak. Az olasz lapok ennek kapcsán megjegyezték, aligha véletlen, hogy Ferenc pápa januárban prédiká­ciót tartott

„a megfelelő időben való félreállás erényéről”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Eltűnt a Hír TV videója a YouTube-ról, amiben Bencsik András jó hírnek tartja az ugandai melegek kivégzését
A Médiatanács is vizsgálatot indított a Bayer Zsolt-féle Sajtóklub legutóbbi adása miatt.

Link másolása

Eltűnt a YouTube-ról a Bayer Zsolt-féle Sajtóklub legutóbbi adása - írja a 444. Ebben a bizonyos adásban beszélt arról Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője, hogy Ugandában kivégzik a melegeket, ha összeházasodnak és ez szerinte jó hír.

„Van egy jó hírem is. (...) Ugandában a parlament egy LMBTQ-ellenes törvényt hozott, tehát a bubukat, ha összeházasodnak, kivégzik. Az amerikaiak tombolnak. 100 százalékos egyetértéssel hozta meg ezt az ugandai parlament, amiben az a gyönyörű, hogy ez egy jelzés. Az egész világon az új kánon, az új vallás az a másságkultusz, az LMBTQ. A bubuk az új szentek. És akkor azt mondják erre az ugandaiak, hogy mi meg jól lenyakazzuk őket, hogyha itten próbálkoznak összeállni kettesével. Ez egy üzenet, hogy Afrika nem csak hogy nem vesz részt ebben a szemétségben, hanem szembefordul. Mert Uganda csak egy ország, de ők voltak a legbátrabbak, vélhetőleg a többi is követi”

- mondta Bencsik.

Ahogy a 444.hu emlékeztet rá, Ugandában az azonos neműek közötti kapcsolat már eddig is illegális volt. Az ugandai parlament - két képviselő kivételével - március 21-én fogadta el a törvényjavaslatot, ami tovább szigorítana ezen a helyzeten. Ha ezt Yoweri Museveni elnök - aki deviánsnak tartja a melegeket - aláírja, a világ legszigorúbb melegellenes törvénye lép hatályba vallási okokra hivatkozva.

A Telex szerint az adás miatt bejelentés érkezett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz, ami alapján a Médiatanács hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a műsorszámot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Novák Katalin: az oroszoknak ki kell vonulnia Ukrajnából, és el kell kerülni Oroszország győzelmét
A török elnökkel folytatott tárgyalásai után a magyar államfő sokkal keményebben fogalmazott, mint a magyar kormánypolitikusok.

Link másolása

Novák Katalin elítélte Oroszország agresszióját, és kiállt Ukrajna területi integritása mellett Törökországban. Az államfő miután találkozott Erdoğan török elnökkel, sajtótájékoztatón válaszolt kérdésekre, de a hvg.hu azt írta, hogy magyar részről csak az állami tévé kérdezhetett. Ám erre Novák öt pontban sorolta fel, hogy mire van szükség az ukrajnai békéhez:

- szándékra,

- az eszkaláció elkerülésére,

- a feszültségek hűtésére,

- asztalhoz kell ülni,

- és olyan béketerv kell, ami nem jár Oroszország győzelmével.

„Közös célunk, hogy Oroszország vonja vissza a csapatait ukrán területekről”

- mondta.

Az MTI tudósításából kimaradt az, hogy el kell kerülni Oroszország győzelmét, és hogy ki kell vonulniuk az orosz csapatoknak Ukrajnából.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Zárt körben szólt be Pressman a magyar kormánynak a „demokráciacsúccsal” kapcsolatban
Az, hogy egy országot meghívtak-e Bidenék vagy sem, az attól függött, hogy az adott kormány mennyire elkötelezett a demokratikus értékek iránt.

Link másolása

Zárt körű találkozón beszélt magyarországi ügyekről szerdán David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete magyar újságíróknak.

A diplomata egyebek közt válaszolt a magyar kormánynak, amely szerint Joe Biden azért nem hívta meg Magyarországot a március 28. és 30. között tartandó ún. „demokráciacsúcsra”, mivel a kormány „sem a háború, sem a migráció, sem a gender ügyében” nem ért egyet Biden politikájával, hanem „Trump elnök úr” politikáját támogatja. A találkozón egyébként 121 ország vesz részt

Pressman azt mondta, hogy a meghívás nem attól függ, hogy korábbi vagy a mostani elnökhöz baráti a viszonya az adott kormánynak, hanem inkább attól, hogy egy ország kormánya mennyire elkötelezett a demokratikus értékek iránt.

A nagykövet példának hozta, hogy a magyar kormány nemrégiben újra meghosszabbította a veszélyhelyzetet, és ezzel a különböző veszélyhelyzetek már több mint 2547 napja érvényben vannak Magyarországon, így a kormány rendeleti úton, a parlament megkerülésével hozhat törvényeket.

2016 márciusa óta folyamatosan érvényben van a korlátozott rendkívüli jogköröket biztosító „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet”.

2020-ban érkezett a 2022 júniusáig tartó, a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet, ez eléggé kibővítette a rendeleti kormányzás lehetőségét.

A 2022. február 24-én indított orosz invázióra hivatkozva a háborús és a hozzá kapcsolódó energetikai veszélyhelyzet következett, ami újabb lehetőséget adott a rendeleti kormányzásra.

Tavaly 267 kormányrendelet született veszélyhelyzetre hivatkozva, ez az összes jogszabály 18,5 százaléka. Köztük volt a költségvetés jelentős átalakítása vagy az adózási törvények módosítása is - írja a 444.hu.

Link másolása
KÖVESS MINKET: